Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-12-26 / 77. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 IX. évfolyam, 77. sz. 1959 december 26, szombat ITT AZ IDEJE A KARÁCSONYI VÁSÁRLÁSNAK NYLON HARISNYÁK MEGLEPŐEN OLCSÓ ÁRAKON NYLON HARISNYÁK 5.000 PÁR ELSŐMINŐSÉGÜ ÁRU! Varrásnélküli DUPONT-FÉLE NYLON A GYÁROS NEVÉT SAJÁT KÉRELMÉRE* TITOKBAN TARTJUK Egy pillantás a kitűnő minőségű harisnyákra meggyőzi Önt . . . 400 tűvel szövött, varrás­nélküli áru, természetes drapp színben, a leg­szebb ajándék az ünne­pi idényre. Vásároljon magának és azoknak, akiket meg akar ajándékozni. Mi ezt a tételt eg> tömegben vásároltuk Kanada leg­megbízhatóbb gyárosá­tól. Fele annyiért veheti meg, mint hasonló mi­nőségű nylonharisnyát — bárhol másutt. Csak drapp szinben. Teljes ára $6.00. Garantáljuk, hogy meg lesz elégedve, —— ha nem, visszaadjuk a pénzét. (Azonnal szállítunk. Mostani ára csupán $4.00 hat páronkint. Eredeti ára $6.00* MOST $4.00 l/2 TUCAT Reg. $6*oo Value NYLON SALES COMPANY 1972 Danforth Ave., Toronto, Ont. K—2 Szállítson elsőrangú nylonharis, nyát, hat páronkint $4.00 áron. Mennyiség Nagyság; Vételár: (8^2—11-ig) KEDVENC ITALÁHOZ SZÜLŐHAZÁJÁBÓL LEGKÖZELEBB ÁLL A COLA ORANGE CREAM SODA GINGER ALE INGYEN AZ ÜZLETBE SZÁLLÍTVA 3 piknikekre, társasvacsorákra és minden más ünnepi alkalomra. WAlnut 1-2151 MINDEN HÉTKÖZNAP HÍVJA FEL TORONTÓBAN I 0<j{ß "] Q^jpr, PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK Külföldi diákok az Egyesült Államokban Az elmúlt iskolaévben több mint 57.000 külföldi diák tanult amerikai egyetemeken és főiskolákon. Ez a szám tíz százalékkal magasabb a tavalyinál. Az egyetem látogatása mellett, 8000 diák kórházakban végzett gyakorlatot, mint bennlakó orvos és 2000 ku­tatómunkát végzett vagy felolvasásokat tartott a főiskolákon. A növendékek 130 különféle ország polgáraiból verődtek ösz­­sze, a világnak úgyszólván minden részét képviselve. A Távol-Ke­letről, Dél-Amerikából és Kanadából származott a látogatók zöme. Indiából például 3000 diák végzett tanulmányokat nálunk, akik kö­zül 1900 csak az idén érkezett Amerikába. A legtöbbjük már elő­zőleg Indiában is egyetemet végzett. Ez. jellegzetes az Indiából ki­került tanulókra, mert a más országokból valók legnagyobbrésze még csak középiskolát járt a saját hazájában. A középiskolások főleg- a mérnöki karra iratkoztak be, míg a külföldön már egyete­met végzettek, természet, és társadalmi tudományokat, továbbá fizikát tanulnak Amerikában. Ötven államunk mindegyike, Washington D. C. és Puerto Rico szerepeltek vendéglátóként, de a legtöbb növendék New York és California államban tanult. A University of California és csak má­sodsorban a New York University voltak az egyetemek, amelyekre a legtöbben iratkoztak be s csak azután sorakoznak fel a Columbia, Ya-Ie és Harward Egyetemek. A nyugati partvidéken a University of Southern California és a University of Washington voltak a legnépszerűbbek. A Michigan, Minnesota, Indiana, Illinois, Texas és Louisiana állami egyetemek csak ezután következtek. RÉGI MAGYAR ELBESZÉLŐK i A tótok elfogynak IRTA: KRÚDY GYULA KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN MINDEN KEDVES ÜGYFELÉNEK ALEX A. KELEN LUTED És KELEN TRAVEL SERVICE! 1467 MANSFIELD STREET, MONTREAL, QUE._ Haviár József szolgabírósági Írnok volt Puttykón és mint ilyen ^szerette az uritempókat, gaval. léros magaviseletét. Szerette a sárga macskanadrágot, a vadász­kalapot, a szomorú, mélyhangú nótákat. Szerette az egész életet, mert nem volt nagyigényű em­ber. Talán egy zsák arany, vagy egy tömött bugyelláris voíte.gyet­­len dolog, amely nyugodalmas életében megzavarhatta volna De Puttykón senkinek sem volt aranya, sem tömött bugyeílárisa Szegény, Istentől elhagyott vi dék volt az, ahonnan a tótok el szökdöstek Amerikába. Csak. £ szolgabíróság sárga épülete ál lőtt szilárdan, habár a szolgabí­­rák is elszökdöstek innen, amint alkalmuk nyílott reá: a "köz­pontba", a megyei székvárosba vágyakozott innen minden szol­gabíró. Csak Haviár József ma­radt szilárdul a helyén. Ő nem kívánkozott Puttykóról a központ­ba, ő nem akart már semmit a vi­lágon, mert mindent elért, mit vé­leménye szerint az ember elérhet a földön..A tótok "szolgabíró úr. nak" szólították, a főnökei meg­becsülték, mert minden embert, minden bokrot, minden kutágast ismert a járás területén. Mintha tíz ujján tartotta volna számon a puttykói járás tótjait. Tudta min­denféle dolgukat. Talán még a csirkékről is tudott, amelyek a járás területén szaladgáltak. Azt meg éppen teljes bizonyossággal meg tudta mondani, hogy a nap­nak bizonyos órájában kicsoda mivel foglalkozik tizenöt falu­ban. Egy nyitott könyv volt előt­te az emberek élete. Még a sír­ba költözött halottaknak is tudta sajátságait, történeteit. Teljes jog­gal képzelhette tehát magát Ha­viár József a puttykói szolgabí­rósági járás lelkének. Bár csak az előszobában ült, bár csak egy­szerű Írnok volt, önérzet dolgá­ban versenyre kelt a főszolgabí­róval. — Nálam nélkül megállna az egész gépezet, — szokta volt mondogatni. Tor, keresztelő, lakodalom nem eshetett meg tizenhét falu­ban, hogy Haviár Józsi tudomá. sára nem jutott volna. Minden­hová elment, ahol mulatozni, id. dogálni lehetett. Mikor Pribkén, az ottani papnál kidőlt az egyik tarokk-partner, — -Kalivóda pa. tikárus, — a szolgabírósági Ír­nok minden este átgyalogolt Pribkére, hogy a patikust helyet­tesítse. Ha a "gazdag" Moravszkl Pál, ceholnyai milliomos megver­te a feleségét, a szolgabírósági Írnok mindig talált valamelyes alkalmatosságra, amely a messzi hegyek között fekvő Ceholnyára elszállította. Kibékítette a "gaz­dag" házaspárt és az asszony há­lából mindig dugott valamit a köpenyege alá. Hol egy csirkét, hol egy üveg ó-szilvóriümot. Még Moravszki Pál is elérzéke­­nyülve rázta meg a kezét: — Ha hetivásárkor Puttykóra megyek, találkozunk a Svarcnál, barátom, — mondta a "gazdag" tót. De a leányok szívbéli dolgait is számon tartotta a járásban Ha­viár Józsi. A legényeket elvitték katonának, vagy elmentek Ame­rikába, de a leányok itt marad­tak. Néha csak egy piros koráll­­gyűrű jelképezte az elhalasztott esküvőt, de sokszor egy siró.rivó tót gyerek hivogatta vissza a pittsburgi szénbányában dolgo­zó legényt. Haviár számon tartót, ta az apátián árvákat és megsi­mogatta az idő előtti menyecskék arcát. — Ne félj, leikecském, majd , én tanúskodni fogok a gyerek mellett. Majd csak előkerül az a gazember! Haviár Józsi ilyenformán, ha­bár még fiatalember volt, — hisz a bajuszát nagyon szeretné kipödörni, a haját pedig, közé­pen elválasztotta, — egy csomc neveletlen árvának lett a nevelő 'apja. Számon tartotta a gyereke, két és ha a korai menyecskékkel jtalálkozott, ujjával megfenyeget­ne őket. — Aztán nehogy új gondot hozzatok a nyakamra ! — mon­dogatta. — Mit csinál a gyerek? Amikor pedig az öreg Franyó János, a szolgabíróság fuvarosa meghalt, a haldoklóktól még an­nak legényfiai gondozását is elvállalta. A hosszúra nőtt tót le­gényeket hatalmasan megrakta, ha csínyt követtek el és utóbb megházasította őket. Mindezekből pedig azt lehetne gondolni, hogy Haviár Józsinak semmi gondja nem volt magá­ra. Pedig dehogy is nem volt. Négy apró gyerek várta haza Jó­zsit, — meg egy beteges asz­­szonyka imádkozott érte, ha csi­korgó téli estéken farkasoklakta tájakra bolyongott el egy kis borért, pálinkáért, keresztelőért. Akkor is a Svarcnál, a puttykói vendégfogadósnál üldögélt szo­kás szerint a szolgabírósági írnok, amikor hírül hozták neki, hogy a beteges asszonyka elbúcsúzni kí­vánna tőle, mert felsőbb hata­lom elszólítja az idevaló hegyek, völgyek közül. — Ejnye,—kiáltott fel Haviár József. — A holnapi lakodalom, ból úgylátszik tehát, hogy nem lesz semmi. Egér ugrott a tejes­fazékba. Hogy az az Irma is nem tudott várni egy kicsit! A nyakába vetette kiszolgált köpenyegét, amelynek szárnya alatt be sok pálinkát, húst hor­dott is haza a vendégeskedések, bői, — aztán hosszú lépésekkel megindult hazafelé, a köiség utolsó háza felé, ahol a büszke zolgabírósági Írnok meghúzódott a gyerekeivel. Szokás szerint el­­komorodott, amint hazafelé kö­zeledett. Abban a szalmafödelű házban ő nem volt a járási ga­vallér, nem volt "szolgabíró úr", de még "Józsi barátom" sem. Ott ő "apuska" volt és apuska nem szeretett lenni. Az apró gyerekek sírva, sírdo­­gálva állották körül a szalmás­ágyat és egy búskomor tekintetű szentkép a falról figyelte a tör­­ténendőket. Józsi szokás szerint rosszkedvűen lépett be és egy félig elmondott káromkodás vég­ső mondatát nyelte el. — Ugyan, ugyan, . Irma, hát megbolondultál? — kérdezte mérgesen. — Télvíz idején kiza­varod az embert a meleg ven­déglőből. — Haviár, — mondta az asz. szony suttogó hangon, — én ma este meghalok. Szeretném, ha negigérnéd, hogy a gyerekeknek gondját viseled, nem küldöd el őket koldulni az országútra. — Irma, irma, hát olyan ko­misz embernek ösmersz engem? A halovány asszony nem vá. faszolt mindjárt, csak nagyot fo. hász.kodott: — Azt is szeretném, ha máso­dik asszonyt nem hoznál a ház­hoz! ... De tudom, hogy erre hiába kérlek. — Esküszöm! — -kiáltott föl Haviár Józsi és őszinte zokogás­ba fulladt a szava. cs azon az éjszakán, — miután az asszony valóban meghalt, — nem törődve semmiféle gavallé­riával, sem uritempóval, becsü­letesen, szíve mélyéből megsi­ratta a halott asszonyt. Hogyha a megholt asszony lelke még ott bolyongott ezen az éjszakán a házban és környékén, bizonyára megnyugodhatott: Haviár Józsi igazán szerette a feleségét és szíve mélyéből búsongott utána. Úgy sírt, mint egy verhovinai tót, akit a csendőrök visznek el katonának, — vagy tán még ke­servesebben sírt? Szinte jólesett neki ez a nagy fájdalom, mely a Szívét marcangolta és hívta, csa­logatta a könnyeit, hogy bősé­gesen kisírhassa magát. Szinte megkönnyebbült, mikor reggel­felé elapadtak a könnyei, mintha valamely súlyos kötelezettséget végzett volna el: Most már aztán rendben lesz minden. A halovány asszony elment a közeli témetőkertbe, a négy kis árva hűségesen látogatta a hegy­oldali sírt, vasárnaponkint Ha­viár- Józsi is odaállott gyomlálni a sírhalom mellé, midőn a tavasz füvei, növényei növekedtek ki a sírból. Egyszer pedig álmodott is az asszonnyal. Az asszony mintha megkopogtatta volna az ablakot és bekiáltott volna : — Józsi, Józsi", rongyosak a gyerekek! Máskor meg mintha a kútnál látta volna holdas éjszakán, mint a gyerekek ruháit mosta a halott anya. A temető-kert sovány akácfái alatt játszadozó árva-gyerekek pedig minduntalan látták nyári alkonyaikor a Haviár Józsi fele. ségét végigsétálni a sírok között. — Nono, — mondta a szolga, bírósági írnok,— majd megszok­ja a síri nyugodalmat idővel. Per­sze, hogy nem érzi jól magát eleinte. Csakhogy sehogyan sem akart a halott asszony megpihenni. Minduntalan jelt adott magáról a másvilágról és Józsi nyugta, lankodva figyelte a gyerekek romlását, fogyását. — Az asszony hívogatja őket, mormogta magában. — Tenni 'kell valamit, mert még elviszi őket tőlem. A halottak mind osszak. Irma is elromlott a más­világon. Haviár Józsi addig gondolko­zott a dolgon, amíg kisütötte, hogy a halott asszony ellensúlyo­zására egy élőasszonyt kell sze­­ezni a házhoz. Eleinte nagyon ne­hezen ment a dolog. Kevés az asszony ezen a vidéken, aki van, azt mind lefoglalták Józsi előtt. Végre Sztropkón mégis csak ta­­ált egy feketeszemű özvegy­asszonyt, aki hajlandó volt Jó­zsihoz feleségül menni. Az öz­vegy férje azelőtt szabó volt és az asszony is megtanulta a sza­bóságot. — Legalább ruhájuk lesz a gyerekeknek, — gondolta Józsi és elvette az özvegyet. Egy-két hónapig csa-k ment va. ahogy a dolog. A halott asszony elkerülte a házat és senki sem látta többé a faluban bolyongani. De egy esős este, amikor a mos­toha az országútra kergette az árvákat, a közeli temetőből sietve tért vissza az elhalt édesanya. Késő-n járó fuvarosok látták is, amint a négy apróságot egy fe­hér ködből, árnyból szőtt asszo­­nyi alak elvezeti a faluból. El­vitte őket, — senki többé nem hallott a gyerekekről. Haviár Jó­zsi egy darabig kereste őket a 'környéken, ment a nyomok után, apró, rongyos kis gyermekcipők nyomai után. De a nyomok mesz­­szire vezettek, Haviár Józsi so­hasem ért el odáig. Mindezek után természetesnek látszik, hogy Haviár József szolr gabírósági Írnok igen jól járt, mi­dőn gyermekei eltűnése után nemsokára meggyulladt ben­ne a pálinka és a járás lelke, ne­veletlen tót gyerekek apja eltá­vozott a puttykói járásból. Mondják, — akik a másvilági dolgokban járatosak, — hogy Haviár Józsi a büntetések elszen. védésé után igen jóravaló apa és férj lett odaát. Csak ideát em­legetik néha-napján sajnálkozva. — Haviár József óta senki sem ismeri többé a puttykói já­rást. A tótjainkat már senki sem tartja számon. Egy szép napon elfogy valamennyi. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN ROYAL General Agency; VEZETŐSÉGE ÉS TISZTVISELŐ KARA KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN minden kedves vendégének, barátjának és ismerősének a RASNBOW RESTAURANT 1329 Ferry St. Niagaía Falls, Ont. tulajdonosa : FEDOR JÁNOS. jjj 3 kanadai ezüst dollárért • 1937—1938—1945—1947 és 1948-as • ÉRTÉKES GARANTÁLT SVÁJCI NŐI VAGY FÉRFI KARÓRÁT ADOK EMERSON GIFT SHOP 1264 BLOOR STREET, W, TORONTO ONT. • VIDÉKIEK AJÁNLVA POSTÁN IS BEKÜLDHETIK. • 1935—1936 és 1946-ost is veszek. NAGY KARÁCSONYI VÁSÁR rendkívül leszállított árakon r____, 2 2 ^ 18 karátos arany Schafhausen órák már ............. $150.00 ^ ^ 14 karátos női órák ................................................ $ 20.00 $ ^ 14 karátos láncok már............................................... $ 4.95 ^ 4 14 karátos arany keresztek .................................... $ 4.50 ^ 2 tk 9 MINDEN MÁRKÁS ARANY ÉS NICKEL ÓRÁK 4 2 NAGY VÁLASZTÉKBAN RAKTÁRON ARANY KÖVES ÉS PECSÉT GYŰRŰK \ SWISS UNITED WATCHMAKERS í £ 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 í MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS TÖBB MINT 90 ÉVE FUTJUK T0R0NT0T FŰTŐOLAJ- ÉS SZÉN Ha szüksége van t Fűtőolajra olajégőkhöz vagy kékszénre kályhákhoz 24 órás olajégő szolgálat. HÍVJA: THE COMPANY LIMITED 2221 Yonge Street HU 1-2221 AMI IGAZÁN FELÜDIT... EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! az a csodálatos Coke! Hívja "Coke" vagy Coca-Colának, mindkettő alatt a Coca-Cola Ltd. gyártmányát értik, ami a világ legjobban szeretett itala-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents