Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-06-07 / 50. szám

t KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 50. szám, 1958 június 7., szombat BÚTOR ÁRUHÁZ TORONTÓBAN Magyar tulajdonosok : GÁBOR LAJOS ÉS PÁLL ISTVÁN • A legjobbat a legelőnyösebb feltételek' kel adja és 471 BLOOR ST. W Reggel 9-től este 9-ig raktáraival. Ingyen házhozszállítás Lakáskereső szolgálat. más OTT AHOL MINDENKI KÜLD! PÉNZÁTUTALÁS a világ minden részébe Szabad választás. Épületanyagok gyarmatáruk, iparcikkek. $20.- hivatalosan RELIEF GYÓGYSZER Szökés a pokolból Fújt a szél, rázta a fák ágait s a felhőkből ömlő­zuhogó esővíz kíméletlenül áztatott el mindent, ami nem volt fedél alatt. Bolond ítélet idő volt. A vihar hol innen, hol onnan csapta az esőt, s a fel­felvillanó villámlás fénye megmutatta néha égy­­egy pillanatra, az elemek már harmadik napja tartó rombolását. — A mélyedésekben fortyogva kavargott a szennyezett esőié, gyökereket, talajt szaggatva rohant a horhosok, lejtők kanyarodójá­ban, köveket, fadarabokat hurcolva magával. Az átázott növényzet üveges fénnyel verte vissza a szapora villámlás fényét, s az ismétlődő égdör­gés szinte rázta a zuhogó esőt a fel legekből. — Kellemetlen nyomás ülte meg a levegőt, a termé­szet minden élőlénye vágyakozott valami fel­frissülés után, mely végre felválthatja az égből lezúduló langyos víz áradatát s ezt az elneheze­dett légáramlást. Hajnal felé szívszorongató nyugtalanságra éb­redtem. Társaim sem tudtak aludni. A fülledt börtönhelyiség nyomasztó levegőtlensége kel­lemetlen volt az elvisélhetetlenségig. Az ügyvéd álmatlanul forgolódott már jó ideje, s cigaretta csikk, tüzszerszám "gambi" (fojtott cellulózé­ból készült fogkefenyélbe helyezett tűzkő, mely­ből üvegdarabbal csiholt tüzet cigaretta gyújtás­hoz a rab) után kutatott. — P. Imre nyögve masszírozta az időváltozást érző polyarthritises dagadt ujjait. — Zajtalanul lecsúsztam fekhe­lyemről s a "cirkli" (a cellaajtókon lévő figyelő nyílás, melyet a fegyőrök minden időben hasz­nálhattak a helyiségben tartózkodó rabok meg­figyelésére, ellenőrzésére) elé egy darab papí­rost téve felkapaszkodtam az ablakpárkányra. — Szétnéztem. — A már harmadik napja tartó rossz időjárás következtébén napi néhány perces sé­tánkra sem volt lehetőség, s az egyre emelkedő, hőmérséklet a légkör nyomasztó nyűgével fe­küdt a börtönélet kellemetlenségei között amúgyis eléggé megrongált idegzetünkre. A táj csapzott, átázott volt mindenfelé. Nem sok új dolog keltett érdeklődést. Százszor, ezerszer, mil­­liószor láttam már ugyan ezt a képet éjjel, nappal, de mégis jó volt szétnézni, mert a kerítésen, a fa­lakon, az őrtornyokon túl hívogatóan integetett az oly közel és mégis tőlünk oly elérhetetlen messzeségben lévő szabadság. — Megszokottan hordoztam körül pillantásaimat s hirtelen valami olyat láttam, ami csaknem meggondolatlan' fel­kiáltást parancsolt ajkamra. Az elfojtott kiáltás nyögésbe fulladt, s meglepetésemben olyan erő­sen markoltam az ablakpárkányba, hogy az nagyot reccsenve letörött, s a kezemben maradt. Társaim ijedten ugrottak fel, s nekem csak annyi időm maradt, hogy a "cirklire" (kémlelőnyilásra) akasztott papírdarabot villámgyorsan lekapva a takaró alá bújhattam. Szerencsénk volt. — Egy pillanat töredékével később felgyulladt a villany, s hallottuk, hogy a fegyőr félrehúzta a kémlelőnyilást takaró vasle­mezt. — Nem messze lehetett a zárkánktól, va­lószínű a zajt is meghallhatta. — Alvást színlel­tünk, így az őr megnyugodott, s néhány pillanat elteltével már a mellettünk lévő zárkánál motosz­kált. — Verejtékeztem arra a gondolatra, mi lett volna, ha az ablakpárkányra felkapaszkodva meglát "szökési kísérlet", a legszigorúbb fegyel­mi büntetés jár érte. Végrehajtása előtt még össze is vernek. A korábban látottak nem hagytak nyugodni. Néhány perc múlva ismét felkapaszkodtam a pár­kányra, most már óvatosabban. Körülnéztem, s megállapítottam, hogy az előbb látottak nem halu­­cináció eredményei. — A? épület bal szárnyától nem messze, talán 10—15 méterre a három méter magas téglafaltól, még ebben az Isten ítélet idő­ben is jól látható csikosruhás alakok mozogtak a bokrok között. Talán hárman lehettek. Ujjamat az ajkamra téve elmondtam társaimnak a látotta­kat. Most már együtt figyelve láttuk, hogy egy harmadik, majd egy negyedik alak vá­lik el a fal árnyékától, s a villámfénytől időnként meg-megvilágítva igyekszik a bokroktól szegé­lyezett szőlőskertet elérni. Alig, hogy rekonstru­álva a történteket megállapítottuk az előttünk ki­bontakozó szökés szerencsés kimenetelét, hirte­len lövés dörrent, majd egy pillanattal később megszólalt'“a fegyház riadót jelző szirénája, ki­gyulladtak a kereső reflektorok s az álmukból fel­riadt rabok első pillanatban nem tudták, hogy "Katyin" következik vagy az UNO csapatok hoz­zák a szabadságot. Szokatlan zajjal telt meg az épület. Ideges szá­laKfgálás£káromkodás1^ jjTaHatszott_A_ felriasztott őrség sem tudta első pillanatban, hogy mi történt — általános készültségbe helyezkedett. A bokrok között rejtőzködő, kiszabadult rabok nem várták be üldözőiket. A legutolsó menekülő is már távolabbról futva csatlakozott hozzájuk, miközben az egész csoport megriadva a lövéstől, bukdácsolva rohant a szőlőtőkék között a csú­szós, agyagos talajon a néhány száz méterre ol­talmat nyújtó erdő felé. — Amikor a szőlőből a puszta szántóföldre értek, világosan látni lehetett a reflektorok fényében egyik-másik menekült bukdácsoló alakját. Eszeveszetten lőttek utánuk az őrtornyokból, de a rossz idő még az erős ref­lektor fényben is lehetetlenné tette a pontos cél­zást. Az elfogatásukra küldött őrjárat az őrparancs­nok vezetésével csak akkor hagyta el a fegyházat, mikor a menekülők elérték már az erdőt. A börtön parancsnok azonnal rendkívüli rab­számlálást tartott, melynek lefolyása alatt a fel­izgatott börtönőrök kitölthették rajtunk dühüket. Az őrparancsnok különítménye csak délután tért vissza átázva, átfázva, de eredménytelenül. — A szolgálatban léviő őrség vad volt s veszett kutya módjára ugatott s mart minden rabot. Az őrparancsnok ismét dühöngött, s titokban abban reménykedtünk, hogy a börtönparancsnokot vég­re megüti a guta. Másnap megtudtuk a következőket. — A pék­ségben dolgozó néhány bajtársunk únta meg a rabságot idő előtt. Mint dolgozó rabok szabadon járhattak az épület egyik szárnyában, mely vala­mikor kolostor volt. Könnyebb volt számukra a rabélet minden vonatkozásban, mint* a szigorított osztályon többszörösen elzárt, elkülönített rabok­nak. — Hetek óta a szökés előkészítésén dolgoz­tak már. A kötelet, melyen leereszkedtek, össze­hasogatott lepedőkből készítették, s a padláson rejtették el egy óvatlan pillanatban. A padlást el­záró nagy vasajtót álkulccsal nyitották ki, s sze­rencséjük volt, mert csak ez az egy része volt a börtönnek, ahol ezt a szökést ilyen formában végre lehetett hajtani. A börtönépületnek ezen a szakaszán nem volt külön három méter magas kőkerítés, az épületből közvetlenül a gazdasági udvarba lehetett látni, s a börtön lakóit csak a méter vastagságú régi falakba beépített hatalmas vasrácsok zárták el a szabadságtól. — A szökés még így is nehéz dolog volt, s ezt csak a már több napja tartó rendkívüli időjárás, tehát a ki­vételesen adódott helyzet tette lehetővé. — Örök­ké rejtély maradt, hogyan játszották ki az elszán­tak a minden napos esti létszám ellenőrzését. Tény azonban, hogy zárás után a padláson elrej­tőzve várták meg a szerintük legmegfelelőbb időt. A cseh határon kísérelték meg az átjutást mene­külő rabtársaink. Az ÁVH-határőrszolgálata egyi­küket lelőtte. Súlyos tüdővérzéssel szállították be a rabkórházba, ahol néhány nap múlva meghalt. Tizenöt évre elítélt kunsági magyar volt. A háború alatt, mint M. kir. szakaszvezető szolgált. Minden bűne csupán csak annyi, hogy mint jó katona tel­jesítette feljebbvalóig parancsát. Kilenc évet töltött börtönben. A csehek kettőt fogtak el a menekülők közül, mikor nyugat felé elhagyni készültek Csehszlo­vákiát. — A cseh-magyar kölcsönös megegvezés alapján vissza akarták adni őket Magyarország­nak. A szerencsétlenek tudták mi vár rájuk, s mi előtt még az ÁVOS pribékek kezeibe kerülhettek volna, öngyilkosságot követtek el. Egyikük tíz évre elítélt, Amerikából hazatért magyar paraszt­gazda, kit fegyverrejtegetésért tartóztattak le, azért találtak bűnösnek, mert levente puskáját be­szolgáltatás helyett a kútba dobta "azzal a szán dákkal" — hangsúlyozta a népi demokratikus vádirat — hogy alkalomadtán onnan elővéve a népi demokratikus rend megdöntésére haszná' hassa. — A másik, a legfiatalabb hat évre elítélt, állítólagos katonaszökevény volt, ki nem akart az ÁVOS-sorozáson megjelenni, illetve, miután a so­rozásra elővezették, s akarata ellenére az Állam­­védelmi Hatósághoz osztották be — megszökött. — Az Államvédelmi Hatóság határőr szolgálata Ausztria felé menekültében fogta el, a drótaka­dályokkal elzárt, aknákkal megrakott határsáv­ban. Az öt szökevény közül csak kettő jutott nyugat szabad területre. Egyik ezek közül olyan személy volt, ki megfelelő tájékoztatást adott nyugati ille­tékeseknek a magyarországi börtönügyi és jogi viszonyokról. Bóra Ferenc lein lett állam Alaszka Az amerikai képviselőház 144 szavazatta] 106-tal szem ben vetette el azt a törvény­­javaslatot, amellyel Alaszká­nak egy USA állam jellegét kellett volna megszavazni. A törvényjavaslat rövidesen is­mét az amerikai parlament elé kerül. Alaszka ezideig az USA keretén belül hasonló helyzetben van, mint például Yukon, vagy az Északnyugati Területek Kanadában. Kis hírek i Magyar munka volt! BESZÉLGETÉS A DISZDOKTORI KITÜNTETÉST KAPOTT FEHÉR MIHÁLY, MONTREALI REFORMÁTUS LELKÉSSZEL A tiszteletére rendezett ünnepségen sikerült néhány pillanatra magunkra maradni Fehér Mi­hállyal, akinek átadtuk lapunk jókívánságait és megkértük, mondjon valamit arról a hatalmas munkáról, melyet harminckét éven keresztül folytatott Montrealban hitéért, magyarságáért, a Kanadában és otthon szenvedő magyarokért. — Egy kis szatmármegyei faluban, Méhtele­ken születtem, kisgazda családból. Sajnos, szü­leim már elhaltak, így nem érhették meg ezt az örömnapot. Iskoláimat a debreceni ref. kollé­giumban végeztem és ott is kezdtem el a teoló­giát, majd 1923-ban külföldi ösztöndíjjal az ame­rikai New Jersey-i egyetemen fejeztem be ta­nulmányaimat, kaptam lelkészi oklevelet és szen­teltek pappá. A princetoni egyetemen végeztem kutatásokat és itt szereztem magántanári képe­sítésemet is. Itt ért az a megtiszteltetés, hoay Montrealba hívtak, az itteni református maavar lelkek vezetésére. Nehéz munka volt. Négy család és hatvan magánszemélyből állt a misszió. Két alapító tag, — Tiboldy Sándor és Szász Do­monkos, mindkettő székely — még most is él­nek, a többiek szétszéledtek, vaqy már nem is élnek. A munka azonban, amit ők kezdtek, szép eredményre vezetett. Ezen a helyen is köszönet illeti őket. 1928- ban már 120 család tartozott az • egyház­községhez. 1942-ben megvettünk egy magán­házat és egy évvel később felszenteltük az első önálló magyar református templomot, s ekkor lettünk önfenntartó eavházközség. Az első "új bevándorlók" érkezése után, 1951-ben elhatároztuk, hogy új, nagyobb temp­lomot építünk. Álmunk 1954 szeptember 22-én valósult meg, mikor új templomunk alapkő-le­­tételi ünnepségei voltak. Templomunk alapkö­vébe hazai föld van letéve, így templomunk ma­gyar földalapon nyugszik. Egyházunk kiépítésében mindenki segített és tovább fejlődtünk. A szabadságharc után ide­­menekültekkel most már 600 úrvacsorázó lelket számlálunk. A menekültek megsegítésére az Uni­ted Church, Zaparkansky Zoltánnét küldte ki egyházközségünkből, ki még ma is folytatja min­den köszönetét megérdemlő áldásos munkáját. Búcsúzunk Fehér Mihálytól, az első díszdok­torátussal kitüntetett kanadai magyar paptól, négy gyermek apjától és három unoka nagyapjá­tól, akik' valamennyien lelkes támogatói a ma­gyar egyházközségnek és a nagy, fárasztó mun­kát végző Édesapjuknak. Legnagyobb segítője felesége, a nagyhírű, debreceni Bagossy-család leánya, Mária Ilona, aki vállalta az idegenben való életet és otthagyta szüleit, testvéreit, segítő­társa lett szolgálni Istent, fajtáját, idegenben és otthon élő és szenvedő honfitársait. Meg kell emlékeznünk azokról is, akik Fehér Mihály mellett évek, sőt évtizedek óta dolgoz­nak. Elsősorban Palkó Mihálynénak, ki már több Ízben volt a Bethlen Kata Nőegylet elnöknője, id. Fábiánnénak, a Fiatal Asszonyok elnöknőjének, Nagy Lajosnénak, Illés .Lajosnak, aki 1952 óta fő­gondnoka az egyházközségnek, Gracza István­nak, aki gondnoka az egyháznak. Külön köszö­net a régi főgcndnoknak, Szász Domonkosnak, Szilágyi Istvánnak, Kulli Ferencnek, Hubay Im­rének. Köszönet illeti ifj. Fábián Ferencet, aki családjával együtt szoros tagja az egyháznak, de köszönet illeti a Szabó, Kovács, Nagy, Kiss, Mol­nár, Harcsa, Papp, Palkó, Soós, Joós, Illés, Kalló, Fábián és a többi családokat, akik dolgoznak egyházukért, nemzetükért, fajtájukért. Kísérje őket, vezető lelkészükkel együtt a magyarok Is­tene további útjaikon. "PÁK" ÚJABB TAPOGATÓDZÁSOK AZ ÁLLAMFŐI KONFERENCIA FELÉ. London. — A nagyhatal­mak újabb kísérleteket tesz­nek, hogy .megtarthassák az államfői csúcskonferenciát — ezegyszer teljesen titokban. Ázt remélik, hogy a zárt aj­tók mögötti tárgyalások so­rán sikerül megállapítani legalább hozzávetőlegesen a főbb pontokat. Hat hónapon át a Nyugat és Kelet nyilvá­nosan kereste a lehetőségeket egy államfői csúcskonferen­cia kilátásaira, ami az állam­fők közötti levélváltás utján történt. Ez az eljárás azonban nem vezetett eredményre. Most Moszkva újabb mód. szerhez folyamodott és a titkos tárgyalások útját vá­lasztotta. A héten megbeszé­lést tartott Patrick Reilly moszkvai brit nagykövet és Gromyko szovjet külügymi­niszter. Ugyancsak e héten lesz Thompson USA, vala. mint Dejean francia nagykö­vet és Gromyko orosz külügy­miniszter találkozása is. Az oroszoknak — úgy látszik — sürgős a kérdések nyugvó­pontra jutása, mert eredeti­leg a nagykövetek közötti megbeszéléseknek csupán az ’ett volna a célja, hogy a kül­ügyminiszteri értekezlet idő­pontját, helyét és a résztve­vők nevét megállapítsák. Most azonban már olyan tár­gyalások folynak a nagyköve­tek és az oroszok között, ame­lyeken az esetleges konferen­cia tárgyait is meg kellene ha. tározni, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelye. ken az oroszok eredményt szeretnének elérni. oi s© seoeooooosogo TANULJON 8 AUTÓT VEZETNI 8 gyorsan és jól az V ALPÁR I SOFFŐRISKOLÁBAN § Kiváló instruktorok minden időben n 272 SPADINA AVENUE X TELEFON: RO. 9-1931 — LE. 6-4629^ osgoeoeoosososgososcooá MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesz­tő és tudományos szakköny­vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 4G3 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Áérje nagy választékú könyv­jegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható DÜSSELDORF. 388.000 lá­togatója volt a két hétig tartó düsseldorfi papir. és nyomdaipari kiállításnak, — köztük 80.000 külföldi. A nagy sikerre való tekintettel a rendezőség úgy döntött, hogy a kiállításokat rendsze­resítik és kétévenként fog­ják megismételni. ® SAJTÓCENZURA FRANCIAORSZÁGBAN A sajtószabadság ezen klasszikus országában a leg. utóbbi hetekben egyre gyak­rabban jelentek meg olyan újságok, amelyekben több volt a „fehér folt”, mint a nyomtatott szöveg. A Figaro nevű párizsi napilap a cenzor által kifehérített oldalakon Albert Gazier táj ékoztatás. ügyi miniszter karikatúrá­ját hozta. s’iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim'f Dr. Lyon’s = TOOTH POWDER jjj fogpora 1 FEHÉREBBÉ = VARÁZSOLJA FOGÁT. E Azonnal kellemes = illatúvá teszi lé­— légzését. Megaka­— dályozza a fog = romlását, fehé­­z ríti, ragyogóvá 2 teszi. = Kétszer addig = tart, mint a = fogkrém.-71IUIIIIIIIIillllillllHUilUUIIilllllllll5 • Igazi óhazai hentesárut, ! minden időben friss húst, J fűszer és csemege árút i Europa Butcher ! magyar üzletben vásároljon j 628 COLLEGE ST., Tel.: LE. 5-6242 • TORONTO Vámmentes és vámköteles élelmisze­rek európai raktárainkból szállítva. Vigyázat! Uj magyar rendelet jött ki a gyógyszerküldésekkel kapcsolatban. Forduljon szakemberekhez! Rendelé­sét azonnal továbbítjuk, utólag szám­lázzuk. Mielőtt AUTÓT VÁSÁROL hívjon szakembert, BARTHA BÉLA a kiváló autószerelő ingyen szolgál szaktanáccsal. 491 PALMERSTON BLD. Torontó. Tel : LE. 5-5453 ( Este 6 után ) VIRÁGOT minden alkalomra LOTUS virágüzletben vásároljunk 802 BATHURST ST. (Bloor sarkán) Tel.: LE. 3-3884 MAGYAR RÁDIÓADÁSOK A Dohányvidéki Magyarhá? rádióórája, minden vasárnap 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1340-es hullámhosz­­szon minden szombaton d. u 4 órától 5-ig sugároz műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. Minden szombaton délután 3 órakor az 1400-as hullám­hosszon jelentkezik a „Hun­garian Rhapsody” magyar óra, kultur és zenei műsorá­val a Woodstock-i CKOX rádióállomáson. TlJZEX vámmentes csomagok a felvidéki hozzátartozók részére FORINT és minden más bankjegy állandó raktáron. Kérje hivatalos árjegyzékünket. Magyarul levelezünk. ROYAL GENERAL AGENCY Divisions of Rogency Enterprises Canada Limited 273 SPADINA AVE. (Rogency Building) TORONTO 2 B, CANADA Telefonok : EM. 4-9333, EM. 4-9334, EM. 4-9335, EM. 4-9336 SÍ ftTftlíHtHWfl'BWHffll'lTi1 MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatérül. Tcgve el elmünket: ELEK ZOLTÁN 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: Pl. 5-1831 .......!-■".....'I................................................................................... PIPERE CIKKEK KOZMETIKAI CIKKEK „IRENE női fodrász-szalon a magyar hölgyek kedvelt üzlete I HIDEG DAUER, MANIKÜR, PEDIKÜR, SPECIÁLIS HAJVÁGÁS, HAJÁPOLÁS REKLÁM ÁRAK! Férfiaknak külön manikür terem I A Dundas mellett 40 kényelmes férőhely! j 326 Spadina Ave,. Toronto EM. 3-6553 Fekete Zoltánné A volt Figaró (13-as állami) fodrászat dolgozója prím Tl...'!!!Wffi'UIII')hl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents