Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-04 / 23. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epede* Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS "A ml utunk, • magyartág «Iji, ma it változatlan: hívan az asar 4voa múltúnkhoz, nemzeti tradiciónkhoe, a keresztény világnézetnek, • krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. látzlé la­punk első számában meg|elenl be­köszöntő cikkéből valé.) ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 23. szám, ßtotadCa* ,^u*upvUeut& KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1960 június 4, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ A BIZTONSÁGI TANÁCS ELUTASÍTOTTA A SZOVJET PANASZT! Az oroszok által lehetetlenné tett párizsi konferencia utóhang­­jaként egy -sokkal csendesebb, sokkal objektivebb vita folyik az Egyesült Nemzetek Biztonsági Ta­nácsának ülésén New Yorkban. Ezt az ülést a szovjet panaszára hívták össze, s a panasz úgy szólt, hogy az Egyesült Államok a május elsején leszállásra kény­­szerített U—2 felderítő repülő­gép tevékenységével agressziót — magyarul támadást — hajtott végre a szovjet ellen, s hogy ennek folytán a Biztonsági Ta­nácsnak meg kell bélyegeznie az USA-t, mint békebontó, támadó felet. Hogy a panasznak eredménye nem lehet, az már eleve világos volt, s ezzel természetesen a szovjet is tisztában volt. Az USA felderítést sok mindennek lehet minősíteni: területi felségsértés­nek, illegális kémtevékenység­nek, nemzetközi jogsértésnek — bár mindez a valóságban óem állott fenn —, de semmiesetre sem lehet agressziónak tekinte­ni, mert hiszen nem fenyegette a szovjetet semmiféle katonai tá. madással. Eltekintve ettől, a Biz­tonsági Tanácsban — sajnos — mindegyik nagyhatalomnak vé­tójoga van, s így a Tanács határo­zatát Amerika ellenzése esetén amúgy sem lehetett volna vég­rehajtani. Éppen ezért a szovjet panasz célja csupán az volt, hogy az UNO nyilvánossága előtt újra el tehessen hangoztatni Hrus­csov párizsi goromba vádjait, s hogy Amerikát legalább papíron agresszornak lehessen nevezni. A szovjet azt remélte, hogy vala­mi kis szovjetbarát visszhangot kap a semleges országok, illetve a .kisnemzetek részéről. örömmel állapítjuk meg, hogy éppen ellenkezőleg történt. A Biztonsági Tanács nemcsak 9:2 arányban (a Szovjet és a szatel­­lita Lengyelország ellenében) el­utasította a szovjet panaszt, ha­nem megállapítást nyert, hogy az egész szabad — illetve semle­ges világban senki, egyetlenegy nemzet sem akadt, amelyik az U—2 felderítés, illetve az egész úgynevezett kémkedési ügy miatt akár a legkisebb mérték­ben is hibáztatná az Egyesült Ál­lamokat. Ellenkezőleg: minden felszólaló annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy az amerikai felderítés szükséges vök, az támadásnak nem tekint­hető, s hogy annak szükséges, ségét egyedül a kommunisták magatartása és az USA által is­mételten javasolt megegyezések hiánya okozta. A Biztonsági Tanács ülése Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásával kezdődött. Követ­ve Hruscsov érvelését, de vala­mivel civilizáltabb hangon azt próbálta bizonyítani, hogy az U—2 felderítő repülő tevékeny­sége; a szovjet légterében tu­lajdonképpen fegyveres táma­dás, mert, mint mondotta, ha­sonló repülőgép vihetett volna magával hidrogénbombát is. Hi­vatkozással Eisenhowernak arral az Ígéretére, hogy hasonló felde- J ritéseket az USA e pillanatban nem fog végrehajtani, de a kö­vetkező kormány részéről erre | senki ígéretet nem tehet, azt ál­­ította Gromiko, hogy ez tulaj­donképpen azonos annak az el­ismerésével, hogy későbbi idő­pontban igenis fog ilyesféle fel­derítő tevékenység folyni, — hogy tehát a szovjet mindenkor ki lesz téve amerikai "agresszió­nak". A rákövétkező napon került sor az amerikai UNO-delegátus, Cabot Lodge felszólalására. Lod­ge adatokkal bizonyította, hogy az elmúlt évek során 360 eset­ben tartóztattak le szovjet kéme­ket az USA területén, nem is be­szélve a szövetségesek területén állandóan működő sokezer kém­ről, akiknek nagyrésze diplomá­ciai mentesség örve alatt egye­nesen a számtalan szovjet követ­ség és konzulátus épületéből folytatja kémtevékenységét. Ilyen kémhadsereg —- mondot­ta Lodge — játszi könnyedség­gel volna képes például Ameri­ka területén egy atombombát részletekben összeállítani, s ki tudja, hogy nem hajtottak-e már­is végre ilyen romboló tevé­kenységet. Ettől eltekintve, az amerikai hadititkok nagy része könnyű szerrel kerül a szovjet birtokába, mert az USA területén az emberek mozgási szabadsága általában nincs korlátozva, merő ellentétben a szovjetben uralko­dó rendszerrel. De függetlenül ettől, az U—-2 felderítő repülé­sekre az USA és szövetségesei biztonságának fenntartása céljá­ból azért volt szükség, mert a Szovjet még csak arra sem volt hajlandó, hogy a váratlan táma­dás megelőzésére vonatkozó nemzetközi egyezményt aláírja. Ha a Szovjet hajlandó lett vol­na, hogy nemzetközi ellenőrzést biztosítson a saját területén is az esetleges készülő rakéta-táma­dás, vagy más meglepetésszérű támadás megakadályozása cél­jából, aminthogy hasonló ellen­őrzés megengedésére az USA 'mindenkor hajlandó, akkor nem lenne szükség a felderítő repü­lésekre a szovjet felett. A Biztonsági Tanács négy "kis­nemzet" tagja, Argentina, Tunis, Ceylon és Ecuador a Lodge-féle beszéd után egyenkint emelked­tek szólásra. A négy ország mindenekelőtt közösen hívta fel a nagyhatalmakat, hegy a meg­szakadt párizsi négyhatalmi kon- Jfereocia helyett újabb megbeszé­lésre üljenek össze, s ezen min­denekelőtt az U—2 ügy miatt égetővé vált nemzetközi leszere­lési ellenőrzést, illetve a várat­lan támadásra való készülődés nemzetközi ellenőrzését tárgyal­ók meg. Ceylon képviselője kü­lönösen azt hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak közötti megbe­szélés puszta ténye biztonsági ér­zést ad a kis országoknak, ame­lyek soha nem kerülhetnek ab­ba a helyzetbe, hogy önmaguk­ban védekezzenek egy bekövet­kező világégés ellen. A nagyba, talmik felelőssége éppen abban áll — mondotta —, hogy egy ilyen katasztrófa kitörését meg­akadályozzák, s ha az USA ebből a célból, akár a nemzetközi jog megsértésével is, felderítő repü­léseket hajtott végre, ezzel a kis­­országok biztonságát fokozta. Argentina képviselője — ugyanaz, aki annakidején a ma­gyar szabadságharc idején oly éles szavakkal bélyegezte meg 'a szovjet álnok, gonosz maga­tartását — a nemzetközi jogból vett példák hosszú sorozatával bizonyította, hogy az U—2 re­pülő határsértése semmi vonat­kozásban sem tekinthető agresz­­sziónak, s így nem tartozhat a Biztonsági Tanács hatáskörébe. Nemzeti Kína képviselője ez­jután világos, támadó hangú be­szédben fejtette ki, hogy a szov­jet, illetve a kommunizmus meg­szakítás nélkül, a legszélesebb­körű kémrendszer segítségével, a legerőszakosabb eszközökkel igyekszik a világhatalomra, — hódítási szándékairól soha nem mondott le és nem is fog lemon­dani, s ezért az egész hipokrita műfelháborodás, amelyről be. szél, csak arra való, hogy legkö­zelebbi politikai célját, a párizsi tárgyalások sikertelenné tételét elérje. Az amerikai űrhajózás újabb diadala! Mialatt a Biztonsági Tanács előtt folyt a vita az U—2 és hasonló felderítő repülők szere­péről, bejárta a világsajtót egy olyan hír, amely a repülőfelderi­­tést elavulttá, s egyúttal felesle­gessé teszi. Az amerikai State Department bejelentette, hogy legújabb űrhajója, az 5000 font súlyú MIDAS sikeresen elhelyez­kedett röppályáján, felszerelve mindazokkal a műszerekkel, ame­lyek a földön bárhol indulásra elkészített rakéták felfedezésére alkalmasak. A körülbelül 300 mérföld magasságban keringő Az önmérséklet klasszikus példája volt Eisenhower május 25-i beszé­de, amelyet a párizsi találko­zó ellen elkövetett szovjet merényletről való beszámoló­ként mondott el. Nem támadta Hruscsovot minősíthetetlen gorombaságaiért és gazsá­gaiért, hanem teljesen mellőz­te az ő személyét, mintahogy felnőtt ember nem is említi egy neveletlen, goromba sem­mirekellő kölyök felelőtlen ki­töréseit. Nem tett említést a szovjet állandóan folyó kémkedési te­vékenységéről, részben mert Cabot Lodge erről már beszá­molt az UNO Biztonsági Taná. csa előtt, részben azért, mert ezek az akciók annyira közis­mertek, hogy az amerikai köz­véleményt nem kell róluk tá­jékoztatni. Egy szóval sem említette a bolsevista kor­mányt, — s ezáltal a történe­lem során most először hasz­nálta a szovjettel szemben azt a hangot, amelyet vele szem­ben egyedül szabad használ­ni : a hideg megvetés hangját. Ezzel szemben kifejezte Amerika békés szándékait, sőt megértését és szeretetét a szovjet néppel szemben. "A Kremlint bitorló emberek hirte­len fellobbant ellenséges ér­zeimei ellenére, továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy a szovjet nép alapjában véve ugyanazt óhajtja, mint mi magunk, éspedig tartós békét, s a hadieszközök fej­lesztése helyett az életnívó fejlesztését". Eisenhower beszéde továb­bi során kijelentette, hogy Amerika az eddigi mértékben fokozni fogja katonai erejét, anélkül, hogy hisztérikus túl­­kiadásokra kerülne sor, mert, mint mondotta, ha az USA-, nak már most is meglévő fö. lényes katonai erejét, s véde­kező felszerelését az eddigi mérvben fokozzuk, nemsokára minden szempontból a szüksé­ges biztonsággal fogunk ren­delkezni. Ennél azonban fon­tosabb, hogy a felmerülő konkrét kérdésekről tovább is tárgyaljunk, éspedig szigo­rúan hideg üzleti szellemben. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy Amerika többé nem fog oda lealacsonyodni, hogy Hruscsov-szerű neveletlen csirkefogókkal tárgyaljon, ha­nem, ha van miről beszélni, azt a diplomatákra bízza. Ez­után arról számolt be az El­nök, hogy a szenátusban nyil­vános vita lesz a követendő politikai irányról. Törökországban s hadsereg vette át a hatalmat A török nép az utcákon öröm­­mei üdvözli a vértelen forradal­mat, mely katonai vezetők kezé­be adta a hatalmat. Cela! Bayar államelnököt, Menderes minisz­terelnököt, a miniszterek nagy 'részét és parlamenti pártjuk ve­zető tagjait letartóztatták. Men­­derest törvényszék elé állítják s kihallgatása már megkezdődött. I A katonai csoport élére Cemal Gursel tábornok állott, aki azon­nal feloszlatta a parlamentet és közhírré tette, hogy a választá­sokat rövidesen megtartja. Gur­sel tábornokot a légierők, a had­sereg és a tengerészet egyaránt ^támogatja. Gursel nem diktátor akar lenni, hanem alkotmányos vezetője a török népnek. Az újságok, melyek megjele­nését a Menderes kormány be­tiltotta, újból kiadásra kerültek s a katonaság az egész ország­ban rendet teremtett. A nép mindenütt megelégedéssel vette tudomásul a Menderes kormány bukását. Törökország egyik fontos té­nyezője a NATO hatalmaknak s így az ország rendje és nyugal­ma az egész Nyugat közös érde­ke. Minthogy a szovjettel hatá­ros állam, e földrajzi fekvése ha­tározza meg fontosságát. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 EMLÉKEZZÜNK TRIANON 1920. JUNIUS 4. MIDAS műszerei az indulásra kész rakétákat a föld bármely részén hőérzékeny jelzőberende­zések útján pontosan felfedezi, úgy, hogy amennyiben — hábo­rú esetén — ilyen rakétát a kom­munisták által megszállt vala­melyik területen bevetésre elké­szítenének, annak pontos helyé­vel az amerikai hadvezetőség nyomban tisztában lesz, s né­hány perc leforgása alatt már in­dulhat a megtorló rakéta, pon. tosan az orosz rakéta kilövőhe­lyére. Miután a MIDAS máris kering, 97 perc alatt kerüivén meg a földet, az embert szállító felde­rítő repülőgépek máris elavulttá váltak, mert Washington ezek nélkül is pontos információval fog rendelkezni. A Biztonsági Ta­nács olasz delegátusa a szakem­berek véleményének adott kife jezést, mi-kor bejelentette, hogy ezen hír után az egész U—2 kér­dés felesleges szófecsérléssé vált. A MIDAS és az azt követő ha­sonló amerikai felderítő eszkö­zök elavulttá teszik a "légtér megsértésének" problémáit., mert a rakétaverseny során máris ki­kristályosodott az az elv, hogy az "űr"-ben nemzeti tulajdonjo­got szerezni nem lehet (mint­­ahogy a nyílt tengereken sem .lehet), tehát a légkör külső ha­tárán bárki bármiféle tárgyat keringethet, vagy tarthat. Hogy az "űr" hol kezdődik, erről épp. oly kevéssé van pontos fogalma a diplomatáknak, mint ahogy Columbus előtt sem volt kiala -kult nézet arról, hogy az Óceár meddig kinek a tulajdona. A MIDAS, s a következő kato­nai felderítő űrhajók további fel adata az, hogy közvetlen, autó matikus jelzőkészülékeiket ősz­­szekapcsolják a földön kilövésre készenálló amerikai Atlas-raké­­tákkal, amelyek tudvalevőleg | nemcsak, hogy 10.000 mérföld távolságban pontosan célbatalál­­nak, hanem képesek arra is, hogy a légkörön kívülre kilőtt robbanófejet épségben a célba­­hozzák, — amit a szovjet raké­ták egyike sem volt eddig képes végrehajtani. Nemsokára elér tehát az amerikai hadvezetőség arra a pontra, hogy ha világűr­ben keringő felderitőra-kéta szov­jet készülődésről ad jelet, a ké­szenálló megtorlórakéta a ké­szenálló szovjet támadóeszközö­ket a földön automatikusan el­pusztítsa, még mielőtt a háború egyáltalán kitörhetne. Versaillesben a nap tünte­tőén elbújt a felhők közé, hogy ne lássa azt a gyalázatot, ame­lyet egy tudatlan kis csoport, kit megfertőzött Európa két legnagyobb hazudozója: Be­nes Eduard és Nicola Titules­­cu, fog elkövetni, az ezer éves nagymultú nemzettel, Ma­gyarországgal szemben. A trianoni palota nagy fali órája 4 óra 30 percet mutatott, amikor a földig megalázott magyar delegátusokat a te­rembe vezették. A hatalmas asztalt körül ülték: a kajánul vigyorgó cseh, román és szerb delegátusok. A magyar meg­bízottakat még csak székkel sem kínálták meg. A terem­ben lévő egyik olasz diploma­ta sietett a magyarok segítsé­gére és vezette őket az asztal jobboldali sarkához, ahol a cseh delegátusok ültek. Mille­­rand francia miniszterelnök ekkor a magyarok felé fordul­va, ezeket mondta : "Uraim ! Átadom Önöknek azt a szer. ződést, amelyet alá fognak ír­ni, azonos azzal a szöveggel, amelyet május 6-án adtunk át a magyar delegátusoknak. Fel­szólítom a magyar felhatal­mazott urakat, lássák el a szerződést aláírásukkal". Az éles gyűlöletet sugárzó beszéd után, elsőnek Dr. Bér­­nárt Ágoston írta alá a szerző­dést, utána: Drasche-Lázár Alfréd, majd sorrendben va­lamennyi jelenlévő hatalom képviselői. 1920 június 4-én, Magyar­­ország meghallgatása nélkül, egyoldalúlag, kényük-kedvük szerint állapították meg a nagyhatalmak a békefeltételei­ket. A magyarellenes cseh, szerb, román agitáció "töké­letes" munkát végzett. A nagyhatalmak (Amerika kivé­telével ) mindent elhittek el­lenségeinknek, bennünket pe­dig arra sem tartottak méltó­nak, hogy védekezhessünk a hazugság és a hamisítás el­len. A Magyar birodalom 325.411 négyzetkilométernyi területéből 92.833 négyzetki­lométert hagytak meg, 20,900.000 lakosból mindösz­­sze 7,980.110 maradt a meg­csonkított ország területén. De ez még mind nem volt elég a büntetésből, mert még háborús jóvátételt is kellett fizetnünk rablóinknak, sőt még arra is jogot kaptak, hogy minden állami jövedel­münket ellenőrizzék. Ennek a gyalázatos állapotnak csak 1930-ban, a Hágában meg­tartott "jóvátéteii" konferen­cia vetett véget. A magyar nemzet soha egy pillanatra sem nyugodott be­le a trianoni igazságtalansá­gokba, mint ahogy nem nyug­szik bele az ennek hibáját megismétlő, 1945-ben kötött párizsi békediktátumba sem. A magyar nép igazsága majd ismét diadalra fog jutni, ezt nem tudja semmiféle cselszö. vény és hazugság megakadá­lyozni. Nekünk itt kint, az emigrációban, azért kell har­colnunk, hogy a világ vezető nagyhatalmát, Amerikát győz­zük meg igazunkról. Győzzük meg arról: hogy­ha 1920 június 4-én nekünk adtak volna igazat, akkor ta­lán nem lett volna második világháború és most nem kel­lene készülni a harmadikra . . . KENESEI F. LÁSZLÓ A világtörténelem j legvisszataszitóbb bohóca! i gß Wk r >í;;1 ¥ ár .'. V * Műit'- '-­|SÉ> *- : .. * . J ■ •>.• ***• . ú T* : .... ^ ^ |j| PflA'tl;* j SIS' Fenti képünk a disznószemű Hruscsovot ábrázolja Párizsban amint bohóckodva szidja az Egyesült Államok elnökét. Mellette valószínű utódja, Malinovszky "marsall" látható, amint méla undorral fiqye­­•i Hruscsov "játékát".

Next

/
Thumbnails
Contents