Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-02-01 / 14. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA ■ ■ VIII. évfolyam, 14. szám Torontó, 1958 febr. 1., szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal Szerkeszti : Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 KENESEI F. LÁSZLÓ 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 A DIKTATOR MEGSZÖKÖTT... Pérez Jiménez venezuelai elnök, családjával és kor­mánya néhány tagjával a Dominika-i köztársaságba mene­kült. A venezuelai légierő felkelésekor a maracay rádióban a következőket mondták Jiménezről: "Sarokba szorítottuk a banditát, aki tolvajokkal és gyilkosokkal vette körül ma­r. // g3t. A kezdetben ingadozó hadsereg támogatása hijján, a venezuelai légierőnek néhány hét előtti megmozdulása megbukott. A "bandita" újabb néhány hétig hatalmon ma­radt. Az árnyékában hüsölő talpnyalók szorgalmasan kós­tolták ételét és italát, nehogy a "nagy embert" megmér­gezzék. Ebben az egyben Jiménez valóban hasonlított a tör­ténelem többi deszpotáihoz. írják a lapok, hogy sokat épített. Caracas a világ egyik legszebb városává lett és nagy tempóban megindult a gazdag ország nyersanyagkincseinek a kiaknázása. Azon­ban az anyagi gyarapodással fordított arányban növeke­dett a rövidlátó katonai klikk hatalmaskodása. A mindentudó, fémjelzett hazafiak megnyirbálták a szabadságjogokat. Szájkosarat tettek a sajtóra és mámoro­sán ünnepelték a félistenné magasztosított diktátort abból az alkalomból, hogy ellenjelölt hijján, a megfélemlített nép ismét őt találta az elnökségre a legméltóbbnak. Az ellenzé­kiek ezreit, köztük számos katolikus papot bebörtönöztek. A "tévedhetetlen" Jiménez elhallgattatta a bírálatot és nem gondolt arra, hogy a nép egyszer ellene fordítja a hatalma megvédésére vásárolt amerikai fegyverek irányzékáit. A felkelők megrohanták a titkos rendőrség főhadiszállását, kiszabadították a politikai foglyokat és agyonverték Vene­zuela ávosait. A diktátor persze — hatalma legfőbb haszonélvezői körében — a nép pénzén vásárolt repülőgépen megszökött. Aligha aggódik azon, hogy miből fizeti meg a luxusszállók költségeit. Ki ne hinné, hogy élete végéig lesz mit aprítania a tejbe. A nemzetmentés "szent" elfoglaltsága közben, biz­tosan nem feledkezett meg arról sem, hogy külföldi ban­kokban helyezze el "önfeláldozó" munkája sokmillió dol­láros gyümölcsét. Mi lesz a sokszáz halott hozzátartozójával? Ki kárpótolja az évekig börtönben tartott ellenzékiek ezreit? Jiménez urnák legkisebb gondja is nagyobb ennél. Egy nemzetet sem lehet a végtelenségig elnyomni. A demokratikus szabadságjogokat sehol sem lehet semmi­lyen "szent igazság és hazafiság" nevében sem — végle­gesen megszüntetni. Az igaz hazafiság jogokat biztosít a nemzet széles ré­tegei számára, a csalók és szélhámosok hazafisága pedig jogokat szüntet meg. Jiménez nem a börtönbe került, ahová a világ összes még létező és hatalomra készülő ezutáni diktátoraival együtt való, hanem a kényelmes emigrációba, akárcsak Pe­ron meg Rákosi. Jiménez persze, elözetésének a megszervezését a nemzetközi kommunizmus cselszövésének tulajdonítja. Rákosi távozását — a kommunisták szerint — a megbáto­rodott magyarországi fasizmus kényszerítette ki. Nem nehéz észrevenni, hogy a különböző "oldalak" zsarnokai, milyen félre nem érthető elszántsággal akarják a népek igazi szabadságvágyának minden megnyilvánulá­sát beszennyezni. A szabad sajtót, észszerű gazdasági vi­szonyokat, polgári szabadságjogokat, társadalmi egyenlő­séget, személyes és vagyonbiztonságot, a klikkuralmak megdöntését követelő polgárokat milyen elszántan igye-1 keznek a "fasiszták" vagy "kommunisták" megbélyegzés­sel illetni. Rákosit nem a "megbátorodott fasizmus", Jiménezt nem a kommunizmus zavarta el, hanem a népek lelkében ma már az egész világon ösztönösen vagy tudatosan, de élő szabadság utáni vágy. Ezt pedig sem a gazdasági eredmények bábeli tor­nyaival, sem ÁVÓ-val, sem katonai hatalommal, sem "szputnyik" diplomáciával a végtelenségig nem lehet el­hallgattatni. Azoknak, akik a szovjet tanítási rendszert istenitik, részben mert rossz az információjuk, részben mert a gyáva ellenségimádók csoportjához tartoznak, mél­tó választ adott főtisztelendő Derwyn Owen, a Trinty Col­lege új elnöke. Owen rámuta­tott arra, hogy a sputnik propaganda gömbje óta nyu­gaton sokan hajlandók állan­dóan dicsőíteni a szovjet ne­velési rendszert, s megfeled­keznek arról az óriási hala­dásról, amit a Nyugat tett a tudományok terén. „A nyugati ember — mon­dotta — nem tesz különbsé­get a tudomány és a művelt­ség között. A mi számunkra a tudománynak csak úgy van értelme, ha az erkölcsileg is alátámasztható és morálisan helyesnek tartott elvek érde­kében dolgozik. A mi felfogá­sunk szerint csak annak a tu­dománynak van értelme, amely az emberi lények életét javítja. Ezzel szemben a szovjet tudomány teljesen elhanyagolja az embert, egye­dül materialisztikus célokért dolgozik. Lehet, hogy produ­kál dolgokat, de nem törődik az emberrel, aki ezeket a dol­gokat használja és gyümöl­­csözteti. Ezt az egyedül az eredményekre, nem az em­berre néző tudományt osto­rozta kemény szavakkal Der­­wyn Owen, s rámutatott arra a veszélyre, hogy ilyen mate­­rialisztikus, embertelen tu­dományos fejlődés a nyugati világra nézve nagyobb ka­tasztrófát jelentene, mint bármilyen világháború. A harc a tömegember és az egyén között folyik. Az okta­tás feladata az, hogy az em­beri egyén lelki világának ki­szélesítésén dolgozzék : az oktatás csak akkor jár helyes utón, ha küzd a lét állandó mechanizálása ellen., ha nem engedi, hogy az ember az élet­telen tárgyak rabszolgájává váljék.” Mit kellene fennünk? Az 1956-os forradalom ideológiai előkészítése miatt elmarasz­talt és betiltott Petőfi Kör helyett megbízható menekülőkből életre­­hívott Táncsics Mihály Kör Magyarország című, Hevesi Gyula aka­démikus által szerkesztett hetilap december 25-i számában olvastuk . ; Reményi-Gyenes István "Harminc nap Itáliában" című cikkét. "So­kat lehettem együtt magyarokkal — írja —, nem disszidensekkel, hanem akik mar 25—30 éve szakadtak ki innét és begyökeresedtek második hazájukba." Az első kérdés, amelyet ezek a magyarok a cikkírónak feltettek: "Rendes útlevéllel jöhetett?" Mert kevés olyan magyar utazik ma, az állami megbízottakon kívül, akik "ren­des" útlevéllel rendelkeznek. A második kérdés egyöntetűen így szólt: "És visszamegy?" A cikkíró természetesen biztosította kér­dezőit, hogy visszamegy, "miért ne mennék vissza" és igyekezett meggyőzni polgári gondolkozásé hallgatóit, hogy Magyarországon szabadság van, hogy nyílt utcán nem fogdossák össze az embere­ket és a forradalmárokat nem gyilkolják halomra. Lelkendezve me­séli az Olaszhonba szakadt magyaroknak, hogy nálunk van szövet­kezet is, de abból ki is lehet lépni, van szappan, kapható gyümölcs és vannak repülőjáratok. "Megdöbbentő a tájékozatlanság a ma­gyar viszonyokról" kiált fel a cikkíró, akinek egyre nehezebb hitet­len hallgatóival elhitetni, hogy Budapesten nemcsak oroszokról ne­veznek el utcákat, hanem Leonardo da Vinciről, Balzacról, Victor Hugóról, hogy a szovjet nem háborút, sőt békét akar és így tovább. Végül így fejezi be itáliai útjáról szóló beszámolóját: "Mit kellene tennünk, hogy a jóindulatú, egyszerű emberek, arra nyu­gaton, többet és igazabbat tudjanak rólunk?" Készségesen felelünk a cikkíró kérdésére : 1. Adjanak mindenkinek, aki kér, akár kivándorló, akár lá­togató útlevelet akárhová. Ne legyen az útlevél vágyálom, utópia, azon kevesek monopóliuma, akik a rendszer megbízható és bigott hívei, vagy akik meg tudják vesztegetni az illetékes ÁVO-alkalma­­zottakat. Nem mindenki akar és nem mindenki tud utazni. Az uta­zás drága. Csak az utazhat — különösen távoli országokba — akinek elég pénze van, vagy, aki külföldről kap segítséget. Ne gá­tolják az egyén boldogulásának útjait a jobbágyságra jellemző röghözkötöttséggel. 2. Hozzanak be modern igazságszolgáltatást. Ne találjanak ki minduntalan újabb és újabb bűnöket, amiért a rendszerrel elé­gedetlenkedőket vagy a politikai ellenfeleket fizikailag meg lehet semmisíteni. Ne lehessen senkit ok nélkül elhurcolni, évekig fogva­­tartani, deportálni, kivégezni. 3. Egyenletesebb és igazságos jövedelemelosztást. Ne keres­sen az ÁVO-s őrmester havi 8.000.— Ft-ot, amikor egy SZTK-or­­/os fizetése 1.800.—- Ft, egy üzemmérnöké 2.500.— Ft és egy szak­­nunkásé 1.200—1.500.— Ft. Kevesebb állami alkalmazottat, rend­­írt, börtönőrt. Több lakóházat, munkaalkalmat, kórházat. 4. Vonuljon ki a vörös hadsereg Magyarországról. Tartsanak izabad választásokat. Nem mi mondjuk, Kádár mondta, hogy vá­­asztások esetén a Kommunista Párt törpepárttá zsugorodna. Ez egy­­izer igaza volt. Lássák be, hogy a magyar állampolgárok zöme nem ríván kommunizmust, mert a kommunizmus gazdaságilag és politi­­cailag egyaránt rossz rendszer, amely a nép döntő többségének íemesak ellenszenves, de hátrányos is. Ne erőltessék uralmukat i magyar népre, mert a pártarisztokráeia, az állami alkalmazottak 'S az ÁVO vékony felső rétegeinek jóléte nem éri meg az egész lép szenvedését és nyomorát. Az októberi események kapcsán a magyar nép többsége egy­­égesen foglalt állást az oroszok és magyar lakájaik ellen. A ténye­­.en mit sem változtat, ha a gleichschaltolt Révai-féle sajtó egy év >ta magyarázza a bizonyítványát. Budapest utcáin nem bankárok, jyárosok és földbirtokosok harcoltak az orosz tankok ellen, nem ipácák és szolgabírók dobálták a benzines palackokat. A munkás­ág lázadt fel azok ellen, akik az ő nevükben bitorolják a hatalmat, i diákság lázadt fel azok ellen, akik gondosan káderezték az egye­­emi felvételeket és a népnevelői és politikai tiszti spiclihálózattal negspékelt néphadsereg katonái fordították fegyvereiket az ide­jén elnyomó mongol és kirgiz katonái ellen. Tudják ezt Kádárék lágyon jól. Vájjon milyen érzés lehet szuronyok hegyén uralkodni, így egész nép gyűlöletét és megvetését érezni? Nem irigyeljük írté a magyarországi helytartókat. Adják fel a magyar gyarmatot, vonuljanak ki a Duna-Tiszaközi lódoltsági területről, marad még nekik elég más terület. Ezt kel­­sne tenniök és nem újságcikkeket írni, olyanokat, amelyeket senki em hisz el. Róna István Az Egyesült Nem- Kruscsev neve lekerül a cégtáblákról zetek közgyűlése vad hólabdacsatával ért vé­get, a sziriai kiküldött pom­pás találatot ért el a szaudi­­arab kollégája fején ,és ezzel általános lett a vidámság, röpködtek a hógolyók és a de­legátusok legtöbbje piros arc­cal, égő szemekkel vett részt a küzdelemben. A csata szín­helye az ontarioi parlament épülete előtti park. Ebben az épületben tartja ülését a Minta Egyesült Nemzetek, melynek delegátusai 39 to­rontói középiskola növendé­keiből került ki. A Minta EN-et a Kanadai Egyesült Nemzetek Szövetségének To­rontói csoportja állította fel azon középiskolás diákok r,észtvételével, akik erre ön­ként jelentkeznek. A negye­dik közgyűlésen 512 kikül­­dött vett részt. Megvitatták | a lefegyverzés kérdését, a ciprusi kérdést, francia Togo j helyzetét, valamint a népek j önrendelkezéséről vitatkoz-■ tak. így kell az ifjúságot ne­velni. így lehet érdeklődést; kelteni a világ égető pro'blé- j máinak megoldására, így j lesz politikailag érett vala­mely ország ifjúsága és ez­úton polgárai. Az ilyen alap azután kezdetét jelenti olyan vezető réteg kialakításának, mely nyugodtan ülhet le a valódi EN-ben és hozzá tud szólni a felmerülő problémák­hoz nemcsak azért, mert szükséges, de mert ért is hoz­zá. A világ vezetésére hiva­tott nemzeteknek így kell a vezetésre termett államfér­fiakat, de a széles rétegeket is kiválogatni és nevelni. A jövő meg fogja mutatni, | hogy nem a katonák száma, a fegyverek éle, de a szellemi írtékek és az erkölcsi erő iöntik el a lét és pusztulás kérdését. |, A moszkvai sajtóban a közelmúltban meglepő hírek láttak nap­világot. Arról szóltak a hírek, hogy több helyi tanács elhatározta, hogy a Kruscsevről elnevezett helységeket, gyárakat, kolhozokat, sőt hajókat át fogják keresztelni. Kruscsevka falut, ahol a központi bizottság első titkára a nap­világot megpillantotta Kalinovszkára keresztelik vissza. A kurszki kerületben hárem, a kijevi kerületben két kolhoz kapujáról kerül le a Kruscsev’nevét viselő cégtábla, a Donyec-vidékén pedig négy gyárat és több traktorállomást fosztanak meg a vörös cár nevétől. Mindebből azonban ne következtessünk arra, hogy a főtitkárt "meg­fúrták vagy napja alkonyulóban van. Sőt ellenkezőleg, a névcserék Kruscsev személyes parancsára történtek, aki most mint a "személyi kultusz felszámolója és a sztálini erkölcsök purifikátora akar tet­szelegni az orosz nép előtt. Kruscsevnek sikerült vetélytársai fel­számolása után hatalmát a Kreml-ben megszilárdítani. Helyzete primus inter pares -szel jellemezhető és Napóleonéhoz hasonlít­ható első konzul korában, s most minden eszközzel azt kívánja bi­zonyítani, hogy elítéli a sztálini személyi kultuszt és nem tartja szükségesnek, hogy személyének fontosságát propagandisztikus fo­gásokkal emelje ki. Kruscsev látszólagos szerénységből és a sze­mélyi kultusz elleni harcából azonban másra is következtethetünk. A sztalintalanítási hadjárat kétségkívül meggyengítette a kommunista pártokat nemcsak a Szovjetunióban és Vöröskínában, hanem a népi demokratikus csatlósállamokban is.A pártnak ezt a gyengülését és elnépszerütlenedését Kruscsev, mint a párt főpapja, nem nézhetk. tétlenül. Kruscsev az eddiginél is nagyobb eréllyel és brutalitással akar fellépni a párt tekintélyének és hatalmának meg­szilárdítása érdekében és a közeljövőben meghozandó drákói intézkedésekkel ideig-óráig leplezni. Arra számíthatunk tehát, hogy a Kruscsevről elnevezett faluk, gyárak, gépállomások, hajók és in­tézmények átkeresztelése csak bevezetése újabb véres tisztogatási kampánynak, amelynek során ismét el fog pusztulni néhányezer vagy százezer kevésbé megbízható kommunista és a mindenható párt még nagyobb súllyal fog ránehezedni a kommunisták által bi­torolt országok szenvedő népére. KIS HÍREK MOSZKVAI forrásból szár­mazó hírek szerint a négyha­talmi konferencia majdnem biztos, hogy még ebben az évben meglesz tartva, felté­ve, ha az. Egyesült Államok hajlandók diplomáciai úton előkészíteni a tárgyalást és tatásra talált. Londoni diplomáciai körök­ben úgy vélik, hogy az elnök álláspontjában enyhülés mu­tatkozik. ROMÁNIA lezárta Galati megyét a nyugati diplomáciai képviselők előtt. Ezen az utón még a Szovjetunióba sem utazhatnak a diplomaták. Kádár lemondása nem sokat jelent. A híradások szerint a 71 éves Münnich Ferenc­nek adta át miniszterelnöki tisztségét, míg maga a kommunista párt főtitkára lett, s ezzel Rákosi örökébe lépett. Hasonló jellegű belső változások történtek a többi csatlósországban is. Az öreg Münnich éppen olyan moszkovita, mint elődjei, éppen annyira orosz ál­lampolgár, éppen annyira a szovjet magyarországi helytartója. Az, hogy Kádárt a praktikusabb főtitkári feladattal bízták meg, legfeljebb azt jelenti, hogy a diktatúra szabályait módosították. Földönfutó diktátorok... A venezuelai forradalom nemcsak a venezuelai lakos­ságnak hozott megkönnyeb­bülést, de a többi délamerikai illám szabadságát féltő né­peinek is. Venezuela diktá­tora, a most lebukott Jiminez, nefogadta a szökött államfő­iét, így az argentin Peront s. Jiminez bukásával most neki is menekülnie kell. Új­ságíróknak adott tájékozta­tójában kijelentette, hogy dőbb Dominikába, majd Eu­rópába utazik, valószínűiét nagyon gyorsan, mert a ve nezuelai újságok máris meg támadták a bukott diktáto] , barátjait is. Peron igen meg 1 viseltnek látszott, bár kifo gástalan ruhában volt, töké . letes elegánciával öltözve, d( szemében ott ült az üldözötl vad révült tekintete. A dik­tatúrák mind megbuknak diktároraikkal együtt, csal 1 ki kell várni... £ nem ragaszkodnak a külügy­miniszterek előzetes találko­zásához. Ez az első jele an­nak, hogy James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke által tett kijelentést, miszerint Eisenhower elnök hajlandó a találkozásra, ha a tárgyalás pontjait előre leszögezik, — Moszkvában kedvező fogad-

Next

/
Thumbnails
Contents