Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-07-25 / 55. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság eped ez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam 55. szám, KANADAI w m 8 (tyuuieUcm^u*upvUa*i4-PRICE 10 CENTS 'A mi utunk, a magyarság útja,-na is változatlan : hivan az azor évos pultunkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői'4 (A fenti idézet Kenesel F. László la punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1959 július 25, szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 A szabadságról.. Egyik sokmilliós példányszámban megjelenő képes hetilap­ból vettük az alábbi vezércikket, amelyet most olvasóinknak bű fordításban adunk azért, -mert meggyőződésünk szerint ritka vi­lágos módon mutatja meg, miit is ért az átlagos amerikai ember a szabadsági gondolata alatt, s azt is, hogy ez^a felfogás miben különbözik a brit felfogástól. Örömmel üdvözlünk minden olyan, újságcikket, amely böl­­cseaéggel és jóindulattal hasonlítja össze az amerikai és angol felfogást egyes fontos szellemi problémáik terén. A cikk abból az alkalomból született meg, hogy II. Erzsébet királynő körülbelül az amerikai függetlenség kikiáltásának év­fordulóján tett hivatalos látogatást az USA.ban, miután kelet­­kanadai körútját befejezte'. "Az a királynő, aki most hozzánk ellátogat — kezdődik a cikk — egyenes leszármazója annak az angol uralkodónak, akinek erő. .szakos intézkedései ellen született meg az Amerikai- Független­ségi Nyilatkozat. 1776 július 4.e, amikor ez történt, régmúlt idő­nek látszik. Pedig tulajdonképpen nem volna szabad, hogy olyan rég elmúlt eseménynek érezzük ezt a dátumot. Mert Tom Paine, aki annakidején megjelent könyvében 'brutális gazembernek' ne­vezte az akkori angol királyt, s akinek könyve eredményezte a Függetlenségi' Nyilatkozatot, a következőket irta a brit Királységtól való elszakadást követelő pamfletjében : 'Ha Amerika függetlensége egyszerűen az Angliától való elszakadást jelentené, akkor nem volna különösen nagy jelentősége. De a függetlenséggel együtt forradalmi újítást is jelentett a kormányzás alapelveiben és annak gyakorlásában. Amerika nemcsak a saját számára, hanem az egész világ számára tett elvi kijelentéseket".' Ez az "egész világ számára" való új kormányzási elvek be­hozatalának a megkísérlése tulajdonképpen hazárdjáték volt. Az amerikai szabadság atyjai életűiket tették rá, a szabad demokratikus kormányzási rendszer a gyakorlatban kivihető valami. A kísérlet sikerült. A demokratikus kormányzási rendszer be­vált éspedig nemcsak Amerikában, hanem másutt is, különösen az angol királyi területeken. A második világháború óta, amióta az orosz kommunizmus a saját zsarnokságát több mint 100 millió em­berre terjesztette ki erőszakkal, Nagybritamniia saját elhatározásá­ból legalább 500 millió embernek-adott önkormányzatot. Amikor a Királynő és az Elnök a Szent Lőrinc tengerjáró csatorna megnyi­tásánál találkoztak, ők ketten ikerszimbólumává váltak annak a szabad kormányzási rendszernek, amelyre vágyódik tulajdonkép­pen az egész emberiség, s amely felé tétovázó léptekkel haliad. Miért nem működik ez a rendszer mindenütt? Miért nem má­solták le az amerikai rendszert mindenütt ezalatt a 183 év alatt? Oroszországban a demokrácia mindössze 7 hónapig tartott (1917 tavasztól őszig); Németországban a nácizmus szülőatyjává vált; Olaszországban fasizmus fakadt , belőle; Japánban militarizmust hozott létre; Spanyolamerikában a demokrácia és diktatúra egy­mást váltogatja ; Dél-Afrikában a lakosság 80%-ától megtagadja a szavazójogot; a két év óta független Aranypart máris egypárt rendszerre tért át; a nemrég felszabadult Dél-Koreában az öreg elnök a parlamentből egyenesen az elmegyógyintézetbe küldi a neki nem tetsző képviselőket és így tovább. A demokrácia efféle szönnyszülőttéi mindig léteztek. Nagy­­britamia hosszú történelme is tele van ilyen sötét fejezetekkel, me. lydklből számost tartalmaz az amerikai történelem is. Akik pesszimista szemmel nézik a demokráciát, csak úgy, mint mindazok, akik pesszimista szemmel' tekintik az emberi természe­tet magát, mindenkor bő bizonyítékokat találtaik sötét jóslataikra. Csakhogy éppen ez a józan pesszimizmus hozta magával annak­idején azt is, hogy Madison és társai 1776-ban képeseikl voltak egy gyakorlatban is megvalósítható alkotmányt megszerkeszteni. Az amerikai alkotmány teljesen más, mint az angol. Az ame­rikai alkotmány lírásba van foglalva, az angol nincs. Az angol al­kotmány századok alatt jött Hétre, lokális tapasztalatok alapján, míg az amerikai alkotmányt néhány hónap alatt szerkesztette meg néhány zseniális férfi. Azonban az amerikai alkotmány születésé­nél fogva már vallójában angol alkotmány volt. Az amerikai ősök már annakidején önálló gyarmati kormányzás alatt éltek, s az ame­rikai forradalom tulajdonképpeni1 célja nem ez volt, hogy új jogo­kat szerezzen meg a lakosság számára, hanem, hogy biztosítsa azo­kat a jogokat, amelyeket Angliában a Bill of Rights már 1689-ben biztosított. Ma az a helyzet, hogy a világ 77 országa (beleértve számos kommunista országot is) papíron nagyszerű Írott alkotmánnyal rendelkezik. Míg azonban a legtöbb helyen Írott papir —, mint például a francia forradalom Emberi Jogok Nyilatkozata, az Egye­sült Nemzetek Alapokmánya és sok más — csak álomvilágban, csak elméletben volna megvalósítható, addig az angol Bill of Rights nem frázisokból állott, hanem egyszerűen a király jogainak praktikus korlátozását szabta meg. Ugyanígy, az Amerikai Függetlenségi Nyi­latkozat és amerikai alkotmány száraz, praktikus szabályokat tar­talmaz, amelyek preciz, praktikus tilalmakban nyernek kifejezést. IRAKBAN1IS VERIK A BOISIKAT Végleg leszámolunk a kommunistákkal Úgy a Bill of Rights, mint az amerikai Alkotmány egyforma zse­niális tulajdonságokkal rendelkezik: alapelve az államhatalom jo­gainak korlátozása. Ilyen körülmények között az amerikai forrada. lom nem volt utópisztikus, sőt nem volt tulajdonképpen szociális jellegű forradalom sémi Mindössze egy alapelv gyakorlati meg. valósítására törekedett: az egyéni szabadság megvalósítására. Az amerikai szabadság atyjai arra is képesek voltak, hogy az egyéni szabadságot kézzelfoghatóan meghatározzák. A Theophil Parsons tollából származó meghatározás így hangzik: "A szabadság azt je­lenti, hogy Amerikában minden ember jogosult megtenni mindent, amit meg nem tilt az a törvény, amelynek létrehozásához ő maga is beleegyezését adta". Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat azonban túímemt ezen. Az amerikai nyilatkozat aláírói a szabadságjogokat nemcsak az amerikai gyarmat, illetve Anglia lakói száméira akarták biztosítani, ha'nem minden1 emberi lény számára. Ezzel gyakorlati értelmet ad­taik az emberi jogegyenlőség fogalmának, amely azelőtt csaik az elméleti filozófiában és a vallásokban élt. Ez volt a modern demo­krácia: szellemi megszületésének pillanata. A demokrácia ekkép­pen kifejezetten az amerikai kormányzási rendszernek volt a ter­mészetes, magától értetődő formája, s csak Amerikából terjedt át később Angliára. (Itt megjegyezni kívánjuk, hogy a cikkíró ezen állításával nem értünk egyet. Szerintünk a demokratikus kormány­zási rendszer nem eredeténél fogva amerikai, hanem csupán gya­korlatilag: felel meg a legjobban az amerikai népnek.) A demokrácia csak akkor tud működni, ha azok, akik kor­mányozni akarnak, feltétlenül alávetik magukat az általuk kor­mányzandó nép választás útján megnyilvánuló akaratának. A kor­mányzott nép minden tagja viszont köteles magát alávetni a több­ség akaratának, akkor is, ha ő maga nem tartozik ehhez a többség­hez. A kormányzók és kormányzottak jogai között megfelelő egyen­súlyt tartani nagy művészet, s ez az egyensúly gondos munkával, nem pedig önmagától jön létre. A demokrácia csak egy intelligens, istenhívő választóközönség esetén képes létezni; az országos politi­kai programokat csak alapvetően morális elvek szerint lehet meg. határozni; ez volt az oka annak, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat atyjai követelték az általános iskolakötelezettséget és a lakosság istenfélelemben való nevelését, függetlenül attól, milyen hitet val. lanak. Végül rámutat a cikk arra, hogy nincs a világon olyan nép, amely saját tetteinek egyetlen bírája lehetne. Az amerikai atyák nem hittek az abszolút nacionalizmus eszméjében, — s amint ma látjuk, egyik legnagyobb bölcseségük éppen az volt, hogy a "szu­verenitás" szélsőséges fogalmát redukálták egy praktikus, csak­nem jelentéktelen politikai fogalommá. Éppen a nemzeti szuvere­nitás veszélyes elméletének a féladása az, amely Idővel demokra­tikus rendszert lesz majd képes megvalósítani az egész világón. A brit politikai bölcseség létrehozta a Brit Nemzetközösség fogalmát: megvalósította a különféle országok ólyan közösségét, amelyet tulajdonképpen csak egyfajta nemzetközi barátság tart össze, meg: talán az angol nyelv. Az amerikai politikai elmélet pe­dig megfogalmazott egy olyan demokratikus kormányzási elvet, amely a gyakorlatban (közel két évszázada bevált ezen a kontinen­sen és még számos más helyen. Még soká fog1 tartani, amíg megvalósul az egész világon, még akkor is, ha a kommunista fenyegetéstől eltekintünk : az azonban bizonyos, hogy a demokrácia a legnagyszerűbb politikai cél, amely felé az emberiség eddig törekedett. S miután a demokrácia fogal­mi meghatározása Amerikából ered1, nem kell csodálkoznunk azon, hogy az amerikaiak ennek a küzdelemnek az élvonalában találják magukat. Mert !a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztői abban a hit­ben tették fel életüket a demokrácia eszméinek megvalósítására, hogy Amerika ügye nagyrészt azonos az egész emberiség ügyével. A Life fenti cikke számos hi per-angol patrióta számára sértő, hiszen duzzad az amerikai önbizalomtól, amely mások számára nem mindig szimpatikus. Mi azonban, mint bevándoroltak, mint a kommunista tirannizmustól idemenekü'lt európaiak úgy érezzük hogy ez az önbizalom éppen az, amire szükség van, s legeíspsorban a fiatal demokráciáknak. Nyugtalanság Kárpátalján l A Sudetendeutsche Zeitung' Írja, hogy kerülő utón érkező, meg j nem erősített jelentések kárpátaljai nyugtalanságokról adnak hirt. Kárpátalját az utolsó években főleg katonai vonatkozásban közle­kedési központtá építette ki a szovjet. A Csehszlovákia, Magya.r- I ország, Jugoszlávia és Nyugat-Románie felé irányuló szállítások raj. j ta keresztül bonyolódnak le. Husztig és Ungvárig széles nyomtávú vasutat építettek ki. Különös éberséget tanusit Moszkva Kárpátalja iránt a magyar forradalom óta, amely nagy hatással volt Kárpát­­aljára és a városokban feszült hangulatot váltott kit A legutóbbi jelentések robbantásokról és röplapok terjesztéséről szólnak, ami rendőrségi razziákat és házkutatásokat váltott ki. és a többi felelőtlen felkelővel, — mondotta Irak diktátora Kas­­sem generális, amidőn a sajtó csak beszámolt az Észak-iraki olajvidéken folyó fegyveres kommunistabarát lázadás leveré­séről. A kairói jelentések szerint a lázongás Kirkuk környékén tört ki, s a tüntetések során 27 em­ber életét vesztette, a sebesültek száma pedig többszázra rúg. Nincsenek olyan jelek, hogy az északiraki lázadás közvetlenül orosz segítséggel történt volna, s ezért valószínű, hogy Kassem ura marad a helyzetnek, s a kö­vetkező intézkedések során vég­leg leszámol a közellkeleti bolse­vista lazítás maradványaival. Más helyi jelentések közelgő, polgárháborúról írnak, de a kö­rülményeik olyanok, hogy ez a hir nem valószínű. Tanulhatnak a nyugati pénzmágnások svéd kollégáiktól. Nikita Hrus­csov augusztus első hetére jelen­tette be hivatalos látogatását Svédországban, ahol a szovjetnek Skandináviával kapcsolatos programját lett volna hivatva el­mondani. Útjába belefoglalta volna Norvégiát és Finnországot is. Azonban a nagyszájú Nikitá­­r.ak Lengyelországiban elhangzott kijelentései annyira elondoritot­­ták a skandináv pépek közönsé­gét, hogy a helybeli kommunista pártok minden igyekezete da­cára nem akadt egyetlen valami­revaló svéd, vagy norvég sem, aki házát hajlandó lett volna a rendelkezésére bocsátani. El­sősorban a svéd gyárosok szö­vetsége tiltakozott az ellen, hogy az ország vendégül lássa azt az embert, aki nyíltan a nyugati vi­lág szét rombol ás ára törekszik. Erre való tekintettel Hruscsov látogatását hirtelen lefújták. In­doklásul azt jelölték meg, hogy a szovjet miniszterelnök készen akarja tartani magát arra az eset­te, ha a genfi konferencia nyo­mán esetleg, államfői értekezlet­re kerülne sor. Azok a nyugati lapok, amelyek mindig és min­­derben olyan interpretációt igye­keznek elfogadni, amely a kom­munistákat jámbor színben tün­tetik fel, készpénznek veszik ezt a kremli magyarázatot, s azt képzelik, hogy Hruscsov olyan engedményeket fog tenni Géni­ben, amelyek majd csúcskonfe­renciára vezetnek, éspedig már augusztusban. Anélkül, hogy jóslatokba bocsátkoznánk, vagy nyugati kollégánkkal szemben oktató hangot kívánnánk hasz­nálni, hanem: pusztán saját egyéni tapasztalatainkból okulva kije­­enthetjüik, hogy Nikita nem azért mondta le skandináviai látogatá­sát, mert Genfbe akar utazni. Ha a külügyminiszterek nem tudnak megegyezni, a goromba, bárdo. latlan, üresfejü Nikita bizonyosan nem lesz képes semmiféle egiyes­­ségre. A skandináviai turale­­mondás indoka az, hogy a své­dek, norvégok és finnek olyan félreérthetetlen undorral visel­tetnek a szovjet miniszterelnök és a kommunizmus iránt, ame­lyet még ez a rinoceroszbőrü­­hordódiplomata sem volna képes elviselni. Hét pilótát választott ki az USA hadügyminisztere ar­ra a feladatra, hogy közülük egy az első amerikai ember által kor­mányzott világürhajó utasa le. Kölcsönös amerikai és szovjet kiállítás folyik New Yorkiban és Moszkvá­ban. A most megnyílt kiállítások mindkét országban hatalmas tö­megeket vonzanak. Mig az oro­szok azt igyekeznek hangsúlyoz­ni, hogy az ő népük a mai techni­­nai korszakban a Nyugatnál mo­dernebb, fontosabb alkotásokat visz véghez, addig az amerikai kiállítás elsősorban a szabad nyu­gati ember életmódjának a be­mutatására törekszik. Ennek ' megfelelőleg a newyoriki szovjet Ikiállítás majdnem kizárólag gé­peket mutat be, — amelyek ame­rikai szempontból azonban már j idejüket .múlták, — mig a moszk­vai USA kiállítás amerikai házat, amerikai eszközöket, s általában az amerikai kisember életének számos megnyilvánulását mutat- J ja be. Amint az várható volt, 'egyik kiállítás sem a valóságot hangsúlyozza, hanem inkább azt ja programot, amelyet mindegyik kormány folytatni igyekszik. A fő különbség azonban az, hogy mig az amerikai kiállításon be­mutatott eszközök minden nyu­gati lakos rendelkezésére álla­nak, addig a szovjet által bemu­tatott úgynevezett technikai vív­mányok célja csak egy, éspedig : az amerikai vívmányoknak fegy­veres erőszakkal való birtokba­­| vétele. gyen. Ha a kísérletek az eddigi kedvező mederben folynak to­vább, 1961 elején fogják kilőni az első emberi utast a világűrbe, olyan berendezésekkel ellátott rakétán, amely képes ezt az új DaedaluSt épségben visszahozni a földre. Lehetséges, hogy az oroszok már korábban meg fog­ják tenni az első emberi lépést a térbe, aminthogy az első sput­­nikot is ők repítették fel. A hét amerikai pilóta, akiket száz és száz adat gondos mérlegelésével a legalkalmasabbnak tartanak erre a veszélyes vállalkozásra, szövetséget kötött egymással, amely szerint bármelyikükre is esik a végleges választás, s akár sikeres lesz az út, akár nem, ők heten megosztják egymással az erkölcsi és anyagi eredményt. Az elgondolás alapja az, hogy mind a heten azonos képességgel ren­delkeznek, azonos tréningben ré­szesülnek, s valószínűleg az utol­só pillanatig nem fogják tudni,, ki lesz közülük a kiválasztott sze­­j tancsés, vagy szerencsétlen vi.'lág­­ürpilóta. Itt említjük meg azt a tudós- I körökben világraszóló hirt, hogy az amerikai mérnökök megol­dották az atomerővel hajtott ra­kéta problémáját. Az első ilyen I rakéták már kísérleti stádium­ban vannak, s ha a kísérletek a gyakorlatban jó eredményt mu­tatnak, úgy most már semmi sem fog a korlátlan világürrepü­­lés útjában állaní. Az amerikai atom-rakéta szilárd anyagból ál­ló meghajtószerkezetet fog vin­ni. Mi újság Ottawában ? A Parlament befejezte most fo­lyó ülésszakát, s tárgyalásait bi­zonytalan időre elnapolta. A most bezárult ülésszak, amely ez év januárjában nyílt meg, nem sok újx törvényt hozott. A viták fő­képp az év elején mutatkozó gazdasági nehézségek, kiváltkép­pen a munkanélküliség körül zaj­lottak le. Éppen erre hivatkozc Diefenbaker miniszterelnök, an kor az ülésszak záróvitájában b jelentette, hogy a januári, csa nem rekordnak számitó műnk nélküliség helyett ma mintec 200.000 emberrel több áll al.k< mazásban Kanadában, mint a te ténelem folyamán bármikor e előtt. Azt is közölte a miniszte elnök, hogy az ideihez hason nehézségek elkerülése céljából kormány a jövő tél beállta ele a tartományi kormányokkal és városi hatóságokkal karöltv még kellő időben fog intéziked seket tenni. A miniszterein« közleményéhez csak azt tehetji hozzá, hogy magyar körökbi sajnos^ még mindig érezhető munkanélküliség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents