Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-18 / 14. szám
KANADAI MAGYARSÁG IX. évfolyam 14. sz., 1959 feb. 18., szerda Uj világhatalom születik Afrikában Kwame Nkrumah a fekete népek szellemi vezére. Elefántcsordák a bozótos szavannákon és repülőgép a magasban, ez a mai Afrika szimbóluma. Kőkorszak az őserdő primitiv törzsei között és atomkorszak a néhány mérfölddel arrébb levő modern városokban, ez pedig az afrikai élet nagy problémája. A tegnap kezdetlegessége és a mának szédítő technikai vívmányai, a legsötétebb babona és az orvostudomány csodái, primitiv törzsi élet, korlátlan törzsfőnöki uralommal és demokrácia — kell-e még több ellentétet felsorolni, hogy lássuk, milyen természetűek a feladatok, amelyek Afrika uj vezetőire várnáik? Aminek most szemtanúi vagyunk, Afrika népeinek robbanásszerű, lázas magáraébredése minden nap újabb, meglepő, váratlan hírrel lepi meg a figyelőt. Itt egy uj ország születik, ott valamilyen nagy népi mozgalom bontja ki szárnyait, amott államformák változnak meg, lázadás, forradalom tör ki, vagy ipari emporiumok, uj városok létesülnek. Olyan az egész fekete földrész, mint egy nagy kohó, amelyben minden forr és folyékony állapotban van. Mikor fog belőle kialakulni valami végleges és milyen lesz az, ami kialakul belőle, nagy kérdőjelek ezek, amikre senki sem tud válaszolni. Amikor Afrikának ezt a lázas korszakát kissé alaposabban kívánjuk bemutatni, csak a négerek lakta területre gondolunk, tehát nagyjából a Szaharától délre és a Zambézitől északra eső vidékre. A Szahara lakossága nagyjából arab, Délafrika pedig a fehérember vezetése alatt áll. A közbenső óriási területen kb. 125 millió néger él, akik a legkülönbözőbb fajokhoz tartoznak, igen különböző kulturális fokot értek el és nagyszámú különálló államban élnek. A nehézségek egy része, éppen a sokféle államból és ezek népi összetételéből fakad. A gyarmatosító európai hatalmak annak Idején nem törődtek azzal, milyen népfajták élnek az illető területeken. így azután egy.egy gyarmatba többfajta néptörzs is belekerült, viszont egyes nagy törzsek, amelyek több milliós lelket számláltak és elég magas kulturfokon álltak, két, vagy esetleg több különálló gyarmatba kényszerültek. A múlt század második felének gyarmatositásai nagy változásokat hoztak a> néger lakosság életébe. Bár lassan, de megindult az iskolázás, az Írás, olvasás tudománya terjedni kezdett. Természetesen még most is igen messze vagyunk attól, hogy általános elterjedésről beszélhetnénk,. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a felnőtteknek legfeljebb 10%-a tud irni.olvasni és a legelőhaladottabb törzsnél is legfeljebb 40% az arány. Fokozatosan azonban kialakult egy müveit réteg is, tanárok, orvosok, papok, jogászok, szakszervezeti vezetők, politikusok, akik példaképül szolgálnak a többieknek és eleven bizonyítékai annak, hogy a fekete népekben is meg vannak a kulturális előhaladásra való képességek, csak megfelelő körülmények kellenek hozzá, hogy ezek kifejlődhessenek és érvényesüljenek. A baj ott van, hogy a történelem rohamléptekkel halad előre, a technikai civilizáció óriáscsizmában jár és a négereknek most né. hány évtized alatt kell behozniok azt, amit más népek évszázadok alatt fejlesztettek ki. Ha ebből a szempontból elemezzük Afrika lakóit, azt kell mondanunk, hogy van egy kisszámú vezető réteg, amelynek tagjai európai vagy amerikai egyetemeken tanultak és amely a felszabadító mozgalmak szellemi vezére. Van egy számban nagyobb réteg, a városokban és nagyobb településeken élő féligművelt réteg, amely elszakadt a törzsi szervezetektől, bányákban, gyárakban dolgozik és végre a hatalmas, teljesen primitiv tömeg: ez egészen alacsony kulturális fokon és kezdetleges gazdasági rendszerben él. Az önálló állami élet 1957.ben Ghanaban indult meg, amely addig Aranypart néven Anglia gyarmata volt. Anglia békés utón adta meg az önállóságot gyarmatának, amely brit dominion maradt továbbra is. Ghana lett az afrikai négerek kirakat állama, az önállósodó törzsek példaképe és vezetője, Kwame Nkrumah az afrikai bennszülött államférfiak mintaképe. A ghanaiak is jól tudják, hogy úttörők és hogy az afrikai népek életében történelmet alakitó tevékenységet fejtenek ki. Tudják, hogy minden alkotásuk, minden törvényük, amit hoznak, minden intézményük, amit létesítenek, példaképül fog szolgálni, akár mert valóban jó, akár mert nem vált be. Már önmagában az a tény, hogy sikerült önállósághoz jutniok és hogy maguk intézhetik — jól, rosszul — sorsukat, a többiekben is felveti a kérdést: "Ha ők meg tudták csinálni, mi miért ne tudnánk?" így azután érthető, hogy a hatalmas földrész valamelyik pontján mindig kitör valami forrongás, nyugtalanság, erjedés. Az önálló állami élet legagilisabb hirdetője, maga Kwame Nkrumah. Nemcsak példájával, hanem tevékenyen is támogatja a mozgalmat. Néhány héttel ezelőtt Accrában, Ghana fővárosában megrendezték az afrikai népek kotigresszusát, ahol megtárgyalták a feketék kölcsönös támogatásának és a függetlenségi politikának módozatait. Ghana politikai rendszere demokratikus, bár vannak egyes olyan jelenségek, amelyek bizonyos tekintély kormányzatok módszereire emlékeztetnek. A személy kultusz például Nkrumah.al kapcsolatban olyan' méreteket öltött, amilyet csak a Hitleri Németországban és a kommunista országokban lehetett tapasztalni. Tér, utca, gyár, hid, mind Nkrumah nevét viseli. Szobrot már most emeltek neki, alig két évvel uralomra jutása után. Bár lehet sok | spontán vonás is ebben, bizonyára némi irányítás is felfedezhető volna, ha valaki nagyon utánanézne. Hivei, akrk előtt megjegyezték ezeket a visszáságokat, azzal érveltek, hogy a nép nagy része még nagyon primitiv és ezért szükség van a személyi kultuszra, ez sok tekintetben megkönnyíti a kormányzást. Amit most Ghanaban látunk és ami Belga-Kongóban. Nigériában, Guineában alakul, ami Afrika egyéb részein még éppen csak, hogy ébredezik, vagy évek, esetleg évtizedek múlva fog felébredni, mindezek a jelenségek egy nagy, történelmi folyamatnak apró mozaikjai. A lényeg az, hogy egy óriási kiterjedésű földrész politikailag elnyomott, kultúrában elmaradt, gazdaságilag kezdetleges fokon élő, faji öntudatában kialakulatlan hatalmas tömege hamarosan, egy.két évtized múltán, esetleg egy-két generáció után egyen, rangú félként fog a népfajok között fellépni. Az a veszedelem, amit a fehér fajra nézve egyes gondolkozók megsejtettek, de amit Inkább a sárga fajók felől láttak közeledni, most a feketék irányából is feltűnt. Az emberiség történelmének alakulása azt mutatja, hogy a harc. amely a primitiv viszonyok között az egyének, később a törzsek között folyt, kultúránk mai (vagy inkább "tegnapi") fokán a nemzetek között folyt, a logika törvénye szerint a további fejlődés folyamán a fajok közötti harccá szélesedhetik ki. Mig azonban az eddigi haditechnikai tudomány az áldozatok számát többé-kevésbé korlátozta, legújabb "vívmányai" már az egész emberiség megtizedelését, esetleg teljes kipusztitását okozhatná. Éppen ezért, mfert ilyen nagy a kockázat, nem valószínű, hogy háborúra kerüljön sor, akár ideológiai, akár faji, akár más hatalmi csoportosulás alapján. Remélhetjük, hogy a harcok, háborúk méreteinek az a szakadatlan növekedése, amelyet az emberiség eddigi történelme mutat és amelynek a fajokra kiterjedése volna a soron. következő lépés, éppen a haditechnika ugrásszerű fejlődése folytán elmarad. Ez a láncszem kiesik és mi meg utódaink nem fogják a fajok közötti gigászi méretű küzdelmet végigszenvedni, pontosabban szólva nem fognak annak kataklizmáiban elpusztulni. A brit hadfelszerelés korszerűsítése r AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÉS BEVÁNDORLÁSUGYI MINISZTER FONTOS ÜZENETE Ha örömet akarunk találni a kanadai életformában tanuljunk meg angolul vagy franciául Ha angolul, vagy franciául — vagy esetleg mindkét nyelven — igazán jól értünk, sokkal több örömet fogunk találni a kanadai életformában. Az természetes, hogy továbbra is olvasni fogjuk az anyanyelvűnkön irt újságokat és könyveket, de ha jól megtanulunk angolul vagy franciául beszélni és olvasni — aszerint, hogy lakóhelyünkön melyik a legáltalánosabban beszélt nyelv — akkor teljes mértékben ki tudjuk élvezni a kanadai életforma örömeit. Ha a nyelvet megtanultuk, teljes mértékben kihasználhatjuk a kulturális és szó. rakoztató intézmények előnyeit. Ilyen intézmények: az iskolás gyermekek szülei, nek egyesületei, a társadalmi egyesületek, a kölcsönös segítségre alakult klubok, a színház, a felolvasások, a televízió, a rádió, az újságok, a képeslapok, a könyvek. Ezenfelül sokkal könnyebben, sokkal több örömmel utazgathatunk egész Kanadá. ban, ha jól tudunk angolul, vagy franciául, vagy mind a két nyelven. Esti tanfolyamokat a legtöbb községben tartanak. A nyelvtanfolyamok ügyében lépjen érintkezésbe a helyi iskola igazgatójával, papjával, vagy a legközelebbi állampolgársági, és bevándorlásügyi tisztviselővel. ^ A brit hadügyminiszter fehérkönyvet bocsátott ki az angol hadsereg- fegyvereinek modernizálásáról. A könyv szerint Nagybritannia és az Egyesült Államok a közöttük fennálló megállapodás értelmében kicserélik technikai tapasztalataikat a fegyverek, elsősorban az atomfegyverek és a rakéták tökéletesítése terén. Nagybritannia most mar tekintélyes mennyiségű atom- és hidrogénbombával rendelkezik és sok irányítható rakétája van,amelyekkel a bombákat bármely ellenséges célpontra ed tudja juttatni. A haditengerészet négy cirkálót és egy atomhajtású tengeralattjárót épít, amelyek irányított rakétákat visznek magukkal, míg a bombázókat gyors tempóban cserélik ki ultramodern típusokra. A fehérkönyv megjegyzi, hogy a rakéták atomtöltésű robbanófejét az angol és amerikai atomrobbantási kísérletek tapasztalatainak felhasználásával tervezték meg. A tapasztalatok kicserélése a két ország között a rakéták gyártásának fokozását fogja eredményezni. Ugyancsak nagy eredményeket mutathat fel a brit haditechnika a légdökéses gépek építése terén is. A Vulcan és Victor léglökéses bombázók olyan magasságokban repülhetnek és olyan sebességet érnek el, amilyet a világ egyetlen más bombázója sem tud felülmúlni. j Sok uj otthonra van szükség a gondozatlan gyermekek elhelyezésére ELLEN L. FAIRCLOUGH Állampolgársági és Bovándorlásügyl mlnlttttr 52—5 A modem városi társadalom egyik legégetőbb megoldásra váró problémája a nagyszámú gondozatlan gyermek elhelyezése, akik szétzüllött családokból, vagy házasságonkívüli viszonyból származnak és nincs reményük arra, hogy saját családjukban otthont találjanak. Sok esetben nincs más megoldás, mint az ilyen gyermekek intézményes otthonokba való elhelyezése, de a szociális szervezetek sokkal szívesebben látják, ha a gyermekek kiegyensúlyozott családok szokásos meleg légkörében nőnek föl. A torontói Catholic Children's Aid Society (Katolikus Gyermekvédelmi Egyesület) gondozásában 1500 olyan gyermek van, amelynek nincs otthona és számuk havonta mintegy 40-el szaporodik. Ezek közül sokszáz gyermek ma is különböző intézetekben, szanatóriumokban és kórhá zakban van elhelyezve. Az Egyesület felszólítást intéz Torontó társadalmához, adjon új otthont legalább 500 gyermeknek. A gyermekek befogadása nem jelent örökbefogadást. A gondozószülők kötelezik magukat arra, hogy a gyermekeket visszaadják szüleiknek, iha azok olyan helyzetbe kerülnek, hogy gondozásukat ismét elláthatják, vagy ha egy más család örökbefogadja ők#t. A Gyermekvédelmi Egyesület hangsúlyozza, hogy la k##» egyedüli emberséges és helyes megoldása a gyermekek családokban való elhelyezése. Máris többszáz család jelentkezett e cél megvalósítására. A gyermekek hosszabb, vagy rövidebb időre vehetők gondozásba az egyes családok által. Azok a jó nevelőszülők, akik szeretik a gyerekét és örömük telik abban, hogy maguknál tarthatják. Az is fontos, hogy a nevelőszülők érett és higgadt személyek legyenek. Természetesen az is szükséges, hogy elég nagy lakásuk legyen, egészségesek legyenek, és testileg elég erősek legyenek a gyermekek gondozásának e 11 á t á sára. Azonkívül követniük kell az Egyesület időnként kiküldött szociális kiküldöttének utasításait és mindenben együtt kell működniök az Egyesülettel. A befogadó családok havi 38—40 dbllárt kapnak havonta minden egyes gyermek tartásáért. Ruházatot ugyancsak az Egyesület bocsát rendelkezésükre, a gyermek, vagy gyermekek részére és fedezi az orvosi, fogorvosi költségeket és a tanításukkal járó esetleges kiadásokat is. Torontóban és környékén, amelybe beletartozik a Pee! és Simcoe kerület is, az érdeklődő családok a Catholic Children’s Aid Society-hez forduljanak, 67 Bond Street cím alatt, telefon : Empire 6-1561. Más kanadai nagyobb városokban is nagy szükség van a gyermekek otthonokbán va-A Dulles körút MÉRLEG E^ Dulles nyugateurópai útjának eredményét egy mondatban lehet összefoglalni. A Nyugat nem hagyja magát megzsarolni és engedményt csak engedményért tesz. Nem hajlandók egy tapodtat sem engedni sem Nyugat-Berlinben, sem máshol a szabad világban és csak annyit adnak a magukéból, amennyit cserébe kapnak érte. Tárgyalásaik folyamán a nyugati államférfiak végig gondoltak minden eshetőséget, ami Nyugat-Berlinben előfordulhat és megállapodtak a követendő ellenlépésekben. Dulles kijelentette, ha szükséges, a háború veszélyét is inkább megkockáztatják, semhogy engedjenek a zsarolásnak, mert ez csak arra volna jó, hogy újabb és még nagyobb zsarolásnak nyissák meg az útját. Egységesen és szilárdan akarnak kitartani minden fenyegető kísérlettel szemben. A Nyugatnak azonban nem szabad sem megijedni, sem elbízni magát. A Nyugatnak pontosan kell tud- - nia, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik — és itt elsősorban — nem a fegyveres erőre gondolunk, bár az is elsőrangúan fontos, hanem a rendszer alapgondolatában, “ideológiájában” rejlő fölényre. Arra a fölényre, amit a szabadság, a Nyugat rendszerének vezetőgondolata biztosít a kényszeren, terroron, erőszakon felépülő rendszerrel szemben. Az Atlanti Közösség mindjobban kiépülő együttműködése, az általa létrehozott jólét és bőség olyan tényezők, amelyet a szovjet soha sem tud felülmúlni, mert nem csak az anyagi bőséget jelenti, hanem az erkölcsi és szellemi javakét is. Hruscsov joggal fél ettől a szellemtől és a Nyugat példájától, amely “megfertőzi” a szovjet igájában sínylődő népeket. Ezért is akarja Berlin különleges helyzetét megszüntetni. El akarja zárni a rést, amelyen keresztül kiszivároghat a kommunista rendszerrel elégedetlen nép. Beolvasztani akarná a várost, amely ablak lehet a szabadba, amely mint egy oázis virul a sivatagban, mint egy délszaki sziget hívogatja a hajótöröttet. A Nyugatnak azonban többet kell tenni, mint csak egyszerűen v é d e k e zni. Mindeddig semmit sem tett, ami sikeresen szembeállítható volna a szovjet tervekkel Németország jövőjét illetően. Dulles körútja és Macmillan moszkvai útja talán hozni fog valami olyan megoldási javaslatot, amely meggyőzi az oroszokat, hogy többet nyerhetnek a Nyugattal való megegyezésben, mint amit mostani politikájuktól remélhetnek. Jó kézírással rendelkező, angol levelezésben jártas tisztviselőnőt felveszünk Jelentkezni lehet sajátkezűleg bt levélben "ÁLLANDÓ MUNKA" jeligére a kiadóba: 996 DOVERCOURT ROAD, TORONTO 4. ló elhelyezésére. Az érdeklődő családok forduljanak a Children Aid Society, vagy a Catholic Children’s Aid Society legközelebbi központjához vagy kirendeltségéhez.
