Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-10-15 / 87. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. * Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer évea múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztány világnézetnek, a kriiztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 87. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 október 15., szerda Szerkesztőség ás kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 Viszonylagos csend a világpolitikában A Francia Kommunista Párt napjai meg vannak számlálva. Eltekintve attól a fokozódó létszám, csökkenéstől, amely a magyar szabadságharccal kapcsolatban in. dúlt meg és mely most már oda vezetett, hogy a párt hivatalosan 5 millió és 400.000 tagja közül legalább 2 millió De Gaulle mel­lett szavazott, ezzel szöges ellentétbe helyezkedett a hivatalos pártprogrammal. Soustelle belügyminiszter bejelentette, hogy a Kommunista Pártot hivatalosan is törvényen kívül fogja nyilvánít, tatni. Az uj francia alkotmány értelmében ugyanis csak olyan po­litikai párt működhet Franciaországban, amely minden tekintetben elfogadja a francia állam szuverenitását és politikai rendszerét. Éppen Franciaország volt az, ahol a Kommunista Párt akkori veze­tője, Thorez, később pedig mostani vezetője Duclos is nyíltan ki­jelentették, hogy Franciaország és a szovjet közötti fegyveres vagy fegyvertelen konfliktusában a kommunisták a szovjet oldalán áll. nának. Az amerikai és kanadai sajtó egyrésze úgy véli, hogy a fran. cia Kommunista Párt feloszlatása, illetve törvényen kívül való he. fyezése nem volna helyes lépés, arra hivatkozván, hogy a kommu. nisták mindenkor előnyökre tettek szert azokban az országokban, ahol a párt működése be volt tiltva. "Ne csináljunk mártirokat" — írja többek között az egyik kanadai napilap. Ez a felfogás sú­lyosan téves. Franciaországban a Kommunista Párt tagjainak nagy. része elsősorban azért csatlakozott a párthoz, mert az uralkodó kormányzati rendszerrel nem volt megelégedve és e feletti elkese­redésében arra az oldalra akart állni, amelyik a legélesebben tá­madta a középpárti tehetetlen kormányzati rendszert. Mivel ez most De Gaulle uralomrajutásával megszűnt, az elégedetlenek száma jelentékenyen csökkent. Ezek azonban önszántukból nem fognak merni kilépni a Kommunista Pártból. Szükséges tehát a Párt felosz­latása, hogy ezek az emberek egyersmindenkorra leszámolhassa, nak korábbi tévedésükkel. Azt is elfelejtik a rosszul informált cikk. írók, hogy a kommunizmusnak az a régen fennállott vonzóereje, amely az elméleti programpontokban nyilvánult meg, teljesen szét. foszlott, mert ma már nincs Európában senki sem, aki ne tudná, hogy milyen borzalmas különbség van az elméleti kommuniz. mus és a gyakorlati rabszolgarendszer között. Nem kell tehát félni attól, hogy "lelkesedésből" bárki is csatlakozzék az esetleg föld alá kényszerített Kommunista Párthoz. Nagyon rossz szolgálatot tesznek a Nyugat ügyének azok az újságírók, akik az ellenséq­­imádat és szenzációhajhászás; ismert betegségétől megfertőzve most a francia belügyminisztert szeretnék megakadályozni abban, hogy a francia Kommunista Pártot feloszlassa. Nem lesz háború Quemov miatt A gyakran hisztériára hajló kanadai sajtójelentésekkel szem. ben a quemoyi ágyúzás megkezdésekor úgy informáltuk olvasóin­kat. hogy ennek a problémának nincs világjelentősége, hanem a célja csupán az, hogy a kommunisták, mint egyenrangú tárgyaló­felek valahol leülhessenek a zöld asztalhoz az amerikaiakkal. De azokkal szemben, akik politikai iskolázatlanságból a mindenáron való megegyezést kívánták, s azt követelték, hogy az amerikai flotta vonuljon vissza a vöröskínai ágyuk tüzének hatása alatt, mi Dulles politikáját tartottuk helyesnek, mert meggyőződésünk és tapaszalätunk azt mutatta, hogy a kommunistákkal szemben min­den téren és minden ütközőponton egyedül az erők mutatása vezet eredményre. Azt is megírtuk, hogy az egész quemoyi kér. désben többé nem a Kreml dirigál, hanem ez a Mao.kormány erőpróbája, nem a nyugati világgal szemben, hanem a kommunista világ vezető pozíciójának elnyeréséért. A hruscsovi fenyegetések láthatólag csak alá játszottak a kínai prímhegedüsnek, amit az is mutat, mihelyt a szovjet megkapta a megvető elutasítást Eisenhower részéről, nyomban abbahagyta a további 'fenyegetéseket. A legújabb hírek szerint azonban ennél sokkal több is történt; Hruscsov a TASS ügynökségnek adott sajtó­­rfyilatkozaton kijelentette, hogy a szovjet haderő semmiesetre sem kíván Quemoy miatt beavatkozni, nem kíván segitséget adni a kinai haderőnek Quemoy elfoglalására sem, hanem csak arra szo­rítkoznék, hogy a kínai szárazföld elleni támadás esetén, ha szük­séges, beavatkozik. Ez a visszatáncolás eavidőben érkezett eav. Vöröskína részéről váratlan bejelentés hírével. A bejelentés úgy szól, hogy a pekingi kormány minden feltétel nélkül egyelőre 7 napi fegyverszünetet ajánl fel Nemzeti Kínának, amely alatt nem támadja sem a Szigetet, sem az utánszállitó konvojokat, azzal az egyetlen feltétellel, hogy azokat ne kisérjék amerikai hajók. Egyesek ezt arra magyarázzák, hogy Vöröskína egy lépést tett az USA felé, amelynek kiküldöttje a varsói Vöröskína.Amerika közötti tárgyalásokon azt az abszolút feltételt szabta meg, hogy minden megállapodás megkötése előtt a tüzelést kell abbahagyni. Mások úgy értelmezik, hogy a pekingi kormány általában közvet. len tárgyalásokat akar kezdeni Csang-Kai.Sek.kel abban az irány, ban, hogy Formóza és a környező szigetek alakuljanak át önálló, szuverén állammá, aminek ellenében ennek az államnak barátsá­gos viszonyban kellene állnia Vöröskínával és kizárni az amerikai haderő jelenlétét. Akármelyik elmélet a helyes, a quemoyi helyzet lényegesen megenyhült és szó sincs arról, hogy világháborúra vezetne. Arról sincsen szó többé, hogy a kommunizmus mint egységes világhó­dító eszme, moszkvai irányitás alatt diktálná a távolkeleti politi­kai fejlődést. Inkább abban az irányban várhatunk fejlődést, hogy Vöröskína lassan letér a merev kommunizmus elveitől, gazdasági segítség ellenében legalábbis a semleges, nem.demokráciellenes táborhoz csatlakozik és eleinte gazdaságilag, később pedig ide. olóqiailag is elszakad a szovjettől, amelytől csak szavakat vérhat, mást nem. az 1957 áprilisban megtartott indiai választások során kommunista helyi kormányt választott. Az akkori politikai hangulatban Nehru tudomásul vette, hogy az indiai állam területén belül egy kom. munista tartomány működik, abban a reményben, hogy ez a ve­szélyes kísérlet talán megmutatja a világnak, hogy nem kommu. nista országban a bolsevistáknak helye nincs, vagy esetleg létre­hozza a kommunista kormányzás egy olyan formáját, amely már szalónképes. A kerali helyi kormány azonban fenntartás nélkül Libanon tovább forrong Beirut. A hétvégi napokon Beirutban ismét erősebben cirkáltak az amerikai tankok és páncéloskocsik. A mozgo­lódásnak az volt az oka, hogy ellentétes hírek keringtek Karami miniszterelnök le­mondásáról egy katonai kor­mány javára. Maga Karami ezeket a híreket a sajtó és rádió útján megcáfolta. Ké­sőbb újból erősen tartotta magát a hír, hogy Karami mégis beadta lemondását, de azt Fuad Chehab köztársa­sági elnök nem fogadta el. A felkelők a városban és vidé­ken garázdálkodni kezdtek, de az amerikai páncélosok hamarosan rendet teremtet­tek és az összes utakat a for­galom számára szabaddá tették. A HADIHAJÓK KÍSÉRETÉT EGYELŐRE LEÁLLÍTOTTA AZ USA Washingtonból jelenti az Associated Press: Az USA kormánya hivatalosan beje­lentette, hogy egyelőre erő­sen korlátozza a hadihajói tevékenységét a formózai térségben és megszünteti a polgári hajók kíséretét. A rendelkezés célja az, hogy a jelenleg uralkodó fegyverszü­netet Quemoy és Matsu szi­getek előtt állandósítsák mindaddig, amig tárgyalás után nemzetközi szerződéssel rendezik a kérdést. Ugyanak­kor azonban kihangsúlyozták Washingtonban azt is, hogy a hadihajókkal való kíséretet újból felveszik, ha a vörösök netán megkezdenék Quemoy ágyúzását. A pekingi rádió máris nyugtázta az ameri­kaiaknak ezt az elhatározá­sát, amidőn közölte az ameri­kai hadihajók távoltartását a partmenti szigetektől, Franciaország i sürgeti az atombombákat különös tekintettel arra, hogy eddig még nem jött lét­re megállapodás a nemzetkö­zi leszerelésre. Amennyiben a jövőben ilyen megállapo­dást a nagyhatalmak mégis kötnének, Franciaország is azonnal abbahagyja az atom­bomba szerkesztését. Az atomterv megvalósítását most elősegíti az is, hogy Franciaország élén egy ta­pasztalt világháborús tábor­nok áll. Francois Sedoux, nyugat­német francia nagykövet a bonni sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Francia­­ország szilárd elhatározása, hogy a legközelebbi hónapok­ban megépíti az első atom­bombáját. Sedoux nyilatkozatában azt mondotta, hogy a francia kormány most már teljes erővel és nagy anyagi eszkö­zök felhasználásával lát hoz­zá az atombomba építéséhez, • Újból polgárháború tört ki Indonéziában Dzsakartából jelentik: Az Indonéziához tartozó Szu­­matra szigetén a lappangó polgárháború ismét felszínre tört. A vidéken bujkáló fel­kelők több fontos helységet szálltak meg a sziget középső részében. , XII. Pius pápa halála Előző számunkban közöltük, hogy a nagybeteg XII. Pius pápa állapota óráról.órára súlyosbodott s mire olvasóink a lapot kezükbe kapták, a pápa már halott volt. Csütörtökön hajnalban adta vissza lelkét Teremtőjének az egyházi uralkodók egyik legnagyobbja. Földi pályafutásának száraz adatai a következők: Családi nevén Eugeno Pacelli, Rómában született 1876 március 2. Fel­szentelt pap lett 1899 április 2-án. Felszentelt püspök 1917 május 13 óta. Bíboros érsek lett 1929 december 16-án. Pápává választot­ták 1939 március 3-án. Meghalt 1958 október 9-én. Szentszéki karrierjét 1920-ban, mint berlini pápai nuncius kezdte. Azután haladt felfelé egészen a legmagasabb egyházi méltóságig. 1937-ben, mint pápai legátus vett részt a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson, ott megismerte a magyarokat és a magyarok is őt. Különösen szivébe zárta sokat szenvedett nem­zetünket és ennek kifejezést adott többször is a budapesti kong­resszus óta. Említést érdemel a Szentatya 1956 karácsonyakor rá­dión is továbbított 18-ik karácsonyi üzenete, amelyben ugyszól. ván csak a magyar szabadságharcról beszélt. Ekkor mondotta, hogy az önvédelemből inditott háború erkölcsileg is teljesen in­dokolt, különösen ha azt a népek a brutális kommunizmus ellen viselik. A magyar szabadságharcról Pius pápa azóta sem feled­kezett meg. Tizenkilenc évig ült Szent Péter katedráján. Talán egyetlen pápa sem élt át forrongóbb időket, mint éppen ő. Egyházi ural­kodásának időszaka egybeesik az emberi tudomány legrohamo. sabb fejlődésével. Az elhunyt pápa itt is mindig a haladás hive volt. Ő vezette be rendszeresen a rádióadásokat a Vatikánban, ő volt az első pápa, aki repülőgépen utazott. Soha nem szűnt meg békét hirdetni. "Az igazi béke csak az Istenhez való megtérésben található, az igazi szeretet pedig csak az Úristen szeretete". Az uj pápa megválasztásáig a legfelsőbb egyházi hatalmat a Collegium Sacrum, a bíborosok kollégiuma gyakorolja. A 70 pá­­paválasztó biborosi állás közül jelenleg csak 55 van betöltve. A magyarországi hercegprímás is pápaválasztó bíboros és ott kellene lennie a temetés után lezajló pápaválasztáson.. Az élő bíborosok közül Mindszenty hercegprimás az egyedüli, akit a kommunista re­zsim akadályoz meg ebben. Kanadából a montreali és a torontoi biborosérsek, az Egyesült Államokból pedig a newyorki, detroiti és losangelesi érsekek men­nek a temetésre. A newyorki Spellmann érseket esetleg, mint pápajelöltet is szokták emlegetni. Pius pápa holttestét a nyári castelgandolfoi villából a római Sixtusi kápolnába viszik, ahol az évszázados szertartásnak meg­felelően a pápát temetik. aOBOgDOODODBOWOQQODOOgCOOflOOOOCWOBOeOWOPBeeflOC Mit ígért De Gaulle az algiriaknak ? Október 3-án algíri Constantinban De Gaulle, Franciaország újonnan megválasztott miniszterel­nöke nagyobb beszédben tette közzé jövendő al­­giriai politikájának részleteit. Az algiriai program legfőbb pontja egy ötéves gazdasági terv, amely­nek során Franciaország minden rendelkezésre álló anyagi eszközzel meg fogja segíteni Algírt, abból a célból, hogy a mohamedán bennszülöttek életnívója ez alatt az idő alatt ugyanolyan nívóra emelkedjen fel, mint az ott élő francia telepese­ké. Egyúttal azonban azt is bejelentette, hogy Al­gírt nem olvasztják be a francia anyaországba, mint ahogyan azt a francia telepesek kívánták, mi­vel el akarják kerülni a fehér emberek bármilyen formában fennálló törvényét az arabokkal szem­ben. A tábornok felhívta a felkelőket, hogy hagy. ják abba céltalan csatározásaikat és adjanak mó­dot, hogy békében építhessenek. Ugyanakkor azt Ígérte, hogy Algírban 2 hónapos általános válasz­tásokat tartanak és az uj parlament tagjai leg­alább kétharmad részben mohamedánok lesznek. Az ötéves gazdasági terv főbb pontjai: 1. 625.000 hold termőföldet osszanak szét a mohamedánok között. 2. Kereken 1 millió ember számára modern házakat építsenek megfelelő kórházakkal, utakkal és kikötő-berendezésekkel. 3. Félmillió uj munkalehetőséget biztosítsanak a szaharai olajforrások feltárásának folyamán. 4. Az algíri közigazgatási hatóságok személyze. tébe fokozódó mértékben mohamedánokat fog. nak kinevezni. 5. Ót éven belül ugyanolyan nívóval emelik az algiriai munkások fizetését, mint Franciaország­ban. 6. Újabb tanitószemélyzet bevezetésével a kö­telező oktatási időt 5 évvel emelik fel Algírban éppúgy, mint Franciaországban. Az algiriaknak járó reformok, ha kivitelezésre kerülnének, megoldják a felkelésre vezető kér. dések legnagyobb részét. Minthogy azonban a felkelést nem objektiv indokok alapján, hanem kommunista izgatásra kezdték meg, a kérdés az, hogy a szép terv megvalósulásra kerüljön. seooBOPDoeoeooooeoQcooooeoBOQOPOooowooooooooQo&o AMI A HÍREK mögött van "MAGÁNLÁTOGATÓK". Tiz orosz férfi és 1 nő érkezett Torontóba egy kanadai látogatás során. A hivatalos értesítések szerint ezek az emberek valamennyien magánmérnökök, akik mint ma­gánemberek látogatják a nyugati kontinenset és élsősorban Kanadát. Az útprogramból azonban látszik, hogy a csoport egyik célja, hogy mosoly álarca alatt az ipar területén kémkedjenek, a má­sik cél, hogy megteremtsék a kapcsolatokat azokkal a felforgató elemekkel, akiket a kommu­nisták az utolsó években csempésztek be Kana­dába. Elvileg szépnek látszik, hogy szovjet tu­risták érkeznek Kanadába. Magunk is egyetér­tünk azzal a gondolattal, hogy a haladás eszmé­jének legfőbb propagandája, ha a vasfüggöny mögül minél többen tapasztalhatnák személye. sen, hogy mit jelent terrormentesen élni. Az ellen azonban tiltakozunk, hogy ezt a 11 szovjet kémet a kanadai lapok egyrésze lelkesen ünnepelje. A szovjet látogatók lehetnek kedves, mosolygós em­berek, azonban mindenki, aki valaha élt a vas­függönyön túl, tudja, hogy a nyugati látogatásra csak olyanok kaphatnak engedélyt, akik 100%. osan kommunisták, akiknek tehát egyetlen célja a mi szabad, kapitalista gazdasági rendünknek erőszakkal való megdöntése. A LEGÚJABB JAPÁN JELENTÉSEK SZERINT a tájfun több, mint 600 áldozatot követelt. Ha eh­hez hozzáadjuk az elmúlt hetekben Mexikóban árvizes szélvihar következtében meghalt emberek számát, meg kell állapítani, hogy az 1958-as or­­kán.szezón borzalmas rekordot teremtett. Az indiai Kerala tartomány alkalmazta a hazánkból oly jól ismert brutális rabszolgarendszert. Ennek következtében Nehru az elmúlt napokban bejelentette az indiai szövetségi parlamentben, hogy a keralai helyzet tovább nem tűrhető, s hogy ezentúl Indiában kommunista kormány működni nem fog. Az ügynek az ad különös súlyt, hogy Nehru ezt a kije­lentést feltétlenül Mao-Ce.Tunggal való megbeszélés után tehette meg. Egy bizonyiékkal több van arra, hogy a kommunista világ, politika vezetésben az oroszoknak többé nincsen súlyúk.

Next

/
Thumbnails
Contents