Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)
1959-10-31 / 69. szám
Mai számunk 12 oldal! Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epeden Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam, 69. szám. KANADAI ßcutacUciit KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS "A mi uiunk, * magyarság ul|a, ma is változatlan: hlvan az szar múltúnkhoz, namzeti tradíciónkhoz, a karesztóny vilignózotnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk kovától, hirdatii" (A fenti idézőt Kanosai F. László le púnk alsó számában magialant be köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Toronto, 1959 okt. 81, szombat Edited and Published at Ö96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 MIKOR LESZ CSÚCSKONFERENCIA ? A négyhatalmi csúcskonferencia, amelynek megtartása esetleg érdekes külpolitikai híranyagot szolgáltat, de amelynek a világpolitikára nézve jelentősége nem lehet, hosszabb idő valóságos vesszőparipája a nyugati ujságc Írásnak. Egyes kevésbbé tájékoztatott lapok azt képzelik, hogy a Csúcskonferencia egyszerre meg fog oldani minden nemzetközi nehézséget, s azután a szovjet kezes báránnyá változik, s a világháború veszélye örökre elmúlik. Ezeknek kiábrándító választ adott Eisenhower elnök, amikor október 22-én megtartott sajtóértekezletén annak a véleményének adott kifejezést, hogy aligha fog hosszantartó csúcskonferenciára sor kerülhetni, ha az ameri. kai közvélemény elvárja tőle, hogy Moszkában is látogatást tegyen Hruscsov amerikai utjának viszonzásaként. Hozzátette, hogy semmiféle csúcskonferenciáról nem lehet szó, amig a nyugati hatalmak háromhatalmi találkozón előbb le nem fektetik, mit is alkarnak tulajdonképpen. Azonban erre a nyugati államfői találkozóra sem kerülhet sor, amig el nincs határozva, vájjon Adenauert is meghívják- e vagy sem? További nehézséget okoz, hogy De Gaulle generális máris kijelentette, hogy sem négyhatalmi találkozón, sem azt meg!©lőző nyugati államfői találkozón nem vesz részt, amig nem látja biztosítva, hogy legalább a nyugati országok Franciaország oldalán fognak állni az algíri kérdésben, amelyben a közeli hetekben kerül döntésre a sor. De Gaulle még azzal is fokozta a komplikációt, hogy Hruscsovot franciaországi látogatásra hivta meg, s Hruscsov a meghi-vást el is fogadta. Most már az a kérdés, hogy sorrendben melyik vizitre kerül előbb a sor? Miután nekünk az a meggyőződésünk, hogy a nagyszájú Nikita egyszerűen csak látni szeretné azt a sok szépet és érdekességet, amelytől a szovjet népet örökre megfosztja, illetve csak egy jót szeretne mulatni Európában, ahogy Amerikában is tulajdonképpen csak kéjutazást tett, s üres frázisokat mondott el, — arról is meg vagyunk győződve, hogy legközelebbi utazását az álmok városába, Párizsba fogja irányítani. Ennek megfelelőleg majd halasztást szenved a nyugati államfői értekezlet és a csúcskonferencia, illetve Eisenhower moszkvai látogatása is. A francia zavaró lépést azzal indokolták meg, hogy.lrpanciaország tartozik azzal saját nemzeti, nagyságának, hogy ne vegyen részt világjelentőségű nemzetközi konferenciákon addig, amig legégetőbb belső ügyében, az algid ügyben nem élvezi partnereinek teljes támogatását. — Franciaország — mondotta De Gaulle — éppen olyan nagyhatalom, mint az USA vagy a Szovjet, és nem fog senkinek a füttysz.avára azon, hogy az acélipari sztrájk ' még hónapokon át sem jelent! nemzeti szükségállapotot. Hogy ! a Taft-Hartley törvény nem ütközik az alkotmányba, azt a felsőbíróságok számos precedens során régen eldöntötték. Hogy azonban fennáll.e a szükségállapot Amerikában vagy sem, azt a Legfelsőbb Bíróság fogja kimondani. Kanadában mindenesetre máris katasztrófális következményekkel járt a sztrájk. A Ford, a General Motors és az alvállalat, ban dolgozó gyárak máris 12.000 munkást bocsátottak el az acélipari sztrájk miatt, s a Chryslergyár is üzembezárással fenyegetőzik. Az amerikai sztrájk napi sokmillió dolláros veszteséget okoz a nagyüzemeknek, legalább százmillió jövedelemadó kiesést a kincstárnak, mig a félmilliónyi sztrájkoló munkásság naponta mintegy tízmillió dollárral lesz szegényebb. A vasutak vesztesége eddig 500 miílió dollár, az autóiparban elbocsátott munkások száma több mint 10.000. A német ! hadiipar megkezdte a kis. és középtávolságu rakétafegyverek gyártását. Ilyen fegyverek már eddig is voltak a Nyugat-Németországban állomásozó szövetséges csapatok birtokában, de a gyártásuk eddig meg volt tiltva. A tilalom mostani feloldása óta Nyugat- Németország csupán atom. és hidrogénbombák, kémiai és bakterológiai harceszközök, csatahajók és nagytávolságú rakéták gyártásától, van eltiltva. Repülők, tankok és más modern harceszközök most már nagy számban készülnek Németországban. Hogy ez jó hir.e vagy rossz, az felfogás kérdése. Az mindenesetre biztos, hogy egy nagy ország felfegyverkezése és a fegyveres erő mikénti felhasználása soha nem függött más országok engedélyétől vagy tilalmától. Talán joggal remélhetjük, hogy az ujraszülető német hadiipar nem fogja magával hozni a német mijlitárizmus felépítését, hanem esu| pán a Nyugat együttes fegyveres ereiének fokozására fog szolgálni. Kedvenc bolondunk a tájékozatlanságánál fogva köz. veszélyes Mr. Cyrus Eaton, aki |500 millió dolláros vagyonkájá j árnyékában a kapitalizmus fegyveres kiirtását sürgető Hruscsov trojkáján kocsikázik, egy újabb politikai nyilatkozattal, próbálja rontani Kanada politikai helyzetét. Mr. Eaton azt állította, hogy Kanadának az Egyesült Államok akarata ellenére javasolni kellett volna Vöröskina felvételét az Egyesült Nemzetekbe, mert ez, mint mondotta, a délamerikai országok csatlakozását, s ezzel Vöröskina behozatalát eredményez. gyetlenséggel letaposta gazdasági ellenlábasait. így szerezte mérhetetlen vagyonát. S ugyanilyen könyörtelenséggel taposná le Mr. Eatont és a világ minden szabadságszerető emberét, min. den kapitalistáját az a Vöröskina, amelynek most a kegyeit keresi, abban a tudatban, hogy addigra ő már úgyse fog élni. Pedig talán nem ártana Mr. Cyrus Eatonnak, ha egyszer nem a trojkát osztogató, hanem a gyerekeket tankokkal gyilkoló Oroszországban, valamelyik ottani internálótáborban töltene néhány kijózanító hónapot. 1 Hruscsov Párizsba megy Charles de Gaulle francia államfő, aki nem adott helyet az amerikai rakétabázisoknak s aki Hruscsovot az év végére párizsi látogatásra hivta meg. Chiang tábornok amerikai műveltségű feleségével, kinek szépségénél csak politikai tudása és befolyása nagyobb. Ö képviseli Nemzeti Kínát a nyugati államokban. Chiang azt tartja Hruscsovról, hogy kár vele tárgyalni, a megállapodásokat úgy sem tartja be. Chiang szerepe egyre emelkedik, hiszen a kínai vörös vezetők újra megígérték Formosa "felszabadítását". Douglas Dillon az USA külügyminiszter-helyettese fontos beszédet mondott az amerikai távolkeleti kereskedelem megszervezésére alakított: bizottság megnyitó ülésén, melyben félreérthetetlenül leszögezte az USA külpolitikai irányelveit a távolkeleti kérdések tekintetében. Hivatkozott Lin Pao vöröskinai hadügyminiszternek Pekingben elhangzott szavaira, amelyeket Vöröskina fennállásának tízéves évfordulója alkalmával Pekingben Hruscsov jelenlétében mondott el. Lin Pao nagy - hangon jelentette ki, hogy "Formoza felszabadításába" senki nem avatkozhat be, s Hruscsov — (kénytelen-kelletlen — hozzáfűzte ehhez, hogy a világbéke fenntartására irányuló mozgalom nincs ellentétben "indokolt, forradalmi háborúkkal", amelyeknek célja "a felszabaditás". Dillon külügyminiszter-helyettes a következő szavakkal fejezte ki Amerika álláspontját: Itt az ideje annak, hogy mi valamennyien, a Vasfüggöny vagy a Bambuszfüggöny mindkét oldalán, szemébe nézzünk annak a kérdésnek, hogy vájjon megengedhetjük-e, hogy a világ bármely részén bárki, bármilyen nézeteltérést fegyveres erővel próbáljon megoldani. A legerélyesebben visszautasít, juk egyes kommunista vezetőknek azt a kísérletét, hogy megengedhetőnek minősítsenek olyan fegyveres támadásokat, amelyeket "forradalmi, indokolt háborúnak" neveznek eh A háború mindig csak háború és nem más, akárhol, akármilyen céllal, akárki viseli azt. A béke oszthatatlan. A béke nem a kommunisták privilégiuma, s a béke elveit nem lehet egyoldalúan csak azok. ra a területekre alkalmazni, amelyek pillanatnyilag nem tartoznak a szovjet-kinai blokk érdekkörébe". A formozai kérdésről a következőket mondotta Dillon í "Nem lehet szemethunyni az előtt a veszély előtt, hogy a For? moza elfoglalására irányuló, illetve a partmenti szigetek megszállására irányuló kísérletek pontosan ugyanannyira a totális háború kitörésére vezethetnek, mint bármilyen másfajta háború indítása bárhol más területen. A nézeteltéréseket csak békésen lehet elintézni bárhol a világon, s ez alól nincs kivétel sehol. Remélni szeretnők, hogy ezt az igazságot Pekingben is megértik"._______________________ SZABADSAGHARC ÜNNEPÉLY TORONTÓBAN A Kanadai Magyarok Szövetsége a torontói magyar Forradalmi Szervezetekkel karöltye, november l.én, délután 3 órai kezdette! a Victory moziban <Dundas—Spadina sarok) ünnepli az 1956-os októberi Magyar Szabadságharc évfordulóját. Az ünnepi beszédet Kővágó József, Budapest volt polgármestere tarja. ALAGÚT EURÓPA ÉS AFRIKA KÖZÖTT Alagutat tervez Európa és Afrika között egy spanyol mérnökcsoport. Az alagút 48 kilométer hosszú lenne és építésére 100 millió dollárt költenének. semmiféle olyan értekezleten ' I részt venni, amelyen a legjobb . esetben is csak mint szavazó, de nem mint egyenrangú fél vehetne részt. A nyugati sajtó egy része ezért ■ megrovásban akarja részesíteni a franciákat azzal, hogy a csúcskonferencia elhúzása "diplomáciai arculcsapása" a nyugati szövetségnek, mert hiszen, mint mondják "az igazság az, hogy nagyhatalom ma csak kettő van, az USA és a Szovjet, a többi pedig praktikusan erőtlen állam csupán". Akik ezt írják, nem tudják, miről van szó. Az igaz, hogy nagyhatású atom- és hidrogénbombái csak az USA.nak és a szovjetnek vannak. De, mert ezeket a hadieszközöket éppen hatalmas erejüknél fogva az emberiség kipusztitásának fenyegetése nélkül használni nem lehet, ezért az igazi hatalom nem az óriás-hatalmak kezében van, hanem azok kezében, akik a nagyhatalmak szövetségében állva, azoknak politikáját a háttérből képesek irányítani. A nyugati világpolitikát a valóságban nem Washington szabja meg, hanem London és Párizs, s a szovjet magatartására sem az jellemző, hogy az oroszok mit csinálnak, vagy nem csinálnak, hanem az, hogy a szovjet hatalmi köréhez tartozó csatlósországokban mi a helyzet? A semleges országok porondján, az ! UNO-ban pedig még jobban lát- j juk, hogy az események tulaj-1 donképpen oly irányban fejlőd- ! bek, amelyben azok fejlődését a katonailag erőtlen országok ki-' vánják, mint India, Egyiptom, vagy a Benelux-országok. Az ■ ilyen semleges országok és a jhozzájuk tartozó sokféle népek azok, akiknek érdekét tulajdonképpen képviseli az UNO, mert hiszen sem a Szovjet sem az USA nem engedi meg, hogy az UNO, 1 mint olyan leszavazza őket. Ha pedig igaz az, hogy a túlságosan nagyra nőtt két óriás hatalom helyett a tulajdonképpeni intézkedés a rangban alattuk álló országok kezében van, akkor joggal állíthatjuk, hogy ma a világ valóban intézkedésre képes országai: Franciaország és Nagybritanoia. Ennek a helyzetnek a leszögezésére irányul De Gaulle.nak a francia nemzeti nagyságra vonatkozó nyilatkoizata. Az amerikai acélipari sztrájk megszüntetése egyelőre még bírói intézkedéssel sem sikerült. A Taft-Hartley-féle sztrájktörvény alapján az Elnök felhívására az illetékes biró végzéssel kötelezte az acélipari szakszervezeteket, hogy 80 napra vegyék fel a munkát. A birói intézkedést a szakszervezet fellebbezéssel támadta meg, részben azon az alapon, hogy a Taft-Hartley törvény alkotmányellenes, részben A brit Konzervatív Párt hatalmas győzelmének következménye | céljait, s újabb programot már nem képes adni. Körülbelül ez az, amit a brit országos választások a világnak megmutattak, s ennek a helyzetnek a következményeit Hugh Gaitskell, a Labour-Party vezetője le is vonta. Lehet, hogy Angliában — s ennek nyomán számos más demokratikus országban is — lassan megszűnik a szocialista programot valló párt, s helyét át fogja adni valamilyen más célok elérésére igyekvő politikai pártnak. ' lyek a "szocialista" cimet bitorolják. A nagyarányú ipari intézmények "köztulajdonba" vétele mindenütt fiaskókra vezetett, s kiderült, hogy a szocialista pártok minden olyan követelését, amely az állampolgárok biztonságára vonatkozott, a nagyvállalatok szívesebben, könnyebben és olcsóbban valósítják meg, mint bármilyen szocialista államrendszer. A szocializmus, mint idealisztikus moznalom mpm/alÁsitofta Macmillan miniszterelnök átalakította kormányát. Az államminiszter, a külügyminiszter és a pénzügyminiszter a helyükön maradtak, több miniszter tárcát cserélt, Lennox-Boyd gyarmat. ,ügyi miniszter, akit sokan felelőssé tettek a Nyasza.vidéki véres lázadásokért, lemondott. A brit kormány uj miniszteri tárcái is létesített "Tudományügyi minisztérium" név alatt. Ennek hatáskörébe fognak tartozni egyebek között az atomenergia tudományos kutatásával kapcsolatos ügyek is. A konzervatív párt váratlanul hatalmas arányú győzelme nemcsak az angol birodalom politikai szerkezetében, hanem az egész világon azt jelenti, hogy az eredeti értelemben vett szocializmus, mint politikai mozgalom hanyatlóban van. Azök a követelmények, amelyeket az ipari munkásság a huszadik század elején a munkaadókkal szemben tájmasztott, a világ minden kapi. tál ista országában régen megva 'lósultak, s ma már csupán a Vas függöny mögött élnek a munká. sok ipari rabszolgaságban, — (azokban az országokban, ame. Churchill i “verhetetlen” . Sir Winston Churchill, akit a - -woodfordi választókerület nagy- többséggel újra megválasztott . képviselőjének. A 84 éves állam- férfi már 20 éve képviseli kerületét. te volna. Sőt, tette hozzá, Amerika népe megtapsolta volna (ezért a merész és bátor, előrelátó Kanadát. A 76 éves, súlyosan szenilis iparmágnás szerint Vöröskina ma már annyi acélt termel, mint Kanada (Mao saját vallomása szerint a termelési adatok, mind hazugok) s Kina idővel maga fogja termelni nagyerejű atomfegyvereit. Ennek következtében Kanada jól tenné, ha békében igyekeznék maradni a 600 milliós Kínával, s nem ingerelné azzal, hogy Vöröskina felvétele ügyében az amerikai oldalon áll. ; Röviden kifejezve : a vén gazember Cyrus megint egyszer annak a primitiv butaságnak ad kifejezést, hogy jó lesz engedni a kommunista vérengző hódításnak 'el kell árulni a mi védelmünkről (gondoskodó USA-t, akkor majd a bolsevisták háború esetén meg fogják kímélni a kanadai városokat. Mr. Eaton, amikor a milliárdos értéket jelentő vállalatait súlyos üzleti ütközetek sorár megszerezte, bizonyára soha nem engedett egyetlen ellenfelének sem, ha az könyörgő lábosokra járult hozzá. Mr. Eaton hideg ke.
