Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-10-22 / 89. szám

VIII. 89. szám, 1958 október 22., szerda 2 KANADAI MAGYARS!« 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9.től délután 6-ig Előfizetési árak : egész é vre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaazbélyog nőikül érkezett lovolokre nőm válaszolunk I Mtifvás nélkül beküldött kéziratokat, képakat, nam érzünk mag éa nam küldünk aéaasa még külén falhlvéa, vagy portéköltaég mallékaléaa asatén tam. A kézléara al- Mmaanak táléit kéziratok esetében 1a fönntartjuk magunknak a jogot, hagy aaokba balojavltaunk, larövlditaük, vagy magtoldjuk, ha arra azükaég mutatkozik. Caak ritkén gépolt kéziratot fogadunk al. Mindan névval alélrt cikkért, nyilatkozatért a azarzé faloléa. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. MAGYAR ANEKDOTAKINCS HONI POSZTÓ Mikor 1844-ben megalakult a Honi iparvédőegylet, mely tag­jaira nézve kötelezővé tette, hogy minden szükségletüket hazai gyártmányokból födözzék, nagy kelete lett a magyar babos vá­szonnak és a gácsi posztónak. Olyan nagy, hogy odaát Cseh- és Morvaországban megijedtek a kelmegyárosok : hol adnak túl már most az ő portékájukon? és jámbor — azaz, hogy nem is igen jámbor — cselhez folya­modtak. A gácsi gyár minden vég posztóba beleszőtte ezt a két szót: honi posztó. Ezt a brünni gyárosoknak megirta valami jó embe­rük. Hó, a posztó türelmes, ha morva is. Bele kell szőni, szép sár­ga selyembetükkel azt a varázsigét és tüstént kelendő lesz a por­téka Magyarországon. Hát úgy is cselekedtek. A magyarok azonban nem vették meg a hamis morva posztót, de annál többet nevettek az együgyű csa­láson. A morva gyárosok ugyanis nem tudván magyarul, a posztó szó t-betűjét l-nek olvasták ama levélben s ezt szőtték Isten tudja hány ezer vég posztóba cifra, öreg betűkkel: HONI POSZLÓ. •------• A NÉMET—MAGYAR SZÓTÁRBÓL Az 1843—44-i országgyűlésen Széchenyi szokása szerint le s fel járkálva a teremben, hirtelén megállt gróf Dessewffy előtt, s azt kérdezte tőle: — Ugyan kérlek, hogy mondják jól magyarul ezt a német szót: matt? — Bágyadt •— felelte Dessewffy. — Köszönöm -— mondta Széchenyi — azzal visszament a he­lyére s tüstént e szóval kezdte cáfoló beszédét', bágyadtnak mondva Dessewffyt és társait. EMHECHT MIKLÓS: Mit láttam Nyugaton? ne-I 160 ÉVE A FEHÉR LÓ UDVARÁN Nagy munkában voltak százhatvan esztendővel ezelőtt, nyár derekán a debreceni Fehér Ló fogadó udvarán. Csattogtak a sze­­kercék, sivítottak a fűrészek ,nagyokat sújtottak a döngölő kala­pácsok: valami épült a fogadó udvarán, de hogy mi, azt a debre­ceniek se nagyon tudták. Még ha megkapták a felvilágosítást, hogy : teátrum, akkor se igen értették, mit jelent a szó. Az történt, hogy Erdélyből átszálltak a zsibói Wesselényi Miklós szavai Debrecenbe is. Az idősebb Wesselényi minden művészetek, de különösen a színészet igaz barátja, kedveltjeinek, a kolozsvári aktoroknak azt mondta : "Szálljatok, mint a vándormadarak vidékről-vidékre és a játék, a szó erejével népszerűsítsétek a magyar színjátszást . A kolozsváriak szót fogadtak, elindultak Kassára, Miskolcra, s ekkor észbekapott a debreceni magisztrátus is: Debrecen, a gaz­dag, zsíros város csak nem maradhat ki a teátrumból. A Fehér Ló tágas udvarán, ahová kétszáz hintó, utazóbatár, szekér is befért, felépítették- a teátrum színpadát, s negyvenöt kettős soros desz­­kalócás nézőteret. így történt, hogy százhatvan éve, 1798 augusztusában felhúz­ták a kordinát, s megkezdődött a debreceni színészet, melynek alapját kolozsvári aktorok vetették meg. Kocsi Patkó János, a szí­nészet őskorának ez az erős-egyénisége a katonai pályát, a csil­logó egyenruhát dobta el a színész bizonytalan sorsáért és külföl­dön szerzett nagy műveltségével igen nagy értéke volt az ifjú "magyar színjátszásnak. Nemzeti Játszó Társaság volt a Debrecenbe látogatott kolozs­vári aktorok csoportjának a neve- s ennek Kocsi Patkon kívül fele­sége Fejér Rozália, Jancsó Pál, a nagyszerű komikus, Láng Ádám János, a későbbi neves színigazgató, sok tehetség — közöttük Kántorné Engelhardt Anna, az első nagy tragika — felfedezője, Kontz János és felesége, s végül Sehi Ferenc voltak a tagjai. Utóbbi nevét nem a színészetben elért sikerei tartották fenn, hanem az a szerep, amit a Martinovics-összeesküvésben játszott. Ez a szinfal­­hasogató ripacs súgta be a magyar jakobinusok mozgalmát. Mit játszottak Debrecenben az első színházi estén? Ezt máig sem derítette ki a színháztörténeti kutatás, csak a néhány nappal ké­sőbbi szinlap került elő. Eszerint az Indusok Angliában című nagy látványos történetet adták elő. Az első előadások nagy si­kert arattak. Később már télire is ottmaradt a Játszó Társaság egy csoportja, s a Szücs.szin termében tartotta előadásait. 1865-ben pedig Debrecen állandó színházat kapott, amelyet Laborfalvi Róza avatott fel Jókai szavaival: "Hát látványnak nem, csak szellemünknek — Épülhetett e ház ; azért ez oltár, — S áldott legyen a kéz, mely építé, — Áldott a szív, amely kigondolá, — Áldott a nép, mely érte áldozott, — Ál­dott a szellem, mely fönntartja azt, — 5 áldott a hon, melynek szol­gálni fog". Mindig szerettem embertípusokkal megismer, kedni és azokat tanulmányozni. Felajánlottam ne­ki, hogy nem adok pénzt, de fizetek neki egy po­hár sört az egyik ''tavern"-ben. (Helység, ahol szabad sörkimérés van.) \ Leültünk az: asztalhoz és megkérdeztem, hogy miért nem dolgozik? (Ez a történet még 1957 júliusában játszódott le, tehát még nem volt munkanélküliség.) Kért még egy cigarettát és egyszuszra a követ, kezőket mondtai. — Nézze ... A imigrésin-től (Immigration Branch. — Bevándorló Hivatal és Segélyezöhely), kapom a dohányt ... A kajám megvan. Lakásom, az is ... Ha egy-két napot melózok, persze sti* kába (titokban), akkor megvan a cigim és a piám is . . . Mit akar még . . . ? Nem elég ez...? — S egyhajtásra kiitta a közben megérkező pohár sört. — És mondja, mi lesz, ha rájönnek arra, amit csinál és megszüntetik a segélyt? Akkor mit csi­nál? Akkor csak el megy dolgozni? — Mit csinálok . . .? — Rekedten felnevetett. — Mit? Hát akkor téjlach (menés) haza . . .! Vili . . . (világos) nem . . .? . . . Sajnos ilyen "diszmagyaroknak" is sike­rült ide kijönniük és ezek és még egy pár társuk nagyon sok szégyent hoz a magyar névre és sze­reznek kellemetlen perceket az idekinn lévő ma. gyarságnak. VI. Ahol dolgozom, az üzemben, van egy gróf. Egy eredeti, címeres gróf. (Megmutatta az iratait és a cimerét.) Söpör. Ez a beosztása. Ezt csinálja már ötödik éve. Szemmelláthatólag meg van elé­gedve a sorsával. Bár néha elárulja, hogy egy kis farmot szeretne. Mikor megtudta, hogy magyar vagyok, mesél­ni kezdetit — Magyarországon születtem, de négyéves ko­romban elkerültem Németországba. Azóta nem voltam Magyarországon. — (Egy pár szót tud csak magyarul.) Németül beszélt, mert még mindig gyöngén megy neki az angol, de még Így is óvatosan kö­rülnézett, mikor megmutatta okmányait és a csa­ládi, ötszázhatvan éves címert. — Tudja... magának elmondom — De senki másnak. Nézze én tudom, hogy vagy kiröhögnék, vagy leköpnek...Tudja, hogy van ez.....? — tette hozzá. Egyszer-egyszer meghív szépen berendezett lakásába. Nagyon szép felesége van, két nagy lánya; az egyik férjnél. Mesél, mesél a régi idők. ről. Egy-egy történet végén megjegyzi. — Tudja, olyan jó néha emlékezni ... Nem azért ... csak az emlékek .... Ilyenkor elfelejtem a jelent ... Ebben igazán nincsen semmi ....? Nem igaz? S olyan ártatlanul és őszintén nézett rám az ötvennyolcéves ember, hogy nem tudtam sem. mit sem szólni, csak némán megszorítottam a ke­zét. (Folytatjuk) FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET! Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált I II. közlemény — Nem tesz semmit. Egy null az Ön javára. Lehet, hogy egy pár perc múlva egyenlítek. Utána lesiettem a mosdóba és letisztítottam ma­gam. A fedélzeten újból találkoztam a kis mettel. Mint utólag kiderült, egy egyetemi tanár volt. Nyelvész. Szintén Torontóba igyekezett. Azóta a legjobb viszony van közöttünk és sok­szor találkozunk. Még most is mosolyogva em­legetjük a furcsa ismerkedést. (Egyenlítésre nem került sor.) IV. Egész Kanada magyarsága derült a következő "ujkanadás" viccen: (azóta már biztosan Euró­pában is ismerik.) Az ujkanadás férj azzal dicsekszik, hogy mi­lyen jól tud már angolul. (Négy teljes napja van­nak Kanadában.) A feleség Így szól hozzá. — Ha olyan jól tudsz angolul, akkor légy szi­ves, menj el és vegyél egy tésztaszürőt, ha azt akarod, hogy a kedvenc metélt tésztád legyen ma ebédre'. (Ez délelőtt féltizenegykor volt.) A férj, hallatlan önbizalommal az arcán, el­megy. Késő délután jön meg és rettenetesen le van törve. A feleség türelmetlenül megkérdezi. — Hol voltál ennyi ideig? Van tésztaszürő? Mire a férj. — Nincs. — De mielőtt az asszony valamit is mondhatna, hozzáteszi. — Ezek a kanadaiak nem értenek angolul. A férj magyaráz. — Azt mondtam, mikor bementem az üzletek­be : "Giv mi" — (kezével egy gömbölyű edény alját jelképezi) — makaróni stop, vater go . . .! V. AKI NEM AKAR DOLGOZNI Torontóban nagyon sok magyar van. Az ittlévő magyarok többsége becsületesén, szorgalmasan dolgozik és igyekszik helytállni ebben az idegen és számunkra még olyan furcsa világban. Azonban akadnak olyanok, akik egyáltalán nem közénk valók és csak szégyent hoznak a magyar névre. A Spadina és a College (két, eléggé főútvonal, nak számító, kereszteződő utca) eléggé magyar­lakta környékén megyek egyik délelőtt, mikor megszólít egy hanyagul öltözött magyar. — Maga magyar? A megszólítás is már olyan hangnemben volt, hogy kissé megütközve válaszoltam. — Igen. Miért? Mit óhajt? — Adjon egy spanglit . . .! (cigeretta) Egy pillanatra az arcába néztem. Borostás arc, karikás szemek, szeme alatt duzzadt párnák, amik a gyakori sörfogyasztást árulták el. Szemei a tö­kéletes közönyt mutatták. Elővettem a cigarettás­dobozomat és odakínáltam. — Kösz ... — mondta, majd közelebb lépve, bizalmas hangon suttogta. — Mondja, nem adna egy kvartot? — (magyar jassznyelvre átalakított angol szó; eredetije: quarter — huszonötcentes.) FIVE ROSES FLOUR Minden kanadaihoz szólunk! Szükség esetében a népjóléti szolgáltatásokat minden ontarioi lakos megkaphatja Magunkénak mondjuk ezt a nagy provinciát, amelyet a természet mérhetetlen emberi és termé­szeti erőforrásokkal és magas életszínvonal­lal áldott meg. Az időközben változó körül­mények azonban könnyen veszélyeztethetik bármelyik lakosunk szociális jólétét, akár született, akár honosított kanadai legyen a sújtott személy. Az ilyen szerencsétlen körül­mények esetére is az ontarioi kormány nép­jóléti minisztériuma útján alapot létesített abból a célból, hogy a gyermekek, rokkan­tak, munkaképtelenek és aggastyánok ba­jain enyhítsen és szükségleteiket kielégítse, így a provinciák általános prosperitását fel­használjuk arra is, hogy a rászorulókat se­gítsük, hogy az élet legelemibb feltételeit biztosítsuk mindenki számára, aki váratlan események következtében ba|ba került Hon- Louis P. Cecile, Q. C., LL. D. A minisztérium irányítása alatt álló legfon­tosabb szociális szolgáltatások : • Öregségi segély , Gyermekgondozás Aggok otthona , Napközi otthonok Házi családgondozás Vakok segélyezése Szülőanyák segélyezése Munkaképtelenek segélyezése Munkanélküliek megsegítése Rehabilitációs szolgáltatások Otthoni ápolószolgálat Képesített szociális dolgozóink működnek Ontario minden részében, akik szívesen ad­nak személyesen tanácsot és segítséget-G Minden szociális problémájában részletes felvilágosítást kaphat a helyi népjóléti gondozo hivatal tisztviselőjétől, vagy írásban a Népjóléti Minisztériumtól- Welfare Department, Parliament Buildings, Toronto. ONTARIO DEPARTMENT OF PUBLIC WELFARE HIRES KANADAI RECEPTEK ■ m IA Z ENGLISH 'SALLY LUNN 1 ■ f ■ ! Két csésze Five Roses lisztet I ■ ■ ■ ■ ■ Egy csésze tejet * ■ '• Egy kávéskanál sét II Négy evőkanál vajat ■ ■ i! Egy evőkanál cukrot ■ L ■ Három tojást, külön ■ ■ 1' Négy kávéskanál sütőport ' ■ A száraz alkatrészeket háromszor átszitáljuk. A vajat beaprítjuk. A tojás sárgáját beleverjük, hozzáöntjük a tejet és a száraz alkat­részekkel összevegyítjük. A felvert tojásfehérjét ezután beletekerjük és a kalácsokat tegyük vajjal megkent sütőformákba. Majd 30 percig 400 fok Fahrenheit hőmérsékleten hagyjuk sütni. ■rwfJ i ROSES I (FÁJV RÓZISZ FLÁUR) dúsított liszt CANADA’S MOST RESPECTED NAME IN BAKING Film—Szin h áz—M ü vészét A TORONTOI MAGYAR SZÍNHÁZ HÍREI Városszerte örömmel fogadták a lapunk legutóbbi számában megjelent cikket, melyben Juhász József a Nemzeti Színház tagja nyilatkozott munkatársunknak. A Torontoi Magyar Színház nem is kaphatott volna jobb és elhívatottabb művészeti vezetőt, mint Ju­hasz József. A Színház magasszinvonalu előadások egész sorát vette tervbe­,Az új évadra a szervezkedés már befejeződött és a nyitó darabot Herczeg Ferenc: Kék róka c. háromfelvonásos színdarabját már próbálják is. A Színház november 7-én, este 8 órai kezdettel Díszbemutató premiert tart a 191 Lippincott St- alatti színházteremben'. A Torontoi Magyar Színház vezetősége társadalmi eseménynek szánja a Díszbemutatót A MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ HÍREI Bécs, Budapest, London után jövő hónap 28-én, pénteken este Torontóban kerül szinre Geyer $ziegfried és Stella Adorján rend­kívül szellemes vígjátéka a "Végre egy uriasszony". Ebben a vidám játékban mutatkozik be a torontoi közönségnek Veszprémi László, a Pécsi Nemzeti Színház volt szerelmes színésze. A jómegjelenésű, rokonszenves művész fellépését igen nagy érdeklődés előzi meg. Mellette a címszerepet Marczi Liza alakítja- Hálás feladatokhoz ju­tottak még Hargittay Katalin, Kertész Sándor, Homolya Kriszti és Strausz Lajos. A nagyon mulatságos vígjáték meglepő fordulataival, pajkos hangjával, pompás szereposztásával az idei sziniévad egyik leg­sikerültebb előadásának Ígérkezik. Hon. Louis P. Cecile, Q.C MINISTER Hon. Leslie M. Frost, Q.C., LL.D. PRIME MINISTER VALÓDI ÉS ÁLHAMISITVÁNYOK Egy olasz napilap nem régiben Julio Attulio festőművész követ­kező hirdetést tette közzé : "Ezen­nel figyelmeztetem tisztelt ve­vőimet, hogy h,ömisitók járják a várost. Felhívom ügyfeleim fi­gyelmét arra, hogy csakis azo­kat az utánzatokat ismerem el valódinak, amelyeken az én ha misítatlan aláírásom van. Hami­sítványaimat így szoktam alá­írni : Julio Attulio, Michelangelo és Raffael egyetlen valódi után­zója. Olaszországban ugyanis a 16. századbeli nagy olasz mes­terek képeit csak hatósági enge­déllyel szabad utánozni, az után­zatokat pedig az illető festőmű­vésznek alá kell írnia* .ELVITTÉK A GYŐZELMI EMLÉKMŰVET A németországi Lüneburg melletti, hegyen találkozott 1945 májusában Montgomery angol tábornok von iFriede­­burg német tengernaggyal, hogy átvegye tőle az északné­met hadsereg megadására vo­natkozó aláírt okmányt. Ezen a helyen az angolok később hatalmas győzelmi emlékművet emeltek. Mivel ez sértette a levertségéből fel­­emelkedő német népet és az újjászülető német hadsereget, az angolok ezt az emlékművet most leszerelték és a londoni hadimúzeumba szállították. Valóban okos gesztus a két nép megbékélése érdekében. ATLÉTIKAI SPORT ALSÓNADRÁGOK 372 A tevékeny sportférfiak mind­annyian méltányolják Watson zacs­kószerű, három irányban nyúló biz­tonsági kötőjét, mely az alsótest ké­nyelmes védelmét szolgálja. Rugal­mas derékrész. szakszerű szabét, könnyű tisztítás. Igen tartós és va­salása nem szükséges. Hozzáillő jersey felsőrész. W 1—8 ■•••■■■■■■■■■i...... ÜZENET ONTARIO KORMÁNY-SZOLGÁLATÁNAK SOROZATÁBÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents