Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-18 / 14. szám
Még jőni kell, még jőni fog. Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. @a*t<uUa*t ^UHtyvticuu PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: hiven az #z«r Ivat múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenősei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT IX. évfolyam 14. szám. ' KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 febr. 18., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toront« PHONE LE. 6.0333 A KÍNAI HELYZET Egy uj vörös csillag Annak ellenére, hogy a moszkvai 21.ik kommunista pártkongresszus keretén belül Hrusesovék nagyarányú iparosítási kölcsönt és természetbeni csere.szerződést Ígértek Vöröskinának (amely köl. csőn ténylegesen szemfényvesztő jellegéről már tájékoztattuk olva. sóinkat), a nemzetközi sajtó híreiből jól látható, hogy se a szovjet—vöröskinai barátság, sem a vöröskinai kormány belső egysége nem áll valami jól. Mint ismeretes, Mao.Ce.Tung ez év áprilisában megszűnik a Vöröskinai köztársaság feje lenni, s ezentúl állítólag elméleti mun. kának fogja szentelni idejét, az aktív politikai vezetést pedig a genfi tárgyalások idejéből ismert simamodoru, intelligens gangszter, Csu-En-Laj veszi át. Csu a mostani orosz belpolitikai vonalnak meg. feíelően úgy véli, hogy a gazdaságilag a mélyponton álló Kina sem. miféle expanziós politikát nem folytathat, s belül sem folytathatja/ az államosítást, elkobzási, kolhózositási folyamatot mindaddig, amig meg nem erősödik, s amíg legalább a lakosság legelemibb szükségleteit el nem tudja látni. Csu szerint Vöröskinanak is kiegyensúlyozott államháztartásra van szüksége, s nagyipari fejlő, dését sem alapíthatja másra, mint fokozatos, kipróbált módszerek szerint előrehaladó, lassú programra. Csu.En.Lainak azonban hatalmas politikai ellenfele született Lui-Shao.Chih személyében, aki jelenleg a kommunista párt helyet, tes főtitkára, s igy a távozóban lévő Mao kiszemelt utóda. Ez a Liu teljesen szakítani akar a nemzetgazdaságtan évezredes elveivel; s normális fejlődés helyett a lakosságnak kézierejét akarja felhasználni a hiányzó nagyipari fejlődés biztosítására, egyúttal pedig Kina teljes lakosságát közösségekbe kivánja kényszeríteni. Gyakorlat, ban ez anííyit jelent, hogy primitiv, kézierővel működő vasolvasztó kohókat építenek minden faluban, hogy a nemlétező traktorok he. lyett továbbra is emberekkel huzatják az ekéket, legfeljebb több rabszolgát fognak az ekékbe és más egyszerű mezőgazdasági gé. pekbe, a falusi lakosságot teljes egészében úgynevezett kommu. nákba — rabszolgatáborokba — kényszerítik, ahol mindenki a hajcsárok ostorcsapásai alatt dolgozik, amig össze nem esik. Te. kintettel arra, hogy Kina legnagyobb problémája a tulsűrű népesség, ezért a Liu.féle kommunák praktikus megoldást jelentenek, mert hiszen minél több ember hal meg munka közben, annál jobb. Hogy egyúttal a családokat különválasztják, a gyerekeket a szülők, tői függetlenül, közösségekben nevelik, s hogy a kommuna min. den ember minden primitiv szükségletéről — elméletileg — gondoskodik, de az egyénnek még annyi szabadságot sem ad, mint amennyi a szovjet szibériai rabszolgatáboraiban a politikai elitéi, töknek van, — ez mind együttvéve arra szolgál, hogy milliós tö. megekben irtsa a kinai népet, elsősorban éppen a falvakban, ahol az ellenállás mindenkor a legerősebb. Liunak ez a borzalmas tömegirtási kísérlete felháborodást kel. tett Csu.En-Laiban és a többi bürokrata kommunista vezetőben, akik Liut mérsékletre intették, s elébetárták szörnytetteinek várható kö. vetkezményeit. Csu, mint miniszterelnök, számos intézkedésével keresztülhúzta a Liu.féle mezőgazdasági kommunák kiterjesztését, s mindenekelőtt megakadályozta, hogy hasonló őrült rendszert vezessenek be a városokban és ipartelepeken. Mikor azonban a tö. megtáborok rendszerét a vidéki településeken is mérsékelni akarta, Liu részéről szabotázzsal találkozott. Liu arra hivatkozott, hogy az 1958. évi termelés meghaladta az előzőt (aminek az volt az oka, hogy az 1957 hideg nyárral szemben 1958-ban kitűnő volt az idő. járás Kínában), s ennek alapján tovább folytatja a földművelő la. kosságnak a rabszolgatáborokba való kényszerítését és agyondolgoztatását. Maga Hruscsov, illetve Mikoyan is mély megvetéssel nyilat, kozott a félresikerült Liu.féle kísérletről, sőt amikor Hruscsov a most befejeződött moszkvai pártkongresszuson azt a kijelentést tette, hogy a "kommunák rendszerét a szovjetben már kipróbáltuk, de az nem vált be", akkor Csu.En-Lai sokatmondóan hallgatott. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy Csu és Liu között áll a politikai harc, amely vagy belső törésre, vagy kommunista tisztogatásra fog ve. zetni. A kinai gazdasági válság csak kétféleképpen fejeződhet be: összeomlással, vagy külső segítséggel. Miután a külső segítség a szovjet részéről csak kisjelentőségű Ígéretekből áll, gazdasági vákuum áll be, amelyet a világ összes érdekelt országa fog betölteni. Ebben a megvilágításban talán másként mutatkozik a Vöröskinával való kereskedelem kérdése is. Kina egyrészről egy lehetetlen po. litikai rendszer és annak katasztrofális következményei alatt nyög. El fog következni az idő, amikor választania kell a kommunista rendszer feladása, — vagy az éhhalál között. Ebben az időpontban, amely bármelyik pillanatban esedékes, Vöröskina hajlandó és kény. télén lesz politikai engedményeket tenni mindenkinek, aki őt fizikai javakkal ellátja. Úgy látszik, hogy az USA végre egyszer idején felismerte, mi. lyen feladat vár rá ezen a téren. E felismerés első jeleként azt je. lentette be Eisenhower, hogy az Egyesült Államok orvosokból, moz. gó kórházakból és mozgó gyógyszertárakból álló állandó küldött, séget szervez, amely Délkeletázsia — s később majd Kina — min. den helyiségében ingyen fogja a kormány és a lakosság rendelke. zésére bocsátani az amerikai tudomány és ipar orvosi vívmányait. A mozgó küldöttség a "Consolation" (Vigasz.nevű kórházhajón fog működni, s megindítója lesz egy igazi kulturális offenzivának). Mi nem értünk egyet a kanadai lapokkal abban, hogy ennek a missziónak az kell, hogy legyen a jellege, hogy minden politikai propagandától és feladattól távol áll. Természetes, hogy az orvosi segítséget az arra rászorulóknak attól függetlenül kell rendelkezé. zére bocsátani, hogy a fölöttük uralkodó kormány milyen politikai rendszernek hódol; azonban az amerikai kórházhajónak, amely kétségtelenül Vöröskinába is el fog látogatni, mihelyt a legközelebbi járvány, vagy éhinség kitör, igenis kifejezetten hangsúlyozni kell, hogy ingyenes orvosi segítség az orvostudomány mai előrehaladott fokán, egyedül annak köszönhető, hogy az amerikai kontinensen szabadság uralkodik, s hogy az amerikai életforma az egyéni boldogság kultuszára, nem pedig szines zászlók oktalan imádására van alapítva. Február 21-én fogja ünnepélyesen megnyitni Frost miniszterelnök ennek a reprezentatív szállodának új épületszárnyát. A most elkészült résszel a Royal York a brit államközösség legnagyobb szállodája lett. Tízmillió dollárba került a bővítés és az egész szálloda most 1600 szobát foglal magába. A nagy termeket, társalgókat , étkezőhelyiségeket, előadó termeket egységes elgondolás alapján olyannak tervezték, hogy a kanadai életet, a tájat, a természetet, a történelmet elevenítsék meg. A nagyobb termek Kanada egyes tartományainak hangulatát, levegőjét árasztják. A legnagyobb közöttük a “Kanada Terem”. Berendezése, díszítése egész Kanadát sugározza. A címerek a falon, indián totem-szobrok, Kanada flórájának és faunájának mesteri képei, faragványai, történelmi jelenetekről készített festmények, francia-kanadai faliszőnyegek és jellegzetes népművészeti tárgyak, Kanadának óriási méretű (48 láb hoszszú, 15 láb magas) domborművű térképe, mind-mind az igazi, az egész Kanada hangulatát árasztja. A többi nagyterem egy-egy kanadai tartomány nevét viseli és annak stílusában készült. A “British Columbia Terem” British- columbiai fenyőfa lapokkal van burkolva és nyolc darab tíz láb magas totem oszlop díszíti. Az égjük falon E. J. Hughes nagy olajfestménj'e a Qualicum Parkot ábrázolja, míg a vele szemben lévő falon három mart üveg kép látható, amelyek jellegzetesek azon a .vidéken. A teremben sok indián népművészeti tárgyat látunk, fából készült álarcokat és fába faragott domborműveket. Az“AIherta Terem” fő jellegzetessége a bőr, mint Alberta egyik legfőbb terméke, amely népművészetére is rányomta bélyegét. A falak burkolata, bőrbe vágott domborművek,' árasztják a marhatenyésztésről híres prérik hangulatát. A hosszúszarvú Alberta bika szarvának egy ritka példánya díszíti az egyik falfelületet. A terem legfőbb dísze, Sheriff Scott nagy falfestménye a Bow River völgyéről. Üvegfestményeken látjuk Alberta nemzeti virágát, a vadrózsát. A búza a “Saskatchewan Terem” fő motívuma Mrs. R. F. Borchall falfreskója, amely vynil-műanyagra van festve, drámai elevenséggel tárja elénk Saskatchewan aranyát, a búzát. Nagyon érdekes a Plains-Indiánok képírását mutató fa-domborművek. A “Manitoba Terem”-ben Stanley Arculus díszes plakettjeit látjuk, lófogatok, kutyaszánok és kenuk képeivel. Három nagjr olajfestmény, amelyek Newton Brett kanadai festő ecsetje alól kerültek ki, Manitoba állatvilágának, madarainak életét mutatja be. Michael Sofka hatalmas faragványa, amely a kanadai prérie híres állatát, a majdnem teljesen kipusztult bölényt ábrázolja, a fali dekoráció fénypontja. Az “Ontario Terem” legfőbb dísze a “Toronto Megvétele” című híres festmény nagyszerűen sikerült reprodukciója. Az eredeti kép a Confederation Life Gyűjtemény dísze, J. D. Kelly alkotása. A másolatot C. J. Greenwood készítette. A kép azt a híres jelenetet ábrázolja, amikor 1788-ban Lord Dorchester, Kanada akkori kormányzója megvette a Mississauga indiánoktól azt a területet, amelyen most Toronto fekszik. Egy másik festmény, amelyet Ontario Algonquin parkjáról A. J. Casson festett, a szálloda egy másik új termében látható. Quebec gazdag tradíciói és színes történelme elevenedik meg a “Quebec Terem”-ben. A fénypontot a négy hatalmas faliszőnyeg jelenti, régi québeci motívumokkal és a Fleur de Lyssel, a franciák nemzeti virágával. A falakat a XVIII. század francia stílusában készítették. Két olajfestmény a “Régi Montreal” és a “Régi Quebec” történelmi levegőjét hozza a néző elé. A “New Brunswick Terem” berendezésére az United Empire Loyalisták élete és tevékenysége nyomta rá bélyegét. Ők voltak az elsők, akik letelepedtek Kanadában és a St. John folyó mellett megalapították Saint John városát 1783-ban. A “Nova Scotia Terem”-ben egy olajfestmény vonja magára a látogatók figyelmét ; Sámuel de Champlaint ábrázolja egy történelmi jelenet keretében. Kanada legkisebb, de természeti szépségekben egyik leggazdagabb tartománya a Prince Edward Island. A róla elnevezett termet egy hatalmas kép díszíti, amely a sziget nevezetesebb pontjait hozza elénk. A “New Foundland Terem”, valamint az “Északi Territóriumok Terme” jellegzetes és szép népművészeti tárgyakat, indián és eszkimó faragvánj^okat, stb. foglalnak magukba. A szálloda művészi berendezését kanadai művészek, folkloristák és történészek páratlan együttműködése tette azzá, ami : Kanada színes, érdekes, panorámájává. OTTO JOHNT NEM ENGEDIK PARTRASZÁLLNI A nyugatnémet kémelháritó osztály volt főnöke, Dr. Otto John, aki annakidején Kelet-Németországba szökött át és aki régebben a brit kémszolgálat részére dolgozott, Angliában kívánt letelepedni. Az angol hatóságok azonban, mint nem kívánatos idegennek, nem adták meg neki a beutazási engedélyt, Doverban, ahol partra akart szállni őrizetbe vették és vissza fogják toloncolni őt az európai szárazföldre. Akik Kanada védelméről gondoskodnak! A kiértékelő csoport munkában. Az adatokat a rajzolókhoz továbbítják, akik nagy térképekre viszik fel őket. Jobboldalt a térkép azt mutatja, hol van a radarállomás. A pontos helyet nem közük. A megnagyobbított Royal York épülete. A Royal York Hotel uj épületszárnya
