Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-10-11 / 86. szám

KANADAI MAGYARSÁG VIII. 86. szám, 1958 október 11., szombat A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok “jogi” helyzete (SZMT) — Dr. Váli Ferenc az ismert nemzetközi jogász, a Ma. gyár Bizottság tagja, kitűnő tanulmányt készített szakkörök szá­mára a "Szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának jogi alapjaidról. A tanulmány fő pontjaiban megállapítja, hogy: "Az 1945. január 20-án Moszkvában aláirt magyar fegyver­szüneti egyezmény értelmében Magyarország területe a szövetsé­ges csapatok megszállása alá került. 1947. szeptember 15-én életbe lépett békeszerződés után a szovjet csapatok acélból maradtak Magyarországon, hogy az auszt­riai szovjet csapatok közlekedési vonalait őrizzék addig, amig Ausztria megszállása tart. Az 1955. május 15-én kötött négyhatalmi megállapodás és osztrák államszerződés értelmében a szovjet csapatok Ausztriát kiürítették, Így a békeszerződés fentemlitett feltételei, melyek a szovjet csapatoknak Magyarországon való tartózkodását lehetővé tették, megszűntek. Nyitott kérdés marad, hogy a Magyarország­gal kötött békeszerződés aláírói, miért nem szereztek érvényt a békeszerződés rendelkezésének és miért nem szólították fel a Szovjetuniót Magyarország kiürítésére. Az, hogy a magyarországi kormány nem tiltakozott a szovjet csapatoknak magyar területen való tartózkodása ellen, nem szorul magyarázatra. Az első és második szovjet beavatkozás után 1956. októberé­ben és novemberében a világnak azt mondották, hogy a szovjet egységek a varsói szerződés alapján avatkoztak be és tartózkodnak Magyarországon. Az 1955. május 14-én kötött varsói szerződést Albánia, Bul­gária, Csehszlovákia, Kelet-Németország, Magyarország, Lengyel­­ország, Románia és a Szovjetunió kötötték. A szerződésben nincs kifejezett záradék, amely jogossá tenné az egyik aláíró hatalom csapatainak a másik területén való tartózkodását, bár van szó a fegyveres csapatok közös vezetés alá rendeléséről. Feltehető, hogy a szovjet csapatoknak magyar földön való tartózkodását talán ebből a pontból származtatják. Mindazonáltal ez a magyarázat semmi­esetre sem meggyőző. A varsói szerződés 5. pontja utalást tartalmaz egy u. n. "meg­állapodásra", melyet azonban soha nem tettek közzé. így a szovjet csapatoknak magyar területen való állomásozása mindenképpen homályos ügy maradt. Jellemző a jelenlegi fennálló helyzetre, hogy a Szovjetunió a magyar forradalom leverése után szükségesnek tartotta 1957. május 27-én a Kádár-kormánnyal egy uj külön szerződés megkö­tését, "a szovjet erőknek időlegesen Magyarország területén való tartózkodása jogi helyzete" tárgyában. De ez a szerződés sem tartalmaz előírásokat a szovjet csapatok "időleges tartózkodásáénak magyar részről történő beleegyezését illetőleg; feltételezi csupán ezeknek a csapatoknak a jelenlétét a magyar határokon belül és csak helyzetüket, elhelyezkedésüket, a felettük való bíráskodást, az okozott anyagi károk kiegyenlítését, stb. szabályozza. SOOOOOOOffiOOfflQflOW-SQOOOOOOOQOOOeeOQCfOaaQOOOBOQOQOefOQeOOQBQOQflOQBQOO ,A Szovjetunió és európai csatlósai közötti viszony, beleértve olyan szerződéseket, mint az 1956-ös varsói szerződés, vagy "a szovjet csapatok helyzetét szabályozó megállapodás" Magyaror­szággal, nem tekinthetők a nemzetközi jog, vagy a nemzetközi politika szabályai szerint, független államok közti megállapodás­nak. Ezek csupán a valódi helyzet elfedésére szolgálnak, neveze­tesen : a magyar kormánynak, mint csatlósnak, Moszkva teljes ha­talma alá vetését leplezik. Ezért a szovjet csapatoknak Magyaror­szágon való tartózkodása soha nem vizsgálható ugyanabban a megvilágításban, miként például az Egyesült Államok, vagy a Brit-Birodalom csapatai állomásoznak idegen országokban. A szovjet csapatok jelenléte Magyarországon, akárhogyan is vizsgáljuk, jogilag valóban nem nyugszik a magyar nép akaratán. A Szovjetnek Magyarország ügyeibe való beavatkozása, az elis­mert kormánynak erőszakkal való kiküszöbölését okozta, s fegy­veres beavatkozással szolgai bábkormányt létesített. Dr. Váli Ferencnek ugyancsak a szovjet csapatok magyaror­szági helyzetével kapcsolatban a New York Times augusztus 6-i számában alanti levele jelent meg: "Az Egyesült Államok csapatainak partraszállását Közel-Keleten gyakran hasonlítják össze az 1956. októberi szovjet beavatkozással. Az ilyen összehasonlításból bizonyos téves következtetéseket von­nak le. így hasznos lesz felhívni a figyelmet a két mozgalom kö­zötti legfeltűnőbb jogi- és tényleges különbségekre. A nemzetközi jog értelmében bármely kormány idegen csa­patokat hívhat országába, hacsak az nem ütközik más megállapodás­sal. Minden kétséget kizárólag az Egyesült Államok és Anglia csapatait a libanoni és jordáni alkotmányos kormányok hívták be. A végzetes szovjet beavatkozást Magyarországon 1956. no­vember 4-én hajnalban, kétségtelenül nem az akkor fennálló és el­ismert Nagy Imre kormánya kérte. Ellenkezőleg ez a kormány fel­szólította a Szovjet hadsereget az ország elhagyására. Nem fér kétség hozzá, hogy mikor a szovjet hadsereg beavatkozott, ez a kormány volt az egyetlen működő kormánya Magyarországnak. Más kormány nem létezett. A Szovjet akció felkérés alapján történő voltát csak a Kádár­kormány utólagos nyilatkozatára alapítják, arra a kormányra, me­lyet azzal a beavatkozással hoztak létre, melyet állítólag neki kellett volna kérnie. A nemzetközi jog soha nem ismerheti el jogszerűnek az olyan fegyveres beavatkozást egy idegen hatalom részéről, mely éppen ezen beavatkozás következtében került hatalomra. Miután a Kádár-kormányt a Szovjet csapatok ültették székbe, a beavatkozást létezése előtt kellett volna kérnie. Eszerint nem lehet összehasonlítást tenni nemzetközi jogi alapon a beavatkozás két fajtája között. De erkölcsi, társadalmi vagy politikai alapon sem. Az amerikai és brit csapatokat nem azért hívták be, hogy támogasson egy idegen és gyűlölt kommu­nista önkényuralmat a szabadságáért és függetlenségéért küzdő Pép ellen Konrad Adenauer, az ember Bonn. — Október elején a nyugatnémet parlament uj ülésszaka ,'kezdődik. Ugyanekkor ünnepli Konrad Adenauer kancellárságának 10-ik évfordulóját is. A 83 éves Konrad Adenauer szigorú és mogorvának látszó arca azt a legendát terjesztette el az öreg kancellárról, hogy egy merev, mindent kifogásoló és kedélytelen, megközelíthetetlen ember. Ez a legenda azonban téves. Adenauer külső kinézése csak maszk, amely mögött meghúzódik a kedélyes, jó humoru, jószivü, gondos ember. Adenauerban különösen fejlett a humorérzék, akik közelebbről Ismerik az öregurat, tudják, hogy semmit sem szeret jobban mint helyénvaló jó tréfát, vagy egy jó pohár bort. Néha mind a kettőt párosítva élvezi. Ilyenkor olyan pajkos tud lenni, mint egy iskolás­­fiu. Külső kinézése az, amely a téves legendát szülte meg Ade­nauer természetéről. Arckifejezése semmiesetre sem tükrözi igazi lényét, nem árulja el azt, ami ebben az emberben igazában rejlik. Az arca a szó szoros értelmében maszk, amely az ellenkezőjét mu­tatja annak, ami ennek az embernek a lelkében van. Adenauer min­dig szerette a nagy sebességet. Szeretett olyan járműveken utazni, amelyek a legnagyobb sebességeket érték el. Ennek köszönheti, hogy 40 évvel ezelőtt egy autóbalesete volt, amely arcán alapos nyomokat hagyott volna hátra, ha egy plasztikai műtéttel nem hoz­zák helyre az ott szerzett sebeket. Kevesen vannak még Németországban is, akik Adenauert ma. •gánéletéből is ismerik. Hivatali magatartásából pedig különösen el-( seBaflOOQOQOQgeooooooocoGOOocoooogaQow-swPOWMOooMooofloooooooooe lenfelei arra ítélnek, hogy az öreg kancellár egy felfuvalkodott, mindent jobban tudó és mindenkit kioktató merev tisztviselő, aki tekintélyét soha nem engedi veszélyeztetni beosztottai ellenvélemé­nyével. Akik jól ismerik, tudják, hogy az is csak látszat, amikor Adenauer cézári magaslatokról kezeli az embereket. Az öregur, vagy ahogy környezete nevezni szokta, "Der Alte" csodálatos emberi jelenség, vitalitásában, rugalmasságában meg­hazudtolja magas korát, mintha még ma is állandóan tanulni, fejlőd­ni, a korral haladni szeretne. A mogorva kinézésű kancellár különö­sen előszeretettel olvas Edgar Wallace regényeket, szereti a német romantikus költészetet, kedvenc költője Joseph von Eichendorf. Ze­nében a barokkorszak tisztelője "szükségem van naponta egy kis Haydn-zenére, úgy mint egy pohár tüzes borra", szokta mondani a kancellár aki a zenetörténet igen jó ismerője. A középkori festé­szetben, különösen a 15-ik század festészetének ismeretében pedig egy színvonalon áll akármelyik műtörténész szakemberrel. Adenauer életében három alapszabályhoz tartja magát s ezt egyben, mint a hosszú élet titkát szokta barátainak elárulni. A hosszú élet egyik feltétele szerinte az, hogy az ember "jó fajtából" legyen, örökölt egészségét mesterségesen el ne rontsa; a második feltétel, hogy mérsékletesen egyék, a harmadik pedig az, hogy nagy, de elérhető életcélt tűzzön ki magának. Adenauer életcélja az, hogy visszavezesse a német népet a a kulturnépek családjába és segítsen megvalósítani a nyugateurópai egységet. Mind a kettőt már majdnem teljesen megvalósította. ...igy mindketten a banktól kérnek kölcsönt A kölcsön egészséges üzleti gyakorlat s éppen ezért rendkívül egyszerű művelet egy bejegy­zett banktól kölcsönt kérni. Minden nap, Kanada minden részében, a bejegy­zett bankok pénzt adnak kölcsön a gazdáknak, ha­lászoknak, gyárosoknak, üzemeknek, félkész­­gvártóknak és más kereskedelmi vállalatoknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt... hogy ki-A BEJEGYZETT BANKOK A fizethessék alkalmazottaikat, nyersanyagot vásá­rolhassanak, piacra vihessék javaikat és kielégít­hessék egyéb pénzszükségletüket. A bank vezetője állandóan keresi az alkalmat, hogy ilyen kölcsönöket adhasson, hiszen ez a feladata. A bankkölcsön egyik eszköze annak a folyamatnak, amely a kanadai élet színvonalának emelését elősegíti. KÖZÖNSÉG SZOLGÁLATÁBAN KÖZELEG A KARÁCSONY, GONDOLJON HOZZÁTARTOZÓIRA, SEGÍTSE ŐKET A SZERETET ÜNNEPÉN RGA Küldjön ön is ott, ahol minden magyar küld, «OTAI GENERAL AGENCY A ROYAL GENERAL AGENCY MAGYAR OSZTÁLYÁNÁL, MELY A LEGNAGYOBB ILYEN IRÁNYÚ INTÉZET AZ ÉSZAKAMERIKAI KONTINENSEN P E N Z A T U T A L A SO K MINDENKOR A LEGOLCSÓBBAN NAPI ÁRON HIVATALOSAN I V tf ■ VÁMMENTES ÉLELMISZER CSOMAGOK, IPARCIKKEK, RUHÁZATI CIKKEK, ' TM ÉPÜLETANYAGOK, BÚTOROK, SZABAD VÁLASZTÁSI UTALVÁNYOK G Y ÓGYSZEREK a legújabb magyar rendeletnek megfelelően. A vámkezelés meggyorsításához szükséges számo­zott igazolást csakis a Royal General Agency Gyógyszer Osztálya adja ki. Ne tegye ki hozzá­tartozóit annak, hogy az életmentésre szánt gyógyszert visszaküldjék a rendelet be nem tartása miatt. Forduljon szakemberekhez. A világ összes gyógyszerei megrendelhetők. Rendelését azonnal továbbítjuk és utólag számlázzuk ! RELIEF ROMÁNIÁBA TUZEX Bankjegyek vámmentes és vám­pénzátutalás vámmentes csomagok és aranypénzek köteles élelmiszer csomagok eszközölhető és szabad választás Csehszlovákiába a legolcsóbb napi áron Kérje legújabb 36 oldalas képes, díjtalan hivatalos árjegyzékünket. Vegye igénybe a 3 milliós hitelkeretet AMERIKAIAK ÉS VIDÉKIEK ÍRJANAK ! MAGYARUL LEVELEZÜNK! ROYAL CEMtRAL AGENCY ■ M fll Owned t by ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED ° ÉSZAK.AMERIKA LEGNAGYOBB ENGEDÉLYEZETT (CHARTERED) INTÉZETE 273 SPADINA A VE. -ROGENCY BUILDING TORONTO« CANADA TELEFON: EM. 4.9333 • EM. 4-9334 • EM. 4.9335 • EM. 4.9336. Fiók irodák: i 1504 Parent Avenue WINDSOR Telefon: Cl. 3-2827. Vezető: Veleczky János 3955 St. Laurent Blvd. MONTREAL Telefon: AV. 8-6971 Vezető: Dr. Barna Zoltán 233 King Street WELLAND Telefon: RE. 2-1280 Vezető: Szabó Ferencné DOHÁNYVIDÉK : 52 Sovereign Street, DELHI, Telefon : 437 • Vezető Sztronga Jenő |llllllllllllllll!lllllllllllllllllllll|l|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||„||||||,||„||||„|,|, mmmms 1 Fontos közlemény! ( I MAGYAR hangos filmek kizárólagos bemutatási joga az alanti helyekre kaphatók : CALGARY, LESTOCK, MISTATIM, SPIRITWOOD, DRUMHELLER, LETHBRIDGE, SASKATOON, VANCOUVER. várnánkban me,y e hir<Jetésekben nem szerepel, de a múltban a leg. €1« dl VOUÍiUail, jobb tudomása szerint magyar filmeket nem mutattak be rendszeresen, is lehet bemutatni jó magyar filmeket olcsó bérdíjért. Saját érdeke, hogy meg­tudja vájjon jelenlegi lakóhelyén szabad-e a magyar film bemutatási jog. Mpptanitillk mindazon dolgokra, mely a film bemutatással kapcsolatos és igy EVIUg&C1III IJ U IV azonnal komoly haszonra tehet szert heti néhány órai munkával. FÍ(M/pIpITI a fi,m játszási illetve bemutatási jogok a beérkezési sorrendben ■ lesznek figyelembe véve. Első levelében írja meg az összes adatait és kérdéseit. Pontos és minden legkisebb részletre kiterjedő választ azonnal küld a VITA Magyar Filmeket Kölcsönző' Vállalat 4437 MARCIL AVENUE, MONTREAL, QUE. írjon még ma! iiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii Az első kanadai helyi kormány .iiiiniiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimíi kétszáz évvel ezelőtt, 1758. október 2-án ült össze Hali­faxban. Ugyanabban a régi házban, ahol ezt a történelmi jelentőségű ülést tartották, most Nova Scotia parlament­jének képviselői előtt Sir Da­vid Eccles, az angol kereske­delmi minisztérium vezetője tartott érdekes előadást. Ar­ról beszélt, hogy a brit nem­zetközösség tagjai nem kí­vánnak a kommunisták által megindított gazdasági ver­senyben résztvenni és azt minden rendelkezésre álló eszközzel folytatni, mert a brittek nem kívánnak még gazdasági téren sem hábo­rúskodni. Ehelyett azonban a nyugat az, amely gazdasági segítséggel, s a föld kincsei­nek ingyen rendelkezésre bocsáj fásával egymaga gon­doskodik az elmaradt, nyo­morban élő népek megélheté­séről és egészségéről. Az a példa, amelyet a nemzetkö­zösség a népek százainak nyújtott állandó segítséggel mutat, erősebb, mint minden kommunista propaganda és minden szovjet gazdasági harc. PISZTOLYOS BANKRABLÁS A Royal Bank hastingsi fiókjában harisnyával az ar­cukon és automata pisztol­lyal a kezükben két bandita egy sarokba terelte a tiszt­viselőket, majd a pénztárost arra kényszerítették, hogy töltse meg pénzzel a papír­zacskót, amit a banditák magukkal hoztak. A rablók a bank előtt egy kocsiba ültek és elhajtottak. A délelőtt fo­lyamán a rendőrség két gya-,­­nus egyént vett őrizetbe, akik egy autóban ültek és nem tudták igazolni az autó tulajdonjogát. Az ontarioi gazdasági konferenciai Ezer delegátus előtt tar­tott nagyszabású beszámolót Atuart Armour, a Steel Co. of Canada hamiltoni vasön­töde alelnöke. Mr. Armour kifejtette, hogy a kanadai kormány legnagyobb tévedé­se az, hogy korlátozza a be­vándorlást. Armour éles lo­gikával fejtette ki, hogy a bevándorlás minden csökken­tése rövidlátó politika; ellen­kezőleg, minél több emberre van szükség Kanadában, s a munkanélküliség csökkenté­séhez nem a bevándorlók szá­mát kell lejjebb szállítani, hanem olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a vál­lalkozóknak), tőkebefektetők­nek teszik kecsegtetővé a ka­nadai vállalkozást. Azt aján­lotta, hogy a kormány mellé rendeljenek egy magánvál­lalkozókból álló gazdasági ta­nácsadó szervet.

Next

/
Thumbnails
Contents