Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-25 / 33. szám

IX. évfolyam 33. sz., 1959 ápr. 25., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG CatuulUm "TuM^afUenu 998 Dovereourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 8-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton ■mrkeaztőség és kiadóhivatal: 996 Doverconrt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00 egyes szám ára: 10 cent . Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vélaubélyug Mikiit érkuzatt UvaUkr* Mm víUnulunlil MkMl nélkOI bakii Idő tt kéziratokat, képakat, nam érzünk mag éa nam küldünk akarna még kültn falhfvéa, vagy portékültaég mallékaléaa aaatén aam. A küzléara al­­katmaanak talált kéziratok aaatéban la fönntartjuk magunknak a jogát, hagy alakba bola|av{taunk, larövidfttük, vagy mogtoldjuk, ha arra azükaég mutatkozik. Caak ritkán gépalt kéziratot fogadunk ot. Mindan névval aláirt cikkért, nyilatkozatért a azorzé fololéa. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chi.fr LÁSZLÓ F. KENESEI A kanadai csendőrség esete Newfoundland tartománya eljárást -indított az Exchequer Count­­nál (Exchequer Bíróság), a kanadai állam és Fulton igazságügymi­niszter ellen, szerződésszegés címén. Ez az ügy oly fontosságú, hogy érdemes vele behatóbban foglalkoznunk. A tényállás röviden a következő: a legutóbbi munkásviták alkalmával Newfoundland főügyésze, Mr. Leslie Curtis erősítést kért az ottani Royal Canadian Mounted Police számára. Az erősí­tés a newbrunswicki Monctonban készen állt arra, hogy külön T. C. A. repülőgépeken Newfound!andba szállítsák. Ekkor lépett köz­be Mr. Fulton, letiltva äz erősítések elküldését. Jogi szem-pontból nézve, az ügy nem olyan egyszerű. Kana­dában ugyanis az igazságszolgáltatás a tartomány hatáskörébe tar­tozik, míg az R. C. M. P. federáli-s rendőri alakulat. Viszont a tiz tartományból nyolcnak — Ontario és Quebec kivételével — szer­ződése van a federáiis kormánnyal, amelynek értelmében az R. C. M. P. látja el a tartományi rendőri teendőket. E rendszert Saskat­chewan vezette be elsőnek 1928-ban és British Columbia utolsó­nak 1950-ben. Newfoundland 1949-ben a Konföderációhoz való csatlakozásakor kötött hasonló szerződést. E megoldás eddig mindenütt jól bevált. A nyolc kisebb tar­tomány ugyanis aránylag kevés költség árán — 60%-ot a fe. derális kormány visel — rendkívül hatékony rendőrség szolgálatát élvezi, amely a modern büntető eljárásban rendkívül fontos spe­cializált felszereléssel, mint különböző vizsgálati laboratóriumok, ujjlenyomatjegyzékkel, stb. is rendelkezik. Másrészt az R. C. M. P.nek alkalma nyílik arra, hogy közvet­len rendőri munkát is végezzen, amire alig volna lehetősége, ha egyedül a federáiis törvények alá eső törvények megszegésének ügyében járna el (ilyenek: a vám és federáiis adóügyek, adóel­titkolás, kábitószerkereskedelem és hasonló ügyek). Fontos továb­bá a testület jó szellemének fenntartása szempontjából is, hogy a szükség esetére legalább 5000.es létszámon tartandó szervezet tag­jai gyakorlattal rendelkezzenek a hétköznapi szakmai munkában is. Az R. C. M. P. szerződéseknek van egy pontja, amelynek ér­teimében az egyes tartományok főügyészei kérhetik, hogy a tar­tományi R. C. M. P. alakulat a központi, tartalékerőből erősítést kapjon. A federáiis kormány e kérésnek eleget tesz "amennyiben a létszámemelés a testület más feladatainak elvégzése mellett le­hetséges". Ez a rendelkezés veleje. A tartomány ezt úgy értelmezi, hogy amennyi-ben az erősítés rendelkezésre áll, úgy elküldése kö­telező. Kétségtelen., hogy a Newfoundland által kért erősítés ez esetben készen állott. Mr. Fulton viszont azzal érvel, hogy az erő­sítés visszatartására joga volt, mivel az R. C. M. P. többi "felada­tait és munkáját" csak az esetben végezheti el, ha pártatlanságá­nak jó hiriét fenntartja-. Ezt viszont veszélyeztethetné, ha erejét egy sztrájk letörésére használná. Newfoundland erre azzal válaszol, hogy a kérdéses sztrájkot a tartományi országgyűlés által elfoga­dott törvény törvénytelennek nyilvánította. Ha a federáiis kor­mánynak megengedtetnék annak eldöntése, hogy az R. C. M. P., mely törvényeket hajtsa végre és melyeket nem, úgy a valóságban bitorolná a tartományi igazságszolgáltatás jogát. A jelenlegi nézeteltérés senkinek sincs Ínyére, legkevésbbé az R. Q.: M. P.nek..Az egyes tartományokkal kötött szerződések jövőre kerülnek megújításra. Az R. C. M. P. azt szeretné, ha megújítanák őket, mivel ellenkező esetben helyzete hasonlóvá válnék valamely katonai alakulathoz, amely idejének nagyrészét a kaszárnyában tölti 'és azt csak akkor hagyja el, ha közbelépésére adott esetben szük­ség van. Úgy a federáiis, mint a tartományi kormányok az eddigi rendszer; fenntartása mellett vannak, amely lehetővé teszi, hogy Kanada a világ egyik legjobb rendőrségével rendelkezzék, vi­szont természetes, hogy a tartományok tisztázni akarják, hogy az R C. M. P. amidőn mint tartományi rendőrség jár el, valóban 'a ta rtomány érdekeit szolgáija-e. E kérdést talán a tartományi ügyészek és az igazságügymi­niszter között április 27-én meginduló konferencia fogja megol­dani. Reméljük, hogy találnak valamilyen megoldást. Bayview lakói tiltakoznak az építési rend megváltoztatása ellen A 401-es autóút és a Leslie Street között új parcellázást tervezett a terület tulajdono­sa, Eddie Silverberg. A North Tork Townshiphez benyújtott tervezet szerint két lakásos házakat kívánt építeni, bár az ’eddigi beépített szabályrende­let ott csak egy lakásos csalá­di házakat engedélyez. A környék Iákéinak egye­sülete azonban tiltakozását je­lentette be az ikerházak épí­tése ellen. Az Egylet 800 tag­ija közül 600 írta alá a tilta­kozást. A közhangulat hatá­­jsára North York elöljárósága bizonyos szigorításokat írt elő a parcellázónak, de az iker­házak építését engedélyezni akarja.. ) A lakók - egylete azonban így sem kívánja elfogadni a tervet és a tartományi szerv­ihez adta be fellebbezését. A harc tehát egyelőre még el­döntetlen. -TESTVÉRI ÜZENET MINEK Az éteren keresztül nyújt, juk testvéri jobbunkat Tibet harcoló hős Népének. Annak a Népnek, amely szenvedései, ben, hősi felkelésében a zsar. nokság ellen, de mindenkitől való elhagyatottságában is hozzánk magyarokhoz ma­gasztosult. Tibet hős Népe! — Nem csak a szabadságszeretetből eredő szellemi rokonságot üd. vözöljük Bennetek, hanem a közös gyökérből eredő faji rokonnépet is. Mert nincs oka egyetlen magyarnak sem szé­­gyelnie, hogy a mi bölcsőnk is Keleten ringott. Hiába ke. veredtünk össze a sokfajta vérbeütésekkel, az eredeti erős vérvonal mindig kiütkö. zik ebben a csodálatos fajisá. gú, tulajdonságaiban olyan ellentétes,, mégis szellemisé, gében olyan emelkedett ma gyarságban. A nyugati világ előtt talán mindörökre érthetetlennek maradó szabadságszerete. tünk, a minden idegennek ott. hont nyújtó vendégszerete­tünk, nálunknál gyengébbe, ken való mindenkori segíteni, akarásunk, de még leggono. szabb ellenségeink iránti nagylelkű megbocsátásunk is mind, mind Ázsiából eredő jellemvonásaink. Igaz, hogy a nyugati eivillizációvali össze, keveredés dacára is megtartott és általa kifinomult jellembe, li tulajdonságaink ásták meg a sírunkat is, mert sok évszá­zados csalódásaink dacára is mindig hittünk az adott szó szentségében. Az ázsiai tatároktól elpusz. tított Magyarország, a százöt. venéves török hódoltság, a vi­lágosi fegyverletételt követő aradi bitófák mind, mind a nyugati szószegések véres és kegyetlen következményei.. Vagy beszéljünk a későbbi időkről? — Amikor szintén a Nyugat szabdalta széjjel Tria. nonban — az üvegpalotában — Magyarországot a gyűlöl, ködés, a bornirtság meg a be tegelméjűség hentesbárdjával. Ma már igen sokan tudják a nagyvilágban azt is, hogy ezek a békeszerződések, meg a Nyugatról Oroszországba özönlött milliók vetették meg az ágyát a bolsevizmusnak és egyengetik útját a Harmadik Világháborúnak. Ma már mindenki tudja, csak mint a homokba dugott, fejű strucc nem akarják tud­ni, látni, hogy a pottsdami, meg a yaftai szerződésekkel szolgáltatták ki a világot, el. sősorban Magyarországot a Vörös Gélemnek a világ ed. digi legnagyobb, de légváré sebb üzletlehetőségének az érdekében. Mikor a világ Legelső Né. pe, a széjjelszabdalt, kereszt, refeszített maroknyi magyar, ság felismerte és megértette halálos ítéletét, a bitó árnyé, kából még egyszer összeszed­te a haldokló utolsó életösz. tönét, hogy bilincseit, kötelé­keit az isteni csoda megszál. lottságában széjjelszakítsa, majd széjjelsugározta a világ, nak az — SOS jeleit, kezein, két tördelve rimánkodva a Nyugatnak: — Mentsétek meg lelkeinket!!! —— megint kaptuk a csalárd ígéreteket: — "csak még egy napig tart. satok ki magyarok, jön a se. gítség-" A segítség azonban megint csak az obiigát "megbélyeg­zés" volt. Most felkelt az ázsiai rokon, nép is ugyanazzal a bátor, vakmerő élniakarással, mint a mi szegény haldokló né­pünk. Ez a borzalmas é!et.halál. harc, amellyel Magyarország és Tibet harcolt és harcol ma is az alvilág szörnyeivel, még a féligholt állatot is cselekvés, re késztetné fajtájának a meg. mentésére. Csak az Ember marad tu. nya, mozdulatlan, mert ve­szélyben az üzlet, meg a ké­nyelmes nyugodt anyagcse. re . . . Mikor elégszik már meg profitjával az az érdekcsoport — félreértés elkerülése végett meg kell jegyeznem, hogy nem faj, vagy vallásról van szó, hanem szellemi közös­ségről — amelynek istene a pénz, hazája a könnyeken, vér: folyamokon átgázoló üzlet-Az én népemet legjobban megdöbbentette az ENSZ és főtitkárának a magatartása. Az ENSZ tagok ugyan mindenfé* le nemzetiségűek, de a főtit­kár északi ember, méghozzá svéd, márpedig nekünk ma. gyaroknak a1 svédekkel még soha semmi bajunk nem volt. Ahelyett, hogy magas és pará. dés tisztségéhez képest előre­tolná — ki a kátyúból — a rabigában megszakadó népek sorsát, szekerét, különöskép­pen Magyarországot teljes erővel tolja vissza a kátyúba, még arra is féltékenyen őr. ködve, nehogy a szekéren kín­lódó kocsis ostorpattogásait meghallja a szabad világ lel. kiismerettel bíró részlege. Most ugyanez történik szó. ról.szóra rokonaink, ázsiai sorstársunk, szellemi testvé. rünk élet-halál küzdelmében’. Hadd nyelje el őket a mo. csár, kocsistól, lovastól, akár. csak a többi levegőre törni akaró rabnépet. Miféle sötét alvilági csoda tartja szellemi vakságban a föld szabadnak tisztelt né­peit? . . . Az 1956 Október 23.i Ma. gyár Szabadságharccal pedig nagy, nehéz dübörgéssel el. indult a Történelem Szekere, mely szekérnek a kocsisa a Következmények Törvénye. A Következmények Törvénye pe. dig többé nem ismer irgalmat, mert ez maga a bekötottszemü Igazság. Hol áll meg ez a sze. kér és kiken gázolt át, azt csak a Teremtő tudja . . . Tibet hős Népe. — Testvé­rek ! Ti ugyanúgy nem várhattok segítséget senkitől, nem bíz. hattok senkiben Mindnyájunk Gondviselőjén és önmagáto­kon kívül, akárcsak mi, árva elhagyatott magyarok. Törül­jétek le a csalódás keserű könnyeit és próbáljatok hálá. sak lenni a Benneteket befő. gadó országnak, akárcsak mi, amely Hazát ugyan sohasem pótol, csak segít továbbvon. szólni a ránkadott életet, hi. szén Ti is ugyanolyan jól tud. játok, hogy idő nincsen, csak Örök Jelen . . . akárcsak mi ... (S. S.) A szép Kanada. — The Church of St George-the.Martyr, Szent György Vértanú temploma az orvtarioi Jackson's Point-on, a Simcoe tó partján, egyike a legszebb vidéki templomoknak Kanadában. Mintegy 80 évvel ezelőtt épült. Színes ablak, üvegeit úttörő telepesek rajzolták és készítették mintegy 125 évvel ezelőtt azon templom részére, amely azelőtt állott ugyanezen a helyen. ...Megtartja teljes erejét Nem tartandó jégszekrényben! Bármikor süthetünk anélkül, hogy friss élesztőre lenne szük­ségünk. Egy csomag Fleischmann-féle Active Dry Yeast-et veszünk ki a szekrényből és ugyanúgy használjuk, mint a friss élesztőt. Teendőnk a következő: I. Minden élesztőcsomaghoz kevés langyos vízben gondosan feloldunk egy teakanálnyi cukrot. 2. Élesztővel meghintjük. 1G PERCIG állni hagyjuk. 3. AZUTÁN jól felkeverjük. (Az élesztőhöz kevert víz beleszámítandó a receptben előírt vízmennyiséghez.)1 Olyan gyorsan hat, mint a friss élesztő. Próbálja ki, ha legközelebb kenyeret vagy kalácsot süt. Nem kell, hogy a régimódi élesztőt frissen tartsa. Vegyen egy hónapra való Fleischmann-féle Active- Dry Yeast-et, szárazélesztőt fűszeresénél még ma. 1 CSOMAG MEGFELEL 1 KOCKA FRISS ÉLESZTŐNEK ooooooooqoQoooogogeoQoooQoooooDC I Egy régi közmondás 1887-ben egy amerikai szappan gyár, a Proctor és Gamble cég, évi nyereségének egy hányadát szétosztotta munkásai között. Ez a példa azóta mind több vállalatot búzditott arra, hogy az évi haszon bizonyos százalékát alkalmazottai között felossza. Ma már II. 000 olyan amerikai társaság akad, amely ezt a rendszert — sok esetiben lényeges 'módosításokkal — bevezette. A szappangyár 62 év óta követi a Biblia parancsát, hogy: "Nyomtató lónak ne kösd be a száját!" Ma már kétmillió amerikai munkás van, aki vállalatából valóságos haszonrészesedést húz. Va­lóságosnak nevezzük a haszonrészesedést, Ha az a következő sza­bályoknak megfelel: 1. A vállalat tiszta hasznán alapszik; 2. Minden alkalmazottra kiterjed; 3. Szabályos időközökben osztatik ki és 4. A rendes béren felül jár az alkalmazottaknak. Két ezer olyan amerikai cég mind a négy követelménynek megfelel. Vizsgáljuk meg például az Eastman Kodak cég esetét. A szisz­témát 1912-ben vezették be ott. 1957-ben 50.000 alkalmazottnak 13 millió dollárt folyósítottak haszonrészesedés címen, 103 millió dol­lárra duzzasztva ezzel az elmúlt 45 év alatt ilyen elmen kifizetett "ráadásokat". A vállalatok azt vallják, hogy a haszonrészesedés a munkások 0 felelősségérzetét emeli, találékonyságokra serkentően hat, a sze­mélyzet használhatóságát fokozza, mert buzgalommal és szorga­lommal ritkábban mulasztanak, jobbat és többet termelnek. Van-e a munkásoknak is valami különös előnyük a rendszer­ből? Egy csikágói nyomdavállalat nyugdíjalapot létesített az ösz. szegyüjtött nyereségrészesedésekből'. Ma az a helyzet, hogy azok a munkások, akik a legközelebbi tiz éven belül nyugalombavonui­­nak, életük végéig magasabb nyugdijat fognak huzni, mint ameny­­nyi bérük volt az utolsó évben, amikor még dolgoztak. Egy másik csikágói vállalat alkalmazottai a megtakarított ha­szonrészesedésekből elegendő tőkét gyűjtöttek össze ahhoz, hogy az egész vállalatot megvásárolhassák, ami meg is történt. Egy con­­necticuti bársonygyár munkásai 1957-ben 24%-al többet kerestek a nyereségben való részesedés címén, mint amennyit a kollektiv szerződés kikötött. A haszonrészesedésnek azonban ellenzői is vannak. A túlzók ellenzik, mert "az osztályudatot csökkenti", viszont, van nak vállala­ti vezetők, akik "rejtett szocializmust" gyanítanak benne. Mint ren­desen, a középuton van az igazság. Magyarországon sokan szeretnék tudni, igaz-e az, hogy az amerikai nagyvállalatok kiuzsorázzák a munkásokat? Vagy igaz-e az, hogy a munkás is jobban járjlaa a gazdasági élet fellendül és nemcsak a kövér tőkések zsebelik be a hasznot? A fentiek alapján, talán könnyebben tudunk ítéletet alkotni magunkban. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL EXPEDÍCIÓ a SARKVIDÉKRE Az Északi Jegés tengerben hatalmas jégszigetek vannak, ame­lyeket a tenger áramlatai lassan forgatnak az Északi Sark körűi. Az egyik ilyen nagy jégsziget, amelyen tudományos megfigyelők egy ■ csoportja dolgozott, tavaly novemberben kétfelé vált és ezért 3 tudósoknak el kellett hagyni a szigetet. Most újabb csoport indult el Kaliforniából a sarki vizekre, hogy ott, az Északi Sarktól 900 mér­­foldnyire az Alfa II nevű nagy jégszigeten végezzen megfigyelése­ket a meteorológia, hidrológia, ooeánografia köréből és adatokat gyűjtsön az állatvilágról, halakról stb. Az expedíció felszerelését két hatalmas négymotoros Globe, master gép szállította, összesen 22 tonna felszerelési tárgyat, mű­szert, élelmiszert dobtak le. Az oroszoknak két hasonló csoportjuk dolgozik a környéken és egy harmadikat is küldenek a közeljövőiben. • *­­* GRÖNLANDBAN IS KIÉPÍTIK A RADARHÁLÓZATOT Az Egyesült Államok és Dánia megbízottai tárgyalásokat foly­tatnak a Grönlandon áthaladó DEW (Distant Early Warning) vonal létesítésére. Négy radarállomást kell itt felállítani, amelyek egyen­ként 250,000.000 dollárba kerülnek. Az állomások a jövő év fo­lyamán készülnek el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents