Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-27 / 51. szám

giiwiuimnmimuiiiuiuiiiimmmiiimiiHiimimiuimr IX. évfolyam 51. sz., 1959 június 27., szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG _______BURROUGHESNÉL MINDIG_______ A LEGKIVÁLÓBB BUTORMINŐSÉGEKET TALÁLJA! más tétel, mind alacsony áron, hogy dollárokat ta. karithasson meg! • Nagy megtakarítások, ha használt bútorát és egyéb berendezési tárgyát átadja (Trade-In). • Hitelt adunk olcsó kamatozásra és könnyű hitelfel­tételek mellett. • Teljes hálósz'obaberendezések, nappali szobaberen­dezések, ebédlő garnitúrák, székek, asztalok, lám­pák, tükrök, televiziós készülékek, rádiók, lemez­játszók, Háj fideliti készülékek. • Kályhák, mosógépek, jégszekrények és igen sok SACCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFlíTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE-SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA TUZEX Vámmentes szeretetcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók. Hivatalos megrendelő iroda : OCEAN RELIEF AGENCY 808 Palmerston Ave., Toronto 4, Canada Tel.: LE. 4-1347 Túl.: LADÁNYI ZOLTÁN FORDÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSOK vízum beszerzés |iiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiniiiiiiim!iiiiiiiiiiniiiiiii!iiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiii’ TORONTÓI MAGYAR HÁZ = 345 COLLEGE STREET MINDEN VASÁRNAP ESTE Ha 6 repülő. jegyek TELEFON: WA. 3-784* = | TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT| i tartunk, amelyre ezúton is szeretettel hívjuk Torontó | I magyarságát. | BANKETTEK ÉS EGYÉB ÖSSZEJÖVETELEKRE g TERMEINK BÉRBEADÓK. i Minden pénteken és szombaton este táncmulatság. I ^LIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllMllllltlIlllllllllllllllllllllllllllllltlIllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllH? 'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii& * Az összes magyar képeslapok, piperecikkek. 1 „IRENE“ női fodrász-szalon * A magyar hölgyek kedvelt üzlete. * Elsőrendű budapesti munkaerők. * Reklám árak! — Még nem volt nálunk? * Önt is várja szeretettel Kanada legnagyobb | magyar fodrász-szalonja. FEKETE ZOLTÁNNÉ 326 SPADINA AVE. TORONTO, ONT. TELEFON EM. 3.6553 | ( Közel a Dundashoz) iiuiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir DR. ROSTA IMRE V. M. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Minden ügyben tanácsadás. Magyarországi válóperek. Vagyonjogi és egyéb ügyek. Házassági engedélyek, szakmai engedélyek, vizsgák, licencek. Bérleti és egyéb szerződések. SZABADALMAK SZAKMÉRNÖKI KIDOLGOZÁSA, TÖKÉLETESÍTÉSE. Pénz, csomag, gyógyszer küldés. Megbízható, gyors elintézés. 357 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT. • EM. 2-3122 IP A 71 ÓHAZAI IUHU hentesárut ; minden időben friss húst, \ fűszer és csemege árút J KRASZNAI KÁROLY ; üzletében vásároljon t 628 COLLEGE ST., TORONTO) Tel.: LE. 5-6242 J EREDMÉNYT AKAR ? ITT HIRDESSEN! HÁZASSÁGRA VÁR sürgősen sok ezer minden korban lévő férjezetlen nő. FÉRFIAK: Csaknem 200 legújabb fény­képet küldünk pontos adatokkal, azonnal, 2 dollár beküldése ellenében. Box 1021, STN. "C" Toronto 3 Ont., Canada. ROSTA TRAVEL SERVICE MAGYAR UTAZÁSI IRODA Útlevelek, vízumok USA-ba is, bevándorlás, garancia levelek, tolmácsolás, levelezés, fordítás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK RÉSZLETRE IS! magyar autójavító üzembe : 871 BLOOR ST. W., TORONTO (közel az Ossingtonhoz.) Telefon : LE. 1-2808. SWISS UNITEB WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap I MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek, szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. SCHULZ 463 SPADINA AVENUE TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-6828 Kérje könyvánjegyzékünket. [ Kapható P. Howard ( Rejtő ) : A látha­­) tatlan légió c. érdekfeszítő regénye. Ára 95 cent. AUTÓJÁT javítássá szakemberrel I BARTHA BÉLA a kiváló magyar autószerelő mester, hosszú hazai és több mint 10 éves kanadai gyakorlattal szívesen áll ren­delkezésére. Hozza kocsiját a BLOOR AUTO RITE GARAGE $1.25 $1.25 WALDI autóiskola 859 COLLEGE STREET (Ossington mellett) LE. 2.5461 TORONTO Mindenfajta autó vezetését ta­nítja, elméleti és gyakorlati oktatást nyújt. VIRÁGOT minden alkalomra LOTUS virágüzletben vásároljunk 802 BATHURST ST. (Bloor sarkán) Tel.: LE. 3-3884 ISMERJE MEG KANADÁT JOBBAN — VONATTAL CNff UTAZZON A TfÁft JW -ML MOST, FIZESSEN KÉSŐBB-100 dollár útiköltséghez, 10% lefizetés szükséges, a rtöbbit 24 hónapig törlesztheti. Kombinált vasúti, : hajó utakra szintén adunk hitelt. [• Sokféle lehetőség nappali és éjjeli elszállásolásra. ;• A CNR-en 150 fontig díjtalan poggyászszállítás. íKét nagy vonat naponta keleti és nyugati irányban. nin. onfínenta/ ontinerr fa/ Felvilágosítás és helyfoglalás az Ön Kanadai Nemzeti Jegyirodájában Figyelem! Az egész világon ismert, új METEOR VARRÓGÉP 20 éves garanciával MOST CSAK $39.95-TŐL Csak 5 dollár lefizetés, kis részletek ORIGINAL FURNITURE Alapítva 1926-ban 438 QUEEN ST., W. — 515 QUEEN ST., W., TORONTO, ONT Eladunk még elsőrangú rádiókat, televiziós készülékeket, mosógépeket, kályhákat, bútorokat és jégszekrényeket üzleti órák: reggel 9-től este 9 óráig. — Beszélünk magyarul-Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK I Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) yi)vwi¥i*iViViVi*i*^*it*it>***<>*<**>>>*>****<******^ Eladóink folyékonyan beszélnek magyarul! NYITVA MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 9 ÓRÁIG. 643 QUEEN ST. W. EM. 3-1404 (KÖZEL A BATHURST STREET.HEZ) SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÚPA KIÖL Azonban volt az értelmiségi körökben te­kintélyes pártja a magyarokkal való együtt­működésnek is. (Mocsáry, Saguna). De ezek józan hangját elnyomta, megfélemlítette a túlfűtött sovinizmus. Hiába mondta az akti­visták közül Stravoiu Miklós: “A politikai passzivitás elve minden kormány létjogát tagadja . . . Senki sem várhat a harcoló el­lenfél részéről előnyöket, csak csapásokat . . . Együgyüség lenne elnézést és támogatást várni egy olyan kormánytól, mellyel leghe­vesebb harciján állunk és amelyiktől a lét jogát is megtagadtuk. Az1 akció reakciót vált ki, az ütés visszacsapást, s ilyenformán a passzivitás nem lehet sohasem az az út, amelyen a román-magyar megértés megköze­líthető.” (181). Azonban a mérséklet hang­ja, ha néha-néha ag’godalmat is kelt a szen­vedélyes túlzókban, meggyőződésüket rit­kán változtatja meg. Porondra lép a legna­gyobb hatású román propagandista, Slavici János, aki a Tribuna című lapban (’1884-től kezdve) szenvedélyesen és hatalmas takti­kai készséggel irányítja a román közönség megdolgozását. “A román népre nézve fejlő­dése mostani fokán a legnagyobb szerencsét­lenség lenine a magyarokai való látszat-ki­békülés.” 1881-ben (dkt. 14—26) írja egy cikksorozat a Tribuna-ban: “rossz hírbe kell hoznunk ezt a rendszert.” “Mi elégedetlenek vagyunk, — írja a Tri­­buna, s nem fontos, hogy a magyarok elis­merik-e elégedetlenségünk indokolt voltát . . . Elégedetlenek vagyunk ,s egyedül ez az egyetlen fontos dolog.” ... De néha céltuda­tosan el is szólja magát a Tribuna. “Az igazság az, hogy okunk van & bosszaniko­­dásra, de nincs okunk a komoly félelemre”, írta ,hogy izgatásai hatása alatt valami hely­rehozhatatlan Ikezdemónyezés ne történjék. (1884 dec. 80). Máskor: “Több ízben beval­lottak, hogy nem érezzük magunkat úgy, mintha a magyarok létünket fenyegetnék.” (182) Slavici Tribuna-jának sikerült húsz év szí­vós munkájával, az óromániai pénzbeli tá­mogatással a magyarországi román értelmi­séget Magyarországgal szembefordítani. Megadatott azonban neki, hogy később el­mélkedhetett munkája eredményéről. Természetesen a román vezetők mindig tiltakoztak az irredentizmus vádja ellen és rágalmazónak minősítettek minden magyart, aki leleplezte tizelmeiket és irredentizmusról mert beszélni. Mártíroknak tüntették fel magukat, ha a magyar kormányzat iparko­dott gátat vetni izgatásaiknak. De ugyan­ezek az embereik a rendszerváltozás után, versenyezve dicsekedtek el üzelmeikkei, el­felejtvén, hogy maguk rombolják le vádas­kodásaiknak olyan művészettel felépített rendszerét, s hogy mennyire igazolják Ma­gyarországot! S mellékesen a világtörténe­lem eseményei igen-igen súlyosan elmarasz­talják őket, mert nem felszabadítói voltak, hanem sírásói lettek népüknek és veszede­lembe döntői az emberiségnek. Vajda Sán­dor, Maniu Gyula, Mihali Tivadar elsietett megemlékezései valóságos kinyilatkoztatá­sok a Magyarország ellen elkövetett árulá­sokra nézve. És ha a magyar állam közegei valahol árulást állapítottak meg* mint a hírhedt Memorandum-por (1892) vagy a mármarosszigeti pör (1913), nyugatom az irámyított sajtó egyhangúan arról vádolta a magyarokat, hogy elnyomásukat abai’jálk igazolni minden alap nélküli pöröikkel. A politikusok, írók elsietett vallomásai igazolják a magyarságot, de jóvá nem teszik kártevésüket. “A naivok kedvéért alkottunk magunknak nemzeti programrooit -— írja Moldován Ger­gely. — Szegény programra! Ott csak nem jelenthettük ki, hogy Erdélyt akarjulk a Ti­száig, mert ez forradalmi cselekedet lett vol­na és Európa nem szereti a programmokban a forradalmat; eredményeit azonban szente­síti. De különben is ez a programon nem a mienk, hanem a román államé, amelyet a Kultúrliga elfogadott. A mi feladatunk egye­dül abban áll, hogy ezt a programmot olyan állásfoglalással és intézkedésekkel szolgál­juk, amelyek alkalmasak arra, hogy meg­ingassák a magyar alkotmányt. Beiktattunk ebbe a programmba más dolgokat is, mindig vigyázva arra, hogy ne követeljük azt, amit a magyar állam meg is adhatna . . .” “A mi programmunk az, hogy Magyaror­szágét megosszuk Erdély autonómiájával. Beszélünk federatív magyar államról is. De alapjában véve ki lelkesül ezért? Nekünk csak átmenetileg van erre szükségünk, éppen annyi ideig, hogy a magyar alkotmányt ki­kezdhessük. Aztán rágódnánk tovább, míg átrágnék magunkat a Kárpátokon, át a ro­mán államba. Az egész programra csak fik­ció, csak arra való, hogy Romániával érint­kezésünket és forradalmi törekvéseinlket fe­dezhessük.” (183) “Emlékszem azokra a nyílt és titkos ösz­­szeköttetésekre, amelyeket mi erdélyi és bá­náti vezérek tartottunk fenn a régi Regáttal, amely segített, bátorított küzdelmeink­ben . . . Elhatározó pillanatokban Bukarest szabott irányt- cselekvéseinknek . . . Tizenöt év alatt huszonkétszer voltam fontos ki­hallgatáson Carol királynál.” Maniu Gyula büszkén dicsekedett azzal, hogy a román ve­zérkarnak már 1893-ban hűségesküt tett, mely szerint (kötelezte magát, hogy Románia érdekében fog dolgozni és hogy mindent el­követ Magyarország forradalmosítására. Természetesen Maniu a magyarok felé min­dig hangsúlyozta hűségét. (184) A dolgok­ban rejlő, immanens igazság néha titokza­tosan bünteti meg az árulókat. Maniu jól átgondolt-árulásaiért dicsőséget aratott, de a -kommunizmus akkor ítélte el árulásért, miikor nem követett el árulást. Fridrich Fun­der beszéli el, hogy 1937-ben Maniu meglá­togatta őt. “Akkor beszélt a román-magyar megértés szükségességéről. Mindkét kicsiny -nép kis nemzeti szigetet alkot egy körülötte zúgó viharos tengerben.” És tovább folytat­ta: “Mindketten tanultunk. Nincs más szá­munkra, mint hogy búcsút mondjunk a kis államosdi rendszernek (Kleinstaaterei) éís hogy előkészítsük a helyet egy autonom iái alapon megszervezett dunai birodalom szá­mára egy Österreich-nek (keleti birodalom­nak), amely a Szudétáktól a Fekete-tengerig érne.” (185) Ugyanezen a módon dolgozott a propagan­da a magyarországi szerbek között, akiket Belgrád támogatott. A csehek a szlovákokat izgatták, az oroszok a ruténeket. Nagyon elfogadott gondolat, mondja René Martel, hogy a nagyorosz gondolat a magyarországi rutén földön újkeletű. Jelentkezett ez már jóval az 1914-es háború előtt éppen úgy, mint Ausztria-Magyarország más vidékein is, még pedig az ortodox (görögkeleti) vallás álarca alatt. Munkásai ennek a politikai ak­ciónak az Oroszországgal, a pánszlávizmus­sal, az orosz kormánnyal szemben többé-ke­­vósbé elkötelezett helybeli vezetők voltak. Ezek az emberek, legalább is látszólag, meg volták győződve az orosz népnek isteni misz­­sziójáról, azért egy félig vallásos, félig po­litikai ímesszianizmus apostolainak a szere­pét vették fel, amit az orosz diplomácia al­kalomadtán nagyon jól tudott kihasználni.” “Ez az irredentizmus akadályozta meg1 a magyar államot, hogy folytassa az 1848-ban, és 1867-ben új alapokra fektetett nemzeti­ségi politikáját. A magyar állam meg volt győződve arról, hogy minden engedmény csak egy lépés a mélység felé, amelybe Ma­gyarországot bele akarják taszítani.” (187) A magyar politikusok közül az ifjú Beth­len István látta meg legvilágosabban a ma­gyarországi románság kettős arcát. 1907-ben (április 10-én) interpellációt intézett a bel­ügyminiszterhez. Ebben kijelentette, hogy az a politika, amelyet a román nemzeti képvi­selők a képviselőházban követnek, nem fedi azt a politikát, amelyet az országban hirdet­nek. Azok az időnkinti hazafias kijelenté­sek, amelyeket itt a Házban hangoztatnak, nem egyeznek meg azokkal a nyilatkozatók­kal, amelyeket választóik előtt az országon belül és az ország határain kívül Romániá­ban is hangoztatnak.” (Polonyi, 19) (187) A románok ugyan még az 1881-es szebeni kongresszusokon is csak Erdély autonómiá­járól beszéltek, de Vlád Aurél megemléke­zései szerint (Patria, 1927 jan. 18) ez soha­se elégítette volna ki őket. Francia utazók már a tizenkilencedik század első felében látták a románság törekvéseit. Egyelőre azonban, hogy szövetségeseket szerezzenek a bécsi udvarban és Ausztriában, azt hang­súlyozták, hogy a románok követelései nem ellenkeznek az osztrák-magyar birodalom érdekeivel, csak az egységes magyar nemzeti állam őrületével. Ezt a félrevezetésre szánt álláspontot az udvar is, Ausztria is melegen pártfogolta, amint a federációs törekvések­nél láttuk. A magyarellenes propagandának taktiká­ja élén Seton-Watsonnal, Középeurópa sír­ásójával, abban állott, hogy meggyőzték a világ közvéleményét arról, hogy az irreden­tizmus vádjáf csak a magyarok találták ki, Ebben a tekintetben nincs különbség azok között a szerzők között, akik a magyar kér­déssel foglalkoznak. Eisenmann rögtön el­veszti hidegvérét, mihelyt a francia politi­ka szempontjait látja veszélyben. Gazdag, ezeket a törekvéseket eltitkolni akaró kife­jezésgyűjtemény áll rendelekzésére a nagy ügynek. Azt mondhatná az ember, hogy szüntelenül egy hatalmas összeesküvés fe­nyegeti Magyarországot. Ha szláv alattvalói valamelyes jogokat kémek nemzetiségük ré­szére, akkor ezek pánszlávok ... A románok szeparatisták vagy dákorománok.” (188) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents