Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-28 / 25. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, • magyarság ut|a, ma is változatlan: hlvan az azar ávaa múltúnkhoz, namzeti tradíciónkhoz, a karesztóny világnázatnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövatói, hirdatói" (A fenti idézet Kanalai f. László lapunk alsó számában megjelent beköszönti cikkóbil való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. &uttuUait ^uttawUeuU IX. évfolyam, 25. szám. ^ ' KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 márc. 28, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 NAGYBÖJT NÉLKÜL A kereszténység ünnepei közül, talán nem is ok nélkül, a húsvétot hozzuk legtöbbször kapcsolatba a magyar történelemmel. Hiszen egyetlen népnek sem kellett annyi kálváriás utat megtenni, mint nekünk magyaroknak. A fájdalmak, az ártatlanul keresztre feszítettek népének tart. juk magunkat. De ugyanakkor mi vagyunk az örök remények és újjászületések népe is. Ma sem érzünk másként. Úgy látjuk, hogy az új történelmi nagypéntekre minden készen áll. Vallónkon van a durván ácsolt fakereszt, amelyre ráfeszítenek. A Koponyák Hegye előttünk magaslik és fülünkbe cseng a gyalázat gúnykacaja. Vért verejtékezünk és valamilyen mo. dem arimateai intéliektuel jóvoltából ingyen vár a sziklasír, hol majd "egy nemzet süllyed el!" "Nagypéntek nélkül nincs feltámadás", — hangoztattuk reményeinket büszkén már évekkel ezelőtt odahaza is. Hetyke gőggel voltunk úton a Golgotán, mert megajándékoztuk önmagunkat a feltámadás di. csőségével is. Semmit sem tartottunk természetesebbnek annál, hogy ártatlanul hordozzuk keresztünket és az ártatlan szenvedés jutalma a húsvéti megdicsőülés lesz. Vájjon jó volna még ma is hinni ebben? Abban, hogy van feltámadás nagyböjt nélkül is? Alázattal vállalt, érdemszerző szenvedés nélkül is? Jobb lator módjára, legalább az utolsó pilla, natban megtérés nélkül is? Nem állunk.e ma is gyűlölettel szemben egymással, ahelyett, hogy mea culpáznánk elkövetett vétkeinkért? Sokan szorongunk itt az emigráció pilátusi oszlopcsarnokában. De nem mint az Alázat, akit tövissel koronáznak. Nem is a virágvasárnap szerető, hozsannát zengő tömege vagyunk, hanem azok, akik szinte szünet nélkül kiáltozzák a gyűlölet "feszítsd meg".jeit. Barrabást követeljük szabadnak, mert félünk szembe nézni az Igazsággal! S mert a barrabásokkal mindig is könnyű elhitetni, hogy kizárólag a másiknak nincs igaza. Barrabás kell, a mindenki cinkosa, párthíve és támogatója, aki az Igazság halálával kapta éle. tét. Csak a barrabásoknak jó közöttünk. Vagy talán nem Barrabásnak kiáltunk életet mi is, a keresztény társadalmi és politikai mozgalmaink gőgjében, amikor e moz. galmak a maguk imádta egy-egy pontra szűkítik le azt, ami egye. temes? Micsoda szörnyű töviskoszorú az Igazság fején, ha csak az lehet igazi kereszténység, ami a "mi" pártprogramunkban benne van. "Korszerű keresztények" és "korszerű demokraták!" — van. nak.e közöttetek keresztények és demokraták? Komolyarcú, bölcs Pilátusok fáradhatatlanul mossák a kezüket. Mennyi pilátusi gyengeség van abban a sok taktikázásban, opportunizmusban, amely még büszke is arra, hogy csak elvi el. lenféllel tud együtt nemzetet reprezentálni. A "császártól" való félelem, a hatalom szeszélye iránti odaadás gyenge jellemre vall és a kézmosások vége mindig az igazság keresztre feszítése! Apró pilátusok szobáik mélyére húzódva mossák a kezüket és felhúzott váltakkal pislognak a nagy törvénykezésre. Mi az Igazság? ök nyilvánosan nem ítélnek, nem is ordítanak együtt "feszítsd meg".et a tömeggel. Még arra is gyávák, hogy rosszat tegyenek, ha jóra képtelenek és tevőlegesen vállalják a felelősséget. A félrehúzódók, a közömbösök, a megalkuvók fejére azon. ban ezerszeresen száll az átok s a nemzet vére rajtuk is és fiaikon. Júdásokat mentünk fel az ítélet alól, amikor a legkisebb fél. reértés és különvélemény az árulás vádját kapja díszéül. A gyűlölködők tömeghisztériája, alacsony indulata hömpölyög közöttünk, amely miatt majd büntetni sem lehet az igazi árulást, hiszen mindenki árulóvá lett már valaki előtt! Sose felejtsük! Júdások és Barrabások, Heródesek és Pilá. tusok nem kapnának történelmi szerepet, ha nem lennének alá. valók, akik szabadulni akarnak az eszményektől. Az Igazság golgotájának mind a tizennégy állomásán ott áll az alacsonyrendü ember, hogy végig élvezze romlottsága rövid győzelmét. Pilátusok ítélkeznek és döntenek. Idegen zsoldban álló martalócok vigyázzák az Igazságot. Durva politikai farizeusok hangja, stílusa, lelkisége az ostor, amely ott csattog a Béke és a Sze. retet hátán. Az emigráció Pilátusainak oszlopcsarnokában ágáló tömegben — hisszük — akad majd olyan is, aki segít az Igazságnak keresztet hordozni! Aki a véres verejtéket letörli! Aki engesztelőn nagyböjtöt is tud tartani! Ezeknek száma dönti majd el, hogy a jobb lator boldogságában osztozkodhatunk.e s e szörnyű történél, mi nagypéntek után, nekünk, emigrációs magyaroknak is lesz-e húsvéti feltámadásunk. Ha valójában akarjuk, hogy legyen, kísérjük a távolban is híven és áldozatosan az otthonélő nemzetet golgotás útján, segít, sük nein a súlyos keresztet hordozni egy új cirenei Simonként, — de nem kényszerből, hanem önként, alázattal, hiszen ez a kereszt egyszer a mi megváltásunkat is jelenti. Eisenhower és Macmillan megbeszélései végetértek a Camp David-ban megtartott államközi konferencián. A két államférfi nézetei nem azonosak az úgynevezett bér. lini kérdés körül követendő program szempont, jából. A fő különbség abban áll, hogy míg Mac. millannak az a véleménye, hogy nemcsak a kül. ügyminiszteri, hanem az államfői értekezletet is minden körülmények között meg kell tartani, mert annak elmaradása Hruscsov makacs és ostoba magatartása miatt esetleg háborúra vezet, hét, — addig Eisenhower úgy véli, hogy nem szabad addig államfői értekezletet egybehívni, amíg a külügyminiszterek legalább a legfőbb pontokban nem egyeztek meg. Miután azonban bizonyos programot meg kel. lett állapítani, Macmillan és Eisenhower meg. egyeztek a következőkben: május 11-én Genfben külügyminiszteri értekezlet fog összeülni, az USA, Nagybritannia, Franciaország és a Szov. jet részvételével, s ezen a konferencián, mint megfigyelők, de nem mint tárgyaló felek, más országok külügyminiszterei is résztvehetnek. A külügyminiszteri értekezlet feladatai: 1. Tervezet kidolgozása a berlini kérdés kőnk. rét megoldására. 2. Azon problémák lefektetése, amelyeknek megoldása esetén a kelet.nyugati ellentéteket általában véve enyhíteni lehet. 3. Konkrét program kidolgozása a később meg. tartandó államfői értekezlet számára. Ennek a külügyminiszteri értekezletnek a feladata tehát lényegében az volna, hogy a világ valamennyi problémáját letárgyalja, s a megöl, dásra konkrét javaslatokat tegyen. Elméletileg ez azt jelentené, hogy a külügyminiszterek előkészí. tenek, az államfők pedig döntenek. Gyakorlati, lag azonban azt jelenti, hogy a külügyminiszteri értekezlet lehetetlen feladatokkal lesz megbízva; mert a négy nagyhatalom államfői saját személyükben irányítják országuk külpolitikáját amúgyis, s kiküldött külügyminisztereik sem elvi kérdé. sekben, sem részletekben nem lehetnek más véle. ményen, mint az államfők. Miután pedig a kül. ügyminiszteri értekezletet tudatosan úav hívják össze, hogy az feladatait nem lehet képes meg. oldani, ezért már most leszögezhetjük azt a tényt, hogy az értekezlet valódi feladata csupán annyi, hogy Hruscsovéknak módot adjon arra, hogy a berlini kérdésben visszavonuljanak, de ez a viszszavonulás ne okozzon nekik elbírhatatlan presz. tizsveszteséget. Ez az oka annak is, hogy a külügyminiszteri ér. tekezlet időpontja május 11.re van kitűzve, tehát két héttel az úgynevezett "berlini záros határidőre", amelyet Hruscsov annakidején május 27-ében jelölt meg. A külügyminiszteri konfe. rencia le fogja szögezni az ellentétes álláspon. tokát, meg fog állapítani egy olyan államfői ér. tekezleti programot, amelynek még a letárgya. lására sem kerülhet sor, majd doigavégezetlenül szét fog oszlani. Berlint nem fogja megszállni a keletnémet rendőrség, s valószínűleg a német egység kérdésében sem lesz egyelőre semmi változás. A komoly változásokat sokkal mélyrehatóbb jelek előzik meg, mint egy nagyhangú "ultimá. tűm" a szovjet részéről, amelynek sem módja, sem ereje nincs arra, hogy Európában háború nélkül változásokat hozzon létre, — háború in. dítására pedig nem vállalkozhat. A berlini ügy. bői egyedül a Nyugatnak lesz haszna. Megerősödik a vágy és a lehetőség Németország egyesítésére; Hruscsov megint egyszer, mint szálat járató, üresfejű hordószónok mutatkozik be a világ előtt; a semleges népek megint egy. szer belátják, hogy a szovjet csak szavakkal, propagandával, lázitással képes dolgozni; a nyugati beijedtek kórusa pedig talán kissé bátrabbá válik annak a láttán, hogy Hruscsov fe. nyegetései éppolyan súlytalanok, mint az igé. rétéi. Mi történik Tibetben ? Sokkal fontosabb a berlini kérdésnél az a forrongás, amely Tibetben indult meg. A leg. újabb jelentések szerint még áll a harc a tibeti szabadságharcosok és a vöröskínai gyarmati katonaság között. A Dala.j Láma — Tibet egyházi és világi uralkodója — megtagadta a vöröskínai kormány azon ‘követelését, hogy székhelyét tegye át Pekingibe és a vörösöknek az a kísérlete, hogy a Dalaij Lámát letartóztassák ,szintén meghiúsult. Lhassaban, Tibet fővárosában folyik a vér. Nincs valószínűség arra, hogy a vöröskínai kormány képes legyen saját politikai pozícióját ebben a "világ legmagasabb országában" megerősíteni, — amint arra sincs valószínűség, hogy az elavult fegyverekkel, de töretlen bátorsággal harcoló tibetiek képesek legyenek kiverni a megszálló kínaiakat, akik modern repülőgépekkel és más harceszközökkel rendelkeznek, j Tibetben valószínűleg hosszú éveken át tanítani fog a harci állapot. Ennek az országnak, a [megközelítése csak keskeny, 5000 méter magas hágókon át lehetséges, amelyeket kis csoportökíkal teljesen el lehet zárni. Komolyabb hadianyagot Lhassaba senki sem tud felszállítani, legfeljebb légi utón, de még ez is nagyon kérdéses. Tibetnek azonban földrajzi helyzeténél fogva nagy a jelentősége. Egyrészt Tiibeten át be lehet j Hatolni Indiába, — s addig is, amíg a kommu. I nisták nem helyezkednek nyiltan arra az álláspontra, hogy India megszállása, illetve megtámadása a vörös hódítási programihoz tartozik, I Ti beten keresztül állandóan fenyegetni lehet Indiát. Ezenfelül Tibetben fekszenek a világ legmagasabb Haikiható fennsíkjai,, ahol kiválóan le.het nagyható távolságú rakéta-kilövőhelyeket létesíteni. | Egyes jelentések szerint a megszálló kínaiak első tevékenysége az volt, hogy Tibeten ilyen j rakétáik!lövőbeíyek létesítését kezdjék, meg. ! Csak most, a Dalaj Láma személye elleni támadás nyitja meg a tibeti lakosság szemét; csak most ébrednék arra, hogy Tibetből a Nyugat és India ellen irányuló légíbázist akarnak csinálni a kommunisták. Ezért most ‘kezdődik az a korszak, amikor a tibeti 4 millió mongol elkezdi tönkretenni és használhatatlanná tenni azokat a katonai berendezéseket, amelyeket Vöröskína (illetve a Szovjet) ott létesíteni akar. A különleges tibeti helyzeténél fogva oda nem lehet idegen rabszolgáké ravándkiai vezényelni. A vörösök kénytelenek lesznek leírni az egész tibeti kalandot, — bár valószínűleg csak rengeteg véráldozat után,— mégis újabb bizonyságaként annak, hogy a kommunizmus nem védelmezője, hanem tönkretevője a "szines népeknek". A tibeti szabadságharc politikai szempontból elsősorban Nehrunak okoz súlyos fejtörést. Az ott harcoló g-uéri!Iá-egységek az India és Tibet között fekvő Sikkim és Buthan tartományokból operálnak:. Ezek a tartományok politikailag Indiához tartoznak, de miután Vörös'k inával is szomszédosak, félő, hogy Vöröskína katonai indokokból esetleg meg; akarja szállni őket. Ebben az esetben India alig tehetne valamit, mert hiszen komoly katonai ereje -nincs. Ha azonban ez a helyzet bekövetkeznék, úgy a kommunista világ kénytelen lenne Indiát -nyíltan is az ellenségek közé sorolni, — s vele egvütt egész Dél-Ázsiát. Erről a kérdésről valószínűleg sok szó esi-k a Kremlben, — mert egy India elleni nyílt kommunista akció azt jelentené, hogy a bolsevisták vég-lég feladják azt a tervüket, hogy az ázsiai népeket békés ígéretekkel édesgessék magukhoz. Kínának valójában mindegy lehet, hogy Ázsiát fegyverrel vagy kommunista ígéretekkel hódítja-e meg, — ha erre -módja van, — de a szovjetnek- nem. A szovjet, amely e pillanatban katonailag még kezében tartja Vöröskfnát, nem engedheti, meg. magának, hogy a kommunizmus, mint propaganda-eszme, nyíltan bevallja hódítási törekvéseit Indiában és Ázsiában. Ezért a tibeti ügy, s ezzel kapcsolatban az Indiával -szemben követendő bolsevista politika ügye csa-k kétféle módon érhet véget: vagy úgy, hogy a vörösök lassank-int feladják Ti-betet, mint felesleges tehertételt, vagy úav, hogy Vöröskína Tibet miatt hadilábra kerül Indiával, — de akkor be kel) állnia a politikai szakadásnak Vöröskína és a Szovjet között is. Kellemes húsvéti ünnepeket kivárniuk MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK! ODAÉGETT A HÁZBAN, DE CSAK MÁSNAP TALÁLTAK HOLTTESTÉRE Brockvilletől 13 mérföldnyire, Athens közelében leégett a Delouss Fouzie család lakóháza, amely a farmjukon állt. A család 26 éves fia, Merle Fouzie szombaton kocsijával bement a városba ; később a család többi tagja is elment otthonról. Amikor ezek viszszatértek, házukat lángokban találták és tűzoltók már javában dolgoztak a tűz elfojtásán. Bár Merle kocsiját ott látták az udvaron, a család azt hitte, hogy a fiú a szomszédoknál van. Csak amikor késő estig nem érkezett vissza, kezdtek nyugtalankodni és végül is a rendőrségnek jelentették az esetet. Másnap, v sárnap átkutatták a leége házat és ott találták Mei holttestét az üszkös rom« j alatt. A vizsgálat a jelentés vél ■léig nem tudta megállapíts a tűz okát. A központi fűt három napja ki volt kapcs« [ va, külön kályhákkal fűtötte ' de azok egyike sem volt akk .begyújtva. A Kanadai Királyi Tengerészet legújabb egysége, a HMCS Kootenay, egy a Resi-mhouche osztályú rombolók kísérőhajója Vancouver közelében végzi próbaútját. A romboló kíséröhajók a kanadai tengeri erők azon egységei közé tartoznak, amelyek a maguk nemében, a legerősebbek a világon. .Feladatok a tengeralattjárók elleni őrszolgálat és a konvojok kísérete. A Kanadai Királyi Tengerészet egy hasonló nevű és rendű hajója -kitüntetéssel. szerepelt az elmúlt világháborúban. Az USA admirálisa szerint további kutatásokra van szükség a világűrben Arleigh Burke admirális, az Egyesült Államok haditengerészetének1 vezetője amel-let szállt sik-ra, hogy folytatni -kell az űrkutatásokat, mert -még -nem tudunk eleget a légréteg felső határáról, holott-igen fontos, hogy minél többet tudjun-k róla. Utalt a-rra, hogy az atomkutatá-sok szüneteltetése a szovjettel való megállapodás értelmében egyelőre egy éves időtartamra vonatkoznak, amennyiben a Szovjet betartja a.megállapodást, de. ezt esetlég- meghosszabbítják. Arra a kérdésre, hogy ellenőrizni lehebe, hogy az ellenfél végez atom robbantásokat, azt válaszol ta, hogy minden valószínűség szerint meg- lehet állapítani, ha ilyen robbantások történnek. Hozzátette azonban, hogy az Egyesült Államok tavalyi három, nagy magasságban végzett robbantását a Szovjet valószínűleg nem vette észre. Azt hiszi, az oroszok szívesen lelőnének iégürkutató rakétákat, hogy értékes hadi és tudományos adatok birtokába jussanak. USA rakéták Nyugat-Németországban A Hadsereg szóvivője bejelentette, hogy áprilisban küldik Németországba a második, rakétákkal felszerelt alakulatot. Azt állította, hogy a döntés már régebben történt és nincs összefüggésben a berlini válsággal. A rakéta típus, amelyet a tengerentúlra küldenek az elsők közül való, amelyet nagyobb mennyiségben gyártottak. Hatótávolsága mindössze kétszáz mérföld. Hogy' az intézkedés valóban régebbi keletű-e vagy sem, nem lehet biztosan tudni ; tény azonban, hogy a berlini válság kitörése óta ez az első erősítés, amit Németországba küldtek.
