Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-12-14 / 102. szám

I KANADAI MAGYARSÁG VII. 102. szám. 1957 dec. 14. KANADAI Kanadai Notesz NEHÉZSÉGEK AZ ADÓ BEVÉTELE KÖRÜL 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk) Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Tuesday, Thursday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Amerikai posta NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐTT A washingtoni népszámláló hivatal (U. S. Census Bureau) megkezdte előkészületeit a 18-ik országos népszámlálás megejté­­séhez. Még ebben az évben határoznak affellett, hogy milyen kér­déseket foglaljanak a kérdőívekbe, amelyekkel a biztosok Amerika minden lakosát felkeresik 1960-ban. A népszámlálás intézménye eleinte sehol a világon és így Amerikában sem volt népszerű. A nép azt hitte, hogy a hatóságok azt szeretnék megállapítani, mennyi katonaságot lehet toborozni, mennyi adót lehet kivetni a szegény emberekre. Az amerikai füg­getlenség kivívása óta azonban megváltozott a felfogás nálunk. Az amerikai alkotmány maga rendeli el, hogy tízévenként országos népszámlálás tartandó. Az első census 1790-ben folyt le Ameriká­ban, 1960-ban lesz tehát a 18-ik népszámlálás. Egyik évtizedről a másikra több és több adatot gyűjtenek össze a népszámlálás kiter­­vezői. 1810-ben terjeszkedtek ki először az ipari adatokra, 1820- ban tettek először különbséget a bennszülött és a bevándorló sta­tisztikája között. 1850-ben vették fel a társadalmi viszonyokra jo­­natkozó kérdéseket. Az óriási munkának, ami ezzel kapcsolatos, sokkal több hasz­na van, mint az, hogy meg tudjuk állapítani, mennyien vagyunk. A korosztályok szerinti beosztás alapján például, a hatóságok fel­készülhetnek a tanuló ifjúság oktatására. A korra, születésekre, el­halálozásokra, alkalmaztatásra és lakásviszonyokra vonatkozó kér­dések alapján, a kormány előkészületeket és megfelelő intézkedé­seket rendelhet el, a lakosság érdekében. De az üzleti világ, ipari, kereskedelmi, társadalmi és gazdasági intézmények terveinek ki­dolgozásában is szükség van a tömeg-adatokra. Természetes azonban, hogy a kérdőivek kibővítésének hatá­rai vannak. Tény az, hogy egyes érdekkörök között versengés in­dult meg, hogy melyik szakmát illető adatok gyűjtését bővítsék ki. Újabban olyan irányzat alakult ki, hogy a bevándorlókra és gyermekeikre vonatkozó különleges kérdések beiktatását mellőz­zék. Pedig 34 millióra rúg azoknak a száma, akik külföldön születtek vagy bevándorlók gyermekei. A nemzetiségi kvótákat a kongresz­­szus annak idején az egyes külföldi országokban született lakosok arányában állapította meg. Minden magyarszületésü amerikainak tehát, aki rokonait vagy barátait egyszer Amerikába szeretné ho­zatni, fontos érdeke, hogy a magyarszületésü amerikaiak száma ma­gas legyen. Mindenkinek érdeke, hogy születésének helyét, anya­nyelvét, mint magyart tüntesse fel. Az anyanyelv kérdését 1950- ben kihagyták a kérdőivekből és össze kell fognunk, hogy 1960- ban ezt a kérdést újra beállítsák a kérdőívekbe. A születési hely ugyanis nem felel meg az anyanyelvnek, a legtöbb magyar-ameri­kai esetében. Ciprus sorsa felől folyik a vita az Egyesült Nemzetek közgyűlésén. A résztvevő valamennyi ország megegyezett abban, hogy ezt a kérdést csak egyességi alapon lehet megoldani, s ez volt a véleménye a közvetlenül érdekelt Nagybi­­tanniának és Görögországnak is. Tekintettel a küszöbön álló NAIO közgyűlésre, mindkét fél óvakodott attól, hogy a másikkal szemben komoly vádakat hangoztasson. A görög kiküldött mindössze arra szorítkozott, hogy az UNO-tól annak a kimondását kérje, hogy Ciprus népe előbb-utóbb önrendelkezési jogot kapjon. A brit de­legátus azt fejtette ki, hogy a ciprusi török kisebbség nélkül a szi­get önrendelkezési jogait szabályozni nem lehet, s hogy Ciprus különleges stratégiai helyzete miatt arról sem lehet szó, hogy Nagy­­britannia feladja ottani katonai támaszpontjait. Végül is abban egyeztek meg, hogy úgy Nagybritannia, mint Görögország el fogják fogadni a ciprusi nép kívánságait, ahogyan azok egy ké­sőbbi időpontban megtartandó, s közelebbről nem szabályozott népszavazáson kifejezésre fognak jutni. Ciprus szigetén egyéb­ként kisebbarányú tüntetések törtek ki, s a brit katonaság több esetben kénytelen volt könnygázbombákkal szétoszlatni a harcias fiatalságot. mmmmzz ym msem®. x«k mm ysm. >m: üsk< >»:< :me Karácsonyi számunk az idén a szokottnál nagyobb összevont példánnyal fog bekopog­tatni kedves olvasóinknál. Felhívjuk a magyarság figyelmét arra, hogy a karácsonyi és újévi üdvözlőkártyák helyett lapunkban te­gyen közzé ünnepi hirdetést, mellyel sok munkát takarít meg, sok sértődést kerül el és az ünnepi üdvözlet gondját lényegesen ol­csóbban oldja meg. Karácsonyi számunkat december 17-én zárjuk, s hirdetéseket legkésőbb december 18-án reggel vesz át kiadóhi­vatalunk. Amidőn a kanadai Konföderáció Apjai, ahogy megalapítóit nevezték, meghozták a British North America Act-ot, vagyis az al­­kotmánytörv.ényt, nem sejtették, milyen fe­lelősség nehezedik Imajd egykor az egyes tartományokra. Ki láthatta előre annakidején azt a hatal­mas útépítési programot, amelynek megvaló­sításába belekezdtek ? (Egyedül Ontario pl. évente fele akkora összeget fordít útépítésre mint a központi kormány egész költségve­tése 1938-ban). Ki számolhatott volna a mai szociális, ház- ,és lakásépítési, nyugdíj, társa­dalombiztosítás, munkanélküli segély és más hasonló célokra fordított hatalmas össze­gekkel, amelyek ma a tartományok költség­­vetését terhelik ? Vagy az áramszolgáltatás mai mértéke, amely száz milliónyi összegeket emészt fel a tartományi költségvetésből ? Ugyanakkor ki láthatta volna előre a világ két legvéresebb háborúját, amelyek sok billió dollárjába kerültek a központi kor­mánynak ? Avagy gondolhatott volna-e va­laki akkoriban arra, hogy maga az ottawai kormány vezet majd be messzeágazó szo­ciális törvényi!ozást, amely a központba be­fizetett adók többszáz millió dollárját emészti meg évente ? De még ha el is tekintünk e nagyarányú kötelezettségektől, tagadhatatlan, hogy a tartományok számára kevés szabad tér ma­radt az adógyüjtés terén. A második világ­háború elején például a központi kormány „ideiglenesen” olyan adóügyekbe avatkozott bele, amelyek az alkotmány szerint a tarto­mányok jogkörébe tartoztak : a háborús költségvetések oly hatalmas összegekre rúg­tak, hogy fedezésükre, valamint a háború utáni helyreállítási és szociális költségekre való tekintettel a központi kormány tovább­ra is fenttartotta magának a szerzett jogo­kat. Helyettük „bér” fizetést ajánlott fel a tartományoknak adóügyi jogaik csorbításá­nak kárpótlásaként. A gazdagabb tartomá­nyok azonban azt állítják, hogy e bér keve­sebbet tett ki, mint amennyit a központi kormány beavatkozása nélkül adóbevételben bevettek volna. Ugyanakkor a tartományok nehezen tud­nak megküzdeni állandóan növekvő terheik­kel. A háború óta számos megbeszélés folyt le Ottawa és a tartományok között e kérdésben és bár egyes vonatkozásokban javítások és változtatások történtek, az alapvető kérdés megoldatlan 'maradt. A Konzervatív Párt az uralmon volt liberálisokat okolta a megbe­szélések kudarcáért és a választási hadjárat alatt az ígérte, hogy győzelme esetén azon­nal összehív egy központi és tartományi kor­mányok között tartandó konferenciát az adó­ügyek megbeszélésére. November végén ez meg is történt. A tartományok, a munkásmegbizottaknak a munkabértnegállapítási tárgyalásoknál kö­vetett taktikájához hasonlóan többet kértek, mint amennyit valóságban kapni akarnak. Együttvéve 1.5 billióval több juttatást kér­tek éspedig vagy az Ottawa által fizetett „bér” emelése, vagy pedig a központi kor­mány által felvett adójövedelmek visszaadá­sa, vagy legalább megosztás formájában. Ilyen adók közé tartoznak a személyi jöve­delmi adó, a vállalati és örökösödési adó. Diefenbaker miniszterelnök barátságosan és figyelmesen meghallgatta a tartományok képviselőit, de nem mutatott túlságos lelke­sedést az igényekkel szemben. A tartományi miniszterelnökök 32.500.000 dollárral többet kaptak az idei költségvetési évre. Ebből 23 millió a gazdasági válsággal küzdő Atlanti Tartományoknak jutott, 9.5 millió pedig a többi tartományok között került elosztásra munkanélküli segély céljaira. Ezenkívül a központi kormány ígéretet tett, hogy meggyorsítja a tartományi beteg­­biztosítás céljaira kifizetendő összegek fo­lyósítását. A tartományoknak most együttesen 632 millió dollárnyi adó-bér összeghez van joguk, amely összeg a személyi jövedelmi adó 10 százalékából, a vállalati adó 9 százalékából és az örökösödési adó 50 százalékából tevődik össze. Három tartomány azt kérte, hogy ezen felül, összesen 400 millió $-ral többet kapjanak, mint eddig. A valószínű megoldás előreláthatólag a kettő közötti kompromisz­­szulmra fog vezetni, amelynek értelmében a központi kormány mintegy 200 millió dollár­ral többet fizet mint a múltban. Ennek meg­felelően az Ottawa által kifizetett összeg mintegy 823 millióra emelkednék. Mit jelent mindez az átlagos adófizető számára ? A tartományok azt állítják, hogy ha nem kapnak többet Ottawából, kénytele­nek lesznek bizonyos adókat, valószínűleg a forgalmi adót, emelni, vagy bevezetni. (Egyes tartományokban már van forgalmi adó, másokban nincsen.) Viszont, ha Ottawa többet kénytelen fizetni a tartományoknak, úgy igen kevés kilátás van arra, hogy a kor­mány végrehajtsa a federális adó csökken­tésére tett választási ígéretét. Több pénzt ugyanis nem tud előteremteni. Áll a harc Indonéziában Az indonéziai kormány honvédelmi minisztere elrendelte va­lamennyi holland tulajdonban lévő ültetvény és iparvállalat állami igazgatás alá vételét. Még nem tudni, hogy a kormány államosítani is akarja-e ezeket a vállalatokat, vagy csak az organizált munkáscso­portok által való erőszakos átvétel és rablás ellen akarja-e őket az átmeneti időre biztosítani. A holland kormány ellenintézkedések­kel válaszolt, bezáratta az Indonéziában működő bankokat és zá­rolta az indonéziai számlákat. Az ott élő mintegy 50.000 hollandi elkészült arra, hogy elhagyja Indonézia területét. A kár óriási. Azok a munkáscsoportok, amelyek a nagy holland vállalatokat át­vették, természetesen nem indonéz nacionalista, hanem kommunista érdekeket követnek, míg a józan munkáscsoportok egyáltalán nem vesznek részt az áldatlan, zavartkeltő mozgalomban. Tapasztalatból tudjuk, hogy az egyszer állami kezelés alá vett magánvállaltokat többé rendesen igazgatni nem lehet. Indonézia minden valószínűség szerint borzalmas hibát követ el a saját függetlensége ellen, amelynek az árát nem a kommunista jellegű munkásszervezetek, hanem a szigetvilág 80 millió más lakosa fogja megfizetni. •iiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiii A magyar szabad­ságharcról beadott UNO jelentés eredeti tanúkihallgatási jegyző­könyvei a ténymegállapítással megbízott öthatalmi bizottság dán tagjánál fekszenek el. A ki­hallgatott magyar tanuk egy ré­sze kikötötte vallomása előtt, hogy nevüket nyilvánosságra hozni nem szabad, mert a bolse­visták minden bizonnyal otthon­maradt hozzátartozóikon állná­nak bosszút a való tények lelep­lezéséért. A dán kiküldött, Mr. Bang-Jensen még Hammerskjöld főtitkár felhívására sem volt haj­landó a tanuk neveit kiadni. A főtitkár ezért felfüggesztette a dán kiküldött megbízását. Hozzá kell tennünk, hogy a tanuk nevei az öthatalmi nyomozóbizottság minden tagja előtt ismeretesek, s Bang-Jensen mindössze az ellen tiltakozott, hogy az UNO-sajtó, iHetve az UNO titoktartásra nem kötelezett tisztviselői elé kerül­jenek ezek a nevek. Köszönjük Mr. Bang-Jensen­­nek, hogy ebben a kérdésben az emberileg egyedül helyes állás­pontot foglalta el. Akár megma­rad az UNO tisztviselői karában, akár nem, mindenkor az eskü szentségéhez hű, megbízható fér­­fi mintaképe lesz a világ előtt. ■.■.■.V.V.V.V.V.VV.VZ.’.V LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával 2 EWART AVE. RO. 7-8115 Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk A bíróság megvetése műszóval jelöli meg az angol és kanadai jog mindazokat a cselek­ményeket, amelyeknek elkövetői nem hajtják végre a bírói intéz­kedéseket, illetve vétenek a bírói tekintély sérthetetlensége ellen. Ezen törvény alapján ítélte el az ottawai Legfelsőbb Bíróság 2000 dollár pénzbüntetésre Lewis Duncan torontoi ügyvédet, mert no­vember 18-án egy hagyatéki ügy tárgyalásán kijelentette, hogy a tanács elnöke nem alkalmas arra, hogy a kérdéses ügyben ítélkez­zék. A bíróság a tárgyaláson megkérdezte az" ügyvédet, miért tett elfogultsági kifogást a tanácselnök ellen, de az ügyvéd sem a ha­gyatéki tárgyaláson, sem a most ellene folyó bűnvádi eljárás so­rán nem volt hajlandó indítványát megindokolni. Az ügynek az ad különös érdekességet, hogy a Legfelsőbb Bíróság 87 éves működése óta hasonló eset soha nem fordult elő. Az embernek az a benyo­mása, hogy Mr. Lewis Duncan, aki 67 éves, csaknem 50 éve prak­tizál, s úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen magas színvonalon áll. inkább makacsságból, mint józan indokok alapján ragaszkodik kü­lönös álláspontjához, amelyet mindmáig nem indokolt meg köze­lebbről. A bíróság a büntetésen felül arra kötelezte Mr. Duncant, hogy személyesen kérjen bocsánatot a megsértett bírótól. NYOMDAVÁLLALATUNK % MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogv tápunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, -öpiratok, könyvek é« újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovercourt Road Telefon I F K-09T Tulajdonos : LELESZY GYÖRGY ’Z.V.V.V.'.VAV.V.V.V.V.V MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1957. december 12-től szerdáig, december 18-ig bezárólag DIE HIMMEL IST NIE AUSVERKAUFT Mai fiatalok álmai, reményei, duzzadó életereje és kedve, melyeket napjaink > nehéz, küzdelmes léte sem tud megtörni — Vidám versenyfutás a szerelem, szerencse és karrier kedvéért Berlin és Róma között —- Lendületes, szórakoz­tató zenés film Főszereplők: IRENE GALTER, HARDY KRUEGER, PEER SCHMIDT, FITA BENKHOFF, VICTOR DE KOWA és sokan mások DIE FOERSTERBUBEN Ragyogó szinesfilm — Csodás alpesi tájak — Romantika és humor — Lát­ványos jelenetek és kedves dallamok — Érdekfeszítő élmény és remek szó­kozás ► Főszereplők: PAUL HOERBIGER, EVA PROBST, ERICH AUER, HERTA STAAL, i OSKAR SIMA és sokan mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól folyt. ^Szombaton d. u. 1.30-kor, továbbá zárt előadások duplaműsorraf 5 és 9.30-kor MELODY THEATRE MONTREAL ►SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050' Péntektől, 1957. december 13-tól csütörtökig, december 19-ig bezárólag DAS SINGENDE HOTEL * Minden egy kalap alatt: Szerelem— Humor — Vidám bonyodalmak — Festői téli tájképek — Látványos revü- és táncjelenetek — Ének — Muzsika ^ — Kitűnő slágerek , Főszereplők: HANS SOEHNKER, URSULA JUSTIN, RITA PAUL, BULLY BUHLAN, RUDOLF PLATTE és sokan mások DER OBERSTEIGER Bidermeier romantika — Salzkammergut szépséges tájai, vidám, kedélyes ' hangulata — Remek humor — Látványos jelenetek — Carl Zeller bájos, vérpezsdítő dallamai — Kitűnő szórakozás Főszereplők: WALTRAUT HAAS, GRETHE WEISER, JOSEFIN KIPPER, HANS HOLT, WOLF ALBACH-RETTY, OSKAR SIMA és sokan mások ► VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt.4 YORK THEATRE HAMILTON ’164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921' Csak 3 napig: 1957. december 16, 17 és 18-ikán, hétfőn, kedden és szerdán4 CLIVIA Nico Dostal híres operettje nyomán készült látványos zenés revűfilm — Sze­melem — Humor — Pazar kiállítás — Exotikus tájak — Remek dallamok, ének­és táncszámok Főszereplők: CLAUDE FARELL, PETER PASETTI, HERTHA STAAL, HANS RICHTER és sokan mások ALLES FUER PAPA Vidám bonyodalmak egy örökifjú délceg özvegyember könnyelmű életmódja, * szerelmi kalandjai körül — Apa és leánya harca, mely az első unoka győ­zelmével végződik — Szórakoztató zenés film Főszereplők: HANNERL MATZ, CURD JUERGENS, PEER SCHMIDT és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta este 6.05-től folytatólagosan. ► HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR * kRÁDIÓADÁSA KERETÉBEN MINDEN VASARNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓL 3 ÓRÁIG i AZ OAKVILLE-I CHWO ALLOMAS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. A TORONTOI ALL NATIONS FILM KITŰNŐ MŰSORA RIO THEATRE 1660 BROADWAY E. VANCOUVER, B. C. 19S7. december 19, 20 és 21-ikén, csütörtökön, pénteken és szombaton folytatólagos esti előadások keretében HOLLANDMAEDEL Hangulatos holland tájak, festői népünnepség, pazar virágos felvonulás, vi­dám fapapucstáncok — Derűs szerelmi történet pompás humorral, mulatságos' bonyodalmakkal, elragadó dalokkal és dallamokkal Főszereplők: SONJA ZIEMANN, HANS MOSER, GRETHE WEISER, GUNNAR i MOELLER, PAUL HENCKELS, RUDOLF PLATTE és mások DIE STAERKERE Megkapóan szép, kedvesen derűs történet — Érdekfeszítő fordulatok — Szellem — Humor — Romantika — Gyönyörű muzsika Főszereplők: GERTRUD KUECKELMANN, ANTJE WEISSGERBER, HANS SOEHNKER és mások TORONTÓI MAGYAR HÁZ 245 COLLEGE STREET TELEFON: WA. 3-7846 g MINDEN VASÁRNAP ESTE TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT! r . • i i i i i / • 1 m ____Z f ff tartunk, amelyre ezúton is szeretettel hívjuk Torontó || magyarságát. BANKETTEK ÉS EGYÉB ÖSSZEJÖVETELEKRE TERMEINK BÉRBEADÓK. Minden pénteken és szombaton este táncmulatság. GYÓGYSZERKÜLDÉS legmegbízhatóbb gyógyszertár utján POLIO VACCINE 3 CC 1 ÜVEG $5.40 Légipostával beszámítva INTERNATIONAL PHARMACY 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 3-1882 \ KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban Nausyohb hirdetéseknél árajánlattal azivesen szolgálunk

Next

/
Thumbnails
Contents