Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-08-08 / 57. szám

IX. évfolyam, 57. sz., 1959 augusztus 8., szombat s KANADAI MAGYARSÁG 1iWyWW«AV»WVyVWSV'WWVWVW»W^V»^WVl^>»» PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA TUZEX Vámmentes szeretetcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók. Hivatalos megrendelő iroda : OCEAN RELIEF AGENCY 808 Palmerston Tel.: LE. 4-1347 Ave., Toronto 4, Canada Túl.: LADÁNYI ZOLTÁN Hajó. és repülő. jegyek 0 FORDÍTÁSOK biztosítások vízum beszerzés ÓRA -s<s«>ocksoöocío>c-wmiiuiiuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiimi' 1 TORONTÓI MAGYAR HÁZ s 245 COLLEGE STREET TELEFON: WA. 3-7»4* | Ü MINDEN VASARNAP ESTE § (TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT) §j tartunk, amelyre ezúton is szeretettel hívjuk Torontó | I magyarságát. § | BANKETTEK ÉS EGYÉB ÖSSZEJÖVETELEKRE j§ | TERMEINK BÉRBEADÓK. ’ § 1 Minden pénteken és szombaton este táncmulatság. § 3 5: iiiiiiiiimiiiiiniimiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiimmiiiiiniiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiminiiiiiiim^ f§ • Az összes magyar képeslapok, piperecikkek. | „IRENE“ női fodrász-szalon | • A magyar hölgyek kedvelt üzlete. g' • Elsőrendű budapesti munkaerők. ^ • Reklám árak!----Még nem volt nálunk? • Önt is várja szeretettel Kanada legnagyobb |j magyar fodrász-szalonja. 1 FEKETE ZOLTÁNNÉ | 326 SPADINA AVE. TORONTO, ONT. TELEFON EM. 3.6553 | (Közel a Dundashoz) §§ umitHiutiiiiiiiiiiiíiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuiiiiiiuiutiiiiiiiiiiuitiiiimiiP SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGAZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kapl MAGYAR KÖMYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek, szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. SCHULZ 463 SPADINA AVENUE TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-6828 Kérje könyvár*jegyzékünket. [Kapható P. Howard (Rejtő): A látha­­[ tatlan légió c1. érdekfeszítő regénye. Ára 95 cent. AUTÓJÁT javítássá szakemberrel ! ? FRANK PETIT I ÉS TARSA ! BARTHA BÉLA I • a kiváló magyar autószerelő mester, ? hosszú hazai és több mint 10 éves j kanadai gyakorlattal szívesen áll ren­delkezésére. Hozza kocsiját a BLOOR AUTO RITE GARAGE magyar autójavító üzembe : 871 BLOOR ST. W., TORONTO (közel az Ossingtonhoz.) Telefon : LE. 1-2808. VIRÁGOT minden alkalomra LOTUS virágüzletben vásároljunk 802 BATHURST ST. (Bloor sarkán) Tel.: LE. 3-3884 Dr. Reich Imre VOLT BUDAPESTI ÜGYVÉD KANADAI KINEVEZETT COMMISSIONER OF OATH TANÁCSADÁS, MINDENNEMŰ BIZTOSÍTÁS 301 SPADINA AVE. TORONTO TELEFON : EM. 2.3583 • RU. 1.5864 IGAZI HENTESÁRUT * * t # ■i * minden időben friss húst, J 5 fűszer és csemege árút J j KRASZNAI KÁROLY ; * üzletében vásároljon i 5 628 COLLEGE ST., TORONTO J Tel.: LE. 5-6242 ' ■v’V’r'v^r' sok ezer különböző életkorú nő keres férjet Kanadában. Két dollárért küldünk Önnek több száz fényképet a választáshoz szükséges összes adatokkal. NŐK RÉSZÉRE A KÖZVETÍTÉS INGYE­NES!!! I. C. B. Box 1021, STN. "C", Toronto 3, Ontario. SiCCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE-SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. ROSTA TRAVEL SERVICE MAGYAR UTAZÁSI IRODA Útlevelek, vízumok USA-ba is, bevándorlás, garancia levelek, tolmácsolás, levelezés', fordítás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK RÉSZLETRE IS! DR. ROSTA IMRE V. M. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Minden ügyben tanácsadás. Magyarországi válóperek. Vagyonjogi és egyéb ügyek. Házassági engedélyek, szakmai engedélyek, vizsgák, licencek. Bérleti és egyéb szerződések. SZABADALMAK SZAKMÉRNÖKI KIDOLGOZÁSA, TÖKÉLETESÍTÉSE. Pénz, csomag, gyógyszer küldés, Megbízható, gyors elintézés. 357 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT. • EM. 2-3122 r ISMERJE MEG KANADÁT JOBBAN ■— VONATTAL UTAZZON A CNR .REL MOST, FIZESSEN KÉSŐBB Figyelem! A* egész világon ismert, új METEOR VARRÓGÉP 20 éves garanciával MOST CSAK $39.95TÖ1 Csak 5 dollár lefizetés, kis részletek í# 100 dollár útiköltséghez, 10% lefizetés szükséges, a többit 24 hónapig törleszthet!. Kombinált vasúti, hajó utakra szintén adunk hitelt. • Sokféle lehetőség nappali és éjjeli elszállásolásra, • A CNR-en 150 fontig díjtalan poggyászszállítás. : Két nagy vonat naponta keleti és nyugati irányban. ORIGINAL FURNITURE Alapítva 1926-ban 438 QUEEN ST., W. — 515 QUEEN ST., W., TORONTO, ONT Eladunk még elsőrangú rádiókat, televíziós készülékeket, mosógépeket, kályhákat, bútorokat és jégszekrényeket Üzleti órák: reggel 9-től este 9 óráig. — Beszélünk magyarul­onfínsnts/ ontinenta/ Felvilágosítás és helyfoglalás az ön Kanadai Nemzeti Jegyirodájában CANADIAN N AT I O N A L RA! L WAYS Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKÁT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK I Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) i í I 6URR0UGHESNÉL MINDIG A LEGKIVÁLÓBB BUTORMINŐSÉGEKET TALÁLJA! • Teljes hálószobaberendezések, nappali szobaberen­dezések, ebédlő garnitúrák, székek, asztalok, lám­pák, tükrök, televíziós készülékek, rádiók, lemez­játszók, Háj fideliti készülékek. / • Kályhák, mosógépek, jégszekrények és igen sok más tétel, mind alacsony áron, hogy dollárokat ta­karíthasson meg! • Nagy megtakarítások, ha használt bútorát és egyéb berendezési tárgyát átadja (Trade-In). • Hitelt adunk olcsó kamatozásra és könnyű hitelfel­tételek mellett. Eladóink folyékonyan beszélnek magyarul! NYITVA MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 9 ÓRÁIG. 643 QUEEN ST. W. El. 3-1404 í KÖZEL A BATHURST STREET.HEZ) •-wW*- s pí SZALAY JEROMOS : IGAZSÁGOK KÖZÉPEM KÖRÜL A magyar és osztrák képviselőházakban so­rozatos 'botrányok, a nemzetiségek izgatásai azt i a benyomást keltették, hogy Ausztria.Magyaror­­szág- megérett a felbomlásra. Paul Deschane:!, a későbbi francia köztársasági elnök 1898 már. dúsában nagy beszédet mondott egy banketten, ahol nyíltan kijelentette: "Az országon kívül egy mindenek fölött álló nemes feladatunk van, me­lyet 'történelmi hivatásnak" nevezhetnénk. A XX. század első évei természetes változások (Fe­renc József halála) hatása következtében az osztrák uralkodó családban egy döntő jelentőségű dráma lefolyását fogják látni, amelynek legalább az előjátékát és az első felvonásait nagyon könnyű előrelátni. Itt Franciaország szerepe előre ki van jelölve . . .Előre kel,I rája előkészülnünk . . . Sike­rülhet néklünk ez a politika, ha belső ellentéteink, a bizonytalanság és az ebiből származó elgyengü­lés megbénítják államférfiaink erejét ahhoz, hogy azt a politikát folytathassák, amely már csirájá­ban benne van a szövetségi szerződésben, hogy az iyen megegyezésből egy mindenre figyelő, önér­zetes diplomácia levonhassa azokat a következ­ményeket, amelyeket a két nagy nemzet jogosan várhat saját nagysága és a civilizáció érdekében". Ez a beszéd már a halálharangot kongatta, de se Magyarországon se Ausztriában nem eszmél­tek fel. Tovább folytatták az egymással való pör. lekedést, egyik iparkodott a másikat elgyalázni a külföldön. A propaganda az elnyomás minden lehetséges fajtájára iparkodott esetet felfedezni vagy egyszerűen csak megfogalmazni. A világ­háború alatt kiszínezett vádak ekkor születtek meg. Mindenki ki akarta venni részét valami erős megbotránkozást kiváltó vád megfogalmazá­sában. Tiszteletreméltó Íróknál az ember nem tud­ja, hogy szándékos hamisításról van szó vagy meseszövésről (tabulation). Gustave le Bon, , a hires szociológus pl. 364 oldalas könyvet irt az eu­rópai háború lélektani tanulságairól. A 107-ik ol­dalon azt találjuk: "Erdélyben van 1,540.000 ro. mán, 380.000 magyar, 560.000 cseh, 234.000 né­met és 54.000 különféle nemzetiségű lakosság. A ivallásos, vagy egyszerűen csak a becsületes em. |berek közül igen kevesen gondoltak arra, hogy. a nemzetek eilgyalázása éppen olyan súlyos vétek, minit az egyeseké. S bizonyos foglalkozásoknál pedig még súlyosabb. Egy másik francia Író, Louis Leger nyíl tan ki­mondja : 'Ausztria-Magyarország elvesztette lét­­jogosultságát (a török veszedelem megszűntével). Semmi érdekünk nem kívánja fenntartását. Ellen­kezőleg a legnagyobb érdekünk fűződik ahhoz, hogy roncsait felszedjük és azokból új államokat alkossunk., amelyek képesek lesznék arra, hogy a német terjeszkedést dél- és kelet felé megakadá­lyozzák". Tehát Ausztria-Magyarország elvégezte hiva­tását, most mehet, mert másoknak érdeke fűződik m egsemmi si téséh ez. Főképpen az erőszakos magyarositás ellen in­dulnak hadiba a propagandisták. Miiben állott ez a magyarosítás? Nem akarjuk tagadni, hogy vol­tak kellemetlen esetek. De nem a nemzetiségek voltak-e okai passzivitásukkal annak, hogy az 1868-as nemzetiségi törvényt nem hajtották végre teljes egészében? Különben is, miben álott ez az iskolai magyarosit ás? Itt a magyarság mulasztás áltaif inkább önmaga ellen vétkezett. A vádlók egymásután dicsekednek el vele, hogy semmi eredménye nem ,volt a magyar isikolatörvények­­nek.. "A románok nagyon kevéssé járultak hozzá a magyar moloch táplálásához" mondja Dragomir Sylviu. Seton-Watson, Nagy román! a (megteremtője Írja: "Balogh Pál 1902-ben közölt tudós kutatá­sai nyilvánvalóvá tették, hogy a liberalizmus szép napjaiban a magyarok nyertek 261 községet a nem magyarok rovására, de elvesztettek 456-ot az állam minden támogatása ellenére, aminek az lett volna a rendeltetése, hogy a mérleg nyelvét az ő javukra billentse. Magúik a románok nyertek 362 (községet és csak 64-et vesztettek ... A romá­noknak nehéz helyzetükben sikerült elsáncolni magúkat vallási autonómiájukban és sajátos is­kolarendszerükben . . . 1910-ben állandó erőfe­szítéseik következtében sikerült megtartani 3279 elemi iskolát (1948 görögkeleti és 1295 görög­katolikust)". Seton-Watson "állandó erőfeszítéseik következ­tében" kifejezését másoknál (Martonne) "a sa­ját filléreikkel" "egyetlen iskola se élvezett ál­lamsegélyt" szólamok váltják fel. Komoly neveik, mint Seton-Watson, Martonne, megengedték ma­guknak nemzetük érdekében az igazságot ennyire felcsufoló hamisitásokat. Ki engedélyezte a románok "sajátos" a kánon­­joggal ellenkező autonómiáját? A magyar állam, ment nem akarta, hogy a görögkeletiek kevésbbé legyenek felvértezve az állam esetleges túlkapá­saival szemben, mint a kálvinista magyarok, akik­nek önkormányzata a századokon keresztül alakult ki. Ki biztosította törvénnyel a román iskolák léte­zését, ha nem a magyar állam? Az 1910-es ma­gyar statisztikai évkönyv szerint a 2813 román ele. mi iskola 3353 tanerővel kapott évente 3,884.104 aranykoronát. Ehhez hozzá kell vennünk azt a kö­rülményt, hogy a magyar iskofatörvények szerint azok a községék, melyekben nem volt állami is­kola — és ezek voltak nagy többségben —, az iskolaadóik nagy részét nem fizették be az állam­nak (idegenben a százai ék1 ellenőrizhetetlen). A középiskolák államsegélyére nézve lásd Már­ton különféle nyelvű kiadásait. Az utolsó iskolatörvényt a magyar képviselő­­ház 1917-ben hozta. Ez a törvény a románokat cé­lozta, akiknél főképpen a görögkeleti papok és tanítók a román betöréskor (1916) nagyon sokan átálltaik az ellenséghez. A kocka fordultával ezek el is hagyták az országot. Ennek a ténynek hatása alatt az Apponyi-féle törvény elrendelte 283 ha­tármenti iskola bezárását és elhatározta 2000 ele­mi iskola és 8000 ovóda felállítását. Ezekben az iskoláikban a hittant románul tanították, azonkívül a román nyelv 6 órát kaipott hetenként. Seton— Watson felháborodva tárgyalja ezt a magában véve olyan természetes tényt. Ő értékelhette egyes románok viselkedését angol szempontból, magyar szempontból és minden elfogulatlan Ítél­kező szerint azonban árulás volt, amelynek kö­vetelményeit viselni szökés. S milyen lett volna ilyen esetben az ententejkormányok viselkedése? Az összehasonlítás még 1958-bam is veszélyes lenne Az 1907-es Apponyi-féle törvény is megkapja Seton-Watson súlyos elítélését. "A XXVI. tör­vénycikk mely megállapította az elemi-iskolai ta­nítók fizetésének alsó határát az volt őszintén a rendeltetése, hogy megjavítsa a tanítók képesíté­sét és anyagi helyzetüket, azonban ezt szabad­ságuk rovására tette és szigorú ellenőrzésnek ve­tette alá őket. Hát bizony ezt a törvényt nemcsak a románok fogadták gyanakodva, hanem a magyar katoliku­sok és protestánsok is. Pedig itt volt már az ideje, hogy a tanítók komoly képesítéssel, diplomával rendelkezzenek. Az ellenőrzés kérdését a magyar állam' a lehető légimé It ányosabb módón oldotta meg. Az ellenőrzők, a tanfelügyelők; közé kine­vezte a hitvaIíásos iskolák tanítóit is. Ugyanúgy volt a középiskolákban például az érettségi vizs­gáltatokon a magyar állam képviselőivel. Az is­kola nyelvét kellett ismerniük. Ugyanolyan val­­lásuaknak kellett lenniük, miint amilyen volt az iskola jellege. Bele nem avatkozhattak a vizsgá­latokba, csak azt őrizték ellen, hogy nincservek-e visszaéléseik. Ami azt a követelményt illeti, hogy a tani tó­személyzet a magyar nyelvet szóban és írásban elsajátítsa, minden más országiban természetes követelmény volt és az ma is. Magyarországon azonban 1914Jben 700 román tanító egyáltalán nem tudta az állam nyelvét A közvéleménybe dobták a propagandisták, hogy Erdélyiben 1370 román számára volt egy is­kola, miig a magyaroknál már 560-ra. Ennek se a magyar állam az oka. Magyarországon az isko­lákat a vallások alapították. A románok is meg­tehették volna, de nem igényelték annyira az is­kolát, mint az erdélyi kálvinisták, katolikusok, vagy luteránusok. A propagandistákat nem za­varta az a fény se, hogy a régi román királyság­ban 7 millió' lakosra csak 4453 iskola esett, pe­dig a magyarországi román arány szerint 5369- nek kellett volna lennie (1912-ben). Azt a lehetőséget, amelyet a magyar állam megadott nemzetiségeinek, egyetlen állaim se ad­ta meg a kisebbségeinek. Az a liberális rendszer, mely a francia példa nyomán a hit vallásos isko­lák ellen agyarkodott elsősorban, csak később akarta felhasználni az iskolát a magyarosítás ér­dekében. Az első állami iskolák 1874-ben nyíltak meg. 1883-ban volt belőlük 503; 1914-ben 3342. De még ez is csak töredék volt az elemi iskolák számában (15.020), melyeknek nagy többsége hitvallásos volt (10.317). Természetesen az álla­mi iskolákban a tanítás nyelve a magyar volt. Hogyan is lehetett volna kivárom attól az államtól, hogy iskolákat állítson kisebbségei számára, akik létalapját is kétségbevonták? A magyarosításnak egy másik sokat támadott eszköze volt a magyar vezényszó követelése, a közös hadsereg magyar ezredéiben, ami szintén egész természetes bármely nép résziéről. Azok a támadások az önálló Magyarország ellen, melyek­kel a federal'ista kiséri etekkel kapcsolatban fog­lalkoztunk, megokoittá, jogosulttá tették ezeket a követeléseket, hogy egy újabb összeütközés, esetén a magyarság és az uralkodóház között a magyar nemzet ne találja magát szemben egy a saját fiaiból Is álló .idegenszellemű hadsereggel,, mint ez történt a 48-as szabadságharc alkalmá­val. Különben a magyar állam ezt a jogot meg­adta a lényegében független Horvátországmák is. (Vége,) Nem szükséges angol lapokat olvasnia, a Kanadai Magyarság anyanyelvén közli a világ híreit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents