Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-06-28 / 56. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

VIII. évfolyam, 56. szám

K AN AD AI

&tUMuUcut ibcutyanccuu

KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ

MAGYAR LAPJA

PRICE 10 CENTS

"A mi utunk, a magyarság utja( ma is változatlan: hívon az ozor ávos múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői"

(A fenti idézet Kenősei F. László lopunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.}

ÁRA: 10 CENT

Toronto, 1958 június 28., szombat

Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333

Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ

A GYILKOSSÁG

■ OtPOllTIIll KÖVETKEZMÉNYEI

Nem célunk, hogy a jelen ismertető keretein belül kifejezést adjunk elkeseredésünknek és felháborodásunknak azért a világtörténelemben csanem páratlan gaztettért, amit a szovjet Nagy lm* re, Maiéter és társainak kivégzésével elkövetett. Ez a négy ember — akik közül Nagy Imre maga is a kommunistákhoz tartozott, s csak a most elszenvedett vérvesztesége árán került a magyar hősök pantheonjába, — a szovjet bestialitásnak az áldozata, de megrúgdosott, beszennyezett tetemük nem drágább a magyaroknak, mint azé a sokszázezer többi hősi halotté, akik a szabadságharc alatt, s az azt megelőző és követő bolsevista tömeggyilkosságok sorozataiban adták életüket a magyar szabadságért, s egyúttal a nyugati világ szabadságáért. Az a négy férfi azonban, akiknek tárgyalás nélküli kivégzését most jelentették be a budapesti parlamentben, politikai szerepüktől függetlenül, még külön az orosz aljasság áldozatai, s a világ azért fogadta meggyilkolásukat olyan felháborodással, mert mind a négy a SZOVJET KORMÁNY, A KOMMUNISTA PÁRT, A SZOVJET HADERŐ FŐPARANCSNOK. SÁGA ünnepélyes Ígérete alapján számíthatott szabadságra. Nagy Imre, aki a jugoszláv követségen menedékjogot élvezett, Hruscsov személyes aláírását viselő levél alapján hagyta el a jugoszláv felségjog területét. Gyimes és Szilágyi a szovjet kormánynak és a szovjet külügyminisztériumnak1 az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt tett azon ünnepélyes kijelentése alapján remélhette, hogy nem lesz bántódása, hogy a szabadságharc szellemi előkészítői ellen sem a szovjet, sem a magyar kormány nem fog semmiféle eljárást indítani. Maiéter pedig fehér zászló alatt, mint parlamenter ment az akkor visszavert szovjet csapatok táborába, hogy ott az orosz csapatok kivonulásáról tárgyaljon. Őt a sokévezredes hadijog kellett volna, hogy megvédje a személyes bántódástól.

A nyugati világ most megdöbbenéssel és borzalommal látja, hogy a szovjet kormány tudatosan és kihívóan megszegi úgy a magyaroknak, mint a másik kommunista rezsimnek, Titonak, mint az Egyesült Nemzeteknek, tehát a világ minden népének tett Ígéreteit, — hogy a kommunista pártnak, az orosz kormánynak és az orosz hadseregnek sem becsülete, sem adott szava nincs. MOST VAN AZ IDEJE, hogy a kommunistákkal való együttműködésben bizonyos politikusok és üzletemberek utoljára megértsék, kikkel is akartak békésen együttélni.

Az a kihívó arcátlanság, amellyel Hruscsovék ezt a még tőlük is szokatlan gyilkosságot bejelentették, fontos és többé vissza nem fordítható fordulatot hozott az egész világpolitikában. A fordulat kétségtelenül közelebb hozta a világot egy kétségbeejtő háborúhoz, összerombolta a lassú javulásba vetett hit utolsó bástyáit, de mégis egy nagy lépéssel közelebb hozta a bolsevizmus végleges bukását.

A másik következmény, hogy az "államfői értekezlet" című fejezet szintén lezárult a világpolitikában. Hruscsovval, — vagy akármelyik orosz vezérrel — mint államfővel tárgyalni nem lehet, mert ezekkel az emberekkel egy asztalhoz senki nem ül le többé. Nemzetközi kötelezettségek vállalását és betöltését bolsevistáktól többé senki nem reméli. Olyan emberek, akik az Egyesült Nemzetek közgyűlésének egyhangú megbélyegző határozata és

tilalma — tehát az egész világ minden egyes emberének tilalma — ellenére ilyen aljas gyilkosságokat követnek el, nem államfők, hanem atomfegyverekkel fenyegető brigantik. Az államfői értekezlet úgynevezett diplomáciai előkészítéséről sem lehet többé szó. Olyan ország, amely a diplomáciai menedékjogot nem respektálja,. nem tarthat igényt diplomáciai megbeszélésekre sem. Ha a nyugati nagyhatalmak olyan elvek alapján, s olyan eszközökkel dolgoznának, mint a szovjet, akkor az volna a logikus, hogy hívják meg a szovjet vezetőit egy államfői értekezletre, s az értekezleten lövöldözzék halomra az összes szovjet delegátust. A bolsevisták tudják, hogy ilyen aljas tettre a nyugat nem képes. Ők azonban igen.

Miután azonban a nyugati országokat normális, törvénytisztelő emberek vezetik, nem marad más hátra, mint végleg felszámoltnak tekinteni nemcsak a békeértekezletekre irányuló kísérleteket, hanem a minimumra csökkenteni a kommunista világgal való minden normális kapcsolatot is. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar szabadságharc vezéreinek legyilkolása következtében végre be fog következni az a politikai fordulat, aminek szükségességét már évek óta hangoztatjuk, hogy tudniillik a nyugat szakítson meg, ha lehet, minden gazdasági, kulturális és végeredményben minden politikai kapcsolatot is a vörösökkel. Minden nemzetközi kapcsolatnak csak akkor van értelme, ha kétoldalú; a szovjet ezerszer megmutatta és a tettek sorozatával bebizonyította, hogy csak követel, de nem teljesít. Lehet, hogy a vasfüggönynek nyugati részről való lebocsátása sok nehézséget okoz, s a feszültséget tovább fokozza. Mindegy. A helyes politika — és nem kételkedünk abban, hogy a jövő praktikus politikája — az, hogy a vörösökkel minden kapcsolatot megszakítsunk, éppenúgy, mintha a háború már folyna, — aminthogy a SZOVJET RÉSZÉRŐL A HÁBORÚ MÁR FOLYIK IS.

További várható következménye a Nagy Imréék legyilkolásával elindított szovjet politikai fordulatnak az, hogy Tito ellen meg foc/ indulni a politikai, a gazdasági, s végül a fegyveres támadás is- Hogy ez mostanáig nem történt meg, az csak annak köszönhető, hogy a Tifo-féle "nemzeti kommunizmus"-nak, más szavakkal szovjetellenes élű diktatúrának — számos híve van többek között a Szovjetunió tagállamai legnagyobb részében is. Amint sokezer szovjet katona átállt a magyar szabadságharcosokhoz 1956 októberében, úgy sokmillió szovjet katona és sokmillió vöröskínai, cseh, román, bulgár, mongol, ukrán, stb. katona fellázadna abban a pillanatban, hogy arra alkalma nyílik. Most azonban úgy látszik, hogy Hruscsovék nem bírnak a szovjetben jelentkező belső nacionalista nyomással, s talán megindítják a támadást Tito ellen, — s ezzel megadják a jelet a kommunista elnyomás alatt élő népek általános lázadására.

Az esélyek amellett szólnak, hogy bármi is következzék be, akár a Nyugat és Kelet között közvetlen helyi harc is, — atombombákat egyik fél sem fog használni. De még, ha atomháborúra kerülne is a sor, abban az emberiségnek csak egy része pusztul el, — ha azonban a bolsevizmus uralkodik, akkor egyetlen ember sem marad a földön, akinek élnie érdemes volna.

eoooflooocwooooowogeooeeooogogKOOPCoooc-sgGooweooooogaoooooooc«

AZ OROSZ CSAPATOK TITOT FENYÍGETIK!

A Duna-Tisza közén lévő helyőrségekben, a magyar—jugoszláv határ mentén, szinte kizárólag szovjet katonai alakulatok állomásoznak- A magyar néphadsereg korábban ebben a sávban elhelyezett alakulatait a forradalom óta fokozatosan az ország belsejébe irányították át. Baján jelenleg szovjet páncélos és gyeszánt (kétéltű jármüvekkel felszerelt, vízi műszaki alakulat) egységek, Jánoshalmán, az egykori Bem József légvédelmi és páncéltörő tüzérlaktanyában, amely 1953-ban épült, szovjet gépesített tüzérség, Szegeden szovjet lövészalakulatok, páncélosok és műszaki szállítású gyalogság, Kiskunfélegyházán, a Halasi-uton lévő volt új Ságvári-laktanyában szovjet páncélosok és páncéltörő tüzérség, Szegeden szovjet lövészalakulatok, péncélosok és műszaki egységek vannak elhelyezve. A Baja—Szeged térségében állomásozó szovjet haderő főparancsnoksága Kalocsán székel.

A Duna—Tisza közi magyar—jugoszláv határsávban csupán a magyar határőrség létszáma jelentősebb. Kiskunhalason egy magyar határőr tartalék zászlóalj van elhelyezve, a többi helyőrség-1 ben csupán kisebb lövész és tüzér egységek találhatók. Kiskunféleayházán van a legerősebb magyar alakulat, ahol egy lövészezred állomásozik. ,

A helyzet fokozatos megszilárdulása következtében a Magyarországon állomásozó szovjet tisztek családtagjai 1957 második felében egyre nagyobb számban érkeztek a Duna—Tisza közi helyőrségekbe. Ezeket a tiszti hozzátartozókat lehetőleg egymás közelében szállásolták el lefoglalt magyar családi házakban, vagy tömege« elszállásolásra alkalmas nagyobb épületekben. így Jánoshalmán a szovjet tiszti családokat a régi községháza egyemeletes épületében helyezték el.

A magyar—jugoszláv határ közelében állomásozó szovjet katonaság szinte kivétel nélkül fiatal, 18—20 éves sorkatonákból áll. A helybeli lakosságtól szigorúan elkülönítve élnek. Laktanyáikból csak nagyobb kommunista ünnepek alkalmával és akkor is csak csoportosan kapnak kimenőt. A legénységet a tisztek drákói szigorral kezelik, ennek tudható be, hogy erőszakosságok, vagy egyéb túlkapások a déli magyar városokban az utóbbi hónapokban nem fordultak elő.

A szovjet helyőrségek alakulatai idejük zömét harcszerü gyakorlatozással és lőkiképzéssel töltik- A szovjet csapatok gyakran vonulnak ki teljes harci felszereléssel laktanyáikból és a környező falvakban tüntetőén éreztetik a szovjet hadsereg fegyveres erejét.

Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto _______PHONE LE. 6-0333

A kanadai kormány megvetéssel elitéli a magyarországi

vérfürdőt

Ottawa. — Pearson ellenzéki vezér javaslatára Diefenbaker úgy nyilatkozott a kanadai parlamentben, hogy a kanadai kormány hivatalos jegyzékben fejezi ki a magyarországi bábkormány és a moszkvai kommunista kormány felé legmélyebb megvetését a Nagy Imre és társai ellen elkövetett gyilkos merényletért. A brutális vérfürdő az egész kanadai nép részéről csak a legmélyebb megvetést váltotta ki az olyan rezsimek ellen, ahol ilyen gyilkosságok lehetségesek, mondotta a kanadai miniszterelnök. Egyben bejelentette azt is, hogy sajnálatát fejezi ki azért, hogy a jogosan felháborodott magyar szabadságharcosok tintásüvegek bedobásával vörösre festették az ottawai szovjetorosz követséget.

Arthur Maloney kormánypárti képviselő 7.000 főnyi kanadai és magyar tömeg előtt beszédet mondott Torontóban, amelyben kijelentette, hogy

a szovjet vezérek egytől-egyig olyan alakok, akiknek nincsenek erkölcsi gátlásaik, ha arról van szó, hogy uralmukat a dolgozó nép felett kell meghosszabbítaniok, s hogy az erőszakos szovjet uralom nem múlhat ki "természetes halállal". Erős áramlatok vannak magában a Szovjetunióban és a csatlós országokban, amelyek jelzik, hogy az elnyomott népek már nem fogják sokáig tűrni éheztetésüket és kizsákmányolásukat.

Ugyanakkor jelentések érkeznek más fővárosokból is arról, hogy a magyar szabadságharcosok képviselői a helyi lakosság óriási lelkes részvétele mellett tüntetéseket rendeztek a szovjet követségek előtt. Megmozdult New York, Toronto, Ottawa, Bonn, Buenos Aires, Párizs, Róma magyar kolóniája és helyi lakossága és mindenütt mély felháborodásának adott kifejezést a moszkvai és budapesti provokációk miatt-Titonak tervei vannak Egyiptommal

London. — Nyugati diplomaták között tartja magát az a kombináció, hogy az oroszokkal való szakítás után, Tito, hogy elszigeteltségéből kimásszon, Nassert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét igyekszik a maga oldalára állítani és a Moszkva elleni harcban, mint szövetségését felhasználni.

Kairói jelentés arról szól, hogy Nasser elfogadta Tito meghívását, Nasszer még ezen ’ a héten Belgrádba látogat. Ez olyan napokban történik, amikor Moszkva és a kommunista Kína, mint a vérebek indulnak — minden jel szerint — egy döntő támadásra a balkáni "láncos kutya" ellen. Ez a harc lesz a végső, mondják Belgrádban is és aránylag higgadtan néznek elébe minden moszkvai kommunista'provokációnak. A jugoszlávokat eddig nem tudta sodrukból kihozni még az a tény sem, hogy a napokban, ugyanúgy mint 1948 és 1949-ben, a szovjet hadsereg komoly gépesített

erőkkel vonult fel a jugoszláv—magyar határ mentén.

Tito harca Moszkvával az ideológiai elhajlások miatt robbant ki újból és annak különös élt kölcsönöz Nagyék törvényellenes lemészárlása, mivel Nagy és kísérete Tito védelme alatt álltak.

Nasser ezzel szemben "jól fekszik" a moszkvai imperialistáknak és azzal számol, hogy ha Libanonban való illetéktelen beavatkozása miatt Libanon megkapná a megígért amerikai segítséget s az eddigi langyosabb háború forró háborúvá fejlődne, megkapja a kommunista "önkéntesek" segítségét Moszkvából. Ezen a vonalon Tito nem sokat tud Ígérni Nasszernek a belgrádi és moszkvai kommunisták közötti harcban nyújtandó segítség fejében- Maga az a tény, hogy Nasszer elfogadta Tito meghívását és Begrádba repült, azt látszik megerősíteni, hogy Tito meglepetésszerű ajándékokat tartogat Nasszer számára Belgrádban.

Mozgásban a szovjet hadiflotta

Koppenhága. — A dán haditengerészet illetékes helyeiről származó hírek arról számolnak be, hogy a szovjet Balti-tengeri bázisaiból erősebb haditengerészeti kötelékek vannak útban Nyugat felé. Jelenleg egy szovjet csatahajó, egy nehéz cirkáló és több legmodernebb tengeralattjáró van az Északi-tengeren és Nyugat felé tart.

Nyugati tengerészeti körök számításai szerint ezek a szovjet haditengerészeti mozdulatok megerősítik azokat a híreket, amelyek szerint a szovjet tengeralattjárók már hosszabb idő óta méréseket végeznek az Atlanti óceán északi felében. A mérések célja az, hogy feltérképezzék az óceán fenekét és ennek alapján megállapítsák, hogy melyik lenne a legalkalmasabb út az atomerővel hajtott orosz tengeralattjárók számára Amerikába és hol állíthatják fel tengeralatti atomlovedékes bázisaikat, amelyekkel megtámadhatják az amerikai kontinenst anélkül, hogy felszínre kényszerülnének. Északamerikai haditengerészeti szakértők állítása szerint hosszabb időn át számítani kell orosz tengeralattjárókkal az északatlanti óceánon, mivel a tenger fenekének

®vekig is eltarthat.

Nasser továbbra is a tűzzel játszik

Sami es Solh libanoni miniszterelnök egy sajtókonferencián óva intette az Egyesült Arab Köztársaságot, melynek Nasszer a feje, minden olyan további lépéstől, amely arra kényszeríthetné a libanoni kormányt, hogy éljen az amerikaiak által Libanonnak felajánlott segítséggel. Solh miniszterelnök azt mondotta, hogy a helyzet Libanonban napról-napra rosszabbodik, mert az Egyesült Arab Köztársaság1 még most, Hammarskjöld látogatása után sem hagyja abba a fegyverek szállítását és állandóan terrorcselekedetekre uszítja a felkelőket. Libanon eddig .nem használta fel a" amerikai segítséget, mivel nem akarja a nyílt Kelet— Nyugat háború kitörését, de Nasszer a tűzzel játszik és nem tesz komolyabb lépéseket annak érdekében, hogy a háború nyilt kirobbanását

megakadályozza. Mondani sem kell, hogy az ilyen kisebb helyi háborúnak kiroboantása Moszkva sugalmazására történik. A középkeleti akciónak is azonban alig lehetnének jobb kilátásai, mint annakidején a koreai kalandnak voltak, kivéve azt, hogy az oroszok egy idegen országot lövettek tönkre és lakosságát a nyomorba döntötték.

nimii...huh......................................mim

Július elseje Dominion Day, a Konföderáció 91-ik évfordulója. Ez az a nap, amelyen a kanadaiak országszerte és hagyományszerűen fellobogózzák középületeiket, sok hivatalt, üzlethelyiséget és magánházat is! Volt idő, amikor mindenkit, aki e napon nem tűzte ki az angol lobogót, hazafiatlannak tartottak. De e szokás majdnem eltűnt az elmúlt 20 év folyamán.

I Ma sok kanadai maga sem tudja, milyen lobogót tűzzön ki és vannak sokan, akik azt szeretnék, hogy ez ünnepet tegyék mindenkor arra a hétfőre, amely legközelebb esik július elsejéhez. Ezek az elemek azt tartják, hogy jobban ülhetik meg Kanada születésnapját egy hosszú weekend keretében, mint egy olyan alkalmatlan napon, mint az idén, amikor július elseje keddre esik. Pedig a kanadaiaknak semmi kétségük sem lehet

arra nézve, milyen is az a lobogó, amelyet ki kel) tűzniök. Az angol zászló, a Union Jack valóban egyedüli lobogója volt Kanadának egészen 1900-ig. Ettől kezdve használatba jött a "Red Ensign", a vörös kanadai zászló. 1924-ben a parlament törvényben is meghatározta, hogy a "Red Ensign" teljes joggal használható bármely kanadai épületen, külföldön is.

A minisztertanácsnak egy 1945 szeptemberében kelt rendelete kimondja, hogy bármely alkalommal, amidőn a kanadai jelleg kiemeléséről van szó, a kanadai "Red Ensign" használata helyes. Egyszóval a zászlóhasználat kérdése mindenki saját választására van bízva. Akik az angol kapcsolatokat kívánják hangsúlyozni, joggal használhatják az angol zászlót. Akik a külön kanadai lobogót szeretik jobban, kitűzhetik a kanadai vöröscsikós zászlót. Mindkettő egyformán jogos.

Dominion Day