Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-03-05 / 23. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRSCE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. BOLSI AGGODALOM... MITŐL FÉLNEK A KOMMUNISTÁK? A fejlett kommunista taktika és a világszerte moszkvai fütty­szóra perdülő alvezérek azt akarják elhitetni a világgal, hogy a Szovjetunió békeszándéka önzetlen. Minden alkalommal — nagy­hangú fenyegetések kíséretében — kisirt szemekkel aggódnak a világ sorsa felett. Levelekben, újságcikkekben és rádióadásokban azt próbálják elhitetni a nyugattal, hogy nincs semmi veszteni va­lójuk. Nem félnek semmitől, mert ha egyszer ölre mennek, arra csak a nyugat fizethet rá. Sohase hittük, hogy bölcs dolog az ellenség lebecsülése. Min­dig az volt a véleményünk: a nyugat álláspontját úgy kell megha­tározni, hogy meglepetésekre lehetőleg ne kerüljön sor. Erő ellen erőt, taktika ellen még jobb, még körültekintőbb taktikát kell alkal­mazni. Az oroszok interkontinentális rakétája és a "sputnikok" si­kere azonban, nézetünk szerint túlságosan megriasztotta a nyugati közvéleményt. Okunk van rá, hogy azt higyjük : a magyarok kö­zött is számos áldozata van ennek a "nyugati riadalomnak". Úgy véljük tehát, érdemes azzal is foglalkozni, hogy MITŐL FÉLNEK AZ OROSZOK. Melyek azok az aggodalmak, amelyeket nagyhangú fenyegetésekkel akarnak elrejteni. Tudjuk, hogy a leszerelés kérdése hosszú idő óta a szovjet propaganda középpontjában van. A nagy leszerelési igyekezet oka: ...... a Szovjetunió mindenképpen szabadulni szeretne a fegyver­kezési verseny gazdasági nyomásától, mivel a fogyasztási javak kárára honvédelmi költségvetését már alig-alig emel­heti. f A szovjet "bölcseket" persze az a titkos reménykedés is füti, hogy a nagymértékű leszerelés a nyugaton gazdasági válságot okozna. ...... Miért kívánja a Szovjetunió az atomfegyverek betiltását? Egy­szerűen azért, mert Kínával szövetkezve emberanyagtartaléka szinte kimeríthetetlen és a hagyományos fegyverekkel vívott há­ború — legalább is szerinte — biztos győzelmet biztositana neki. Komoly gondot jelent az oroszoknak a jelenlegi keleteurópai helyzet is. Szeretné valahogyan elfogadtatni a "status quo"-t. Sze­retné megakadályozni, hogy a nyugati rádiók hangja eljusson a Vasfüggöny mögé. A szovjet politikusok egyik legnagyobb gondja a német kér­dés megoldatlanságából fakad. Kommunista ésszel ugyanis elkép- ^ zelni is rettenetes, hogy egy napon Németország egyesül. Az oroszok nagyon is jól ismerik a németek valódi érzelmeit. Tud­ják, hogy egy szabad választás úgy kibillentené őket a német ha­tárok mögül, mintha sohasem lettek volna ott. j Ez a félelem az oka, hogy nem járulnak hozzá Német­országban tartandó szabad választásokhoz és még arról sem akarnak hallani, hogy egy esetleges csúcsértekezleten a né­met kérdés egyáltalában szóba jöhesson. A kommunista nagyurak vállán komoly teher a NATO és az amerikai támaszpontok kérdése is. Magatartásukból könnyű meg­állapítani, hogy a NATO és a szabad világ egyéb szövetségesei, valamint az Oroszország körül épített amerikai támaszpont háló­zat gondot, sőt félelmet okoz az oroszoknak. Érthető ez, hiszen ma kizárólag emiatt nem rendelkeznek azzal a cselekvési szabadság­gal, amely terveik megvalósításához kellene. Ez az oka annak a szovjet magatartásnak, amely a nyugati szövetségi rendszer fel­­bomlasztására és a támaszpont rendszer megszüntetésére törek­szik. { Nagy gondja a Szovjetnek a közelkelet is. Mindent elkövet, hogy a közelkelet népét a nyugat ellen hangolja és a közelkeleti olaj fölött kimondhassa az utolsó szót. Ez a kérdés azonban rend­kívül kényes. Ez a magyarázata annak, hogy a moszkvai urak mo­solyogva tűrik a sziriai kommunista párt törvényen kívül helye­zését. Aki a világ bármely részén egy kommunistára csúnyán néz, revizionistának, összeesküvőnek, fasisztának és még tudja Isten minek bélyegzik. Az Egyesült Arab Köztársaság megszületésekor a sziriai kommunista vezetők az első repülőgéppel Moszkvába ro­hantak. A többi javarésze a sziriai börtönökben hüsül. És ez ellen — legalább is nyilvánosan — még egy szigorú moszkvai bírálat sem hangzott el. Ezúttal még bírálni sem mernek, nehogy maguk ellen hangolják a közelkeleti arab közvéleményt. j A közelkelettel kapcsolatos kommunista gondokat még csak növeli az a biztos meggyőződés, hogy jóllehet nyugat elnézte a magyarországi, lengyelországi, keletnémetországi vérfürdőt, azonban a közelkeleti olaj a vérnél is drágább. Ahhoz nyugat nem enged hozzányúlni semmilyen áron és az olajért bármikor kész háborút is indítani. A kommunista újságok és rádiók úgy beszélnek Kínáról, mintha a szovjet örömök és megnyugvás legerősebb támasza len­ne. A valóság természetesen az, hogy az örömhöz bőségesen járul üröm is. Lássuk csak : a Szovjetunió kommunista Kínában erős barátot akar maga mellett tudni. Kína azonban csak akkor hasznos barát, Az amerikai „Esquire”, magazin munkatársa Alexán- ^ der IMetaxes, aki kitünően ^ beszél oroszul, közvetlenül a szuezi válság után érdekes beszélgetést folytatott a volt miniszterelnökkel, Malenkov t Moszkva melletti villájában. A beszélgetés igen szívélyes és meghitt körülmények kö­zött zajlott le. Malenkov Na- j poleonhoz hasonlította ve­­télytársát, Kruscsevet ,és megjegyezte, hogy „időnként szükségét érzi, hogy a diplo-1 máciai testületet megsértse”. Saját politikai jövőjét a volt miniszterelnök bizakodóan I ítéli meg. „Ma még nem érte-1 nek meg, de eljő az a nap,1 amikor ismét visszakerülök a Kremlbe” — mondotta az új­ságírónak. — Malenkov sze-1 rint Sztálin senkiben sem bí­zott, még saját gyermekeiben sem. Végül már saját magá­ban sem. A koreai hadjárat volt az a fordulat, amikor Sztálin végleg elvesztette lá­ba alól a talajt. i Malenkov a külföldi komu­­nisták közül legjobban a franciákat szereti. „A fran­ciákkal jól megértjük egy­mást — mondotta Malenkov — a .franciáknak van érzékük a nagy problémák iránt és szükség esetén az erőszaktól sem í'iadnak vissza. A fran­cia elvtársak azonban nem ér­tették meg Sztálin koncep­cióját, mert csak a valóság­hoz van érzékük. Az olasz kommunistákkal kevésbé rokonszenvezik az el­csapott miniszterelnök. „Min­dig bajunk volt velük — mon­dotta — nem állnak szilárdan a lábukon és nem képesek magukat a nagy céloknak alárendelni”. Angliában igen jól éreztem magam és szeret­nék egyszer még ellátogatni Angliába — fejezte be az in­­tervjut Malenkov — aki úgy látszik, még- vissza akar ke­rülni a hatalom csúcsára. A mi szempontunkból mindegy, hogy Kruscsev vagy Malen­kov a vörös trón birtokosa, egyik kutya, másik eb, de ha ismét Malenkov kerül az élre, akkor sok kruscsevista fog életével fizetni mostani „el­hajlásáért”. Uj város született A városka forgalmas főutcája A borzalom-bomba Ezt a comic-sorozatba illő nevet adta Kruscsev annak a legújabb hidrogénbombának, amelyet a vörös hadsereg fennállásának 40. éves évfor­dulója alkalmából robbantot­tak fel a szovjetben. A hidro­génbomba kísérleti felrob­bantása ma már nem külön­legesen érdekes esemény, s Kruscsev is csupán azért tar­totta szükségesnek, hogy a „borzalom-bombáról” rádió­­nyilatkozat útján számoljon be, mert néhány nappal az­előtt írták alá az Északatlanti Egyezmény tavalyi párizsi határozatainak végrehajtásá­ra vonatkozó brit—amerikai egyezményt. Eszerint máris megkezdik az amerikai kö­­zéptávolságú és kontinensek közötti rakétakilövőhelyek építését Nagybritannia terü­letén. Az angol—amerikai egyez­mény súlyos parlamenti vi­ták után ment keresztül. A Labour-párt és a konzervatí­vok egy része is ag-godalmát fejezte ki a támaszpontokkal szemben, amelyek szinte ki­hívják háború esetén a bolse­visták „megtorló bombázá­sát”. Ezeknek a minden áron egyezkedni akaróknak a cí­mére szól a „borzalom-bom­ba” fenyegetése. A helyes választ azonban MacMilan miniszterelnöktől kapták meg a folyton remegő, folyton határozatlan ellenzé­kiek. — Nagybritannia fel van szerelve kellő számú straté­giailag felhasználható hidro­gén-bombával. A most aláírt megállapodás értelmében ezeket a hidrogén-bombákat háború esetén bármikor, tö­kéletes pontossággal irányít­hatjuk a szovjet minden stra­tégiailag fontos pontjára, amelyeknek működését a hid­rogénbombáink teljes bizo­nyossággal meg fogják béní­tani. Sem borzalom-bombá­nak, sem más nagyhatású bombának a kilövésére nem lesz módja a szovjetnek, ha arra határozná el magát, hogy háborút indít. — EZ A HELYES válasz. erős szövetséges, ha pénzt és egyéb támcgatást kap. Sok pénzt és nagyon sok egyéb támogatást. Kína követelődzik, barátságának megszabja az árát. Ezt az árat a Szovjetunió csak a legnagyobb erőfeszítések igénybe vételével tudja megfizetni, hiszen a Szov­jetnek nincs pénze. Persze — különböző formában — nagy támo­gatást küld, de egyre csak arra gondol mi lesz, ha Kína, Tito példájára önfejüsködni kezd? Egyre többet hallunk a Szovjetunió területén élő kb. 20 millió mohamedán nyugtalankodásáról is. Vallásszabadságot akarnak és azt, hogy a szabad mohamedánokkal felvehessék a kapcsolatot. A szovjet politikusok kénytelen-kelletlen egyelőre engednek, mert mit szólnának a szabadság jelszavával szédített arabok, ha meg­hallanák, hogy még olyan ország is létezik, ahol Allah imádása elé akadályokat gördítenek. Folytathatnék azoknak a kérdéseknek a felsorolását, amelyek fejfájást okoznak a szovjet vezetőknek. De mostanra elég ennyi. Úgy véljük, hogy ebből is kitűnik: a kommunisták — szokásuk­nak megfelelően — csupán hazudnak, amikor azt állítják, hogy ők nem félnek semmitől. A közölt képek északon­­tariói virágzó Atikokan vá­rost mutatják be, ahol sok európai eredetű újbevándorló telepedett meg. Néhány évvel a háború utánig Atikokan mindössze 300 lakost szám­láló kis falucska volt, amely még a legközelebbi vasútállo­mástól is több mérföldnyi távolságra esett. Elhagyott­­sága azonban csak addig tar­tott. ami a közelében lévő Steep Rock tó alatt vasércte­lepet fedeztek fel. Ma lako­sainak száma 6000 és jelentő­sége nőttön nő, amint újabb vasérctelepekre akadnak kö­zelében. Az első vasérctelepeket a tó alatt fedezték fel és évekig tartott amíg a nagytőkések sok millió dollárnyi befekte­téssel, a kormány pedig egy vasúti ág kiépítésével lehető­vé tették a tó vizének lecsa­­polását és a vasérc kiaknázá­sát. Ma, egyedül a Steep Rock-i bánya évi termelése megközelíti a négy millió ton nát és nemsokára el fogja érni az 5.5 milliót. A bánya alkalmazottainak évi fizetése meghaladja az 5 millió dol­lárt. A közelben lévő egyik bánya, a Caland-i, terme­lését 1960 előtt fogja meg­kezdeni. Ennek évi termelését három millió tonnára becsű lik. Atikokan ma modern vá ros, aszfaltozott utcákkal tárcsás telefonkészülékke1 forgalmas repülőtérrel, szép új postahivatallal, nagy áru házakkal, két mozival, uszo­dával, egy curling (jégko­rong), egy badminton klub­bal és egy televíziós közve­títő állomással, amely több kanadai és amerikai állomás műsorát közvetíti. Múlt évben új, 12 terembő1 álló gimnázium nyílott benne továbbá két elemi iskola és egy katolikus felekezeti is­kola. A városnak 8 különböző felekezethez tartozó temp-Modern villamosvasút szeli át a várost, így a közlekedésben nincs fennakadás Tovább folyik a kutatás az olaj után ■w ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ ^ v -v- ->*•­loma és egy modem kórháza kétől. A kanadai-amerikai ha­van. táron lévő Atikokantól délre Ezenkívül Atikokan la- fekvő Fort Francesbe vezető kosai csupán kőhajításnyira új főútvonal kiépítése után vannak Amerika egyik leg- virágzó turistaforgalom ki­­iobb vadász és halász vidé- fejlődésére is számíthatnak. HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL ZÜRICH. . Az erkölcsös Svájcban, ahol, mint nemré­giben megírtuk, népszavazás­sal döntöttek az éjszakai üz­letek zárórájának éjfélig tartó meghosszabbítása fö­lött, egy nagyméretű titkos­­prostituciós társaságot lep­lezett le az erkölcsrendészet. A társaság vezetőit, valamint j rengeteg „hölgy-tagot” tar­tóztattak le, közöttük szén 1 számmal „úrasszonyokat”, i akik ugyancsak résztvevői voltak a „call-girl” akciónak. * * RÜSSELHEIM. Az Adamj Opel A. G. , amelyik tavaly1 augusztusban kezdte el az Opel-Olympia szériagyártá­sát, február közepén már a 100.000-ik kocsit szállította le. A gyár egyébként meg­kezdte az Opel-Olympia mel­lett, az Opel-Rekord és az Opel-Karavan kocsik széria­­gyártását is. Malenkov reméli, hogy hamarosan visszakerül a Kremlbe

Next

/
Thumbnails
Contents