Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-07-20 / 56. szám

VII. 56. szára, 1957 július 20. 6 KANADAI MAGYARSÁG ■MM AZ Mg UNIVERSAL FURNITURE BÚTORÜZLET ÖRÖMMEL JELENTI, HOGY MOLNÁR PÉTERT, AZ ISMERT BUDAPESTI FUTBALLISTÁT KINEVEZTE ELADÁSI VEZETŐNEK. 12 RÉSZES HALÓSZOBA BERENDEZÉS 1 ÖLTÖZÖASZTAL 1 FIÓKOS SZEKRÉNY 1 KÉTSZEMÉLYES ÁGY 1 RUGÓSBETÉT 1 MATRAC 2 LÁMPA 2LÁMPAERNYÖ 2 TOLLPÁRNA 1 ÁGYTERITŐ CSAK 169.00 DOLLÁR Gyári áraink magukért beszélnek. • Csak olyan árut adunk el, melyért kezességet vállalunk ! • Raktárunkon megtalálja a legjobb minőségű bútort. Szívesen nyújtunk KÉT ÉVI HITELT is könnyű részletfizetési feltételek mellett. Készségesen megbeszéljük lakás és berendezési problémáit. ' Ha messze lakik hívjon fel minket és mi SZÍVESEN ! idehozzuk üzletünkbe, HANGSÚLYOZZUK, hogy ez semmiféle kötelezettséggel nem jár az ÖN részére! Üzletünk reggel 9-től este 9-ig van nyitva ! ; Előzetes megbeszélés alapján este 10-ig is kiszolgáljuk ! UJKANADÁS MAGYAROK BEVÁSÁRLÁSI KÖZPONTJA ! CÍM: 559 BLOOR ST. WEST (Bloor-Bathurst saroknál) TELEFON : LE. 6-9962 ÉLVEZZE KÉNYELEMBEN AZ UTAZÁST... CNR két hatalmas vonat szeli át a világrészt a ontinenta/ antinental naponta kelet-nyugati közlekedés Montreal - Ottawa - Toronto - Winnipeg Saskatoon - Edmonton - Jasper - Vancouver közötti városokat, melyeket a Continental érint. Tájékoztatást ad és jegyeit biztosítja a Canadian National képviselője. C A NAP l,AN lj;AT,l O N A L RAILWAY* I VOLT-E MÁR A “MUSKÁTLI”-BAN ? Az egész város arról beszél, hogy milyen kitünően lehet ott ebédelni, vacsorázni. Espresso kávé, házi túrós és almás rétes ! Jöjjön hozzánk, ízlelje meg ételeinket. Igaz magyar vendégszeretettel várjuk. 322 SPADINA A VE., TORONTO (A volt D’Arcy Restaurant.) ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ GYERMEKEKNEK MIÉRT JÁR A RÁK A LÁBÁN? Volt egyszer egy ember, az mindennek tudni szerette volna az okát-fokát. Még az is eszébe öt­lött, hogy miért jár a rák a lábán? Nem kell ám azt hinni, hogy ez valami fejelá­­gyára esett ember lett volna. Tudós volt biz' ő, pedig a javából. Azért is ötlött eszébe ilyen fura kérdés. Addig-addig törte, gyötörte magát, míg eszé­be jutott, hogy majd megkérdi ő azt magától a ráktól. Úgy is tett. Vett egy nagy üvegedényt, ho­mokkal szórta be az alját, vizet öntött belé. Az­tán kiadta lakásul egy eleven ráknak. Még enni is kapott a lakó, csak mondja meg, miért jár a lábán? Miért nem a hátán? Mikor úszik, miért van a háta fölfelé, hasa lefelé? Nem szólt az a rák egy kukkot sem, csak hallgatott. A tudós meg nézte, nézegette, egy nap százszor is ráesett a pillantása. Hát, egy szép napon, úgy tavasz felé, látja ám, hogy a rák költözködik. A saját bőréből költözködik. Megrepedt a hátán a bőre,-búvik kifelé belőle’, mint ahogy mi a ruhánkból ki kerül közünk. Még a szeméről, hosszú tapogató-bajúszáról is levált a bőr, ott állt gyámoltalanul, puhán, mint a vaj. A tudós tudta, hogy ez így szokás rákéknál. Mentői fiatalabb a fák, annál többet vedlik. ■— Hamar kinövi kemény ruháját, le kell vetnie. Az­alatt növekedik, míg puha a bőre. De azt már ő sem tudta, miért kapirgál a vedlés után olyan izgatottan az ollóival? Miért nyulkál velük a csápjai tövéhez? Mintha oda gyö­möszölne valamit. Talán homokot? Elővette a nagyitó üveget, avval nézte a rákot. Hát biz' az csakugyan homokot gyömöszölt egy parányi lyukacskába a rövidebbik csápja tövén. Pici-parányi hólyagba vezet a lyuk; a hólya­­gocskát meg merev szőrök bélelik ki. Miért rakhat bele homokot a rák? Most kezdett még csak gondolkozni a tudós. Ki is okoskodott nem sokára valamit. Azt gon­dolta : Azok a homokszemek bizonyosan ide­oda gördülnek a hólyagban, mint a mázatlan kor­sóban a zörgő kavics. Ahová gördülnek, ott le­nyomják a szőröcskéket; mindég másikat, asze­rint, hogy hová esnek. Vájjon nem ebből tudja-e meg a rák, hogy a lábán áll-e, vagy a hátán fek­szik? Mertha a lábán áll, a homokszemek a hó­lyag fenekén vannak. Ha a hátára fordítjuk, a hólyag tetejére esnek. A rák azért akar lábra álla­­ni, hogy a homokszemek újra rendes helyükre ke­rüljenek. — De miért rakott a rák a vedlés után új ho­mokszemeket a hólyagba? Ezt már könnyű volt kitalálni. Bizonyosan azért, mert a hólyagocska bőre is levált. A régi homok­szemek benne maradtak. — No, — gondolta a tudós — lehet, hogy így van, lehet, hogy másként van. Majd megmondja a rák, úgy van-e csakugyan? Fogta magát, új lakásba tette a rákot, mikor megint vedleni készült. Az új- lakásnak azonban vasporraí szórta be az alját. A jámbor rák avval tömte meg a hólyagocskát. Akkor a tudós előhozott egy jó erős mágnest. Mindenki tudja, hogy a mágnes vonzza a vasat. Mikor hát a tudós a rák fölé tartotta, mind fel­rántotta a vasport, a hólyagocska aljáról a tetejére Megijedt szegény rák, úgy érezte, hogy a hátára esett. Fordult is nagy hirtelen, csakugyan a hátá­ra, mert a vaspor szemecskék úgy kerültek vissza rendes helyükre. Egy kicsit furcsállotta a dolgot, de végre is beletörődött volna, ha a tudós most meg oldalt nem tartja a mágnest. Hamar fordult az oldalára, a tudós meg.csak mozgatta a mág­nest előre-hátra. Ahogy a mágnes mozgott, úgy táncolt, úgy éviekéit a rák. Evvel aztán meg is felelt a tudós kérdésére, hogy miért jár a lábán? Mert a hólyagocskában a homokszemek akkor vannak rendes helyükön. Vagyis ez a rák, helyzetérző szerve. Az embernek is van ilyen helyzetérző szerve a fülében. De kövek helyett csöntocskák vannak benne. Akinek beteg a helyzetérző szerve, az nem tud megállni a lábán: dülöngél. gi!m!!!iimiiiimmiimiii!imiiiiiiMmimiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiii|j 1 Nyisson takarék-betét számlát I POSTA UTJÁN 1 Hogyan ? Egyszerűen töltse ki az alanti I szelvényt és mellékelve első betétjét I küldje el postán a NATIONAL TRUST 1 címére. Postafordultával megkapja be­tétkönyvét és csekkfüzetét ízléses bőr-j lókban. ny4r, KAMATOT FIZETÜNK TAKARÉK-BETÉTJÉN Jövőbeni postai küldeményeihez felbé­lyegzett válaszborítékot szolgáltatunk. Részletes felvilágosításért hívja fel te­lefonon EM. 4-9141 alatt Mr. Forstner-t, ujkanadás osztályunk vezetőjét, aki szí­vesen ál! rendelkezésére, magyar nyelven. §20 King St. East I National Trust 1' i ■ ■,v >• •' COMPANY LIMITED Toronto! oosoc-sooooooosoooooocoeecxHeooooeooecocxwecoeeooc SZEGÉNY GYERMEK A SZIGETEN Székrekedés ellen SZEDJEN PHILLIPS’ MILK OF ♦ I 1 I I !I MAGNESIA hashajtót. A Magnesia Tej többet használ önnek, mert több mint hashajtó. Nemcsak a székrekedést szünteti meg, de a gyomorégést is. 4 ounce 30 fi 12 ounce 60£ PHILLIPS’ MILK OF MAGNESIA ANTACID-LAXATIVE to HNTU rot children WnOtSUCH f 01M0WNUPS KtmK Will »113» USING ~)---­£== Ezt az elbeszélést Krúdy Gyula 1919-ben írta, amikor a Kun Béla-féle proletárdikta­túra legvéresebb napjait .élte. A főváros gyér-'' nekei éhezve és betegséggel küzdve vár­ták a hajnal pirkadását. Nemzeti érzésű társadalmi szervezetek titokban már tervez­ték a gyermekvonatokat Hollandiába, és Dániába s addig is József főhercegnek régi kastélyába vitték ki a gyermekeket. Krúdy jól ismerte ezt. a kastélyt, már 1885-ben kíváncsian kandikált be kapuján, mikor apjával az országos kiállításra jött és nem gondolta, hogy valaha ezekben a falusi szobákban fog lakni, ahol egykor az öreg hei-­­ceg nyaralt. Még megöregedve is hallotta az éj kísérteties óráiban a pengő sarkantyú* lépteket, régi magyar nádor-ispánok pattogó járás-kelését, régi írók sóhajtozásait. Krúdy Gyula tudta, hogy a Kun Béla-féle proletárdiktatúra rövid idő alatt össze fog omlani. Tréfásan meséli el a „Tegnapok köd­lovagjai” című munkájában, hogy az írók összejöveteléről Kun Béla páncélos autója szállította el a Rök Szilárd-utcai szerkesztő­ségbe, melyben állig felfegyverzett bőrkabá­tos terrorlegények ültek. Kiszálláskor félén­ken borra/valót nyomott kezébe a kézigráná­tos gépkocsivezetőnek, aki jobb mutatóujját hálásan sapkájához emelte. A szerkesztő­ségben magabiztosan mesélte kollégáinak: — Vége a kommunizmusnak, Kun Béla kézigránátos soff őr je elfogadta a borrava­lót. A jelen néha érdekesen kanyarodik vissza a múltba. Ezek a kis gyermekek a proletár­­diktatúra nyomorúsága után Hollandiában és Dániában találtak szerető vendégszülőkre. Most már 20 évesek voltak és szinte vala­mennyien resztvettek a szabadságharcban. Mikor novemberben menekülniük kellett a szovjet rabszolgaság és bérenceinek terror­ja elől — sokat a holland és dán vendégszü­lők örökbe fogadtak. Olyan boldog lett me­gint sok régi ház, mintha — Krúdy szerint — „megjöttek volna a fecskék.” Tehát tekintsünk ki Krúdy Gyulával mar­­jgitszigeti szobájának ablakán és nézzük meg a vidám, de a kommunista nyomorúságtói sápadt és vézna gyermekeket, amint játsza­nak a tavaszi napsugárral, ők a szabadság­­harc jövő reményei. A sziget közepén áll egy sárga, kopott varjúfészek, hideg és rozsdás udvarház, ame­lyet még manapság is kastélynak neveznek. Kastélyi nevét árván viseli, mint koldus a medáliát. A herceg egykori termeiben ko­rom lepi be a falakat, a szél bújósdit játszik, az ablakok és ajtók rég lekívánkoztak ebből a világból, az udvart benövi a gaz, az erkélyt megette a rozsda, éjjelente senki sem hall­gatja a fülemülét, mely tavaszonként az el­hagyott rom körül építi fészkét. Csendes, gondterhelt, bajjal, mindennapi élettel álmodó szegény emberek hallgatják a „kastélyban” a nagy fák melankolikus zúgá­sát, az esti szél ajtódörömbölését, a kályhák X-37? (a King & Yonge földalatti állomásnál.) A KEZELT VAGYON : $568,000.000 s I National Trust Company, 20 King St. East. Toronto 1 Mellékelve $ ........................................................................ I kérek számomra bankszámlát nyitni és takarékkönyvet, s valamint csekkönyvet küldeni. N Mr. I Name [] Mrs........................................................................ [] Miss Address ................................................................................. City or Town...................................................... N-47KM rimiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiifiiimmm.-. korgását, a kísértet lépteit, aki a rozsdás csigalépcsőn felcsoszog és benéz az ablakon. A szomorgók, maguknak élők, elbújt érzé­­sűek, a lemondok háza volt évekig az udvar­ház, az lakott benne, akinek máshol nem volt helye, magányos vándorlók, visszhangos, szomorú szobákban a maguk bánatával fog­­lalatoskodók, lábujjhegyen járt a méla csend, mint egy kolostor körül. Ezen a tavaszon kinyílt a pókhálós ablak az udvarházon, meghökkent a kapus, a var­­júkárogástól életunt kémény felfigyelt, a szomorkodásba belevénült nagy fák kibámul­tak odvas kérgükből, a vijjogó vércse riad­tan menekült, mintha anyavarjú üldözné a fészekrablás után, még tán a romfal is na­gyot nézett, pedig .sok mindent látott már ezer esztendő alatt:' nyulakat, rózsákat, har­cos apácákat, mogorva szerzeteseket. Víg gyermekcsapat özönlötte el az udvar­ház környékét. Minden nap újabb, bátrabb, hangosabb gyermekek nőttek ki itt a fűből,; a tavaszi eső nyomán, mint a réteken a vi­rágok, a fákon a csodálatos gyöngédségű le­velek, a leheletüdeségű orgonák. Valamely varázslat történt itt: a mesekönyv megele­venedett? A kacsalábon foi*gó vár, amely a rege kék s zöld ködében állott a gyermek képzeletében, megállóit: a farkasszakállú hídőr, aki fegyverével a szigetet őrizte, vég­leg befordult őrházikójába; a partokról és a messzi,ségekből látott szoknyás nagy fák, fénylő kertek felett borongó vén házak, visszhangos hajókürtök, városi lármát gur­­gulázva elnyelő romok, a mesékbe kanyargó, árnyékos sétautak, a fehér lovacskák, omni­buszok, hanyagul ásító pázsitok, fehér lócák és székek — megindultak. Szárnyaikat kiterjesztve repültek a vén fák, futott az unatkozó angolpark, bakkecs­ke módjára szökdécseltek a padok, döcögve jöttek a vén romok, gyilkosán siklottak a gyalogutak a pesti szegény gyermekek felé. A gyermek álmodozott valamely kedveset! éjszaka, amely után kinyújtotta a kezét. A ! lelenc, az árva, a pincelakó szegény, az iskola | porában elhervadt, külváros füstjében elsá- { padt gyennek a tündérkertben járt és reg­gelre megtalálta a kertet, nem osont tova, mire felébredt. A leányocskák körbeállnak és úgy énekel­nek, mintha virágok énekelnének a kertek­ben. A fiuk szétszaladtak, mint a tavaszi eső­víz. A szerzetesi csend, a lemondásos alkonyat, a keserűségbe és megvetésbe vonuló magá­nyosság elhallgatnak gonosz tücsökdalaikkal a régi udvarházban, amidőn a pázsiton egy sereg kislány cikkázik és csicsereg, mintha már megjöttek volna a fecskék. KRÚDY GYULA FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET! Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált I A HÁZSZENTELÉS EMLÉKEZTETŐ Sohasem hitte volna, hogy eljön az idő, mikor saját hazá, otthóna lesz. A világnak azon a ré­szén, ahonnan jött, valószínűleg nehéz volt jól fizetett állást kapnia. Ez volt az oka, hogy arra határozza el magát, hogy kivándorol Kanadába. Rövid idő alatt munkát talált. Keményen dolgozott, de megvolt a reménye az előléptetés­nek, a magasabb fizetésnek. Ahogy az évek múl­tak, nőtt a fizetése és Ön minden héten félretett valamit... És eljött az idő, mikor családja közepette ott várta a házszentelésre érkező vendégeket a vadonatúj otthon előtt. Milyen büszke érzés volt hallani, mikor a vendégek dicsérték a felesége főztjét, süte­ményeit. És akkor a szomszéd, a hannadik nemzedékből származó kanadai így köszöntötte fel :“A háziakra, arra törekedjünk, hogy mi­előbb visszaadhassuk ezt a vendégszeretetet !” CALYERT DISTILLERS LIMITED Amherstburg, Ontario 21-57 % HÁZ- ÉS ÜZLETTULAJDONOSOK FIGYELEM ! Ha a törvényesen előírt és minden házban kötelező TÜZOLTÓKÉSZÜLÉKRE van szüksége, hívja : YESTERGOM GYÖRGYÖT, aki azonnal szállítja készülékét, újratölti, beszereli. 43 Boyton Rd., Toronto Tel.: MA. 0678

Next

/
Thumbnails
Contents