Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-10 / 3. szám
IX. évfolyam, 3. szám, 1959 január 10. szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG ßaMadia* ^«tt^vtUuu 998 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Scerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9.től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vélaszbólyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I MVifvás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk «ÉMza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség "Mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Mikoyan szovjet miniszterelnökhelyettes Washingtonba érkezett kéthetes "félhivatalos" látogatásra. Az új űrhajó nimbuszától támogatva úgylátszik azon igyekszik, hogy megegyezést hozzon létre a függő gazdasági és politikai kérdések, ben. A megbeszélések már megkezdődtek, de annyi már eddig is látható, hogy lényeges változást nem fognak magukkal hozni. Az amerikai kormány nyilt célja az, hogy az amerikai életformát és az amerikai ipar erejét bemutassa a szovjet kiküldöttnek. Eisenhcwernek és a washingtoni kormányköröknek általában az a véleménye, hogy a Kelet-Nyugat közöd ellentéteket nagyrészt a kellő információ hiánya okozza. Úgy érzi.k — s ebben a felfogásukban támogatja őket a technika terén mindkét részről egyformán elért komoly haladás —, hogy tulajdonképpen nincs mélyebben rejlő oka annak, hogy a Nyugaton élő szabad emberek és a Vasfüggöny mögött élő falanszter-emberek bizalmatlansággal nézzenek egymásra, — mert hiszen az emberek itt és ott is ugyanolyan lények. Ezért — mondják Washingtonban — nem szabad elzárkózni semmiféle hivatalos, félhivatalos, vagy magánlátogatás elől. Eddig mi is osztjuk mindazoknak a nézetét, akik több 'nfor. imádótól több kölcsönös bizalmat, s a több bizalomtól tartósabb békét várnak. Mi azonban azt is tudjuk, hogy ha a szovjet emberek nem is különböznek a nyugati átlagemberektől fizikailag és pszichikailag, azonban a rájuk nehezedő, régen elavult imperiahsta rendszer miatt soha nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy felfogásukat nyilvánítsák. Amint a középkorban a felfedezések és hódítások csak a király egyéni gazdagságát növelték, csak az ő és barátai sorsát javították, ugyanígy a most uralkodó keleti középkorban a holdrakéták, atombombák, vagy akár a világűr égitestein való ieszállás nem fogja az egyén sorsát javítani a Vasfüggöny mögött, csak legfeljebb egy általánosan gyűlölt szimbólumnak, a szovjet felségjelnek ad egy újabb megjelenési formát. Ezért azt hisszük, hogy Mikoyan washingtoni tárgyalásai sem érnek el többet, min az angol és a francia király tárgyalásai a 16-ik század elején arról, hogy az amerikai kontinensen, hol legyen Anglia és Franciaország között a határ? A nyugati kontinens nem is volt más, mint indiánok és gyérszámu európai expediciós csapatok véres, de helyi jelentőségű csatározásainak a színhelye mindaddig, amig a jelenlegi USA és Kanada földjéért az óceán másik oldalán ülő királyok veszekedtek. Fejlődés és boldogság csak akkor kezdődött, amjkor a hódítás helyett a békés termelés vált főcéllá. Mikoyan és ä Washingtoni kormány tagjai között a tárgyalások csak akkor hozhatnak eredményt, ha a szovjet lemond Európában és Ázsiában egyaránt a fegyverrel való hódítás és birtoklás őrült eszméjéről. Ha ebben az irányban van felhatalmazása a kis örmény miniszterelnökhelyettesnek, akkor a vizitje százszor többet ér, mint minden űrhajó, — de ha nem, úgy a megegyezés továbbra is a Holdban marad, — de ott is csak addig, amig az emberek meg nem vetik a lábukat. A'magyar történelem ezer éve 1657. január 10. . II. Rákóczi György lengyel politikája. 302 évvel ezelőtt Rákóczi fejedelem fia és utóda már uralkodásának elején arra gondolt, hogy kincsei segítségével királyi koronát szerez magának. Előtte volt Báthory István példája, kit a lengyelek, Bethlen Gáboré, kit a magyarok választottak királyuknak. Két kiváló elődje tekintélyt szerzett országának az európai hatalmak körében. 1665-ben II. Rákóczi György követei megjelentek X. Károly svéd királynál, ki abban az évben háborút indított Lengyelország ellen s a meggondolatlan fejedelem belépett a háborúba. Az 1656 decemberében kötött szerződés értelmében a két szövetséges felosztotta volna egymás között Lengyelországot. Rákóczi kapta volna az ország keleti déli részét Krakkóvá és Varsóval együtt. 1657. január 10-én Rákóczi megkezdte a hadjáratot és sikerült is néki egyesülni Károly hadseregével. A svéd király azonban a dánok támadása miatt kénytelen volt országa védelmére sietni, mire Rákóczinak is meg kellett kezdeni éhező, kimerült seregével a visszavonulást. Kétségbeesett helyzetben megalázó feltételek mellett megegyeztek a lengyelekkel, ő maga pár lovasa kíséretével sikeresen haza is jutott Erdélybe, de Kemény János vezetése allat álló seregét a tatárok vagy leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek olvassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban: 1 hasáb 1 inch $1.50. Ha két vagy több egymásután! számban adja fel csak 1.30. Nagyobb és állandó hirdetéseknél dr engedményt adunk! ORVOSSZEMMEL LÁZ A test melege a szervezetben elégett tápanyagokból fakad. Szervezetünkben állandó, úgynevezett lassú égés megy végbe, melynek során meleg termelődik. Lassú égés az az oxidációs folyamat, melynek során a tápanyagok alkotórészeikre bomlanak (lassúnak azért nevezik az égést, mert nem jár láng képződésével). A szervezet melegháztartása hasonlít a központi fűtésre szolgáló kazán működéséhez. A fűtőanyagok (tápanyagok elégéséből keletkezett hőt a csöveken (vérereken) végigfutó meleg viz (vér) viszi el a ház (test) legtávolibb részeibe is. Amint vannak jó és rossz fűtőanyagok, úgy vannak különböző kalóriatartalmu tápanyagok is (sok meleget, sok kalóriát szolgáltat például a zsir). A szervezet hőmérséklete normális körülmények között állandóan egyforma (kb 36 és 'A C fok). Egyenletességéről bonyolult berendezések, a hőszabályozás szervei gondoskodnak. A melegtermelést és a hőleadást az agyban lévő höközpont irányítja. Láz alatt a testhőmérséklet emelkedését értjük. A láznak különböző fokai lehetnek. Van kisebb hőemelkedés, subfebrilitás, melynél a hőmérséklet nem haladja túl a 38 fokot, de létezik igen magas-láz is. 41 fok fölé élő ember hőmérséklete ritkán emelkedik .A hőmérséklet emelkedhetik lassan, fokozatosan vagy hirtelen hidegrázás kíséretében. Hirtelen leesését krízisnek nevezzük (a kritikus lázleesés bizonyos betegségekre, pl. tüdőgyulladás, jellegzetes). Igen különböző kórokok idézhetnek elő lázat. A leggyakoribb okot a baktériumos fertőzések adják. Ilyenkor a baktériumok és termékeik váltják ki a hőmérséklet emelkedését. Vegyi anyagok, vérbetegségek, anyagcserebetegségek és idegrendszeri zavarok is kiválthatnak lázat. A lázban megszűnik az összhang a hőtermelés és a hőleadás között. Normális körülmények között ugyanis a hőtermelés és a hőleadás egymással egyerjsúlyban van. Ha a külső hőmérséklet alacsony, fázunk, didergünk. A didergés azt jelenti, hogy izmaink összehúzódnak, hogy a mozgáskor az izomzatban termelt hővel egyensúlyozzuk ki a hőveszteséget. A libabőrösség is a bőrizmok összehúzódásának a jele. Ez rendszerint nem elegendő. Ilyenkor meleg italokat kell innunk vagy olyan ételeket kell ennünk, melyek szervezetünkben elégve, meleget termelnek (szalonna). A szeszes italok (pálinka) gyors melegtermelő hatása korántsem olyan célszerű hidegben, mint ahogyan gondoljuk. Mi történik? Hidegben a bőrerek összehuzódnak, hogy a szervezet párolgás útján ne veszíthessen meleget. Az alkohol bénítja az agy velőben lévő érközpontot, minek következtében a bőrerek kitágulnak. Az értágulásnak melegérzés a következménye. Mondanunk sem kell, hogy ez — bár kellemes — de célszerűtlen reakció. Igen érdekes élettani kísérletek győzték meg a tudósokat arról, hogy az agyban létezik egy úgynevezett hőközpont. Francia orvosoknak sikerült először állatokban lázt előidézni azáltal, hogy az agynak egy bizonyos helyét tűvel megszúrták. A höközpont működéséről a következő az elgondolásunk, melyet kísérletes vizsgálatok is alátámasztanak: A szervezetben lévő meleg forrása a vér. Ha a vér bármely oknál fogva magasabb hőmérsékletre emelkedett, mint normális volna, felmelegiti a hőközpontot is. A hőközpont ekkor működésbe Lép. Megnyitja azokat a zsilipeket, melyekkel a fölösleges és ártalmas melegtől megszabadulhatunk. A bőr erei tágulnak, megindul a verejtékelválasztás, növekszik a párolgás, tehát fokozódik a hőleadás s a vér hőmérséklete ismét normálissá válik. Ellenkezőképpen áll a dolog, ha a vér valamilyen oknál fogva lehűl. A hidegebb vér ingert fejt ki a hőközpontra, amely fokozott melegtermelést indít meg. Az izmok összehúzódnak (borzongás), az erek megszükülnek (fázás), a mirigyes szervek működése megélénkül (éhsegérzés, táplálékfelvétel). A vér állandó hőmérséklete tehát ismét biztosítva lesz. Lázban ez a szabályozás felborul. A lázas ember melegtermelése fokozott, hőleadása csökkent, hőközpontja vagy kóros ingerületben van, vagy bódult. Mindezt legtöbbször a baktériummérgek okozzák. Lázban fokozódik az anyagcsere, a fehérjebomlás is. A lázcsillapító szerek legnagyobbrészt az ingerületben lévő hőközpont megnyugtatása által csökkentik a hőmérsékletet. Mivel minden betegségnél más és más szert kell adnunk, a láz eredetének és fokának megfelelő adagolásban, az egyes lázcsillapító szereket 1. a megfelelő betegségek kezelésénél. A láz mérésére külön hőmérő, az úgynevezett maximált thermométer szolgál. Kevesen tudják, hogy a lázmérő megalkotója Galilei volt. BoeQOOQCoeoQOOQgogooooocooQooooeooeQOBeeoooQQPo« Az emigráció kora A A huszadik század az emigráció százada*. Soha azelőtt a világtörténelemben nem vándorolt egyik helyről a másikra annyi ember, mint most. Háborúk, politikai változások és forradalmak, társadalmi változások, valamint a technika és közlekedés fejlődése okozták, illetve segítettek elő e folyamatot. E népvándorlás nagyrésze kényszer következménye volt. 1956-ban a Gottenberg Research Committee, (Gottenberg Kutató Bizottság) becslés alapján számadatokat készített a népsk e nagyarányú mozgásáról. A bizottság egyedül Európára nézve, amellyel foglalkozott, azt ál'apitotta meg, hogy e század elejétől napjainkig hozzávetőlegesen 68 millió ember kényszerük otthona elhagyására, vagy vándorolt el önkéntesen. Ezek közül 14.1 millió 1912 és 1939 között hagyta el hazáját, 26.6 millió 1939 és 1945 között és 27 millió 1945 óta. E számok nem foglalják magukba a Kis-Ázsia.i, Arrika-i, Ázsia-i és a Csendes Óceán-i szigetországban végbement vándorlásokat. Korunk a népek vándorlásának ideje. Milyen szerencsés e vonatkozásban Kanada. Az emigrációt csak passzív formában ismerte meg: új hazája lett sok-sok ezernyi vándor, nak. A második világháború végétől 1957 végéig egy és háromnegyed millió embert vett fel, akik 30 különböző országból jöttek, hogy részt vegyenek velünk együtt egy nagy ország és nemzet felépítésének nagyszerű vállalkozásában. Jelemeg az a helyzet Kanadában, hogy minden tizedik személy háború utáni bevándorló és körülbelül minden nyolcadik külföldön született. Egyszóval az emigráció adja Kanada igazi vérét és éltető erejét. Kanada történelme kezdete óta mindig a bevándorlók MeK- kája volt és a bevándorlás éppen úgy része Kanadának, mint a hó és a szúnyogba búza és a fa, a vasérc és az uranium. Talán igaz, hogy még soha nem építettek oly kevesen oly -sokat és oly rövid idő alatt, mint Kanada lakói az elmúlt 25 év alatt. E nagyszerű építő munka nem lett volna lehetséges — különösen a háború utáni években — a bevándorlók munkaereje, energiája és szaktudása nélkül. És, ha a jövőbe tekintünk, mindenekelőtt a közelebbi jövőbe, megállapíthatjuk, hogy továbbra is nagy szüksége lesz új vérre, és újabb bevándorlók jövetelére és letelepedésére. ■gooocoaopooBMoooeoocofloooDOcoeB«M«ogooocoeoow A montreali Leo Gervais, Kanada egyik legkiválóbb faszobrásza, akinek neve már nemzetközileg is ismert, nyerte meg az idén a British American Oil Co. Ltd. által adott Canadiana-dijat, Kanada állat- és madárvilágát megörökítő nagyszerű fafaragásaiért. Fenti művei a Canadian Handicrafts Guild által rendezett versenyen kerültek kiállításra az idei nyári torontoi Nemzetközi Vásáron. Dornis Judit.ot a berlini Staedtische Operá-ban tartott előadása után ismételten a függöny elé tapsolta a lelkes közönség. A ma már nemzetközi-hirű balett-táncosnő most tér vissza Kanadába, hogy elnyerje állampolgárságát. Dornis Judit honositott, magyar szülők gyermeke, aki tanulmányait Kanadában végezte (úgy szellemi, mint balett) és idei európai turnéján aratott csábitó sikerei ellenére is visszatér Kanadába és egy itteni hivatásos balett-társaságnak lesz tagja. Magyar menekültek kihallgatása Amerikában j Az 1956-i magyar szabadságharc menekültjeinek kihallgatása most indult meg a Bevándorlási és Honosító Hivatal fiókjainál, hogy az ideiglenesen beengedett magyarok itt tartózkodását véglegesítsék és eredeti megérkezésüktől számított öt év múlva amerikai polgárságért folyomodhassanak. Megérkezése után körülbelül két év múlva minden menekült behívót kap a Hivatalban való személyes megjelel nésre, ha címét a postán kapható űrlapon előzőleg bejelentette. (Itt jegyezzük meg, hogy most januárban minden külföldi állampolgár ismét köteles a postán jelentkezni). A Bevándorlási Törvény általános szabályai szerint, az a külföldi, aki az amerikai társadalom terhére esett az első öt éven belül, deportálható, azonban a Hivatal arra az álláspontra helyezkedik, hogy miután majdnem minden magyar menekült már úgyis közsegélyt vett igénybe, (Amerikába való utazása, Camp Khmerben való elhelyezése, állásszerzés, stb. körül), ezt a kérdést náluk liberálisan fogják elbírálni. Ha a magyar menekült mégis attól tart, hogy fehér kártyájának zöldre való átcserélésénél akadályok merülhetnek fel, ajánlatos, hogy bevándorlási ügyekben jártas ügyvédhez vagy jótékony egyesülethez forduljon tanácsért. Ilyen egyesület a Common Council for American Unity, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. amellyel magyar nyelven is levelezhetünk, vagy telefonálhatunk. A tanácsot a kihallgatás előtt kérjük ki és nem utána. OOOeOOOOOOOOOaOQOgOOMgOOBOOOQOC SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT’ Négy kanadaiból három, a sütéshez Magic Powdert használ. E sütőpor használata négy generáció óta családi hagyománnyá vált. Használjon Magic sütőport minden régi receptjéhez, az alábbihoz is. FÖLDI MOGYORÓS TEKERCS Keverjünk össze 3 csésze lisztet 5'A teakanál Magic sütőporral és % teakanál sóval. Vágjunk bele 1 teakanálnyi lehűtött növényi zsiradékot, Vb csésze tejet, egy V2 teakanál vaníliával. A száraz keverék közepébe mélyedést csinálnuk s abba beleöntjük a folyadékot, majd villával gondosan öszszekeverjük, majd kisodorjuk. 1 evőkanál olvasztott vajat vagy margarint összekeverünk % cs. földi mogyoró vajjal (peanut butter) és V2 csésze laza barna cukorral. A keveréket a tésztára hintjük és rulád módjára összetekerjük, zsírozott (4'/2x8V2 inch méretű) tepsire helyezzük. Meleg, 400 fokos sütőben mintegy 45 percig sütjük. Adag egy cipónyi. ‘Méréshez használjunk mindig kanadai szokvány mérőcsészét és kanalat, Általában minden csészényi liszthez 2 teakanálnyi Magic sütőport használunk. A Standard Brands Ltd. egy újabb fimon terméke 1995
