Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-10-10 / 66. szám

Mai számunk 12 oldal I Még jőni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság ut|a, na is változatlan : hivan az ezar év« múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követói, hirdetői'" (A fenti idézet Kenesei F. László 1» punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT [X. évfolyam 66. szám. ßatuieUtkt KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 okt. 10, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 I A látogatás után Feladják-e az oroszok a ivörös világhóditás tervét ? Most, hogy Hruscsov vissza­érkezett Moszkvába, s megtar­totta azt a beszámolót a Kreml­ben, amiért tulajdonképpen Ame­rikában járt, eléggé objektiv ké­pünk van arról, hogy ez a láto­gatás mit is hozott valójában. Három kérdésben jött létre megegyezés Eisenhower és Hrus­csov között: 1. Az amerikai elnök nem ez évben, hanem csak valamikor a jövő tavaszon fog a Szovjetbe lá­togatni, éspedig ugyanolyan "családias" jelleggel, mint ami Hruscsov amerikai útját is jelle. mezte. 2. A berlini kérdés megoldását bizonytalan időre elhalasztják, s addig a szovjet részéről nem kivannak semmiféle változást. 3. A nemzetközi leszerelési programot apró lépésenkint igyekeznek megvalósítani. Semmiféle egyéb kérdésben nem jött létre megegyezés és azok a szokásos kölcsönös nyi­latkozatok, amelyek ''az ameri. kai és szovjet nép azonos béke­vágyaira" vonatkoznak, nem ér­ték el még azt a melegségi fo­kot sem, amely hasonló zárónyi­latkozatok alkalmával egyébként szokásosak. A fenti három kérdés közül az első, Eisenhower látogatásá­nak tavaszra halasztása csak lát­szólag formai ügy. Az, hogy ez a vizit bizonytalan időre, illetve tavaszra tolódik ki, azt jelenti, hogy a megegyezéssel végző­dött, nem nagyjelentőségű kér­dések mellett sok másról is volt szó, amit azonban az amerikai elnök nem hajlandó a nyugati demokráciák megkérdezése nél­kül eldönteni, sőt részletesen megtárgyalni sem. Ezek közül az elhalasztott, illetve elhallgatott kérdések közül nyilván a szovjet­­kínai ellentét a legfontosabb. Tavaszig ebben a problémakör­ben sok minden fog történni, aminek a bekövetkezésére az amerikaiaknak még várniuk kell. Az elnöki látogatás elhalasz­tása azonban más, óvatossági rendszabályt is jelent. 1960 őszén lesznek az uj amerikai «I- nökválasztások, amelyeken Eisen­hower nem fog jelölti tisztet vál. Ülni. Az uj elnök republikánus győzelem esetén Nixon lesz, de­mokrata győzelem esetén pedig Stevenson. Hruscsov minden ere­jével azon volt, hogy Nixon sze­mélyét lerántsa, Stevensont pe­dig magasztalja. A jelek azt mu­tatják, hogy az amerikai elnök­­választáson az fog győzni, aki keményebb ellenfélnek mutatko­zik az oroszokkal szemben. A Hruscsov által Stevenson felé elhangoztatott dicséret nem használt a demokratáknak. Eisen­hower jövő tavaszi moszkvai ma­gatartását az fogja eldönteni, hogy addig az USA-ban a köz­vélemény a republikánus, vagy a demokrata program mellé fog-e sorakozni. Ha a republikánus párt biztos lesz a győzelmében, akkor Eisenhower olyan politikát kell, hogy képviseljen Moszkvá­ban, amely Nixon erejét növeli: miután tudjuk, hogy Nixont egész Oroszországban, de főleg Ukrajnában és Lengyelországban, mint a remélt "felszabadítás" szimbólumát ünnepelték : a re­publikánus program nem lehet más — választási győzelem ese­tén —, mint a legkeményebb hidegháború, a Vasfüggöny túl­só oldalán is. Ha azonban mos­tantól tavaszig a demokrata párt erősödnék meg, úgy Eisenhower tavaszi látogatása nem lesz egyéb, mint udvariassági gesz­tus, — aminthogy udvariassági gesztus volt az is, hogy Hrus­­csovnak megengedték a most le­zajlott propaganda-vizitet is. A német kérdést meg kell oldani! A berlini kérdésben létrejött halasztó jellegű megállapodás százszázalékos szovjet vereséget jelent. Az egész berlini ügy az­zal kezdődött, hogy a bolsevisták ultimátumot adtak a Nyugatnak, hogy Nyugat-Berlint ürítsék ki, illetve adják át a kommunisták­nak május 27-ig, mert ha nem : jön az atombomba. Függetlenül attól, hogy Hruscsov annakide­jén komolyan gondolta-e ezt a fenyegetést, vagy — ahogy mi látjuk — az egész ügy egy tipi­kusan hruscsovi szamár elszólás­ból keletkezett — elég volt a Nyugat egyszerű NEM-je, hogy a világrengetőnek szánt berlini kérdés lassan lecsillapodjék, amig a végén most bizonytalan időre, gyakorlatilag tehát örökre irattárba tették. A szovjet nem fog sem kis, sem nagyháborut indítani Berlin miatt. A Berlinnel kapcsolatos ameri­kai nyilatkozatnak azonban volt egy feltűnő pontja. Eisenhower, amikor beszámolt arról, hogy Nyugat.Berlin miatt nem kell töb. bé komoly zűrzavartól félni, egy olyan kifejezést használt, amely eredetileg az 1958 novemberi Hruscsov nyilatkozatban hangzott el először: éspedig, hogy Nyu. gat-Berlin helyzete a kommunista Keiet-Németország belsejében abnormális". Akik a kommunis­táknak drukkolnak, ezt a kijelen­tést úgy magyarázhatják félre, hogy az USA valamilyen kom­munista irányú változást hajlan­dó volna eltűrni Nyugat-Berlin politikai helyzetében. Akik azon­ban tudják, hogy ebben a kér­désben alku nincs, s hogy Eisen, hower még jóval Hruscsov láto­gatása előtt részletesen letár. gyalta az ügyet Nyugat-Német­­országgal, az Elnök kijelentését úgy értelmezik, hogy Nyu gat- Berlin politikai helyzetét sürgő­sen meg kell oldani éspedig az. zal, hogy geográfiailag is Nyu-AZ ARÁNY SÓLYMOK G. J. Kerr repülőhadnagynak egy az albertai Calgary mellett fekvő McCall repülőtér felett tör­tént légi összeütközés folyamán bekövetkezett halála nagy vesz­teséget jelentett a világ leglát­ványosabb akrobatikus repülő­egységének a Royal Canadian Air Force "Golden Hawks" ala­kulatának soraiban. Van ugyan egy tartalék pilótája, aki rövid idő alatt betölthet bármely ál­dást az alakulatban, valamiyit két további tartalékszemélyzete, akik ugyancsak hamar betanul­nának, mégis, Kerr hadnagy el­vesztése majdnem pótolhatatlan űrt hagy maga után. Reméljük, hogy a Golden Hawks alakulatát ennek ellenére sikerül együtt­tartani és hogy továbbra is fenn­tartják a kanadai repülés e nagy­szerű hagyományát, amely hát­­borzongató mutatványokkal ej­tette bámulatba a légibemuta­tók közönségét. Más akrobatikus repülőaiaku­­latokhoz hasonlóan, mint Royal Air Force (angol kir. Légihaderő) "Black Knights" és az USA légi­erő "Thunderbirds" alakulata, amelyek talán a legismertebbek, a "Golden Hawks" sikerének tit­ka is a precíziós repülés igen nagy sebesség mellett, zárt ala­kulatban (négy gép). Majdnem hihetetlennek hangzik, hogy 600 miles, vagyis 1000 kilométeres óránkénti sebességgel repülő repülőegységek oly szoros alaku­latban repüljenek, hogy akroba­tikus mutatványaik folyamán szárnyaik vége majdnem össze­ér. Alulról úgy látszik, mintha össze volnának kötve egymással. Valóban feledhetetlen látvány, amidőn függőlegesen repülnek az égbe, majd hurokrepülésben üvöltve rohannak alá és közben jóformán centiméternyit sem tá­volodnak egymástól. Talán min­dennél jobban bizonyítja ez az smber végleges győzelmét az anyag felett. Az alakulat ötödik tagja az­által hoz változatosságot a be­­nutatókon, hogy egyéni akroba­tikákat hajt végre, ezzel töltvén <i a hézagokat, amidőn az alaku­­at, nagy sebesség melletti repü­lése következtében rövidebb időre eltűnik a látóhatárról. A "Golden Hawks" vezetője Villeneuve rajparancsnok Otta­wából aki pnvik a vilán Ionova korlottabb akrobatikus repülői­nek — és egyben instruktorai­nak — mivel a "Golden Hawks" immár a harmadik repülőalaku­lat, amelyet vezet. Az alakulat személyzetének többi tagjai kö­zött vannak Annis és McCombe hadnagyok New Brunswickból, Rozbeda alhadnagy Saskatche­­wanból, Price alhadnagy Quebec­­ből, mig Kerr hadnagy az Onta­­rioi Wellandból származott. Ez utóbbi egyébként nem a "Gol­den Hawks" egyik bemutató re­pülése alkalmával vesztette éle­tét, hanem egy véletlen szeren­csétlenség alkalmával leszállás közben. Joggal kérdezhetnék: "Mire jók az akrobatikus repülések? Miért vesztegetik a pilóták idejü­ket — és az adófizetők pénzét — valamire, ami inkább cirkuszi bemutatóhoz hasonlít?" Minde­nekelőtt, elsősorban az adófize­tőnek van joga, hogy lássa, meny­nyit ér az a légierő, amelynek fenntartásához ö is hozzájárul.­­A "Golden Hawks" egyszerűen.' a legjobbat hozza ki az egymoto­ros vadászgépek repülőkészségé­ből, ugyanúgy, ahogy az RCAF szállítógépek kapitányai, a világ: bármely repülőtársaságával ve­télkedő biztonsági statisztikájuk­kal a legjobbat hozzák ki a több­motoros repülőgépek vezetési művészetéből. Minden vadász­gép pilótájának kiképzéséhez: tartozik a zárt alakulatban valő repülés tudása, ami a legna­gyobb tűzerőt adja. mar A turistaforgalom a sarkvidékre is kiterjed A "Britannia" királyi, jacht behajózik a montreali kikötőbe A modern turistaszálló a sark­vidéken bizony nagy haladást jelent a felfedezők eszközeivel szemben, akik gyenge hajóikon járták be a jeges öblöket és csa­tornákat, vagy kutyaszánon ha­toltak át a csonttá fagyott tund­rákon. És mégis az álom való­sággá vált: ez év júliusában a 64. szélességen fekvő Baffin szigetén megnyílt a Charctic Lodge a vendégek számára. Az első húsz vendég Montrealból, 1.200 mérföldről repült be. A Charctic Lodge társtulajdo­nosai a montreali Mr. Donald McVicar és Mr. Rex Cliberry. Arra számítanak, hogy évente legalább egyszáz turista fogja lefizetni a fejenkint 1.500 dollárt, hogy végigélvezhesse a Mont­realból Baffin Islandba való re­pülés izgalmait, az ottani kitűnő halászat, érdekes kirándulások (a Baffin Island jégmezői olyan látványt nyújtanak, amit nem egyhamar felejt el bárki) és a sarki életkörülmények megisme­résének érdekességét. A Charc­tic Lodge biztosítja, hogy a láto­gató mindezt kényelmesen és biztonságban megteheti. Baffin sziget részére mindez további lépést jelent a civilizáló­­dás utján. E kietlen sziget, ame­lyen az első felfedezők odajöve­­telekor mindössze mintegy 500 eszkimó lakott, a második világ­háborúban vált ismertté, amidőn a badászatilag fontos Frobisher Bay-i repülőteret építették ki te­rületén. A repülőtér ma is megi van és működik is. Mellette eg/ iskola, kis kórház, egy üzlet és még néhány más kis telep léte­sült. Eddig azonban senki sem kereste fel Baffin szigetét szóra­kozási céllal. A most megnyílt Charctic Lodge talán a kanadai sarkvidék jövendő virágzó turis­taforgalmának előfutárja. Tüdőbeteg menekültek bevándorolhatnak Kanadába Green kanadai külügyminisz­terbejelentette az Egyesült Nem­zeteknél, hogy Kanada ebben az évben lényeges számú tüdőbe­tegmenekültet hajlandó been­gedni Európából. Green miniszter szerint a ka­nadai kormány reméli, hogy a Világ-Menekültév intézkedései lehetővé teszik az európai me­­' nekült táborok felszámolását. Sok család eddig azért nem tu­dott kivándorolni, mert valame­lyik tagja nem felelt meg az egészségügyi kivánalmaknak. EGY F—86-os SABRE JET, RAKÉTAREPÜLŐGÉP, amelyek eov'ke a hires -°oülőegység tagja A jövőben ezekkel a gépekkel szerelik fel a nyugat-német légierőt is. I gat-Németországhoz fűzik. Le­het, hogy egy korridor-szerű megoldásra gondolnak, — lehet, hogy egész Berlin közigazgatását megpróbálják függetleníteni úgy Nyugat- mint Keiet-Németország­­tói. Mindkét megoldás eleve rossz és bukásra van Ítélve. A megoldás, amit — bizonyos po­litikai ellenszolgáltatások elle­nében — Moszkva kénytelen lesz elfogadni, csak Németország egyesítése lehet. Mi ezt a politi­kai ellenszolgáltatást megint csak a Szovjet-Vöröskina ellentét szinterén várjuk. Ami a nemzetközi leszerelést illeti, ma már az egész világsajtó, beleértve a kommunista sajtót is, azt állapítja meg, hogy Hrus­csov beszéde az UNO-ban mind­össze "elvi jelentőségű" volt, -— másszavakkal csak általános óha­jokat és propagandát tartalma­zott. Fennmaradt ellenben egy nagyonis jól megvalósítható fo­kozatos leszerelési program, amelynek első logikus lépése: a Vasfüggöny két oldalának kiürí­tése. Ha az amerikai rakétafegyve­rek tömeggyártása elérte azt a fokot, amelyen többé nincs jelen­tősége a szovjet közvetlen szom­szédságában lévő légi támasz­pontoknak, akkor elérkezett az a pillanat, amikor az amerikai csapatok nyugodtan otthagyhat­ják nyugatnémetországi őrhe­lyeiket, ha ennek ellenében a szovjet kiüríti a határmenti csat­­, lósországokat, elsősorban tehát Magyarországot, Romániát és Ke­­let-Németországot. Ha az általa­­nos leszerelésnek ez az első lé. pése végre volna hajtva — és­pedig megfelelő UNO ellenőrzés | mellett —, akkor kerülne a szov­jet először abba a helyzetbe, hogy vele, mint szerződő féllel egyáltalán tárgyalni lehessen. Nincs kizárva — bár sajnos nem valószínű —, hogy erre a lé­pésre is sor fog kerülni, de csak lakkor, ha a szovjet lemond ex­­'panziós, imperialista politikájá­­| ról. Bármilyenéiül szépnek is hangzik ez, mégsem egyszerű vágyálom. Mert a szovjet minden technikai és propagandisztikus si­kere ellenére irtózatos távolság­ban a Nyugat mögött van a la­kosság életnívója tekintetében. Ilyesfajta látogatások, mint most Hruscsové volt, kissé kinyitják az emberek szemét még a szovjet­ben is. Lehet, hogy Hruscsov, vagy valamelyik utód hajlandó lesz a vörös világhóditás ostoba programja helyett valami kissé emberibb programot választani.

Next

/
Thumbnails
Contents