Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-03-29 / 30. szám

VIII. 30. szám, 1958 március 29., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI (fauutiOM 'TtunyanleiHt 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Szovjet-magyar gazdasági egyezmény A közelmúltban megkötött kereskedelmi szerződésről nyi­latkozott Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, a Münnich-kor mány egyik jellegzetesen "osztályidegen" tagja. Incze a Ganz­­gyár mérnöke volt, aki a háború előtt éveken keresztül gépek eladásával és exportjával foglalkozott. A "fordulat évében" ke­rült a Nikex-hez, mint vezérigazgatóhelyettes. Ekkor még nem volt párttag és főnöke, Császár János vezérigazgató, az egykori Mávag-gyári öntőformakészítő, a későbbi külkereskedelmi mi­niszter nem minden malicia nélkül "igazgató úrnak" szólította, ami akkor, a sztálinizmus legsötétebb éveiben többé-kevésbé becsületsértésnek számított. Incze óvatos ember, jól tudta, hogy az oroszlán szájában van, minden szavára jól vigyázott oly­annyira, hogy munkanaplójában percről-percre feljegyezte, hogy kivel beszélt, mit mondott az illetőnek, az egyes apró minden­napi kérdésekben, hogyan döntött. Közben oroszul is megta­nult és a szovjet-magyar külkereskedelmi kapcsolatok szakértő­jévé dolgozta fel magát. Császár elvtárs lebukott, mert kiderült hogy a külkereskedelem irányításához némi értelem is szüksé­ges és az egykori "igazgató úr" Incze mérnök került a minisz­teri székbe. Minthogy az októberi forradalom alatt is megőrizte szintelenségét és loyalitását még ma is állásában van és külke reskedik. Elsősorban persze a dicsőséges Szovjetunióval. Nyilat­kozata szerint a szovjet-magyar árucsere a következő keretek kö­zött bonyolódik le. Magyarország a Szovjetunióból importálja a vasérc-, nyers­vas-, nyersolaj- és ferroötvözet szükséglet 100%-át a kohókox-, bányafa-, fenyőfürészáru-, cellulóz- és szinesfémszükséglet 50—80%-át. Importál ezenkívül hengerelt vasárut, rotációs pa­pírt, alumíniumipari segédanyagokat, gépeket, személy- és te­hergépkocsikat. A magyar kivitel 75%-át gép- és finommechanikai ipari gyártmányok teszik ki, míg a fennmaradó 25%-ban mezőgazda­­sági és ipari közszükségleti cikkek szerepelnek. Incze azzal di­csekszik, hogy a finommechanikai cikkek nagy része munkaigé­nyes híradástechnikai gyártmányok, komplett üzemi berendezé­sek úgy, hogy a múlt évben 270.000 tonna súlyú gyártmányt ugyanolyan értékben szállítottunk, mint az előző évek során 310.000 tonnát, tehát exportunkban több a munkabér és keve­sebb a nyersanyag. Tovább folytatták a "tradicionális" magyar exportot: tengeri és folyami hajókat, darukat, felvonókat, szer­számgépeket szállítottak a Szovjetunióba. Mindez nagyon szép, csak a közölt adatok egy kissé hiá­nyosak. Főleg azt szeretnénk tudni, hogy milyen áron adta el Incze elvtárs a hajókat és szerszámgépeket a Szovjetuniónak, mert jól emlékszünk arra, hogy az elmúlt évek során az Óbudai­hajógyár és a Ganz tengerjáróiért a Szovjetunió az önköltség egy­­hatodrészét fizette. Azt is jó volna tudni, hogy vájjon a rubelt még mindig 2.95 Forintjával számolják-e? Minthogy a két valu­ta belső vásárlóereje körülbelül azonos, egyedül ez a mester­séges árfolyam egyharmadára devalválja a magyar árucikkeket, vagyis háromszorosan kell túlfizetnünk a Szovjetunióból kapott, valóban értékes nyersanyagokat. Örülnénk, ha Incze elvtárs, nyilatkozatát kiegészítené, mert ki szeretnénk számítani, hogy ez újabb gazdasági egyezmény hány milliárddal károsítja meg Magyarország gazdasági életét? A legjobbat nyújtja Önnek a RUDOLPH’S Finest Pastries Az összes európai torta-félék specialistája, több mint húsz különféleséget készít. Esküvőre csak RUDOLPH’S lakodalmi tortát rendeljen. EURÓPAI IZ — "CANADIAN LOOK". Kedvenc bevásárló helyén Rudolph's süteményeket kérjen, vagy hívja telefonon RUDOLPH’S Finest Pastriest. 862 RICHMOND ST., W. TORONTO TEL. EM. 6-5285 New Yorkban elhunyt művelődés­ügyünk nagy előmozdítója Szerényen, visszahúzódva, egy jótékonysági intézmény gon­dozásában, szegényen élt közöttünk az elmúlt hét év során a hú­szadik század első felének egyik legtehetségesebb, legszorgalma­sabb magyar személyisége, akinek ezer meg ezer honitársunk kö­szönhette részben diplomáját, majd ösztöndíját, sőt külföldi tanul­mányúját. Szily Kálmán egykori titkos tanácsos, volt műegyetemi tanár, majd vallás- és közoktatásügyi államtitkár rövid betegség után, a halotti szentségekkel távozott az élők sorából New York­ban. A magyar tudományos élet kimagasló alakja szállt vele sírba. Szily Kálmánnak a pestmegyei Izsák községből származó édesapja is nagyhírű tudós volt már. Ifjabb Szily Kálmán 1875 május 4-ikén, Budapesten született. Főiskolai tanulmányait a ma­gyar fővárosban, továbbá Párizsban és Zürichben végezte. 1896- ban a Magyar Tudományegyetemen avatták bölcsészdoktorrá. Matematikában és fizikában tüntetvén ki különösen magát, a Jó­zsef Nádor Műegyetem adjunktusnak hívta meg, majd magántanár­rá nevezte ki. Az első világháborút megelőző évben került a mechanika­technológia tanszék élére egyetemi nyilvános rendes tanári mél­tóságban. Alig van magyarországi származású mérnökember a világ bármely táján, aki Szily Kálmánnak ne lett volna tanítványa, avagy legalább az általa írott pompás tankönyvekből ne tanult volna. "Mechanika" című 4 kötetes munkája a magyar nyelvű szakirodalomnak ma is dísze. A művelt világ úgyszólván valameny­­nyi nyelvén jelentek meg értekezései vezető tudományos folyó­iratokban. Több alkalommal ő elnökölt nemzetközi tudományos konferenciákon. Az ifjúság megértő barátja, széles látókörű, nagy munkabírá­sú professzor volt Szily Kálmán, akit a Magyar Tudományos Aka­démia is tagjául választott. Másfél évtizeden át ő volt a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyetemi főosztályának a főnöke. Javarészt céltudatosságának köszönhető, hogy az or­szágcsonkítás folytán megcsappant lehetőségek dacára Klebels­­berg reformterveinek lényeges pontjait sorra sikerült megvaló­sítani. Akárcsak édesapja, ifjabb Szily Kálmán is féltő szeretettel ápolta a magyar nyelvtudományt; szótárban dolgozta fel a táj­szólásokat, nyelvtudományi szaklapot szerkesztett, a szintén nagy­hírű Gombócz és Melich professzorokkal együtt megalapította a nyelvtudományi társaságot. A Felvidék, Erdély és Délvidék vissza­térésekor Kassán, Kolozsvárott és Újvidéken tudományos intéze­teket létesített és döntő szerepe volt abban, hogy a művelődés »«OOOOOOOCOOOOiKÍOOOC-é ♦ Ö y ♦ ♦ ♦ 1 I I V ín § Székrekedés ellen SZEDJEN PHILLIPS’ MILK OF MAGNESIA hashajtót. Magnesia Tej jobban használ önnek, mert több mint hashajtó. Nemcsak a székrekedést szünteti meg, de a gyomorégést is. PHILLIPS' i MILK 0F MAGNESIA ANTACID-LAXATIVE M «RUI »01 CHHMIN tUNOROuCKroi&DomiuPS CuPAJ&Oyta (WAKI WtllllfOm WING ) 4 12 ounce ounce 30? 60? Száraz asztalos- és épitőáruk, plywood, szigetelő anyagok, ajtók, ablakok, tetőfedő-lemezek, csónak építéshez speciális cikkek, stb. stb. nagy választékban. Méretre vágunk és házhoz szállítunk. Szombaton is egész nap nyitva. Caledonia Lumber Company 1. CALEDONIA PARK ROAD ST. CLAIR W. ÉS DAVENPORT KÖZÖTT RO. 2-7862, RO. 2-7933 ESTE : HU. 3-8282 KIS HÍREK BERLIN. A szovjet-berlini kormány két „óriási meglepe­tésben” részesítette szegény kelet-németeket : brikettet és tojást hozott forgalomba, — mélyen leszállított áron ! 1 centner brikett 6.00 DM., a tojás darabja 39 pfenning. (Tájékoztatásul : a nyugati zónában a brikett 1.80 DM., a tojás darabja 10 pfenning.) * * & LONDON. A londoni lapok jelentése szerint valószínű­nek látszik, hogy az atomtit­kok miatt 15 évi fegyházra ítélt Klaus Fuchs, a náci-tör­vények elől Angliába emigrált fizikusnak kegyelmet adnak, és elengedik büntetésének : hátralevő részét. Azon sem csodálkoznánk, ha a közis­mert szovjet kémet visszahe­lyeznék előbbi állásába. * * * OTTAWA. M. J. Coldwell, a CCF 69 éves elnöke influen­zában megbetegedett, így kénytelen volt megszakítani a választási küzdelmekkel kapcsolatos körutazását. ♦ * * NEW YORK. A nyugatné­met gazdasági miniszter és vice-kancellár, Ludwig Er­hard, mint a new-yorki lapok írják, március 22-én kéthetes látogatásra Washingtonba utazott, az amerikai kor­mánykörök meghívására. A látogatás célja : gazdasági és pénzügyi kérdések megtár­gyalása. BORA FERENC Hárman voltunk csak a cellában. — Ritkán fordult elő az ilyen eset, mert a túlzsúfoltság kö­vetkeztében legtöbbször öten-hatan szorongtunk a huszonnégy légköbméteres helyiségben. Voltak esetek, hogy tizenketten is „elfértünk”. (Méretek 2-szer 3-szor 2 méter). A cellák kis méreteik ellenére „összkomforto­sak” voltak (6 négyzetméteres alapterűleten). Az ajtó baloldalán a sarokban volt az illemhely, melyet egy hordozható, körülbelül 30 literes edény képviselt (az Osztrák-Magyar Monarchiá­ból visszamaradt rabnyelv „kibli”-nek nevezte, magyarosított neve, amit senki sem használt — „űrcsöbör” volt). A jobb sarokban kis asztal hú­zódott meg — alatta vizesvödör, felette falra akasztott kis szekrény. Ez a sarok a konyhát és az ebédlőt szimbolizálta. Az ajtóval szemben, a magasban elhelyezett ablak alatt egymás hátán három-négy szalmazsák terpeszkedett. Ez volt a hálószoba, A fennmaradó, cirka három négyzet­­méternyi területen zajlott napról-napra életünk. — A kommunista zsenialitás tud csak ilyen kis helyen miniatűr összkomfortos „kényelemmel” ellátva embereket „életre” ítélni. — A vakító fe­hérre meszelt falak állandó közelsége már egy év után látási zavarokat okozott. A rossz levegő emésztette a tüdőt, a nap huszonnégy órájának minden percében érezhető volt valami bűz. Minden helyiség falán ott éktelenkedett a „há­ziszabály”, mint az irodalom és kultúra emléke. Soraiban a miniszté.rium fenyegette a börtön vendje ellen vétőket. Éveken keresztül csak ez az egy olvasnivalónk volt. Kellemetlen és undorító kényszerűségben töl­töttük életünket ilyen körülmények között. Három személy aránylag elviselhető módon létezhetett volna. Egyre növekedett azonban or­szágszerte a politikai elítéltek száma. Szűk volt a hely — nem volt elég börtön az országban. Két napig tartott csak a nagy „kényelem” — harmadnap délelőtt kinyílt az ajtó s egy szeplős, opaszodó, negyven év körülinek látszó férfi bot­lott be rajta. Szívalakú kiélt arca, beesett szemei nem sok jót árultak el egyéniségéről. Hóna alatt szorongatta „cuccát” (nélkülözhetetlen ingósá­gaiból összeválogatott szükségcsomagok neve jassznyelven) s idegesen nézett körül. Jónapot. .. — köszöntünk rá. — Zavartan köszönt, vissza, majd „cuccát” a „kibli" mellé a földre téve ráte­­’epedett. — Látszott, hogy nincs megelégedve ar­cunkkal, nem érzi jól magát közöttünk. Egymásra néztünk. .. — Jól kifogtuk... gon-A TOLVAJ doltam. — Ki az ördög lehet ez a mogorva, kelle­metlen kinézésű alak ? Féltünk az elkövetkező napoktól. — A börtön legelviselhetetlenebb szi­tuációi adódtak az ilyen rosszul sikerült kény­szerközösségekből. Két társammal •— egyik orvos, másik ügyvéd volt — nívós szellemi és lelki körülményeket te­remtettünk magunknak. Aránylag elfogadhatóan teltek az unalmas napok. Nagyon sajnáltuk, mi­kor cellánk negyedik lakóját, egy idősebb rendőr­tanácsost — elvitték tőlünk. Nélkülöztük társa­­ságát, mert megkedveltük őt ez együtt töltött hat hónap alatt. Az állandó együtlét összeszoktatótt bennünket. Megfértünk egymással a szűk helyen még hatan is, ha jó és szerencsés volt a társaság összetétele. Mikor valakit elvittek közülünk, ne­hezen váltunk meg tőle és távozása után retteg­tünk, hogy „kit”, milyen embert, jót vagy össze­­férhetetlent sodor be hozzánk a börtön forgó­szele. Ilyen volt a rabélet. A sors elragadta tőlünk jó társunkat, kit megbecsültünk, s hozott helyette egy ilyen unszimpatikus, kétes kinézésű alakot. Figyelmesen vizsgáltam arcvonásait, hogy mi jót találhatnék rajta. Szemem sarkából láttam, hogy társaim is hasonlóképpen cselekedtek. Mogorván ült zsákján, látszólag nem érdekelte jelenlétünk. Honnan jött ? . . . Próbált beszélgetést kezdeni vele P. Imre, az orvos. — A Pestvidékiről... szólt foghegyről. — Mi a foglalkozása ? — kér­deztem. — Lassan rámnézett, majd minden szót megnyomva mondta. — Tolvaj vagyok. Hivatá­sos betörő és okmánvhamisitó. — Micsoda ? — robbant ki az ügyvéd. — (Maga közönséges bű­nöző !. .. Hogy került ebbe a „politikai házba” ? — Magam is csodálkoztam, mikor ide hoztak, mert nem tartozom maguk közé... nem vagyok politikai. — Mégis.. . miért hozták önt ide ?. . . — kérdeztem. — Hány évet kapott ? — kérdezte tovább P. Imre, az orvos. — Tíz „mázsát” húztak rám, egy kis rablásért, de ez nem minden. Előző „balhémból” egy „tré” hamisítási „buliból“ visz­­sza van még két „mázsa”, mert szökött fegyenc is vagyok. Jászberényből „léptem olajra”. Összesen tehát tizenkét „mázsám” van, de nem ülöm le. — Előbb-utóbb „megtélakolok” újra. A beszélgetést a vacsoraosztás zavarta meg. •— Betonfőzeléket kaptunk (vízben sűrűre főtt sár­gaborsót). Némán fogyasztottuk el az ételnek nevezett mo-V’kot. Titokban új lakótársunkat szemléltük, kíváncsisággal vegyes iszonyattal. — Soha nem laktunk még egy fedél alatt hivatásos tolvajjal, nem csoda tehát, hogy borzongtunk. Másnap a körletirodára hívták Varga Lajost. Az így adódott néhány tolvajmentes percet meg­beszélésre használtuk fel. — Miután saját elhatá­rozásunkból nem szabadulhatunk meg tőle, meg­állapodtunk abban, hogy orvosilag, jogilag és rendőrileg fogjuk tanulmányozni e bűnöző minta­­példány lelki világát. Egy hónapot töltött közöttünk. Ez idő alatt alaposan megismertük, arra törekedtünk, hogy megszólaltassuk elnémított lelkiismeretét. íme Varga Lajos élete. 1923-ban született Budapesten. Apja postás volt. A harmadik kerületben, a Kiskorona utcában laktak valahol. Jószándékú szülei taníttatni akar­ták, de rossz magaviseleté, rosszra való hajlamai ezt lehetetlenné tették. Korán kimaradt a kö­zépiskolából. Nyomdász szakmát tanult. Állítólag felszabadult nyomdászsegéd volt, de nem szere­tett dolgozni. Eleinte zsebtolvajlásból élt. Korán börtönbe került, mint fiatalkorú bűnöző. Megtalálta itt az alvilág társaságát s kiszabadulása után néhány társával, mint betörő működött. — Hosszú ideig szerencséje volt. — 1941-ben kiraboltak egy pa­tikát az Olasz fasorban. Itt rajtavesztett. — Tűz­harcba keveredett a rendőrséggel, társait elfog­ták, ő sebesülten megmenekült. Hosszú ideig álnéven bujkált, közben lakásokat fosztott ki. Mikor betört a Retek-utcai Élelmiszer jegy köz­pontba — elfogták — néhány korábbi bűncse­lekményét is kénytelen volt elismerni, de 8 évre ítélték csak. Budapest ostroma alatt szabadult ki a börtönből s a háború után pénz és okmányha­­mísitással, majd ismét betöréssel foglalkozott. Könnyű élet után vágyódott. Kialakult nézete volt, hogy „csak a bolond dolgozik”. — Sok bo­lond van szerencsére — dolgozzanak ezek helyet­tem ... — mondogatta — ... nem nagy dolog néhanapján elszedni tőlük egy kis pénzt. — Ma­guk azt mondják, hogy ez bűnözés •— pedig té­vednek, ez csak egy, az önökétől különböző élet­­felfogás. Én nem do'goztam soha és nem is fo­gok — azaz, hogy dolgoztam én is, csak nem úgy, mint maguk. A munkának az a formája, amit ál­talában az emberek csinálnak, marhaság. — Én tolvaj vagyok, az a foglalkozásom és én is meg­keresem a kenyerem. — De ember... a törvé­nyek. .. — próbálkozott az ügyvéd. — Törvé­nyek, törvények... az mind csak humbug, mind, mind egytől-egyig marhaság. Azokat mind maguk találták ki. Engem nem érdekel egyik sem. . . — (A következő számunkban folytatjuk.) SZAVAZZON A CCF PÁRTRA Kanada szociáldemokrata pártjára CÉLJAI: Mindenki dolgozzék Országos egészségbiztosítás Olcsó, kisbérü lakások f \i A. CCjfN Félfizetés nyugdíjazáskor Szabad és ingyenes egyetemi oktatás Egyenlő lehetőség, nincs meg­különböztetés Válasszunk CCF kormányt A MAGYAR CCF CLUB A NEMZETISÉGI TANÁCS TAGJA ügyét a legelsők között karolta fel az újból egymásratalált ország­részek lakossága. A háború utolsó éveiben el kellett hagynia hőn szeretett szü­lőföldjét, hogy öregkorára idegenben, megmaradt ingóságainak eladogatásából éljen. A bujdosásba leánya, férjezett Dr. Szádeczky Kardos Tiborné követte hűségesen. Rajta kívül gyászolják: Dr. Szathmáry Zoltánná, Szily Klára és özvegy dr. Szily Józsefné Sztehló Márta, kinek férje Németországban menekülésükkor bom­batámadásnak esett áldozatul. Akik az elhunyt családjának írni | óhajtanak, Dr. Szádeczkyné Szily Vera címén megtehetik: 230 West 76th Street, Apt. 68, New York 23. N. Y.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents