Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-11-19 / 91. szám

VII. 91. sz., 1957 november 19 3 KANADAI MAGYARSÁG M! A HELYZET OTTHON? TAKARÉKOSKODIK OTTHONA BERENDEZÉSÉRE ? % KAMATJA i* A LEGJOBB HELY PÉNZE MEGTAKARÍTÁSÁRA ! Kérésére érvénytelenített csekkjeit, amelyek egyben nyugtául is szolgálnak, minden hónap végén visszaküldik címére. Hosszabb, kényelmesebb hivatali órák. Postai be­fizetésre szolgáló külön borítékok is rendelkezésre állnak, •je Canada Permanent Mortgage Corporation Alapítási év 1855 KÖZPONT : 320 BAY ST. TORONTO Halifax, Hamilton, Regina, Saint John, Brantford, Edmonton, Montreal, Woodstock, Vancouver, Toronto, Winnipeg, Victoria. Tegye postára e szelvényt bővebb tájékoztatás céljából Canada Permanent Mortgage Corporation, 320 Bay Street, Toronto 1., Ontario Kérem, küldjék el a takarékbetétekről szóló részletes tájékoztatásukat. Név : _________ Cim : ...____......... BÚCSÚ GYÖNGYÖSÖN Látogassunk el a gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyárba egy kettős ünnep előtt. Utoljára augusztus 20-án volt ilyen kettős munkaszü­neti nap, persze nem Szent István király em­lékére, hanem a kommunista alkotmány di­csőségére. Álljunk meg az igazgató „elvtárs” irodájában és figyeljük végig, hogyan igyek­szik mindenki naiv kifogásokkal eljutni a gyöngyösi búcsúra. A Népszabadság a ta­nunk, hogy igazat beszélünk. Boldog-boldogtalan szabadságnak kéri az ünnepek előtti három napot. Mindenki meg­rendítő indokkal hozakodik elő. Az egyik embernek könnyben úszik a szeme, úgy adja elő, hogy haldoklik az anyósa. A másiknak a „haja fáj”. És így tovább. Mennyi baj van az életben, csak az a különös, hogy mind ép­pen augusztus 20. előtt. Az igazgató elvtárs mosolyog. Tudja, hogy búcsú lesz és oda mennének az emberek. Elzarándokolnának a kúthoz, ahol szent királyunk, László, an­nak idején kardjával fakasztott vizet a szik­lából. Mindenki mégsem mehet — gondolkodik magában az igazgató elvtárs — mert ha Szent László be is volt avatva a csodatevés titkaiba, a kései magyarok már kevésbé. S ha a gyár öt napra leáll, akkor csodatevés nélkül bajosan fizethetnek évvégi nyereség­­részesedést. Már pedig az senkinek sem tet­szene. Bejön azonban egy munkás és így kezdi: — Engedjen el igazgató elvtárs ! — Hová ? — Búcsúra. — Ne vicceljen. (Maga felvilágosult em­ber, a kultúrgárda oszlopa. Nem is hiszem magáról. — Igen, nem is azért — mondja ravaszul a munkás —, de én első énekesnek mennék és azért fizetnek. Nekem meg most nagyon kellene a pénz. Az igazgató elvtárs elhiszi a jól kiszámí­tott csalóka indokot : — Látja, ez világos beszéd. Menjen el a búcsúra. — Majd hozzáteszi gondterhelten : Vigyáznom kell, mert a gyárban baj van. Lézeng a jó nép. Nem tudunk majd fizetni. A kommunizmus világában csak képmu­tatással lehet boldogulni.---------o--------150 ÉVES SZŐLŐTŐKE EGERBEN Az egri határban az Eged-hegy oldalán terem Eger legjobb bora, a híres édes és erős Medoc-Noir. A tőkén itt is meglátszik a kommunista rablógazdálkodás, kiöregedtek, felújításra várnak. Szeredi János egri sző­lősgazda még egy olyan tőkét gondoz, me­lyet 150 évvel ezelőtt szépapja telepített. Az öreg tőke az idén is kitett magáért, rekord­­termést hozott. Terebélyes, karvastagságú csercsapjaiból kihajtott vesszői sötétpiros fürtökkel tömöttek, amelyek nem kevesebb, mint 30 kilót nyomnak. A tulajdonos szerint az öreg tőke még egyetlen évben sem adott ilyen gazdag termést.-----------------------o----------------------­VARSÁNYI IRÉN EMLÉKKIÁLLÍTÁS Rátkai Márton Szinészklub név alatt most nyílt meg Budapesten a színészek otthona és szórakozó helye. Hétfőn, amikor a szín­házak nem játszanak, előadásokat rendez­nek a Klubban, egyszer a Nemzeti Színház Párizsban járt művészei tartanak beszámo­lót, máskor az operaház fiataljai énekelnek. Most Varsányi Irén emlék-kiállítást rendez­tek. A régi Vígszínház nagy művésznőjére vonatkozó tárgyakat, fényképeket s sziné­­szettörténeti érdekességeket mutatnak be. A nagyközönség előtt nem nyitják meg a klub helyiségeit. Nem mutatkozik érdeklő­dés.---------o-------­KOMMUNISTA ILLEMTAN Nem is hinnők, hogy a kommunisták mennyire igyekeznek utánozni a régi világ szokásait. A csatornákból felkerült új előke­lőségek számára most három pesti nő : Fe­dor Ágnes, Kovács Jutka és Osváth Katalin illemkódexet írt ,és adott ki. Ez most a leg­kapósabb könyv Budapesten. Az első, amire megtanít a könyv : az ille­met, jó modort, a nemzetközileg elfogadott érintkezési formákat nem dobhatjuk sutba. Uzt csak Robinson tehetné, ő is csak addig, amíg Péntekkel nem találkozik. Az ápolt külső : udvariasság is, de a höl­gyek ne gyakoroljanak nyilvános szépség­­ápolást. A nyiltszini fésülködés, manikűrö­­sés csúnya látvány. “A férj is férfi” — mondja az illemkódex. A férjek nem szere­tik a zsírban pácolt hitvesi arcot, a hajcsa­varó nevű ön- ,és közveszélyes kinzóeszközt. De kötelező a férfiak ápoltsága is. A borot­­rálatlanságtól még a magyar pengék sem adnak “felmentést”. A férfiak is használ­hatnak sima kölnit, vagy tiszta levendulát. Az ondolált és dauerolt férfihaj visszata­szító. Vendégségben szépen és örömmel kell en­ni. A kommunista illemkódex kilenc főbűnt sorol fel étkezés közben. Tilos : kést szájba venni, saját evőeszközzel tálba nyúlni, zsí­ros szájjal inni, szürcsölni stb. De a régi il­lemtan két főbűne hiányzik. A mártogatás, vagyis magyarán : a tunkolás. És a csirke­comb megmarkolása. A szerzők külön olda­lon méltatják ezt a “forradalmi” újítást. Mártogatni, villára tűzött kenyérrel szabad, mert a tunkolás, — írják — nemzeti sajá­tosságunk, mert nálunk készítik a jó tejfe­les mártásokat és a legjobb kenyeret. A csirkecombot kézbe vehetjük a kódex sze­rint, ha már a nagyja-húst leszedtük róla s már nem úszik lében. Papírszalvétával kell megfognunk a csont végét. „Szerelem és környéke” című fejezet is tanítja az ifjú kommunistákat. A legérdeke­sebb, amit itt olvasunk, hogy a forgalmas útvonalak nem alkalmasak a csókolózásra, hisz a sétatereknek harmadik műszakjuk is van : a gyerekek, öregek után besötétedés­­től a parkok a fiataloké. Vannak azután fejezetek, melyeket kizá­rólag a kommunista életre szabtak. Például : A társbérlet tízparancsolata, Ismerkedés az üdülőben, A házastársuk nélkül üdülők, Ta­lálkozás leváltott emberrel, elhagyott fele­séggel. Mi megmai’adunk a régi világ illemkódexe mellett, hiszen békés családi körben húsz esztendővel ezelőtt is megfogtuk a csirke­combot. Inkább arra tanítana meg a kommu­nizmus, hogyan lehetne néha egy-egy csir­két szerezni az elszegényedett magyar csa­ládok asztalára? Asszonyoknak-lányoknak-o— MAGYAR ANEKDOTAKINCS NAGY FRIGYES ÉS A MAGYAR TEOLÓGUS A magyar teológus panaszkodni ment Nagy Frigyeshez, hogy könyveit a határon lefoglalták. — Jól van, segítségére leszek kendnek — mondta neki Fri­gyes. — De elébb tudni akarom: megérdemli-e ? Szerzett-e orszá­gomban tudományt vagy csak sört ivott ? Ezért vasárnap az udvari templomban prédikálni fog, a textust pedig én adom. Eljön az istentisztelet órája, textus azonban nincs. Hegyessi Kálmán nyugtalankodik, már fel kell mennie a szószékbe, mikor egy udvari tisztviselő a markába nyom egy lepecsételt levelet. Fel­bontja a szószékben, egy papírosszelet hull ki a borítékból. Meg­nézi egyik oldalát: üres; megnézi a másikat: az is üres. De a ma­gyar fiú nem ijed meg, hanem rákezdi szép kenetesen: Itt sincs semmi, ott sincs semmi, a jó Isten a semmiből terem­tette a világot. És olyan prédikációt tartott a semmiből ő is, hogy Nagy Fri­gyes nem győzte bámulni. ** HADIK ANDRÁS KESZTYŰI Hadik András, a vitéz lovas generális, 1751 október 15-én, Mária Terézia nevenapján, hirtelen Berlin kapui előtt termett, a cse­­kélyszámu őrséget szétverte, a várost megszállta és 300.000 tallér hadisarcot vetett ki rá. Ezt a pénzt aztán szétosztotta katonái között. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta és mikor huszonnégy óra múlva odább vonult, nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót és két tucat, Berlin címerével díszített kesz­tyűt, hogy legyen mivel “lovagi bajnok módjára kedveskednie" a királynőnek. Mária Terézia szívesen fogadta a vitéz generális ajándékát; de a ritka hadi prédában még sem telhetett kedve, mert mikor fel akart huzni egy pár kesztyűt, bosszankodva látta, hogy mind a két tucat felemás, — csupa jobbkézre való. Hadik András kitünően vezényelte lovas hadosztályát, de nem értett a női piperéhez; a dolgot mód nélkül röstellte és holta napjáig azon sopánkodott: bár égette volna fel az egész Berlint, minden kesztyűs boltjával egyetemben. ** * NYÁRI SZÁNKÁZÁS Mária Terézia 1751-ben meglátogatta Gödöllőn Grassalkovich Antal grófot. A nábob példátlan fénnyel fogadta a királynőt; a kastély tün­dén fényben úszott, egymást érték a pazar tűzijátékok és az állat­viadalok, melyekben — ama kor furcsa Ízlése szerint — vitézek­nek öltöztetett medvék viaskodtak egymással. Szökőkutak tiszta óbort lövelltek, minden nap tíz ökör forgott a nyárson. A nép közé zsákjával szórták az aprópénzt. De a legnagyobb pompa mégis csak az volt, hogy Grassal­kovich Pesttől Gödöllőig sóval hintette be az országutat, hogy a királynő nyár derekán szánkával mehessen e kirándulásra. A lombos fák alatt, a virágos mezőkön téli fehérségben csillo­gott a hosszú széles országút; az ezüstcsörgőket rázó hat lótul vont aranyos szánka szédítő sebességgel csúszott a fél sing magas nyári havon; nyomában csakúgy porzott, szikrázott a kristályos só. Hő nap volt. De Mária Terézia mégis drága prémekkel takaróz­va ült a bibor csigát ábrázoló szánka-hintóban, elfogadta hódoló vendéglátó gazdájának elmés tréféját s úgy tett, mintha valóban kemény tél volna. A nyári hó felemésztette a máramarosi sóbányák egész évi termését. ^ set. •»> •;«* <♦> •»>:.. Ha kellemes meglepetést akar szerezni § külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) ♦ ♦ ♦ JÓZSEF ATTILA MUZEUM SZÁRSZÓN Balatonszárszón József Attila emlékmú­zeumot nyitottak meg. Abban a szépen hely­reállított házban rendezték be, ahol annak idején a költő lakott és dolgozott. Homlokza­tán márvány emléktáblát helyeztek el s há­rom szobában több mint 20 tablón fényké­pek, dokumentumok mutatják be a költő életét és munkásságát. A szárszói parkban elhelyezett József Attila szobrot a szabad­ságharc napjaiban ledöntötték. Az időköz­ben helyreállított szoborra a múzeum meg­nyitási ünnepélyén koszorút helyeztek el. ------------------------o-----------------------­A GYOMAI KNER-NYOMDA 75 ÉVES A gyomai nyomda tulajdonosai mindig arról ábrándoztak, hogy európai színvonalra emelik a magyar nyomdászatot. Könyvkiadói útjuk első állomása a nemzeti elemekkel ízes magyar népi barokk volt. Ennek a népmű­vészettel átszőtt törekvésnek köszönhetjük 1921-ben a híres Csokonai-antológiát. A Kner-nyomdában a kiadói törekvések töké­letesen egybevágtak a könyvművészeti cél­kitűzésekkel. A barokk mellett újjáéled a rokokó-könyv és beszerzik a korabeli Four­nier betűinek újrametszett változatát és a stílusos Cochi-n-antiquával vegyítve használ­ják a kor díszítő elemeit. A nyomda legszebb alkotása egy kis kö­tet, Kölcsey „Nemzeti hagyományok” című tanulmánya. Szinte minden díszítés nélkül, pusztán betűivel, az arányok nemes mérté­kével fejezi ki tipográfiai „mondanivalóit”. A második világháború előtti évtizedben a nyomda községi nyomtatványokat készített. Ezt olyan kitűnően szervezte meg, hogy bármely német cég megirigyelhette volna. A műhelynek remek munkásgárdája volt, csu­pa gyomai parasztfiú, akikből a könyvművé­szet hivatott mesterei lettek. A kommunizmus, mint minden szép intéz­ményt, a gyomai nyomdát is sorsára hagyta. A szovjet megszállás után imitt-amott akadt egy kiadó, aki könyvnyomtatással bízta meg a gyomai műhelyt. Pedig ma is még kivéte­les alkotásokra volna képes. A kommuniz­mus csak a tervezgetésig jut el, olyan tan­intézetet szeretne mellette szervezni, amely­ben a magyar könyvművészet hagyományait ápolják. De ilyesmire egyelőre nincs idő, a nyomdák pártigazolványokat gyártanak.-----------------------o-----------------------­REPÜLŐJÁRAT BUDAPEST ÉS MOSZKVA KÖZÖTT Budapest és Moszkva között október 8-tól rendszeresen, minden héten egy alkalommal a keddi napon, repülőjáratot állítottak be. A repülőgép 2 óra 20 perc alatt, leszállás nélkül teszi meg a távolságot. Reggel 9 óra 30 perckor érkezik Moszkvából Budapestre, innen pedig 11 óra 30 perckor indul vissza Moszkvába. A gép 70 személyt szállíthat. Az ország belsejében is turista repülő­járatokat indítanak vasárnaponként a fővá­rosból Pécsre, Szegedre, Miskolcra, továbbá Balaton feletti sétarepülés során csodálhat­ják az utasok a magyar tenger szépségeit. E repülőjáratok azonban csak a kiváltságos kommunisták szórakoztatását szolgálják. Kér jük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­adódva tálunkkal. Csodálatos feladattal látta el a Teremtő a nőt. Ehhez a fel­adathoz megfelelő biológiai és szellemi, lelki beállítottsággal is megáldotta. Ez a feladat a legnagyobb ezen a földön: az anyaság, a család felépítésének a feladata. Milyen furcsa, hogy a modern idők, modern embere meg­feledkezett ezekről a feladatokról. A nő, az asszony elvesztette hivatásérzetét. Nem, egyenlő akar lenni a férfivel, ahogyan a Ter­mészet megalkotta, de jogokat, férfiúi jogokat követel magának, sőt ezen felül a férfiaktól megköveteli a lovagiasság elemi szabá­lyainak betartását is. A nő dolgozni akar. Elhagyja igazi elemét, az otthont és kenyeret keres. Politikai téren, társadalmi téren kíván érvényesülni. Hiszen nincs is ez ellen kifogásunk, de erre majd gondolat­menetünk végén visszatérünk, most azzal szeretnénk foglalkozni, mik is azok a feladatok, amik a nő természetéből fakadnak. A társadalom azt a feladatot rójja a nőre, hogy építse, tartsa össze a családot, tartsa fenn a házasságot és illessze bele a társada­lom nagy családjába. Ennek érdekében szinte áthidalhatatlan és megoldhatatlan munkát állít a nő életébe. Az otthon melegen tar­tása, a gyermekek nevelése olyan munka, melyben nincsen sztrájk, nincsen munkabér, nincsen csökkentett munkaidő: itt a hét minden napján hajnaltól vakulásig kell talpon lenni, moso­lyogni, oktatni, szeretni. Mi ezért a fizetés? Morcos férjek, elvadult, rossz gyerekek, edények halmaza, pelenkák tömege, este stoppolás, szűk pénzek beosztása, garasos­kodás, vita, nyugtalan éjszakák, gond. Csoda-e, ha sok asszony unja ezt a munkát? Súlyos munka és nehéz feladat ez. Igen sok nő nem tud meg­felelni neki. Miért? Mert a legtöbben nem tanulják, oktatási rend­szerünkben nincsen erre idő, sem megfelelő tanerő ezek tanítására. Pedig ez volna az igazi élet. Erre kellene előkészíteni a lányokat, hogy az a munka, amit végeznek: tökéletes lehessen. De nem megoldhatatlan. Vannak csodálatos asszonyok, akik mindeme munka mellett még arra is ráérnek, hogy a férjük életét bearanyozzák, juttassanak neki is az otthon melegéből, sőt a fel­adatok elvégzése mellett, még dolgozni is tudnak, ráérnek. Vannak, akik művelődnek, olvasnak, nem maradnak el a ci­vilizáció és kultúra áldásaitól sem. Mert mi kell ehhez? Semmi más, csak az érdeklődés, hivatásszeretet. Azt mondják : a jó pap holtig tanul. A jó asszony még azon túl is. Mert ne tévedjünk: nem a világ alakítja a nőt, az asszonyt, de a nő, a családanya alakítja a maga képére a világ társadalmát, saját elképzelése, gondolatai szerint. Az anyák adják a társadalom egyes tagjait, ők faragják a durváját és finomítják is lelkűk mélysége, finomsága alapján. Mint a kertész a virágot, úgy neveli, nyesegeti az anya a gyer­mekeke lelkét, de nemcsak az utánpótlás alakítása a feladata, de a férjuram hajlítása, nevelése is reá tartozik, ő az, aki a felesége az urának, őneki kell felkeltenie az önbizalmát, neki kell olyan körülményeket teremtenie, melyek a férfit alakalmassá teszik ar­ra, hogy a családot el tudja látni, ő értékeli egyedül a férje mun­káját, csititja ha sértik, száz és ezer aprósággal teszi életét és munkáját szebbé, elviselhetőbbé. És a munkája, feladata tökéletes teljesítésével önmagát is elfoglalja. így lesz az ő élete is teljesebb és egyúttal boldogabb. A boldog asszony a család alapja, összetartója. A boldog családok összesége adja a társadalom, az ép, egészséges társada­lom alapját. Az egészséges társadalom pedig a nagy nemzetek alapkövetelménye. Nagy nemzetek adják a világnak az irányítást, útmutatást a békés együttélés elveit, szabályait. így lesz az anya, az asszony a történelem, a béke, az isteni iránymutatás ragyogó eszköze. Ezért élni dicsőség és hivatás. Bár minden nő átérezné ennek a hivatásnak a nagyszerűségét, nem lenne annyi válás, tönkretett családi élet. ( (Sibilus) ami a hírek mögött van szágépítésben.” Nagy költőnk, halálával megelőzte Kádárék bosszú­ját. Azok után amiket írt, feltétlenül a bírság elé állí­tották volna. * * * A Kádár-kormány, nagy költőnk, Arany János halálá­nak 75. évfordulója alkalmá­ból nagy ünnepséget rende­zett október 22-én. A nagy igyekezetét Kádárék részéről az október 23. elkendőzése, volt. Nem sikerült. Az Arany­­ünnepségeken ugyan részt­­vettek a magyarok, de októ­ber 23-án, néma gyásszal adóztak szabadságharcunk hősi emlékének. * * * Németh Antal, a Nemzeti Színház egykori igazgató-fő­rendezője, a kecskeméti Ka­tona József Színházhoz szer­ződött rendezőnek. Igen jól mehet a budapesti színházak­nak, ha már Németh Antalra sincs szükségük. * * * Úgy hallottuk, hogy az új évad kezdetén a színházak és mozik helyárait felemelik otthon. Valószínűleg azért, hogy elejét vegyék a „rette­netes tolongásnak”, az orosz filmek és színdarabok bemu­tatói előtt. VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA Szabó Lőrinc, a kiváló költő és műfordító, 57 éves korá­ban, hosszas betegség után október 3-án elhunyt. Nagy halottunk, aki soha be nem hódolt a kommunizmusnak, szabadságharcunk idején, 1956 október 31-én a követ­kezőket írta az „Irodalmi Újság”-ban : „Magyarország felszaba­­! dúlt ! Hadd kérdezzem azon­ban magamtól és mindenki­től : igazán felszabadult-e ? Felszabadult-e a további li­dércnyomás , lehetőségétől felszabadult-e a megismétlő­dés veszélyétől ? És még va­lamitől. Amit a magyarság most művelt, azt nyolc napon át lángoló glóriaként csa­varta maga körül a földgolyó, glóriaként, melyben soha ki nem hűl a visszanyert tiszte­let, a szeretet és csodálat. Sehol a szabad világban. Sőt talán még másutt sem. Nem szabad csökkentenünk ezt a fényt, nem szabad ezt a ra- j gyogást. Ész, erő, készenlét és minden szent akart fogjon össze és emelje végső dia­dalra benne céljainkat, az igazság, az okosság, az embe­riesség, a nemes hagyomá­nyok és az életképes haladás munkálását abban a — sem­mi harcnál nem kisebb — má­sik feladatban, ami most kö­vetkezik, az új, az igazi or-

Next

/
Thumbnails
Contents