Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-02-08 / 16. szám
Torontó, 1958 febr. 8., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 EXPLORER Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 16. szám ßattaeUcut KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA Egy hősies asszony Az egyre szaporodó fegyveres rablások sorozatában a torontoi St. Clair Ave. egyik gyógyszertárában egy zömök, pisztollyal felszerelt rabló jelent meg. „Nem akarom agyonlőni magát, — ide a pénzt !” kiáltotta a pénztárosnőre. A hősies pénztárosnő, akinek a neve Mrs. Agnes Banks, nem vesztette el a fejét. Ököllel verte fejbe a rablót, aki rémülten 'hátrált, majd kocsijába ugrott és elmenekült. Egy másik pisztolyos rabló, Cilffor Smith, aki az utolsó napok több bankrablásával vádolnak, menekülés közben pisztolygolyót kapott a nyakába ,és az egyik kórházban haldoklik. A lövést egy szolgálaton kívüli mountie adta le, aki abban a bankfiókban ; tartózkodott ahol a rablás történt. Ontario kormánya is ben működnek együtt oroszok és amerikaiak, s az olimpiász is tiszta sportküzdelmet és nem propagandahadjáratot hozott. Hogy ennek ellenére TILTAKOZNUNK KELL az ellen, hogy ilyen kultúrképviselők jelennek meg a nyugati kontinensen és a semleges országokban, azért van, mert néhány "disz-tudóssal" együtt a politikai kísérőknek egész légiója szokott utazni, akik a saját aljas szándékaikat akarják megvalósítani, s diszkreditálják azokat a művészeket és tudósokat is. akiket kísérnek. Minden tudományos felfedezés között az űrhajózás, illetve annak megvalósítására végzett kísérletek a legfontosabbak, s a legveszélyesebbek is. Amint az atomerő a szerencsétlen véletlen folytán úgy került be az emberiség történelmébe, mint az eddig ismert legszörnyübb pusztítás eszköze, s csak most, 13 évvel Hiroshima után indul el tétovázó lépésekkel a békés fejlődéshez vezető utón, — ugyanúgy az űrhajózás első lépése is — a szovjet kormány buta és aljas intékedése folytán — mint a propaganda gigászi eszköze került bele a történelembe, ahelyett, hogy a haladás, a nemzetek közötti együttműködés, a kis földi csetepaték fölé emelkedő tudomány szimbóluma lett volna. Ha az űrhajózás propagandaeszközzé válik, akkor a Hold egyik oldalát valóban a sarló-kalapács fogja elrútítani, a másik oldalán pedig talán egy Coca-Cola reklám fog megjelenni. Ha pedig a hadifelkészültség célját fogja szolgálni az űrhajózás, akkor az egész emberi élet örök, végtelen rettegéssé válik. Az Explorer sikere, főleg pedig az a mérsékelt és méltó hang, amely ezt az eseményt kizárólag tudományos sikerként kezeli, kijelöli azt az útat, amelyen az űrhajózásnak íiaiadnia keli. EZEN A TÉREN nem lesznek és nem lehetnek sem titkok, sem mellékcélok. Ezen a téren együtt kell, hogy működjék az emberiség. S ha ez megvalósul, akkor lehet, hogy nem is nagyon sokára egypár halkszavú tudósból álló bizottság, amely talán nem is tolmácsok segítségével, hanem matematikai szimbólumok útján fogja egymást megérteni, elavulttá és feleslegessé teszi a hatalmi szempontok szerint, más emberek sorsát irányító politikusok nemzetközi tevékenységét. Minden épeszű ember előtt nyilvánvaló, hogy az emberiség boldogsága és fejlődése nem a politikai eredményeken, hanem a tudomány és a művészet eredményein múlik. Minden korszak minden hódítását, minden politikai rendszerváltozást tragédiák kísérték, — a boldogulást és fejlődést pedig a politikailag eseménytelen korszakok hozták magukkal. Ha a tudósok és művészek elképzelései szerint halad az emberiség, akkor a diktátorok törekvéseit nem kell többé erőszakkal megtörni, hanem egy fölényes mosollyal, egy kézlegyintéssel lehet félretolni. Ez a korszak még nagyon messze van. De, ha az Explorer szellemi útján, s nem a sputnikok propaganda útján indul el az űrhajózás tudománya, akkor be fog következni. S akkor nyitva fog állni az emberiség útja a csillagok felé, — nemcsak a tudományos értelemben vett égitestek felé, hanem a hitnek és a fantáziának boldog csillagvilága felé is. ooooooooscoo ki fogja írni a provinciális parlamenti választásokat, éspedig előreláthatólag június végére. A parlamenti képviselők közül heten vesztették el mandátumukat, részben elhalálozás, részben más posztra való kinevezés folytán. Úgy az ontarioi liberális párt, mint a konzervatívok április közepére tervezik választási hadjáratuk megindítását. --------------o-------------iana Porter lett az ontarioi legfelsőbb bíróság főbírája. Mostanáig a koronaügyész szerepét töltötte be. Korábbi közmegbizatásai közé tartoznak : 6 évi tervezési és fejlesztési miniszterség, 2 évi szolgálat, mint Ontario közoktatási minisztere, 2 évi szolgálat, mint pénzügyminiszter s évtizedes múlt a legfelsőbb bíróság bírói székében. Dana Porter személye közszeretetnek örvend egész Kanadában. Nem árt egy kis "kormos" a rakoncátlan gyerekeknek, — ez a véleménye a képen ábrázolt winnipegi észt tanítónőnek, aki egyébként közszeretetnek örvend a tanítványok és szülök körében. A kellő időben, szeretettel alkalmazott fenyítés többet ér, mint a későn jövő lelki klinika. Eisenhower ' azt javasolta hogy legalább a Föld vonzókörén kívüli űrre nézve kös-1 senek olyan nemzetközi megállapodást, hogy ezt egy or-, szág sem használhatja háborús célokra. Miután azonban magában foglalná a kontinensek közötti rakétákat is, az oroszok máris visszautasították az ajánlatot. EZ TÖRTÉNT [MÉG NEM CSAK Ml didergőnk mostanában, Svédországból is nagy hidegeket jelentenek. Stockholmban ugyancsak —12 fok Celsius van, de az északi Fjaellnaeben —35 fokot mértek az elmúlt napokban. Akik védik Kanada szabadságát Lincoln Ábrahám a szabadságról Aki a szabadságot védelmezi, az egész emberiség nevében cselekszik. Szabadságharcos volt Lincoln Ábrahám is, akinek 149-ik születésnapját ünnepeljük február 12-én. Mikor a polgárháborúban a felszabadítók erejét lankadni látta, így szónokolt: "A harcot csüggedés nélkül folytatnunk kell, mert a szabadság ügyét nem adhatjuk fel egyévi, sőt százévi küzdelem után sem. A szabadsághoz és a boldoguláshoz való jogában nem lehet különbség az emberek között, fajok szerint. Szívünk így érzi ezt, Istenünk így rendelte ezt: mert minden ember szabadnak született." Lincoln, aki a kentucky erdei kunyhóban látott napvilágot, mint favágó, földmunkás, hajóslegény, boltisegéd és falusi postamester kezdte el pályafutását. Éjszakánként, nehéz napi munka után, kölcsönkapott könyvekből szerezte meg képzettségét, hogy az ügyvédi kamara tagjává lehessen. Háromszor választották meg Illinois állam törvényhozójává, míg végre 1861-ben elfoglalhatta az Amerikai Egyesült Államok elnöki székét. A nagy küzdelem akkoriban indult meg, amely eldönteni volt hivatva, maradhat-e országunk félig szabad és félig szolga. A nehéz és szívfacsaró polgárháború során Lincoln hite nem lankadt, szava nem fakult el. Beszédei, mint halhatatlan szónoki remekművek, elvitték hírét a világ minden sarkába, A gettysburgi csatamezőn ismét tanúságot tett hitéről : "Ünnepélyesen fogadalmat teszünk Isten előtt, hogy nemzetünk a szabadságot uj életre kelti és hogy a nép kormánya, a nép utján és a nép javára, nem fog elpusztulni soha a földről." 1865. március 4-én, második elnöki felavatása alkalmával, az északi államok győzelme már biztosítottnak látszott. A nemeslelkű Elnök sietett megnyugtatni egész Amerikát, hogy a polgárháború okozta ellentéteket közös munkával és megértéssel fogják elsimítani : "Rosszakarattal senkivel szemben, megértéssel mindenki iránt, fejezzük be a munkát Isten nevében és kötözzük be a nemzet sebeit.'" Kilencvenhárom éve van annak, hogy a gyilkos golyó leterítette Elnökünket, akinek alakja a nép szívéhez legközelebb áll — amikor már eszméi és munkája teljes diadalt arattak. De szavai, amelyeket az emberiség lelkiismeretéhez intézett, örökké élnek milliók szívében : "Most elhagyom Önöket, de reményiem, hogy a szabadság iránti vágy szikrája élve marad szívükben ... A mi hitünk az, hogy a szabadsághoz való jog az emberrel együtt született meg. Vállvetve kell harcolnunk a szabadság dicső hadseregében és ünnepélyesen el kell szánnunk magunkat arra, hogy áldozatkészségünkkel megmentjük, vagy kishitűségünkkel nyomorultul elveszítjük a világ egyetlen reménységét." «OOOOOCOOOOOOOCCOOOOCXK-iOOaOO» DR. ROBERT NIMMOSMITH professzor, autóbaleset következtében balszemére megvakult. A baleset okozója a londoni városi tanács egyik autóvezetője volt, akinek felelősségét a bíróság megállapította és a városi tanácsot 7000 font (28.000) dollár kártérítésre kötelezte. A FRANCIA nemzetgyűlés nemrégiben hozott egyik törvénye szerint az állatkínzás félmillió frankkal és háromévi elzárással is büntethető, — indokolt esetben. A törvény a bika és kakasviadalokra nem vonatkozik. Ott büntetlenül kínozhatják az állatokat ! Bámulatraméltó és nagyszerű volt az az öntudatos szerénység, amellyel a nyugati országok népei ezt a világraszóló sikert közzétették. Eisenhower, mikor a jó hírt meghallotta, csak annyit mondott "ez valóban nagyszerű dolog" és még csak célzást sem tett arra a változásra, amelyet az Explorer a kelet-nyugat között folyó propagandaháborúban okozott. Még az újságírók sem tálalták az eseményt a politika asztalára, — aminthogy az nem is oda való. A moszkvai sajtó egy szóval sem emlékezett meg az Explorer sikeréről addig, míg a hivatalos kormánynyilatkozat meg nem ütött egy csaknem őszintének hangzó dicsérő hangot. Miután Krusesevék megengedték, hogy a kommunista világ is elismerje a sikert, az orosz sajtó most körülbelül olyan módon üdvözli az amerikai tudósokat, mint "tehetséges kezdők figyelemreméltó vezetőit." A keletnémet újságok "Latenik"-nek (későn érkezett'nek) keresztelték el az Explorert. A nyugati világ azon országai, amelyek csekély hatalmuknál fogva nem közvetlenül vannak érdekelve a hadieszközök fejlődésében, valamint a semleges világ sajtója megkönnyebbüléssel üdvözli az Explorert, mint amely végre valahára megérkezett. A sputnikok propagandahatása szétfoszlott. De nemcsak szétfoszlott. Az Explorer rádiójelzése nemcsak a nemiétező szovjet fölénytől való feleimet oszlatja el, hanem visszafordítja a propagandát. Nem úgy, hogy a nagyhatású orosz rakéták helyett most még nagyobb hatású amerikai rakéták létezéséről tesz tanúságot. Ismert erkölcsi igazság az, hogy két rosszból nem lehet egy jót csinálni. MINDEN olyan űrhajó, minden olyan rakéta, minden olyan tudományos felfedezés, amelynek egyetlen célja a pusztítás és a félelemgerjesztés, rossz. Éppen ezért az amerikai Explorer igazi propaganda ereje abban áll, hogy annak SEMMI KÖZE a katonai fölényhez. Az amerikai katonai fölény az Explorer előtt is megvolt, s az Explorer óta sem emelkedett lényegesen, mert a nyugati demokráciák katonai fölényét az biztosítja, hogy körülbelül egyenlő technikai katonai felkészültség mellett az erkölcsi erő, s a boldog népek teljes egészükben a nyugati oldalon állnak, s mellettük állnak mindazok a népek is, amelyek kényszerből a kommunista terror alatt élnek, j Az Explorer NEM a katonai fölényt, sőt nem is a tudományos fölényt mutatja. A tudományos fölény nem létezik ma már ^ a világ egyik országában sem. Ellenben az, hogy az amerikai űrhajó által leadott jelzések és tudományos eredmények az egész . világ közkincsei gyanánt minden szakértő rendelkezésére álla- ^ nak — merő ellentétben az oroszok sputnikjainak adataival — UJ UTAT mutat. Ez az út a valódi, politikától mentes béke útja.] Már eddig is tapasztalhattuk, hogy a Vasfüggönyön innen és túl élő országok kultúr-képviselői — igazi művészek, igazi sportemberek, igazi tudósok számtalan előadáson és konferen-1 cián találkoztak úgy, hogy közöttük a politikai ellentét soha nem , merült fel. Jelenleg is a Déli Sarkvidéken a legszebb egyetértés-A világűrben való utazás lehetséges ez az információ érkezett az Explorer űrhajóról. A jelzőberendezések híradásai szerint kozmikus sugárzás ereje mindössze 12-szer akkora az űrben, mint a Föld felületén, tehát messze mögötte marad annak a mennyiségnek, ami az emberre nézve veszélyessé válhat. A rakéták pora eddig egy esetben sem érintette az Explorert, holott az naponta húszszor kerüli meg a földet 200—2000 mérföld magasságban. Ezek az adatok egyebek között azt is bizonyítják, hogy azok az adatok, j amelyeket a Sputnikok állítólag közöltek az orosz tudósokkal, s amelyek szerint a sputnikok állandó „bombázásnak” voltak kitéve, — hazugságok. A szovjet ürgömj bök a rádióleadón kívül nem is voltak más műszerekkel felszerelve. Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT
