Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-04 / 23. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epede* Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS "A ml utunk, • magyartág «Iji, ma it változatlan: hívan az asar 4voa múltúnkhoz, nemzeti tradiciónkhoe, a keresztény világnézetnek, • krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. látzlé lapunk első számában meg|elenl beköszöntő cikkéből valé.) ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 23. szám, ßtotadCa* ,^u*upvUeut& KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1960 június 4, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ A BIZTONSÁGI TANÁCS ELUTASÍTOTTA A SZOVJET PANASZT! Az oroszok által lehetetlenné tett párizsi konferencia utóhangjaként egy -sokkal csendesebb, sokkal objektivebb vita folyik az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának ülésén New Yorkban. Ezt az ülést a szovjet panaszára hívták össze, s a panasz úgy szólt, hogy az Egyesült Államok a május elsején leszállásra kényszerített U—2 felderítő repülőgép tevékenységével agressziót — magyarul támadást — hajtott végre a szovjet ellen, s hogy ennek folytán a Biztonsági Tanácsnak meg kell bélyegeznie az USA-t, mint békebontó, támadó felet. Hogy a panasznak eredménye nem lehet, az már eleve világos volt, s ezzel természetesen a szovjet is tisztában volt. Az USA felderítést sok mindennek lehet minősíteni: területi felségsértésnek, illegális kémtevékenységnek, nemzetközi jogsértésnek — bár mindez a valóságban óem állott fenn —, de semmiesetre sem lehet agressziónak tekinteni, mert hiszen nem fenyegette a szovjetet semmiféle katonai tá. madással. Eltekintve ettől, a Biztonsági Tanácsban — sajnos — mindegyik nagyhatalomnak vétójoga van, s így a Tanács határozatát Amerika ellenzése esetén amúgy sem lehetett volna végrehajtani. Éppen ezért a szovjet panasz célja csupán az volt, hogy az UNO nyilvánossága előtt újra el tehessen hangoztatni Hruscsov párizsi goromba vádjait, s hogy Amerikát legalább papíron agresszornak lehessen nevezni. A szovjet azt remélte, hogy valami kis szovjetbarát visszhangot kap a semleges országok, illetve a .kisnemzetek részéről. örömmel állapítjuk meg, hogy éppen ellenkezőleg történt. A Biztonsági Tanács nemcsak 9:2 arányban (a Szovjet és a szatellita Lengyelország ellenében) elutasította a szovjet panaszt, hanem megállapítást nyert, hogy az egész szabad — illetve semleges világban senki, egyetlenegy nemzet sem akadt, amelyik az U—2 felderítés, illetve az egész úgynevezett kémkedési ügy miatt akár a legkisebb mértékben is hibáztatná az Egyesült Államokat. Ellenkezőleg: minden felszólaló annak a véleményének adott kifejezést, hogy az amerikai felderítés szükséges vök, az támadásnak nem tekinthető, s hogy annak szükséges, ségét egyedül a kommunisták magatartása és az USA által ismételten javasolt megegyezések hiánya okozta. A Biztonsági Tanács ülése Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásával kezdődött. Követve Hruscsov érvelését, de valamivel civilizáltabb hangon azt próbálta bizonyítani, hogy az U—2 felderítő repülő tevékenysége; a szovjet légterében tulajdonképpen fegyveres támadás, mert, mint mondotta, hasonló repülőgép vihetett volna magával hidrogénbombát is. Hivatkozással Eisenhowernak arral az Ígéretére, hogy hasonló felde- J ritéseket az USA e pillanatban nem fog végrehajtani, de a következő kormány részéről erre | senki ígéretet nem tehet, azt álította Gromiko, hogy ez tulajdonképpen azonos annak az elismerésével, hogy későbbi időpontban igenis fog ilyesféle felderítő tevékenység folyni, — hogy tehát a szovjet mindenkor ki lesz téve amerikai "agressziónak". A rákövétkező napon került sor az amerikai UNO-delegátus, Cabot Lodge felszólalására. Lodge adatokkal bizonyította, hogy az elmúlt évek során 360 esetben tartóztattak le szovjet kémeket az USA területén, nem is beszélve a szövetségesek területén állandóan működő sokezer kémről, akiknek nagyrésze diplomáciai mentesség örve alatt egyenesen a számtalan szovjet követség és konzulátus épületéből folytatja kémtevékenységét. Ilyen kémhadsereg —- mondotta Lodge — játszi könnyedséggel volna képes például Amerika területén egy atombombát részletekben összeállítani, s ki tudja, hogy nem hajtottak-e máris végre ilyen romboló tevékenységet. Ettől eltekintve, az amerikai hadititkok nagy része könnyű szerrel kerül a szovjet birtokába, mert az USA területén az emberek mozgási szabadsága általában nincs korlátozva, merő ellentétben a szovjetben uralkodó rendszerrel. De függetlenül ettől, az U—-2 felderítő repülésekre az USA és szövetségesei biztonságának fenntartása céljából azért volt szükség, mert a Szovjet még csak arra sem volt hajlandó, hogy a váratlan támadás megelőzésére vonatkozó nemzetközi egyezményt aláírja. Ha a Szovjet hajlandó lett volna, hogy nemzetközi ellenőrzést biztosítson a saját területén is az esetleges készülő rakéta-támadás, vagy más meglepetésszérű támadás megakadályozása céljából, aminthogy hasonló ellenőrzés megengedésére az USA 'mindenkor hajlandó, akkor nem lenne szükség a felderítő repülésekre a szovjet felett. A Biztonsági Tanács négy "kisnemzet" tagja, Argentina, Tunis, Ceylon és Ecuador a Lodge-féle beszéd után egyenkint emelkedtek szólásra. A négy ország mindenekelőtt közösen hívta fel a nagyhatalmakat, hegy a megszakadt párizsi négyhatalmi kon- Jfereocia helyett újabb megbeszélésre üljenek össze, s ezen mindenekelőtt az U—2 ügy miatt égetővé vált nemzetközi leszerelési ellenőrzést, illetve a váratlan támadásra való készülődés nemzetközi ellenőrzését tárgyalók meg. Ceylon képviselője különösen azt hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak közötti megbeszélés puszta ténye biztonsági érzést ad a kis országoknak, amelyek soha nem kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy önmagukban védekezzenek egy bekövetkező világégés ellen. A nagyba, talmik felelőssége éppen abban áll — mondotta —, hogy egy ilyen katasztrófa kitörését megakadályozzák, s ha az USA ebből a célból, akár a nemzetközi jog megsértésével is, felderítő repüléseket hajtott végre, ezzel a kisországok biztonságát fokozta. Argentina képviselője — ugyanaz, aki annakidején a magyar szabadságharc idején oly éles szavakkal bélyegezte meg 'a szovjet álnok, gonosz magatartását — a nemzetközi jogból vett példák hosszú sorozatával bizonyította, hogy az U—2 repülő határsértése semmi vonatkozásban sem tekinthető agreszsziónak, s így nem tartozhat a Biztonsági Tanács hatáskörébe. Nemzeti Kína képviselője ezjután világos, támadó hangú beszédben fejtette ki, hogy a szovjet, illetve a kommunizmus megszakítás nélkül, a legszélesebbkörű kémrendszer segítségével, a legerőszakosabb eszközökkel igyekszik a világhatalomra, — hódítási szándékairól soha nem mondott le és nem is fog lemondani, s ezért az egész hipokrita műfelháborodás, amelyről be. szél, csak arra való, hogy legközelebbi politikai célját, a párizsi tárgyalások sikertelenné tételét elérje. Az amerikai űrhajózás újabb diadala! Mialatt a Biztonsági Tanács előtt folyt a vita az U—2 és hasonló felderítő repülők szerepéről, bejárta a világsajtót egy olyan hír, amely a repülőfelderitést elavulttá, s egyúttal feleslegessé teszi. Az amerikai State Department bejelentette, hogy legújabb űrhajója, az 5000 font súlyú MIDAS sikeresen elhelyezkedett röppályáján, felszerelve mindazokkal a műszerekkel, amelyek a földön bárhol indulásra elkészített rakéták felfedezésére alkalmasak. A körülbelül 300 mérföld magasságban keringő Az önmérséklet klasszikus példája volt Eisenhower május 25-i beszéde, amelyet a párizsi találkozó ellen elkövetett szovjet merényletről való beszámolóként mondott el. Nem támadta Hruscsovot minősíthetetlen gorombaságaiért és gazságaiért, hanem teljesen mellőzte az ő személyét, mintahogy felnőtt ember nem is említi egy neveletlen, goromba semmirekellő kölyök felelőtlen kitöréseit. Nem tett említést a szovjet állandóan folyó kémkedési tevékenységéről, részben mert Cabot Lodge erről már beszámolt az UNO Biztonsági Taná. csa előtt, részben azért, mert ezek az akciók annyira közismertek, hogy az amerikai közvéleményt nem kell róluk tájékoztatni. Egy szóval sem említette a bolsevista kormányt, — s ezáltal a történelem során most először használta a szovjettel szemben azt a hangot, amelyet vele szemben egyedül szabad használni : a hideg megvetés hangját. Ezzel szemben kifejezte Amerika békés szándékait, sőt megértését és szeretetét a szovjet néppel szemben. "A Kremlint bitorló emberek hirtelen fellobbant ellenséges érzeimei ellenére, továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy a szovjet nép alapjában véve ugyanazt óhajtja, mint mi magunk, éspedig tartós békét, s a hadieszközök fejlesztése helyett az életnívó fejlesztését". Eisenhower beszéde további során kijelentette, hogy Amerika az eddigi mértékben fokozni fogja katonai erejét, anélkül, hogy hisztérikus túlkiadásokra kerülne sor, mert, mint mondotta, ha az USA-, nak már most is meglévő fö. lényes katonai erejét, s védekező felszerelését az eddigi mérvben fokozzuk, nemsokára minden szempontból a szükséges biztonsággal fogunk rendelkezni. Ennél azonban fontosabb, hogy a felmerülő konkrét kérdésekről tovább is tárgyaljunk, éspedig szigorúan hideg üzleti szellemben. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy Amerika többé nem fog oda lealacsonyodni, hogy Hruscsov-szerű neveletlen csirkefogókkal tárgyaljon, hanem, ha van miről beszélni, azt a diplomatákra bízza. Ezután arról számolt be az Elnök, hogy a szenátusban nyilvános vita lesz a követendő politikai irányról. Törökországban s hadsereg vette át a hatalmat A török nép az utcákon örömmei üdvözli a vértelen forradalmat, mely katonai vezetők kezébe adta a hatalmat. Cela! Bayar államelnököt, Menderes miniszterelnököt, a miniszterek nagy 'részét és parlamenti pártjuk vezető tagjait letartóztatták. Menderest törvényszék elé állítják s kihallgatása már megkezdődött. I A katonai csoport élére Cemal Gursel tábornok állott, aki azonnal feloszlatta a parlamentet és közhírré tette, hogy a választásokat rövidesen megtartja. Gursel tábornokot a légierők, a hadsereg és a tengerészet egyaránt ^támogatja. Gursel nem diktátor akar lenni, hanem alkotmányos vezetője a török népnek. Az újságok, melyek megjelenését a Menderes kormány betiltotta, újból kiadásra kerültek s a katonaság az egész országban rendet teremtett. A nép mindenütt megelégedéssel vette tudomásul a Menderes kormány bukását. Törökország egyik fontos tényezője a NATO hatalmaknak s így az ország rendje és nyugalma az egész Nyugat közös érdeke. Minthogy a szovjettel határos állam, e földrajzi fekvése határozza meg fontosságát. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 EMLÉKEZZÜNK TRIANON 1920. JUNIUS 4. MIDAS műszerei az indulásra kész rakétákat a föld bármely részén hőérzékeny jelzőberendezések útján pontosan felfedezi, úgy, hogy amennyiben — háború esetén — ilyen rakétát a kommunisták által megszállt valamelyik területen bevetésre elkészítenének, annak pontos helyével az amerikai hadvezetőség nyomban tisztában lesz, s néhány perc leforgása alatt már indulhat a megtorló rakéta, pon. tosan az orosz rakéta kilövőhelyére. Miután a MIDAS máris kering, 97 perc alatt kerüivén meg a földet, az embert szállító felderítő repülőgépek máris elavulttá váltak, mert Washington ezek nélkül is pontos információval fog rendelkezni. A Biztonsági Tanács olasz delegátusa a szakemberek véleményének adott kife jezést, mi-kor bejelentette, hogy ezen hír után az egész U—2 kérdés felesleges szófecsérléssé vált. A MIDAS és az azt követő hasonló amerikai felderítő eszközök elavulttá teszik a "légtér megsértésének" problémáit., mert a rakétaverseny során máris kikristályosodott az az elv, hogy az "űr"-ben nemzeti tulajdonjogot szerezni nem lehet (mintahogy a nyílt tengereken sem .lehet), tehát a légkör külső határán bárki bármiféle tárgyat keringethet, vagy tarthat. Hogy az "űr" hol kezdődik, erről épp. oly kevéssé van pontos fogalma a diplomatáknak, mint ahogy Columbus előtt sem volt kiala -kult nézet arról, hogy az Óceár meddig kinek a tulajdona. A MIDAS, s a következő katonai felderítő űrhajók további fel adata az, hogy közvetlen, autó matikus jelzőkészülékeiket őszszekapcsolják a földön kilövésre készenálló amerikai Atlas-rakétákkal, amelyek tudvalevőleg | nemcsak, hogy 10.000 mérföld távolságban pontosan célbatalálnak, hanem képesek arra is, hogy a légkörön kívülre kilőtt robbanófejet épségben a célbahozzák, — amit a szovjet rakéták egyike sem volt eddig képes végrehajtani. Nemsokára elér tehát az amerikai hadvezetőség arra a pontra, hogy ha világűrben keringő felderitőra-kéta szovjet készülődésről ad jelet, a készenálló megtorlórakéta a készenálló szovjet támadóeszközöket a földön automatikusan elpusztítsa, még mielőtt a háború egyáltalán kitörhetne. Versaillesben a nap tüntetőén elbújt a felhők közé, hogy ne lássa azt a gyalázatot, amelyet egy tudatlan kis csoport, kit megfertőzött Európa két legnagyobb hazudozója: Benes Eduard és Nicola Titulescu, fog elkövetni, az ezer éves nagymultú nemzettel, Magyarországgal szemben. A trianoni palota nagy fali órája 4 óra 30 percet mutatott, amikor a földig megalázott magyar delegátusokat a terembe vezették. A hatalmas asztalt körül ülték: a kajánul vigyorgó cseh, román és szerb delegátusok. A magyar megbízottakat még csak székkel sem kínálták meg. A teremben lévő egyik olasz diplomata sietett a magyarok segítségére és vezette őket az asztal jobboldali sarkához, ahol a cseh delegátusok ültek. Millerand francia miniszterelnök ekkor a magyarok felé fordulva, ezeket mondta : "Uraim ! Átadom Önöknek azt a szer. ződést, amelyet alá fognak írni, azonos azzal a szöveggel, amelyet május 6-án adtunk át a magyar delegátusoknak. Felszólítom a magyar felhatalmazott urakat, lássák el a szerződést aláírásukkal". Az éles gyűlöletet sugárzó beszéd után, elsőnek Dr. Bérnárt Ágoston írta alá a szerződést, utána: Drasche-Lázár Alfréd, majd sorrendben valamennyi jelenlévő hatalom képviselői. 1920 június 4-én, Magyarország meghallgatása nélkül, egyoldalúlag, kényük-kedvük szerint állapították meg a nagyhatalmak a békefeltételeiket. A magyarellenes cseh, szerb, román agitáció "tökéletes" munkát végzett. A nagyhatalmak (Amerika kivételével ) mindent elhittek ellenségeinknek, bennünket pedig arra sem tartottak méltónak, hogy védekezhessünk a hazugság és a hamisítás ellen. A Magyar birodalom 325.411 négyzetkilométernyi területéből 92.833 négyzetkilométert hagytak meg, 20,900.000 lakosból mindöszsze 7,980.110 maradt a megcsonkított ország területén. De ez még mind nem volt elég a büntetésből, mert még háborús jóvátételt is kellett fizetnünk rablóinknak, sőt még arra is jogot kaptak, hogy minden állami jövedelmünket ellenőrizzék. Ennek a gyalázatos állapotnak csak 1930-ban, a Hágában megtartott "jóvátéteii" konferencia vetett véget. A magyar nemzet soha egy pillanatra sem nyugodott bele a trianoni igazságtalanságokba, mint ahogy nem nyugszik bele az ennek hibáját megismétlő, 1945-ben kötött párizsi békediktátumba sem. A magyar nép igazsága majd ismét diadalra fog jutni, ezt nem tudja semmiféle cselszö. vény és hazugság megakadályozni. Nekünk itt kint, az emigrációban, azért kell harcolnunk, hogy a világ vezető nagyhatalmát, Amerikát győzzük meg igazunkról. Győzzük meg arról: hogyha 1920 június 4-én nekünk adtak volna igazat, akkor talán nem lett volna második világháború és most nem kellene készülni a harmadikra . . . KENESEI F. LÁSZLÓ A világtörténelem j legvisszataszitóbb bohóca! i gß Wk r >í;;1 ¥ ár .'. V * Műit'- '-|SÉ> *- : .. * . J ■ •>.• ***• . ú T* : .... ^ ^ |j| PflA'tl;* j SIS' Fenti képünk a disznószemű Hruscsovot ábrázolja Párizsban amint bohóckodva szidja az Egyesült Államok elnökét. Mellette valószínű utódja, Malinovszky "marsall" látható, amint méla undorral fiqye•i Hruscsov "játékát".
