Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-10 / 46. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail K A H AD AI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, i magyarsig ut|a, ma is változatlan: hlvon az azor ávaa múltúnkhoz, namzati tradíciónkhoz, a karesztány világnézetnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk kovától, hirdatói" (A fenti idázat Kanosai F. László la* punk alsó számában magjalant bo* köszöntó cikkából való.) ÁRA: 10 CENT IX. évfolyam 46. szám j KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 június 10., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal D96 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toront« PHONE LE. 6.0333 A BOLSIKKAL NEM LEHET MEGEGYEZNI Végre a nyugati sajtó is elismeri, hogy a genfi konferencia hiába, való .— A helyzet tovább romlott — Írják egyöntetüleg az amerikai és kanadai lapok. A szovjet hosszú, elkeseredett hangú vita után két újabb úgynevezett javaslatot tett, amelyek a mai berlini hely­zetet legalább korlátolt időre változatlanul elfogadnák, de csak az­zal a feltétellel, ha a nyugati csapatok kivonulnának Nyugat-Ber. linből, s helyüket úgynevezett semleges csapatoknak adnák át, s ezenfelül Nyugat-Berlinben szovjet csapatok is állomásozhatnak. Mindössze annyiban enyhült a szovjet merev álláspontja, hogy Gro­myko legalább elvileg kijelentette, hogy Moszkva is elismeri, hogy a Nyugat-Berlinben tartózkodó amerikai.angol.francia csa­pategységek jogosan tartózkodnak a német fővárosban, valamint, hogy a szovjet visszavonta azt a követelését, hogy a nyugati demo­kráciák mindenekelőtt ismerjék el a keletnémet kormány létezését. Ezeken a tisztán formális jellegű kijelentéseken kívül azonban semmi jele sincs a szovjet álláspont enyhülésének. Szerintünk ez az enyhülés — a valóságban visszavonulás — a konferencia felszá. molása előtti utolsó órában fog bekövetkezni, éspedig valószinüleg egyszerűen úgy, hogy a Kreml kiküldöttei szó nélkül otthagyják Genfet és ezenfelül semmi egyéb nem történik. Ez a magatartás a jelen pillanatban már egymagában sikert jelent, mert hiszen az egész genfi megbeszélés úgy jött létre, hogy Hruscsov atomháború­val fenyegetőzött, ha az amerikai csapatok nem hagyják a kommu. nizmus prédájául Nyugat-Berlint. Azonban a konferencia ilyenmó. dón való befejezése csak azok szemében jelentős, akik megelég. szenek a legújabb, eddig legarcátlanabb bolsevista hódítási ki. sérlet visszaverésével Akik kissé több előrelátással rendelkeznek, akik nemcsak vé. dekezni akarnak a keleti hódítás ellen, hanem valóban ki is akar. jják irtani a kommunizmust, azok úgy érzik, hogy a genfi konferen. dia úgy a Kelet, mint a Nyugat számára teljes fiaskót jelent, ha nem sikerül azon megoldani Németország egyesítésének ügyét. S minthogy ez előreláthatólag így lesz, azért azt hisszük, itt az ideje, hogy a három nyugati nagyhatalom már most megkezdje a félté, telek megszabását a szovjettel szemben, s hogy a Nyugat részéről indítandó atomtámadást helyezzen kilátásba, ha a szovjet nem hajtja végre Németország egyesítését. Egy ilyen Nyugat részéről jövő fenyegetés úgy erkölcsileg, mint katonailag jogos. Erkölcsi, leg azért, mert a demokráciáknak az a feladata, hogy az egész em­beriség szellemi és anyagi nívóját arra a színvonalra emeljék, amelyre lehet, s ez addig nem történhet meg, amíg a világ lakos, ságának majdnem a fele egy elavult, céltalan rabszolgarendszerben él. Katonailag pedig azért, mert a Nyugatnak sokszorosan megvan a militáris fölénye a kommunistákkal szemben, s ami a vörös tér. ror végleges és örök kiirtásához hiányzik, az egyedül az elhatá. rozás. Hogy miért hiányzik a nyugati közvéleményben még mindig az a hit és az az elszántság, amely nélkül az emberi kultúra elke­rülhetetlenül rabszolgaságba, vagy atomháborúba fog fulladni, mielőttünk még mindig nem egészen világos. Nagy szerepet ját. szik benne a kényelemszeretet, a túlságos jólét, az amerikai élet. forma felületessége, az ellenségimádat tipikus lelki betegsége, s főleg a tapasztalat hiánya. A gondolkozásra rá nem érő amerikai és kanadai ember únja azt a keserű igazságot, hogy a szovjet és a vöröskínai kommunizmus kifejezett, leplezetlen célja a mi elpusz. tításunk. Nem hiszi el, amikor Hruscsov és a többi bolsevista szó­nok kifejezetten eltemetéssel, sőt atombombák útján való elteme. téssel fenyeget bennünket. Nem hiszi el azoknak a jelentését, akik a kínpadra hurcolt magyarok, lengyelek, csehek, tibetiek és a tönk. retett, meggyalázott százmilliók sorsáról számolnak be, — vagy ha elhiszi: únja, mert már sokszor hallotta. Ellenben érdeklődéssel olvas olyan elemista nivójú jelentéseket a Szovjetben túrázó egyes újságírók részéről, hogy a moszkvai fagylalt milyen szinü, s hogy a leningrádi éjszakai pillangók milyen szándékkal közelednek a kiszemelt áldozat felé. Legutóbb például egyik előkelő kanadai lap a vezércikkek oldalán irta le, hogy Moszkvában az útépítésnél ki. vágásra kerülő egyes öreg fákat körülárkolják, kiemelik és átülte­tik, s a cikiket azzal a bombasztikus intelemmel fejezi be, hogy "tanulnunk kell tehát a szovjettől". Ilyen fa.átültetést naponta szá. zával végeznek egyedül Torontóban, — hogyan lehet a szovjetet "követendő példának" a közönség elé állítani azért, mert az új. ságiró véletlenül egy ilyen mindennapos, érdektelen jelenetet lá­tott Moszkvában? Micsoda buta ellenségimádó tendencia van az ilyen cikkekben? Kinek érdeke, hogy hasraessen a kommunizmus, mint "eszme" előtt azért, mert Moszkvában egy fát ültettek át? S micsoda különös tendencia az, hogy egy másik, ugyancsak kana. dai újság a mellékes hirek között hozza a vöröskínai katolikusok szörnyű üldöztetéséről szóló jelentést, ugyanakkor pedig öles be. tűkkel ír arról, hogy a primitiv, kézzel táplált falusi vas-olvasztó kohók "újra elérték a háború előtti termelési színvonalat". Ezeket a jelentéktelen példákat azért hozzuk fel, mert úgy érezzük hogy a kanadai és amerikai újságírást, s általában a szellemi áramlato. kát befolyásoló egész sajtót a mostani tendenciával szemben hatá. rozottan és igen egyoldalúan a kommunizmus elleni pozitív küz­delem szolgálatába kell állítani, — amíg nem késő. Más országok, éspedig elsősorban a "szines" országok már rájöttek arra, hogy a bolsevista maszlaggal nem lehet megegyezni, I — mert bármilyen formában is jelentkezik, az mindig méreg, min. dig ellenség. Legújabban Egyiptomból érkeznek olyan hirek, ame­lyek szóról-szóra megerősítik még 1956 őszén irt jóslatunkat, hogy a szovjet valóban soha nem fog Egyiptom gazdasági felemelke. désékez hozzájárulni, hanem egyedül a politikai hódításban van ér. dekelve. Mint ismeretes, az egész szuezi probléma, beleértve a párna­pos szuezi háborút is, úgy kezdődött, hogy Nasser a Nílus asszuani gátjának építésére Amerikától kért kölcsönt, ugyanekkor azonban a szovjettől nagymennyiségű fegyverszállítmányokat kapott, s megengedte — ideiglenesen —, hogy a szovjet politikai ugródesz. kának használja fel Egyiptomot. Erre következett az amerikai köl­csön letiltása, s a többi, ma már történelmi eseménynek számítandó fejlemény. Végülis a szovjet kötött szerződést az egyiptomi kor­mánnyal az asszuani 12 kapus nagy gát és elektromos áramfejlesz. tőtelep megépítésére, amelyet — Írták öles betűkkel az amerikai lapok, nem is beszélve a szovjet sajtóról — 1.8 milliárd dollárt ér. tékben a szovjet fog finanszírozni. Az építés megkezdésére százá­val utaztak Egyiptomba a szovjet "szakértők" (a valóságban po. litikai ügynökök) s ami dicséretet el lehetett zengeni ez alkalomból a szovjet iparról, sőt a kommunizmus kis népeket segítő program, járói, azt mind el hangoztatták. Időközben azonban kitört a ma­gyar szabadságharc, s az azt követő események során a szines né. pék megszűntek a kommunizmust imádni. Nasser is felszámolta a kommunista tevékenységet Egyiptom, ban. Maradt volna az asszuani gát, s annak megépítésére szóló ha. talmas szerződés, amelyet majd a szovjet az utolsó betűig bevált, mert hiszen ,mint egyes nyugati lapok, vagy például Mr. Cyrus Eaton pénzmágnás annyira szeretik hangsúlyozni, "Amerika példát vehetne a szovjettől a gazdaságilag elmaradt népek felsegítésére irányuló nagyszabású politikamentes programok végrehajtásánál". A legfrissebb jelentés azonban %rról számol be, hogy a szov. jet "megváltoztatta" az asszuani gát terveit, s az eredeti 12 kapus gát és villanyfejlesztő erőmű helyett "csak egy kaput épít". Ma. gyárul ez azt jelenti, hogy a szovjet nem építi meg az asszuani gá­tat, maximum a földmunka egy részét végzi el, — habár mi ezt sem hisszük. Az egész "2 milliárdos önzetlen szovjet segély Egyiptomnak" című propaganda.akciónak csak egy célja volt: a propaganda. Fantasztikusan hangzó híradások Vöröskinából Holtpont Genfben Washingtonból jelentik: A Kongresszus egyik bizottsága azzal vádolta a kínai kommunistákat, hogy borzalmas kínzásokat alkal­maznak azokkal szemben, akik kezük közié kerülnek; sokan ezek '»közül amiatt szenvedik el a. legborzalmasabb kínzásokat, mert ragaszkodnak vallásukhoz. Öt misszionárius, aki elmenekült a "ibámbuszfüggöny" mö­gül, szörnyű részleteket közöl a kínai állapotokról. Azt állították, hogy a kommunista uralom alatt, tehát az utóbbi tiz évben mintegy harminc millió embert végeztek ki a kommunisták. Tsin Tsai Liu lelkész, aki most egy formózai baptista egyház, község-lelkésze azt mondta, hogy a keresztény kínaiakat átnevelő is­kolákba küldik, ahol az új ideológiára tanítják őket. Ha az illetők .nem mondanak le vallásukról és nem tagadják meg azt nyilvánosan, fizikai erőszakot is alkalmaznak velük szemben. Kedvelt kínzási módszerük például, hogy betömik az áldozat orrát és szájába vizet folyatnak. Valahányszor lélegzeni akar a szerencsétlen, viz kerül a légzőcsőbe és ez fuldokló köhögési rohamokat vált ki belőle. A ta. nuk szörnyű képet festenék a kommunákról, az új típusú mező­­gazdasági termelőszövetkezetekről, amelyekről még az orosz kom. munisták is azt mondták, hogy agyrémek. A kommunákban a családokat teljesen szétszakították. Külön élnek a férfiak, külön a nők és külön a gyermekek. A házastársak hetenként csak egyszer találkozhatnak és két órát lehetnek együtt. Mivel a hely,-ahol összejönnek, kicsi és sokan akar­ják igénybevenni, sokszor sorba kell ál I ni ok, hogy bevonulhassanak a szpbába. Miután lejárt az idejük és kijönnek onnan, a kommunista csoportvezetőnek be kell számolniok, milyen sokáig voltak együtt, mit csináltak és miről beszélgettek. A szülők gyermekeiket szintén csak egyszer láthatják heten, ként és nem jó, ha érzelmeiknek kifejezést adnak. A gyermekektől elvették nevüket és azonossági számot kapnak. A munkaképtelen öregeket az Aggok Boldog Otthonába vi. szik. Ott injekciókat kapnak . . . egészségük fenntartására, amitől két héten belül meghalnak. Holttestüket trágyának használják. A misszionáriusok elmondták a Bizottságnak, hogy a kínai nép minden módon igyekszik ellenállni a kommuna rendszernek. El­pusztítja állatait, fölgyujtja a termést és a hegyekben geriliaharcot i folytat elnyomói ellen. A kép, amit a misszionáriusok adnak, olyan szörnyűséges, hogy szinte hihetetlennek hangzik. Nem akarunk semmi megjegy­zést sem fűzni hozzá. Csak kissé elgondolkozunk. Amikor hall­juk ezeket a rémdrámába illő dolgokat, mi, akik itt élünk Nyugaton, rendes körülmények között, igazságos, méltányos, emberi törvé­nyek uralma alatt, egy társadalomban, amelynek legfőbb erénye a szabadság és a türelem, szinte hajlandók vagyunk azt hinni, hogy legalábbis túlzás és célzatos beállítás, amit a kínai misszionáriusok mondanak. így gondolkozunk, mert olyan hihetetlenül embertelen, amit hallunk és mivel soha nem éltünk ott, fogalmunk sincs, mi. lyen lehet az élet ott. Ha mi így gondolkozunk, akik a vasfüg­göny mögül jöttünk és akiknek már vannak tapasztalataink e té­ren, mennyivel inkább lehet ilyen benyomása az olyan emberek­nek, akiknek semmi közvetlen tapasztalatuk nincs e téren. Arc ; , m: csak nehezen tudjuk elképzelni, hogy a cs.= 'ác!tago­kat intézményesen, rendszeresen és tudatosan elkülönítik egy­mástól, hogy a holttesteket trágyaként használják fel, hogy a gyer­mekeknek név helyett számokat adnak, ugyanúgy a nyugati ember csak nehezen tudja felfogni ésszel, hogy emberek százezrei és mil­liói úgy ki legyenek szolgáltatva egyesek önkényének és beteges hajlamainak, mintahogy például a recski tábor lakói voltak kitéve a legszörnyübb kínzásoknak. Nem tudják elképzelni, hogy az em­berektől mindenüket el lehessen szedni, hogy egész csoportokat, osztályokat, vagy nemzetiségeket "likvidálni" lehessen és hogy az embereket egész életükön át arra lehet kényszeríteni, ne mozdul­janak országuk határai közül ki, ne kereshessék boldogulásukat máshol, ha úgy kívánják. Pedig a Nyugaton élő ember több és megbízhatóbb információt kaphat a vasfüggöny, mint a bambuszfüggöny mögül. Az a renge­teg ember, aki a csatlósállamokból szabadföldre menekült, sok és hiteles hirre! szolgált. És még ez sem elegendő ahhoz, hogy minden­kit meggyőzzön a rendszer kegyetlenségéről. Egyetlen megoldás volna, ha a Nyugaton élő emberek a sa­ját szemükkel győződhetnének meg a függönyök mögötti életről. Sajnos, erre nincsen mód. A kommunisták nagyon vigyáznak rá, hogy minél kevesebb ember kerüljön át hozzájuk és aki odamegy, a leggondosabb felügyelet alá kerül. Az eddigi helybentopogás és szaimacséplés tovább foly­tatódik a megegyezésre való legkisebb kilátás nélkül. Hosszú, éleshangú vitáiban Gromiiko két kijelentést tett, 1 amelyeket nyilvánvalóan en- i gedményeknek szánt: az egyik az volt, hogy a Szovjetúnió nem ragaszkodik a keletnémet kormány elismeréséhez a ber­lini kérdés rendezése előtt, a másik pedig, hogy elismeri az amerikai, angol és francia csapatok jelenlétének jogos­ságát Berlinben. A szovjet delegáció min­denképpen azt akarja elérni és arról akar tárgyalni, hogy a Nyugat változtassa meg a jelenlegi státusát Berlinben, míg a Nyugatiak a Berlinbe vezető útak biztosítását lát­ják elsősorban megoldandó fő­kérdésnek. A keddi tárgyalás, amely e kérdések körül forgott, annyi­ra elhúzódott, hogy az esti órákra kitűzött második ülést nem tartották meg. Anglia Orvossztrájk fenyeget Ang­liában- Mintegy húszezer or­vos kezeli a betegek kilenc­­venhét százalékát. Az orvo­soknak a ibetegsegélyzőtől származó jövedelme két rész­ből tevődött össze: az egyik a körzetébe tartozó és jegy­zékbe foglalt emberek után jár, akik betegségük esetén hozzá mennek kezelésre Min­den ezer ilyen személy után évi 1,60 dollárt kapnak, míg a tényleges kezelésben része­sültek után évenként 2,50 dol­lár a fizetésűik — ez a jövede­lem másik része. Az angol orvosok igen ala­csonynak találják a fenti díj­szabást és többet követelnek. Mivel a kormány eddig nem volt hajlandó követeléseik tel­jesítésére, az Orvosszövetség sztrájkot tervez. Sztrájk esetén húszezer or­vos venne részt benne. Nem hagynák abba azonban erre az időre a munkát, hanem a pá­­! ciensektől kérnék a díjat, amit a -beteg »később behajthat az államon. Lényegében tehát abból állna a sztrájk ,hogy szüneteltetnék az állami biz­­, tosítóintézeti gyógyítást és jcsak magánbetegekként kezel­nék a hozzájuk fordulókat. A világ körül... MALAJFÖLD Singapoaeban általános vá­lasztásokat tartottak, amelyek során a baloldali Népfront Párt került ki fölényes győz­tesként. A párt az 51 képvi­selői mandátumból 43-at ka­pott. A párt vezetője, a kínai származású Lee Kuan Yew, 36 éves ügyvéd, aki Gambridge­­ben folytatta tanulmányait, közölte Sir William Goodeval, hogy csak akkor hajlandó kor­mányt alakítani, ha kiengedik a fogságból azt a nyolc poli­tikust, akit 1956-ban tartóz­tattak le az akkori zavargá­sok után, és akik szintén a most győztes párt tagjai vol­tak. Lee kijelentette, hogy már összeállította a kormányt, és csak a kormányzó döntésére vár a letartóztatottak ügyé­ben. Ha az új kormány megala­kul, kihirdetik Singapore új alkotmányát, amely szerint Nagybritannia csak a védelmi és a külügyi kérdéseket tartja irányítása alatt, a többi kor­mányzati ágban teljes függet­lenséget kapnak a malájok. Az eddigi gyarmat ezáltal a Com­monwealth egyik tagállamává válik. NICARAGUA Managuaból jelentik ,hogy az újonnan hirdetett statá­rium alapján 32 embert tar­tóztattak le. Közülük tíz em­ber kommunista, 22 ember pe­dig konzervatívpárti, amint a hivatalos jelentés közölte. KUBA Fidel Gastro miniszterelnök attól való félelmében, hogy megbénítja Kuba gazdasági életét, ha azonnal végrehajtja földreform-tervét, elhatározta, hogy egy évvel elhalasztja an­nak életbeléptetését. • NYUGAT­NÉMETORSZÁG Bonnban kémkedés gyanúja alapján letartóztattak egy há­zaspárt. Az asszony két hete, mint gépírónő dolgozott a nyugatnémet hadügyminisz­tériumban, míg férje kereske­delmi ügynök volt. • NEPÁL A Himalája déli részén hú­zódó kis ország újonnan meg­választott miniszterelnöke, Bishweswar Prasad Korala »ki­jelentette, hogy országa távol fogja tartani magát a nagy­hatalmak versengésétől és bármilyen hatalmi csoportosu­lástól. KELET­PAKISZTAN A kormány tizenhét kerület közül kilencben megszüntette az esküdtszéki bíráskodást. • JAPÁN Egy Japánban állomásozó amerikai léglökéses bombázó a tengerbe zuhant. Mind a négy katona, aki a gépen volt, a tengerbe veszett.

Next

/
Thumbnails
Contents