Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-13 / 69. szám

KANADAI MAGYARSÁG KANADA KÜLPOLITIKÁJA... VIII. 69. szám, 1958 augusztus 13., szerda Egy és fél évvel ezelőtt, amikor Anglia és Franciaország Izra­ellel együtt megtámadták Egyiptomot, beleremegett az egész világ. De a szuezi krízis megoldódott és a kanadai kormány komoly és ügyes fellépése talán egy nagyobb háború kitörését akadályozta meg. Mr. Lester Pearson akkori külügyminiszter Nobel-díjat ka­pott bátor és eredményes fellépéséért, amellyel sikerült létrehoznia az Egyesült Nemzetek haderejének felállítását. Július elején a Középkelet újra fellángolt. Libanonban ame­rikai, Jordánban angol csapatok szálltak partra. Moszkva műfelhá­borodásában "támadásnak" minősítette a nyugati akciót. Kanada eleinte támogatta az angol—amerikai akciót, de jobban átgondolva a kérdést, a későbbi fejlemények hatása alatt a két hatalmi cso­port közé lépett. Mr. Sidney Smith külügyminisztert a kormány sietve New Yorkba, az Egyesült Nemzetekhez, majd onnan Washingtonba küld­te. Azután visszahívta, majd újra odaküldte. Mr. Pearson, aki jelen­leg az ellenzék vezére, de még ma is az ország legnagyobb tisz­teletnek örvendő diplomatája, nyíltan feltette a kérdést a képvise­­iőházban, meddig fogja a kanadai kormány támogatni azt a poli­tikát, amely mind közelebb sodorja a világot az atomháborúhoz. Mr. Smith visszahívása Ottawába, majd újra Washingtonba való küldése és Mr. Selwyn Lioyd angol, valamint Dulles amerikai kül­ügyminiszterrel való tárgyalása arra mutatott, hogy a kanadai dip­lomácia erőteljes akcióba kezdett. Hruscsov Angliához, az Egyesült Államokhoz, Franciaország­hoz és Indiához intézett levélben csúcskonferencia azonnali össze­hívását javasolta. London és Washington, különösen ez utóbbi, első reakciójában a javaslatot "üres propagandának" minősítette és el akarta utasí­tani. Mr. Diefenbaker teljes tudatában lévén azon veszélynek, hogy Kanada háború esetén elkerülhétetlenül belekerülne úgy az ame­rikai, mind az orosz rádiólecsapódás zónájába, egy Mr. Pearsonnal tartott magánmegbeszélés után "sürgős" üzenetet küldött Angliába, Amerika és Franciaország, valamint India kormányelnökéhez (an­nak ellenére, hogy ez utóbbi időközben már magáévá tette Hrus­csov javaslatát) kérve, vegyék tekintetbe az orosz ajánlatot. Anglia elfogadta Kanada közbenjárását és Selwyn Lloyd kül­ügyminiszter az angol parlamentben tartott beszédében méltatta közvetítő szerepét. Anglia befolyásolni igyekezett Washingtont és az amerikai kormány, ha nem is nagy lelkesedéssel, de belement abba, hogy ne utasítsa el kereken a csúcstalálkozó gondolatát. Mint 18 hónappal azelőtt, Kanada ismét a "tiszteletreméltó közvetítő" szerepét játszotta egy komoly nemzetközi bonyodalom­ban. Talán soha sem fog kitudódni, vájjon Kanada közbelépése valóban a háború kitörésének elkerülését, vagy legalább kitoló­dását eredményezte-e. De minden kanadai számára jelentős maga az a tény, hogy Kanada önálló külpolitikai irányt követ, olyat, amely független úgy Angliától, amelyhez történelmi és érzelmi szá­lak kötik, mind az Egyesült Államoktól, amellyel szoros földrajzi kapcsolatok fűzik egybe. Kanada ismét bebizonyította a világnak, hogy szabad politikai és szellemi irányt követ a nemzetek család­jában. Megerősítette azon hírét,) hogy külpolitikai kérdésekben higgadt és logikus elhatározásokat tud szülni. A világ előreláthatólag még hosszú időn át egyik krízisből a másikba fog botladozni és talán sem Kanadának, sem más közép­­hatalmak közbelépése nem fogja tudni megóvni egy új háború­tól. De mégis megvan rá a remény, ha egyelőre halvány is, hogy egyszer majd a háború maga is régimódi megoldásává válik a nem­zetközi kérdéseknek. Ha ez bekövetkezik, Kanadának nem kis része lesz ezen fel­fogás létrehozásában. A KÖZVÉLEMÉNY SÚLYA Akár tudatában van akár nem, de tény, hogy az átlag kanadai polgárnak is megvolt a maga szerepe az idei középkeleti krízisben. 1956-ban a kanadai közvélemény magáévá tette Lester B. Pearson akkori liberális külügyminiszter állásfoglalását a szuezi válságban. 1958-ban a kanadai közvélemény hasonlóképp elfogadni lát­szik a konzervatív kormánynak és Sidney Smith külügyminiszternek az Egyesült Nemzetekben követett politikáját az újabb válság megoldása érdekében. Anglia máris köszönetét fejezte ki Kanadának állásfoglalásáért. Az Egyesült Nemzetek többi tagja figyelemmel hallgatta javasla­tait. . Minek köszönheti, vagy mi indította a kanadai kormányt ezen politika követésére? Nyilván az. hogy figyelemmel volt a közvé­leményre. Ismételten volt alkalma megismerni azt az általános fel­fogást, hogy Kanada nem kíván részt a nagyhatalmi politikai já­tékban. A kanadaiak azt szeretnék, hogy az Egyesült Nemzetek olyan súlyt képviseljen, amelynek a világ közvéleménye által tá­mogatott szava ellen egyetlen nemzet se merjen fellépni. Ennekfolytán állott elő az a helyzet, hogy az utca egyszerű emberének felfogása meghallgatásra talált. Hangja hallható volt úgy az Egyesült Nemzetek üvegpalotájának termeiben New York­ban, mint az UNO tárgyalásokat megelőző megbeszéléseken az angol és amerikai külügyminiszterek között. Auer Pál üzenete a kanadai magyaroknak Lapunk párizsi kiküldöttje felkereste Auer Pált, az Európai Rab Nemzetek delegációjának elnökét, ki nemzetközi jogász és ismert publicista, a következő véleményt közölte velünk a jelenlegi krízisről s a nemzetközi helyzetről, magyar szempontból nézve: "Mint már kifejtettem az International Law Assocation gyűlé­sen : a középkorban egyebek között az erősebb joga uralkodott. A viták önbíráskodással lettek elintézve, később uralkodók, bírák, idővel rendezett jogviták döntöttek, s végül kialakult a nemzetközi jog. Ami a nemzeteket illeti: a helyzet párhuzamos.* Még nem ju­tottunk el odáig, hogy népek vitáit nem az erősebb joga dönti e! — példa erre a mostani közelkeleti krízis, a sajnálatos világhelyzet. Bár előfordult régebben, hogy pápai bullák döntöttek, később a hágai bírósághoz, napjainkban az Egyesült Nemzetekhez fordul egy nép, hogy jogát érvényesítse, nemzetközi vitát még nem képes egyik nemzetközi fórum sem effektiven elintézni. Miután az Egye­sült Nemzetek Security Counciljának csak vétójoga van, ezt a peres felek, ha akarják elfogadják, ha nem, visszautasíthatják, mivel a szankciók alkalmazására nincs végrehajtó közeg. A nemzetközi jogászok hajlandók arra, hogy az ehhez szüksé­ges procedúrát megszervezzék s kellő formákban fektessék le az új világrendhez szükséges új jogi alapokat, de mivel eddig, a szuezi krízis kivételével s némely megfigyelő kirendeltség látoga­tásán kívül, az Egyesült Nemzetek nem szervezték meg a végre­hajtáshoz szükséges UNO csapatokat, légierőt, egyszóval nem rendelkeznek mással, mint normális vétójoggal, eddig nem lehet arra számítani, hogy ennek megfelelő tekintélye lehessen. Napjainkban a nacionalizmus és a szuverénitás bálványait tisztelik s ezek nevében követnek el népek oly égbekiáltó bűnté­nyeket, melyekre egyének csak a legsötétebb középkorban me­részkedtek. Amíg el nem jutottunk addig, hogy "államok között" épp oly jog-respektálás áll elő, mint "államon belül", hol gyilkolni nem szabad, s amíg az államok erre meg nem értek, addig fenye­get a háború veszélye". A kitűnő jogász ezenkívül kifejtette előttünk tervét, melyet az Európai Rab Nemzetek nevében proponált, s mely oly nemzet­közi szakértők helyeslésével találkozott, mint Amerikában Mr. Kennan, Angliában Mr. Gaitskell véleményeivel. Szerinte, miután Oroszország már oly régen reklamál egy semleges övét ideje volna az Európában állomásozó megszálló csapatokat felváltani s UNO katonákkal helyettesíteni. Ilymódon Magyarország, Kelet- Németország, s a többi, jelenleg a megszálló nemzetek befolyása alatt álló országok, teljesen semleges felügyelet alá kerülnének s ha ezen országok határain belül választásokra kerülne sor, ezeket az Egyesült Nemzetek égisze alatt garantált semlegességgel le­hetne megtartani. Auer Pál ezenkívül a következő üzenettel fordul a kanadai magyarsághoz: "Mikor ez év folyamán Kanadában Diefenbaker miniszter­­elnök személyesen fogadott, rendkívül melegen nyilatkozott a ka­nadai magyarokról, s kifejezte meggyőződését, hogy ezen új jöve­vények értékes tagjai lesznek a fiatal kanadai nemzetnek. A mi­niszterelnök úr ezenkívül őszinte rokonszenvvel emlékezett meg az európai leigázott nemzetekről s teljes szívből kívánja sorsuk jobbrafordulását. Ami Franciaország új vezető személyiségét, De Gaulle gene­rálist illeti: bár úgy De Gaulle, mint pártjának jobboldali tagjai tisztában vannak a kommunizmus veszélyévél, úgy magára Fran­ciaországra, mint Európára vonatkozón, jelenleg még nem nyilat­kozhatnak ilymódon. Franciaország legfontosabb kérdése, a refe­rendum, október kezdetén lesz eldöntve, s mikor kialakul az új kormányforma, akkor remélhető és elvárható, hogy Franciaország, új és állandó kormány alatt, ismét vezető szerepre lesz képes Európában. Ez esetben bizonyos, hogy De Gaulle és a szabadságért lelke­sedő franciák, kik oly nyíltan tanúsították rokonszenvüket a forra­dalom napjaiban, Magyarország mellett fognak fellépni. Maga a generális, ki az emigrációból védte meg a rabságban szenvedő Franciaországot, teljesen ismeri és átérzi a menekültek komoly, súlyos problémáit; mint volt emigránstól, elvárhatjuk tőle, hogy megértésére és segítségére legyen a magyarságnak. Comtesse Madeleine Chereil de La Riviera HAZAI HÍREK 50oocjooooooooM«oooo«ooooK»ooeooocK< Egyenjogúságot követelnek az angol férfiak Az oxfordi diákok társasá­got alakítottak, amelynek célja, hogy kiharcolják az an­gol férfiak egyenjogúságát a nőkkel. A tréfának is beillő társulási cél nem minden alap nélkül lett ilyen formá­ban kitűzve. Azzal kapcsolat­ban merült fel a kérdés, hogy az angol királynő júliusban a Lordok Házába négy nőtagot nevezett ki, akiket a Lord, illetve mint nőket a Lady cím illeti meg. Férjeik azon­ban nem lettek általuk lordok, hanem csak egysze­rű „misterek” maradtak, holott minden felsőházi férfi­tag feleségét a Lordok fele­ségeinek kijáró tisztelet és cím illeti meg. A két nem helyzete ebben az esetben te­hát nem egyforma, a nők ha­tározott előjogokkal vannak felruházva, olyan jog illeti meg őket, amely hasonló esetben a férjnek nem jár. Ez természetesen csak az oxfordi diákok elméleti okos­kodása, mert nem valószínű, hogy a mindössze négy an­gol felsőházi nőtag férjeit, ha ugyan vannak férjeik, bántaná, hogy ők a Lady­­lord aszonyaik mellett csak misterek. Veszélyes statisztikai számok Három évvel ezelőtt East Yorkban egy fiatalkorú gép­kocsivezetőt egy üldöző ren­dőr meglőtt, aminek követ­keztében a lopott kocsiban menekülő bűnös a járdára hajtott és két ember halálát okozta. 1955 decemberében John Earls rendőrt az Ossington Avenuen egy lopott kocsiból menekülő tolvaj fejbelőtte, a rendőrtiszt elvesztette egyik szemét. Később a kocsitolvajt letartóztatták, a bíróság 15 évi i'egyházra ítélte kocsilo­pásért és gyilkossági kísér­letért. Nem szép, de való adatok ezek, amelyek mind autó lo­pásokkal vannak összefüg­gésben. A kocsilopások nem hogy csökkennének, de még hóntapról-h ónapra szaporod­nak is. Az elmúlt esztendőben 3695 autót loptak Toronto városában. Ha ezeknek át­lagértékét csak 1000 dollár­ba vesszük, a kocsilopások értéke 3 millió és hétszázezer dollár kereken. Naponta át­lag 10 kocsit lopnak el Toron­tóban — jelenti a rendőri je­lentések alapján a statiszti­kai hivatal. Enyhítő az egészben az, hogy aZ^ ello­pott kocsik 98 százaléka elő­került és visszajutott jogos tulajdonosához, legtöbbje jó állapotban, legalább két százaléka baleset következté­ben hasznavehetetlen volt. HOVÁ TŰNT A TIHANYI VISSZHANG? Mint ismeretes, a híres tihanyi visszhang is megunta a kommunista dicsőséget és végleg „eltűnt”. Szakértők szerint ezt való­színűleg az időközben megnövekedett fák koronái okozzák. A Balatoni Intéző Bizott­ság megbízásából nemrégen egy hangmér­nök látott munkához, hogy megfejtse a visszhang eltűnésének titkát. IDEGENFORGALMI PANASZOK TOKAJ-HEGYALJÁN Borsod-Abauj-Zemplénben teljesen ki­halt az idegenforgalom. Pedig egyik legér­tékesebb kiránduló környék lehetne. Agg­telek cseppkőbarlangjai, Tokaj-Hegy alj a borai, Mezőkövesd hímzései régen világhí­rűek. Mégsem látogatja senki. De ezen nem lehet csodálkozni. Husz évvel ezelőtt ezen a területen több mint nyolcvan szálloda és penzió működött. 'Most összesen hét szállo­da és öt turistaház van. Tokajnak például ma egyáltalában nincs szállodája. Az összeomlás előtt pedig három is volt; egy ma szociális otthon, a másik kettő tömeglakás. És itt Tokaj poros főútvo­nalán, helyezték el hatalmas épületben a tü­dőgondozó intézetet. Nem hinnénk, hogy erre éppen Tokaj az egyedüli legalkalma­sabb terület. A környéken több oyan kas­tély van, mely kiesik az idegenforgalmi út­vonalból és egészséges, szép környezete miatt sokkal alkalmasabb lenne erre a célra. Ezekkel a kastélyokkal és értékes műem­lékekkel senki sem törődik. Sárospatakon évek óta pusztul az ősi Trinitárius kolostor. Jelenleg raktár. Eszményi reprezentatív szállodává lehetne átépíteni. De nincs pénz hozzá. Csak azokat az üzemeket lehet felépí­teni, melyek a szovjet javára dolgoznak. Ki­rabolt ország-, kommunista temető. felbontott állapotban, legfejlebb száz ciga­rettát és három napra élelmiszert. Ajándék címén engedély nélkül személyenkint legfel­jebb 250 forint értékű tárgyat vihetnek ma­gukkal a kiutazók. Aranytárgyakat, a szokásos személyes használati tárgyak, mint például a jegygyű­rű, a nyaklánc, a fülbevaló kivételével, ezen­kívül platinatárgyakat, drágaköveket és igazgyöngyöket csak devizahatósági enge­déllyel szabad az országból kivinni.-• •­BÉKAESŐ ESETT ^ • BUDAPEST KÖRNYÉKÉN Nagy-Budapest területére nemrégen kö­rülbelül 10 millió tonna esővíz zuhogott le. Azt a különös jelenséget észlelték, hogy Budapest keleti kerületei fölött úgynevezett felhőtölcsér képződött a zivatar idején, amely nagy erővel szívta fel a magasba a talajon felgyűlt vizet és a vízben lévő ap­róbb lényeket is. Rákoskeresztúron így ke­letkezett a békaeső. Az utcákon és a mező­kön az elpusztult békák ezreit találták. Eh­hez hasonló békaeső — és néha haleső már korábban is előfordult Magyarországon. PICASSO „BÉKETEMPLOMÁT” BETILTOTTÁK Párizsból jelentik, hogy a de Gaulle-kor­­mány megtiltotta a vallaurisi picassói „bé­ketemplom” megnyitását a nagyközönség számára. Picasso egy 12. századból szárma­zó egykori kápolnát alakított át nagy mű­ve, a „Háború és béke” című freskó befoga­dására. A két nagy, egyenkint 50 négyzet­­méteres freskó mellé most készült el Picas­so harmadik tablója. Ennek ünnepélyes be­mutatását a kommunisták propaganda célra akarták felhasználni. A de Gaulle-kor­­mány egyszerűen betiltotta. Nem terrori­zálhatja többé a közvéleményt a széteső kommunista párt.-------------• •-----------­­< AKT DZSINGISZ KÁNRÓL SZERETNÉ ELNEVEZNI FIÁT Speziából érkezett jelentés szerint Giorgio Barbini 29 éves olasz üzletember mélysége^ sen felháborodott, mert a városi hatóságok nem járultak hozzá ahhoz, hogy újszülött fiát Dzsingisz Kánról, a nagy ázsiai hódító­ról nevezze el. A hatóságok az olasz polgári törvénykönyvnek arra a szakaszára hivat­koztak, amely megtiltja, hogy gyermekek­nek furcsa, vagy az olasz nemzeti, illetve vallási érzelmeket sértő nevet adjanak. Az apa nem nyugodott bele ebbe a döntésbe és közölte, hogy a bírósághoz fordul e „méltat-MIT LEHET MAGYARORSZÁGRÓL ENGEDÉLY NÉLKÜL KÜLFÖLDRE VINNI ? Magyarországról külföldre, vagy külföld­ről Magyarországra devizahatósági enge­dély nélkül személyenkint legfeljebb 50 fo­rintot lehet kivinni, illetve behozni, azt is kizárólag ércpénzben. Ez az összeg azt a célt szolgálja, hogy a Magyarországra érke­ző utas a határtól a beváltó helyig fedezhes­se legszükségesebb kiadásait. A Magyarországról külföldre utazók enge­dély nélkül csak személyes használatukra szolgáló tárgyakat vihetnek magukkal, eze­ket is csak olyan mértékben, amennyire azt az utazás célja és időtartama indokolttá te­szi. Az utiszükségletre engedély nélkül sze­mélyenkint egy üveg szeszesitalt lehet vinni lan eljárás” elleni tiltakozás képpen. UIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimilllllllllllllllllllllllllÖlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMllllllllllllliUl DANNY KAYE I — ß — a világhírű film- és színművész vezeti A CNE (Kanadai Nemzeti Kiállítás) Nagyrevüjét minden este 8 órakor a legkiválóbb énekesekkel, táncosokkal, bemondókkal. Az előadások után óriási pompás tűzijáték. I A „KANADAI MAGYARSÁG" HIRDETÉSEIT «INDIN MAGYAR OlVASSAI MOST RENDELJE MEG JEGYÉT. LEVÉLBEN IS LEHET RENDELNI AUGUSZTUS 16-IG. SWENSON BRAVÚROS MUTATVÁNYAI. Vakmerő veze­tők életveszélyes fordulatokat mutatnak be kocsijaikkal a Nagyrevü izgalmas délutáni előadásain augusztus 21-től szeptember 1-ig. AZ ASSZONYOK VILÁGA. — Szakácsiskolák, divat­­bemutatók az uj Queen Elizabeth épületben, 1350 ülőhely. Sorsnyeremények. Zene, virágok és a leg­újabb házi berendezések és bútorok. NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS . A világ összes országainak leghíresebb ipari termékei. A VILÁG LEGNAGYOBB MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSI CSARNOKA. — Kanada kitüntetett állatállománya. Tejtermékek, baromfi, gyümölcs, gabona és zöldég­­félék. — Mind a kiállításon nagy helyet foglalnak el . . . kutya- és macskaversenyek, kiállítások. NEMZETI LÓKIÁLLITÁS. Augusztus 21, 22, 23, 25, 26, 27-én a Coliseumban. SPORT MUTATVÁNYOK. — A vizisport világbajnokai. Pályaversenyek és Kanada olimpiai tréning terve. Lá­togassa meg Kanada világhírű Sportcsarnokát és egyedülálló hockey-csarnokát. KÖZÉPSŐ PÁLYA. — Uj futamok, uj mutatványok, uf játékok. ÉLELMISZERIPARI ÉPÜLET. Majdnem hárommillió em­ber attrakciós középpontja. A KIRÁLYI KANADAI LÉGIERŐ ZENEKARA. A légierő kékruhás katonai zenekara naponta szolgáltat zenét a zenekar pódiumán. AZ ÖREG MACDONALD FARMJA. — Fiatal növendék­állatok kiállítása, különösen gyermekek számára. Lélegzetelállító iber 5. és 6-án. NEMZETKÖZI LÉGI BEMUTATÓ. — mutatványok két órán át, csak szepter Látogassuk meg a szórakozás, mulatság, tréfa és iz­galom csodavilágát 350 akker területen. Csatlakozzunk mi is a 3,000.000 látogatóhoz, akiket az idén a világ legnagyobb évi kiállítására várunk ! CANADIAN NATIONAL­­EXHIBITION TORONTO•CANADA Ez évben nyitás szerdán AUG.20-SEPT.6 Fred T. Walsh, President Hiram E. McCollum, General Manager

Next

/
Thumbnails
Contents