Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-07-04 / 52. szám

IX. évfolyam 52. sz., 1959 július 4., szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA TUZEX Vámmentes szeretetcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók. Hivatalos megrendelő iroda: 1 OCEAN BELIEF AGENCY I 808 Palmerston Tel.: IE. 4-1347 Ave., Toronto 4, Canada Tul.: LADÁNYI ZOLTÁN Hajó. és repülő. jegyek FORDÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSOK VIZŰM BESZERZÉS 0 R OWWOOOBQQOa ^fiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiii’ 1 TORONTÓI MAGYAR HÁZ = 145 COLLEGE STREET TELEFON: WA. 3-754« = MINDEN VASÁRNAP ESTE (TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT! i tartunk, amelyre ezúton is szeretettel hívjuk Torontó | § magyarságát. I | BANKETTEK ÉS EGYÉB ÖSSZEJÖVETELEKRE ( 1 TERMEINK BÉRBEADÓK. 1 Minden pénteken és szombaton este táncmulatság. § MiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiimtM? |’iiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiniiiHiiiiiiimiiimmiimiiiiiimnmimiiiiimiiiiimimiiiimiiiiiiimiiiiiiimmmmi|-* Az összes magyar képeslapok, piperecikkek. ff I „IRENE“ női fodrász-szalon 1 * A magyar hölgyek kedvelt üzlete. * Elsőrendű budapesti munkaerők. * Reklám árak! — Még nem volt nálunk? 1 * Önt is várja szeretettel Kanada legnagyobb H 3 magyar fodrász-szalonja. 1 FEKETE ZOLTÁNNÉ f J 326 SPADINA AVE. TORONTO, ONT. TELEFON EM. 3.6553 | Ü (Közel a Dundashoz) I fátiiiimHiHiHiiiiiuMiHMffliiiNitmimiiiimiiiiiiiiiiiimiiiMiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimiuiiiiiiiiiMUNiiiiimiiiiimiNiiii SACCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE- MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE-SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. 4AAPAIVVVVNAAVVVVVV>A»VyVVVVVVVVVWVVVVVVVVVSAAA SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kapl SZALAY JEROMOS: MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek, szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. SCHULZ 463 SPADINA AVENUE TORONTO, ONTARIO, CANAÓA TELEFON: WA. 2-6828 Kérje könyvánjegyzékünket. Kapható P; Howard (Rejtő) : A látha­tatlan légió c. érdekfeszítő regénye. Ára 95 cent. AUTÓJÁT javítássá szakemberrel ! BARTHA BÉLA a kiváló magyar autószerelő mester, hosszú hazai és több mint 10 éves kanadai gyakorlattal szívesen á4l ren­delkezésére. Hozza kocsiját a BLOOR AUTO RITE GARAGE magyar .autójavító üzembe : 871 BLOOR ST. W., TORONTO ( közel az Ossingtonhoz.) Telefon : LE. 1-2808. IGAZI ÓHAZAI HENTESÁRUT minden időben friss húst, \ fűszer és csemege árút J KRASZNAI KÁROLY j üzletében vásároljon * 628 COLLEGE ST., TORONTO) Tel.: LE. 5-6242 J EREDMÉNYT AKAR ? ITT HIRDESSEN! ISMERJE MEG KANADÁT JOBBAN — VONATTAL UTAZZON A CNR .REL MOST, FIZESSEN KÉSŐBB mir 100 dollár útiköltséghez, 10% lefizetés szükséges, a-----többit 24 hónapig törieszbheti. Kombinált vasúti, hajó utakra szintén adunk hitelt. • Sokféle lehetőség nappali és éjjeli elszállásolásra. 5=0 A CNR-en 150 fontig díjtalan poggyászszállítás. : :Két nagy vonat naponta keleti és nyugati irányban. onfInén fal Felvilágosítás és helyfoglalás az Ön Kanadai Nemzeti Jegyirodájában CANADIAN NATIONAL RAILWAYS $1.25 $1.25 WALDI autóiskola 859 COLLEGE STREET (Ossington mellett) LE. 2.5461 TORONTO Mindenfajta autó vezetését ta­nítja, elméleti és gyakorlati oktatást nyújt. VIRÁGOT minden alkalomra LOTUS virágüzletben vásároljunk 802 BATHURST ST. (Bloor sarkán) Tel.: LE. 3-3884 HÁZASSÁGRA VÁR sürgősen sok ezer minden korban lévő férjezetten nő. FÉRFIAK: Csaknem 200 legújabb fény­képet küldünk pontos adatokkal, azonnal, 2 dollár beküldése ellenében. Box 1021, STN. "C" Toronto 3 Ont., Canada. ROSTA TRAVEL SERVICE MAGYAR UTAZÁSI IRODA Útlevelek, vízumok USA-ba is, bevándorlás, garancia levelek, tolmácsolás, levelezés, fordítás HAJÓ- IS REPÜLŐJEGYEK RÉSZLETRE IS! DR. ROSTA IMRE V. M. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Minden ügyben tanácsadás. Magyarországi válóperek. Vagyonjogi és egyéb ügyeli. Házassági engedélyek, szakmai engedélyek, vizsgák, licencek. Bérleti és egyéb szerződések. SZABADALMAK SZAKMÉRNÖKI KIDOLGOZÁSA, TÖKÉLETESÍTÉSE. Pénz, csomag, gyógyszer küldés. Megbízható, gyors elintézés. 357 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT. • EM. 2-3122 Figyelem! Az egész világon ismert, új METEOR VARRÓGÉP 20 éves garanciával MOST CSAK $39.95-TŐl Csak 5 dollár lefizetés, kis részletek ORIGINAL FURNITURE Alapítva 1926-ban 438 QUEEN ST., W. — 515 QUEEN ST., W., TORONTO, ONT Eladunk még elsőrangú rádiókat, televíziós készülékeket, mosógépeket, kályhákat, bútorokat és jégszekrényeket üzleti órák: reggel 9-től este 9 óráig. — Beszélünk magyarul­;wvvw/^vvv\wv»AVVvvvYwyvwvvvvvwyvYyvyvvv Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) BURROUGHESHÉL MINDIG A LEGKIVÁLÓBB BUTORMINŐSÉGEKET TALÁLJA! ii Mii) • Teljes hálószobaberendezések, nappali szobaberen­dezések, ebédlő garnitúrák, székek, asztalok, lám­pák, tükrök, televíziós készülékek, rádiók, lemez, játszók, Háj fideliti készülékek. • Kályhák, mosógépek, jégszekrények és igen sok más tétel, mind alacsony áron, hogy dollárokat ta. karithasson meg! • Nagy megtakarítások, ha használt bútorát és egyéb berendezési tárgyát átadja (Trade-In). • Hitelt adunk olcsó kamatozásra és könnyű hitelfel. tételek mellett. Eladóink folyékonyan beszélnek magyarul! NYITVA MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 9 ÓRÁIG. 643 QUEEN ST. W. E M. 3-1404 (KÖZEL A BATHURST STREET.HEZ) FURNITUR / IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL Ma már nagyon is látjulk, hogy mindezek a megfogalmazások lényeges részét alkották annaik a rendszernek, amelynek hivatása az volt, hogy Magyarországot elmarasztalj a di­vatos és hangzatos szószátyárkodásba be­csomagolva minden lehetséges bűnnel, ame­lyektől azonban a propagandisták éppen nem akarták megszabadítani saját hazájukat: A magyarországi kisebbségek ügynökei nagyomjs jól tudták, hogy nyugaton, külö­nösen a franciák, Ausztria-Magyarország szlávjainak közreműködését többre értékel­ték, mint a magyarokkal lehetséges szövet­séget (akiket azonban szintén iparkodtak megnyerni). Ennék a ténynek tudatában a kisebbségék megengedték magúknak, hogy szedelmes játékot kíséreljenek meg. “Mi veszteni semmit sem veszthetünk: egy Magyarországra nézve szerencsétlen háború esetén mindent megnyerhetünk — ideálunk megvalósulását . . . Mit számít annak az európai kongresszusnál!, mely ennek a há­borúnak a végén összeül, hogy egy darab földet ide vagy oda dobjon? Európa bölcsei azt fogják mondani: adjuk oda Erdélyt egé­szen a Tiszáig, hogy az európai békét bizto­sítsuk. ők nem sokat törődnek azzal, ha egy nemzetnek még eleven testéből egy fosz­lányt elvesznek, egy sohase gyógyulható se­bet nyitnak: a diplomaták nem nagyon ér­zékeny emberek, a nemzet fájdalmai nem igen hatják meg őket”, -— írta Moldován Gergely már 1893-ban. “Ha a magyarok győznek, akkor ők (a ro­mánok) a Kultúrligától terjesztett röpira­­tokhoz fordulnak és ezek segítségével bebi­zonyítják, hogy a román államnak joga van a magyar területekhez, mert a magyar nem­zet képtelen államot alkotni és kormányozni.” “Ha pedig legyőznék bennünket, akkor se vesztünk semmit se. A legyőzöttdket Euró­pa védelmébe veszi a magyarok bosszúja ellen. Ez a véleményünk, meggyőződésünk.” “Semlegesék leszünk minden irányban, de ha a magyart fegyverben látjuk, ágyúink mindenesetre a magyarok felé lesznek sze­gezve.” (189) • • Románia helyzete a királyság megalakulá­sa óta nem volt irigylésre méltó. Vakmerő szerencsejáték kellett ahhoz, hogy elkövesse azt az “erkölcsi becstelenséget”, mellyel megizente a háborút azoknak, akiknek 1881 óta szövetségese volt, akik védelmezték a román állam létét egy hatalmas ellenséggel szemben. Take Jonescu, a (későbbi háborús izgató valóban mélyen látó sorokat írt Romá­nia helyzetéről 1891-ben. “A dolgok kényszerítő ereje útjába helye­zett bennünket egy nagy birodalom előnyo­mulásának. Ez a birodalom meg1 fogja kísé­relni, hogy azon az úton haladjon, amelyről azt hiszi, hogy a Gondviselés jelölte ki neki. Útjában vagyunk. A cári birodalom tehát megkíséreli, hogy bennünket letörüljön a népék térképéről . . . Ha van vád, amely ellen minden román szenvedélyesen tiltakozik, az az, hogy irredentista politikát követünk. Az irredentista politika valójában lehetetlen a román állam számára. Nem a nemzetközi jog megfontolásai, nem is a szerződések tiszte­­letbentartása akadályoznak meg bennünket ebben.” (190) Ez a kis könyv óvatos kijelentései ellenére is nagyon is irredenta könyv s valóságos ki­nyilatkoztatást tartalmaz a román nemzet­közi politikai eiikölcsökre nézve. “Nem a nemzetközi jog megfontolásai, nem is a szer­ződések tiszteletben tartása akadályoznak meg bennünket.” Ez az erkölcsi felfogás irányította a román külpolitikát 1918-ig. Ferdinánd király cinikusan jelentette ki trónraléptekor (1914), hogy lesz rája gond­ja, hogy országa hasznot húzzon a háború­ból. Oroszország romániai követe jelentette a román beavatkozás előtt, hogy a román igények átlépik a néprajzi határokat, mérsé­kelni kéne kapzsiságukat. Vagy amint egy orosz külügyminiszteri titkos távirat mond­ta: “Románia célja az, hogy megszerezze Erdélyt és Bukovinát anélkül ,hogy valami áldozatot is hozna.” (191) Egy negyedszázadon át azt gondolták, hogy ez a machiavellizmus nagyvonalú poli­tika volt. Két ellenség semmisült meg egy­szerre. Most már nem kellett félni, ha a történelemi, a földrajz, és tegyük hozzá, az erkölcs tanításait semmibe veszik. A magyar történetíró megmondta 1927-ben: “A jövő majd megadja a feleletet akkor, mikor Oroszország újra olyan jelentős tényező lesz, mint volt 1914 előtt.” (192) 1948 megadta a végleges feleletet annyi szélhámoskodásra, annyi igazság semmibeve­vésére. A MAGYAR VISSZAHATÁS A KISEBBSÉ­GEK FELFORGATÓ TEVÉKENYSÉGE ELLEN “A magyar állam nemzetiségi viszályait nem az okozta, hogy a magyar talán bele­elegyedett volna a nemzetiségek ügyeibe, hanem az, hogy őket egyáltalán szabadjukra hagyta. A baj éppen az volt, Jiogy a nemzet­nek nemzetiségi programja sohasem volt . . . A faji jogok osztogatásában tovább ment, mint kellett volna . . . Nemhogy adósa ma­radt volna a nemzetiségeknek, de többet adott, mint adnia kellett volna a nemzeti ál­lam szempontjából.” (193) “Magyarország a legtöbbnyelvű állama Európának és a nem magyar fajok: németek, szlovákok, ruténék, Morvátok és szerbek kö­rülbelül a lakosságnak ötvennégy százalékát alkotják, a negyven éven át sohase szünetelt magyarosítás ellenére is ... A “nemzetiségek egyenlőségét” biztosító törvény holt betű maradt a nyelv, az iskolázás, az igazság­szolgáltatás és a közigazgatás szempontjából, mert a modem Magyarországnak egyik uralkoidó vonása a csodálatosan jó törvények, melyek nem mennek át a gyakorlatba.” (194) íme a két ellentétes állítás. Melyik lesz az igaz? Az első egy romántól való, aki sze­rette népét, de mindig az igazság és a lehe­tőség határai között maradt, főképen pedig előre látta az igazságtalan és fék nélküli iz­gatás következményeit; a másik R.-W. Se­­ton-Watsontól, az angol propagandaszolgá­latra kirendelt újságírótól. A magyarellenes propaganda, amelyet az orosz, francia, osztrák és cseh érdekek támo­gattak, hathatós segítséget kapott az angol érdekek bekapcsolódásával. 1898-ban írta Charles Loiseau: “Ha Anglolországnak a kon­tinensen annyi kapcsolata, vagy inkább ér­deke volna, mint nekünk; ha a játszma, mely ma Ausztriában (és Magyarországban) játszódik le, érdekelné az egyesült királyság célkitűzéseit, legyenek meggyőződve (a fran­cia képviselőik), hogy az angol akóházban már kiejtették volna a cseh, dalmát és szlo­vén neveket ,a sajtó pedig már megtalálta volna a módot, hogy elküldje ezeknek a har­cosoknak a bátorítás és vígasztalás szavait.” (195) A meg nem oldott ellentétek a századfor­duló körül Anglia és Németország között, életre-halálra ‘menő küzdelmet indítottak el. Az angoloknak most érdekében állott, hogy elvigyék a 'bátorítás, a vígasztalás hangját a Morvátoknak, a szerbeknek, a románoknak és a szlovákoknak. A passzív ellenállással a kisebbségek nem sokat (kockáztattak, mint már mondottuk. A képviselöházban való jelenlétei vagy távoliét csak kifelé szóló propaganda volt. Mindek megszervezett parlamenti működésnél na­gyobb jelentőségű volt a románokra, szer­­bekre nézve az az egész világon ismeretlen egyházi szervezetük, melyet a magyar kor­mányzat engedélyezett a román és szerb gö­rögkeleti vallásoknak. Hogy pedig a magyar állam minden súrlódást kiküszöböljön a két vallás között, a görögkeleti románokat kivette a szerb metropolita joghatósága alól, mert nem akarta egyiket a másik ellen felhasz­nálni. Mindegyik görögkeleti vallásnak joga volt évenként kongresszust, nagygyűlést össze­hívni. Ezeknek a kongresszusoknak a szer­­beknél tagjai voltak a püspökök, 25 egyházi, 75 világi tag; a románoknál a püspökök, 30 egyházi és 70 világi tag. A kongresszusok évente megihányták-vetették egyházaik leg­fontosabb kérdéseit: iskolák, alapítványok, jótékonyság stb. ügyeit. Egyik szerb kép­viselő írta: “A szerb nemzeti egyháznak Ma­gyarországion ideális önkormányzata volt, amely lehetővé tette, hogy a szerbek szaba­don rendelkezzenek az egyházukra és nagy alapítványaikra vonatkozó kérdésekben.” Ezek az alapítványok pedig a kb. 1,100,000 szerb számára (464.000 Magyarországon, 645.000 pedig Horvátországban) 1906-ban 98 millió forintra (régi magyar forint!) men­tők föl. (196) Ez a vagyon arányosain szá­mítva nagyon messze hagyta maga mögött akármelyik magyar vallás vagyoni állapotát. A görögkeleti románok egyházi önkor­mányzata se volt kisebb jelentőségű. Cosnm A. román képviselő mondta 1924-ben a ro­mán parlamentben, hogy a román görögke­leti egyháznak szervezete Magyarországon valóságos modem alkotmány volt. Kongxesz­­szusai a románok parlamentjét helyettesítet­ték, ahonnan készítették elő a románök lelki egységét.” (197) “Egyetlen életképes népközösség, mely tu­datában van erejének és nem tett le a re­ményről, nem cseleíkedett volna másképpen, mondja a Szerb Mozgalom írója. (198) Ma­gyarország valamennyi kiséhbsége, támasz­kodva a szomszéd államokban lévő fajtest­véreire, nem mulasztotta el előkészíteni ezt a “jövendőt” azzal, hogy fajának közös lel­ket iparkodott teremteni és iparkodott meg­nyerni a nyugati közvéleményt. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents