Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-03-26 / 29. szám
Még jőni kell, még jőnl fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la» punk első számában megjelent be» köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 29. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA Torontó, 1958 március 26., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Szerkeszti : Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto! 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 KENESEI F. LÁSZLÓ PHONE LE. 6-0333 A HELYES UT ii történik a nagyvilágban? EZ TÖRTÉNT MÉG ! SZAUD KIRÁLY számára nyitva hagyták az ajtót az új arab állam alkotmányában, mely Irakból és Jordániából alakult. Az alkotmány szerint Csak röviden kívánunk olvasóinknak beszámolni a legutóbbidnak az egész amerikai kontinenst, s ezzel együtt az egész világot Feishal király lesz a szövetnapok világpolitikai eseményeiről. Ezek közül kiemelkedik három : fenyegető gazdasági nehézségek mellett. Az 1957-os év, amely ség tényleges uralkodója, de hír: Az első a legeslegújabb, sorrendben immár száztizenegyedik J ugyanolyan töretlen gazdasági fellendüléssel indult, mint az előző más arab államok is csatla Bulganyin-féle levél, ezúttal Maemiílan brit miniszterelnökhöz. A esztendő, a múlt nyáron hirtelen ellenkező irányt mutatott. Ma kozhatnak a szövetséghez, levél nem tartalmaz újat, de annyiban mégis jelentős, hogy végre j már rekordszámú munkanélküli van az USA-ban (kivéve termé- sőt az állam alkotmánya is nyiitan kijelenti, hogy "a szovjet nem bízik abban, hogy az áliam- j szetesen a harmincas évek válságainak számait) s a munkanélkü- megváltoztatható, fői értekezleten végleges megoldást lehet találni a békés együtt- liség nem csökkent megfelelő mértékben Kanadában sem. Csők- • élés minden kérdésében (értsd: egyik kérdésben sem lehet), de j kent a fogyasztási javak eladása az egész nyugati világban, egy- AZ ANGOL energiagazdálaz értekezletet mégis szükségesnek tartja, azért, hogy a világ né- úttal azonban folytatódott az áremelkedés azoknál a javaknál, kodás feje, Sir Christopher amelyekre továbbra is van elegendő vevő. Érdekes módon a nem- Hinton kijelentette, hogy zeti vagyon ezenközben tovább emelkedik, a bankbetétek összege 1962-ben az atomenergiából tovább is nő, s az élet lendülete a többi téren egyáltalában nem nyert elektromos áram ol csökkent. Gazdasági szakértők ezt úgy fejezik ki, hogy az ameri- csóbb lesz, mint az eddig kaiak most kezdik a tőkéjüket felélni. használatos energiaforrásokpei lássák, hogy az államfők között egyáltalán folynak tárgyalások". Ezzel a szovjet nyiitan bevallja, hogy az értekezlet megtartását propaganda célból kívánja csupán. Ezekután ahg valószínű, hogy az értekezlet ügye tovább is a szőnyegen marad. A másik érdekes hír, amiről előző számunkban már írtunk az, hogy az USA haditengerészete sikeresen fellőtte és a föld körüli pályán elhelyezte a Vanguard rakéta által kilőtt mesterséges holdacskát, amely sorrendben a negyedik ilyen műhold, s a második sikeres amerikai ürgömb. A tudományos eredményeken felül azért fontos ez a hír, mert a Vanguard-tipusú űrrakétával eddig lefolytatott hasonló kísérletek mind fiaskóval végződtek. Most, hogy megtalálták az eddigi hibaforrásokat, az amerikai haderőnek újabb, az eddigiektől eltérő tipusú ür-rakétája áll rendelkezésre. Szakértők szerint ma már nem egy, hanem legalább négy különféle harceszközzel lehet hidrogénbombát dobni — ha szükséges — a szovjet bármely pontjára. A harmadik fontos világpolitikai hír Nasser személyéhez fűződik. Az egyiptomi diktátor, aki most már Szíriát is hatalmában tartja, damaszkuszi palotája erkélyéről az egybegyült arab tömegeknek bemutatott egy állítólagos 5 millió dolláros csekket, amelyről azt állította, hogy azt Szaud arábiai király küldötte Serraj sziriai ezredesnek azzal az utasítással, hogy ezért a pénzért segítsen felborítani a most kikiáltott Arab Uniót, amely tudvalevőleg Nasser diktatúrája alatt egyesíti Egyiptomot és Szíriát. Hogy a csekk, valamint Serraj szerepe valódi-e, vagy hamis, nem fontos ebben a pillanatban. A lényeg az, hogy Nasser ezzel a kijelentéssel politikailag hadat üzent Szaud királynak, s a vele szövetségben álló Iraknak, Jordánnak, s a többi mohamedán államnak. Az arab egységről tehát szó sem lehet többé, annál kevésbé, mert Borjúiba, Tunisz elnöke hivatalonsan is bejelentette, hogy a rendőrsége letartóztatott egy bandát, amely Nasser utasítására Borguiba meggyilkolására szövetkezett. Az arab egység ilyen meghiúsulásának igazi oka az, hogy Nasser segítségét a szovjet elejtette. Az egyiptomi diktátor magára maradt és nem lesz haszna a sziriai hóditásbói sem, — kivéve, ha valahonnan külső támogatást kap. Ez a támogatás pedig egyedül a nyugat részéről várható, s annak ára : az arabok nyílt szovjetellenes magatartása lesz. Ezek a külpolitikai hírek azonban jelentéktelenné zsugorod-Abban mindenki megegyezik, hogy átmeneti, lelki jelenségről van szó, amely önmagától fog elmúlni, mintahogy minden reális ok nélkül állott be. Ami a csökkenés okait illeti, ebben már eltérőek a vélemények. Az egyik ok mindenesetre az amerikai export csökkenése az 1957 év során, aminek a magyarázata az európai konkurrenciában és a túlmagas dollár-árakban keresendő. Ez azonban csak kismértékben befolyásolja az amerikai gaziasági életet, amely például az egyik legfontosabb ipar, az autóipar terén még mindig 90%-ban a belső fogyasztásra alapul. A másik ok az, hogy a növekvő gazdasági fejlődés éveiben a szakszervezetek túlságos követelésekkel álltak elő a munkásság részéről, amelyeknek teljesítése a fogyasztási cikkek árának emelkeból termelt áram. • TORONTO. A Palace Peer egyik táncestélyéről hazatérőben, a Queen Elizabeth Highway-on, egy mérföldre a 27-es Highway keresztezés-1 tői, egy Port Crediti házaspár kocsija teljes sebességgel belefutott egy utszéli fába. A' fiatalasszony, Joyce Neil ki-' lene méterre repült és mikor | lították a St. Joseph's kór-A Magyar Láng ... ............... rátaláltak, már halott volt. deset idezte elő. Beállott egy pont, amelyen túl az amerikai vasarioa j-ocsj mepett talál közönség nem volt hajlandó menni. A szakszervezetek így sa- ' ,,,,,, ,, , 1 a7 tak meg es haldokolva szab játmaguk alatt vágták a fát. Egy további ok minden bizonnyal az, hogy az amerikai polgárok legnagyobb része elérte a fogyasztási Yiáz\n javakkal való telítettségnek azt a fokát, amelyen túl — az adott f kulturális fejlettség tekintetbe vételével — nincs több értelme a LI\RB FR\NCI\ kor vásárlásnak. Egy olyan amerikai munkáscsalád, amelynek mű-1 mányválság fenyeget, mert á veltségi foka azonos például a magyar munkáscsaládéval, « konzervatívok vezetői azzal amelynek van saját háza, bankbetétje, televiziója, két autója, nya- fenyegetőznek, hogy a koaliralási lehetősége és megfelelő ruházkodása, tápláléka stb., már C^)S kormányból kilépnek. Ha nem fog még egy televíziót, vagy drága könyveket és luxuscik-1 ez megtörténne, akkor Gailkeket vásárolni, mert erre már nincs meg ( vagy még nincs meg ) j lar(J miniszterelnök azonnal a lelki igénye. A vásárlást reklámmal csak bizonyos fokig lehet lemondana. növelni. Az amerikai gazdasági élet bizonyos vonatkozásokban szaturálva van fogyasztási javakkal. A megoldást egyedül lelki téren kell keresni. Az amerikai és a kanadai kormány hadianyagrendelései komoly lendületet fognak adni a gazdasági életnek, de nem elég erőset. A helyes út: a bevándorlók számának fokozása, a másik oldalon pedig az esztelen pazarlás megszüntetése. A jelek arra mutatnak, hogy az illetékes gazdasági vezető férfiak megtalálták ezt az utat. :5coaooooa:w még rajta is túltevő gyomorbajos Savonarolát, Gerő Ernőt, az egykori bádogost. Egy első számai alig kerültek ki a nyomdagépből s alig száguldott vele a posta Kanada és az Egyesült Államok nagyobb magyarlakta városaiba, máris hatalmas olvasótábor alakult ki irodalmi és művészeti folyóiratunk körül. A Magyar Láng az Újvilág egyetlen politikamentes magyar lapja, nem csoda tehát, ha az irodalom és művészet barátai régi vágyukat látták lapjain beteljesedni. Szüntelenül cseng a távbeszélőnk és levelek százait bontjuk fel, melyben kitörő örömmel üdvözlik hézagpótló vállalkozásunkat. A Magyar Lángot állandóan tökéletesíteni fogjuk, hogy külső formájában is egyre szebben és tökéletesebben kerüljön olvasóink kezeibe. Második számunkat már — nem kímélve a jelentős anyagi áldozatot — könyvpapírra nyomjuk, egyrészt, hogy Ízlésesebb és jobban olvasható formát biztosítsunk, másrészt, hogy könyvtári kezelésre is alkalmasabb legyen. Sokan el akarják tenni példányait féltve őrzött magyar könyveik közé. Az április közepén megjelenő második számunkat Arany János balladáinak szenteljük. Címlapján gróf Zichy Mihály rajzát hozzuk a 'Tetemre hívás" lélegzet eláliitó jelenetéről, amikor nek lehetősége, a legutóbbi Bárczi Benő sebéből "pirosán buzog a vér". Majd a modern szer- MÁVAG röpgyűlés után pe lökön kívül megemlékezünk halálának 75. évfordulója alkalmából Wagner Richard világhírű német zeneszerző életéről és működéséről. Folytatjuk máris népszerűvé lett keresztrejtvény sorozatunkat. A Magyar Láng nem üzleti vállalkozás; nyugodtan állíthatjuk, hogy senki más nem volna képes azt példányonkint 25 centes árban forgalomba hozni. Csak a Kanadai Magyarsággal együtt lehet azt iiyen olcsón kiállítani. Szekesztcségünk boldogan látja, hogy olvasóközönségünk méltányolja ezt az önzetlen igyekezetét. A Magyar Láng előfizetési díja Kanadában és külföldön egyaránt évi 3 dollár. Ne felejtse el címünket: 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont. Rákosi és Gerő restaurációjára számíthatunk A Budapesten megjelenő jól tudjuk, hogy Magvarorlapok az utóbbi időben egyre szagon az utóbbi 10 évben kevesebbet szidják a dolgozók , minden a munkások kivánsá“bölcs tanítóját” és “szere-I ga szerint történt. A munkáiéit vezérét” Rákosi elvtár- j sok akarták, hogy a Weisz sat, valamint a gonoszságban Manfred gyárat Rákosi Műveknek nevezzék el, és ugyancsak a munkások kívánságára vakarták le a “bölcs taninercig sem volt kétséges, j tó” nevét a Csepel Művek behogv Kádár és Münnich csak átmeneti figurák a szovjet sakktáblán és előbb utóbb értelmesebb hóhért kell ü’tetniök a magyar nép nyakára. A levegőben már hetek óta benne volt Rákosi visszatéréséiá,rátáról. A munkások akarták a munkaversenyt és a normát és álta’ában mindent, amit előzőleg Moszkva elrendelt. Ha egv-két bérenc ma Rákosi visszatérését sürgeti, akkor Rákosi visszakérését a Kreml már rég elhatározta és nincs kizárva, hogy a kopasz helytartó, Sólyom, Pálffi Rajk gyilkosa, Kádár meg. kinzóia ismét el fogja foglalni helyét a Kreml kegyelmédig már semmi kétség nincs affelöl, hogy Rákosi, akit a néphumor Micsurin csodájának nevez, mert külseje a tök és a csimpánz kereszteződésé-j hői a helytartói székben, re utal. vissza fog térni az! akadémia utcai palotába. A ; Hazánk sorsa a nemzetközi MÁVAG gyűlésen néhány helyzet és a nemzetközi erő „spontán” fe’szóla’ó kijelen viszonyok függvénye, tehát tette, hogy a mai nehéz hely-LONDON. Az egyik brit hí- j róság tizenkét hónapra megvonta a hajtási engedélyt, va lamint 90 dollár pénzbüntetésre ítélte az angol hadsereg egyik altisztjét, aki hidrogénbombát szállított és az autót ittasan vezette. Az az érdé kessége a dolognak, hogy a megbüntetett egyike annak a hat, előzetes vizsgák és vizsgálatok után kiválasztott autóvezetőnek, akiket hidrogén bombák szállítására speciálisan kiképeztek. • FRANKFURTBÓL (Nyugatnémetország) jelentik, hogv közel negyedmillió községi alkalmazott sztrájkba lé pett. A 24 óráig tartó tüntetés teljesen megbénította a hatalmas város életét. • BERLIN. A korábbi kelet-} német közbiztonsági mhr'sz ter. Wilhelm Zaisser, 65 éves korában Berlinben elhunyt. Az egykori „nagy kommunista államférfi” halálát az apróhirdetések rovatban közli a „Berliner Zeitung”. jelentőséggel. Az egyetlen hatása Rákosi restaurációjának a magyar nép egységének megszilárdulása lesz, amely a moszkovita diktatúra gyűlöltében már az 1956 okhelytartó személye még ha tó’ éri forradalom napjaiban zetből csak Rákosi elvtárs olyan tapasztalt és gátlás- is olyan egységes volt, mint tudja kivezetni az országot mentes banditáról is van szó e~erc'’es történelme során (Az eddigi tapasztalatokból mint Rákosi, nem bir különös még soha. Ausztria gazdasági önállóságáért aggódik a Pravda Február ötödikéről, Bécsből keltezi cikkét Podkljucsnyikov a Pravda különtudósítója, aki azon jajveszékel, hogy a külföldi tőke erőteljes beáramlása Ausztria gazdasági függetlenségét veszélyezteti. Rámutat arra, hogy 1956-ban az osztrák ipar 18%-át külföldi tőke ellenőrizte. Külföldi tőke finanszírozza a kőolaj-, magnezit-, papír-, fémfeldolgozó-, gépkocsi- és villamosipar nagy részét, az élelmiszeripar fele, a textilipar egyötöde külföldiek birtokában van. Az Ausztriában érdekelt külföldi tőke 27%-a amerikai, ugyanennyi svájci, 2.1%-a angol, 11% holland és belga és 10%-a francia. Az utóbbi időben előretörtek a német vállalatok, amelyeknek részben sikerült korábbi osztrák vállalataikat visszakaptok. A régi német vállalatok egyharmada ismét német részvényesek kezén van, míg az egész német tőkeérdekeltség három milliárd Schillingre rúg. A Veit gépgyár egyik volt német tulajdonosa felvette az osztrák állampolgárságot s így kapta vissza részvényeinek egy részét. A "Sidol" gyár tulajdonosa pedig a vállalati forgóeszközökből fizette meg az osztrák kormánynak a megváltási összeget. Német tulajdonban vannak a Gerngross és a Herzmansky áruházak is. A Zistersdorf-Lobau-i olajfinomítót a Shell és a Vacuum vették át. A francia Schneider-Creuzot konszern 1.3 millió Schi 11 inget fektetett be különböző osztrák vállalatokba. Eddig a Pravda kesergése. Lássuk vájjon mi az igazság? Ausztria a kis "vízfejű" ország. Hatmilliós lakosságából kétmillió a hajdani császárvárosban, a harmincötmilliós Monarchiára méretezett Bécsben él. Ausztria hosszú évtizedek óta tőkeszegény ország. Mezőgazdasága nem fedezi belső szükségletét, de ipara sem annyira átfogó, hogy exportjával a hiányzó élelmiszereket pótolhatná. Ausztria a második világháborúban is a rossz oldalon állott, gazdasági ereje kimerült. A háború után az ország egy része szovjet megszállás alá került. A volt német vállalatok szovjet tulajdonba mentek át, úgy hogy a szovjet Ausztria gazdasági életének nagy részét 10 éven át kézben tartotta. Az USSIA (Külföldi szovjet javakat kezelő hivatal) egy fillért sem fektetett a vezetése alatt álló vállalatokba, sőt ugyanolyan rablógazdálkodást folytatott, mint aminőt a magyarországi szovjet vállalatok folytattak . AZ USSIA, mint tulajdonos — korlátlanul rendelkezett több száz vállalattal, megtehette tehát — nem beszélve az ott állomásozó haderőről — hogy a modern gyárakat leszerelte, gépi berendezéseiket ellenszolgáltatás nélkül kiszállította a Szovjetunióba, a régi üzemekkel pedig exportmunkát végeztetett, amelynek ellenértékét valami számlán jóváírták, de ebből az osztrák gazdaság soha nem . látott egy Groschent sem. A szerencsés osztrákoknak sikerült 1955-ben megkötniök az ú. n. államszerződést, amely a szovjet és nyugati csapatok kivonulását biztosította, tehát a megszállás gyakorlatilag végétért. A megszállásból azonban az osztrák ipar s gazdasági élet újabb vérveszteséggel került ki, amit valamiképpen pótolni kellett. Ausztriának tőkére volt szüksége szívesen vette tehát, ha külföldi cégek érdekeltéget vállaltak iparában. Csodálatosképpen nem cseh, magyar, albán és jugoszláv, hanem amerikai, angol, holland, francia és német cégek ajánlottak tőkét és vállaltak érdekeltséget a meggyengült osztrák vállalatokban. Moszkva ebben veszélyt lát, mert a gazdasági expanziót követi a politikai befolyás. Ez igaz. De vájjon honnan vett volna tőkét az osztrák ipar? A belső erőket a háború és a szovjet megszállás felemésztette. A külföldi tőkések az ausztriai profitot — feltéve, hogy nem veszteségre fognak dolgozni —— ki fogják vinni az országból. De vájjon nem sokkal kisebb baj-e ez, mint egy szovjet megszállás? A szovjet nem tőkeexporttal expanál, mert abból neki is kevés van. A szovjet gazdasági expanzip katjusákkal, szuronyokkal és ötödik hadoszlopokkal történik. A második világháborúban a szovjetnek szerencséje volt, mert a jó oldalon harcolt. Ez hatalmas területekhez és gazdasági befolyáshoz juttatta, a megszállt országokat szakszerűen és igen gyorsan fosztotta ki, mert tudta, hogy uralma nem fog örökké tartani. Nemcsak Magyarországon, de más legyőzött országokban is alakultak ú. n. vegyesvállalatok (mint a Maszovlet, Szovjetmagyar bauxit stb.), amelyben a szovjetnek ugyanúgy 50%-os részvénypakettja volt, mint a legyőzött ország kormányának. Mégis mi történt? Ezekbe a vállalatokba a szovjet kormány soha egy fillért be nem fektetett, de minthogy a vezetés szovjet kézben volt, ezek a vállalatok voltak a legalkalmasabbak arra, hogy termelőeszközeiket, vagy termelvényeiket minden teketória nélkül a Szovjetunióba kiszállítsák. Az elkövetkező évek gazdaságtörténetének feladata lesz pontosan megállapítani, hogy a Szovjetunió jóvátétel, külkereskedelem, vegyesvállalatok, gazdasági egyezmények, USSIA vállalatok stb. címen mennyi milliárdot rabolt el hazánktól. Ezt ma egyesek a nemzeti vagyon egyharmadára becsülik. A nyugati tőke fejleszti az osztrák ipart, munkaalkalmakat teremt és a haszon egy részét elviszi. A szovjet sajtó kétségbeesetten obégat. A szovjet kormány kihasznál, rabol és fosztogat. Ez szerintük rendben van. Rendben van, mert a rablás, hazugság és minden egyéb piszkos munka kizárólag szovjet privilégium.
