Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-18 / 14. szám

IX. évfolyam 14. sz., 1959 feb. 18., szerda 6 KANADAI MAGYARSÁG 14 éa 18 karátos európai .karika-, gyémánt- és brilliáns­­gyűrük, világmárkás órák részletre is. TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet I A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN FŰTŐOLAJ- ÉS SZÉN Ha szüksége van: Fűtőolajra olajégőkhöz vagy kékszénre kályhákhoz HÍVJA: THE 2221 YONGE STREET, TORONTO, ONT. TEL.: HU. 1.2221 Megbízható fűtési szolgálat 90 év óta. 24 órás olajégő szolgalat. »" 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Tóbiástól 482 Queen St. W., Torontó Telefon: EM. 8-1255 LESLIE CLEANERS tisztit és javít g»r»nciév»l 2 EWART AVI. RO. 7-B11S Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos i LELESZY GYÖRGY '/AVWWWWvVAVAVl'A Izsák I. Elemér ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 i < < < i 4 4 4 4 4 4 4 4 !• •'•ah. TORONTOBAN SOK VENDÉGLŐ, MULATÓ VAN, DE MAGYAR CSÁRDA CSAK EGY VAN I Ha jól akar enni, inni, szórakozni JÖJJÖN A HIRES CSÁRDA ÉTTEREMBE < 180 QUEEN STREET, WEST Tel.: EM. 3-7812 * Tanulj Kanada vezető szak- \ {»kólájában Légy fodrász i Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló 0 szakemberek ezrei kerültek | ki, nagy lehetőségeid ( kínálkoznak, szép, * 0 megbecsült, jólfizetett j \ foglalkozásod lesz. Ingyen < J katalógus. Nappali és esti 5 * tanfolyamok. \ Érdeklődés írásban vagy J személyesen j MARVEL J * HAIRDRESSING SCHOOL J * 358 Bloor St., W., Toronto J * Ontario területén fiókok * Hamiltonban és Ottawában. * Kérjük külső munkatársainkat, tudósitóinkat és hirdetőinket: hogy cikkeiket, tudósításaikat, hirdetéseiket úgy adják postára, hogy mi azt szerdai számunkra előző hét csütörtökjén, szombati számunkra pedig kedden délig megkapjuk. 4 Esküvőkre, összejövetelekre 4 külön termek! 4 Minden magyart szeretettel vár a BUKLIN CSALÁD vuioját azonnal javítja 117. FOLYTATÁS Earl Mabee White Owl Service Station - Delhi, Ont. Telefon 331.— „Evangélikus Református” Magyar Egyesült Egyház Hungarian United Church és A Független Magyar Református Egyház 423 Queen St. W., Toronto Lelkész: dr. Pokoly László Istentiszteletek kezdete 11 óra. Vasárnapi iskola ugyan­akkor kezdődik. Magyar is­kola szombatonként 10—12 óra között van. Ifjúsági ösz­­szejövetel csütörtökön 8—10 óra között van. Bibliaóra csü­törtökön 9—10 között. EREDMÉNYT AKAR ? HIRDESSEN LAPUNKBAN! Figyelje könyvosztályunk hirdetéseit. LAPUNK KÖNYVOSZTALYAN KAPHATÓK : Babits Mihály : Hatholdas rózsakert...................................$0.80 Béla deák: Hulló Vércseppek ............................-r....$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-Magyar, Magyar-Angol szótár $5.80 Csaba István: Az elsűlyesztett háború ...................... $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól.........................$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ..............................$1.80 D. Holló: •''WHHMi Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata„....$2.80 Kempis Tamás: Krisztus követése......................................$0.50 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ...........................$2.00 Cl. Kenneth : Éjszaka Cairóban ...............................„..........$3.60 Cl. Kenneth: Neonfény a Nílus mellett ...........................$3.90 Kisjókai Erzsébet: Titokzatos jel a falon.....................$1.60 Móricz Zsigmond: Mese a zöld fűvön...............................$0.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada................................... $1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör..........................................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu................................... $0.30 ” ” ” Vászoly ..............................^..*1.80 M. Saint Clair: Ella néni meséi.................................... $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök___$1.00 Ugyanaz angolul .......................................................... $2.00 Székely M. Imre : Szent István Jegendáj a......... $0.25 Szenei Miklós: Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul $2.50 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia ................. $5.00 Francois Villon : Balladái (Faludy átköltésében.) $2.00 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal_______________$1.00 Piatnik-féle magyar játékkártya________ $1.50 Minden egye» Könyv arahoz 10 cent putmHouaeget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. De mit mondanak majd ehhez azok a tiszta égi szemek, melyek most a pillák selyem­rojtja alatt vannak elrejtve ? Mit mondanak, ha majd megnyílnak ? Jaj, azok a szemek ! És Noszty nem karolta át, amint akarta, hanem a helyett letérdelt az ágy melletti sző­nyegre s gyöngén megérintő a párnán nyug­vó kis kezet. — Mari ! — szólt halkan. Erre a hangra feltekintett félébren, fél­álomban, meglátta Nosztyt, valami mosoly­­féle suhant át az ajka balszögletében, aztán újra lecsukta nyugodtan a szemeit. Azt hitte, álmában látja Nosztyt. S ez jól esett neki. — Itt vagyok. Én vagyok, — ismételgette Noszty hangosabban s kezébe vette a kezét. Mint a megriasztott madár, ahogy a szár­nyát idegen érintésre szétcsapja, elhárítólag emelte fel a karjait s egy velőtrázó sikol­tással bujt a paplan alá az álla hegyéig. A rémületé volt az első mozdulata, a szem­éremé a második. Feri bűnbánó hangon beszélt hozzá : — Bocsássa meg, óh, bocsássa meg, hogy ide jöttem. Ne haragudjék, édes Mari. Nem akarok semmi rosszat. Csak azért vagyok itt, hogy meghallgasson és igazat adjon ne­kem. Az pedig egy szót se felelt. Ajkai mozog­tak, látszott, hogy beszélni akar, de nem tud, mintha megnémult volna. Finom orreimpái remegtek, homlokán a rettenet verejtéke gyöngyözött. Majd végre hangos sírásban tört ki. Noszty pedig csak egyre ismételget­te, hogy ne haragudjék és ne féljen tőle, mert ő nem akar tőle semmi rosszat. A könnyek igazi fegyverei a gyengébb nemnek ; Feri elgyengült, Mari megedződött általuk. — Távozzék innen ! — kiáltá váratlanul, élesen s almavirágszín karját végighúzva a szemén, végigkente rajta a könnyeket. — Ha ebbep a pillanatban nem megy, föllármázom a kórházat! És keze a zsinór felé nyúlt. — Hasztalan — felelte Noszty, — a zsi­nórt elvágtam. — Becstelen ! — sziszegte a leány meg­vető hangon. — Nem félek magától. Én ame­rikai leány vagyok. Velem nem olyan könnyű elbánni. Erre a bátor hangra Feri úgyszólván ösz­­szetört. — Óh, Mari, ne legyen olyan kegyetlen, — esengett — ne ítéljen olyan keményen. Hibás lehetek, de nem becstelen. A módok és az eszközök, amelyekhez nyúltam, talán kifogásolhatók, de a cél... E pillanatban nagyot lobbant a gyertya utolsó lángja s egy szörcsenéssel kialudt, homály támadt a szobában. Mari felhasználta ezt, a paplan alatt az ágy lábához csúszott, fürgén, mint a gyík, ott hirtelen átvetette magát az ágy deszká­ján s egy iramodással az ablakpárkányon termett. Noszty csak az alsószoknyák sustorgását hallotta, aztán valami fehéret látott meg­villanni a sötétben, csak akkor vette észre, hogy voltaképen mi történt, mikor onnan fenyegette meg : — Ha ön nem megy, én megyek. Leugrom innen — s ezzel csavarni kezdte az ablak kilincsét.' Noszty ijedten fordult meg. — Mari, Mari, az Isten szerelméért, meg­álljon. Térjen vissza az ágyba és hallgasson meg. Ha ön elküld, miután meghallgatott, esküszöm az élő Istenre, távozom a szobából. — Hát jól van, beszéljen, — mondá s egy­kedvűen lógázta a lábait a párkányon ülve. Már egy csöppet se félt, érezte, hogy ő van felül. — Jöjjön vissza, kérem, mert ott megfá­zik. Az a halál ott ! — Távozzék az ágytól, távozzék a kályhá­hoz, akkor visszamegyek. És esküdjék meg, hogy nem közeleg az ágyhoz, esküdjék meg az anyja sírjára, mert az anyját talán sze­rette. — Szerettem és esküszöm az ő sírjára, hogy mindenben engedelmeskedni fogok magának. — Úgy ? Akkor jól van. (Most már szinte tetszett a dolog Marinak.) Mindenek előtt hunyja be a szemét és forduljon el. — Ha elfordulok, akkor minek hányjam be a szememet, ha pedig behúnyom a szeme­met, minek forduljak el ? — Csak semmi okoskodás. Noszty a kályhához ment, amit azzal konstatált, hogy fölemelte a piszkálóvasat és felturkálta benne a parazsat a hamu alól. Azalatt Mari visszasuhant az ágyához. — Hát most, mondja meg, hogy jutott ide és mit akar ? — Engem a szerelem hozott ide, az oltha­­tatlan, a zablát, fegyelmet és akadályt meg­vető, mindent összetipró lázas szerelem. — Ne mondja ! — szólt közbe Mari nyúj­tott, gúnyolódó hangon. — óh, szegény em­ber ! — Képzelje magát helyzetembe. Megsze­rettem egy lánykát, egyszerű sorsú gyerme­ket, önt Mari, mikor még azt hittem, komor­­na. ő volt életem, kerestem mindenfelé, áb­rándoztam felőle s íme sorsunk összehoz, ki­sül, hogy ideálom dúsgazdag kisasszony, ön Mari. Mindjárt éreztem akkor, hogy szeren­csétlenség ért. Vissza akartam vonulni, de ön bátorított s végül, hiszen tudja, ebben az alakban is majdnem kalászba szökött már a boldogságom, mikor az ön apja megjelent és a sógorom előtt kijelentette, hogy min­dennek vége szakadt. Képzelheti azt a bána­tot. Egy összetört szerelem is megölhet egy embert, de két összetört szerelem egyszerre, ez már nem a halálba kergeti, hanem mesz­­szebb, a pokolba. Hányszor kiáltottam fel az Istenhez gyötrelmemben : Isten, Isten, minek tetted azt ? Legalább hagytad volna meg Klárit. Az is elég lett volna nekem, hogy keressem, hogy gondoljak rá, tudjam, hogy megvan valahol, de mért tetted nekem a világot egészen üressé ? A dallamos, behízelgő hang megrezegtet te a Mari lelkét, egy szót se felelt, csak só hajtott : hiszen ő sem bánná, ha megvolna a vadász valahol... — Hát már most mittévő legyek — foly­­tatá Feri keserűen, miközben leült a fásko­sárra — vártam, hogy talán jelt ad, csak egy parányi jelt és küzdeni fogok, aihogy a közönséges életben küzdenek az akadályok­kal és diadalra viszik szerelmüket igen sokan. De maga úgy tett, mintha soha semmi se történt volna köztünk. Maga úgy látszik, azokhoz a virágokhoz tartozik, amelyeket mindennap más-más vízbe kell tenni, hogy éljenek. Maga engem sohasem szeretett. Mari nyugtalanul mozdult meg a párnák közt. — Az nem igaz. — Egy'jégcsap nem lehet hidegebb, mint amilyen ma irántam volt. Mari észre se vette, hogy megint fordult a kocka, támadóból védekező lett. — Ne gondoljon rosszat felőlem. Nem magához vagyok én kegyetlen, de én magam hoz. Megparancsoltam a szívemnek, hogy •'‘ne mozogj”, megparancsoltam a szemem­nek : “ne árulkodj !” és magának úgy lát­szik, hogy szót fogadtak, de én tudom, hogy nem egészen. Magamat kell elszoktatnom a reménytől, apámnak a kijelentése után, hogy ön nem becsületes ember és sohasem lehet az én férjem. —. És megmondta az apja a bűnömet ? —Igen, mondott valamit, talán nem az egészet, úgy sejtem, nem az egészet, de eleget. — Tehát ön is elitéi, Mari ? — fakadt ki Noszty és olyan tompa volt a hangja, mint­ha a föld alól jönne. — Értem, hogy az apja ilyen, de hogy egy szerelmes leány szerelmét gyökerestől fújja el az első szél, az mégis lehangoló, sivár dolog. Hiszen nem öltem embert. Igaz, hogy bűnös vagyok, meggyó­nom őszintén, de hány fiatalember kevere­dik ilyesmibe, akikből később derék ember lesz. A helyzet, a szorultság, az éhség vi­szi rá. — Hogyan, az éhség is ? Mari. csodálkozott — Sokszor az is. Beismerem, megtörtént velem, de soha nyilvánosságra nem jutott, nincs is semmi bizonyíték rá és végre meg­fizettem. — Mit beszél ? Megfizette ? — Természetesen. — És aztán ? — Széttéptem. — De hát miről beszél maga ? — A váltóról. — Nem értem. Hát iszen tudja, aláírtam az ezredesem nevét, mert pénzre volt szükségem, ezért kellett elhagynom az ezredet s ezért hagyott el most maga is. — Nem, én erről semmit se hallottam, — tiltakozott. — Pedig csak ez az egy fiatalkori botlá som van. — Hiszen ha csak ez volna, — szólt Mari fitymáló hangon. — Mondom, hogy ez. — Ugyan menjen ! Maga engem még c nehéz órában is bolonddá akar tenni. Mit bá­nom én, hogy mit firkált maga alá, mit nem firkált, de másról van itt szó, tisztelt úr.. — Ugyan miről ? Én azt hittem, hogy az unokatestvé­remről, Velkovics Rozáliáról beszélünk. — Hiszen ha csak az volna i — sóhajtott fel Noszty. — Micsoda, maga azt oly csekélybe veszi, hogy egy leánynak megzavarja a fejét, há­zasságot igér neki s ugyanakkor egy más vidéken egy másik leány iránt tetteti a nagy, észbontó, hogy is modta csak az imént, — a lázas szerelmet. Noszty nevetett. ALEX A. KELEN LIMITED Alapítva 1925 1467 MANSFIELD STREET, MONTREAL, QUE. IKKA kanadai vezérképviselete UJ HÚSVÉTI IKKA ÁRJEGYZÉK: "SWEET” ............................................................—$5.00 1 kg. keksz, Vt kg. konyakos meggy, 1/2 kg- tojáscukor 1 db. nyulfigura, 1 db. 20 dkg.os csokoládétojás AZONKÍVÜL: "IRIS" húsvéti édességcsomag ................ $ 6.50 "EASTER" húsvéti édességcsomag ............... $11.QO HATTYÚ mosógép, facsaróval .............. ....1 $100.00 és számos más kitűnő új cikk. Kérje az IKKA új árjegyzékét NÉHÁNY PÉLDA UJ, RENDKÍVÜL OLCSÓ GYÓGYSZER-ÁRJEGYZÉKÜNKBŐL : Vitamin B. 12. 2X5cc á 1000 mgm ....................... $ 5.90 Preludin (fogyókúrára) 100 tabletta ...................... $ 5.50 Vasolastica (érelmeszesedés ellen) 25 amp............. $12.90 KELEN TRAVEL SERVICE UTAZÁSOK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE Növelje gyorsabban takarékbetétjét! 5(77 a Canada Permanent /O Debentures-n KAMAT A megtakarításnak ez a legbiztosabb módja! A Canada Permanent Debentures (Kanadai Állandó Kötlevelek) 5—10 évig terjedő időre 5 százalékot fizetnek, 4Va százalékot 3 és 4 évre. 4 százalékot 1 vagy 2 évre. Könnyű vásárolni azokat és biztosítva vannak olyan intézet által, mely több mint 100 év óta szolgálja Kanadát. .A kötlevelek (debentures) kitűnő módja a takarékoskodásnak. Meghatáro­zott időre birtokolja azokat, mint a kötelezvényeket, és erre az időre a meghatározott kamatot fizeti önnek s a kamat biztosítva van. Küldje el még ma az alábbi szelvényt a legközelebbi Canada Permanent intézetbe további részletek tisztázására. Canada Permanent Mortgage Corporation Alapítva 1855. Head Office : 320 BAY ST. TORONTO, EM. 4-4461 Branche« : HALIFAX, SAINT JOHN, MONTREAL, PORT HOPE, HAMILTON, BRANTFORD, WOODSTOCK, WINNIPEG, REGINA, EDMONTON VANCOUVER, VICTORIA. Tegye postára e szelvényt bővebb tájékoztatás céljából Canada Permanent Mortgage Corporation, 320 Bay Street, Toronto 1., Ontario Kérem, küldjék el a takarékbetétekről szélé részletes tájékoztatásukat. Név : -----------------------------------------------------------------------------------------------------------­Cím : _________________________________________________________________ Olvassa ;v X>a:v:-­. .< ő"’ i-; - ; írásait Sokat harcolt azért, hogy , Torontóban különböző nemzeti­ségűek egymásra ta­láljanak. Rovata min­dig nyújt valami ér­dekeset az ujkanadá­­soknak. Mr. Kossar szociális és kulturális kérdésekről ir, a be­vándorlásról és azok­ról a problémákról, nogyan illeszkedjék he az uionnan jött a kanadai életbe. Kedden és pénteken a TELY-ben Gyermektragédia Londonból jelentik : Bor­zalmas körülmények között halt meg Johnny Ball nyolc éves fiú szüleinek londoni há­zában. (Folytatjuk) Reggel az apa és az anya már korán munkába mentei- és otthon hagyták fiukat mint máskor it tették. A fiú egyedül szokott reggelizni é: utána az iskolába menni. Amikor Mrs. Bell félöt felt a munkából hazatért, nem ta­lálta otthon a fiát. Elkezdte keresni, megkérdezte a szom­széd gyerekeket, nem látták-t Johnnyt, de senki sem tudott felvilágosítást adni. Amikoi férje hazajött, tovább keres­ték és ekkor már a szocnszé dók is erősen bekapcsolódtak a kutatásba. Este hétkor ér­tesítették a rendőrséget is. Alig, hogy a rendőrök meg­érkeztek, az egyik szomszéd­nak az az ötlete támadt, hogy kutassák át a házat a padlás­tól a pincéig. A pincébe Mrs. Ball ment. Alig néhány pilla­nat múlva éles sikoly hallat­szott. Lerohantak a pincébe. Az asszony egy súlyos tölgy­fa-láda előtt állt, benne fiá­nak holtteste. A gyermeken még rajta volt a pizsamája ; reggel valószinüleg bemászott a ládába, amelynek súlyos fe­delét vagy magára húzta, vagy az rácsapódott. Ahhoz azonban, hogy kinyissa, nem volt ereje. Amikor rátaláltak, már legalább hat órája ha­lott volt.

Next

/
Thumbnails
Contents