Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-10-10 / 66. szám

KANADAI MAGYARSÁG 4 IX. évfolyam, 66. sz. 1959 október 10, szombat EGY CENTÉRT több óra kényeimé! és jólétét i vásárolhatja meg. Mindössze egy cent értékű elektromos áram kell ahhoz, hogy egy villamos takaró 12 órán át működjék, vagy frissen tartsa az élelmiszert egy villamos hűtőszekrény­ben 17 órán át, vagy egy automatikus villanyos mosógép 1 háromnegyed órán át működjön. A VILLAMOSSÁG, AMELYET AZ TUCATNYI MÓDJA VAN AZ ELEKTROMOSSÁG HASZNÁLATÁ­NAK . . . DE KÖLTSÉGE IGEN CSEKÉLY. jONTARIOliSr HYDRO SZOLGÁLTAT TESZI AZ OTTHONT SZÉPPÉ, MODERNNÉ GONDOLATOK AZ EMIGRÁCIÓBAN A MAGYAR SZABADSÁGHARC HARMADIK ÉVFORDULÓJÁN IRTA: E. PALOTTA MIKLÓS Szovjetunió-Magyarország 1:0 (OK)) Népstadion, 90.000 néző. Szovjetunió: Jasi-n — Keszar. jev, Maszijonkin, Kuznyecov — Vojnov, Netto — Metreveli, Isza­­jev, Ivanov, Bubukin, Meszhi. Magyarország: Grosics — Mátrai, Sipos, Sárosi — Bozsik, Kotász — Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi. A magyar csapat kezdi a játé­kot. Göröcs nyomban el is fut, már a 16-oson belül jár, de a döntő pillanatban hosszan szök­teti magát és a labda tuljut az alapvonalon. A 16. percben Bubukin próbál kitörni, de Bozsik danccsal akaszt­ja, a szabadrúgást Bubukin mel­lé lövi. A 19. percben az első gólhelyzet a magyar csatárok előtt: szögletrugás után Tichy ke­rül nagy helyzetbe, de gyenge lövését Jasin biztosan fogja. A 20. percben a védők hibájából Tichy egyedül tör a kapu felé, már csak Jasinnal állt szemben, de hosszan szöktette magát és Jasiné lesz a labda. A 24. perc­ben Fenyvesi fut el a balszélen, éles lapos beadása az ötösön találja Albertet, de Albert lyukat rúg. Annál veszélyesebb a 25. percben Vojnov 18 méteres nagy lövése, Grosics szögletre üti a labdát. Újabb szovjet támadás után Ivanov lövését fogja Gro­sics. A rrwgyar támadósor egyre erőtlenebből játszik, rengeteg a hibás átadás. A 40. percben Sán­dor próbál egyedül kapura tör­ni, de Kuznyecov szabályosan elválasztja őt a labdától. Még néhány szovjet támadás és vége a félidőnek. A második félidő. Kezdés után néhány perccel a szovjet 16-os előtt szabadrúgás­hoz jut a magyar csapat. Felso­rakozik a sorfal. A szabadrúgás­nak Bozsik áll neki és átemeli a labdát a sorfal fölött, s azt Sán­dor a bal alsó sarokba fejeli. Az elrugás után a játékvezető nyom­ban sípolt és jelezte, hogy Sán­dor lesen állt. A másik oldalon Bubukin lő közelről kapura, Gro­sics vetődve véd. Az 51. perc­ben Grosics röviden öklöz ki egy labdát, amelyet Mátrai meg­szerez és felszabadit. Aztán a szovjet csatárok indí­tanak támadást és az 59. perc­ben gólt érnek el. Iszajev Ivanov­­. hoz játszik, ő Bubukinhoz adja a labdát, a balösszekötő kiugrat­ja Vojnovot, aki 12 méterről la­­jposan lő a jobb sarokba. 1:0 a !szovjet csapat javára. Magyarország B—Szovjetunió B 2:0 (2:0) Moszkva, 45.000 néző. Magyarország B: Faragó — Dudás, Várhidi, Novák — Nagy, Borsányi — Grozdics, Hajós, Bo­dor, Rákosi, Taliga. Szovjetunió B: Razinszkij — Scserbakov, Jermolajev, Bagrics — Linyajev, Dubinszkij — Apuh­­tyin, Agopov, Osivjan, Fedoszov, Moszoljovi. A szovjet csapat kezdeti len­dülete csak néhány percig tar­tott. Az 5. percben Hajós Grozdics­­hoz játszott, Grozdics elfutott és senkitől sem zavarva 8 méter­ről a kimozduló kapus mellett a jobb alsó sarokba lőtt. 1:0. Még fel sem ocsúdott a meg­lepetésből a szovjet válogatott, s máris újabb gól született. A 6. percben szép Bödör— Grozdics—Rákosi támadás után Rákosi Taligához továbbította a labdát. A szélső a pattogó láb. Jdát 7 méterről lőtte a kapura. A szovjet kapust meglepte a lövés, jlábbal akart védeni, de nem ta­lálta el a labdát és az a hálóba jutott. 2 :0. eOQOOOOOOOOOOOQOOOOOgOOQegOOOODOOMOOBGOBGQOOOOefl Ezt is a hazai lapokból olvastuk FEHÉR ASZFALT AZ ORSZÁG­UTAKON ÉS A FŐVÁROSBAN A főváros forgalmasabb átke­lőhelyein fehér sávokat festenek az útburkolatra, hogy az átkelő­helyre felhívják a járókelők és a gépkocsivezetők figyelmét. A festés azonban nem elég tartós. Az Útügyi Tudományos Kutató Intézetnéf már többféle újabb eljárást dolgoztak ki. Most a fe­hér aszfalt előállításával kísérle­teznek. Az uj vegyületet labora­tóriumokban már előállították, s előkészítik a nagyüzemi gyártás feltételeit. A fehér aszfaltot —, [amely ellentétben — keramit kockákkal — nem bontja meg az ut egységét, fel lehet majd hasz­nálni az országúti közlekedés biz­tonságának fokozására is. A la­boratóriumban előállított fehér aszfaltot Budapesten rövidesen kipróbálják. i.í„i Átléptük a határt . . . Megismertük a tábor-életet. Átszen­vedtük az irodákban, a hivatalokban a várakozás türelemjátékának minden kínját. Töprengve ültünk az emeletes ágyak alsó részén és fogalmunk sem volt, hogy mi lesz velünk. Ezer hir és "jólértesült" közlés keringett körülöttünk és a bizonytalanság érzését csak még jobban elmélyítette. — Majd eljutottunk oda, ahova akartunk — (lehet, hogy csak éppen oda, ahová lehetőség volt) — . . . s most itt élünk. — Még élénken előttünk van az első fogadtatások lángoló, lelkes hangulata, majd a későbbi — emberileg érthető — közöny. — Most élünk és, ha ideiglenesen is, próbálunk felépíteni egy elfogadható, viszonylag jó életet s próbálunk jó állampolgá­raivá válni annak az országnak, amely minket befogadott. •—oo— Rengetegen — hozzáértők és laikusok, erre hivatottak és fel­tűnést keresők — próbálták fejtegetni azt, hogy miért menekült ki mintegy kétszázezer magyar Nyugatra? Mik voltak azok az okok, amelyek arra késztettek ilyen hatalmas tömeget, hogy el­hagyja szülőhazáját és a bizonytalanságot válassza? Ném szándékozom mélyebb politikai fejtegetésekbe bocsát­kozni, csak egy pár olyan tényt akarok megemlíteni, amely a tárggyal szoros összefüggésben van. Milyen volt az a rendszer, amelynek uralma alól kétszázezer ember kimenekült, mihelyt erre alkalma volt? Vizsgáljuk tárgyilagosan a kérdést. Senki sem tagadja azt, hogy a kommunista rezsim az elmúlt évek alatt létrehozott haladó megoldásokat és eredményeket is. Azonban ... Ez az azonban nagyon sok mindent jtlent. Azonban: megteremtették az abszolút kizsákmányolás — a kizsákmányoltak részéről ellenőrizhetetlen és gyűlölt — monopol-államát; meg­teremtették a félelmet, a suttogva-beszélgetést, a véleménytelen fejbólintók osztályát, a nagyobb kenyérért egymást eladni képes emberek tömegét. Kialakították az "igazságszolgáltatás" csak a rendszernek kedvező módszerét; létrehoztak egy bűnöző és sza­dista hajlamokkal biró egyénekből álló szervezetet, az "államvé­delmet", amelynek vezetőit szemünk előtt egymásután tartóztatta íe a rendszer, a rendszer nevében sorozatos — nemzetközi jog elleni — bűncselekmények miatt és ugyancsak a szemünk előtt folytatták ugyanezeket a bűncselekményeket. Kialakították a nép­­ámitásnak egy olyan végtelenül kifinomult, lélektanilag szinte tö­kéletesen kidolgozott módszerét, amely ezidáig példátlan volt a történelemben. (A Szovjetuniót kivéve). Az az értékes és jó, amit a kommunista rendszer létrehozott, úgy aránylik az "azonban" után következőkhöz, mint a Rózsadomb a Himalaya-hoz . . . A rendszer gyengeségét mutatta, hogy a Szabadságharc alatt és mielőtt megindult volna az orosz csapatoknak minden alapot nélkülöző véres támadása, mindent megígért a szabadság izére rá­jött és a függetlenség érzésétől megmámorosodott magyar nép­nek. Csak az orosz tankok árnyékában vonta vissza lassanként ezeket az Ígéreteket. Előttem már sokan és világosan leszögezték, megmagyaráz­ták és bebizonyították, hogy a magyar nép egyöntetűen nem akarta a régi rendszert visszaállítani. (Értve ezalatt a II. Világháború előtti társadalmi és gazdásági rendszert.) Erről felesleges is volna beszélni. Ennek a hatalmasméretű menekülésnek volt — a sok egyéb ok között — egy másik, — bár nem olyan lényegbevágó és fon­tos — lélektani oka is. A kimenekült magyarok nagy többsége a Nyugatról alkotott hamis és túlzottan idealista elképzelésekkel jött el hazulról. A kommunista államhatalom olyan körülményeket teremtett, amelyek a lehető legnagyobb mértékben megakadályozták azt, hogy egyj felszínes tájékoztatást és benyomást is nyerjenek a nyugati élet- és államformáról. Titkoltak mindent, ami "nyugati" volt, a jazz­­tól kezdve az irodalomig, a sporteredményektől a gazdasági híre­kig. Pedig örök emberi alaptermészet, hogy mindig az érdekel fo­kozottabban minket, amit különösen tiltanak. Ahol pedig kikerülhetetlen volt egy-egy hivatalos magyará­zat ezzel kapcsolatosan, akkor a kommunista rendszer szándékosan ferdített és a saját szájaize szerinti magyarázó propaganda sztaniol­­jába csomagolva.nyújtotta át az olvasó és halló embereknek. Elfe­lejtette a rendszer azt, — (és ezt a hibát az elmúlt tizenhárom esz­tendő alatt nagyon sokszor elkövette a kommunista kormány) —, hogy mindenki, még a legiskolázatlanabb földmivelő is bizonyos mértékben gondolkodik, mert a szeme előtt lejátszódó és az egy­másnak annyiszor ellentmondó körülmények, események és lét­­fenntartási ösztöne ezt diktálják. Most ellenforradalomnak 'kiáltja ki ezt az egységes nemzeti megmozdulást a kommunista kormány. Ezt az egyöntetű, az or­szág minden rétegét felölelő szabadságharcot, amelyhez hasonlót nem tud felmutatni a történelem. Elég ellenérvet felhoztak már ezzel kapcsolatosan. Nem aka­rom ezeket sem ismételni, sem fejtegetni, hiszen, mindenki előtt ismeretesek. Csak két deklarációra hívom fel mindenkinek, — és főleg azoknak a figyelmét, akik a Magyar Szabadságharcot "ellenforra­dalomnak" nevezik: Az egyik egy 1956. október 30-án Moszkvában, a másik egy 1956. november 1-én Pekingben megjelent deklaráció. Az elsőben a Szovjetuniój elismeri, hogy a magyarországi kommunista rendszer és a Szovjetunió súlyos hibákat követett el. Elismeri, hogy a magyar dolgozók jogosan követelik a bürokratikus állami gépezet megszüntetését . . . Elismeri, hogy — "hibák tör­téntek a szocialista országok kapcsolataiban is, amelyek az álla­mok egyenjogúságának elvét a szocialista országok kapcsolataiban megsértették". — Még megjegyzi a nyilatkozat, hogy — "a XX. Kongresszus ezeket a hibákat a leghatározottabban elitéli és a Szovjetunió és más szocialista államok kapcsolataiban a népek egyenjogúságának lenini elvét következetesen be kell tartani". (1956. NOVEMBER 4-ÉN LÁTTA AZ EGÉSZ VILÁG A NÉPEK EGYENJOGÚSÁGÁNAK LENINI ELVÉT A GYAKORLATBAN: 40.000 HALOTT, ROMBADÖLT HÁZAK, FÁJDALOMTÓL FÉLŐRÜLT ANYÁK ÉS MEGKÍNZOTT EMBEREKKEL TELI BÖRTÖNÖK !!!) A másik (a pekingi) deklaráció megállapítja: — "A leg­utóbbi események során a lengyel és a magyar nép követelte a de­mokrácia, a függetlenség, az egyenlőség megszilárdítását és a nép anyagi jólétének fokozását a termelés alapján. A Kinai Népköz­­társaság kormánya úgy véli, hogy ezek a követelések teljesen helyesek". (Kiemelések a szerzőtől.) Hogy közben mi történt a színfalak előtt és mögött, nem szán­dékozom részletezni. A közben eltelt eseményekről mindnyájan tudunk. A magyar nép megtette a magáét. Megvívta ezt a csodálatos Szabadságharcot; olyan harcot, amellyel csak nagyon kevés nép dicsekedhet . . . Nem a magyar népen múlik és múlt, hogy ma ta­lán még rosszabb viszonyok és körülmények között él, mint a Szabadságharc előtt. VISSZAVISZIK NÉMET­ORSZÁGBA SZILÁGYI SÁNDORT A kanadai Bevándorlási ható­ság őrizetbe vette Szilágyi Sán­dor magyar menekültet és vissza fogja szállítani Németországba. Amint arról már beszámoltunk, Szilágyi öt hónappal ezelőtt ér­kezett Kanadába, egy görög ha­­jó'fedélzetén rejtőzött el, mely­­lyel Németországba hajózott. In­nen azután sikerült neki a ható íágokat kijátszva Kanadába jönni. Itt azután behízelegte magát a Bevándorlási hatóságok jóindu­latába s azt hazudta, hogy 14 GYOMORFÁJÁST MEGSZÜNTETI a Jóízű W\ BR0M0- Ä SELTZER évig volt Szibériában szovjet fogságban. A Bevándorlási Minisztérium azonban kinyomoztatta előéletét s megállapították, hogy bűncse­lekményekért már Svájcban és Franciaországban is börtönbün­tetést szenvedett. Kanadának csak egyetlen, igazán független, minden idegen befolyástól, tőkétől mentes lapja az a Kanadai Magyarság I van : EXPORT RENDES e's SZOPÓKAS CIGARETTA Macdonald gyártmány KANADAI GYÁRIPAROS 1858 ÓTA FONTOS KÖZLEMÉNY! MAGYAR RÁDIÓHALLGATÓK FIGYELEM ! 1959 október 4-től minden vasárnap 12 órától 1 óráig Cleveland­­ból a WNBO FM rádión a 107.9-es hullámhosszon 130 kilowattos adáson hallható a RÓZSA RÁDIÓ Ihllllilliliiill Ezen adás hallható lesz Clevelandtól Csikágóig, New Yorkig, Kanadában és a közbeeső magyar városokban. Ililülllíi llüllllli? Torontóból, a Queen Elizabeth kikötőből indult útnak a Star of Assuan nevű teherhajó 3000 tonna tejporral, hogy segitségére legyen Görög., Olasz-, Törökország és Egyiptom énező gyermekeinek. A tejpor a kanadai kormány ajándéka, míg a teherszállító ha­jót a Telegram torontoi napilap olvasói biztosították. A hajó büszkén viseli a "The Tely Milk Ship" elnevezést. Jókívánságaink kí­sérik a hajót a jótékonyság határtalan tengerén, melynek nincsenek partjai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents