Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-17 / 48. szám

IX. évfolyam 48. sz., 1959 június 17., szerda 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán is szombaton Szerkesztőség és kiadéhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos érik: reggel 9-tél délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem önünk meg és nem küldünk -vissza, még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szenő felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, (hit. rBOcaoooooeoooooooeocnQgoooeoeooc SALLAK ENDRE: A cserkészet régen és most (Harmadik közlemény) Az idő homokóráján peregnek a percek, ezzel párhuzamosan folyik a cserkészünnepség főpróbája. A vezetők a konferálást úgy oldották meg, hogy minden számot más-más cserkész ismerteti, de nem ám előre leirt és betanult szöveggel, hanem mindegyik, akire éppen sor kerül, maga állítja össze mondókáját. E módszerrel a nagy nevelő hatás mellett eredetivé, változatossá, szinte 'kiülön mü­­sorszámmá válik a konferálás.. Most éppen az egyik őrsvezető Bucz Botond lépked fel a pó­diumra és imár haltjuk is: "Hölgyeim és uraim! Következő műsor­­számunk hegedűszóló, előadja Héjjá Pál, zongorán kisér Enikő". A kis bemondó pontosan bemutatja a közönségnek: társát, azt azonban úgy gondolja, hogy a közönségnek kutya kötelessége tudni, hogy ki is az az Enikő. Azonban nyílik az ajtó, vendégek érkeztek. Bodnár Gábor, a Magyar Cserkészszövetség vezetőtisztje jött Amerikából, hogy megtekintse a csapat munkáját. Vele van Jámbor Lajos, a Magyar Cserkészszövetség kanadai országos megbízottja. Kölcsönös bemutatkozás után. megragadom az alkalmat, hogy a man illái Jamboree előkészületeiről tájékozást kaphassunk e leg­főbb cserkész vezetőktől Először az amerikai vendéget kérdezem. Légy szives ez újság olvasótáborának elmondani, hogy állanak a cserkész világtalálkozó magyar előkészületei? "Mielőtt erre rátérnék néhány számadattal szeretném megvilá­gítani a magyar cserkészet helyzetét a szabad világban. 4 világré­szen, 18 országiban 54 csapatban, több mint 5000 leigazolt magyar cserkész és cserkésztiszt működik. Mint, ahogy az 1924.es dániai Jámboree-n cserkészeink mutatták meg először a világnak porba­­tiport nemzetünk élniakarását, úgy az összeomlás után, most nyílik az első alkalom, hbgy a magyar cserkészet önálló tagozatként ve­gyen részt a man illái találkozón, képviselve ott a magyarságot. Az amerikai magyarság ezt a fontos szempontot megértette és áldozat­­készségével lehetővé tette, hogy az eddig befolyt adományok alap­ján 6 magyar cserkész juthat ki a Jamboree-ra. A Magyar Cserkész­­szövetség a nemzet egyetemességét szolgálta odahaza és a nemzet egyetemességét kívánja szolgálni mai szétszórtságunkban. Egyhá­zak, pártok ,csoportok és intézmények elfogadtak bennünket ilyen­nek odahaza és ma kérjük a mozgalmakat, csoportokat és szerveze­teket, hogy fogadjanak el bennünket ugyanígy az emigrációban. Kérjük, hogy támogassák az ifjúságot nevelő és magyarnak meg­tartó munkásságunkat'. Nagyon köszönöm ezeket a megszívlelendő gondolatokat. Most a kanadai megbízotthoz fordulok. Légy szives Lajoskám tájé­koztass bennünket mi a helyzet e téren Kanadában? "A támogatási jegyeket sajnos elég 'későn kaptuk, kézhez, de így is mindent elkövetünk, hogy ezirányú kérésünk eljusson a ma­gyarsághoz. A jegyeket azonnal szétosztottam a csapatok között az­zal a kéréssel, hogy június 15-ig számoljanak el velük. Sajnos ed­dig nem nagy az eredmény". "Most ezt a kedvező alkalmat szeretném megragadni, hogy néhány fontos és sürgős tudnivalót közöljek a cserkészet iránt ér­deklődő magyarsággal". "Június hó 27—július 4_ig őrsvezető és vezetőképző tábort tartunk Wellandport-on. Július 4—11-ig közös nyári táborozás a ta­valyi táborhelyen. Tekintettel arra, hogy ,az évi cserkészmunka leg­kedvesebb része ezek a nyári táborozások, kérem a cserkész szülő­ket engedjék el gyermekeiket, ahonnan testben és lélekben meg­erősödve térhetnek majd vissza otthonaikba". "Az egész világon szétszórtan élő volt magyar cserkészek, fér­ficserkészek, cserkésztisztek összefogó szervként a Magyar Cser­készszövetség keretében megalakult 100. számú öreg Cserkészcsa. ■pat. E csapatnak torontói raja most van szervezés alatt. Cserkész szeretettel kérem Toronto területén élő volt magyar cserkészeket, csatlakozzanak a Magyar Cserkészszövetség e világot átfogó egy. ségéhez, hogy tömörülésük erkölcsi súlyával és cserkészni ültül gazdag kincsestárával, a jelenleg dolgozó cserkészcsapatok mögöt állva azoknak munkáját megkönnyítsék és előmozdítsák. Jelent kezni lehet a következő ómen: Jámbor Lajos, 1685 Eglinton Ave. W., Toronto 10, Ont.". Ezután a cserkész-vezetők végignézték a csapat gyakorlatait Elbeszélgettek a cserkészekkel, kérdéseket intéztek hozzájuk. Utána a legnagyobb elismeréssel könyvelték el a cserkészek tudását, kü­lönösen feltűnt a magyar történelemben való jártasságuk. Tovább jó munkát kívánva távoztak. A hallottak alapján önkéntelenül az a kérdés tolul az ajkam, ra, hogy vájjon nem egy hazából érkezett az Amerikában és Kana. dában letelepedett magyarság. Lehetséges-e az, hogy míg: az ame­rikai magyarság megértette e cserkésztalálkozó nagy magyar jelen, tőségét, addig a kanadai magyarság felé irányuló ez irányú kérés a pusztáiba kiáltó szó marad csupán? Remélem, hogy az utolsó per. cekben magára talál Kanada magyarsága, megnyitja szivét és pénz­tárcáját és a következő hiradásomban örömmel közölhetem, hogy a2 indulásra kész amerikai magyar cserkészek mellé felsorakoztak a kanadai magyar cserkészek is. (Folytatjuk) CSERÉPY IVAN: ANDRÁS A HÁZI... Úgy szereztünk róla tudo­mást, hogy estére András nem tért vissza, hanem az őr jött be a holmijáért. Mindez olyan kegyetlen hir­telenséggel történt, hogy még csak kezet sem szoríthattunk vele. Aízért a sétákon még lát­tuk néhányszor. Pár nap múl­va másik csoportba helyezték és ettől kezdve, noha talán még ugyanabban az épületben volt, mint mi, nem beszélhet­tem vele többé. Később megváltozott az én státusom is. Egy délután La­cit “emelték ki” mellőlem, majd más cellába kerültem, új rabtársak közé. Csak hóna­pok múltával véletlenül pillan­tottam meg ismét Andrást, a volt “házit”, amint az egyik fogházudvaron idegen rabok csoportjában sétált. De akkor körülményeim olyanok voltak, hogy sem inteni, sem odakiál­tani neki nem tudtam, üzenet - küldés céljára pedig nem volt senki a közelemben. Ezután is­mét eltűnt a szemem elől. Leg­alább félesztendő múlott el, mire a hetek óta suttogva hajlott és továbbított változá­sok a külső világban valóság­gá érték. Ez a kristálytiszta, felejt­hetetlen szabadságharc alatt történt, ő, úgy látszik, ismét velem egy épületbe került. Én egy földszinti fülkében voltam elszállásolva, András pedig valahol a harmadik emeleten lehetett ugyanebben az épü­­letszámyban. Akikor már négy vagy öt napja voltunk szigorított zár­kán, amelyet a felkelés kitö­résétől kezdve nem hagyhat­tunk el: rajtunk szennyese­­dett a fehérnemű, orvosságot a beteg nem kapott, a fürdés, séta, torna, ismeretlen volt. Az udvarokon géppisztólyos ávósok cirkáltak kettesével, miközben a távolból szagga­tott ágyúzás és robbanások hallatszottak a börtönig — az általános sztrájk okolta halá­los csendben. Ezen a napon kora délután a nyitott ablakon át behallat­szó közeli gépfegyver-katto­gásra riadtunk. Tudtuk, hogy ezek csak barátok lehetnek, akik a tornyokban lévő őrsze­meket lövik. Igen, már felel­nek is emezeknek a fegyve­reik. Géppuska - géppisztoly kelepelés támadt és közben a távolból bíztató kiáltozás: Itt vagyunk! Ne féljetek, nem tart söká! ;— Erre felelt And­rás hatalmas hangja, megis­mertem azonnal, ő volt: Csak (Befejező közlemény.) Pedig őt a politika nem ér­dekelte. Az ő kevéssé iskolá­zott értelme a politikai for­mák különbségét nem fogta fel. Azt azonban tudta jól, hogy a kommunisták kegyet­len, hazúg, képmutató embe­rek, hiszen a sajátébőrén ta­pasztalta, amikor egy kisebb alkalmi törvényszegésért ha­lálra ítélték, majd — évek múlva — az ítéletet tizenöt évi börtönre enyhítették. A megpróbáltatások ellenére, csodálatos módon, a három, vagy négy esztendei “kötél a nyakán” nyomot sem hagyott András kedélyén és életere­jén. Pedig éveken át, estén­ként azzal feküdni le a szalma­zsákra, hogy hajinaiban majd talán úgy ébresztik, hogy “A független magyar bíróság a kegyelmi (kérvényét nem ta­lálta elfogadhatónak!” — sók száz derék férfinek oícozott idegösszeroppanást. De nem úgy András, ő ma­terialista volt —'a maga mód­ján. Terveket kovácsolt. Sza­badulás után el akart válni a feleségétől, aztán elmenni messzire, külföldre, dolgozni, jól élni és családot alapítani. Mindazt végre kívánta hajta­ni, amiben a származása, hiá­nyos iskolázottsága, az ifjú­kori rossz társaság, a háború és a kommunista börtön meg­akadályozta. Tulajdonképpen önhibáján kívüli, bűntelen bű­nöző volt, akinek verekedés­ért, engedelmesség megtaga­dásért már az előző társadal­mi és katonai renddel diffe­renciái voltak. De mondom, a tizenegyesztendei rabélet nem hagyott rajta sok nyomot. Délelőttönként frissen, ruga­nyosán mutatta be és stentori hangon vezényelte nekünk a tomagyakorlatokat. A halál­raítéltek és mi, cellatársai ke­zeibe pedig bajtársias részre­hajlással osztogatta az ételt, vagy csempészett be cigaret­tát, meleg kapcát, bakkancs­­fűzőt és tűt-cémát. Jótétemé­nyeit gyakorolta, egészen ad­dig, amíg olyan hirtelenül, ahogyan jött, el nem mozdí­tották. Rajtakapták, hogy a kávéból, ebből a barnaszínű, íztelen és szagtalan folyadék­ból, félretett magának. A sze­rencsétlen rágni nem tudott, a rágós ételeit mindig mások­nak továbbította, ami azonban szintén kommunista börtön­szabályokba ütköző jócseleke­det. Mindezekért azután fi­gyelmeztetés nélkül leváltot­ták és más zárkába helyezték. aprítsátok őket! — Jólesett tudnunk, hogy a szabadság­­harcosok gondolnak ránk és én megelégedetten állapítot­tam meg, hogy András felis­merte a helyzetet és érces hangján valamennyiünk nevé­ben válaszolt. (Azon az épü­­letszámyon a rácsok mögött akkor lehettünk ötszázan-hat­­százan.) Ilsmét csak hónapok teltek el. Andrásra nem gondoltam. Kiszabadult ő is, akárcsak a többi kétezer a gyűjtőből és mint igazi pesti proletár har­colt ő is a közös ellenség el­len. De hogy a lövöldözésből élve került-e ki, azt nem1 tud­hattam. Ezt a keveset is egy volt rabtárstól, mint szabad ember Bécsiben hallottam. Vé­letlenül találkoztunk és sok mindenről, de csak röptiben beszéltünk, mert ő másnap már indult Amerikába. Néhány hét múltával, egy késő téli vasárnapon a csalá­dommal sétáim mentünk. Egy (kirakat előtt álltunk éppen, amikor a hátam mögött egy férfihang így szólt: Iván bá­csi? — Megfordulok, hát lá­tom, András az. Igen, ő az. Civilrtihában, kerek — már nem foghíjj as — arccal, kezé­ben 1 aktatáskával. Hirtelen visszaemlékeztem: hányszor említette vágyakozva, hogy valaha aktatáskás “fehérgal­léros dolgozó” szeretett volna lenni életében. Úgy látszik, végre (szert tett egy aktatás­kára és mint olyan sok tízezer magyar, azzal menekült Bécs­­be. Rabszokás szerint megölel­tük egymást, és ő kezet nyúj­tott mindannyiunknak. Kér­deztem tőle, mi történt azóta, hogy akkor régen beszéltünk egymással, és mi járatban van. Most is szerénykedve, egyszerűen adta elő, hogy ki­szabadult ő is. Azt követően Budapesten — “egy kis dolga akadt”. Pár héttel utóbb meg, látván, hogy “őrá már otthon szükség nincsen” kilépett az országból. Még csak néhány napja érkezett Becsbe és mi­előtt továbbutazik, meg akar­ta magának nézni a várost. Ahogyan én ismerem And­rást, ő bizonyosan alapos mun­kát végzett a szabadságharc alatt. Visszafizetett ávósnak, kommunistának, fogházőrnek egyformán és kamatostul. Jól tette. Ideje volt, hogy felszá­moljon a múltjával és új éle­tet kezdjen, mint akkor mon­dotta nekem — Ausztráliában. Megszavazták D l-Afrikában az elkülönítési törvényt Fokvárosból jelentik, hogy a délafrikai parlament elfo­gadta a kormány törvényja­vaslatát, amely a bantu né­gereknek önkormányzatot biz­tosít. A törvényjavaslat most a szenátus elé kerül. Az ellenzék heves támadást intézett a javaslat ellen, mert szerinte szét fogja bomlaszta­ni a Délafrikai Uniót. Egyelőre ugyan még nehéz megítélni a törvény hatását, ha életbelép, de bizonyos, hogy érdekes és talán útmuta­­j tó kísérletnek tekinthető ab­ban a kérdésben, hogyan le­het szabályozni olyán orszá­gok alkotmányjogi berende­zését, ahol fehér és színes la­kosság keverten él. A kérdés mind nagyobb fontosságot nyer a színes népek függet­lenségi törekvéseivel kapcso­latban. Míg ez egyrészt ter­mészetes folyamat, amelyet nem lehet és nem szabad meg­gátolni, másrészt az is fontos, hogy a színesek között na­gyobb tömegben élő fehérek érdekeit is figyelembe vegyék. Fontos szempont az is, a Föl­dön vannak olyan helyek, ahol csak gyér számú szinesbőrű lakosság él és amelyek a Föld túlnépesedett területeinek te­hermentesítésére tartandók fenn. Erre a legjobb példát éppen Délafrika mutatja, ahol még ritka a lakosság és amely­nek éghajlata igen alkalmas az európai ember számára. Az új törvényjavaslat erre gon­dol, amikor egyrészt külön­választja a kétféle népcsopor­tot, másrészt gondoskodik a négerek önkormáhyzatáról is. A MAGYAR REGÉNYIRODALOM HÁROM RAGYOGÓ ALKOTÁSA Kenesei F. László: JÁRHATATLAN UTAKON Kisjókai Erzsébet: LÁZADÁS Wass Albert: TIZENHÁROM ALMAFA A három kötet ára $6-00 Rendelje meg kiadóhivatalunkból: 996 DOVERCOURT ROAD, TORONTO, ONT. OLVASD A KANADAI MAGYARSÁGOT y fejfájás és < gyomorrontas V ESÉTÉN ....• BROMO-T S VESZEK BE GYORS ENYHÜLÉSRE . GYOMORFÁJÁST MEGSZÜNTETI A JOIZU BR0M0-SELTZER DIANA DROPS MILLIÓK HASZNÁLNAK DIÁNÁT SEMMI SEM SEGÍT OLYAN GYORSAN, MINT A HIRES DIANA CSEPPEK. — EZEK TÉNYÉK. Ha On vagy gyarmatié hillan«6, kimé KÖHÖGÉSBEN szenved, szerűiét ven a maliéban ét torltéban szénáiéi, orr, hurut, tüsszentés, csengő banget hall Felében. Vagy kró­­nikus esztmében, bronchHitben, nehéz lélegzés lehetetlenné teszi, hegy levegőt kapjon, vagy sipelé hanget ad melle. Vagy hasmenés, féjdalmak, gyomorégés, gézek vagy hurut kinozza. Vagy ha poros helyen dolgozik, huzatos vagy nedves helyen. NE VÁRJON addig míg állapotéval ágyba ke­rül. Azonnal vegyen DIANA sésborszeszt, sőt vigyen ma­géval munkába és vegVe tisztén, vagy cukorral, meleg víz­zel, fekete kévével, teával naponta többször, hegy vissza­nyerje boldog életét. Pirula vagy szirup nem ad olyan gyors enyhülést, mint a DIANA cseppek, mivel nincs olyan orvosság, amely ezeket a hozzévalékat tartalmazza, mint a DIANA. Megelégedés garantálva, vagy a pénz vissza. Ara: kisüveg $1.25, nagy üveg $2.S0. Az eredeti DIANA csak az, amelyen a fenti kép léthaté. Árulják minden Drug Store­­ban, füszerüzletben és sok més helyen. Ha az ön megszokott üzletében nem találná meg, hivjon bennünket telefonon: WA. 1-850®, vagy levélileg is megrendelheti ez alábbi cimen: LUSCOE PRODUCTS LTD. T. H. 559 BATHURST STREET, TORONTO 4, ONTARIO A DIANA cseppek a kormány engedélye alapján minden üsletben érulheté. Negyedik évtizede szolgáljuk megelégedésre Kanada magyarságát; IKK A HIVATALOS FŐKÉPVISELET UTAZÁSOK Repülő, és hajójegyek részletre is. Óhazai, erdélyi, felvidéki látogatáshoz útlevelek és vízumok beszerzése. Biztosítások • Gyógyszerek • Pénzátutalások.4 Bankjegyek vétele és eladása. Money orderek—draftok kiállítása. Közjegyzői hitelesítések és fordítások. KENNEDY TRAVEL BUREAU (Alapítási év 1926) 296 QUEEN STREET WEST TORONTO 2B( ONT. TELEFON ; EM. 2-3226 LÁTOGASSA MEG ÚJJÁÉPÍTETT MODERN UZLETHAZUNKAT! MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatérni. Tegye el címünket: I ELEK ZOLTÁN 75 BROADWAY AVE. TORONTO 12. ONT. Telefen: HU. 1-3625 ÍIIIIIIIIIHIIIHHIM Hilf tmiBIHHHttHIIHIHHtlIlt NE ÁLMODJON Sporolja meg The BANK OF NOVA SCOTIA Saját kocsija lesz. Ax életnek sokféle öröme van. A. legnagyobb élvezetek egyike az, ha saját kifizetett szép ko­csija van. Azon kiviheti család­ját vagy barátait hétvégi kirán­dulásra, rokonok meglátogatá­sára és élvezheti Kanada szám­talan gyönyörű helyét. Légelő­­nyösebben spórolhat kocsijára a BANK OF NOVA SCOTIA-nál. A BANK OF NOVA SCOTIA-nak eredeti terve van, amely bizto­sítja önnek, hogy takarékossá­gának célját meg is fogja való­sítani. Do bármi legyen is az, amire spórolni kozd, nyisson védett betétszámlát — protected „Saving* Account" — a BANK OF NOVA SCOTIA-nál, ahol rendszeres kamatot is kap pénze után. A BANK OF NOVA SCOTIA a nagyközönséget 1832 óta szol­gálja és a kanadai Kormány külön rendeleti engedélye alap­ján működik. The BANK OF NOVA SCOTIA az On partnere minden vállalkozásában Ha NIAGARA FALLS-en jár, ne feledje el felkeresni a Guszti bácsiékat 1343 FERRY STREET Finom magyar ételek, hazai hentesáruk várják és ráadásul a szállásáról is gondoskodnak. A TUDOMÁNY DIADALAI Az aranyeret csomókat ma mir kényel­mesen, fájdalommentesen esete lehet zsugorítani. Felfedezték azt ez anyagot, amely ez aranyeret csemékat összezsugorítja, egy­úttal pedig megszünteti e féjdalmat és s viszketést. Toronto, Ont. (Külön tudósítás). Most először fedezett fel s gyógytzertudomény egy olyan gyógyító anyagot, amely képet az aranyeret csomókét esszexsugorítani, t egyúttal a féjdalmat és a viszketést meg­szüntetni. Ez ez élesé anyag ezreknek oko­zott megkönnyebbülést egyszerű otthoni kezeiét utján, minden nehézség vagy kel­lemetlenség nélkül. Egyik köreteiben e másik után ez tör­tént ,hogy a fájdalom lessankint alább­hagyott, a csomók pádig valóban össze­zsugorodtak. A legmeglepőbb eredmőny pedig ez, hegy számot paciens oly tökéletesen meg­­gyógyult, hegy a ssémukra — mint mon­dották — "ex aranyár többé nem problé­ma.' A titok nyitja a Bio-Dyne, egy újfajta gyógyító anyag, melyet egyik negyhirt tudományos intését fedezett fel. A gyógyszer kapható KUPALAKBAN és KENŐCS FORMÁJÁBAN. Neve: PREPARA­TION H. Kérje név szerint bármelyik dro­gériában. Ha nincs megelégedve, vissza­adjuk a vétalérat. PRtPMMION H láristt linnMi Mimi N»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents