Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-02 / 1. szám

X. évfolyam, 1. szám, 1960 január 2, szombat

2

KANADAI MAGYARSÁG

KANADA!

Beismerték, hogy a magyar forradalom népi megnyilatkozás volt

996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ

Megjelenik minden szombaton

SzerkesztSség é% kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-tól délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem órzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre •Ikamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért

a szerző felelős.

CANADIAN HUNGARIANS

Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI

Published every Saturday by the

HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont.

Knznyecov mosakodik j

Ismeretes, hogy a magyar' jelenti — és azt mondta, hogy ő kérdés napirendre tűzése körül nem is mondta azokat a szavaaz ENSZ politikai bizottságában kát, amiket Lodge a fejére olvanovember 23-án Cabot Lodge1 sott, csupán a fordító rosszul ad- Amerika fődelegátusa finoman ta vissza szavait és Lodge eltorzította Kuznyecov beszédét. Természetesen ebből egy szó sem igaz és a budapesti rádió csak azért igyekezett mentegetőzni, mert a szabad világ rádióin keresztül a magyar nép tudomást szerzett Kuznyecov kioktatásáról és a hazai kommunisták úgy igyekeznek beállítani a szovjet diplomatákat, mint akik legtöbbet tudlak és mint, akiket idekint is nindenki csodálattal vesz körül.

A magyarországi kommunista párt három évig változatlanul állította, hogy az i 956-os forradalmat kívülről készítették elő és külföldi imperialista körök' irányították. A most lezajlott pártkongresszuson nagy meglepetést keltett Hruscsov kijelentése, aki őszinteség! hullámban közölte, hogy a forradalmat a magyar nép a

kioktatta Kuznyecov h. szovjet külügyminisztert, mivel az utóbbi, vita közben durva szavakat használt. Kuznyecov lenyelte a kioktatást, sőt válaszában nem is magyarázkodott. Úgy látszik Moszkvában úgy találták, hogy Kuznyecov még szerintük is túl lőtt a célon és jól megmosták a fejét, mert napok múlva Kuznyecov egyszerre mosakodni kezdett —, ahogy a budapesti rádió

kijelentette, hogy "felderítettük, esett". Ha tehát elfogadjuk Biszmegtaláltuk az ellenforradalom előkészítésében és irányításában vezető szerepet vitt személyeket és átadtuk .őket a Magyar Népköztársaság igazságügyi szerveinek, hogy elnyerjék méltó bűn. tetésüket". Ezen személyek között pedig nincs egy külföldi sem, csak otthoni magyarok. Ko-Rákosti-klikk ellen vívta. A ki. mocsin Zoltán, a kommunista lfjelentés természetesen fél, vagy júsági Szövetség főtitkára is benegyed igazságot tartalmaz, ismerte, hogy az ifjúság egy rémért a forradalom a kommunis* sze fegyverrel a kezében harcolt ta rendszer és a Szovjet megszálJa rendszer ellen. Ezzel természelás ellen Magyarország függet- tesen azt is elismerték, hogy a

lenségéért és gáért tört ki.

a nép szabadsá-De a kommunistáknál már az s nagy dolog, ha negyed igazságot mondanak. Hruscsov kijeentése rendkívül megzavarta a magyar kommunistákat és egymás után kellett átírni beszédeiket és ki kellett hagyni a külföldi

megszálló szovjet hadsereg a pártot védi a nép ellen.

A kommunista párt kongreszszusán sokat foglalkoztak a szabad világ magyarságának műköku állítását, akkor ez azt jelenti — tekintettel, hogy az ország lakossága majdnem 10 millió —, hogy 1958-ban 63.000 büntető ítéletet hoztak. Mivel pedig Biszku "elfelejtette" közölni, hogy a 63.000-ből hány volt a köztörvényi és hány a politikai okból elhangzott ítélet, nem kétséges, hogy a döntő többsége politikai volt, tehát legalább 50.000 magyart ítéltek el politikai okokból. S mennyi lehetett az 1957-ben elítéltek száma, amit Biszku meg sem mert említeni csak az 1955- öt, amikor 90.800 személyt ítélek el. 1957-ről, a magyar nép súlyos évéről, amikor tetőfokán volt az ártatlan szabadságharcosok üldözése, Biszku mélységesen hallgat. Biszku hosszú beszé-Már a kispapok megjelenése is a rendszert?

izgatja

Egy kommunista újságíró Esztergomban járt és megpillantott két kispapot, amit rendkívüli jelenségnek vélt és az Élet és Irodalom című hetilapban egy cikket ír benyomásairól. Ennek egy részét az alábbiakban szóról-szóra közöljük:

" . . S két gyermek jön velünk szemközt, kedves, fiatal fiúk, ajkuk fölött borotvát még nem látott fuvallatnyi pehely. A lányok megfordulnak utánuk, mert csinosak, bájosak és egészségesek, de ők szemüket lesütve haladnak tovább s arcukat pir önti el. Mi is utánuk nézünk . . . Két kispap, két fekete reverenda, elsuhanó fekete árnyék. Anakronizmus. Mégegyszer csak ez a szó jön ki belőlünk . . . Annyira furcsán hatnak a korban, annyira a múlthoz tartoznak, hogy eleven indulatot se keltenek, csak csodálkozást, hiszen lassan már a bárdok is a múzeumfaíakra kerülnek, amelyeket ellenük, mint történelmileg lejárt alakulat elelmaradni? Ami emlék, azt élőnek hinni. A kort ennyire nem venni észre. Végzetes késés. A két gyermekre nézve az. Fiatal gyermekeket ilyen útra elindítani, melynél korszerűtlenebb, meddőbb és kilátástalanabb alig van. Oly szülők felelőtlen önzése, akik mindenestől tovább akarják álmodni magukat a gyér. mekükben. Mindenestül. Azokkal a relikviákkal együtt, amelyeket a maguk korából oly makacsul őriznek. Egy holt eszményre tenni fiatal életet! Egy idetévedt középkori buborékra, mely az első valós tárgyon elpukkan".

A cikkre nem érdekes szót vesztegetni, inkább tanulságos, hogy a rendszer nem tud belenyugodni az Egyház létezésébe, különösen, ha az utánpótlás jeleit észlelik. Ami pedig az elpukkanást illeti, mi úgy tudjuk, hogy a magyar forradalom percek alatt elpukkantotta a kommunista pártot, ideológiájával

désével és mivel azt szidalmak'

kai'illették, az idekint tartózkodó dében egyszóval sem említi, nagyarok elkönyvelhetik, hogyhogy hány személyt végeztek ki jó munkát végeztek. Biszku Béla 1957-ben, vagy 1958-ban. "belügyminiszter" miközben Mi azt hittük, hogy az általunk imperialistákat és be kellett ne- cáfolni igyekezett azt az állítást,használt adatok túlzások, most kik is ismerni, hogy a forrada- hogy Magyarországon sokan van-Biszku "védekezése" után — lom a magyar nép felkelése volt. j nak börtönben, ezt mondta : sajnos—be kell látnunk, hogy Ilyen beismerést tartalmaz Bisz. "100.000 lakosra Magyarorszá.sokkal több magyart végeztek ki ku, belügyminiszter beszéde, aki gon 1958-ban 630 büntető ítéletés ítéltek börtönre, mint hittük.

A nép tüntet

i

A budapesti Corvin és Dózsa mozikban nagy sikerrel játszák Victor Hugo örökéletű regényé, nek, a Nyomorultak-nak filmváltozatát. A főszerepet, Jean Valjeant, a nagy francia filmszínész Jean Gabin alakítja, ami önmagában elősegíti a film sikerét. A budapesti Film Színház folyóirat egyik munkatársa a lapban kritikát írt a filmről és arról panaszkodik, hog sehogysem ér- i a moziközönség magatartását, íogy "ezt a középszerű filmet" miért nézik lélegzetállító figyelemmel és a film végén miért törnek ki zugó tapsban? A kom-) munista cikkíró panaszát és zavarát mi értjük. Ugyanis a cikkírónak fogalma sincs (vagy nem akarja, hogy fogalma legyen), (hogy mi játszódik le a magyar nézők lelkében a hosszú, több órás filmben. Köztudomású, hogy Victor Hugó regényének főalakjában, Jean Valjeanban, az ártatlanul szenvedő embert, annak küzdelmét írta meg, akit éhsége kényszerített kenyérlopásra és ezért került börtönbe. Igazságtalannak érezve a büntetést, szökést kísérelt meg, elfogták, végül

len élesítgettünk. Hogy lehet így együtt.

AZ UJ EMBER AAIHALOVICS ZSIG. DIALEKTIKUS HÁZAK

MOND HALÁLÁRÓL j A rendszer egyik ideológus.

Az Uj Ember kegyeletes sza-Jépítész csodabogara, Major Mávakkal búcsúzik az augusztus té az Élet és Irodalom egyik no-28-án Csikágó közelében elhalt Mihalovics Zsigmond pápai prelátustól. Közlik, hogy 1889 október 20-án született Homokbödögén és 1914 július 14-én szentelték pappá és élete egyik legszebb tevékenységét a Hermina. mezői plébánián fejtette ki. Később az Actio Catholica igazgatója lett, majd 1944-ben az esztergomi főszékesegyházi káptalan kanonokává nevezték ki.

Mihalovics Zsigmond egyike volt a legnemesebb telkeknek, működését mindig a közjó érdekében végezte. Sajnálatos, hogy a magyar emigráció nem talált helyet külföldi működésére és egy pár barátjától eltekintve elhagyottan halt meg.

vemberi számában az alábbiak szerint írja elő, hogy miként kell a házakat építeni: "A szocialista realizmus az építészetben nem jelenthet mást, mint a dialektiis 19 évet töltött fegyházban. Szabadulása után a társadalmi előítéletek miatt nem tud emberré válni és amikor végre felemelkedik, nyomába került a gonosz rendőrfőnök Javert, aki üldözi a büntetett előéletű embert.

A magyar közönség Jean Valeanban a magyar hazafiak szenvedését látja, akik nem egy falat kenyér, de egy szabad szó, vagy egy ártatlan cselekedet, vagy a nemzeti kötelesség, a forradaomban való résztvétel miatt üllek 10 éveket, vagy végezték ki őket. S azok, akik kiszabadulnak, úgy szenvednek, mint Victor Hugo regényalakja, mert a régi káros társadalmi előítéletet behelyettesítő kommunista titkos rendőrség, káderezés és egyéb vakondok üldözik és harmadrendű emberként kezelik az ártatlan "büntetett elöéletüeket". Végül is Jean Val jean minden akadályon, szeméten és piszkon keresztül küzdi magát és a világ előtt is azzá lesz, aki mindig volt, tiszta, szabad ember. Ekkor tör ki a mozi közönsége, zugó, véget nem érő tapsban.

szovjet vereséget szenvedett a magyar ügyben

I

Az ENSZ közgyűlése a magyar kérdésben (ami után jön a majgy tárgyalását hivatalosan 1959 gyár vita) állandóan új és új eledecember 7-én, délután három j neket visz be, csatlósait beszélórára tűzte ki. A szovjet min. teti, hogy kitolja a magyar ügy dent elkövet, hogy a magyar ügy tárgyalását. A Közgyűlést ugyan- j vitájára ne legyen idő, mert is pénteken, december 11-én be rendkívül kellemetlen nekik, fejezik, csütörtökön pedig szünet Part azutan bűvészkedik, az ada-AZ írók nem írnak a máról

A valamikor nagy vonzóerejü Irodalmi Újság helyébe lépett Élet és Irodalomban Mesterházi arról panaszkodik, hogy egyes írók sehogysem akarnak munkába lendülni, legalább is azok, akinek munkáját várják az olvasók. Kommunista Írások, értéktelen versek, dicséretek a pártról megjelennek, de senki sem olvassa őket. Mesterházi azt szeretné, ha a nagy íróink végre tollat ragadnának kezükbe és zengő ritmusokban dicsérnék a kolhozo. sitást, a szocialista életet, a falusi élet változásait és általában mindazt, amit a "dicsőséges párt" végez. Mesterházi megállapítja, hogy a falusi élet ábrázolása, amelyről oly sokat Írtak, az utóbbi időben elsorvadt. Végű is Mesterházi kéri az írókat, hogy vegyék észre a nép problémáit és pátosszal Írjanak azokról Mesterházi biztatása alig kap tüzet, mert éppen az a baj, hogy az írók látják a nép problémáit de hát arról a nyilvánosságnak nem Írhatnak.

A

MIT

ÉRNEK A KOMMUNISTA STATISZTIKÁK?

A kommunista rendszer egy végeláthatatlan bürokráciát épíett ki. A jelentések egymásba érnek és egyes gyári, vagy tszcs vezetők gyakran el sem jutnak a munkaterületére, különösen annak irányításához, mert idejüket a pártközpontba, vagy egyéb fórumokhoz küldendő űrlapok kitöltése veszi jgénybe. Sokszor egyik óráról a másikra kellenek a statisztikai adatok. A

hogy amikor az egész ülésszak volt, mert ez a nap az alatt békebeszédeket tartottak, jogok deklarációjának kus materialista módszer és (sikraszálltak az algiriai és az af- ezért koncert volt az.ENSZ közrikai népek függetlenségéért, gyűlési termében.

Emberi.

ünnepe,

szemlélet érvényesítését, azaz azt, hogy az építőművész az építészet feltárt, felismert, megértett törvényszerűségeinek figyelembevételével alakítja művét ... Az ideológia építészetformáló visszahatásának mielőbbi érvényesülését minden módon elő kell segítenünk".

A nagy magyar írók képtelenek a kommunista előírások szerint írni, most már tudjuk, hogy a nagy építészek miért nem építenek.

akkor egyszerre előjön a magyar kérdés, ahol ismét végig kell hallgatniók, hogy egy nép szabadságát és függetlenségét !e-A szabad világ delegátusai átláttak a szovjet taktikán és a szovjet ellenzés ellenére a maverték. Ez nem jó pont a kis né- f^ar ^9y tár9'/alását, amint ar- mutatják meg:

tokkal és az elmúlt években például az életnívót papíron oly mértékben növelték, ha az igaz volna, már nem volna probléma az étkezés és az öltözködés. Hogy a legtöbb esetben mennyit érnek az adatok, azt a Petőfi Népe című vidéki lap alábbi sorai

Csőd a gönyüi tszcs-ben

A gönyüi termelőszövetkezet- zeti vezetők ezt megakadályozben október közepéig a termelőszövetkezeti tagok egy zsák gabonát és egy szekér burgonyát kaptak. A tagok legalább 90%-a ki akart az ősz folyamán lépni, de részben Ígérgetéssel, részben fenyegetéssel a termelőszövetketák.

Ha valamelyik term elősző vet<ezeti tag hozzátartozója meghal, úgy a termelőszövetkezeti veze. ő hosszas veszekedés és alkudozás után kiutal 2—300 forintot, ami viszont éppen csak egy koszorúra elegendő.

pék előtt. Ezért a szovjet delegá. r°l már beszámoltunk, ció már szinte befejezett algíri tartották.

meg is

Tovább gyilkolnak a helytartók ,

Nezvál Ferenc ú. n. igazság-;okairól és arról, hogyan véleke. ügyminiszter még 1959 év ele- dik ma akkori álláspontjáról. A jén kijelentette, hogy a forrada- bizottság vezetője Darvasi István, lomban resztvettek, elleni eljárás A kihallgatás beszélgetés forbefejeződött. Ez a kijelentés — májában történik és több óráig sajnos — csak propaganda volt, tart. Eddig Demeter Imre, a Kaimért a titkos letartóztatások, tár. (róból nemrég visszahívott Polgár gyalások és kivégzések tovább Dénes, Gömöri Endre és Réti Erfolynak, sőt egy újabb módszer, ^ az ú. n. igazolási eljárás vette

Részlecsupán

voltak megidézve.

I tek nem szivárogtak ki,

kezdetét, így például a pártköz- ' . . „

__. ... , .... , ,. , [annyi, hogy Réti Ervint a kihallpont sajtoosztalyara több újság. |

írót beidéztek, hogy kihallgassák 9a*-as u^an kizárták a pártból, az 1956-os forradalom idején ta- Réti Ervin jelenleg az "Esti Hirnusított magatartásának indító | ap" munkatársa.

Járásaink egyikének tanácsi illetékese az őszi munkák elején úgy jelentette, a megyei tanácsnak, hogy a járásban a vetés 85%-át elvégezték, a megye egyik vezetője azonban gyanúsnak találta az "eredményt", a valóságban ellenőrizte, s kiderült, hogy a szántóterületeknek csak a 15%-át vetették be".

•

RÖVID HÍREK

Páger Antal egy televízióra írt drámában egy önmagával meg. hasonlott embert játszik, a kritika szerint tökéletesen. Ezt elhiszszük.

Meghalt Márffy Ödön nüvész.

festő-Amerikai posta ;

MIT JELENT A "NEW DEAL"?

Bár a New Dealnek nevezett korszak előtt is hoztak néhány radikális közgazdasági törvényt, mint amilyen a fokozatos jövedelmi adó vagy a trösztellenes törvény, az amerikai közgazdaság az 1932-ik esztendőig sokszor megsínylette az 19-ik századbeli kapitalizmus túlkapásait. Gazdasági fellendüléseket időközönként vissza-visszatérő válságok váltották fel, néhány nagyvállalat kezében óriási tőkék halmozódtak fel, az értéktőzsdén korlátlan spekuáció lett úrrá, a kisjövedelmű emberek vásárló képessége nem emelkedett a termelés rohamos növekedésével.

Az 1920-as évek ez eredendő fogyatékosságai az 1929-es gazdasági összeomláshoz vezettek és többek között hatalmas pénzintézetek bukását idézték elő. Ezután hosszú gazdasági pangás állott be. Ez történt a New Deal beköszönte előtt. Amikor 1933. márciusában Franklin Delano Roosevelt foglalta el az elnöki széket, köve. telésére a kongresszus elsöprő reformokat léptetett életbe, különösen az ú. n. "első száz nap alatt". Az új doktrína, amely a New Deaí alapja volt, abban kulminált, hogy a kormány feladata és kötelessége az ország termelését fokozni és minden polgár gazdasági jólétét előmozdítani.

Roosevelt elnök kinyilatkoztatta, hogy az olyan kormány, amely nem tudja munkaképes és munkára hajlandó polgárait foglalkoztatni és az elaggottakról és rokkantakról gondoskodni, pusztuljon a helyéről. ;

Az ország pénzintézeteinek való helyzetét néhány nap leforgása alatt felülvizsgáltatta és az egészséges alapon állókat (majdnem valamennyit) újra megnyitotta azzal, hogy a kormány felelősséget vállal a bankbetétekért. A visszavont tőkék erre újra a bankokhoz kerültek és a hitelélet is megindult, különösen amikor a kormány a kisembereknek nyújtott kölcsönökért szavatosságot vállalt. Adóreformok a közterheket elsősorban azok vállaira helyezték, akik gazdaságilag erősebbek voltak. A tőzsdejátékot —, amely az 1929-i válságot okozta — szigorú ellenőrzés alá helyezte. Olyan törvényeket vitt keresztül, amelyek a munkásság szabad szervezke. dését, kollektív szerződések kötését és sztrájkszabadságot biztosítottak. A trösztellenes törvényeket megerősítették, az ifjúságot tisztességes fizetéssel egészséges munkába fogták.

Maga az Elnök a "Roosevelt Forradalom" legnagyobb vívmányának az 1935-ik évi Social Security Törvényt tekintette. A munkanélküliség és rokkantság ellen is biztosított ez a törvényalkotás, de a legnagyob újítás az volt, hogy a kiöregedett munkásnak és családjának nyugdíjat folyósított. Ugyanakkor minimális béreket állapítottak meg az államközi kereskedelemben és iparban, úgy hogy amikor a ll-ik világháború után háromszor is kisebb visszaesés következett be, az nem mélyült ki válsággá, hanem rövid átmenet után ismét fellendülésbe csapott át.

Ezek a reformok természetesen nem valósultak meg küzdelem nélkül. Sokan attól tartottak, hogy a New Deal céljaira költött milliók romlásba döntik az amerikai közgazdaságot, vagy azt vitatták,, hogy Roosevelt "Welfare State"-et létesít, ami a szabad vállalkozási szellemet megbénítja és az egyéni kezdeményezést és szabat* versenyt —, amire az amerikai közgazdasági élet felépült — letöri.

Az azóta elmúlt évek letompították az ellenzők harci kedvét és ma már majdnem általánosan elfogadtuk a társadalmi biztosítás és a fizetőképességre alapított adóztatás elveit. Az azóta bekövetkezett republikánus éra sem változtatott a helyzeten. Történelmi szempontból tény az, hogy a New Deal Amerikát a legsúlyosabb válságból emelte ki és FDR méltán sorozható legkiválóbb elnökeinek sorába, mint aki a világszabadság és egyéni boldogulás érdekében küzdött, élt és halt.

American CoímciE

Az Egyesült Nemzetek közgyűlése végétért i

Ez az ülésszak, amely szépembe r 15-én kezdődött, alig 'égzett érdemleges munkát. Magyarország kérdésében mindöszze a szovjettel szemben való megbélyegzés megismétléséig jutott el (bár koexisztencialisták számára ez is jelentős kudarc), az algíri ügyben egyáltalán nem hozott határozatot, végül a formális jelentőségű Biztonsági Tanács tagság kérdésében egyességet hozott. Mint már korábban megírtuk, hogy a Biztonsági Tanács évenikint változó tagjai közül az egyiket nehéz volt betölteni, mert erre a helyre a Nyugathoz tartozó Törökországot és a szatellita Lengyelországot jelölték. Ismételt szavazások után, amelyeken soha nem sikerült megkapni a többséget egyik oldalnak sem, abban egyeztek meg, hogy a tagságot havonta változóan fogja a két ország megkapni. Szerencse kérdése tehát, hogy adott esetben Moszkva parancsa, vagy a szabad világ véleménye fog-e a Biztonsági Tanács 11 tagja közül egyiknek esetében érvényesülni. A komromisszumos megoldás csak elvi jelentőségű, mert a Biztonsági Tanács gyakorlatban teljesen erőtlen szerv, tekintettel a szovjet vétójogára.

Az elvi jelentőség főleg abban áll, hogy az egyik vagy több tanácstagot havonta változóan meg lehet osztani Kelet és Nyugat között, akkor egy-egy konkrét probléma elhúzása, s-a következő hónapra való elhúzása valamelyik oldal eminens érdekévé válik. Ebből az következik,

hogy mód van a határozathozatal elodázására, ami a tapasztalat szerint gyakran az ellentétek elsimulására vezet.

A HARMINCEGY SZERENCSÉTLENÜL JÁRT BÁNYÁSZBÓL HUSZONNYOLC FIATAL VOLT

A budapesti Kossuth-rádió közli, hogy a szűcsi bányában a bányatüz következtében meghalt 31 bányászból 28 egészen fiatal volt, közülük többen a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai. A meghalt bányászok közül 13 volt szűcsi, 5 ecsedi, 3—3 gyöngyöspatai és rózsaszentmártooi, 1—1 pedig herédi, lőrinci, hortoi, tarnaórai, kaszaperei, 2 hajdúmegyei: püspökladányi és abonyi. A híradás szerint a rendszer a maga halottjának tekintette a bányászokat. Hogy egyházi szertartás volt-e az nem tűnik ki a közleményből.

I A NŐK SZAVAZATI JOGA SVÁJCBAN

| Svájcban a nőknek csupán két kantonban van szavazati joguk, ott is csupán helyi jelentőségű ! választásokon. Az év elején Svájc egész területén népszavazást tartottak azon kérdés felett, hogy szükségesnek tartják-e a jszavazati jogot a nőkre kiterjeszteni. A népszavazáson a női (egyenjogúsítás kettő az egyhez többséget aratott. A népszavazáson csak férfiak vettek részt.

A női egyenjogúsítás felé már megtörtént az első lépés. Waadt és Neuchatel kantonok a szavazati jogot a nőkre is kiterjesztették.