Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-03-05 / 23. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRSCE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. BOLSI AGGODALOM... MITŐL FÉLNEK A KOMMUNISTÁK? A fejlett kommunista taktika és a világszerte moszkvai füttyszóra perdülő alvezérek azt akarják elhitetni a világgal, hogy a Szovjetunió békeszándéka önzetlen. Minden alkalommal — nagyhangú fenyegetések kíséretében — kisirt szemekkel aggódnak a világ sorsa felett. Levelekben, újságcikkekben és rádióadásokban azt próbálják elhitetni a nyugattal, hogy nincs semmi veszteni valójuk. Nem félnek semmitől, mert ha egyszer ölre mennek, arra csak a nyugat fizethet rá. Sohase hittük, hogy bölcs dolog az ellenség lebecsülése. Mindig az volt a véleményünk: a nyugat álláspontját úgy kell meghatározni, hogy meglepetésekre lehetőleg ne kerüljön sor. Erő ellen erőt, taktika ellen még jobb, még körültekintőbb taktikát kell alkalmazni. Az oroszok interkontinentális rakétája és a "sputnikok" sikere azonban, nézetünk szerint túlságosan megriasztotta a nyugati közvéleményt. Okunk van rá, hogy azt higyjük : a magyarok között is számos áldozata van ennek a "nyugati riadalomnak". Úgy véljük tehát, érdemes azzal is foglalkozni, hogy MITŐL FÉLNEK AZ OROSZOK. Melyek azok az aggodalmak, amelyeket nagyhangú fenyegetésekkel akarnak elrejteni. Tudjuk, hogy a leszerelés kérdése hosszú idő óta a szovjet propaganda középpontjában van. A nagy leszerelési igyekezet oka: ...... a Szovjetunió mindenképpen szabadulni szeretne a fegyverkezési verseny gazdasági nyomásától, mivel a fogyasztási javak kárára honvédelmi költségvetését már alig-alig emelheti. f A szovjet "bölcseket" persze az a titkos reménykedés is füti, hogy a nagymértékű leszerelés a nyugaton gazdasági válságot okozna. ...... Miért kívánja a Szovjetunió az atomfegyverek betiltását? Egyszerűen azért, mert Kínával szövetkezve emberanyagtartaléka szinte kimeríthetetlen és a hagyományos fegyverekkel vívott háború — legalább is szerinte — biztos győzelmet biztositana neki. Komoly gondot jelent az oroszoknak a jelenlegi keleteurópai helyzet is. Szeretné valahogyan elfogadtatni a "status quo"-t. Szeretné megakadályozni, hogy a nyugati rádiók hangja eljusson a Vasfüggöny mögé. A szovjet politikusok egyik legnagyobb gondja a német kérdés megoldatlanságából fakad. Kommunista ésszel ugyanis elkép- ^ zelni is rettenetes, hogy egy napon Németország egyesül. Az oroszok nagyon is jól ismerik a németek valódi érzelmeit. Tudják, hogy egy szabad választás úgy kibillentené őket a német határok mögül, mintha sohasem lettek volna ott. j Ez a félelem az oka, hogy nem járulnak hozzá Németországban tartandó szabad választásokhoz és még arról sem akarnak hallani, hogy egy esetleges csúcsértekezleten a német kérdés egyáltalában szóba jöhesson. A kommunista nagyurak vállán komoly teher a NATO és az amerikai támaszpontok kérdése is. Magatartásukból könnyű megállapítani, hogy a NATO és a szabad világ egyéb szövetségesei, valamint az Oroszország körül épített amerikai támaszpont hálózat gondot, sőt félelmet okoz az oroszoknak. Érthető ez, hiszen ma kizárólag emiatt nem rendelkeznek azzal a cselekvési szabadsággal, amely terveik megvalósításához kellene. Ez az oka annak a szovjet magatartásnak, amely a nyugati szövetségi rendszer felbomlasztására és a támaszpont rendszer megszüntetésére törekszik. { Nagy gondja a Szovjetnek a közelkelet is. Mindent elkövet, hogy a közelkelet népét a nyugat ellen hangolja és a közelkeleti olaj fölött kimondhassa az utolsó szót. Ez a kérdés azonban rendkívül kényes. Ez a magyarázata annak, hogy a moszkvai urak mosolyogva tűrik a sziriai kommunista párt törvényen kívül helyezését. Aki a világ bármely részén egy kommunistára csúnyán néz, revizionistának, összeesküvőnek, fasisztának és még tudja Isten minek bélyegzik. Az Egyesült Arab Köztársaság megszületésekor a sziriai kommunista vezetők az első repülőgéppel Moszkvába rohantak. A többi javarésze a sziriai börtönökben hüsül. És ez ellen — legalább is nyilvánosan — még egy szigorú moszkvai bírálat sem hangzott el. Ezúttal még bírálni sem mernek, nehogy maguk ellen hangolják a közelkeleti arab közvéleményt. j A közelkelettel kapcsolatos kommunista gondokat még csak növeli az a biztos meggyőződés, hogy jóllehet nyugat elnézte a magyarországi, lengyelországi, keletnémetországi vérfürdőt, azonban a közelkeleti olaj a vérnél is drágább. Ahhoz nyugat nem enged hozzányúlni semmilyen áron és az olajért bármikor kész háborút is indítani. A kommunista újságok és rádiók úgy beszélnek Kínáról, mintha a szovjet örömök és megnyugvás legerősebb támasza lenne. A valóság természetesen az, hogy az örömhöz bőségesen járul üröm is. Lássuk csak : a Szovjetunió kommunista Kínában erős barátot akar maga mellett tudni. Kína azonban csak akkor hasznos barát, Az amerikai „Esquire”, magazin munkatársa Alexán- ^ der IMetaxes, aki kitünően ^ beszél oroszul, közvetlenül a szuezi válság után érdekes beszélgetést folytatott a volt miniszterelnökkel, Malenkov t Moszkva melletti villájában. A beszélgetés igen szívélyes és meghitt körülmények között zajlott le. Malenkov Na- j poleonhoz hasonlította vetélytársát, Kruscsevet ,és megjegyezte, hogy „időnként szükségét érzi, hogy a diplo-1 máciai testületet megsértse”. Saját politikai jövőjét a volt miniszterelnök bizakodóan I ítéli meg. „Ma még nem érte-1 nek meg, de eljő az a nap,1 amikor ismét visszakerülök a Kremlbe” — mondotta az újságírónak. — Malenkov sze-1 rint Sztálin senkiben sem bízott, még saját gyermekeiben sem. Végül már saját magában sem. A koreai hadjárat volt az a fordulat, amikor Sztálin végleg elvesztette lába alól a talajt. i Malenkov a külföldi komunisták közül legjobban a franciákat szereti. „A franciákkal jól megértjük egymást — mondotta Malenkov — a .franciáknak van érzékük a nagy problémák iránt és szükség esetén az erőszaktól sem í'iadnak vissza. A francia elvtársak azonban nem értették meg Sztálin koncepcióját, mert csak a valósághoz van érzékük. Az olasz kommunistákkal kevésbé rokonszenvezik az elcsapott miniszterelnök. „Mindig bajunk volt velük — mondotta — nem állnak szilárdan a lábukon és nem képesek magukat a nagy céloknak alárendelni”. Angliában igen jól éreztem magam és szeretnék egyszer még ellátogatni Angliába — fejezte be az intervjut Malenkov — aki úgy látszik, még- vissza akar kerülni a hatalom csúcsára. A mi szempontunkból mindegy, hogy Kruscsev vagy Malenkov a vörös trón birtokosa, egyik kutya, másik eb, de ha ismét Malenkov kerül az élre, akkor sok kruscsevista fog életével fizetni mostani „elhajlásáért”. Uj város született A városka forgalmas főutcája A borzalom-bomba Ezt a comic-sorozatba illő nevet adta Kruscsev annak a legújabb hidrogénbombának, amelyet a vörös hadsereg fennállásának 40. éves évfordulója alkalmából robbantottak fel a szovjetben. A hidrogénbomba kísérleti felrobbantása ma már nem különlegesen érdekes esemény, s Kruscsev is csupán azért tartotta szükségesnek, hogy a „borzalom-bombáról” rádiónyilatkozat útján számoljon be, mert néhány nappal azelőtt írták alá az Északatlanti Egyezmény tavalyi párizsi határozatainak végrehajtására vonatkozó brit—amerikai egyezményt. Eszerint máris megkezdik az amerikai középtávolságú és kontinensek közötti rakétakilövőhelyek építését Nagybritannia területén. Az angol—amerikai egyezmény súlyos parlamenti viták után ment keresztül. A Labour-párt és a konzervatívok egy része is ag-godalmát fejezte ki a támaszpontokkal szemben, amelyek szinte kihívják háború esetén a bolsevisták „megtorló bombázását”. Ezeknek a minden áron egyezkedni akaróknak a címére szól a „borzalom-bomba” fenyegetése. A helyes választ azonban MacMilan miniszterelnöktől kapták meg a folyton remegő, folyton határozatlan ellenzékiek. — Nagybritannia fel van szerelve kellő számú stratégiailag felhasználható hidrogén-bombával. A most aláírt megállapodás értelmében ezeket a hidrogén-bombákat háború esetén bármikor, tökéletes pontossággal irányíthatjuk a szovjet minden stratégiailag fontos pontjára, amelyeknek működését a hidrogénbombáink teljes bizonyossággal meg fogják bénítani. Sem borzalom-bombának, sem más nagyhatású bombának a kilövésére nem lesz módja a szovjetnek, ha arra határozná el magát, hogy háborút indít. — EZ A HELYES válasz. erős szövetséges, ha pénzt és egyéb támcgatást kap. Sok pénzt és nagyon sok egyéb támogatást. Kína követelődzik, barátságának megszabja az árát. Ezt az árat a Szovjetunió csak a legnagyobb erőfeszítések igénybe vételével tudja megfizetni, hiszen a Szovjetnek nincs pénze. Persze — különböző formában — nagy támogatást küld, de egyre csak arra gondol mi lesz, ha Kína, Tito példájára önfejüsködni kezd? Egyre többet hallunk a Szovjetunió területén élő kb. 20 millió mohamedán nyugtalankodásáról is. Vallásszabadságot akarnak és azt, hogy a szabad mohamedánokkal felvehessék a kapcsolatot. A szovjet politikusok kénytelen-kelletlen egyelőre engednek, mert mit szólnának a szabadság jelszavával szédített arabok, ha meghallanák, hogy még olyan ország is létezik, ahol Allah imádása elé akadályokat gördítenek. Folytathatnék azoknak a kérdéseknek a felsorolását, amelyek fejfájást okoznak a szovjet vezetőknek. De mostanra elég ennyi. Úgy véljük, hogy ebből is kitűnik: a kommunisták — szokásuknak megfelelően — csupán hazudnak, amikor azt állítják, hogy ők nem félnek semmitől. A közölt képek északontariói virágzó Atikokan várost mutatják be, ahol sok európai eredetű újbevándorló telepedett meg. Néhány évvel a háború utánig Atikokan mindössze 300 lakost számláló kis falucska volt, amely még a legközelebbi vasútállomástól is több mérföldnyi távolságra esett. Elhagyottsága azonban csak addig tartott. ami a közelében lévő Steep Rock tó alatt vasérctelepet fedeztek fel. Ma lakosainak száma 6000 és jelentősége nőttön nő, amint újabb vasérctelepekre akadnak közelében. Az első vasérctelepeket a tó alatt fedezték fel és évekig tartott amíg a nagytőkések sok millió dollárnyi befektetéssel, a kormány pedig egy vasúti ág kiépítésével lehetővé tették a tó vizének lecsapolását és a vasérc kiaknázását. Ma, egyedül a Steep Rock-i bánya évi termelése megközelíti a négy millió ton nát és nemsokára el fogja érni az 5.5 milliót. A bánya alkalmazottainak évi fizetése meghaladja az 5 millió dollárt. A közelben lévő egyik bánya, a Caland-i, termelését 1960 előtt fogja megkezdeni. Ennek évi termelését három millió tonnára becsű lik. Atikokan ma modern vá ros, aszfaltozott utcákkal tárcsás telefonkészülékke1 forgalmas repülőtérrel, szép új postahivatallal, nagy áru házakkal, két mozival, uszodával, egy curling (jégkorong), egy badminton klubbal és egy televíziós közvetítő állomással, amely több kanadai és amerikai állomás műsorát közvetíti. Múlt évben új, 12 terembő1 álló gimnázium nyílott benne továbbá két elemi iskola és egy katolikus felekezeti iskola. A városnak 8 különböző felekezethez tartozó temp-Modern villamosvasút szeli át a várost, így a közlekedésben nincs fennakadás Tovább folyik a kutatás az olaj után ■w ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ ^ v -v- ->*•loma és egy modem kórháza kétől. A kanadai-amerikai havan. táron lévő Atikokantól délre Ezenkívül Atikokan la- fekvő Fort Francesbe vezető kosai csupán kőhajításnyira új főútvonal kiépítése után vannak Amerika egyik leg- virágzó turistaforgalom kiiobb vadász és halász vidé- fejlődésére is számíthatnak. HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL ZÜRICH. . Az erkölcsös Svájcban, ahol, mint nemrégiben megírtuk, népszavazással döntöttek az éjszakai üzletek zárórájának éjfélig tartó meghosszabbítása fölött, egy nagyméretű titkosprostituciós társaságot leplezett le az erkölcsrendészet. A társaság vezetőit, valamint j rengeteg „hölgy-tagot” tartóztattak le, közöttük szén 1 számmal „úrasszonyokat”, i akik ugyancsak résztvevői voltak a „call-girl” akciónak. * * RÜSSELHEIM. Az Adamj Opel A. G. , amelyik tavaly1 augusztusban kezdte el az Opel-Olympia szériagyártását, február közepén már a 100.000-ik kocsit szállította le. A gyár egyébként megkezdte az Opel-Olympia mellett, az Opel-Rekord és az Opel-Karavan kocsik szériagyártását is. Malenkov reméli, hogy hamarosan visszakerül a Kremlbe
