Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-09-24 / 81. szám
Vili. 81. szám, 1958 szeptember 24., szerda 6 KANADAI MAGYARSÁG 0 Bárminemű ügyben forduljon felvilágosításért és útmutatásért 1 Dr. Pózéi István S kanadai közjegyző, bírósági hites tolmács, ^ X volt budapesti ügyvéd általános tájékoztató irodájához. X 0 Fordítások és tolmácsi szolgálat minden nyelven gyorsan és olcsón. X O Forint átutalás. IKKA csomagok. Ö 467 SPADINA AVE., TORONTO. ONT. CANADA ^ 8 TELEFON : WA. 2-8827 ^ bogooocosoooososoooocosogeosooooogosooeosooecoo’il SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon : EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ORÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépemmel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap I GYÓGYSZER, IKKA, PÉNZ, RELIEF csomagok küldése az óhazába. Hivatalos megrendelő hely: Ocean Relief Agency 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Tulajdonos: LADÁNYI ZOLTÁN VVWVWWWWWUVAMJV, LESLIE CLEANERS tisztit it javít garanciával 2 EWART AVE. RO. 7-8115 Torontó területán a ruháárt elmegyünk ás haza is szállítjuk Tulajdonos: LELESZY GYÖRGY VJV.W.WA’.V.'iWA'.VA Tanulj Kanada vezető szakiskolájában Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto. Ontario területén fiókok Hamiitonban és Ottawában. Autóját azonnal javltja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— kWA'.VA'^AW.VAWWJ A „KANADAI MAGYARSÁG" HIRDETÉSEIT MINDEN MAGYAR OLVASSAI Izsák 1. Elemér ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 Ha használt autóját el jakarja adni, vagy alkatrészt »akar vásárolni, hívja fel a (NIAGARA AUTO PARTS-TÓL MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. 3TeJ.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Tóbiástól 482 Queen St. W., Torontó Telefon: EM. 8-1255 Ha szeret jól öltözködni készíttesse ruháit Szobonya Sándor szabómesternél 42 KING ST., DELHI, ONT. UJ MAGYAR BORBÉLY HAMILTONBAN 560 King Street, West- Tulajdonos: Saláta Sándor Akar előrejutni ? Akar többet keresni? Biztosabb állást? Ha igen, akkor tanuljon angolul és tökéletesítse nyelvtudását könnyen a Bernolák : Modern Angol-Magyar és Magyar-Angol Szótárból, mert ez Északamerika egyetlen megbízható és Modern Angol-Magyar, Magyar-Angol Szótára, könnyű kiejtéssel és nagy szókinccsel. Az itteni élő nyelvet tartalmazza. Ebben a szótárban megbízhat. Hivatalos szakemberek és a bevándorlók ezrei szerint ez a legteljesebb és legkorszerűbb szótár, könnyű és pontos kiejtéssel. Azoknak is nélkülözhetetlen, akiknek már van más szótáruk és már beszélnek angolul. A 32.000 szavas Bernolák: Modern Angol-Magyar és Magyar-Angol Szótár Kapható a kiadótól: IMRE BERNOLÁK, Dept. B., 2423 Clementine Blvd., Ottawa 1, Canada címen. Ára egybekötve $5.80, mely postán kapható Money Order.en küldhető be. Rendelje meg haladéktalanul és adja meg a címet barátainak is. Kapható szerkeszőségünkben is. JkatÁ cna KERESZTKÖTÉSÜ (1945-ös szabadalom) FRANCIA ALSÓNADRÁGOK 555 Magától záródó keresztkötésü — „Criss X Cross” trikóing, első rész testhezszabott, finom minőségű fésüsgyapotból készült, könynyen tisztítható. Tartós, vasalásra nincs szükség. Hozzáillő Jersey felsőrésszel. W2—8 A Kanadai Magyarságban a világ összes fontosabb híreit megtalálja A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN 78. FOLYTATÁS Bubenyik lépett be. — Mit? Te kopogtattál megint. Hányadszor mondom, hogy mikor hivatlak, akkor te nem vagy látogató, hát ne kopogtass, hanem iziben jelenj meg, mint egy szt lem. — Mit tetszik parancsolni? — Egyelőre csak annyit, hogy eredj ki és jöjj be kopogtatás nélkül. Bubenyik kiment és bejött, nem ugyan nesztelenül, mint valami éjféli lélek, ellenkezőleg, nagy csörömpöléssel, mint egy pusztító tatár, merta könyökével ügyetlenül benyomta valahogy az ajtó üvegtábláját. — Vigyázz, hé, mert mindjárt pofonütlek, — dühöngött a báró, vérbenforgó szemekkel. — Nem tudsz egyenesen járni vagy részeg vagy? Bubenyik egy cseppet sem ijedt meg. Jól ismerte az urát. — Miután méltóságod rám parancsolta, hogy szellem legyek, hát azt hittem, hogy az üvegen keresztül is be tudok röpülni. — Eredj az ostoba kifogásaiddal a pokolba ! Azaz megállj csak! No, ne menj hát el, hiszen nem haraptam le az orrodat. Maradj csak, Bubenyicsek, mert azért hivattalak, hogy ezt a derék tekintetes urat megmentsük egy vérszopó piócától. ha lehet. Képzeld el, egy himpellér uzsorás négyszázforintos jó váltóért csak háromszázhusz forintot akarna neki adni. No, ezt a pogányságot mégse engedjük. Ha az én megyémben volna, megcsapatnám, ha százszor el van is törülve a botbüntetés. De mert nem itt lakik, csak azt kérdezem tőled, barátocskám, hogy van-e háromszázötven forintunk? Bubenyik gondolkozott egy kicsit, szemrehányó pillantást vetett a báróra és foghegyről mondá : — Lesz. — Akkor hát váltsd be a tekintetes úrtól ezt a váltót. Ő is jól jár s te se jársz rosszul. , Ezekben nyilvánult a Kopereczky jelleme leghívebben. Hisz ez bolond ember, gondolná az olvasó, mert kétségkívül a balek együgyű szerepe az, amit játszik. Ha azonban jobban meggondoljuk, hogy ez a pénz mintegy szubvenciószámba ment a helyi lapnak s hogy ő ( Kopereczky) azonfelül a Maecenást is adta, sőt tetejébe egy vezérkolompost szerzett vele a sógora szolgabiróságának egy felette szelíd formában, mely a Klementy úr hasznavehetőségét semmiképpen sem koptatta le, úgy azt kell tartanunk, hogy Kopereczkynek elég magához való esze volt, noha sajátosan nyilvánult. Ami pedig a költséqek lefaragását illeti, ezt olyan módon csinálta, hogy szinte úgy rémlett neki a végén, mintha ő szerzett volna ötven forintot. Adakozott s ezzel kielégítő gavalléros hajlamait, de az adományozott összegből vissza OOOQOOOCOOMOQOOOOOQOOOO SZALAY JEROMOS: tudott csípni egy részt, ami viszont kapzsisági hajlamainak felelt meg. Klementyvel szemben adta a tapasztalatlan, nagylelkű mágnást, akit mindenre rá lehet venni. Bubenyikkel szemben a ravasz, okos embert, aki mindenből hasznot tud húzni, a közönség előtt pedig a bolondul pazarló Maecenást, csakhogy egy kicsit visszájára sült el a törekvése, mert a fennforgó esetet véve például, Klementy tartotta őt ravasz kutyának, Bubenyik pazarló bolondnak és a közönségnek tűnt fel úgy, mint tapasztalatlan, nagylelkű mágnás. De nem volt talán egyiknek sem igaza. Annyi azonban bizonyos, hogy rövid idő alatt alaposan megnyergelte a különben rakoncátlan vármegyét. Hogy mivel? Isten tudja. Épp olyan titok ez, mint amely az állatszeliditő tekintetében rejlik. Bolond kormányzás, mely előbb.utóbb megfeneklik, kétségtelenül van, de okos kormányzás, mely okvetlenül beválnék, nincs és nem lehet vagy ha lehet, eddig még ki nem találták. Kormányzás csak olyan van, amely sikerül vagy nem sikerül. Lehet, hogy Bontó vármegyét maga Bismarck se tudná kormányozni, aki pedig egy világot húzgál az ő elméje finom cérnaszálain s lehet, elkormányozná jól a legutolsó írnok is, ha főispán lenne és nem tudnák róla, hogy írnok volt, mert hát azt el kell valahogy találni. Már pedig az eltalálás ritkán az okos emberek hivatása; az okos emberek nem találgatnak, hanem rendszerint akarnak valamit, még pedig ritkán olyast, amit a nem okosak is akarnának s ez már magában is nagy baj. Azért aztán Isten mentsen meg minden becsületes kormányt az okos főispánoktól. Untig elég az, ha okosaknak látszanak,. Merem tehát mondani, hogy báró Kopereczky Izraelnek minden sikere beiktatási beszédének különös esetéből sarjadzik. De bármily hatalmasnak látszott is a főispán, a januári rendkívüli közgyűlés tárgyai mégse hagyták hidegen a kedélyeket. A magyar nyelv iskolai tanítása tárgyában bizonyos régi megyei szabályrendelet életbeléptetése volt tárgyalásra tűzve s a már említett szolgabirói állás betöltése. Nem szenvedett kétséget, hogy Kopereczky a magyarosítás mellett van és az se lehetett titok, hogy szolgabirónak Noszty Ferencet óhajtja, mégis nagy szervezkedés indult meg; az iskolamagyarositás ellen a nemzeti bizottsági tagok fogództak össze, körülbelül a többség, a szolgabirói szék betöltése pedig főleg a magyarokat izgatta, mint akik mindig a mellékes dolgok iránt érdeklődnek jobban. Mindegy (a magyarok szerint) mit tanulnak a parasztkölykök, de nem mindegy, hogy ki parancsol Voglányban. (Folytatjuk) IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL 1896-ban a románok, szerbek és szlovákok Párizsban tiltakozó gyűlést tartottak a magyar milleniumi ünnepségek ellen. Ennek a gyűlésnek elnöke Flourens volt francia külügyminiszter volt, aki igazán nem fejezhette volna ki magát világosabban: „Szűklátókörű és vak önzés lenne részünkről, ha egyáltalán nem érdekelne bennünket Európa más népeinek sorsa, ha nem hallgatnánk meg azoknak a népeknek követeléseit, akik úgy érzik, hogy elnyomják őket. Ez egyenlő volna részünkről egy nagyon régi szereptől való búcsúvétellel és egy végzetes lemondással... Ugyanakkor teljes vakságról és életbevágó érdekeink tökéletes félreértéséről.” Ha ellenkezőleg Ausztria, amit a dolgok természete, földrajzi fekvése arra jelölt ki, hogy különféle nyelvek, fajok és nemzetiségek konfederációja legyen,, amelyek mint autonom államok egy és ugyanazon uralkodó jogara alatt valóságos monarchikus Svájc-félét alkotnának, akkor az a szövetségi csoportosulás, amely egy negyedszázad óta Európából elsáncolt tábort teremtett, lecsöndesülne, megsemmisülne. A német, latin és szláv eredetű különféle nemzetiségek egymást ellensúlyozzák az osztrák—magyar monarchia kebelében.” Flourens és honfitársai éppen olyan jól tudják, mint a magyarok, mit eredményezett volna túlságosan is korán ez a „monarchikus Svájc”. Bizonyára a magyarok makacssága nélkül nem kellett volna bevárni a bolsevizmus uralomrajutását, hogy Európa megállapíthassa Kollár jóslatának megvalósulását. Louis Leger idézi egy német képviselőnek aggodalmait, hogy megcáfolja. „Hogyan tudnánk egyenlő erővel szembeszálni a szlávok támadásaival? Ki biztosít bennünket arról, hogy az ő pusztításaik nem múlják felül a mongolokét? A pánszlávizmus olyan gyorsan növekszik, hogy félnünk kell, hogy nemsokára a germánok és latinok uralkodó szerepét veszi át?” Foustel de Coulange mondta a frankfurti béke után 1871-ben: „Az események nem láttatják gyorsan előre következményeiket. Néha kell egy negyedszázad, vagy még több is, hogy az ember elmondhassa: ime az eredmény:” Ha a neves francia történetíró a jelen hélyzetet szemlélhetné; megelégedéssel, de egyúttal rémülettel is állapítaná meg, hogy jó próféta volt, de ma már jóslatát a francia—német helyiérdekű pörlekedés helyett világviszonylatban kellene megfogalmaznia. A magyar—osztrák kiegyezés érdek- és kényszerházasság volt. Mindegyik fél csalódottnak érezte magát. Ausztriát nagyon bántotta, hogy elvesztette vezetőszerepét a német birodalomban. Be akarta hozni, amit elveszített. Ehhez meg kellett találnia az eszközöket. Magyarország pedig úgy érezte, hogy önállóságának biztosítékai az osztrák beavatkozás és az uralkodóház egyeduralmi törekvései ellen nem elégségesek. Mintha a két pörlekedő fél nem tudatosította volna teljesen, hogy érdekeik azonosak. A königratzi vereség után Ausztriának meg kellett alkudnia a helyzettel. Még a magyarellenes osztrákok is a magyar—osztrák kiegyezést tartották a legszükségesebbnek abban a tudatban, hogy a poroszok ellen tervezett revans e nélkül lehetetlen. Azonban a birodalmi gondolat hívei nem akartak belenyugodni ebbe a megalázásba. Szerintük a magyarok kihasználva a birodalom nehézségeit, jogosulatlan előnyöket erőszakoltak ki maguknak a Habsburg-birodalomban. Hogy orvosolni lehessen ezt a visszaélést, érvényteleníteni kell a Magyarországgal kötött kiegyezést és fel kell újítani a régi birodalmi eszmét, még pedig a nemzetiségek segítségével, akik előtt megcsillogtatták az önkormányzati testületek lehetőségét. A birodalmi eszmének ezek a képviselői nem akarták meglátni, hogy agyrémeket kergetnek. A nemzetiségek nagyon is tudatában voltak annak, hogy Bécs milyen szerepet szánt nekik, de nekik is világosan megfogalmazott céljaik voltak, amelyek éppen nem egyeztek meg az osztrák császári eszme elgondolásaival. Azonban taktikából színlelték a hűséget. Egy álnéven író magasrangú katonatiszt fogalmazta meg legérthetőbben az új célkitűzéseket. Az ő munkájából világosan látható az osztrák és a magyar politikai célok között való különbség. „Ausztriának — mondotta — a délszláv mozgalom élére kell állania, nem csak azért, hogy azokat a területeket megszerezze, amelyek kilátásban vannak, nemcsak azért, hogy a pánszláv törekvéseknek irányt szabjon, nemcsak azért, hogy országait és népeit kibékítse, hanem azért is, hogy ellensúlyt találjon a magyarok egyre növekvő túlkapásai ellen.” „Ezeknek a vállalkozásoknak a megvalósítására Ausztria mind külpolitikai, mind belpolitikai téren elhatározta magát. Ehhez azonban szüksége van a német szövetségre. Ausztriának németbarátnak kell maradnia, hogy a szlávok barátságosabbak legyenek hozzája, mint voltak eddig.” (Folytatjuk.) Egy nagytehetségü orosz író sorsa a kommunizmusban A diktatúrák nem szeretik az írókat, az írók sem a diktatú. rakat. A szabad szellem nem hagyja magát megkötni politikai ide. ológiákkal, mert akkor már nem azt alkotja, amit szeretne, s viszont ha szellemi nagyságát szabadon kifejtheti, beleütközik egy erőszakos politikai ideológia koriátfalaiba. Borisz Paszternák 68 éves szovjetorosz író nagy írói tehetségével hírnevet szerzett magának a világirodalomban. Legújabb regényének címe "Doktor Zsivago" s ezt pár nappal megjelenése után a szovjet cenzúra Oroszországban elkoboztatta és a könyvpiacról bevonta. Egy-két példány azonban külföldre került, ahol azt most először olasz nyelvre lefordítva nagy példányszámban terjesztik. A regénynek minden világnyelvre való lefordítása most van folyamatban. A szovjet kormány természe. tesen nem engedélyezi az olasz fordítás behozatalát sem. Még maga a szerző Borisz Paszternák saját könyvének egyetlen példányát sem veheti meg. Az amerikaiak, szokásos világmegváltó buzgalmukban, most 18 nyelven rádióban adják a Paszternák.regény szövegét. A leg. nagyobb hallgatósága természetesen az eredeti orosz szövegnek van. Ezt minden este szokták orosz adásaikban felolvasni, de olyan lassan, hogy a szöveget mindenki kézzel leirhatja magának. Egy holland kiadó a nyugati olvasók számára a könyvet eredeti orosz nyelven is kiadja. Paszternák iró sorsáról semmit sem tudunk. Minden érdeklődés elvész a titokzatos hallgatás csöndjében. Oroszországban csak suttogva beszélnek Paszternák eltűnéséről. "Nincs a földön még egy olyan ország, ahol ilyen szabadon élhetnek az emberek", mondja egy képmutató szovjet hazug propagandanóta refrénje. Köszönjük az ilyen szabadságot . . . A fizetetlen munka büszkesége EGY MONTREALI MAGYAR EGYETEMI TANÁR TUDOMÁNYOS KUTATÁSAI A lepra megbetegedések nem okoznak ugyan komoly problémát a kanadai egészségügyi hatóságoknak, a kérdéssel mégis érdemes foglalkozni, mivel egyrészt a fertőzés veszélye állandóan fennáll a kanadai tengeri kikötőkben is, másrészt pedig az orvostudomány egyik legrégibb megoldatlan problémája, mondja Dr. Kató László, a montreali egyetem mikrobiológiai intézetének magyar származású tanára. Dr. Kató László a budapesti egyetemen végezte orvosi tanulmányait, a háború után Németországban folytatott gyakorlatot, ahol többek között a koncentrációs táborok volt kényszerlakóit kezelte. Dr. Kató Lászlót világviszonylatban is, mint a leprakutatás egyik legkiválóbb szakértőjét ismerik,. A leprakutatást azonban Dr. Kató László csak "mellékfoglalkozásként" folytatja. A 44 éves magyar orvosprofesszor rendes működése a tuberkulózis-kutatás terén folyik. A lepra-kutatássai már Kanadába való érkezése óta foglalkozik és csak azt panaszolja, hogy "ezen legrégibb és legveszélyesebb emberi betegség kutatására nem létesítettek szükséges alapot és tudományos felszerelést". "Büszke vagyok erre a munkámra, amellyel minden szabadidőmet betöltőm, mert ezért soha fizetést nem kaptam", mondja Dr. Kató. "Igaz, hogy ez a betegség nem okoz komolyabb problémát Kanadában, hiszen mindössze jelenleg 15—20 nyilvántartott esetünk van, a fertőzési veszély azonban a'kikötőkben állandóan nagy s ez ellen kell harcolnunk szakadatlanul,, A lepra ellen sem megelőző immunizáló szert, sem annak gyógyítását eddig nem ismerjük. A világ lepratelepein még ma is a Chalmoogra olajat használják, amit a kínaiak már 2000 év óta alkalmaznak több-kevesebb sikerrel". Dr. Kató szerint a lepra kutatását két körülmény akadályozza: A lepra.bacillust kísérleti célokra nem lehet tenyészteni és az emberi leprát nem lehet egy laboratóriumi kísérleti állatba sem beoltani. Dr. Kató volt az első, aki a leprát kísérleti állatokba oltotta és most amerikai tudósokkal karöltve folytatja ezt a munkát, a védőszérumot emberi alanyokon is kipróbálva. Figyelje könyvosztályunk hirdetéseit. LAPUNK KÖNYVOSZTALYAN KAPHATÓK : Babits Mihály: Hatholdas rózsakert....................................$0.80 Béla deák: Hulló Vércseppek ........................................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-Magyar, Magyar-Angol szótár $5.80 Csaba István: Az elsűlyesztett háború ...................... $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól.........................$2.00 Délamerikai Magyar Hírlap naptára az 1958. évre------ $2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János .............................$1.80 Füveskert (Versek a szabadságharcból) ...........................$1.50 D. Holló: Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata....$2.80 Kempis Tamás-. Krisztus követése.........................................$0.50 C. Kenneth: Randevú Rómában .............................. $3.60 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon.....................................$2.50 Kisjókai Erzsébet: Titokzatos jel a falon......................$1.60 Mikszáth Kálmán : Lohinai Fű ..............................-............$0.80 Móricz Zsigmond: Mese a zöld fűvön...............................$0.80 Móricz Zsigmond : Pacsirtaszó .............................................$0.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada ................................... $1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör........................................ $1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu................................... $0.30 ” ” ” Vászoly ........................................$1.80 Paula néni szakács- és álmoskönyve....................................$5.00 M. Saint Clair: Ella néni meséi.................................... $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök .... $1.00 Ugyanaz angolul ........................................................... $2.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ...............................$0.80 Székely M. Imre : Szent István legendája......... $0.25 Szenei Miklós: Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul $2.50 Szilvássy László: Mesék a bryanszki erdőből..................$2.00 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia ................. $5.00 Francois Villon : Balladái (Faludy átköltésében.) $2.00 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal ...............................$1.00 Piatnik-féle magyar játékkártya ......................................... $1.65 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk.
