Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-11-13 / 89. szám

VII. 89. sz., 1957 november 13 KANADAI MAGYARSÁG h LEGJOBB LISZT A SÜTÉSHEZ A kanadai sütőiparban ennek van a legjobb hírneve. A LÁTHATATLAN EMBER Irta : GÁRDONYI GÉZA Dutz Waring 60. FOLYTATÁS Mikor már minden föl lesz írva, szétosztjuk a zsákmányt a se­regben. Kire hány szolidus esik, tartozik elfogadni. A vezérek, Zoltánok és csapatvezetők tíz-tíz részt kapnak. Ugyanannyit kap­nak azok özvegyei, akik a hadjáratból nem tértek vissza. A köz­rendi harcosok annyi részt szoktak kapni, ahány fejet vágtak, most azonban, hogy csata nem volt, csak egy részt kaptak. Akik az ostro­mokban kitüntették magukat, még ott megkapták pénzben a ju­talmukat. A rabokat is csakúgy fölirtuk és megszámoztuk, mint az ér­téktárgyakat. Az előkelő rabokat persze még a helyszínén maguk mellé szedték a hun előkelők. Soha életemben nem nevettem annyit, mint abban a szo­morú munkámban és szomorú állapotomban. A becsüsök mindent rosszul becsültek meg. így például egy ládából értékes kamea­­gyüjtemény fordult ki. Csigahéj faragványok voltak és oly mű­vészi munkák, hogy némelyiken esztendeig is dolgozhatott a művész, s talán bele is vakult. Nézik a becsüsök, aztán Turzó főbecsüs diktálta: — Binönféle fületlen gombok, valabi rózsaszínű köbül valók, köntösre alkalbasak. Tizenkint egy zsódos. Volt valami négyszáz. Utána mingyárt színházi álarcokat vettek elő. Turzó becsüs fölemel eggyet és diktálja : — Háborúba való ördögpofa, az ellenség rébítésére alkalba­­tos, értéke tíz zsódos. Én belőlem kitör a nevetés. Az irnoktársaim szintén megértik mit nevetek, mert hiszen felében római és görög eredetű emberek, — ők is lecsapják a tollúkat és kacagnak. A vén Turzó dühösen pislog ránk. Egyszer csak kirántja a kardját és így rikolt: — Azt a fehérpofáju tengöri férög teröbtésit az apátoknak, engöb nevettök-é ki, kutyák? Ha a többi becsüs le nem fogja, bizony közénk vág az öreg. És ebben a dulakodásban belép Attila a tornácra. — Mi az? — kérdezi a szemét végigfuttatva a társaságon. — Urab, — mondja Turzó pipacsvörösen, ■— ezek a hitvány rabok ... De föl kellene kötni eggyet példaképpen. Attila kérdőleg néz reánk. Az Írnokok reszketve hallgatnak. Végre én szólok: — Felséges uram, értékes kámeák vannak itt, amelyek meg­érnek egy kis országot és Turzó főbecsüs úr némi-nemű fületlen gomboknak értékeli; Íratja tízesével egy szolidusra. Azzal, hogy már magam is bosszús voltam, belemarkolok a kameákba, s tartom a király elé. — Győződjél meg magad, felséges uram. íme, csak találomra markoltam belé, s itt van egy Vénusz-kép, amint Vénusz kiemel­j kedik a tenger habjaiból. Micsoda remek finomságú faragvány ez! Még a hullámok habja is ki van faragva. S a gyönyörű testen csak éppen, hogy az erek nem látszanak! Hiszen ez királyi koro­nába való ékesség ! Attila a kezébe veszi a kámeát és nézi figyelmesen, azután így szól: — Ezeket a kameákat vigyétek az én kincstáramba. Te . .. hogy is hívnak? — Zéta, uram. — Te, Zéta, segíts a becsüs uraknak az ilyen értékek meg­ítélésében. Ami kiváló, azt én magamhoz váltom. Te öreg Turzó meg, hogyha valaki kinevet, kardoddal tanítsd meg, hogy az ősz fejet tisztelje a fiatal. — A holló ögye bőg, — dörmögte az öreg, — iszen közéjük is vágtab volna, haneb lefogták a karobat. Az öreget aztán kibékítettem: — Lásd, Turzó uram, — mondottam, — nincs olyan ember a világon, aki mindent érthetne. Te soha efféléket nem láttál, hát akármilyen okos ember vagy is, nem értékelheted kellőképpen. — Persze, hogy úgy van, — felelt az öreg, — de azért neb türöb, hogy bárki is nevessön ! Egy esős napon nem dolgoztunk. Délután átmentem Csáthék­­hoz. Olyankor a rabok és cselédek ott is tétlenkedtek. A fölpuhult földben nem láttam az Emőke lova lábanyomát. Otthon is volt. Az ablakból meglátott, hogy odamegyek. Föl­hívatott. Attila helyettem egy asszonyt ajándékozott Csáthnak. Az asszony előkelő milánói patricius felesége. Menekülés közben fogták el. Várhattak érte jó váltságdíjat. Azért szólítottak föl, hogy írjak levelet a patriciusné család­jának. Szívesen. A házban nem volt írószer: át kellett futtatni egy szolgát a királyi íróházba. Azalatt én ott ültem az ajtó mellett Csáthéknál és azon tűnődtem: beszélhetek-e négyszemközt Emőkével? A gazda nem volt otthon, Csáthné is látogatóban járt valahol a nagyobbik fiával. Csak hárman voltunk a szobában, s olykor Dsidsia. Megszólítottam a rabnőt: kérdeztem, hogy mit írjak? — Száz font aranyat kérnek értem, — felelte a nő sírva. — De honnan fizethet ennyit az én uram, hiszen földúlták mindenün­ket! A palotánkban nem hagytak egy párnát se! Kissé hervadt, füstös arcú hölgy volt az a rab. Örökké könnye­zett, s épp ezért nem lehetett tudni, hogy szép volt-e valamikor? Dsidsia tudott vele beszélni, s tolmácsolta a házban az asszony szavát.Nem volt neki rossz sorsa, mert csak ruhát varrattak vele, de azért mégis folyton petyergett. — Asszonyom, — mondottam neki, — hálálkodj az Istennek, hogy ilyen házba kerültél. Másutt talán tehenek mellé zártak volna, vagy kisgyermeket kellene dajkálnod. Mert tudd meg, hogy minél több váltságot várnak a rabért, annál nehezebb munkára sanya­­rítják. — Akkor vízbe vetném magamat, — felelte az asszony. és gyalázta, átkozta a hunokat. Hallgattam türelmesen. — Asszonyom, — szóltam aztán, — nincs igazad. Mert a te kincseid épp olyan szerzemények, mint ezekéi, csakhogy korábbiak. Mikor még a hunok nem voltak a történelem színpadán, a rómaiak és görögök éppen Így cselekedtek. Nem kirabolta-e Nagy Sándor Perzsiát, Egyiptomot? Nem kirabolta-e Juliusz Cézár egész Euró­pát? Most a hunoknak áll a világ, aztán megint fordul az idő ke­reke, s a hunok kezéből más nép ragadja el a kincseket. — De csak engem ne bántottak volna, — sírta az asszony. Ebből megértettem, hogy asszonynépre kár rávesztegetni a história tanulságait. Megírtam a levelet, ahogyan diktálta és szép betűket írtam, mert Emőke ott ült velem szemben és nézte az írásomat. Ekközben csend volt, csak a toliam percegett. S e csendben megszólal Emőke halkan, álmatagon : — Hogy vagy odaát? — Kérdezheted-e? — feleltem hálás tekintettel. , Aztán sóhajtva mondtam ismét: — Az én sorsom olyan, mint a felhős őszi nap. Csak addig élek én, kisasszonyom, ameddig te leány vagy. — Azt hiszem sokáig élsz. Ránéztem. Az arca mélázó volt. Isten tudja, mire gondolt? (Folytatjuk) KÜZDJE LE A MEGFÁZÁST WAMPOLE csukamájolaj kivonattal Most van itt az idő. A téli köhö­gések, megfázások nemsokára betoppanak. Vigyázzon család­jára, ezen a télen ne legyen beteg senki, tegye őket ellenállóvá a meghűlés ellen . . . rendszeresen szedjenek Wampole kivonatot . .. még ma kezdjék meg I 15 OUNCES V $1.50 34 OUNCES - $2.75 Ez a gazdaságos mennyiség, mert megtakarít Önnek 65 CENTET Kanada kedvelt családi orvossága Még ma szerezze be Wampole kivonatát V.V.V.V.V.V.W.WAV.V, LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával '2 EWART AVE. RO. 7-8115 Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos : LELESZY GYÖRGY “35"-ÖS ALSÓRUHÁK Több évi használatban kifizetődik, ha PENMAN-féle “95”-ös legjobb minőségű alsóruhát vásárol, amely a legfinomabb merino fonalból készül és több védelmet, több meleget ad. Majdnem 90 évi tapasztalat teljes biztosítékot ad, úgy szabásban, mint kivitelben. 1868 ÓTA KÖZISMERT 95-FO-6 A legbarátságosabb ruhaüzlet Torontóban Torontó legbarátságosabb ruhaüzlete meghívja a magyar vásár­lókat- hogy tekintsék meg a legújabb és legdivatosabb női és férfi ruházati cikkeket. Férfi ruhák Férfikabátok Esőkabátok Sportkabátok Ingek, nyakkendők, stb. © Női ruhák © Női kabátok @ Esőkabátok © Sport-kosztümök © Szoknyák és blúzok Látogassák meg üzletünket, nézzék meg áruinkat s ha valami meg­nyerte tetszésüket, vásároljanak. Kérjen 8 hónapos részletfizetési kedvezményt. ff I 1 1 ü Már heti 2.50 dollárért nagyszerűen öltözködhet! I 1 & 1- -4 Toronto Family Clothiers 514 QUEEN STREET WEST. EM. 3-2415 TORONTÓ, ONT. életszínvonal és a normarendszer mocsarából az egyetlen kivezető ut a forradalom I volt. A politikai okok közül a kommunista párt célját: a könyörtelen terjeszkedést ! kifelé és befelé, Sztálin halálát valamint a genfi értekezletet emelte ki az előadó. Valamint azt, hogy a kommunista törvénykönyvben nem volt paragrafus az esemé­nyekre, melyek lejátszódtak. A bolsevista párt történelme a kommunisták vezér­fonala. Ha abban a 200-ik oldalon az állt, hogy a bolsevikiek levertek tábornok­lázadást, akkor az ÁVH előállított néhány tábornokot, akik lázadtak. De Rajk reha­bilitálására nem volt példa a bolsikönyvben, sem Titora, sem az írók lázadására, I sem gazdasági csődre. így következett el október 23-a, mikor a nemzet egységesen, egy akarattal tört a leigázó idegen hatalom ellen, azaz a szabadságért küzdött, de ugyanakkor az őt bilincsekben tartó rendszer ellen is fellázadt és kirobbantotta a forradalmat. Uj szocializmus alakult ki, melyet az ifjak pontjai tartalmaznak és ugyanakkor Mindszenty biboros-hercegprimás is megvallott: politikai, sajtó és vallásszabadságot követelnek, a nép jólétének emelését, osztálynélküli társadalomban, a magánva­­gyonnak elismerését, a birtokok és föld igazságos, szociális alapon való elosztását. Demokratikus, kulturnacionalista szellemű nemzet akarunk lenni, — mondotta a prímás. A következményekre már nem is kellett volna rámutatni, mégis jól esett hallani, hogy éppúgy mint Kossuth harcában, mely elbukott ugyan, de az eszme ma is él . . . Ez az eszme felrázta az egész világot és visszaadta az embereknek a szabadságba vetett hitét. Lerántotta a leplet a báránybőrbe bujt farkas vicsorgó, vértől csepegő arcáról. Megmutatta, hogy a tizenkét évig tanított, képzett, kommunista ifjúság, ma is, most is, törhetetlenül magyar. Uj szociális eszme született ebből a tiszta szellemű és tiszla kezű forradalomból, szabadságharcból. I Október 23-a, a bolsevista lidércnyomás végét jelenti és így fogják ezt tanulni a világ tanulói a jövő történelmében, mert egyszersmind történelmi fordulóponttá , is lett. Erős hittel állunk a megdicsőült 30.000 férfi, nő és gyermek teste felett, de büszkén mondjuk Antóniusszal: Nem temetni jöttünk, de dicsérni. (HAJÓ.) Közép kötszövőgyár megbízásából keresek KÖTŐSZAKMUNKÁSOKAT, akik angol körkötőgépeken gyakorlottak. Lehetőleg írásbeli jelentkezésekkel : iái MIKLÓS IKKA és gyógyszerküldő cégnél, 1555 SUMMERHILL, MONTREAL, QUE. Telefon: WE. 3-2035 Elsőrendű fényképek a THOMAS STÚDIÓBAN J 584 BLOOR ST. W. ! 490 DANFORTH AVE. I • TORONTO. LE. 3-7014 HO. 3-3710 Magyarul beszélünk. » • ♦ ♦ • ♦-» »♦♦♦♦♦-< A Isvéltstok szentség® A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele! és fontossága A Canadian Scene levelet kapott egy olvasótól, aki arra panaszkodik, hogy sok új bevándorló nem értékeli kel­lőképpen a levéltitok szentsé­gét és a postai szolgálat sür­gős voltát. Az illető sietett hozzátenni, hogy nincs tudo­mása arról, mintha valaki tudatosan, vagy rosszindu­lattal késleltetné és zavarná más postáját, — de mondja — több olyan esettel találko­zott, amelyben a posta ki­­kézbesítése késedelmet szen­vedett azáltal, hogy egyesek nem látszottak tudni, vagy tudomásul venni az erre vo­natkozó törvényeket. Ezek pedig tiszták, világosak és szigorúak. Ha valakinek lakására, vagy hivatalába olyan levelet kézbesítenek, vagy adnak le, — mégha nem a postás hozná is a levelet — amely másnak szól, az illető köteles a levelet a címzetthez továbbí­tani, vagy a postahivatalnak visszaküldeni éspedig azon­nal. A posta tudatos késlel­tetése, vagy kikézbesítésé­nek akadályozása büntetendő cselekmény. Másnak címzett levél fel­bontása ugyancsak büntetés alá esik. A postaszolgálatról szóló törvény ezt mondja: „Aki postai levelet, ■ stb. törvény­­ellenesen késleltet, vissza­tart, vagy titkát megszegi, továbbá, aki ilyen postai küldeménynek a címzetthez való eljutását elmulasztja, vagy megtagadja, kihágást követ el”. A MAGYAR HELIKON 1957 évi előadássorozatának ötödik előadását élveztük vasárnap, a Torontói Magyar j Házban. Az előadó Dr. Berzsenyi Ödön "Ok és következmények" címen emlékezett meg 1956 októberéről. Megígérte, hogy minden érzelmi vonást kerülni fog a megemlékezésben és a szabadságharcnak az okait és következményeit csupán a logika, a következtetés, az ész éles bonckése alá fogja venni. Egészen természetes, hogy magyar ember nem tarthatta be ezt az Ígéretet s a puszta és józan ész érveit meghatóan vette körül ( a mély magyarságszeretet érzéskoszoruja. Az előadó szakavatott és erős kézzel mutatott rá azokra a szellemi és gazdasági, politikai és társadalmi mozgalmakra, melyek a forradalmat és szabadságharcot meg­előzték és melyekből logikus következményeképpen annak ki kellett robbania. Rá­mutatott a rendszer bukására, hiszen éppen a kommunista írók, művészek, a Petőfi Kör, az Irodalmi Újság köré csoportosult, eddig irányított írók, költők voltak azok, akik a megszűrt egyetemi, valamint munkásifjusággal együtt kialakították a forra­dalmi szellemet, ennek a szellemi irányvonalnak az egységét szinte maradéktalanul a magyar nemzeten belül. Ennek az egységnek a kialakításában igen nagy segítséget jelentettek a börtön, a gyárak és az ÁVH. Egy ellenség lévén, az egész nemzet egy, ellentétes táborban egyesült. Egyik oldalon az ország, a másik oldalon a gyűlölt ÁVH. A gazdasági okok ugyancsak a rendszerből folytak és az ország katasztrofális gazdasági helyzetéből, az alacsony munkabérek, a soha nem tapasztalt alacsony A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol- j vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy I hirdetést lapunkban. Nanyobb hirdetéseknél árajánlattal | szívesen szolgálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents