Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-29 / 34. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

PRICE 10 CENTS

'A mi utunk, * magyartig ut|a, ma ia változatlan: hlvan az ozor évoa múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követéi, hirdetéi"

(A fenti idézet Kenese! F. László I» punk elsé számában megjelent beköszöntő cikkéből való.)

ARA: 10 CENT

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

(fatacUeut

IX. évfolyam 34. szám

KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA

Toronto, 1959 ápr. 29., szerda

Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333

Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ

Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333

A pekingi pártkongresszus

A kínai kommunista vezetők nem fogadják el a Kreml irányitását

A Dalai Láma április első nap. jarban, az ugyancsak indiai Tex. purban hosszabb hivatalos nyilatkozatot adott ki, melyben krónika formájában leirta a tibeti nép üldöztetését a kínai kommunista megszállás alatt, értesítette a világot arról, hogy a kínai kom. munizmus írtóhadjáratot indított a buddhista tanok ellen, hogy lelki és testi rabszolgaságban tartja Tibet népét és hogy az ázsiai népek lelki életének teljes elnyomását fegyveres eszközökkel hajtja végre. Elmondta, mi. képpen igyekezett őt és udvar, tartását fogságba ejteni az egész százezer főből álló, a technika minden modern eszközével fel. szerelt vöröskínai katonaság, el. nondta menekülésének történetét és közölte, hogy ezentúl India területéről fogja a buddhizmus főpapja és Tibet uralkodójának kettős szerepét gyakorolni.

A kínaiak ugyanakkor Pekingbe szállították a Dalai Láma helyettesét, a Panchen Lámát, aki' már régóta a kommunisták báb. ja, s valószinüleg fizikailag is fogságban van. A Panchen Láma a most folyó pekingi pártkong.

resszus sztárjaként szerepelt; az ő személyén keresztül jelentette ki a Mao.kormány, hogy a Dalai Lámát "imperialista árulók" szöktették meg, sőt azt állították, hogy a Dalai Lámát erőszakkal tartják fogságban India terüle. tén. A Panchen Láma ezen nyilatkozatára a Dalai Láma most már elsőszemélyben válaszolt, s vá. laszát saját kezeirásával az egész világon közzétették. A válasz megcáfolja a kommunisták India ellen elhangoztatott rágalmait és további szabadságharcra hívja fel Tibet népét és a kommunista elnyomásban élő többi ázsiai né. pet is. A válaszban az a legfontosabb, hogy az Indiában íródott, természetesen Nehru, illetve az indiai kormány beleegyezésével.

Ez a válasz azután súlyos ki. nai támadásokat hozott a pártkongresszuson, éspedig most már kifejezetten India ellen. A szónokok azt hangsúlyozták, hogy Tibet "mindenkor Kína szerves része volt", hogy a világ szimpátiájának nem a felkelők oldalán, hanem "a szegény tibeti nép" oldalán keli lennie, amely, mint Li.Csi.Sen hadügyminiszter

szemforgatóan mondotta " a ki. nai kommunizmus vezetése alatt bepillantást kapott a földöntúli boldogságba". A Panchen Láma pedig azt állította, hogy Tibet mindenkor Kína Tibetje volt, s annak mostani utóda a "szom. széd imperialista ország, amely a brit imperialisták kutyája". Egy másik szónok ezt a kissé romantikus izü kijelentést, konkrét formában úgy fejezte ki, hogy "nincs különbség a brit elnyomás és az indiai kormány egyes in. tézkedései között, s ezért a kínai népköztársaság csak a legsúlyo. sabban Ítélheti el azt az indái kormányt, amely a felkelőkkel szimpatizált".

A pártkongresszus tibeti bi. zottságának utolsó szónoka, Huang.Yen-Pei olyan tartalmú kijelentéssel zárta le a vitát, mely már India elleni politikai had. üzenettel egyértelmű: "Indiában egy olyan klikk uralkodik, amely területi hóditásokra törekszik. Fi gyelmeztetem ezeket az indiai expanzionistákat (hóditó politi. kusokat), hogy legyenek óvato. sak. Elmúltak azok az idők, ami. kor imperialista és reakciós erők

iiiiuiuiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuiiiuiiiiiiimiiiiuiiimniiiMiiiHiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiHiiHiiiiiuiiiiiiiiiiiHiiHi

Ui BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNYJAVASLAT

MRS. ELLEN FAIRCLOUGH

Megírtuk már, hogy Ellen Fairclough bevándorlásügyi miniszternő szigorítani kívánAz építendő uj földalatti első fogas kérdése

Ismeretes, hogy a Bloor alá tervezett kelet-nyugati irányú vonal a University Avenue alatt fog haladni, egé| szett a Union Stationig. A j University Ave. és a Queen ■t Street .kereszteződéaénél megállóhely lesz, amelyhek azon!ban a jelenleg ott álló szobor útjában áll.

Az ezer tonnás szobor Walter S. All ward kanadai szobrász alkotása. A szobor már másodszor okoz fejtörést a

erőteljesen tiltakozott ez ellen. Végre is abban állapodtak meg, hogy a szobrot egy darabban vontatják el. A szobrász állandó figyelemmel kísérte a munkákat és az simán fejeződött be. Most a nehézség talán még nagyobb, mert a szobor új alapja nehezebb, mint az eredeti volt, Még nem döntöttek, hogyan oldják meg ezt a nehéz műszaki kérdést a leggazdaságosabb módon.

Az USA gazdasági segítségei a külföldi államok részére

A múlt évben öt milliárd dollárt adott kölcsön az Egyesült Államok különféle külföldi országoknak, hogy erősítse és segítse őket a kommunizmus elleni küzdelmükben. Ez az összeg alig különbözik az

1957-ben folyósított összegektől. A segélyt körülbelül egyformán osztották meg a hadi és a gazdasági célú költségek fedezésére. Eltolódás mutatkozott a tavalyelőtti helyzethez képest abban, hogy 1958- ban a közelkeleti, a délázsiai és az afrikai országokat látták el jobban tőkékkel, míg 57-ben az európai országok kaptak nagyobb részt. Tavaly a gazdaságilag elmaradt országok a teljes külföldi segélyprogram harmincöt százalékát kapták, míg az európai országok mindössze húsz százalékát.

A kimutatás azt is közölte, hogy az Egyesült Államoknak 12,5 milliárd dollár követelése volt a . külfölddel szemben 1956 végén és hogy tavaly

290,000,000 dollár folyt be kamatok fejében a külföldről.

Kanadai—USA gazdasági kapcsolatok

darabokra szakíthatták Kínát és Kína belügyeibe beleavatkozhattak".

A nyugati szemlélők joggal csodálkozhatnak ezeken a kije. lentéseken. Milyen erőkre cél. zott a szónok? Kik azok az úgynevezett imperialisták, akik "még nemrégen "szétszakítással fényé, gették volna Vöröskínát? Mi, akik közelebbről ismerjük a bolseviz. mus belső állapotát, mint a Nyu. gáton nevelkedett, csak amerikai szemszögből ítélkező újság, írók, úgy érezzük, hogy ez a ki. fejezés "imperialista beavatkozók" egyformán szól India ellen, amely ellen Vöröskína ürügyet j keres, és a szovjet ellen, amelyet | Vöröskína az egész tibeti kér. désben soha nem kérdezett meg. Mert Vöröskínának területi igé. nyei vannak Indiával szemben, I — hiszen a kínai térképeken In. dia nagyrésze, mint Kína földrajzi része szerepel — és ugyan, csak igényei vannak a szovjettel szemben, amelytől egész Mongo, liát követeli.

A vöröskínai vezetők kétségtelenül nagyzást mániában szén. vednek. Abban a meggyőződés. | ben, hogy 700 millió rabszolgá. jukkái mindent elérhetnek, szembe akarnak szálfa! India népével, a világ buddhistáival és a szov. jettel is. Ez az út egyenesen a káosz felé vezet, — ez a homá. lyos, kaotikus, bonyolult vonalvezetés jellemzi az egész pekin. gi vöroskínai pártkongresszust.

más országa között lebonyolódó :orgalom. Kanada az USA-ba kistelének 60%-át küldi, amelyiek értéke kb. három milliárd dől Iá r, míg az Egyesült Államok. >ól behozott áru értéke négy miiiá rd dollár körüli és ez behoza. aláriak 70%-át teszi.

Toronto utolsó kirándulóhajója, asz SS Cayuga az idén is fogalomban lesz. nyári hajókirándulások az Ontarion igen népszerűek a torontoia-k között.

U *

Bostonban megnyílt a Cana. ' dián Trade Fair, amelynek ün. nepélyes megnyitására több ka. nadai gazdasági szakember utazott oda, Churchill gazdasági mi. niszterrel az élén.

A vásárral egyidejűleg különböző előadások is hangzottak el a két ország közös gazdasági kapcsolatairól. A most megnyíló Seaway szerepéről és a vele kapcsolatos kérdésekről, a Kanadában befektetett nagy amerikai tőkéről, az Egyesült Államok nagy gabonafeleslegének értékesítéséről, ennek a kanadai gabonaárakra gyakorolt hatásáról ' és az Egyesült Államok által a kanadai olajra, ólomra és horganyra kivetett vámokról folytak az előadások és a vitáik'.

Gordon Churchill miniszter I szerint a két ország egymással űzött kereskedelmi forgalma na- ; gyobb, mint a világ bármely két ;

Husszein londoni megbeszélései

Az Egyesült Államokból jövet Londonban megszakította útját Jordánia királya, hogy megbeszéléseket folytasson brit politikusokkal a közelkeleti kommunista veszély elhárítására. A király összesen tíz napot tölt Angliában, amelynek során Erzsébet királynő is vendégül látja.

ta a bevándorlási törvényt és ez a szigorítás különösen az olasz bevándorlókat sújtotta volna.

A javaslatot nagy felzúdulás követte és sok olasz bevándorló már kijelentette, hogy ha nem tudja hozzátartozóját kihozatni, inkább viszszamegy hazájába. A Liberális Párt, Pickersgill volt bevándorlásügyi miniszterrel az élén, szintén heves támadásokat intézett a javaslat ellen és azt embertelennek bélye gezte.

A több oldalról elhangzott támadások következtében Mrs. Fairclough visszavonta javaslatát és kijelentette, hogy át fogja dolgoztatni. Hangoztatta azonban, hogy a javaslat annak a politikának a következménye, amelyet a li-I berálisok követtek és amelynek eredményeképpen a bevándorlási engedélyt kérő olaszok száma az utolsó három év alatt hetvenhétezerről százötvenkétezerre emelkedett.

Megígérte, hogy amint az új javaslat készen lesz, azt átbeszélik a nemzetiségi csoportok szervezeteivel, valamint a munkásszervezetekkel, ipari- és üzleti érdekképviseleti szervekkel.

“Remélem — mondta a miniszternő — hogy új javaslatunk új rendet fog a bevándorlás terén teremteni, amely demokratikus lesz, emelni fogja a minőséget, amellett hajlékony és ki fogja küszöbölni a jelen rendelkezések merevségét.”

! mérnököknek. Tíz évvel ezelőtt, amikor a University A vermet mai szélességére bő- I vitették, a szobrot el kellett tolni eredeti helyéről, úgy,

! hogy bele ne essék az új út- i vonal tengelyébe. A szobor, áttelepítése az új helyre már akkor sok gondot okozott. A munkát irányító mérnökök a szobor nagy súlyára és nagy 1 magasságára (130 láb) te- , kintettel több darabban akarták elmozdítani, az akkor még életben lévő szobrász azonban

A most Pekingben folyó kÍDai kommunista pártkongresszus ősz. szehívásának eredeti célja aj volt, hogy beszámoljon a paraszt munkaközösségek bevezetésére irányuló kísérlet eredményeiről Mint ismeretes, Mao.Ce-Tung, aki a munkaközösségek legmere. vebb, legkíméletlenebb végre, hajtásával úgyszólván a teljes kinai népet rabszolgává tette, ma már csak a kínai kommunista párl elméleti vezetését tartotta meg, míg Vöröskína politikai irányítá. sa Csou.En-Lai miniszterelnök és LLCsLSen hadügyminiszter kézé. ben van. Ez a két ember nem is. meri el a szovjet vezető szerepéi a világ kommunistái között és nem tartja helyesnek az elméleti kommunista tanok gyakorlati végrehajtását sem: e helyett azt az irányt képviselik, amely Vö. röskínának katonai hatalmat akar adni Ázsiában, s a kínaiakat egy újabb mongol pusztítás formájában Ázsia katonai meghódítására akarja küldeni. Azt mondhat, nők, hogy Mao a kommunista Veszedelmet, Csou pedig a sárga veszedelmet képviseli a világot fenyegető erők között.

Politikai jósok már.már olyan kijelentéseket kockáztattak meg, hogy a pekingi pártkongresszuson fog bekövetkezni a nyílt törés Mao és Csou politikája között, fel fog bomlani az úgynevezett pártfegyelem és nyíltan is meg fog indulni az a bomlási folyamat, amely csak a kínai, szovjet törésre vezethet. A bőm. lási folyamat valóban megindult, azonban nem Pekingben, hanem az ázsiai tömegek lelkében, és. pedig a Dalai Láma elűzése, illet, ve Tibet szabadságmozgalmának elnyomása miatt. A tibeti Bgy annyira fontossá vált Ázsia népei számára, hogy az egész pekingi kommunista pártkongresz. szus csaknem kizárólag e körül a kérdés körül mozgott, s a belső vitapontok megtárgyalására nem is került sor. Úgy Mao, mint Csou pártja, iiletve politikai frakciója örömmel fogadta, hogy módjá. ban van másról beszélni, mint a Vöröskínára nézve mindennél égetőbb belső bomlási folyamat, ról. így a belső harc Mao lemondása után továbbra is a kulisz. szák mögött fog folyni, a pekingi pártkongresszus pedig más irányvonalat választott, amelyet rö. ódén úgy jellemezhetünk, hogy Vöröskína nyíltan is az ázsiai ró. eek erőszakos leigázását tüzt » ki programpontul.

A tibeti eseményekről bőven beszámoltunk olvasóinknak. A egújabb fordulatok már tisztán aolitikai jellegűek. A Dalai Láma negérkezett végleges lakóhelyé ■e, a mélyen India területén fékjei Muszuri városába, ahol az ot. ani Lámakolostorból fog ural-1 codni a körülbelül 800 millió »uddhista felett, körülbelül olyan satáskörrel és annyi lelki és fizi. cai hatalommal, mint amellyel a ómai Pápa uralkodik a világ ke. j eszténysége felett.