Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-14 / 13. szám
3 KANADAI MAGYARSÁG IX. évfolyam 13. sz., 1959 feb. 14., sz MAGYAR JANOS: A BOLSEVIKEK IGAZI ARCA Szovjetunióról és a kommunizmusról ív. A császár elcsodálkozott a látottakon, "nagyszerű és gazdag, civilizált ország ez" mondta kíséretének. Csak később derült ki, hogy mindaz, amit látott, csak színház volt. A házaknak csak egy fala volt, a közeli kastélyok kulisszák, a táncosok színészek. Potemkin .naponta költöztette és szervezte át társulatát. S tünde képek, a táncoló színek és balalajka csengő-bongó hangulatos zenéje mögött ott volt a rettentő valóság, a mocsár, az ■éhség, a rongyos mezítlábas muzsik. Csak a balalajka hangja volt igaz, amely ma is ott cseng minden orosz viskóban, a nagy orosz pusztán. A balalajka mámora nélkül elviselhetetlen volna az orosz élet. A Potemkin falak ma is állnak. Modernebbek, nagyobbak lettek. Ilyen Potemkin fal maga a Kreml, Moszkva belső negyedei, a nemzetközi fényes szállodák, a hires moszkvai metro, a szovjet balett, a modern nemzetközi expressz — ez mind csak Potemkin fal, aminek csak egy oldala van, s mögötte ott van ma is a mo. csár, az éhség és nyomor, az elmaradottság. Mert ilyen Potemkin fal a sokat emlegetett orosz tudomány is. A tudomány ott fejlődik magas nívóra, ahol a szabad mozgás, érintkezés és kutatás lehetősége adva van. Ahol önálló véleményű emberkoponyák fejlődhetnek. Végül, ahol a tudást anyagilag is jól értékelik és ahol a szabadalmi jog biztosítja a találmányok tulajdonosait anyagi tekintetben. Ezek a feltételek hiányoznak Oroszországban. Szabadalmi és szerzői jog nincsen. Nagyon 'kevés ember ért idegen nyelveken, nincsen lehetősége annak, hogy külföldi tudományos intézetekben szerezzenek tapasztalatokat. A tudomány alapjában véve empirisztika, összehasonlítás és kombináció. Egyikre sincs elegendő lehetőség elzárt országban. Ezért a természetes fejlődést mesterséges utón igyekeznek pótolni. A külföldi sza'kkönyveket a szerzők nevének említése nélkül oroszra fordítják. Meggyőződésem, hogy könyvekből nem lehet nemzedékeket nevelni. A huszadik század tudománya a nyugati egyetemeken a kiváló tudósok/személyéhez kapcsolódott. Einstein, Vegener, a magyar Teleki Pál, stb. nemzedékeket tanított meg gondolkozni. A tudást csak élőszóval lehet átadni. Ahol az állam beleavatkozik a tudósok munkájába, ott nincsen tudomány-szabadság, ott az eredmény csak félsiker lehet, előrehaladás az erőszakolt irányokban ideiglenes eredményekkel, elmaradás más széles területeken soha nem pótolható veszteségekkel. Az ipar szabad versenye nélkül elképzelhetetlen a fejlődés. Az erőszak nem tudja az önkéntes törekvéseket pótolni, a tudományos eredmények gyakorlati megvalósítására pedig megfelelő ipari kultúrára, fejlett, kiterjedt és sokoldalú iparra van szükség. Ez pedig hiányzik. Oroszország nem tudta tudományos téren való általános lemaradását pótolni. Bármilyen más rendszer inkább alkalmas lett volna rá, mint a 'kommunizmus. Hogyan lehetne érzékeltetni Oroszország kulturális elmaradottságát? A hibák gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. A nyugati kultúrák a középkori kereszténység szellemében jöttek létre. A latin nyelv szinte nemzetközivé vált és az elvont tudományok fejlődéséneik ez volt az alapja. Oroszországban éppen ebben az időben vezették be a cyrill ábécét, mely a latin és a görög ábécék keveréke. Ez az ábécé szövetkezve az orosz nyelvvel elzárta a nyugati civilizációt Oroszországtól és az orosz nép számára hozzáférhetetlenné tette más nyelvek elsajátítását. Mindazok az eszmeáramlatok, Így a humanizmus, a reformáció, az empirista filozófia, a XIX. század uralkodó eszméi, amelyek keresztülJkasul járták Nyugatot és amelyek megszülték a mostani kultúrát, azok érintetlenül hagyták az elzárt, a befelé forduló és műveletlen orosz térséget. A kommunizmus még jobban elzárta Oroszországot a világtól. Az elmaradottság fokozódott. Évszázadok mulasztásait semmiféle terrorral sem lehet pótolni. A nyugati közoktatási rendszerek általában elegendő elméleti alapot adnak a fiatalságnak ahhoz, hogy tanulmányait egyetemi fokon folytathassák. A tehetséges ifjak számára legtöbb országban a csaknem ingyenes egyetemi oktatás is biztosítva van. Az egyetemek függetlenek és többé.kevésbé azonos szinten a legmagasabb fokra törekednek és tanítják a legújabb tudományos eredményeket. Az egyetemi tanszékek élén általában kivételes tehetségű egyéniségek állanak, akiket kizárólagosan saját szorgalmuk és tehetségük juttatott oda. Oroszországban az állami oktatás, a 10 osztályos elemi iskola és a négy osztályos középiskola nem nyújt elegendő alapot az egyetemi előadások megértéséhez. A fiatalságnak nincsen lehetősége ahhoz, hogy saját akaratából egyetemre járhasson. Az oktatás igaz, hogy ingyenes, de az egyetemre való beiratkozás külön vizsgához van kötve, amely politikai jellegű. A felvételi vizsgán általában csak azok jutnak át, akiket az illetékes párttitkár javasol. A javaslattétel alapja pedig a politikai képzettség és megbizhatóság. A tanszékvezető tanárokat a párt javaslatára nevezik ki, tehát nem a tudás, hanem a politikai megbizhatóság alapján kerülnek egyetemi katedrára. Az egyetemi oktatás kvótális alapon történik A tervhivatal "megtervezi" a szükséges mérnök, orvos, tanár stb. létszámot és az egyetemek azt kötelesek évenként "szállitani". Az eredmény inkább a statisztikai .könyvekben jelentkezik csak, de a szállított "áru" belső értéke nagyon is selejtes. A végzett, uj diplomáso-. kát aztán egyszerűen beosztják az üzemekbe. Tekintve, hogy az üzemek állami kezelésben vannak, teljesen mellékes, hogy milyen minőségű árut termelnek, az ipar, meg a közönség köteles átvenni, ha jó, ha rossz, hiszen senki sem vállal felelősséget érte. Az üzemek nem mennek csődbe, mert a veszteségeket fedezi az állam. Ilyen körülmények között a fejlődés nagyon lassú, a lemaradás mind szellemi, mind tudományos mind epedig technikai téren csak fokozódik. Ha görbével ábrázolnánk a nyugati civilizáció jelenlegi fokát, akkor az exponenciális görbét kellene választanunk, amelyik eleinte lassan emelkedik, az egy és kettő közötti-szakaszban azonos idő alatt alig halad valamit felfelé, aztán a kettő után egyszerre a négyesre ugrik, majd a tizenhatosra és néhány lépéssel tovább már a csillagok magasságában száguld. Az orosz civilizáció még abban a lassú szakaszban van, a nyugati pedig a csillagok magasságában. A kettő közötti különbség egyre fokozódik. Oroszországnak csak néhány tudósa van és kérdés, hogy azoknak lesznek-e utódaik? A nyugati világnak sok ezer tudósa van és azok egész nemzedéket neveltek. (Folytatjuk) DR. BOBULA IDA: Sumir-magyar nyelvrokonság I. Mikor a múlt század közepe táján elkezdtek előkerülni a mezopotámiai romhalmok alól az emberiség első Írott emlékei, a cseréptáblákra rótt, ékírásos, sőt-képi rásos szövegek, a szakértők hamarosan észrevették, hogy azok az asszir-babiloni szövegekkel ellentétben, nem sémita szerkezetű nyelven Íródtak. Az “irásfeltalálók nyelve", ahogy kezdetben jelölték, agglutináló szerkezetűnek bizonyult. Az úttörő orientálisták, Oppert, Rawlinson, Lenormant, határozottan hirdette, hogy az "irásfeltalálók nyelve", amit ő akkádnak nevezett, a magyarhoz áll legközelebb. Ez az ősnyelv — irta Lenormant — lesz a turáni nyelvek közös magyarázója; ez ami a szanszkrit az indoeurópai családban ! Lenormant és a hozzá hasonló pártatlan, elfogulatlan valódi tudósok, regisztrálták: hogy az Írást az a "turáni" nép találta fel, amelyet Lenormant akkádnak, mások elég önkényesen sumirnak neveztek el, kétségtelenül bizonyltja az ékirás rendszere. Ám ez a megállapítás világszerte megdöbbentette és kellemetlenül érintette azökat az egyetemi tanárokat és egyéb tudományos pozíciókat élvező egyéneket, akikben a faji gőg és hiúság erősebb volt, mint az igazság szeretete. * Tudnivaló, hogy a múlt században világszerte azt hirdették a tanárok a fiatalságnak, hogy nemcsak a fehér ember áll minden tekintetben a színesek felett, hanem a fehér fajon belül is rangkülönbségék vannak : a legalsó fokon állnak a turáni "hordák". E tan szerint a turániak, akik között a törököt, finnt és a magyart is felsorolták, soha semmit nem alkottak, csak romboltak és raboltak. Nem a legrosszabb, de jellegzetes amerikai tankönyv például P. V. N. Myers 1882-ben New Yorkban megjelent Ancient History.ja (Harper & Bros). A fejezetcímek: The Turanian Tribes; The Semitic Nations; The Aryan Family — már elárulják a szerző elfogult pártállását és érzelmeit. De meg is mondja : "The Turanians have never evinced any aptitude for the arts and sciences or love for the higher walks of culture" (p. 3). Természetesen minden igaz szeretete az árjáké. — Az ilyen elfogult faji önszeretet és versengő, ömlengő árja öndicséret köreit zavarta egy turáni őskultura felfedezése. Kényelmetlenül feszengtek a hiúságukban sértett teuton tudósok és visszhangozták érzelmeiket egyes heves franciák, érzelmeik hevében megfeledkezve a kötelezőnek vallott tudományos objekivitás látszatainak fenntartásáról is. Némelyek (pl. Babelon és a későbbi Antran), vigyázatlanul kimondták, hogy mit kerülget a többi is: nem engedhetjük át a sumir dicsőséget másnak: ez csak az indoeurópai fajé lehet, — különösen nem adhatjuk át ezt a fehér emberek legutolsó kategóriájának, a megvetett turániaknak. Csakhogy a nyelvészet akkor elfogadott szabályai szerint, a sumir-indoeurópai rokonságot soha nem sikerült bebizonyítani. A bajban lévő "árják" segítségére jött a sémita Halévy, aki Bukarestből Párizsba tette át székhelyét és hosszú életén, hosszú tudományos pályáján végig hevesen cáfolta, tagadta azt, hogy a mezopotámiai ősnyelv "turáni" lett volna. Mezopotámiában szerinte soha nem volt más, mint sémita kultúra. Halévy azt hirdette, hogy sumir nép nem is létezett, amit sumir (vagy akkád) nyelvnek hívnak, csak sémita papok mesterséges, titkos nyelve. Halévynek nagy sikere volt. Lenormanttal szemben felül maradt, nem mintha igaza lett volna, de azért, mert ő 90 éves koráig élt és Lenormant meghalt 45 éves korában. A mezopotámiai kultúra sémi jellegének elfogadása általában nem ütközött érzelmi nehézségekbe, bár egyes nyugati tudósok óvást emeltek. Ezek közt volt az angol Sayce, aki gúnyosan irta, hogy az emberiség hozzászokott ahhoz a gondolathoz, hogy Ádárn zsidó volt és ettől nem akar tágítani. A Magyar Tudományos Akadémiának Goldzieher Ignác jelentette, hogy Halévynek ad a világ igazat: a sumir-magyar rokonság keresése absurdum, eltiltandó. A magyar "tudomány" ezt a maszlagot bevette. Minden sumir-magyar kutatás tudományos anathema alá vettetett. Szinte azt kell hinni, hogy egy magasabb hatalom, amelynek gondolatai nem a mi gondolataink, következetesen nem engedte, hogy akkor kidé. rüIjön az igazság. Lenormant meghalt fiatalon, Sayce eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul a sumir kedvéért: napok alatt súlyos betegséget kapott és vissza kellett utaznia. A magyar tanárok féltették a tudományos jóhirükét. Csak a féllaikus Galgóczy János folytatta sumir tanulmányait; egy lelkes, de teljesen laikus újságíró, Somogyi Ede irt mérges könyvet, követelve az igazság feltárását; és egy elszánt deb/eceni theoíógus professzor, Varga Zsigmond állta a gúnyt, kisebbítést, fitymálást — és hirdette kevésszámú diákjainak a sumir-ura! altáji rokonságot Ennek az elméletnek utolsó szívós nyugati védője a német Hőmmel volt, akinek munkája bizonyítja, hogy minden faj kitér, meli a nyílt és burkolt soviniszták serege mellett a tárgyilagos tudóst is (Hőmmel a sumir nyelv legközelebbi rokonának és utódá. nak a törököket tartotta, magyarul sajnos nem tudott.) Teltek az évek, — nyugati tudósok többsége rájött, hogy Halévy elmélete tarthatatlan. Lassan be kellett látniok Halévy sémita követőinek és rajongóinak is. Árja és sémita tudósok megegyeztek a nagy "ignoramus"-ban — a sumir egyedül áll, nincs rokona, nem is szabad keresni a rokonságot! Hanem az ásatásokat folytatták. Sir Leonard Woolley kiásta a bibliai "Ur Chaldeorum" várost, — ez sumir város volt. Rengeteg cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot — glossariumok készültek, köztük a római pápai bibliaintézet nagy hat kötetes Sumerisches Lexicon.ja, kb. 4000 sumir szó megfejtésével. Ennek alapján újra fel lehetett tenni a kérdést: igazuk volt-e Oppertnek, Lenormantnak, van-e sumir-magyar nyelv, rokonság? Számomra sürgetővé vált ennek a kérdésnek megválaszolása, miután a philadelphiai régészeti anyagot megismertem. Először feljegyeztem mintegy ezer sumir szót a vélt magyar megfelelője mellé. Aztán elkezdtem keresni a szabályos megfeleléseket. Az első szembeötlő szabály az volt: a sumir nyelv D hangja, a magyarban általában T hanggá változik. (Folytatjuk) royai GENERAL AGENC1 Owned by R Ö G E N C y ENTERPRISES CANADA UMITEI KÉRJE 40 OLDALAS HIVATALOS KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET TELEFON RENDELÉSEK EMPIRE 4-9333 IKKA VÁMMENTES ÉLELMISZER CSOMAGOK ■ IPARCIKKEK ■ RUHÁZATI CIKKEK ■ ÉPÜLETANYAGOK ■ BÚTOROK ■ SZABAD VÁLASZTÁSI UTALVÁNYOK ■ HÍZOTT SERTÉSEK ■ STB. KIS. vagy A "BERVA MOPED" NÉPSZERŰ MOTOR. Kapható szürke, kék, fekete színben. Figyelje a ROYAL GENERAL AGENCY hirdetését. Az egyetlen cég a világon, mely az IKKÁNÁL kapható árucikkek fényké. pét közli. írjon részletes információért. PÉNZÁTUTALÁSOK A LEGOLCSÓBB NAPI ÁRON HIVATALOSAN. KI. ÉS BEVÁNDORLÁSOK, LÁTOGATÁSOK INTÉZÉSE. 273 SPADINA A V E. • TORONTO, C A N Ä D A HAZAI • ÓRIÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGOK ALAKULNAK A Lajta és a Hanság' térségében lévő kilenc nagy állami gazdaság egyesülését tűzték napirendre s a helyi adottságok -és a közgazdasági viszonyok figyelembe vételével azokból 50 ezer holdas állami gazdaságot alakítanak. Egészségtelen óriás birtokok ezek, melyek rabszolgává teszik a földművelőt. Tervezik még, hogy a Hortobágy térségében is minden eddiginél nagyobb hatalmas gazdasági egységet hoznak létre. • • A KISKORÚ SZABADSÁGHARCOSOK VAGYONA A budapesti Magyar Közlöny 116. száma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1956. október 23 és 1957 március 31. napja között az ország területéről “jogellenesen” külföldre távozott kiskorúak vagyonáról rendelkező 1958. évi 41. számú törvényerejű rendeletét, amely szerint a kiskorú vagyonának megszerzésére irányuló igényt a jogosultak a kiskorú 18. életévének betöltésétől számított 30 napon belül, illetve, ha a 18. életévet már betöltötte, úgy a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon jelenthetik be. A törvényerejű rendelet múlt év december 29-én lépett életbe. • • ELEKTRONIKUS HARANG SZEGEDEN A második-világháború idején leszerelték a szegedi templom egyik harangját. A harang pótlása a megfelelő érc hiánya miatt nehézségekbe ütközött, ezért a szegedi városi tanács az egyetem munkatársait bízta meg a harangot pótló szerkezet elkészítésével. Az egyetemi Bolyai Intézet most mutatta be új és érdekes készítményét : a világ első elektronikus harangját, amelyben a lélekharang hangjától a mélyharang-hangig minden hangmagasságot meg tudnak szólaltatni. • • MŰEMLÉK LETT AZ EZER ÉVES TÖLGYFA Az Országos Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánította a zsennyei művésztelep kertjében lévő, csaknem 11 méteres átmérőjű, ezeréves tölgyfát. • OSZTRÁK-MAGYAR VITA HABSBURG OTTÓ VISSZATÉRÉSE MIATT Az osztrák kommunista párt központi lapja, a bécsi Volksstimme vezércikkében Habsburg Ottó visszaköltözésével kapcsolatban ezeket állapítja meg ; A Habsburg Ottó viszszaköltöztetésére szőtt terveket az osztrák reakció is csupán a szocialista párt jobboldali vezetőinek segítségével valósíthatja meg. Csak a szocialista párt képes a munkásság széles rétegeit a gondatlanság álmába ringatni. Az Osztrák Szocialista Párt ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy Habsburg Ottó, ha lemond trónigényéről, akadálytalanul visszatérhet Ausztriába. A magyar kommunista sajtó fékezhetetlen dühvei támadja az osztrák szocialista pártot s mesterségesen elmérgesíti a két ország közötti szomszédi viszonyt. • • MI LESZ A KOSSUTH-HIDDAL ? Nemsokára 15 éves lesz az 1945-ben épült Kossuth-híd. Még 1956-ban elzárták a forgalomtól, most néptelen, a környéke is kihalt. A szakszerűtlenül épített híd teherbíró képessége gyengült és nem alkalmas nehéz járművek átkelésére. A fővárosi tanács óvatosságból még a gyalogos közlekedéshez sem járult hozzá, mert különösen télen, a vaskonstrukció nagyon merev és a hegesztések könnyen megpattanhatnak. Még nem döntöttek arról, hogy a hidat lebontják-e vagy helyreállítják* Mindenesetre a Kossuth-hidat munkásmozgalmi emlékművé kívánják nyilvánítani. Lebontás esetén meghagynák a pesti hídfőt és arra márványtábla kerül, melyet a Kossuth-híd domborművű látképével díszítenek. A vasszer-HÍREK kezet egy darabját emlékül a Közle] Múzeumban helyezik el a Lánchíd és í zsébet-híd ott őrzött egy-egy eredeti ( ja mellé. A másfél évtized alatt tönkrement éí veszélyessé vált Kossuth-híd világr példája annak a szakérteleim nélküli mi felelőtlenségnek, mely a komunizmus den létesítményét jellemzi. • • HASZTALANUL ÉPÜLT A KE] FŐCSATORNA A Keleti Főcsatorna 1956 nyarán ép teljes ihoszában. Ezel 64 ezer holdon ‘ ték meg ágyát az öntözésnek. A főcsá hossza 100 kilométer, az alsóbbrangú lékcsatornáké pedig 190 kilométer. Azi nem alakult ki jó viszony a termelők csatorna között. Akik még a két világ rú között bizakodva gondoltak a tervek építkezés előrehaladására, most nem ; azután, hogy a Tisza vize megérkezeti csóválva kezdték nézegetni a partok csatornák partja, a hanyag föl dm' miatt, áteresztette a vizet. Az öntöző} ságok azért bosszankodtak, mert ner radt meg a víz a földjükön, a szomszéc többnyire egyéni termelők — pedig mert kéretlenül is kaptak belőle és s< kárt tett a földjükön. Mikor a Keleti Főcsatorna 1956 nyai készült, az öntözési kedv jócskán mfe pant akkorára. Az előző két észtén 1954-ben és 1955-ben rizsbetegség gai kodott, s a rizs, a csatorna mellékének nem egyedüli öntözött növénye, alig t< 5—6 mázsát holdankint. A jó vízáte képességű talajokon az egyéb szára valamint konyhakerti növények öntözé nehézségbe ütközött. A nagyüzemek sí lálták meg a gazdaságos öntözési móc két hozzá. Az árasztásos, barázdás ör hez sok földet kellett megmozgatni, volt az építkezési költség és a csator művelhető terület 10—15 százalékát el. A csatorna környéki gazdaságok j mellőzni kezdte az öntözést. 1957-ber ezer hold öntözésre megépített téri 8000 hold halastó és 20 ezer hold öntözi 1958-ban ugyanannyi halastó mellett c ezer hold öntözőtelep volt használati termelők állnak a csatorna partján i panaszkodnak : “Itt a sok jó víz; a fö meg pusztul a növény.” A köinmui nem képes állami közművek építésére, értelem hiányában tevékenysége össze • • HATALMAS ARÁNYÚ OLAJKUTATÁS MAGYARORSZÁGOD A magyar olajbányászat fennállás ebben az évben hajtják végre a legm feltárási és kutatási feladatokat. E alatt 281.000 méter mélyfúrást végez huszonháromezer méterrel többet a fa nál. összesen 430 millió forintot k< olajkutatásra, szemben a tavalyi 380 val. Az olajkutak száma mintegy szá: nel gyarapszik ,az idei várható olaj te meghaladja az egymillió tonnát. Ez ; sietség szovjet utasításra történik, a rús készülődésekhez olaj kell. Azonkí zik, hogy nem sok idejük van már a r olaj erőszakos kibányászására. • • ARANYLÁZ KANADÁBAN A budapesti Népszava írja, hogy a dai Csibuhamóba néhány hét óta í kon, szánon, bérelt repülőgépeken és 1 tereken ezrével érkeznek az aranyk mert nemrég arany-, réz-, nikkel- és nyomokat találtak a sziklás hegység ban. Az aranykeresők növekvő szám mutat, hogy Kanadában ismét “ar; tört ki. • • CSEHSZLOVÁK HÉT VÁCOT] Csehszlovák baráti hét kezdődött Kiállítás nyílt meg “Csehszlovákia 4 címmel. Ezt kultúrális és ismeretté előadások, valamint hangversenyek 1 Moszkvából erőszakolt történelem eile: rátság.
