Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-12-17 / 103. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer éve* múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből való.) ARA : 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. \ II. évfolyam, 103. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal 906 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 BESTRAND RUSSEL a közel 90 éves angol filozófus, akinek számos nézete súlyos szei­­lemharcokat váltott ki a világ tudósai és politikusai sorában, leve­let intézett az Egyesült Államok, Nagybritannia és a Szovjet kormá­nyaihoz, s a levél szövegét közzétette az angol New Statesman and Nation című világhirü folyóiratban. A levélben egyebek kö­zött ezeket írja : Azok az érdekek, melyek Amerika és a szovjet részéről egy­mással azonosak, sokkal fontosabbak, mint azok, amelyek egymás­sal ellentétesek. Ezek a főbb pontok a következők: 1. Az emberiség egészének fennmaradása. A nagyhatalmak közötti esetleges háború az egész emberiséget fenyegeti már ma is. Ha pedig felelőtlen kishataimak kerülnek nukleáris harceszközök birtokába, egyetlen ilyen felelőtlen vezető előidézheti a világ pusz­tulását. Hozzá nem értő, tudatlan militaristák talán azt képzelik bármelyik oldalon, hogy valamilyen kierőszakolt győzelemmel hozza majd meg a békét. De a józan tudósok és szakemberek tud­ják, hogy egy világháború egyik félnek sem hozhat győzelmet, ha­nem biztos megsemmisülést mindkettő számára. 2. A világuralom vágya minden időben létezett, de az ilyen törekvések minden időben bukásra vezettek. Ez volt a spanyol ki­rályság sorsa, a hódításra törekvő francia királyság vége, s ebben az évszázadban ez volt Hitler fátuma is. De nemcsak fizikai, hanem szellemi világuralom sem valósult meg soha. S ha az amerikai Füg­getlenségi Nyilatkozatot, s a kommunisták manifesztumát esetleg éppolyan szellemi krédónak tekintjük is, mint a keresztény hit, vagy az iziám, vagy a buddhizmus aiapelveit is, — akkor sem lehet arra számítani, hogy ezek a szellemáramlatok, akár tisztán lelki téren is világuralomra tehetnek szert. 3. Háború nyomán csak nemzetközi anarchia keletkezhet, amely nem lehet érdeke egyik félnek sem. Eredetileg csak Amerikának voltak atomfegyverei. Utóbb Amerikának és Oroszországnak. Ma Amerikának, Nagybritanniának és Oroszországnak. Nyilvánvaló, hogy lesz Németországnak, Franciaországnak is, s végül mindenki­nek. Például az Egyiptom és Izrael közötti, ma még helyi jellegű súrlódás is vezethet ennélfogva atomháborúba, s ezért az emberi­ség elpusztulására. Gondoljunk csak arra, hogy vájjon Hitler nem használta volna-e az atombombát skrupuius nélkül, ha annak bir­tokában lett volna? Ezen meggondolások alapján egy Amerika és Oroszország közötti megállapodással meg kell szüntetni a nukleáris fegyverek szétosztását. Ha ebben a kérdésben a két nagyhatalom közösen dolgozik, akkor ott másnak szava nem lehet. 4. Mindkét nagyhatalom egész jövedelmének legnagyobb­­részét arra költi, hogy előkészüljön a világháborúra, mert a háború egyetlen akadálya: mindenkinek a haláltól való félelme. Ezt az egész kiadást meg lehetne takarítani. 5. Szellemi téren is csak arra vezethet az uralomért való versen­gés, hogy fokozatosan az egész világon minden olyan gondolatot és alkotó munkát ki fognak irtani, amely nem a háború célját szol­gálja. 6. Az egész világ ifjúsága meg van győződve arról, hogy az egymás leigázására való törekvés ostoba és hiábavaló. Félelem­mel nem lehet generációkat nevelni. Nem kényszerítheti egyik fél sem a másikat arra, hogy a másik fél hitét vallja. E helyett mind­egyik fél ragaszkodjék saját életformájához, de ne igyekezzék sem hódítani, sem téríteni. / Senki sem tagadhatja, hogy Bertrand Russel jóindulatú, ide­alista filozófus. Csak egy borzalmas tévedés van a szavaiban. Az hiszi, hogy az úgynevezett kommunista gondolatok az ottlakó em­berek saját gondolatai. Ez nem igaz. Csak kisszámú diktátor érde­kében áll fenn a kommunista krédó. Ezért rossz, s ezért kell kiirtani. Még akkor is, ha ez rengeteg áldozattal, rengeteg veszéllyé jár. uiiicrjniiMiiii!iL^jiimiiiiiiii2aiiiimiiiiimiiiimiiiiiatjiiiiiiiiiiiiii^jiiiimi RULE BRITANNIA Lehet, hogy az amerikai és orosz tudomány versenyében vé­gül is Nagybritannia fog győzni. Nem kesébbről van szó, mint arról, hogy az angolok egyszerű módszert dolgoztak ki, amellyel közvetlenül a tenger vízéből képesek korlátlan energiát termelni. MacMillan miniszterelnök legutóbbi parlamenti beszédében azt je­lentette be, hogy a brit kutatók olyan erőforrást fedeztek fel, amely eddig teljesen ismeretlen volt a világon, s amelynek alapanyagát a tengerből lehet meríteni. Hozzátette, hogy közelebbi részleteket azért nem közölhetnek, mert az USA kormánnyal való megbeszélés értelmében minden adatot teljes titokban kell tartani. A felfedezésről a Nobel-díjas Harold C. Urey, chicagói egye­temi tanár kijelentette, hogy annak fontossága messze meghaladja az ür-gömb jelentőségét. A felfedezés legalább annyira jelentős, mint az első atom-robbantás. Évtizedek óta kísérleteznek a tudósok olyan hajtóanyaggal, amelynek energiája 30-szor felülmúlja a kő­olaj erejét. Ehelyett most olyan folyadékot fedeztek fel, amely a subatomikus erőket közvetlenül alakítja át géphajtásra alkalmas módon. A folyadék valószínűleg az úgynevezett nehéz hidrogénnal van kapcsolatban, s ez az alapanyag sokmillió évre kimeríthetelen tömegben áll az emberiség rendelkezésére. A tudomány exakt világa és a fantázia csapongásai napjaink­ban gyakran egymásba folynak össze. Még nemrégen költői áb­rándképnek éreztük volna azt, hogy az angolok a tenger iránti KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT HÁROMSZOR MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Torontó, 1937 december 17-, kedd. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 Az egyesüli AFL—CIO szakszervezetek a most "folyó Atlantic City­­beli tárgyalásokon elutasítot­ták a gyáriparosok azon ké­relmét, hogy egyelőre füg­gesszék fel béremelési köve­teléseiket, s vállaljanak hosz­­szabb munkaórákat önként. A, szakszervezeti vezetők egyhangúlag oly értelmű nyilatkozatot tettek, hogy „minden erejükkel együtt­működnek a honvédelem ér­delvében, de nem vállalták azt, hogy 19ő8-ban nem lép­nek fel további munkabérkö­vetelésekkel. Ellenkezőleg. Mr. Reuther, az autóipari munkások szakszervezeti fő­nöke, aki részletesen anali­zálta az amerikai ipar hely­zetét, s megállapította, hogy az ipar nehézségekkel küzd, annak a véleményének adott kifejezést, hogy a vállalatok még mindig túlsók profitot vesznek be a bruttó bevéte­lekből, s hogy ehelyett a mun­kásoknak kellene többet fi­zetniük. Reuther kijelenté­seit Mr. George Meany, az óriásszakszervezet elnöke is alátámasztotta a következő szavakkal : A most következő időszak­ban magasabb munkabért fo­gunk követelni, hogy ezzel az alkalmazottak vásárlóerejét fokozzuk, amire nemzeti nö­vekedésünk során szüksé­günk van. Az amerikai mun­kásság feltétlenül együttmű­ködik a honvédelmi iparok fejlesztése terén, de nem lát okot arra, hogy belemenjen egy általános munka bérkor­lát ozásba, vagy hogy a mun­kahetet • általánosságban — meghosszabbítsa.” A szakszervezetek és a gyárosok között egyelőre áll a harc. Nagyloronto szociális tanácsa a váróban és környékén ösz­­szeírja a bevándorlókat ab­ból a célból, hogy megfelelő elhelyezkedést és lakást biz­tosítson mindenki számára. A bizottság elnöke James W. Wakelin lesz, aki a torontói Kereskedelmi Kamara veze­tője. A bizottság mindenek­előtt meg fogja állapítani hogy az egyes nemzetiségek­ből, vallásfelekezetekből és foglalkozási ágakból hány újonnan bevándorló van s az eredményről .értesíteni fogja azokat a kormányszerveket és más érdekelt szerveket, amelyeknek munkaerőre van szükségük, illetve a beván­dorlók elhelyezésére hatáskö­rük van. Ugyancsak első­rendű angol nyelvtanfolya­mokat is fognak szervezni az újonnan jöttek számára. A j bizottság megállapította, j hogy a bevándorló családfők! száma az utóbbi időkben j csökkent, azonban igen sokan hozatják magúk után felesé­güket és hozzátartozóikat, úgy, hogy a szociális problé­mák nem csökkennek. A szak­értők szerint még mindig a lakáskérdés okozza a legtöbb gondot s ez kívánja a legtöbb beavatkozást. Az újonnan érkező bevándorlókat a /asútnál, illetve a hajóállo­­náson mindenkor várják a ■zociális szervek. A Keletnémetor­szágból nyugatra menekültek ellen súlyos intézkedést .jelen­tett be a keletnémet báb-kor­mány hírhedt igazságügymi­niszternője. Hilde Benjamin, akit a közszájon „Vörös Hil­da” néven neveznek, s a tör­ténelem hírhedt véreskezű szadista női közé sorolnak. Vörös Hilda közlései szerint még ma is naponta mintegy 800 menekült hagyja el a ke­letnémet „vnunkásparadicso­­mot” és menekül át a szabad nyugati zónákba. Mrs. Ben­jamin ezt a menekülési moz­galmat úgy magyarázta hogy a NATO hatalmak meg­bízottai ilyen módon kísérlik meg, hogy Keletnémetország munkaerejét munkáscsábítás útján csökkentsék. A leg­újabb véres rend szerint a menekülőkre minimum há­romévi börtön, visszaesés esetében pedig halálos bünte­tés vár.--------------o--------------­Az orosz propa­ganda elvek hatásáról azt mondhatjuk, hogy a Nyugat ezúttal nem vette be ostobán a csalétket. Az amerikai küliigyminiszté­­riuni illetékes tényezői a le­velek közzététele után nyom­ban megállapították, hogy a Bulganin-episztolák keltezése s azoknak a hangja nem hagy kétséget az iránt, hogy egyszerűen a NATO konfe­rencia elleni elővágásról van sző. Még dr. Smith kanadai külügyminiszter is, akinek Kanada állítólagos közvetítő feladatairól mondott szavai annyira megdöbbentettek bennünket, csupán azt az óvatos kijelentést tette, hogy bár az oroszokkal való tár­gyalásoktól, éppen a levelek után, semmit sem lehet várni, annak sincs értelme, hogy eleve minden közvetlen meg­beszélésnek még a gondolatát is elutasítsuk. Lehet, hogy Mr. Leslie Pearson jár a he­lyes úton, mikor nagyhangú államfői konferenciák helyett diplomáciai érintkezés felvé­telét javasolja. Az indonéziai Martában a holland-ellenes mozgalom már átterjedt az ott élő ame­rikaiakra is. A mintegy 100 főnyi első holland menekülő csoporttal együtt Szingapúr­ba érkezett néhány amerikai család is, akik elmondták, hogy a szélső nacionalisták miatt veszélyben érzik ma­gukat és vagyontárgyaikat. Érdekes, hogy az indonéziai bri(tt állampolgárok, illetve az ott működő nagyarányú brit vállalatok eddig semmi­féle rossz bánásmódban nem részesültek, sőt az indonéz kormány legújabban új ked­vezményeket adott az ott fennálló angol olajtársasá­goknak. Subidjó információs miniszter a holland kivételéve miniszter szerint a hollandok kivételével senkivel szemben sem fognak kisajátítani, vagy hasonló intézkedéseket tenni. A NEW-YORKI FÖLD­ALATTI IGUGATrSÁGA nem hajlandó tárgyalni a sztrájkotokkal, mert azokat illegálisnak tartja. Intézke­dés történt, hogy az érintett vonalakon közlekedő vonato­kon más szakszervezetekhez tartozó vezetők dolgozzanak. A newyorki polgármester és New York Állam kormány­zója megbeszéléseket folytat­tak ebben az ügyben, majd azt határozták el, hogy köz­vetlenül nem avatkoznak be, azonban az utazóközönség se­gítségére lesznek. Máris több új, ideiglenes autóbuszvona­lat vezettek be. A közlekedés még messze van a normális­tól, maga a földalatti is alig több mint' feleannyi jegyet adott el, mint rendesen. A 'egnagyobb kár a karácsonyi vásárra felkészült nagy áru­házakat érte. évezredes szenvedélyüket, a "Rule Britannia the Waves" magasz­tosnak hangzó érzelmeit a laboratóriumok precíz légkörébe ültet­hessék át. Úgy látszik, ma már ez nem ábránd. A tengert imádó an­golok ismét a tenger segítségével törekszenek az. elavult világ­uralom helyett az emberi lelkek vezetésére. SZÖRNYŰ FÖLDRENGÉS IRÁNBAN Északnyugat-lrán hófedte fennsíkjait a történelem egyik leg­erősebb földrengése rázta meg. A halottak és sebesültek száma többezerre tehető. Kurdisztán, Hamadán és Kermanshah tartomá­nyokat úgyszólván a földdel tette egyenlővé a kétperces rengés, amelynek hullámai mélyen benyúltak a szovjet, Törökország és Görögország területére is. A károkról még nem állnak részletes je­lentések rendelkezésre. _ Karácsonyi ünnepi számunk december 21-én jelenik meg. Különösen gazdag lesz a magyar irodalom örökértékü kincseivel. Petőfinek egy alig ismert karácso­nyi verset közöljük, melyben a nagy költő látnoki szemeivel meg­álmodta az emigráció mai szétszakítottságának fájdalmas sorsát. Semutatjuk továbbá Móra Ferencnek saját gyermekkorából írt ka­rácsonyi történetét. Az ünnepek miatt december 24-én és 26-án kedden és csütörtökön nem jelenünk meg, következő számunk de­cember 28-án, szombaton jelenik meg. Mint már előző számainkban is közöltük, hirdetéseket a kará­csonyi számunka december 19-ig (bezárólag) veszünk fel. Az időjárás szabályozása ugyancsak egyike azoknak a tevékenységeknek, amelyek rombolás­­ra és építésre egyformán fel lehet használni. Amióta 1945-ben az also atombomba felrobbant, tudósok, regényírók és politikusok rengeteget írtak arról, hogy ezzel az újfajta, csaknem korlátlan anergiával kellemesen lakhatóvá lehetne tenni a Föld legnagyobb részét, szabályozni lehetne az évszakokat, sőt tetszés szerint át le­hetne alakítani az egész időjárást. A későbbi kísérletek kissé kijó­zanították a szakembereket, mert csakhamar kiderült, hogy egyetlen nyári zivatar több energiát szabadít fel, mint 50 atombomba, ho­lott a Föld felülete mindennap 10—15.000 zivatar és vihar száguld végig itt, vagy ott. A meteorológusok ezért azok felé a tényezők felé fordulnak, amelyek az időjárási változásokat előidézik. Mint­hogy az egész időjárás lényegében nem egyéb, mint a Földet kö­rülvevő, vízpárával telített levegőréteg hullámzása, ezért az idő­járást elsősorban a légkör felső határán, mesterséges szélviharok előidézése útján lehet befolyásolni. Egyik hasonló ötlet szerint a iégtenger felső határán elhelyezett forgó tükrökkel lehetne a Nap melegét a föld egyes pontjaira irányítani. Ilyen célokra egy meg­felelő nagyságú ürgömb alkalmas lehet. Amerikai szakértők attól félnek, hogy a szovjet újabb sputni­­kok segítségével mepróbálja Északoroszország kiimáját enyhíteni, illetve méginkább azt elérni, hogy az amerikai kontinens klímája zordabbra forduljon. Minthogy az adatok szerint ezen a téren a szovjet még nem tett számottevő kísérleteket, az amerikai kutatók efelé a probléma felé fordulnak. Az USA légi haderejének parancs­noka kisebbszámú tudósból álló külön csoportott alakított, amely­nek feladata: az időjárás szabályozása, békés és katonai célok ér­dekében. Ennek a csoportnak a feladatkörébe tartozik az is, hogy az USA bocsássa fel az első űrben keringő megfigyelő állomását, amelyen keresztül figyelemmel lehetne kísérni minden földi ese­ményt. Space Journal címen új folyóirat indult az Egyesült Államok­ban, amelynek anyaga felölel minden, az űrhajózásra vonatkozó eseményt és gondolatot. A folyóirat két főszerkesztője Hermann Oberth és Von Braun, a két világhírű német származású amerikai tudós, akik még a háború alatt, a V—1 és V—2-t gyártó Peenemün­­dei üzemben szerezték szaktudásukat. Hermann Oberth, aki dús fantáziával ecseteli azokat a lehetőségeket, amelyeket nagyobbmé­­retű űrhajók magukban rejtenek, s azokat a hallatlan változásokat, amelyeket az űrhajózás az emberiség mindennapi életébe és gon­dolkozásmódjába be kell, hogy hozzon, — azt állítja, hogy a sza­­tellitákról tükrök segítségével befolyásolni lehet a föld klímáját, meg lehet bénítani városok életét és televízión közvetített jelen­tésekkel ellenőrizni lehet úgyszólván minden tevékenységet. Az amerikai közvélemény nyomására minden üzem és gyár, minden laboratórium és egyetem, ahol az űrhajózásról szó van, megsokszorozta működését. Az eredmény nem maradhat el. * I Kairó. Kiszélesítik és ha­józásra alkalmasabbá teszik a Szuez-csatornát. A Szuez Csatorna Társaság megbízá­sából Maehmud Junis, a tár­végett. Hollandi tárgyalásai­nak befejezése után az F°'ve­ri ült Államokba repül, ahol a szükséges gépeket fogja megrendelni. saság egyik vezetőségi tagja Hollandiába utazott, liogy hol­landi cégekkel tárgyalásokat folytasson a szélesítési és I kotró munkálatok átvétele MACMILLAN máris visszautasította az orosz 'figyelmeztető leveleket''. A Bulganin-levél egyik legfőbb ki­jelentése ugyanis éppen az volt, hogy a napi huszonnégyórás északi-tengeri felderítő-repü lé­sek, melyeknek során a brit gé­pek hidrogénbombákat is szállí­tanak, s azzal a támadást csírájá­ban képesek megsemmisíteni, — nem szolgálnak a nemzetközi béke ügyének. Ezt a szakaszt a brit miniszterelnök felolvasta a parlamentben, s hozzátette, hogy ezekután legfeljebb fokozni fog­ják a nukleáris bombákkal fel­szerelt brit járőr-gépek tevékeny­­séaét. de nem beszüntetni. EISENHOWER ELUTAZOTT A NATO-ÜLÉSRE Az elnök babonás emberek számára oly félelmetes péntek, tizenharmadika, Luca-napját választotta a Párizsba való repülésre. A nyugati országok miniszterelnökei és külügyminiszterei már na­pok óta gyülekeznek Párizsba, s az előzetes megbeszélések már hetek óta folynak. Eisenhowert Dulles külügyminiszter kíséri útján. A nemzetközi sajtó bizonyos szkepszissel tekint a világjelentőségű konferencia elé, főleg azért, mert a gyűlés három napja tulajdon­képen még arra sem elég, hogy a megbeszélni valók tárgysorozatát összeállítsák. Különösen Franciaország az, amely az eredeti tervek­től eltérően^ aktív részvétele egyik feltételeként szabta meg, hogy az angolszász országok szüntessék be tuniszi fegyverszállításaikat és csatlakozzanak a francia állásponthoz Algir kérdésében. A NATO-konferencia világjelentőségű feladatai mellett az algiri kér­dés eltörpül. Ugyanígy nem lehet helye Párizsban olyan témáknak sem, mint a ciprusi ügy, a spanyol-marokkói probléma és így to-I ' vább. A NATO-konferencia alkalmából semmiféle felvonulás, tün­tetés, vagy ünneplés sem lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents