Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-11-13 / 89. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 VII. 89. sz., 1957 november 13 Ä KANADAI m m m m ßoMtuUeiit 996 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. ÁRVÁI LÁSZLÓ : A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL MAGYAR FELTALÁLÓK, MAGYAR TALÁLMÁNYOK Valójában Kandó nem csak a fázisváltásos mozdonyt, hanem az egész háromfázisú vontatási rendszert találta fel, zseniálisan oldva meg a mozdony villamos és mechanikai konstrukcióját. Az első Kandó mozdonyt az olasz Valtelina vasúton alkalmazták, majd rövid néhány év alatt Svájc, Ausztria, Franciaország is bevezette és ma csekély módosítással Délamerika is előszeretettel vásárolja. Kandó halálának 25 éves évfordulóján munkatársa Dr. Verebély László műegyetemi tanár emlékezett meg Kandó munkásságáról a Budapesti Műszaki Egyetemen rendezett Kandó emlékkiállítás megnyitásán, aki rámutatott arra, hogy Kandó mint elektromérnök, technológus és matematikus egyaránt a legnagyobbak közül való volt. Fischer Gyula (1873—1954) mérnök szabadalmazott áramszedőjét (1922—1927) ma már a legtöbb országban eredményesen alkalmazzák villamos kocsikon. Az uj áramszedő aluminium helyett vízszintes tengely körül elbillenő acéllemezt ú. n. csúszólapot alkalmaz, amely két kenőhornyával koptatja az áramszedőt és a munkavezetéket s emmellett lényegesen csökkenti a karbantartási munkát és költségeket. A külföldi irodalom is elismeréssel említi ezeket a "Fischer-lemezes" áramszedőket. Jendrassik György (1898—1954) mérnök a huszas évek végén számos újítást fejlesztett ki a gyorsjáratú Diesel-motorokkal kapcsolatban és ezek a motorok az ú. n. Jendrassik-motorok abban az időben a közérdeklődés középpontjában állottak. A négyütemű, kompresszornélküli, előkamrás Jendrassik-féle Diesel-motor ma már általánosan ismert. A gázturbinák terén világviszonylatban is jelentős eredmények fűződnek Jendrassik nevéhez. Az 1930—1939 között épített első 100 lóerős turbinája világszerte nagy feltűnést keltett. Több külföldi lap ismertette a kísérleti eredményeket, Jendrassik pedig számos világszabadalmat jelentett be. Rövid idővel azonban a szabadalmak bejelentése után tört ki a második világháború, a szemben álló felek nem respektálva a szabadalmi jogot a feltaláló engedélye nélkül kezdték gyártani a turbinát. Ezért írja G Waller 1954-ben a gázturbinák fejlődését ismertető cikkében, hogy "a mai gázturbinaszerkesztők szerencséjére a háború okozta zavaros nemzetközi helyzetben néhány szabadalom a legfontosabbak közül érvényét vesztette. Ez nagy mértékben megkönnyítette a konstruktőrök munkáját." Jendrassik György a korszerű gázturbina technika legkimagaslóbb egyénisége volt. Tárgyilagosan megállapítható, hogy ilyen kis gépegységgel azóta sem sikerült senkinek jobb hatásfokot elérni. Számos szakkönyv ma is Jendrassik 100 lóerős turbinájával szemlélteti annak lehetőségét, hogy kis gázturbinaegységgel is elérhető kielégítő hatásfok. Az "Engineering" c. folyóirat is megállapítja Jendrassik turbinájáról, hogy: "az első volt a maga nemében, amely egyenletesen és kielégítően működött. D. G. Shepherd 1950- ben megjelent könyvében pedig leszögezi, hogy "a magyar Jend----építette és próbálta ki a legelső állandó nyomású gázturbinák egyikét." A robbanómotorok között kiváló helyet foglal el Sklenár János (1884—1954) mérnök a harmincas években feltalált gömbtolattyus csillagmotorja. A francia Tudományos Akadémián történt bemutatása után (1937-ben) a szaksajtó egyöntetű megállapítása szerint nagy jövő áll az uj motor előtt. A német szakirodalom pedig még ma is egyedülállónak ismeri el. A víziközlekedés uj útjait jelöli ki az 1942-ben elkészült első, speciális helikopter-légcsavaros agregáttal ellátott Asboth-hajó. Alacsony merülése folytán az egészen sekély belvizek hajózására is alkalmas. Mivel sem az orránál sem a faránál hullámot nem létesít, elmarad a part és a meder rongálása. Az Asboth-hajó hatalmas perspektíváira mutat rá A. Biss svájci mérnök, amikor kijelenti, hogy: " .. .ennek a problémának a megoldása a világgazdaság részére többmillió dollárt jelent, elképzelhetjük, mit jelentene, ha Kína, Dél-Amerika és a többi még kevéssé kiépült ország és kontinens folyói máról-holnapra fehérhajók által hajózhatókká válnának, anélkül, hogy sekély szakaszaikat ki kellene mélyíteni, vagy, hogy csatornákat kellene építeni." Folytatjuk. Címváltozás esetén kérjük előfizetőinket, hogy ne csak az uj, hanem a RÉGI címüket is közöljék, mert enélkül nem tudjuk a nevüket megtalálni a jegyzékben. A regi cím közlése nélkül a címváltozást nem tudjuk keresztülvezetni UJ MIKES KELEMEN LEVELEI: LEVELEK ÓCEÁNIÁBÓL Édes néném ! Vidámodjunk s csevegjünk egy kicsit egyről-másról. Jobb ez így higyje el, mintha közös bajainkban akár itt, akár otthon, fejünket búsúlásra adnánk. Bár az igaz, hogy legutóbbi levelében nekem támadt s nem tudom ezek után sikerül-e az egymásnak való örvendezés. Azt írta, ne tegyem bolonddá, mert tudja nagyon jól, hogy minden második emigrált magyar leveléből gépkocsit s tulajdonosát ábrázoló fénykép bukkan elő. Hajjaj, ha maga ebből ítélkezik, akkor nagy baj van. Gondoljon Móra Ferenc „Mátyás” alakjára,, aki a Földet tartotta a világ legnagyobb urának. Otthon is, hányszor figyelmeztettem, hogy elég csak néhány száz kilométerrel odább menni s már gondolkozásmódban, életkörülményekben egész más világ tárul az emberek elé. Hát akkor ne csudálkozzon és főleg ne dühösköd jön rám, amikor a földteke túlsó feléről levelez velem. Ha pedagógus volnék, most azt mondanám magának: a négyoldalról pléh-vel határolt és kerekeken guruló önműködő robbanókazetta ügyében két eset lehetséges, úgy általában. Első az, hogy az illető nagyon olcsó használt kocsit vett, amely minden pillanatban leállhat s akkor dobhatja a szemétre, mert megcsináltatása egy új kocsi árával ér fel, a másik pedig az, hogy az illető új kocsit vett, de az évekig fizetendő részletek tudatában úgy ül benne, mintha a bankból jöttek volna utána, hogy kicsikét sétakocsikázásra vigyék. Természetesen ennek a sátakocsikázásnak az esetleges terheit ő kell majd állja s elég egy más kocsin okozott karcolás, hogy a ceruza és papír csintalan grafikonjai azonnal kimutassák, miszerint „leégett” egyén esetével állunk szemben. A jólétnek is meg vannak a maga gondjai, minden esetre az igaz, hogy táplálkozni, kényelmesen lakni és családot alapítani nem gond erre felé. S azt hiszem, ezzel mindent megmondtam. Aztán kifakad ellenem, hogy minek sírok én s minek irok olyanokat, hogy kívánom a nótában is megénekelt kacsamájat, libamájat. Hiszen az, legalább is valamikori— mindennapos volt otthon. Nem akarja elhinni, hogy új hazánkban az állatkínzást nagyon büntetik, s tilos a majorság tömése. Hogy ugyanakkor Délamerikában még ma is vannak bíkaviadalok ? Hát tehetek én erről ? Nagy ország ez hallja-e, nem is ország, egy egész világ. Múltkor azt is megírtam, hogy Beverleyel majdnem összevesztem, mert a délről maradt csontokat a Whitney Street-en egy kutyának akartam odadobni, ami megint tilos, nehogy a torkán akadjon, ott van a jó kutyaeledel. Hát a hitetlenségek tetejébe most rámzúdítja hazulról Ödön bácsinak, az ottani állatvédő liga elnökének beadványát. Hiába fordítanám le angolra, úgy se értenék meg az efféle indokolásokat, hogy az összegyűjtött csontokat hajókkal irányítsuk haza, mert az európai kutyáknak az a nézetük, hogy ha már kutyasorsot adott a végzet, azzal csont is jár. Még éppen csak az hiányzik, hogy a Közelkeletről, a fehérbőrűek is hozzám forduljanak, akiknek valamelyik királya a napokban ünnepélyes ígéretet tett a nemzetek tanácsa előtt, hogy a fehér rabszolgákkal ezentúl nem fognak kereskedni. Ugyanilyen indokkal — gondolom — mert a rabszolgasorssal kereskedés is jár. S hivatkoznának a jól bevált szibériai rendszerre. Hát most már igazán arra kérem, hagyjon fel a bizalmatlanságokkal, mielőtt arra határoznám el magam, hogy fényképet küldjék, amelyen libamájvacsorára meghívott rabszolgámat megfeneklett Cadillac kocsimban saját magam tolom haza. Nyugodjon bele, hogy élünk s jobban, mint maguk, de álmokat ne szövögessen. Inkább írja meg, él-e még Bandi Rózsi, a falu bolondja. Nagyon szerettem őt, mint afféle társadalommal szembeni magamfajta lázadozót. Nagy járványok idején ápolásra, mosásra, légitámadások idején holmik mentésére egyes egyedül ő vállalkozott. (Erre úgy látszik, nem volt bolond) Emlékszik arra a május elsejére? Akkor igazán megszerettem őt s bölcsebbnek tartottam mindenkinél. Nagy vörös parádé volt. Ott voltak az írni nem tudó előkelőségek valamennyien. S a reszkető, kennyérre, állásra éhező kivonultatottak. Persze Rózsi is ott volt. Mint minden temetésen, vagy lakodalmon is. ő volt köztük a legszabadabb. Nem a sorokban állott. Hanem futkározott össze-vissza s a dermedt, fagyott arcok között az övé volt egyedül vidám és őszinte. — Hja, a bolondnak minden szabad — sóhajtottak a birkasorban álló emberek. És Rózsi valóban táncolt, sírt felváltva, ahogy kedve tartotta és fogdmegek, elöljárók, a rend éber kiszolgálói nem tudtak eligazodni rajta, hogy siratja, vagy vidítja a vörös május egyet. De egyszer csak a város mozija előtt, gurgulázó hangjával, félhülye mosolyával, mint aki nagy felfedezést akar az emberek tudtára adni, mutogatni kezdett az épület felé. A mozibejárat homlokzatán zöldágak, virágok özönében Sztálintól kezdve az öszszes csatlós államok politikai nagyságai, nyugati „népmentők” rámás képei között plakátbetűk hirdették a soronlévő film címét: „A gyilkosok közöttünk vannak.” Édes néném! Ha még él az én kedvenc Rózsim, mondja meg neki, ha nagy úr találnék lenni, a bölcsesség hét pillérén helyet szorítok neki. Üdvözli : Kelemen úr apródja. OOSOCOOOOOOO&MOOCXJOCOOOMOOOÖOOÖOOOCOOOOMOCCOOC A “Bluenose” “Kékorru” meséje Irta : John F. Hayes. Százhúsz vitorláshajót építettek már a nova scotiai Lunenburgban levő Smith és Rhuland hajógyárban. 1921 telén befejezéséhez közeledett a százhuszonegyedik. Semmi különös nem volt ebben a hosszú, keskeny és tisztavonalú hajóban, ami általános jellemzője volt a Lunenburgban készült vitorlásoknak, ami arra engedett volna következtetni, hogy mily hírnevet fog hozni tervezőinek, építőinek, tulajdonosainak, sőt magának Kanadának is. 1921 március 26-án bocsátották vízre, amely alkalommal "Bluenose" "Kékorrú" névre keresztelték. Próbautját három héttel később tette meg. Elejétől kezdve nyilvánvaló volt, hogy a Tengerek igazi Királynője. E címéhez való jogát hivatalosan is bebizonyította, amidőn megnyerte a mélytengeri halászhajók nemzetközi versenyét Halifax közelében vízrebocsátása évének októberében. Ettől kezdve megnyert minden versenyt, amiben csak résztvett egészen az utolsóig, amelyet 1938 október 26-án tartottak Boston előtt. Tervezője W. J. Roue, halifaxi tengerészeti mérnök volt. Hossza 147 láb, szélessége 27 láb volt. Vízvonala 112 láb, főuszonya 11 láb mélyre nyulott. Mélysége 15 láb 10 inch volt. Oregon fenyőből készült főárbóca 81 láb magasra nyúlt, alőárbóca pedig 73-ra. Vízkiszorítása kétszáznyolcvanöt tonnát tett ki. Szerkezete a legerősebb tölgyfából és lucfenyőből készült. Fenekét nyírpalánkok fedték. Oldala és felépítménye ugyancsak tölgyből, fedélzete fenyőből készült, összesen 8 különböző vitorlája volt. Ezek teljes felülete mintegy 10.000 négyzetláb vásznat tett ki. Nem épült a külön versenyekre. Alapjában véve nem volt más mint egy egyszerű, erős lunenburgi vitorláshajó. Arra épült, hogy kitartó 'egyen és soká állja az Atlantic Banks hullámait. Huszonegy személyből álló legénysége sokszor hat-nyolc hétig egyhuzamban volt a tengeren dacolva az atlanti viharokkal. A halászterületre való megérkezésekor kivetették a hálókat, amelyek hosszúsága összesen egy és fél mérföldet tett ki. Naponta négyszer látogatták végig őket, hogy a zsákmányt kihalásszák. Huszonegyévi halászat és versenyzés után végül is eladták a halifaxi West Indian Trading Companynak, 1942-ben pedig árbocainak megrövidítése után teherszállító hajó lett az Egyesült Államok és a Nyugatindiai szigetek között. Mint teherhajó volt szolgálatban, egészen 1946-ig. Ugyanazon év január 30-án karcsú hajlású fenékdeszkái egy tengeralatti korállzátony borotvaéles fogaiba ütköztek Haiti partjai közelében. Alig néhány perc alatt, a zátony fürészes éle valósággal felnyársalta az egykor büszke hajót. A hullámok 24 óra alatt szétszaggatták tengerjárta tartóbordáit és roncsai tehetetlenül hánykolódtak a habokon. Vele együtt letűnt a tengerek királynője, amelyhez hasonlót azóta sem repítettek a szélduzzasztotta vitorlák. Milyen rendkívüli tulajdonságok tették verhetetlenné "Bluenose"-t? Tervezői és építői azóta többször megkísérelték, hogy építményét utánozzák, megismételjék. Kísérleteik azonban eredménytelenek maradtak. Olyan építmény volt, amely egyszer, véletlenül sikerül és nem lehet többé megismételni. Ennek oka részben az, hogy a hajóépítők rendesen építés közben, érzésszerüen változtatnak az eredeti terveken, kísérleteznek. Nyilván ez történt a Bluenose esetében is. Milyen változtatások adták hát e különös hajónak rendkívüli sebességét? Talán egy negyed-inchnyi hajtás itt, vagy ott? Egy tartóborda súlyának alig észrevehető változása, vagy egy véletlen szerencsés súlyelosztás? Soha senki sem fogja tudni. Talán nem is fog senkinek sikerülni többé hozzá hasonlót létrehozni. Hires kapitánya, Angus Walters, aki már a 75 felé közeleg, ma is kődobásnyira lakik a lunenburgi hajógyártól, ahol a Bluenose is épült. Junius 9-én részt vett a nova scotiai Yarmouthban tartott Bluenose Ünnepségen. Sok kanadai tengerész és hajósember kesereg ma is azon, hogy az Atlanti Óceán királynője nem kerülhette el tragikus sorsát. De emléke tovább él, frissen és élénken az egész atlanti partvidéken mindazok között, akik szeretik a tengert és annak emberalkotta jármüveit. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1957 november 14-től szerdáig, november 20-ig bezárólag A gyönyörű szinesfilm: DAS MAEDCHEN VOM PFARRHOF f Hangulatos hegyvidéki és erdei tájak. Látványosan tarka tömegjelenetek.^ ► Vadul száguldó pompás lipicai lovak. Derűs romantika. Kedves dallamok.4 Élmény. Élvezet. Szórakozás. Főszereplők: ATTILA HOERBIGER, WALTRAUT HAAS, ERICH AUER, FRANZISKA KINZ és sokan mások. A világhírű WIENER SAENGERKNABEN KÓRUS közreműködésével A kitűnő zenés vígjáték: ►VON LIEBE REDEN WIR SPAETER« > Vidám bonyodalmak egy kényszerházasság körül. Lendületes jókedv. Remeke humor. Kellemes muzsika. Főszereplők: MARIA HOLST, GUSTAV FROEHLICH, LIESELOTTE PULVER, WILLY FRITSCH és mások. rVÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Előadások naponta 6-tól folyt. Szom. 1.30-5-9-kor^ Következő műsorunk keretében az uj zenés szinesfilm "IHR LEIBREGIMENT" bemutatója. melodTtheatre MONTREAL 'SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050. Péntektől, 1957 november 15-től csütörtökig, november 21-ig bezárólag Kanadában először: a remek zenés vigjátékfilm: FRITZ UND FRIEDERIKE * Mulatságos bonyodalmak egy fiatalember helyett ténykedő leány kiléte kö-' ► rül. Derűs romantika. Vidám helyzetek és fordulatok. Ragyogó humor. Remeké muzsika. Bolváry Géza kitünően szórakoztató filmalkotása. ► Főszereplők : LIESELOTTE PULVER, ALBERT LIEVEN, MARGARETHE HAAGEN, k OTTO GEBUEHR, PETROVICH SZVETISZLÁV, LŐNI HEUSER, HANS LEIBELT stb.< A gyönyörű szinesfilm: DIE SCHOENE MUELLERIN ► Regényesen szép alpesi tájak. Festői tömegjelenetek. Hangulatos dallamok.^ Szerelem. Kedélyes humor. Szívüdítő szórakozás. k Főszereplők : HERTHA FEILER, WALTRAUT HAAS, GERHARD RIEDMANN, PAUL< HOERBIGER, OSKAR SIMA és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt. YORK THEATRE '164 YORK ST. HAMILTON TEL. JA. 2-0921. ► CSAK 3 NAPIG: 1957 november 18-, 19- és 20-án, hétfőn, kedden és szerdán^ A kitűnő uj zenés szinesfilm : IHR LEBBREGIMÉNT Derűs romantika. Szellemes humor. Vidám hangulat, Ének, tánc, tempó, mu-^ ^zsika. Pazar kiállítás. Látványos, szinpompás jelenetek. Élmény és szárakozás., ► Főszereplők: INGRID ANDREE, GERHAD RIEDMANN, JESTER NAEFE, WOLF4 ALBACH-RETTY és sokan mások. A vidám zenésfilm : GLUECKLICHE REISE Remekül szórakoztató szerelmi bonyodalmak. Eduard Kuenneke népszerű dallamai. Főszereplők: INGE EGGER, PAUL HUBSCHMID, PAUL KLINGER, MARGARETHE HAAGEN, INA PETERS, PEER SCHMIDT és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR. Naponta este 6.05-től folytatólagosan. ^HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR ^RÁDIÓADÁSA KERETÉBEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓL 3 ÓRÁIG* AZ OAKVILLE-I CHWO ÁLLOMÁS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. A TOROTÓI ALL NATIONS FILM COMPANY két kitűnő német filmjét mutatja be RIO THEATRE 1660 BROADWAY E. VANCOUVER, B. C. 1957 november 21-, 22- és 23-án, csütörtökön, pénteken és szombaton SCHLAGERPARADE ► Vidám szerelmi bonyodalmak — Lendület — Humor — Derű — Remek, ► slágerdalok és vérpezsdítő dallamok — A történet keretében közreműködő, elsőrangú sztárparádé élén : MAURICE CHEVALIER, MARGOT HIELSCHER, JOHANNES HEESTERS, LYS ASSIA, GECZY BARNABAS és világhírű zenekara — RUDI SCHURICKE és sokan mások * Főszereplők: GERMAINE DAMAR, WALTER GILLER, KARL SCHOENBOECK, NADJA TILLER, BULLY BUHLAN és sokan mások FERIEN VOM ICH Hangulatos, vidám, ragyogó szinesfilm. Kedves élmény Kitűnő szórakozás. Főszereplők: MARIANNE HOLD, RUDOLF PRACK, GRETHE WEISER, WILLY' * FRITSCH, HANNELORE BOLLMANN, OSKAR SIMA, PAUL HENCKELS és másoké Folytatólagos esti előadások. A szerkesztőség postája Zámbó Miklós kedves olvasónknak nagyon köszönjük elismerő szavait s rendkívül örülünk, hogy annyira várja a lapunkat és már az ebédidő alatt kiolvassa. Örömmel értesítjük, hogy a közeljövőben hetenkint háromszor akarunk megjelenni, ami hírszolgáltatás I iránti igényét már teljes mértékben ki fogja elégíteni. Továbbra is harcolunk törhetetlenül a magyarság nemzeti érdekeiért. Öreg vándor jelige alatt érkezett verses kéziratot nagyon köszönjük, méltányoljuk és teljesen átérezzük azt a jogos haragot, 'mely a magyar szabadság letiprói ellen árad soraiból. Ha megírja nevét és címét a versre részletesen visszatérünk, de régi elvünk szerint névtelenül érkezett kéziratokkal nem foglalkozhatunk. Szerezzen örömet gyermekeinek ! Vegye meg ELLA NÉNI MESÉI című most megjelent mesekönyvet. Ára $1.—. Kapható kiadóhivatalunkban és minden magyar könyvüzletben. SZERETED A MAGYARSÁGOD ? TÁMOGASD A “MAGYARSÁGOT 1”
