Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-07-27 / 58. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS C a n a d a’ s largest Anti-Communist Hungarian semi-weekly ÁRA : 10 CENT Post Office Department, Ottawa. Authorized as Second Class Mail VII. évfolyam, 58. szám. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Torontó, 1957 július 27„ szombat, Szerkesztőség és kiadóhivatal Szerkeszti : Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON ; LE. 6-0333 KENESEI F. LÁSZLÓ 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 A NYUGAT EREJE i UJ FRANCIA TERV AZ AFRIKAI EGYENSÚLY HELYREÁLLÍTÁSÁRA A legutóbbi napok látszólag összefüggéstelen eseményei lo gikusan beleilleszkednek abba a láncolatba, amely 1956 őszén, fő leg pedig a magyar szabadságharc óta alakult ki. A világ külön böző pontjairól érkezett hirek azt mutatják, hogy a külpolitika iniciativa szilárdan a nyugat kezében van, s amit a kommunistái tesznek, nem egyéb, mint az újabb és újabb nehézségek elleni vé dekezés. Az események közül a legfontosabb Dulles amerikai külüg} miniszter julius 22-i beszéde. A beszéd optimista hangon fejeződöt be, megállapítván azt, hogy a világ előbb-utóbb fog találni eg} utat arra, hogy az atomfegyverek állandó fenyegetése alól meg szabaduljon, — de ettől eltekintve, tele volt keserűséggel és ko moly félreérthetetlen fenyegetéssel a szovjet ellen. Dulles kijelen tette, hogy ha az atomfegyverkezés a mostani ütemben megy to vább, akkor ezek a kétségbeejtő fegyverek nemcsak a nagyhatal inaknak, hanem minden kis országnak is rendelkezésére fogna! állni, s akkor akármilyen felelőtlen kis, vagy nagy diktátor bármi kor képes lesz milliókat elpusztítani, s talán megindítani egy olyar háborús folyamatot, amely az egész emberiség elpusztulására vezet. Azt is hozzátette azonban, hogy az atomfegyverek gyártása még békében is rettentő hatással jár. Olyan óriási összegekei emészt fel ugyanis ezeknek a harceszközöknek az előállítása, s a velük kapcsolatos automatikus gépek gyártása, hogy ha a verseny folytatódik, ez elkerülhetetlenül elszegényedésre, nyomorra vezet Éppen ez az a pont, amely halálos fenyegetést jelent a mái amugyis vergődő kommunista rendszer felé. A nyugati világ, amely igen magas életnívón van, könnyen megengedheti magának, hogy ezt a nivót, ha szükséges, ne fejlessze az eddigi mértékben, ső) akár a mai ponton meg is állítsa. Az amerikai költségvetésnek igen magas százaléka esik atomfegyverek, rakéták és újfajta repülőgépek gyártására és kikísérletezésére, de a hihetetlen magas nivón álló termelés^ezt az arányt könnyen tudja kétszeresére, akár ötszörösére is fokozni. A kommunista rendszerben a- helyzet más. Ott a nép alacsony nivón él, éppen ezért állandó forrongás állapotában van még a politikai elnyomástól függetlenül is, a termelés módja elavult, s a vasfüggöny mögötti átlagmunkás termelékenysége a legfontosabb hadiipari ágakban alig egytizedét teszi ki az amerikai munkás produkciójának. Ennélfogva a szovjet csak azon az áron volna képes atomfegyver-gyártását fokozni, ha az életnívót csökkentené, — de még azon az áron is csak igen kicsi eredményt volna képes elérni, ha egyszer a szuper-fegyverek gyártási versenye istenigazában megindul. Egy bizonyos bányaterületen, vagy egy bizonyosfajta gyárban például csak bizonyos meghatározott szakmunkás dolgozhat egszerre, s a dolgozók számának egyszerű emelésével a termelést nem lehet feljebb vinni. Magasabbrendü gyártmányok elkészítésénél tehát a szovjet helyzete ebben a versenyben reménytelen. Röviden tehát az a helyzet, hogy ha a verseny folytatódik, a szovjet békében éppúgy belebukik az atombomba-gyártásába, mint háborúban. Ezért a most Dulles által lefektetett program szerint úgy az USA, mint Nagybritannia és a többi nyugati ország is nemcsak nem hagyja abba az atomfegyverek gyártását, hanem azt fokozni fogja. Ebben a helyzetben a védekező szovjet mindenekelőtt elejtette közelkeleti hódítási tervejt. Jellemző erre az a tudósítás, amely Kairóból érkezik. Nasser, Egyiptom nagyszájú diktátora, aki mostanáig a kommunista front dédelgetett gyermeke volt, lassan, de határozottan elszakadt a szovjettől. A most megtartott kairói ünnepségek alkalmával olyan programot Ígért Egyiptomnak, amely a demokrácia, a nyugati életforma, a nyugati hatalmakkal való jóviszony felé vezet, s amely jorogram végrehajtásához még hozzákezdeni is alig lehet amerikai pénz nélkül. Mindazok a gátépíléíl, öntözési, gyárépítési és földosztási tervek, amelyeket Nasser a fejbólintó kairói parlament elé terjesztett, egyedül a nyugati segítségre vannak alapítva, mert hiszen a szovjet nemcsak az Assuani gát építsél1* nem adott iémfiíii, dé még az évekre előre elad«;“ egyiptomi gyapot árát sem fiäette meg. Nasser m0*{ teljésén megváloztatta szuezi politikáját, amelyet eredetileg a szovjet fegyveres segítségre alapított, többé nem állíthatja, hogy Szuez Egyiptom egyszerű belvize, áWélyen tetszése Sierint uralkodhat, hanem hirtelen és a be nem avatottak síétftára váratlanul elfogadta a Hágai Nemzetközi Bíróság hatáskörét a csatornahajózási kérdésekben, Ezenfelül megváltoztatta azt az eddig annyira hangsúlyozott politikáját, hogy Szuezen *íem enged át semmiféle Izraelnek szánt ha* jórakományt. A kíséretként áthajózó dán gőzöst, amely Izraelnek szállított élelmiszereket, Nasser átengedte, s a látszat megőrzése céljából mindössze egy izraeli állampolgárságú újságírót vétetett őrizetbe, aki a legénység között utazott. Nasser lemondott tehát a többi arab állam felé hangoztatott arról a propagandáról, hogy az arab világ közös, Izrael-ellenes érdekéit ő és kizárólag ő testesíti megs Vége van tehát a szovjet fegyverekkel fenntartott pánarab- Nasser birodalomnak, s helyette Nasser elfogadta azt a szerepet, amelyre valóban alkalmas: a nyugattól kolduló tös ország vezetőjének szerepét. Az egész változásban nem Nasser személye az érdekes, hanem az, hogy őt a szovjet elejtette, $ ezzel elejtette az egész közelkeleti hódítás tervét is, A Bahrein-szigetek szomszédságában fekvő ománi szultanatus területén helyi törzsi lázadás tört ki, amint erről korábbi számunkban már tájékoztattuk az olvasókat. Hogy ez a lázadás eredetileg FELHÍVÁS KANADA MAGYARSÁGÁHOZ ! Kérő szóval fordulunk kanadai honfitársainkhoz, minden egyes magyar munkaadóhoz: LEGYENEK SEGÍTSÉGÜNKRE az októberi magyar forradalom következményeként KANADÁBA került magyar testvéreink MUNKÁBA HELYEZÉSÉBEN. Az elmúlt év végétől napjainkig több mint 30 EZER magyar érkezett Kanadába és ezekközül sok ezer még mindig nem talált munkát. A MUNKANÉLKÜLISÉG, AZ ÉHSÉG, A KOMMUNIZMUS SZÖVETSÉGESE. NE ENGEDJÜK, HOGY A VÖRÖS POKOLBÓL KISZABADULT VÉREINK, KÉTSÉGBEESÉSÜKBEN MAGYARORSZÁG GYILKOSAINAK a propagandistáivá züljenek, hirdetvén, hogy OTTHON gondoskodtak róluk, itt SZABAD FÖLDÖN pedig SENKISEM TÖRŐDIK VELÜK. MINDEN MAGYAR, AKINEK MUNKÁSRA VAN SZÜKSÉGE, VAGY munkalehetőséget tud menekült testvéreink részére JELENTSE KIADÓHIVATALUNKNAK. LAPUNK, a Kanadai Magyarság minden olyan hirdetést, amely munkalehetőséget kínál INGYEN KÖZÖL. Kérünk minden OLVASÓNKAT, hallgason a szívére, SEGÍTSEN NEKÜNK ABBAN, HOGY még a tél beállta előtt MINDEN MAGYART MUNKÁHOZ JUTTASSUNK. Munkaalkalmat, telefonon is lehet jelenteni. Telefonszámunk LE. 6-0333, KANADAI MAGYARSÁG _______ ____ SZERKESZTŐSÉGE —* Valószínűleg régebben *■» Szovjet izgatásra, szovjet fagyverek segítségével tört ki, az láfhátó nemcsak a körülményekből, s nemcsak abból, hogy a felkelők fegyverei szovjet gyártmányúak, hanem abból is, hogy a moszkvai sajtó "népi forradalomnak" nevezi az omani imám {főpap) által vezetett felkelési. Hogy azonban ma már a szovjetet az ománi ügy éppúgy nem érdekli, mint Jordán, Sziria, Egyiptom ügye, az abból látható, hogy megjegyzést sem tesznek a Nagybritannia által kilátásba helyezett katonai beavatkozásra. Az ománi ügy egyébként politikai sikon kell, hogy befejeződjék, mert a felkelőket Szaud arab király támogatja, aki az USA gazdasági szövetségese, míg a szultán mögött Nagybritannia áll. Ahol a két angolszász nagyhatalom érdeke egymással ütközik, ott a politikai egyezség az egyetlen járható út. Moszkvában közzétették annak a húszoldalas levélnek a szövegét, melyet Bulganin intézett az angol miniszterelnökhöz, A levél nagyjából megismétli a Nagybritannia ellen állandóan hangoztatott ostoba szovjet vádakat, egyúttal azonban szinte könyörög azért, hogy Anglia ne csatlakozzék a fegyverkezési versenyhez, hanem ehelyett erősítse meg a szovjettel való kereskedelmi kapcsolatait, — cserébe pedig formálisan kijelenti, hogy a szovjetnek semmiféle érdeke sincs a Közelkeieten. EISENHOWER ELNÖK az illetékes körök megkérdezése nélkül oly értelmű megjegyzést tett újságíró körök előtt, hogy esetleg jó gondolat volna Zsukov.marsallt baráti látogatásra Washingtonba hívni. Eisenhower szerint egy formátlan megbeszélés Wilson hadügyminiszter és Zsukov között bizonyos kedvező eredményekre vezethetne. A nyilatkozatra az amerikai közönség olyan osztatlan felháborodással felelt, hogy a külügyminisztérium máris elejtette a tervet. Úgy a sajtó képviselői, mint a magánosok hosszú cikkekben és levelek millióiban tiltakoztak az ellpn, hogy Zsukov, a magyarországi vérengzés előkészítője, s a szovjet hatalmi politikának fő eszköze „baráti” látogatásra jöjjön Amerikába, — ezzel mintegy fémjelezvén azt, hogy a szovjet hadsereg helyesen és igazságosan gyilkolt és pusztított. Mint ismeretes Eisenhower és Zsukov 1945-ben a német fronton találkoztak és az amerikai elnök akkor elég szimpatikusnak találta Zsukovot; természetes, hogy abban az időben ők ketten, a közösen harcoló két nagy hadsereg vézérei nem kerülhettek abba a helyzetbe, hogy egymás nemzeti politikáját kritizálhassák, amibe egyébként abban az időben sem Eisenhowernek, sem Zsukovnak nem volt beszólása. Ennek ellenére Eisenhower most, mikor Zsukovról megemlékezett, kijelentette, hogy az orosz marsall politikai és ideológiai kérdésekben már akkor annyira csökönyös volt, hogy már ;leve letett arról a reményről, hogy ezt az embert meggyőzze a demokrácia elveiről. Most, hogy Zsukov a szovjet második számú vezetőjévé küzdötte fel magát, még ke'ésbbé várható, hogy az amerikai látogatása a nemzetközi Szükséget enyhítené. A LONDONI PARLAMENT megszavazta Malaya függetenségét. Malaya, amely Szingapúr fővárosával együtt brit gyarmat volt, augusztus slsejétől fogva önállóságot kap, s valószínűleg nyomban fel lesz véve az Egyesült Nemzetek közé is. Malaya területén a brit csapatok és a helyi nacionalista szervek már két éve leverték a kommunista lázítást, s az angol kormány meggyőződése az, hogy az ország függetlenné nyilvánításával egy igaz barátot szerez, amely egyúttal a Brit Nemzetközösség tagja marad. Ezzel kapcsolatos Nehrunak, a New-delhi-i parlamentben tett az a kijelentése, hogy India a maga részéről a leghathatősabban támogatja a Brit Nemzetközösf éget. ) VESSÜNK EGY PILLANTÁST KANADÁRA IRTA: PHILIP DEANE (Mr. Deane Görögországban született és Angliában nevelkec dett. Angol lapoknak volt a tudósítója több éven át. Jelenleg a - The Globe and Mail washingtoni tudósítója. Az alábbi cikket egy . a legutóbbi választások alkalmával tett kanadai . látogatása után . írta.) Bármilyen fontosnak is tűnjenek fel az országos képviselő. választások, eltörpülnek maga az ország: Kanada mellett. Az új Kanada ideggócpontjai azok a nagykiterjedésű rendet’ len ipari városok, amelynek gyárai szétterpeszkednek a környező ' vidékre, amelyekben felhőkarcolókat és modern épületóriásokat ; húznak fel elképzelhetetlen gyorsasággal és amelyek olyan ütem■ ben nőnek, terjeszkednek, hogy néhány hét megváltoztathatja egy utca képét. A nagy és nyüzsgő Torontó a szürke Bay Streeten összpontosítja az ország gazdasági életének messzeágazó szálait. E központban ridegen számító milliomosok megoszló csoportjai vegyülnek a tömegben, adólevonásokat hajszolva és állandóan azt isméj telve, hogy voltaképpen több időt kellene szentelniük családjuknak és egyéni szenvedélyüknek. Ezek szolgálatában állanak azok az európai ízlés szerint túl szinesen öltözött értelmiségi alkalmazottak, akik mérföldes sorokban ömlenek reggelenként a bankokba és különböző üzleti székházakba. De ezek az értelmiségi alkalmazottak elvesztik osztályönállóságukat. Öltözködésükben és életmódjukban nem igen különböznek a testi munkásoktól. Látszólag mindenki ugyanazt az általános életformát hajszolja; azt hogy legyen saját háza, autója, egy kis motorcsónakja és egy hobby-ja egyéni szenvedélye. Az átlagembertől nem sokban különböznek az üzleti élet vezetőségének tagjai sem, csak házaik, autóik, motorcsónakjaik és hobby-jaik drágábbak. De a parkokban, strandokon, mindenki •— legyen akár miflimos vagy mechanikus — külsejében egyforma és a televíziós csillagok könnyed, barátságos modorában beszél és viselkedik. Látszólag mindenki ugyanolyan barátságos és boldog, mint amilyennek látszik. Mindeki örömmel veti alá magát a divat követelményeinek, amely még a jégszekrényekre is kiterjed. Az idén például már kij mondottan nem divatos a gömbölyített sarkú jégszekrény. Az új divat a szögletes. Ez a felfogás látja el a‘gyárakat munkával, ez biztosítja a kasszagépek kattogását és tölti meg az alkalmazottak pénztárcáját ' ropogós bankjegyekkel, hogy legyen miből megvenniök a legújabb típusú autót és fűnyirógépet. E rendszer az elavuláson épül fel és óriási propaganda szerkezetet tart fenn az elavulás tényének elfogadtatására^ A pazat| lásnak is van gazdasági jelentősége, mert növeli a fogyasztást. A (fogyasztást pedig minden szempontból megkönnyítik. Az árak I jelentősége megszűnik, — részlettörlesztésük beilleszkedik a heti j fizetés összegébe. E rendszer, amely az új Kanadát teszi, gondokat okoz a szo'ciológusonak és vezércikkíróknak, egészben véve azonban kitünően működik, mert életben tartja és táplálja a kanadai "shield"nek, pajzsnak, látszólag kimeríthetetlen — gazdagsága, amelynek a Hudson öblöt félkörben körülvevő pre-cambriai időkből származó kőzetrengetege urániumot, aranyat, kobaldot, titaniumot, vasat, mangánt és még sok más ásványi kincset oly bőségben tartalmaz, hogy könnyebb volna felsorolni azon érceket, amelyek nem találhatók fel e területen. E területet elektromos jelzőkészülékkel ellátott kis repülőgépek járják be szüntelen. Ásványkutatók és mérnöki szakot tanuló egyetemi hallgatók együtt keresik fel a belső területek tavait és hegyrengetegeit. Ha ásványi kincsekre bukkannak a következő lépés már a Bay Streetre tartozik. Még ma is akad olyan ásványkutató, aki milliomos lesz, legalább mutatónak, hogy a többi el ne veszítse kedvét a szörnyű hideg, nélkülözés és kiábrándulás közepette, de általánosságban az aratja le a hasznot, aki a vállalkozást finanszírozza. [ Mindenekelőtt ideiglenes repülőteret építenek és a beérkező repülőgépek ontják magukból az olvasztó és más technikai felszerelést és a magasan fizetett technikusokat. Aztán jönnek a munkások és lakosság. Az első tisztítóüzemek, tánctermek és játékszekrények tulajdonosai vagyont keresnek. Vénlányok ápolónőknek jelenkeznek a gyorsan fejlődő' újj telepekre, hogy ott férjet találjanak. A bányászok odahozatják családjukat. Eleinte kátránypapírból készült barakkokban laknak és minden keresetüket azoknak kénytelenek leadni, akik elsőrendű életszükségleteik odaszá11ításáról gondoskodnak. E primitív, nyüzsgő, forrongó városok lakói száméra inkább a betegség, mint a régidivatú lövöldözés jelenti a veszélyt. Népességi szempontból e hirtelen keletkező és fejlődő városok nem játszanak szerepet. Dfe ezek szívják ki a nagy sziklapajzs belsejéből azt az anyagot, amely Kanada nagy városait táplálja. I London bizonyos pontjain a kormány rendőrséggel törette át a sztrájkolok sorait, akik saját testükkel igyekeztek megakadályozni a személyeket szállító teherautók kigördül,ését. A helyi jelentések szerint a sztrájk mindamellett kedélyesen folyik, annál is inkább, mert a soffőrök követelését részben feltétlenül teljesíteni fogják. Egy hete folyik Angliában az autóbusz-vezetők ,és szállítási alkalmazottak sztrájkja. ! Közel 100.000 ember hagyta abba a munkát, jelentékeny fizetésemelést követelve. A szállítási társaságok és a kormány magánsoffőrökkel. önkéntesekkel és teherautókkal igyekszik segíteni a szállítás!ra váró közönségen, azonban a sztrájkoló sofőrök sok helyen erőszakkal akadályozzák meg a közlekedést. ——————i—__——_____ AZ ANGLIAI AUTÓBUSZ-SZTRÁJK Mendes-France, volt francia miniszterelnök, aki a jelenlegi miniszterelnök pártjához tartozik, törvényjavaslatot terjeszt a párisi parlament elé, amelyben az egész északafrikai probléma közös megoldását ajánlja. Mendes-France terve az, hogy Északafrikai Francia Nemzetközösséget alakítsanak, Algír, Marokkó, Tunisz és Francia Afrika bevonásával, amelyben a tagállamok egyenlő jogokat élveznének a francia katonai és külügyi igazgatás fenttartásával. A terv nagyjából azonos ■a Bourgiba tuniszi miniszter-, elnök által régebben kidolgo-1 zott Északafrika—Francia— Arab Unió tervével. Bourges- Manoury francia miniszterelnök kijelentette, hogy a maga részéről nem támogatja a tervet, főleg azért, mert Franciaország egy tapodtat sem engedhet abból az elvből, hogy Algir nem önálló ország, hanem Franciaország egy része. A Mendes-féle terv bizonyos formában meg fog valósulni, mert a fejlődés logikus útja: a nacionalista törekvések megvalósítása, s a gazdasági megsegítés. A világ minden pontján csak ezen az úton lehet a kommunista lázítást már eleve megakadályozni.
