Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-06-25 / 55. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 55. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 (fat&cUcut ‘ZficutycvUcutt KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Toronto, 1958 június 25., szerda Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 A MEGVESZETT GYILKOSOK IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK! Aki a magyar történelmet ismeri, az nagyon jól tudja, hogy népünk, mely között elég sok az idegen elem, sohasem szűkölködött hazaárulókban. Ezen nem is lehet csodálkozni; hisz nincs a világnak még egy népe. amelyet annyiszor akartak volna megsemmisíteni, mint a mi magyar népünket. Az elmúlt félévszázad különösen gazdag termést hozott : HAZAÁRULÓKBÓL, NEMZETGYILKOSOKBÓL, s ebből kétségtelenül az utóbbi 14 esztendő viszi el a pálmát. Az 1944-ben bekövetkezett NEMZETI MAGYARORSZÁG öszszeomlásakor, kevés értékes elem mellett, nagyjából az ország szemete, söpredéke került uralomra, akik azóta is hű kutyái, cselédei a Moszkvában székelő gazdáiknak. A kommunizmus minden egyes „apostola" — Marxtól Leninig közönséges bűnöző volt, s így természetes, hogy az a gondolat (Marxizmus), amit a világrahoztak (és amely segítségével szeretnék megsemmisíteni a keresztény civilizációt), sem tartalmazhat mást, mint GONOSZSÁGOT. Ez az átkozott rendszer a buta, jellemtelen és főleg az erkölcstelen emberekre építi hatalmát. Ennek megfelelően minden művelt, erkölcsös embert halálos ellenségének tekint, s igyekszik is ezeket kivétel nélkül kiirtani még akkor is, ha azok közben a szolgálatába szegődnek is. Azok, akik ma Magyarországon a Kreml parancsait végrehajtják, egytől-egyig közönséges gyilkosok, műveletlen állatemberek. Ezek a fenevadak nem irgalmaznak senkinek, s ha érdekeik úgy kívánja, a saját édesanyjukat ugyanúgy felakasztják, mint volt cellatársukat vagy egykori bálványukat. Nagy Imre is egy ilyen „bálvány" volt, akit a multhéten minden feltűnés nélkül küldtek a másvilágra. Ennek a régi hétpróbás, de lényegében jószándékú kommunistának a kivégzése még azokat is megrendítette, akiket egyébként egy egész világ választ el a kommunizmus minden vállfájától. Megrendítő Nagy Imre kivégzése azért, mert ez a szerencsétlen ember öreg napjaira eszmélt rá arra a szörnyű bűnre, amit mint a kommunista bűnszövetkezet egyik jelentékeny tagja hazája, népe ellen elkövetett. Aki bűnét megbánja, azt szeretné jóvátenni — bocsánatot érdeméi. Nagy Imre jóvá akart valamit tenni, törleszteni szeretett volna valamit abból az adósságból, amivel elárult nemzetének tartozott. Ezzel követte el a LEGNAGYOBB BŰNT a kommunisták szemében. Mert a bolsevizmus őrültjei nem ismernek kegyelmet azzal szemben : aki a Kreml mindenkori vörös cárjának csodálása mellett, a népét is szereti, hazájára is gondol. Ezért kellett Nagy Imrének meghalnia. , Az ősz, öreg magyar kommunista tragédiája szolgáljon memento-ként azok számára, akik ma a vörös sátán szekerét tolják, s akiknek a sorsa hasonló lesz azzal a különbséggel, hogy senkisem fogja őket sajnálni. De legyen intelem azok számára is: akik gyávaságból, vagy ostobaságból nem akarják felismerni, OOSOOOOOCOOOQOOOCOOOOOOOCOOOOOOW hogy milyen irtózatos veszélyt jelent az egész tisztességes világ számára a kommunizmus PUSZTA MEGTÜRÉSE IS ! E lap hasábjain immár kilencedik éve küzdünk a bolsevizmus visszataszító, undorító rendszere ellen. E nehéz küzdelmünkben még azoktól sem kaptunk teljes támogatást, akik pedig — akárcsak mi — a kommunizmus áldozatai. Sokan élnek közöttünk olyanok, akiknek valamelyik családtagja a kommunisták akasztófáján végezte* be szerencsétlen életét, vagy valahol Oroszországban lett áldozata a bolsevista világhódításnak. Ezrek, tízezrek élnek az emigrációban, akiknek hozzátartozóik ma is valamelyik magyarországi börtön, koncentrációs tábor lakója, s akik közül sokan egyetlen centet sem áldoznak a kommunizmus ellen küzdő sajtóra, amely pedig a börtönajtók kinyitásáért, a kommunizmus megsemmisítéséért küzd-Az ilyen „sehovasemtartozó", gyáva dollárgyüjtők méltatlanná válnak a magyar névre, mert passzivitásukkal a bolsevizmus életét, s ezen keresztül a magyar nép szenvedését hosszabbítják meg. Aki ma aktívan nem küzd a kommunizmus ellen, az annak szekerét tolja. Mert ebben az élet-halál harcban senki sem lehet semleges : VAGY ELPUSZTÍTJUK A KOMMUNIZMUST, VAGY A KOMMUNIZMUS FOG BENNÜNKET ELPUSZTÍTANI ! Mi nem akarunk a kommunizmus által elpusztulni, azért küzdünk ellene. Aki ebben a küzdelemben segít bennünket, az saját életéért, családtagjaiért küzd. Aki nem segít, nem támogatja a kommunista-ellenes sajtót, mozgalmat, azt ellenségünknek tekintjük. Aki pedig a mi ellenségünk, az lényegében minden tiszteséges embernek, ügynek is az ellensége. Hála Istennek, nem sokan vannak ilyenek. A többséget azok képviselik : akik nem csak centjeiket, dollárjaikat, de : AKÁR AZ ÉLETÜKET IS HAJLANDÓK FELÁLDOZNI azért, hogy végre szabadnak lássák azt a földet, ahol születtek. Akik tudják, érzik, hogy addig nincs joga senkinek sem gondtalanul élni, amig a VILÁG EGYIK FELÉBEN MILLIÓK RETTEGÉSBEN ÉLNEK, vagy bőrtönökben szenvednek. Magyarországon 14 év óta jóformán minden nap felakasztanak, vagy börtönbe zárnak valakit csak azért, MERT SZABADON AKAR ÉLNI. A szabad világ eddig semmit, vagy csak nagyon keveset tett azért, hogy ez megszűnjön. A magyar nép 1956 októberében megmutatta, hogy ha fegyvert adnak a kezébe, saját erejéből is elzavarja rabtartóit. A nyugati világnak akkor csak az lett volna a kötelessége, HOGY IDEGEN HATALMAT NE ENGEDJEN EBBE A KÜZDELEMBE BELEAVATKOZNI. Nagy Imre és a kivégzett többi magyarok : NYUGAT GYÁVASÁGÁNAK AZ ÁLDOZATAI- A magyar nép szenvedéseiért is a NYUGATI HATALMAK A FELELŐSEK. Ok voltak azok, akik szövetségre léptek a SÁTÁNNAL. Ha ma már belátták tévedésüket — reméljük, hogy belátták —, akkor a következő lépésnek az kell, hogy legyen, HOGY AZT JÓVÁ IS TEGYÉK. Ezt várja tőlük a magyar nép, akinél többet senki sem vérzett, s akinél szigorúbban senkit sem büntettek ártatlanul. KENESEI F. LÁSZLÓ. sooo»»«w{HGoo>»ooai»e9«»oooor A vörösök tapsolnak Nagyék kivégzéséhez Budapest-' A Reuter-iroda jelenti Budapestről, hogy a kommunista „törvényhozók" összeültek június 19-én a parlament épületében, hogy feltegyék a koronát arra az árulásra, amit Nagyék kivégzésévéi a magyar népen és a civilizált emberiség legelemibb erkölcsi alapfogalmain elkövettek. Apró Antal .helyettes miniszterelnök 'volt a nap főszónoka. Apró szerint a kivégzésekkel lezárult a szabadságharc bűnöseivel való leszámolás. Apró sem tett említést arról, hogy mikor és hol végezték ki a 4 áldozatot. Ezzel szemben pimasz módon intézett kirohanásokat a Nyugat ellen. „Magyarországnak jogában áll, hogy megbocsájtson a kisebb bűnösöknek és azoknak, akiket a nagyobbak félrevezették, de könyörtelenül lesújtott a főbünösökre", erőlködött a végén Apró. A hallgatóság körében a képviselők között ott ült a gyűlésen Erdei Ferenc, volt parasztpárti belügyminiszter, igazságügyminiszter, földművelésügyi miniszter és helyettes miniszterelnök, most kollektivizált Tudományos Akadémia-i elnök, aki tudvalévőleg Maiéter Pállal együtt ment tárgyalni az oroszok kivonulásáról a gödöllői orosz főhadiszállásra. Az oroszok őt is Maléterrel együtt lefogták, de most, úgy látszik, a kommunisták, vagy kisebb, vagy félrevezetett bűnösnek ismerték el, és nem csak megkegyelmeztek neki, de még vissza is fogadták maguk közé. Oda, ahová való. Erdei Ferenc romlott lelkiismeretét sem a magyar nép megmozdulása, sem barátainak kivégzése nem rendítette meg. Mellette ültek : Kádár János, mint a párt főtitkára, Dobi István és Münnich Ferenc is. A csokorból nem hiányzott senki. Mindannyian — még Erdei Ferenc is — megtapsolták Apró Antalt, amikor bejelentette, hogy Nagyék elvették szigorú, de „igazságos" büntetésüket A kíséretet Apró parlamenti szájaskodásához és az alázatos rabszolgák tapsához a Népszabadság című napilap adta meg- A moszkvai Právdával egybehangzóan szidják Dulles amerikai külügyminisztert és Eisenhower elnököt, mert tolmácsolni merték a kulturvilág felháborodását a páratlan legújabb tömeggyilkosság felett. Méltatlankodnak, hogy a két amerikai államférfi, valamint több nyugati politikus, aki megrendülését merte kifejezni a hitszegő kommunisták aljassága miatt, csak azt bizonyítják, hogy Nagy valóban „imperialista kém" volt, s hogy ezzel csak fokozzák azt a feszültséget, amit ők, már tudniillik a jámbor kommunisták, enyhíteni szeretnének. Ilyen arcátlanságot csak a kommunistáktól várhat az ember, ők akasztják és börtönzik a magyarok ezreit, nyilván azért, hogy ezzel is enyhíteni akarják a feszültséget Nyugat és a kommunista világ között; viszont az, aki a rejtélyes vérfürdőkről szóló híreken felháborodik, az a bűnös, mert ő „fokozza a feszültséget". A kommunista logika szerint a legjobban enyhítené a feszültséget, ha a feszültségenyhitésben senki sem akadályozná meg többé őket, vagy ha Apró Antal bemondhatná Erdeiék tapsa közepette Dulles s Eisenhower kivégzését is. Egy brit gárdadandár repült Ciprusba London. — A Brit Gárdadandár három zászlóalja repülőkön Ciprusba lett áthelyezve. A kiváló csapattestnek egyrészt az a rendeltetése, hogy Ciprus szigetén vaskézzel is biztosítsa a rendet és nyugalmat, másrészt Anglia ezzel is biztosítani akarja érdekeit arra az esetre is, ha Libanonban nagyobb erőkkel kellene fellépni a kommunisták és Nasszerék felforgató akciói ellen. Az UNO cselekedni fog Magyarország ügyében Egyesült Nemzetek. — A magyar szabadságharc utórezgései Nagy Imre volt miniszterelnök, Maiéter Pál tábornok, Gimes Miklós és Szilágyi József alattomos kivégzése) továbbá számos közéleti férfi ugyanolyan aljas bebörtönzése megrendítette és újból felrázta a szabad világ lelkiismeretét. New Yorkból jelentik, hogy az Egyesült Államok - kezdeményezésére az UNO ismét napirendre fogja tűzni a magyar probléma tárgyalását, vizsgálatot és minden bizonnyal most már komolyabb akciót is indít a veszett szovjet terror megfékezésére Magyarországon. Diplomáciai körökben jólértesüft forrásból származó hírként hallottuk, hogy az USA most ismét kezdeményezte annak az öt nemzet képviselőiből álló bizottságnak a sürgős egybehívását, amelyet annakidején az UNO közgyűlése bízott meg a magyarországi helyzet kivizsgálásával. E. Ronald Walker, Ausztrália képviselője, aki a nemzetközi vizsgálóbizottság elnöke is, indítványt terjesztett elő az UNO egybehívására. Ettől függetlenül Cuba képviselője, a magyarok hálás emlékezetében őrzött Emilio Nimez- Portuondo követ ugyancsak azonnali akciót követel az UNO-ban Magyarország megmentésére. „A magyar forradalmi politikusok hitszegő kivégzése megerősítik mindazokat a vádakat, amelyeket évek óta emlegetnek a Szovjetunió és csatlósai ellen. Hruscsov most ismét bemutatta magát a világ előtt és ugyanolyan gazembernek bizonyult, mint amilyen gonosztevő Sztálin is volt" (as criminal, as was Stalin). A vizsgálóbizottság annakidején a vizsgálatot lefolytatta, erről jelentést tett az UNO közgyűlésének, de ennél nagyobb hatalmat nem ruháztak rá. Megbízatása azonban még mindig tart s ennek alap-* ján most folytatja tevékenységét a magyar ügyben. Reméljük nagyobb gyakorlati eredménnyel is, mint eddig. Bizonyos, hogy Nagyék legyilkolása újabb anyagot szolgáltat a vizsgálatokra; az UNO közgyűlésétől függ, milyen további lépéseket tesz a magyarság megmentése érdekében. Felveszi-e Tito a szemébe vágott keztyüt? Franciaországban az 1956-os szabadságharcban szereplő politikusok kivégzése majdnem akkora felháborodást okozott, mint az annakidején kiprovokált szovjet katonai beavatkozás Magyarország belügyeibe. A francia kormány hivatalos nyilatkozatában megállapítja, hogy Nagy Imre, Maiéter Pál és két társának meggyilkolása olyan cselekedet, amit az azért felelős rezsimek semmivel sem tudnak igazolni, amit soha semmivel sem tudnak jóvátenni. „Nagy Imre és társait a kommunisták nyilván azért végezték ki, mert megkísérelték, hogy függetlenséget és szabadságot adjanak saját nemzetüknek", — mondja szószerint a francia kormány nyilatkozata. Párizsban a régebben kommunistabarátnak vélt szervezetek is tömegesen csatlakoztak a tiltakozások áradatához, amelyeket a kommunisták legújabb gaztette váltott ki. Bonnból jelenti munkatársunk, hogy a nyugatnémet kormány is olyan nyilatkozatot bocsájtott ki, amely szerint Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzése még jobban kihangsúlyozza azokat a veszélyeket, amelyek minden olyan kormány számára fennállanak, amely megkísérelné, hogy valami közös megállapodásra jusson a szovjet vagy csatlós kormánnyal. „Az arcátlan nyilt kommunista hitszegések ea» olyan tapasztalattal gazdagítják a nyugati kulturvilágot, amely ismét csak azt erősíti meg, hon« a bolsevistákkal nem szabad szóbaállni". — mondja a hivatalos német jelentés. Rómából érkezik az a hír, hogy a budapesti olasz nagykövetet Giuseppe Pella külügyminiszter hazarendelte, hogy a követ személyesen tegyen jelentést a magyarországi vérfürdőről. Pella külügyminiszter újságírók előtt olyan kijelentést tett, hogy ezek után Olaszország nem veszi többé tudomásul a budapesti bábkormány azon kívánságát, hogy Rómában követtel képviseltesse magát. A Londonban székelő Szocialista Internacionalé felhívással fordul a világ dolgozóihoz, amelyben többek között ezt mondja : „A világ dolgozói, a kommunista pártokban szervezetteket is beleértve, mélyen megrendülve vették tudomásul ezt a titkos eljárással megszervezett rejtélyes politikai tömeggyilkosságot". Hogy miért még mindig rejtélyes ez a naiv nyugati munkásmozgalmi tényezők előtt, az viszont előttünk rejtélyes- Az eszmék és vélemények különbségéből eredő lömeggyilkosságok a kommunista rezsimekben magától értetődő bűncselekmények, ezek nélkül a kommunizmus nem is létezhetne, s mindaddig fognak tartani, amíg a kommunizmust meg nem semmisítik. A négy évtized óta tartó vérengzések minden kommunista rendszerről régen lerántották a leplet. A kommunisták, akik szeretnek a rejtélyesség misztikumába is burkolózni, közönséges becstelen gyilkosoknak bizonyultak ismét, a reitélyesség fátyla már régen lehullott róluk, amióta tudjuk, hogy a gyilkosság a bolsevizmus lényegéhez tartozik. Énéikül nem lenne az, amivé kifejlődött. Norvégia fővárosában, Oslóban a zuhogó eső ellenére is többezres néptömeg vonult fel tüntetésre a szovjet és a magyar követség elé. A követséget a nép haragja elől csak a rendőrség védte meg. Genfben a Nemzetközi Munkaszervezet tartja értekezését ezekben a napokban. Amikor pár nappal ezelőtt a „magyar" kiküldött emelkedett szólásra, az összes többi delegátus megvetőleg elhagyta az üléstermet. Eisenhower elnök Washingtonban egy sajtóértekezleten azt a kijelentést tette, hogy a legújabb szovjet gyilkosságok hulláma háttérbe szorított minden jóakaratot velük szemben és meghiúsított minden reményt arra, hogy egy csúcskonferenciát meg lehessen tartani. Mr. Eisenhower igy fejezte be a sajtóértekezletet: „El sem tudnék képzelni még egy olyan eseményt, amely erősebben rendíthetné meg a civilizált világot, mint Nagy Imre miniszterelnök és társainak alattomos legyjJkoiása. Ez a legújabb bűncselekmény világosan bizonyítja a Szovjetuniónak azt az elvetemült elhatározását, hogy folytassa terrorista gazságait mindaddig, amig a világ minden nemzetét a teljes rabságba nem dönti." És mit szól a Nyugat ? Első jelentésünkben már megírtuk azt a nézetünket, hogy Nagy és társainak legyilkolásáva! Hruscsov Titot is arculvágta, meg akarván néki is mutatni, hogy ki az ur a kommunista csárdában és hogyan jár minden „elhajló" Moszkva jogara alatt. Belgrádi jelentéseink most megerősítik azt a feltételezést, hogy most Tito reakciója várható Hruscsov provokációjára. A jugoszláv kormány máris közétette azt a megállapodást, amit a szövet megszálló haderő által erőszakosan kormányfői székbe ültetett Kádár János kötött 1956 novemberében a jugoszláv követséggel. Kádár iajátkezűleg aláírt levelében azt Ígéri becsületszavára a budapesti jugoszláv követnek, hogy Nagy és társai „szabadon hazamehetnek lakásaikra a követség épületéből, a magyar kormány -észéről semmi bántódásuk nem lesz politikai :evékenységük miatt azoknak, akik a forradalomaan résztvettek." Tito nagyon jól tudja, hogy Kádárnak nincsen becsületszava, mint ahogy egyetlen kommunistának sincsen becsülete i Amint tudjuk, Nagyékat a követség kapuja előtt azonnal orosz katonaság vette őrizetbe és másfél éven át rejtegette „valahol Oroszországban", hogy politikai zsarolásokat végezzen velük Jugoszlávia felé. Másfél év kellett a rablógyilkos kommunistáknak ahhoz, hogy olyasmit bizonyítsanak Nagy Imre és társaira, amit soha el nem követtek. Kádár „becsületszavas" levelét a jugoszláv kormány a sajtó rendelkezésére bocsájtotta s azt a belgrádi rádió is hírei keretében többször megismételte- Ezzel kapcsolatban a jugoszlávok most látszólag ismét a Nyugathoz dörgölődnek. Sajtó- és rádióhiradásaík-ban saját felháborodásukon kívül különös nyomatékkai közük a nyugati államférfiak és politikusok felháborodását az elvetemült kommunista gyilkosság felett. Mind emellett várható még jugoszláv kormány hivatalos közleménye is a védelme alatt álló Nagy-csoport kivégzése miatt.
