Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-07-04 / 52. szám

IX. évfolyam 52. sz., 1959 július 4., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre •Ikamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Uj angol kereskedelmi politika I Dél-Amerikában ? A Times c. független londoni lap cikksorozatot kezdett Latin. Amerikáról. Bár a Lap nyomatékosan hangsúlyozza, hogy semmi hivatalos jellege nincs annak, amit e tárgyban Írnak, vaílószinü szórtban, hogy a sorozat közlése új korszak beköszöntője a Nagy- Britannia és Déi-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatban. A két gazdasági terület között a kapcsolat a Napóleoni hábo­rúktól a lh Világháborúig élénk volt. A múlt század ötvenes éveiig ez főként nyersanyagok és fogyasztási javak kicseréléséből állott. Latin-Amerika bőröket, ezüstöt, cukrot és guanót, míg, Anglia első­sorban textilárut szállított. Ebben az időben DéLAmerika államaiban ez összes (külföldii érdekeltségek közül az angol volt a legerősebb. Hozzájárult ehhez az a kereskedelem is, amit angol közvetítéssel bo. nyoiitottak le Latin-Amerika és Európa kontinentális államai között. A második fázis 1850 és 1939 között tartott. Amellett, hogy e fogyasztási és nyersanyagokban való kereskedelem továbbra is megmaradt és virágzott, újabb elem járult e kapcsolatokhoz, neveze­tesen az angol tőke beruházásai Latin-Arherikában. Nagy vasútépí­tések, bányák megnyitása, ültetvények, húsipari vállalatok létesí­tése jelzi ezt a korszaikot. A forgalom növekedett, a délamerikai ál­lamok miind több árüt tudtak szálilitan-i a korszerűsített mezőgaz­dasági és bányaüzemekből, amelyeket a növekvő és vagyonosodó brit lakosság mind nagyobb mértékben tudott felvenni, mig ugyanakkor Nagy-Britannia mind több tökét ruházott be a Latin. Amerikai országokban és mind több iparcikket, elsősorban gépe­ket, va sutfel szerelést stb. szállított ki. A két világháború és az 1929.31 évi nagy gazdasági válság teljesen megszüntette a régebben létesített kapcsolatokat. Az angol tőke fokoza tosan kiszorult, a vasutak, bányák dél amerikai és egyéb államok kezeibe mentek át. Sokan azt hiszik, hogy az angol tőke kivonulása Déf-Ameriká. Iból a nagy külföldi, elsősorban északaimeriikjai verseny következ­ménye. Az okok azonban mélyebben fekvők. A brit hanyatlás jelei már az első világháború előtti időkben mutatkoztak és fokozottabban nyilvánvalókká váltak a ikét hábo­rú közötti időben;. Ennek a hanyatlásnak legjellegzetesebb tünete az volt, hogy az angolok csak tőkéjükkel vették részt a tengerentúli vállalatokban, de sem az újak megszervezésével, sem a -régiek átalakításával nem foglalkoztak. Ez meglehetős ellenszenvet vál­tott ki a latinamerükiai államokban és fokozatosan másfelé fordul, tak gazdasági partner után. A kérdés, vissza tudje-e Nagy-Britannia szerezni elvesztett kapcsolatait? A régi módszer, az angolok által birtokolt és általuk igazgatott részvénytársasági forma nem fele! meg tovább ebben a viszonylatban. Ehelyett olyan rendszer látszik előnyösnek mindkét fél számá­ra, amelyben bizonyos beruházási szerződéseket 'kötnek, egy­részről angol tőkések és vállalkozók, másrészt a latinamerikai vál­lalkozó, vagy közület, állam. Ez a legjobb megoldás arra, hogy Nagy-Britannia tőkejavakat exportáljon és helyükbe áruszállításo­kat iklapjon. Claire Kenneth most meg­jelent új regényéből, a Május Manhattanben itt közlünk egy részletet, az illusztris írónő engedélyével (Töredék a IX.­­ik fejezetből). A fiúk a Times Squaren ta­lálkoztak, hogy onnan együtt jöjjenek ide, mert mind a hárman New York különböző részeiben laktak. Sanyinál nagy csomagok voltak. Gondosan elhelyezte őket az egyik asztalon. — Egész délelőtt vásárol­tam, de azt hiszem, a leg­szükségesebb dolgokat sike­rült beszereznem! Diadalmas arckifejezéssel kinyitotta az egyik zacskót és rózsaszínű, csipkés melltartót vett ki belőle. A nagyobbik csomagból búvárálarcot és ha­talmas, zöldszinű uszonyokat. A fiúk összenéztek. — Meg vagy te őrülve? Mikre költöd a pénzed? Sanyi csodálkozott, hogy a fiúk csodálkoznak. — Miért, ti miket küldtök laza? Ennél praktikusabb dolgokat nem is lehetne!! Vagy azt hiszitek, Pesten kap­ni búvárálarcot? Vagy van ilyen melltartó, amiben drót van és nem kell vállpánt hoz­zá? Nekem direkt ezt írta a Torontóban atomerőmütelepet építenek A kanadai Parlamentiben az iparügyi és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Atomic Energy Commission of Canada Ltd. rövi­desen elkezdi egy nagyméretű atomerőmű tervezését és építését. A költségekét 60millió dollárra becsülik, az erőmű helyét később álla. pitják meg. Az elhatározást megállapodás fogtja követni az Ontario Hydro és az AECL között. 200.000 kilowatt teljesítményűre tervezik az erő. müvet és 1964-re, vagy 1965 elejére szándékoznak üzembe he­lyezni. Amiint az Atomerőmű elkészült, az Ontario Hydro saját embe­reivel fogja üzemeltetni és aménnyiben műszaki, valamint gazda­sági szempontból megfelel, a Hydro bekapcsolja áramellátó háló­zatába és megveszi a telepet. Az Ontario Hydro vezérigazgatója, W. Ross Strike sajtókonfe­rencián kijelentette, hogy a megveendő erőmű olyan költséggel fog­ja termelni az áramot, mint a hasonló nagyságú korszerű széntüze­lésen alapuló erőművek. Ily módon az Ontario Hydro olcsón fogja termelni az energiát, ugyanakkor jelentős mértékben járul hozzá Kanadában az atom­energia terén végzendő úttörő munkához. Amellett, hogy ily módon újabb piacot teremtenek az ontarioi urániumnak, egyúttal csökkentik Kanada szénimportját külföldről. Az új erőmű, amelyet CANDU-nak neveznek (Canádaian Deu­terium uranium), nyers urániumot fog használni energiaforrásként és nehéz vízzel fogják hűteni, valamint szabályozni. Működési elve hasonló az Ottawától 150 mérföldnyire, az Ottawa folyó mellett építendő 20.000 kilowattom kísérleti telepéhez A két vállalat, az Ontario Hydro és az AECL 1954 óta dolgoz­nak; együtt állandóan fokozódó mértékben a kísérleti erőmű ter­vein és építésén. Ez az erőmű 1961 jre készül el. Tavaly pedig To­rontóban létesitettek egy bizottságot, amely mellé több mérnököt neveztek ikli és megfelelő eszíközökkel látták el. Ennek a bizottság­nak kellett a nagy erőműhöz az előterveket elkészíteni. MÁJUSMANHATTANBEN rültekintéssel, mintha egy ku­tyakiállításon választanák ki a legjobb pedigrés példányt. Tominak valami távoli nagybátyja miniszterelnök volt és ez nem hatott rosszul, mikor később magukkal vit­ték a Yacht Clubba és bemu­tatták a sok unatkozó és tán­cosra vágyó leánynak. Tomi táncolt, Tomi golfo­zott, Tomi bridgelt, gyakran meghívták olyan partykra is, ahová magánrepülőgépen ruc­cantak le, mert a party Ber­mudában volt, vagy még messzebb. Tomi jól érezte magát a milliomoséknál, ahol a tizen­hat vendégszoba közül az egyikben ő lakott. A négy au­tó közül, amelyek a garage­­ban álltak, az egyiket bánhi­­kor használhatta. Ma is azzal jött volna 'be, de vasárnap a butler ment el a kocsival és így Tomi a subwayval jött be a Times Square-re. — Én mit meséljek magam­ról? Nálam minden OKÉ! A collegében a papok meg van­nak elégedve, mert tanulok rendesen. Mr. és Mrs. Hamil­ton, a házigazdáim is meg vannak elégedve, mert még sose mondtam, hogy fáradt vagyok, ha hajnalig kellett táncoltatnom csúnya unoka­húgukat, vagy ha sakkoznom kell a süket sógorukkal, vagy ha vasárnap a fűnyíró gépet a kezembe nyomják, mert azt hiszik, az nekem is különleges élvezet .... *— Miért, kinek az? — A milliomos házigaz­dámnak! Ez a hobbyja. De nemcsak neki. Ha vasárnap körülnézel a riverdalei villák parkjaiban, nem is látnál mást, mint a milliomosokat, amint fűnyíró gépeiket kor­mányozzák. — És mi van a te milli­omosoddal? — kérdezte meg Pétert. Péter lemondóan legyin­tett. — Ilyesmi itt nem lehet probléma, állapította meg Sa­nyi. Tisztán pénzkérdés. Akármikor lemehetsz és ké­szen megveheted a legszebb sült csirkét, még meleg! — Ha igy lenne, az nem is lenne rossz, de sajnos ezek mániákusan fukarok. A vén. asszony, az!-— Asszony is van? Azt hittem, csak az öreg, a toló­kocsiban. —- Dehogy. Van neki egy szörnyű felesége is. Vicclapba való, amit müvei! A múltkor hoztam egy doboz szardíniát vacsorára. Visszaküldette ve­lem, cseréljem be olyanra, ami tomatoban van, mert az 3 centtel olcsóbb. nővérem, ezt küldjék neki. A két kisfiának meg búvárfel­szerelés kell. Az anyósának orvosságot kell küldenem, va­­ami vérnyomás elleni tablet­tákat. Kell küldenem száj­­ruzst is, meg nylon harisnyá­­cat, de azokat sajnos előbb ki cell mosnom, hogy ne legyen rá vám! Az anyósának egy fűző is kell, mert egy molett asszony, sajnos azt nem tud­tam megvenni, mert kiröhög­ik ott az üzletben . . . — Mi is kiröhögünk! Miért nem írod meg a családodnak, íogy tányért mosogatsz és nem tudod, hogy a jövő héten mi lesz veled . . . Biztosan hen­cegő leveleket- írsz, azért kér­nek tőled ilyen marhaságo­­cat! Péter közben körülnézett a szobában. Először volt itt. — Jé kis lakásod van !-Mit fizetsz itt? — Heti 14 dollárt, de ab­­oan minden benne van. — A kínai nő is? — Semmi közöm a kínai nőhöz! Ma beszéltem vele elő­ször, higyjétek el . . . •— Akkor elég drága ez a akás. Az Easten kapsz ennyi­ért négyszobás lakást is, per­sze bútor nélkül.-— Minek nekem négy szo­ba? Ott üljek négy üres szo­bában ? — Veszel egy ágyat, azt capsz olcsón az Üdvhadsereg boltjában. Veszel egy televí­ziót részletre. Szekrény nem cell, mert az van a falban, még az olyan ócska, ronda há­zakban is, mint amit ajánlok neked . . . — Miért lakjak én egy ócs­ka, ronda házban? Csak azért, hogy üljek az ágy szélén és nézzem a televiziót? Nem is érek rá, tanulnom kell! Két év múlva mérnök akarok len­ni, ez a célom és minden egyéb mellékes. Tomi közben kényelmesen elhelyezkedett az egyik fotel­ben és pipára gyújtott. Na­gyon elegánsan volt öltözve, a fiúk közül ő volt a legsze­rencsésebb. ösztöndí jat kapptt a Manhattan collégebe, tor­natanárnak készült. Jóképű fiú volt, mindenki hamar megszerette, talán mert volt benne valami magától értető­dő szemtelenség. Egy millio­mos családnál lakott, akik a magyar ügy iránti nagy lelke­sedés idején felajánlották, hogy egy magyar diákot vál­lalnak az egyik vendégszobá­jukban. Első látásra Tomit válasz­tották ki, körülbelül olyan kö­— Ne is kérdezzétek! Ilyen rossz állásom még nem is volt! Soff őrnek vettek fel, de már másnap kiderült, hogy mel­lesleg ápoló is vagyok, meg szakács ... — Hogyan kerültél hozzá­juk? — Olvastam a hirdetést a New York Times-ben. Soff őrt keresnek, aki intelligens. — Ez máris gyanús! Miért kell egy soffőmeíc intelligens­nek lenni? — Nekem éppen ez tet­szett ! Elképzeltem, milyen ar­cot vágnak, ha megmondom, hogy diplomás jogász vagyok. Magyarországon ügyvéd vol­tam ... — Na és milyen arcot vág­tak? — Semmilyent. Nem tet­szett nekik, hogy rosszul be­szélek angolul. Hiába vagyok én magyarul intelligens, ha angolul nem tudok társalog­ni, mondták. Az öregúr, aki mellé felvettek soffőrnek, ugyanis beteges, sokat van otthon és nincs, aki társalog­jon vele. Ekkor már sejtet­tem, hogy ezeknek egy ápoló kell. Az öregúr 76 éves, toló­kocsiban ül, azt is én tologa­tom persze. Ha valahová megy, a tolókocsiból én ra­kom át az autóba. Vele kell aludnom egy szobában, ez a legszörnyűbb! Éjjel krákog, mint egy öreg varjú. Bizonyos funkciók elintézésénél is se­gítségre van szüksége . . . — Milyen finoman fejezed ki magad! — így is felfordul a gyom­rom. Soha nincs étvágyam, amióta ott vagyok. — És legalább jó koszt van? — Ugyan ... Én főzök. — Te főzöl? Ne viccelj! — Hiszen nem is tudsz főzni! — Ezért lett belőlük mii liomos,' mert így spórolnak . .. — nevetett Sanyi. — Én most se spórolok, pe­dig csak heti negyvenet ke­resek. Tányérmosogatás. Nem is rossz munka. Pláne egy ilyen finom helyen, mint az Altman áruház. A cafe tér iá­ban dolgozom. És milyen jó­kat lehet enni, amennyit ked­vem van . . . Vizet még vélet­lenül se innék, csak coca-colát, vagy narancslét. Néha felvil­lan bennem egy otthoni em­lék. Szegény nagyanyám jött hozzánk, a retiküljéből kivett egy selyempapírba csomagolt, fonnyadt kis citromot. — Ezt Sanyikának hoztam, mondta büszkén. Ma osztottak Meinl­nél citromot és két órát áll­tam ezért sorba. Szegény nagyanyám, milyen boldogan küldenék most neki min­dent . , . Mindég ő van az eszembe, ha látom a gazdagon felhalmozott citromokat, na­rancsokat, amit itt centekért lehet kapni ... De meghalt szegény, még a forradalom előtt. A /fiuk elérzókeny ü ltek, mindenkinek volt kire haza­­gondolni. Tibor bort vett elő és megkínálta a fiúkat. — Vidám dolgokról beszél­jünk, nem azért jöttünk ösz­­sze, hogy az orrunkat lógas­suk. Amerikában vagyunk, szabad emberek vagyunk és ha kopognak az ajtónkon nem kell megijednünk, hogy az ÁVÓ! >— Beszéljünk a szerelem­ről, fiúk! Ki hogy áll a szere­lem dolgában? — Én perceken belül meg­nősülök! — jelentette be Sa­nyi, általános meglepetést keltve. •— És ezt csak igy mondod, mellékesen ? — Miért titkoltad eddig? — Titkolásról szó sincs! . . Sőt! Ti most előbb tudtok róla, mint ő . . . Mint a lány, akit el akarok venni . . , — És ki az? •— Azonnal mondj el min­dent! — Annyira szeret, hogy a tányérmosogatói állásodra fel is képes hozzádmenni? — Szeretésről nincs szó . . . Még csak kétszer beszéltem vele, de rájöttem, hogy ez a lány az, akit érdemes elvenni. Magyar, ő is ott dolgozik Altmannái. — Szintén mosogat? — Kár gúnyolódni. A ka­laposztályon van, nagyon szép lány. Srmonyi Edith ... 21 éves, pont hozzám illik. Ko­moly lány, rendes. Feleség­nek való. Neki 50 dollárja van egy héten, abból már kocsit is tarthatunk. Egy station­­vagont, amibe belefér a sok gyerek ... Itt figyeld meg a fiatal amerikai házaspáro­kat, mind tele van a station­­wagonjuk gyerekkel. — És az első gyerek irá­nyában már megtörténtek az előmunkálatok ? — Hülyék vagytok! Két­szer beszéltem vele. Ott a ca­­feteriában. Még a nevemet se tudja, csak kedvesen szokott MAGYAR HADILOBOGÓ A Szent László Emlékbizottság 1954 évi michelfeldi diszülésé. nek több javaslatát a Magyar Honvédelmi Tanács és nagyobb emig­­rációs szervezeteink magukévá tették. Ezek között szerepel a régi magyar lobogónak a visszaállitása is. A régi magyar hadilobogó használata ezzel áll összefüggésben. Kizárólag katonai célokra van fenntartva, mindazonáltal a Szent László hagyományos emléknapján megtartandó Magyar Hősök 'Ünnepének mindig legfőbb dísze és jelvénye lesz, mivelhogy a legmegfelelőbben jelképezi történél, műnk hőseire való kegyeletteljes emlékezésünket. Ez a lobogó teljesen összhangban áll az általánosan elfogadott történelmi hagyományokkal és heraldikai szabályokkal. Tulajdon* képpen szerves egységet alkotó két részről áll. Mindkettő az ,Árpá­dok korából származó, eredetileg családi (nemzetségi), de Luxem, burgi Zsigmond (1386—1437) és Hunyadi Mátyás (1458—1490) kora óta már kifejezetten "nemzeti" jelvény. A heraldika általános érvényű szabályai szerint ilyen jelvény bármely megjelenési for. mája (pajzs, köpeny, kürtkendő, zászló vagy lobogó, vagyis legyen az pajzsalaku ,négyzetformáju vagy téglalapalaku) színben és be. osztásban mindig egyező. A régibb jelvény a főbb helyen, vagyis a belső szélnél (paj. zson a heraldikai jobb oldalon) van és a kendő egyharmad részét (négyzetalaku zászlónál: felét) foglalja el. Első Ízben 1180 táján mutatható ki. Magyar birodalmi, illetve az ország nagyhatalmi állá­sát jelző jelvény volt. Mint ilyet használták III. Béla, IV. Béla, Luxem­burgi Zsigmond és a Hunyadiak is. A Habsburgi és Habsburg. Lotharingiai házak uralkodása irején (1526—1921) elvesztette ere. deti alakját és jelentőségét, amit ez az újra használatba vett magyar hadilobogó teljes egészében visszaállít. A külső (lebegő) kétharmad részt ( négyzetalaku zászló : felét) a második magyar nemzeti jelvény foglalja, amelyet 1202 óta isme. rünk és amely Hunyadi Mátyás nemzeti királyunk óta, főként pedig Rákóczi Ferenc magyar fejedelem (1707—1711, aíki egyben erdélyi fejedelem is volt) idejében a magyar nemzeti zászló volt (hét viz. szintes vörös és fehér sáv). Ezt a régi nemzeti zászlót állította vissza a michelfeldi véghatározat. A magyar hadilobogó megfelel az Árpádok, Anjouk és Hunya­diak korában használatban volt kettős címer pajzskendőn való áb­rázolásának. KOMMENTÁR NÉLKÜL... Budapest életéből Gyorsan halad a Rákóczi-út átépítése A munkák itt is — mint a Nagykörúton — napokkal az ütemterv előtt járnak.' Az épí­tők mindent megtesznek, hogy hamar átadhassák ismét a forgalomnak a föváronalr ezt a fontos főútvonalát. A Keleti pályaudvar felé haladó villa­mossínek már csaknem min­denütt az új aljzaton feksze­nek és a néhány — ma még ideiglenes—.szakasz végső be­kötése a napokban várható. A jövő héten valószínűleg he­lyére kerül már a Belváros fe­lé tartó sínpár is és az egész útat átadják az útépítőknek, betonozóknak, aszfaltozóknak. Kialakultak a Nemzeti Szín­ház előtti rész új körvonalai is. Itt a járdát majd háromszoro­sára szélesítik és a Rökk Szi­lárd utcával szembeni szaka­szon összeépítik az autópar­kolót a Rákóczi-út felé haladó járdával; így a Körút keresz­teződésétől a Rókus Kórházig egybefüggő járda lesz. Elké­szültek a “kiegyenesítési” munkák is; a Nagydiófa utcá­nál lebontották a kiugró jár­darészt, az eddigi éles kanyar helyett a sínek enyhe ívben mennek tovább, és a szemben lévő oldalon, a Vas utcánál, az itt felszabadult helyen, már teljesen kész az autóparkoló is. A Nagykörút építői tíz nappal a határidő előtt fejez­ték be a munkát. A Rákóczi út átépítésén dolgozókat is hátráltatja az eső. A kedve­zőtlen időjárás ellenére lehet számítani arra hogy a nagy­szabású, s már régen esedé­kes útépítéssel a Rákóczi úton is határidő előtt végeznek a szorgos munkáskezek. KIÁLLÍTÁS: BUDAPEST AZ ÉPÍTKEZÉSEK TÜKRÉBEN A fővárosi tanács város­­rendezési és építészeti osztá­lyának állandó kiállításán — a tanács épületében — épülő fővárosunkat mutatják be a tablók. "Budapest az építke­zések tükrében” — ez a ki­állítás címe. A képek az egyes épülete­ket, utcarészeket régi állapo­tukban is ábrázolják, s mellet­tük láthatók az újjáépített városrészek. Külön tablóik mu­tatják be új gyermekvédelmi intézményeinket, a lakóház­­építkezéseket és felújításo­kat. visszaköszönni nekem. Ez csak egy terv részemről . . . — És a te nőügyeid Tomi? Te biztosan már felcsiptél va­lami milliomos lányt? —- Fenét! Nekem egy csi­nos, kis elvált asszonyka meg­tetszett, de nincs időm vele találkozni. Pedig inkább vele tölteném az estéimet, mint­hogy sakkozzak a süket só­gorral, — Vele nem sakkoznál? — Na, azért ne féltsetek! időnként mégis csak szakitok időt a számára és elmegyünk autózni. Aztán valahol a Hudson parton leállítom a ko­csit. Eloltom a lámpákat. Szép májusi éjszaka. A nőcske na­gyon temperamentumos, a szülei olaszok voltak. >— Ne részletezd, Tomi! — szólt közbe Péter. --Én olyan szexuális nyomorban élek, mint mikor Magyarországon börtönben voltam. De akkor tudtam az okát, résztvettem az összeesküvésben, börtön­ben ülök, nőről, szerelemről szó sem lehet, örülhetek, hogy nem akasztottak fel. De itt? A világ legszebb női vannak Amerikában és nekem nem jut egy se . . . Harminc éves vagyok nem taiknyos, mint te Sanyi . . . Sanyi éppen tiltakozni akart, Tomi is túlzásnak tar­totta, hogy Péter, amiért idő­sebb náluk, egyszerűen letak­­nyosozza őket, amikor kopog­tak az ajtón. Tibor megdöbben, ez csakis, a háziasszony lehet, az képes ilyen szemtelenségre, hogy zavarja, mikor vendégei van­nak. Hagyta, hogy ir.égegy­­szer kopogjon. — A háziasszony . . ., — súgta a fiúknak. — Csinos? — érdeklődött Tomi. — Förtelmes! . . . Egy bor­­zadály! Az újabb kopogás után Ti­bor egy nem túlságosan szí­vélyes hangú “come in”-jére kinyílt az ajtó és belépett rajta a kínai nő . . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents