Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-14 / 13. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek aj akán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam, 13. szám. KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, nia is változatlan: híven az ezer évei nultunkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, • keresztény világnézetnek, i krisztusi igazságoknak /agyunk követői, hirdetői" A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent b«. köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Toronto, 1959 feb. 14., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronte PHONE LE. 6.0333 A NYUGAT NEM ENGEDI Nincs változás az USA és Anglia politikájában — Jelentette ki Dulles külügyminiszter, amikor háromnapos euró. pai útjáról hazatérve a Kongresszusban beszámolt a pillanatnyi berlini helyzetről. "Teljes a megegyezés abban a tekintetben — mondotta, — hogy a nyugati hatalmak mereven kitartanak Berlinben, s inkább megkockáztatják akár a háború lehetőségét is, mint hogy Berlinből orosz nyomásra kivonuljanak. Dulles tájékoztatta az amerikai ujságirókat is arról, hogy a nyugati szövetségesek, Nyugat.Németországot is beleértve, közös tervet dolgoztak ki arról, mi módon fogják ellenintézkedésekkel meghiusitani a kommunisták esetleges kísérletét Nyugat-Berlin elfoglalására. Idézte a brit kormány hivatalos nyilatkozatát is, amely tartalmát tekintve lényegileg azonos az amerikai kijelen, tésekkel, legfeljebb stílusban tér el attól, mert Macmillan brit miniszterelnök úgy fogalmazta meg a szövetségesek álláspontját, hogy "semmiféle engedményt sem hajlandók tenni megfelelő kommunista engedmények nélkül". Ezek szerint egyedül az oroszokat terhelheti minden felelősség, ha Berlin miatt konfliktus törne ki. Dulles arról is beszámolt, hogy meggyőződése szerint a szov. jet a Németországgal kapcsolatos idegháborut és hidegháborút a végsőkig folytatni fogja, amig csak a Nyugat idegei kibírják. Egyedül idegek kérdése és semmi más tehát, hogy ez az aljas kommunista kísérlet kinek a győzelmével végződik. A Rapacki. terv — tette hozzá — az Északatlanti Egyezmény vezérkarának meggyőződése szerint annyira hátrányos volna a Nyugatra nézve, hogy semmi esetre sem fogadható el. (Mint ismeretes, a Rapacki. terv az, hogy Nyugat-Németország leszerelése, s az amerikaiangol csapatoknak az Atlanti.óceánig való visszavonása ellenében a szovjet csapatok elhagynák Lengyelországot, Kelet.Németorszá. got és Csehszlovákiát.) Szovjet-Oroszország gazdasági és katonai erősödése csak a kommunisták erőszakosságát fokozhatja, nem pedig a megegyezés reményét, — s ezért a Nyugatnak is az a kötelessége, hogy katonai hatalmát fokozza és egyre keményebb politikát folytasson velük szemben. Dullessel és Macmillannal egyidejűleg Felix v. Eckhardt, a nyugatnémet kormány szószólója is nyilatkozatot tett. Szavainak lényege az volt, hogy "csak engedményekért cserébe vagyunk, hajlandók bármilyen engedményt tenni". A Nyugat egységes és kemény álláspontját teljes mértékben megerősítette Willy Brandt, Nyuga.Berlin polgármestere, aki a na. pókban volt Kanadában látogatóban. Brandt nemcsak a vészé, lyeztetett Nyugat-Berlin első polgárának tisztét tölti be, hanem politikai múltjánál fogva egyik legesélyesebb ember arra, hogy esetleg Nyugat-Németország élére kerüljön, ha Adenauer kancellár hajlott korára tekintettel egyszer kénytelen lenne vissza, vonulnia. Brandt úgy fogalmazta Meg a berlini problémát, hogy Berlin kettéosztott helyzete nem valamilyen politikai válság elő. idézője, hanem ellenkezőleg, egy régóta fennálló válságnak csak egyik jellemző tünete: Brandt szerint Berlin kérdését végleg meg. oldani csak úgy lehet, ha egész Németország kérdése is megoldásra kerül. 1 Hruscsov ígérete Vöröskinának A Moszkvában befejezéshez közelgő 21. Pártkongresszus csat. tanójaként Csu.En.La.j kinai külügyminiszter és Hruscsov együttesen bejelentették, .hogy a Szovjet újabb nagyarányú kölcsönt folyósít Vöröskinának 5 milliárd rubel értékben, s hogy a kölcsönt Kina exportcikkekben fogja visszafizetni. Az elég tekintélyes pénzösszeg (valódi értéke mintegy 500 millió dollár) állítólag arra fog szolgálni, hogy abból Kina területén 78 különféle gyár- és ipartelep épüljön. A valóságban azonban a megállapodás csak arra jó, hogy az egész Kínát napról-napra jobban fenyegető éhínség kitörését valamennyire elodázzák. A Szovjet ugyanis már 1953-ban arra köteleztejmagát, hogy 350 ipartelepet épit fel Kínában, szakértők jelentése szerint azonban ezekből csak mintegy 110 épült fel. Ha meggondoljuk, hogy a 170 milliós USA.ban évente mintegy 5000 olyasfajta ipartelep épül, .mint amilyenre a szovjet most Ígéretet tett, — akkor a 600 millió kínainak 9 év alatt 110 iparteleppel való ellátása azt mutatja, hogy az a segítség, amelyet a szovjet Vöröskinának nyújt, mintegy V2 százaléka annak az ipari programi, nak, amelyet Kina valóban végre kellene, hogy hajtson. Az ilyen Hruscsov-féle öndicséret tehát, amely Milliárdos számokkal dobálózik, a valóságban csak annak a beismerése, hogy a szovjet által Kínának nyújtott segítség csaknem a nullával egyenlő. Végleg béke lesz Ciprus-szigetén? helyt Nagybritannia lemond a sziget gyarmati kormányzásáról, fjlagybritannia katonai jogai érintetlenek maradnak, azonban a hely. őrséget valószínűleg NATO-katonaság fogja átvenni. Ezzel a meg. egyezéssel a ciprusi probléma gyakorlatilag megoldást nyert, — a sziget megszűnt a kommunista bujtogatás ugródeszkája lenni. Miután pedig láthatólag megszűnt a szovjet befolyás úgy Nasser Egyiptomában, mint a forradalmi Irakban is, a ciprusi köztársaság megalakítása végleg megadja a kegyelemdöfést a szovjet közel, keleti hódítási programjának, amely annyira fenyegette a világ békéjét néhány évvel ezelőtt. A nemzetközi politika egyik érdekes epizódjaként a washingtoni kormány eredetiben közzétette egyes szovjet pilótáknak egy. más között folytatott rádióbeszélgetését, amely a hét hónappal ez. előtt az iráni.szovjet határtól délre egy amerikai repülőgép ellen intézett orvtámadást vezetett be. A szovjet természetesen tagadja, a közlemény eredetiségét, a tény azonban az, hogy az amerikai le. hallgatókészülékek úgyszólván a világ minden pontján képesek az éllenség minden közleményét lehallgatni. A jelen esetben azért tették közzé a felvett hangszalagokat, hogy a világ előtt bebizo. nyitsák, hogy a szovjet pilóták egyenes parancsot kaptak arra, hogy repüljenek ípáni területre, s ott az első amerikai repülőt lőj. jék le, — zavarkeltési céllal. Castro propaganda körúton A forradalom sikeres befejezése után, amikor már selmmi kétség, hogy Castro kezében van a teljes politikai és katonai hatalom, eljött a nehezebb feladat, a békés építő munka megszervezésének ideje. A forradalomnak nem szabad negatívumokban kimerülni, nem elég a régi rendszer megsemmisítése, oly világot kell teremtenie, amely kárpótol a harcok szenvedéseiért, áldozataiért. Az új életre való áttérésre neveli, oktatja, buzdítja és lelkesíti most Castro a kubaiakat. A sziget keleti felén kezdte ismét, ahonnan a forradalom kiindult. Minden várost, minden falut végigjárt ezen a dús vegetációjú országrészen, a kávé, rizs és cukornád hazájában. Nagy tömeg, vagy kis csoportok, egyre megy. Mindenütt lelkesen és fáradhatatlanul fejti ki nézeteit a forradalom célkitűzéseiről, a földreformról és a társadalombiztosítás reformjáról, ötéves tervről, amelynek folyamán Kuba egész.gazdasági életét átszervezik, modernizálják, új iparágakat honosítanak meg. A terv második évében már meg kell szűnnie a munkanélküliségnek. Programja, amelyet a külföldi újságírók egy része bizonyos skepticizmussal hallgatott, a kubaiak előtt kinyilatkoztatásszerű. Úgy hallgatják Castro minden szavát, mint a régiek a próféták megnyilatkozásait. ' És ez a nagy bizalom valóban nagy erő és nagy alkotások létrehozója lehet, ha jól tudnak vele élni. Jellemző és megnyugtató fordulat állott be a Földközi-tenger keleti puskaporos hordójában, Ciprus-szigetén. Miután a terrorcselekmények hónapok óta megszűntek, most a két érdekelt nemzeti, ségi kormány, a görög és a török kormány, elvi megállapodást kö. tött, amely szerint Ciprus önálló köztársasággá fog átalakulni mi. Whitehorse, a Yukon Territory fővárosa az ellentétek hazája. Megalapítását a századfordulói aranyláznak köszönheti. Fenti egyedülálló, fából készült "felhőkarcoló" a régi kalandos idők romantikájának emléke. Előtte modern teherautó áll, a. változó idők és a modern munkatempó jele a gyorsan fejlődő Yukonban Franciaországban! Leslie Frost miniszterelnök és Douglas Andrews professzor a torontói egyetem atomreaktorát vizsgálják. A 600.000 dolláros reaktort Andrews professzor felügyelete alatt szerelték be. A jövőben előadásokat fog tartani az egyetemen az a to m reá k to ro k ró I. »QOOODOQCQOQOOOOOCWOOdQgQQOQOOeOODQOQOOOO&SOOOa letelt a négy hónap, amely idő alatt De Gaulle a kapott fölhatalmazásnak megfelelően rendeletekkel kormányozhatott. Mostantól kezdve, mint a francia állam feje, a nemzetgyűléssel együtt fog dolgozni. A francia képviselőház most már nem töredék pártok gyülekezete. A decemberi választásokban az ország hatalmas jofobrafordulást mutatott és az ered-Több mint két hete jött a hír, hogy Nagybritannia és Egyiptom megegyeztek a két év óta húzódó vitás kérdésekben és ezzel uj fejezet nyílhat a két ország viszonyában. Azóta azonban még mindig folynak az alkudozások apró részletkérdésekben és a megállapodás aláírása egyre késik. Két kérdés körül forognak az alkudozások: az a kb. 250 angol érdekeltségben, illetőleg kézben lévő vállalat, amely a viszály óta bizonytalanságban élt, most vagy visszakerül angol' tulajdonba, vagy az egyiptomiak államosítják. Ez utóbbi csoportban van maga a Szuezi Csatorna Társaság is. j A kérdés, hogy melyik vállalat kerüljön vissza és melyiket államosítsák, másrészt, hogy ezekért milyen ellenszolgáltatást nyújtsanak. Nyugati gazdasági körök erősen, sürgetik a minél gyorsabb megegyezést, mert- nagy hátrányok származnak a késedelemből. A pénzügyi megegyezés az alapja és alapfeltétele a megszakadt diplomáciai kapcsolatok felvételének. Erre Nassernek is szüksége van, mert a fokozatos kommunista behatolás az arab térségbe neki sem vés. Most már szívesen venné az mény az első jobboldali többség volt 1932 óta. Az a veszély, hogy az uj többség reakciós és ultra.soviniszta lesz, nem aggályos, mert De Gaullenak bármikor módjában áll feloszlatni a képviselőházat és uj választásokon ugyanúgy megszabadíthatja az országot a túlzóktól, mint ahogy az előző választásokon megszabadította az őt uralomra segítő fanatikusoktól. angol segítséget, amely az egyiptomiak előtt elvesztette már imperialista, gyarmatosító színezetét. Franciaország problémái továbbra is a nagy hadsereg fönntartási költségeinek előteremtése, a nevelési válság felszámolása és a francia ipar korszerűsítése, hogy versenyképes legyen az európai közös vámterületen. A legfontosabb problémája azonban, ha csak azért is, mert már ötödik éve tart, az algíri háború befejezése. Napi 5 millió dollárjába és sok emberéletbe kerül ez a háború, amely amellett a bizonytalanság, a megoldatlanság nyomasztó érzésével terheli a franciákat, a népet és vezetőit és nagy mértékben hátráltatja a többi kérdés gyors megoldását is. A szovjet korbács és a mézesmadzag Majdnem egyidőben látta a világ mindkettőt a XXI. párt. kongresszuson, amikor a hadügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy a Szovjetunió arzenáljaiban olyan rakéták vannak, amelyek hidrogén-atomanyaggal vannak töltve és amelyek a világ bármely pontjára teljes találati biztonsággal kilőhetők. Ez volt a korbács, amelyet a Szovjet megsuhogtatott az emberiség fölött. A mézesmadzagot Hruscsov húzta el a "világ orra előtt", ami. kor meghivta Eisenhower elnököt a Szovjetbe és amikor megint elismételte a Szovjet békeszólamait. A szokásos és ismert munkamegosztás ez, a bevált fogás, az egyik megfélemlíti először az ellenfelet, a másik pedig nagy. lelkűén a békéről beszél. Otthoni hallgatósága előtt mindkét be. szédnek meg lehetett a maga propagandahatása. A Nyugatnak azonban ezeket a beszédeket nem közvetlen hatásuk szerint kell vizsgálni. Történelmi perspektívába kell helyezni, nagy távlatban kell nézni a dolgokat. Nem az a lényeges, hogy az adott helyzetben mit cselek, szik és főként, hogy mit mond a Szovjet. Az a fontos, mik a távoli, a végcéljai. A kommunisták végső célja semmit nem változott: uralmukat az egész világra ki akarják terjeszteni. Bármennyit is beszélnek békés együttélésről, békés versengésről, állandóan arra gondol, nak, hogy az egész világnak kommunistáknak kell lennie. Ez a kommunista doktrína fő tantétele, A Nyugat nagyon szeretné elfelejteni ezt a tényt, nagyon szeretné, ha az emberiség jövőjét nem kellene a kommunizmus elleni állandó küzdelemnek látnia. Sajnos azonban, ez nem a Nyugattól függ. Azokat folytatnia kell, akár akarja a Nyugat, akar rokonszen. nem, mert a küzdelmet rákényszerítik és igen nagy veszélyek származhatnak belőle, ha elfelejtkezik erről. Alkudozás Kairóban í /
