Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-02-01 / 14. szám

KANADAI MAGYARSÁG VIII. 14. szám, 1938 február 1., szombat GERINCES DISSZIDENS J? A "Magyarország" című budapesti hetilap közli egy Kenessy?| 1929—30 óta nem látott gazdasági dekonjunktúra van kialakuló- Zoltán nevű hazatért színész nyilatkozatát, aki többek között ezt ban." Lehet, hogy a magyar nyelvet tökéletesen bíró, hasznos szak­mondotta : "Sem Kanadában, sem az USA-ban nem voltam hajlandó ha­zugságokkal előnyhöz jutni .. Tehát nyilván juthatott volna előnyhöz, de ehhez hazudni kel­lett volna, amire ez a római jellem nem volt hajlandó. Vájjon, ki kényszerítette , vagy várta el tőle, hogy hazudjon és vájjon mit kellett volna hazudnia? Mi, akik hosszabb-rövidebb ideje Kanadá­ban élünk, úgy tudjuk, hogy itt elsősorban dolgozni és nem hazudni kell ahhoz, hogy valaki boldoguljon. Ha valaki hasznos szakmun­kát tud végezni, akkor könnyű a dolga. Ismerünk olyan jövevénye­ket, akik alig egy év leforgása alatt lakást, bútort, autót tudtak venni maguknak. Nem egy mérnök havi 4—500.— $-t is keres, szak­munkások heti 70—80.— $-t, de akinek kevésbé jó, vagy nyelv­tudást igénylő szakmájuk van és segédmunkával kellett kezdeniük, azok nagyrésze is jól megállotta a helyét. Talán az Immigration Office akarta hazugságra kényszeríteni a finnyás erkölcsi felfogású Kenessyt? És mit kellett volna szegény­nek hazudnia? Hogy hajlandó minden kínálkozó munkaalkalmat el­fogadni, hogy hajlandó szorgalmasan dolgozni, hogy hajlandó an­golul tanulni és mindent elkövetni egy új exisztencia felépítése ér­dekében? Lehet. De a jellemdús "színész" nem volt hajlandó. Az igazmondásnak ez a bajnoka, a hazudozástól irtózó Kenessy azonban nemcsak a "Magyarország" hanem a "Magyar Nemzet" hasábjain is nyilatkozott, hogy Kádárék iránti lojalitását és hűségét minél jobban dokumentálja. Nyilván ki akarja érdemelni a bűn­­bocsánatot meg a szerződést valamely harmadrangú színpadon. És csodálkozással olvassuk nyilatkozatában, hogy ez a gerinces, igaz­mondó férfiú, aki Kanadában és az USA-ban nem volt hajlandó ha­zudni, lemondván az ezzel járó előnyökről "Amerika — nem ame­­rika" című nyilatkozatában egyik hazugságot a másikra halmozza. Nyilatkozata elsősorban azért hazug, mert egyoldalú, mert ten­denciózusan csoportosítja a tényeket és a kanadai életnek csak árnyoldalait — mert kétségkívül vannak ilyenek is — festi le. De ettől függetlenül, tárgyi állításaiban olyan szemérmetlenül hazudik, ami sem nyelvi és szakmai tudatlanságból fakadó kudarcával, sem új gazdáitól való félelmével nem indokolható. Jól tudjuk, hogy az ÁVO kihallgató szobáiban még Kenessy-Klein sem olyan finnyás az igazmondás tekintetében, kérdés azonban érdemes-e akkorákat ha­zudni, amelyeket még a legegyszerűbb párttitkár sem hisz el? Klein elvtárs ezt állítja : "A munkalehetőségek a nullával egyenlőek. mai tudással és főleg munkakedvvel nem rendelkező Kenessy-Klein számára a munkalehetőségek Kanadában a nullával egyenlőek. Tény azonban, hogy a forradalom letiprása óta Kanadába érkezett több mint 36.000 magyar menekült közül 30.000 dolgozik, a többi pedig vagy munkanélküli segélyt kap (amennyiben 30 ledolgozott munkahete van) vagy pedig a Bevándorlási Hivataltól kapja a la­kást és ellátást fedező segélyösszeget. Kenessy-Klein elismeri, hogy: "Akik állás nélkül vannak azok megkapják a segélyt" .. . "De lassan letelik az egy esztendő, s akkor mi lesz?" "Úgy hallottam, márciusig meghosszabbították ezt a segélyezést, de hát ez is csak elodázása a bekövetkező kétségbe­ejtő helyzetnek." Tehát a munkanélküli magyar menekültek, akik­nek száma az összes magyar menekülteknek alig egy hatodrésze, 14 hónapig kapják a segélyt. Vájjon a Kádár-kormány hány hóna­pig ad munkanélküli segélyt a "racionalizált" dolgozónak? És vájjon az életerős fiatal Kenessy, hány évig kívánna a kanadai kor­mány segélyéből élni, hogy a 14 hónapot kevésnek találja? "A mozik üresek, szórakozóhelyek jóformán nincsenek" mond­ja a riporternek a fejlett kritikai érzékű, de a munkához annál rosszabbul "viszonyuló" Kenessy-Klein. Ez se igaz persze, de K. jobban tette volna, ha itteni tartózkodása alatt nem a mozik üres­ségét és a szórakozóhelyek hiányát vizsgálta volna, hanem munkát keresett volna és bizonyára talált volna szerény szellemi színvona­lának megfelelő olyan munkát, amely megélhetését biztosította volna. "Lakás kapható, viszont a lakbér az átlagkereset 65 százaléka". Közismert tény, hogy Kanadában az emberek általában keresetük 20—25%-át költik lakásra. Sokan ennél jóval kevesebbet. Bútoro­zott szoba már heti 5—6 $-ért is kapható, tehát a legminimálisabb kereset esetén sem kell senkinek a híd alatt hálnia. Ha azonban valaki havi 200.— $ keresetből havi 130.— $-os appartmentet tar­tana, ez fizetésének 65%-át tenné ki. Ez olyan ostobaság lenne, amelyet még egy tudatlan és becstelen, a nehézségek elől gyáván meghátráló, hazug kommunista ripacsról sem tételezünk fel. Jól tette Kenessy-Klein, hogy hazament. Kanada nem vesztett és Kádár nem nyert vele semmit. Még sokat kell majd szegénynek hazudnia és rágalmaznia Kanadát ahhoz, hogy kiérdemelje a havi 1.400. —Ft kollektív fizetést és hogy egy darabig be ne dugják a zsúfolt magyarországi börtönök vagy internálótáborok egyikébe. P K. EGYETLEN MAGYAR BÚTOR ÁRUHÁZ TORONTÓBAN Magyar tulajdonosok: GÁBOR LAJOS ÉS PÁLL ISTVÁN Győződjön meg még ma, hogy ELŐLEG NÉLKÜL A BLOOR FURNITURE & APPL CÜ. 471 BLOOR ST. W. TEL.: WA. 2-6661 • A legjobbat a legelőnyösebb feltételek­kel adja és 2 évi hitelt nyújt. • Munkája elvesztése esetén részletét fel­függesztjük. Reggel 9-től este 9-ig várja Önt hatalmas raktáraival. BLOOR FURNITURE A kanadai munkaügyi kormány minisztere coGgooQBBOoooooflBweogoQBQBoeQgwooooeoooflooBeoeoooeoofleeoBQeooow I ^ Asszonyoknak-lányoknak ^ Keresem az édesanyámat A kommunizmusban eldurvulnak az erkölcsök, még az anyai szívben is elpusztul a szeretet. Menjünk ki a Tisza partra és legyünk tanúi egy embertelen történetnek, melyet a magyar falu kommu­nista asszonyáról formált szavakba a szovjet imádatba bódult kró­nikás. A jeges ár magával ragadott egy kisfiút. Vitte-vitte a folyón lefelé, s közben valami húzta le a mélységbe. Egy öreg halász ép­pen a kunyhója előtt álldogált, s a távoli ágyudörgésből igyeke­zett kitalálni, hol járhat a front. Elindult a folyó felé. Meg kell nézni a hálókat. Igaz, hogy tegnap nagyon szegényes volt a fogás, de hátha ma több lesz. No, mi vergődik ott a folyó közepén — tű­nődött. Csak nem a Bodri? Nem, az még sem lehet. A kutya tud úszni, ez meg hol lemerül, hol felbukkan. Hamar segítség kell neki, hiszen, ha emberi lény megfullad, a folyó jege összeroppantja. — Héj! Bodri! Gyere csak kutyám! — szólítgatja a komon­dort. — Ott ni! Nézd csak ! Oda te ! A kutya előbb tétovázik, majd beleveti magát a vízbe. Küzd az árral, vagy inkább a jéghideg vízzel, de azért lassan-lassan el­éri a gyereket. Abban már alig van élet. Szegényke, olyan aléltan kapaszkodik a Bodri nyakába, hogy még annak is megremeg a kutyaszíve. Az öreg belegázol eléjük a vízbe s felemeli a fiút. Sok vizet nyelt, s egészen megkékült a hidegtől. Jól megdörzsöli az elkékült testet, beviszi a kunyhóba, a tűz mellé fekteti és jól beta­karja. A fiúcska alig lehet több öt évesnél. Szép barna haja van, kerek arcocskáját pirosra csipte a hideg. Még álmában is fintorog pisze kis orrával. Az öreg halászt nem hagyja nyugton a fiú kiléte. Gondolkozik. Nem olyan régen eshetett a vízbe, hiszen az ijedtségnél egyéb baja nincs. Itt kell, hogy lakjanak a szülei valahol feljebb a folyó parton. Kimegy a kunyhóból s csendesen bezárja az ajtót. Elindul Bodrival felfelé a folyóparton. Ah, megvan. A múltkoriban Nagyéknál látta ezt a kisfiút. Ott játszott az udvaron egy na­gyobbacska lánnyal. Most biztosan elszökött s úgy eshetett a fo­lyóba. Meg kell nézni, otthon van-e Nagyéknál a gyerek? Benyit. Az udvaron nincs egy árva lélek se. A ház elég elha­nyagolt. Meszelőt talán évek óta nem látott a fal. Egy asszony, mo­sogatófazékkal a kezében jön ki. — Kit keres? — kérdi a halásztól barátságtalanul. — Jónapot! — emeli meg az öreg a kucsmáját. — Van ma­gának egy kisfia. Olyan kis barna, tömzsi gyerek, pisze orral? — Miért? Hol van? Mit csinált az a kölyök? — riadozik Nagyné. — Ne ijedjen meg. Nem csinált semmit. Ott van nálam a kunyhóban. Az imént húzta ki a Bodri a folyóból. Belefulladhatott volna szegény. — Jaj Istenem I Jaj drága kisfiam ! — meg sem várja az öre­get, rohan a halászkunyhó felé. Mire emez is odaér a kutyával, Nagyné már hozza a fiút s vegyesen szidja és áldja a Menybélit, amiért beleengedte esni a fiát a folyóba s amiért kimentette. így volt. Nagy Karcsi azóta 16 éves lett. Most végezte el a hetedik osz­tályt a tiszadobi gyermekvárosban. Szünidőben nem tudja, hová, merre menjen. Nincs senkije. Az emlékezetes hideg fürdő után anyja nemsokára szépen felöltöztette s bevitte a városba. Azt mondta, csokoládét vesz Karcsinak, meg kísmozdonyt. A városban aztán bevitteegy nagy-nagy épületbe, ahol sok olyan kisfiú és kis-Diefenbaker miniszterelnök az ukrán köztársaság kikiál- I fásának 40. éves évfordulója alkalmából üdvözölte a ka­nadai ukrán lakosságot s ebből az alkalomból tisztázta a kormány álláspontját a kö­zép- és keleteurópai rabnem­zetek tekintetében. A minisz­terelnök nyilatkozata meg­nyugvást keltett azok között, akik már-már úgy nézték, hogy a kanadai kormány el­ejtette a magyar szabadság­­harc ügyének támogatását, még elvileg is. „A kanadai kormány — mondotta — továbbra is ag­gódva figyeli a keleteurópai országok és Keletnémetor­szág sorsát. Megmondottam I Gromykonak, mikor leg­­; utóbb találkoztunk, hogy hiá- I bavaló dolog békés együtt- I élésről beszélni, ha ez alatt a szovjet azt érti, hogy a ke­leteurópai országok politikai iránya továbbra is a szovjet­től függjön. A magyaror­szági eseményeket nem fe­ledtük el. A szovjet csak az­zal mutathatja meg, hogy va­lóban őszintén hive a béké­nek és a békés együttélésnek, ha szabad választásokat en­ged a rabságban tartott min­den egyes országban, ha ki­szabadítja a rabszolgatábo­rokban tartott milliókat. Ha ez bekövetkezik — de csakis akkor — a nyugati országok beleegyeznének abba, hogy államfői tárgyalásokat tart­sanak az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elvek szovjet részről történt állandó megszegése miatt fennálló bizalmatlanság meg­szüntetésére.” Mr. Starr, aki Kanada első ukránszármazású kormány­tagja, nagyszabású beszédet mondott az ukrán köztársa­ság évfordulója alkalmából. „Ez az ünnepség — mondot­ta —, amelyet az ukránok ma a világ minden pontján egyformán megtartanak, ki­hívja a szovjet kormányt, hogy állítsa vissza az egyéni szabadságot, amelytől min­denkit megfosztott, s amely nélkül ember élni nem tud. Ha a szovjet ezt nem teszi, megmutatja a világ előtt, mi-FIGYELEM lyen mély, s milyen csúf ha­sadás húzódik végig a kom­munizmus úgynevezett ha­talmának, s úgynevezett fej­lődésének maszkján. Éppen ez a hasadás az, amely tönk­re fogja tenni a szovjet im­perialista hatalmat éppúgy, mint ahogy tönkretette a cári elnyomás hatalmát is annakidején.” -uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiin: EPEBAJOS ? ! Vegyen be •a pezsgő Ha Lapunkkal meg van elé­gedve, mondja el másoknak is! Ha panasza van, csak velünk közölje I 1 ANDREWS! LIVER SALT MÁJ SÓBÓL ^iiiiiiiiuiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniviii? VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA A kanadai Ukrán Bizottság rendezésében vasárnap este ezres tömeg hallgatta az Odeon filmszín­házban Dr. A Granowsky egyetemi tanár figyelmezte­tését. A Szabad Ukrajna ki­kiáltásának 40. évfordulóján a szabad világba szóródott ukránok hitet tettek a rab­szolgaságba taszított hazá­juk mellett. Dr. Granowsky kérte a Nyugatot, hogy sza­badítsák fel a szovjet rabság­ban sínylődő nemzeteket. lány volt, mint ő, de kevés mama és azok is fehér kötényben, fe­hér kendővel a fejükön. Karcsi nagyon félt, de az anyja azt mondta, nem hagyja itt. Csak megnézik a kismozdonyokat. S mégis ott hagyta. Később egy öreg házaspárhoz került egy hódmezővásár­helyi tanyára. Sokszor elcsavargott otthonról, de mindig vissza­ment az öregekhez. Egyszer látta valamelyik tanyán a nővérét, de a nevelőszülők nem engedték, hogy beszélgessenek. Édesanyja sohasem látogatta meg, mióta bevitte a menhelyre. Apjára csak halványan emlékszik — vasutas volt. Nem tudja azt sem, melyik faluban született. A házuk a folyóparton egy út mellett volt, a folyóba két oldalról két kisebb patak ömlött. Arra emlékszik, hogy anyja és apja szid­ták a háborút, mert nem volt enni. Mióta édesanyja a menhelyre vitte, mindig várja, hogy meg­látogassa őt, de sohse jön. Álmában otthon jár. A mama kenyeret szel és jól megkeni sárga kacsazsírral. A kedves álomképet min­dig megzavarja valami. Sír, toporzékol: "Nem maradok itt, vissza­megyek, Mama, mama!" Felébred s rádöbben a valóságra, 11 éve nincs anyja. Sokszor látja, hogy egyik-másik társáért eljönnek a szülei, elviszik haza s ilyenkor arra gondol, egyszer majd az ő anyja is érte jön és elviszi oda a folyópartra — szülőfalujába, haza. De az anya szívéből már kiölte a szeretetet a kommunizmus, mintahogy elpusztul halálos ölelésében minden: múlt, hagyo­mány, erkölcs. Csak a gyermek lelke vágyakozik egy képzelt édes­anya után s kész majdan életét is feláldozni szülőfaluja szabad-FIGYELEM • KÜLDJÖN ÖN IS OTT, AHOL AZ ÖT KONTINENS MAGYARSÁGA KÜLD. ROYAL GENERAL AGENCY » Mely hosszú évek óta szolgálja a magyarságot. N.B. FORINT ÁTUTALÁS ÉS KEDVEZMÉNYES R.G ■ FORINT ÁTUTALÁSOK Forint és minden egyéb bankjegy állandóan raktáron a legolcsóbb napi áron. IKKA szabad választás, építőanyagok, vámmentes csomagok befizető helye. KÖZISMERT ÉS KÖZKEDVELT RELIEF ÉLELMISZER ÉS DÉLIGYÜMÖLCS CSOMAGOK CSAKIS ITT RENDELHETŐK MEG. GYÓGYSZEREK óhazai receptre is. Telefonon vagy levélben meg­rendelt gyógyszereket azonnal továbbítjuk és utólag számlázzuk. A világ legújabb gyógyszerei megrendelhetők. Tájékoztató árak néhány RELIEF csomagról: Relief No. 1 $10.40 Relief No. 61 $6.20 2 Ibs. kávé 7 |bS- vörösbélű narancs 2 lbs- kakó 10 drb. citrom 1 Ibs. tea 2 Ibs. csokoládé 3 Ibs. rizs Relief No. 63 $19.20 20 Ibs. vörösbélű narancs 20 drb. citrom 3 Ibs. datolya 2 Ibs. füge SZLOVÁKIAIAK FIGYELMÉBE: TUZEX VÁMMENTES CSOMAGOK MEGRENDELHETŐK ságáért. ROYAL GENERAL AGENCY OWNED BY: ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED Az egyetlen magyar pénzátutaló részvénytársaság, melynek működését a Fede­­rális Kormány, az összes kanadai tartományokban, hivatalos okiratban (Charter) engedélyezte. 273 SPADINA AVENUE (ROGENCY BUILDING) TORONTO 2 B, CANADA TEL.: EM. 4-9333, EM. 4-9334, EM. 4-9335, EM. 4-9336 MONTREALIAK FIGYELMÉBE: MEGNYÍLT a ROYAL GENERAL AGENCY FIÓKJA 3955 ST. LAURENT BLVD. MONTREAL. TEL.: AV. 8-6971 CÍM ALATT Irodavezető: DR. BARNA ZOLTÁN v. magyar ügyvéd készségesen áll a montreali magyarság rendelkezésére. KÉRJE HAVONTA MEGJELENŐ HIVATALOS ÁRJEGYZÉKÜNKET Amerikaiak és vidékiek írjanak! Magyarul levelezünk!-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents