Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-11-06 / 87. szám
KANADAI MAGYARSÁG VII. 87. sz., 1957 november 6. KANADAI SZÉKELY MOLNÁR IMRE: 0MeulUlH "rbtOtfartÜHU 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Vélaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem vélaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem örzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. ÁRVÁI LÁSZLÓ : A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL MAGYAR FELTALÁLÓK, MAGYAR TALÁLMÁNYOK A sugárhajtású hajtóművel felszerelt (népszerűén: lökhajtásos) repülőgép elvi alapjait is magyar mérnök fektette le. Fonó Albert (1881 —) még az első világháború alatt, 1915-ben dolgozta ki és pontos számításokkal alátámasztotta a sugárhajtás elve alapján működő hajtóművet. Hajtóművét, valamint az ezzel hajtott repülőgépet 1928-ban Németországban szabadalmaztatta. Szabadalmi bejelentésével megelőzte az angol Whittle-t, aki jet-gépét csak 1929-ben szabadalmaztatta. Tekintettel arra, hogy a német szabadalmi hivatal csak több éves alapos vizsgálat után fogadta el Fonó szabadalmi bejelentését, nem vitás, hogy Fonó úttörő munkát végzett és sok évvel előzte meg azokat a tudósokat, akik eredményesen oldották meg a sugárhajtású jet-motorok megszerkesztésének kérdését. Eötvös Lóránt (1848—1919), a legnagyobb magyar fizikus, sok jelentős találmánya közül is kimagaslik a róla elnevezett gravitációs inga. Ennek az érzékeny eszköznek segítségével Eötvös bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő nem a testek anyagától, hanem csakis azok tömegétől függ, továbbá, hogy a gravitáló és tehetetlen tömeg egymással egyenlő, illetve legalább is arányos. Ez utóbbi eredmény egyik fontos kisérleti alapja Einstein általános relativitási elméletének. Eötvös gravitációs ingája, mint ahogy azt G. H. Darwin, az Association Geodesique Internationale 1956. évi értekezletén kijelentette, "pontos felvilágosítást adhat a tömegeknek a Föld belsejében való eloszlásáról, amit a geológusok ismerni óhajtanak. És az sem vitás, hogy Eötvös torziós ingája az olajkutatás egyik legfontosabb eszköze". 1953-ban a zürichi műegyetem két tanára alapvető tanulmányában meg is állapította, hogy "a gravimetrika gazdasági jelentősége 1917-ben kezd jelentkezni, amikor Boekh Hugó, Eötvös találmányának segítségével sótesteket és antiklinálisokat tudott kimutatni. Születésének századik évfordulóján a londoni Science Museum kiállítást rendezett műszereiből. Ugyanekkor A. O. Rankine professzor pedig "a geofizikai olajkutatás atyjának" tisztelte. Eötvös érdemeit külföldön is mindenütt elismerték. A torziós inga-mérésekben használatos alapegységet nemzetközileg — német tudósok kezdeményezésére — "Eötvös"-nek nevezték el. Gerard Vassails, az ismert francia tudós, a tudományos világ véleményét fejezte ki, amikor Eötvösről Párisban tartott előadásában kijelentette, hogy "minden tisztelet és megbecsülés a nagy magyar fizikust illeti, akinek neve halhatatlan és akinek emléke és munkássága az emberiség kultúrális kincsének részévé vált". A gyufa feltalálása körül is igen sok név merült fel. Ma már kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy feltalálása nem egy feltaláló nevéhez fűződik. Tény azonban az, hogy Irinyi János (1817— 1895) vegyész (akkori szóhasználat szerint "hites vegykém") volt az, aki nem freccsenő, zajtalanul gyúló foszforos gyufát talált fel 1836-ban. "Irinyinek köszönhetjük — állapította meg tárgyilagosan C. von Klinckowstroem német technikatörténetíró — a könnyen robbanó klórsavas kálium helyett az ólomhiperoxid használatának bevezetését". A vegyészeti iparral kapcsolatos Szerelmey Miklós (1803— 1875) találmánya is. A múlt század közepén egy olyan szert talált fel, amely az összes hasonló gyártmányok közül a legjobban bevált épületkövek mállásának meggátlására. A gyártási eljárást egy angol társaság vette meg és "Szerelmey Stone Liquid 101" név alatt hozta forgalomba. Nemcsak Angiiban terjedt el, hanem a kontinensen is. Német szakértők véleménye szerint is "hat kisérleti sorozatban a Szerelmey-féle folyadék vált be, mint az egyedüli hatásos szer". A közelekedési eszközök fejlesztése terén kiemelkedik Kandó Kálmán (1869—1931 ) zseniális magyar mérnök munkássága. Fázisváltós elektromos mozdonya (1923) korszakalkotó a nagyvasutak villamosítása terén. Kandó találmánya uj irányt jelölt ki a nagyvasutak villamosításának vasútüzemi és energiagazdasági szempontból egyaránt leggazdaságosabb megoldására. Az 1951-ben Annecy-ben megtartott vasúti konferencián L. Armand az S.N.C.F. vezérigazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy ". . . nem állok távol attól a hittől, hogy az elkövetkező években Kandó munkái nyomán fog megszületni a legérdekesebb mozdonytipusok egyike . . . Lehet, hogy ez a mozdonytipus fogja majd megvalósítani a mérnök és a felhasználó álmát, portól védett, zárt felszerelésével halmozva a kilométereket annélkül, hogy mást követelne, mint áramot és az elkopott kerékkarimák cseréjét. Ezek azok a szép távlatok, amelyeket a vasút Kandónak köszönhet". Folytatjuk. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülállé magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele! A halhatatlan Karinthy... ,Már kezdtem a saját lábamon megállni Pesten. Szabadúszóként dolgoztam, aki reggel elindul és felhajtja a mindennapi betevő falatot. Kezdtem megismerkedni a szerkesztőségekkel és a nevem alatt megjelenő riportokat ízlelgették a mélyen tisztelt olvasók. És ahogy jöttek írásaimra az elismerő levelek, úgy emelték a honoráriumomat. Nem panaszkodom: gyorsan sikerült felkerülnöm, hála érte az olvasók ,és a szerkesztők elismerő szeretetének. Nem is akartam állandó elfoglaltságot, tetszett ez a sehovasem tartozás, a minden kötöttség nélküli szabadság. Akkor keltem és feküdtem, amikor akartam és csak úgy dolgoztam, ha kedvem volt az íráshoz, ha érdekelt a téma. Szerkesztőségi kötelékben, soha nem lehet ilyen úr az író, utasításra kell dolgoznia, beskatulyázva valamelyik rovatba. Ezért volt kedvemre való dolog a szabadúszás. Ez viszont nem jelentett biztos megélhetést, rendszeres havi fizetést, mert csak akkor fizettek, ha dolgoztam. Ősz volt, borongós és sötét. Pergett a lélekig dermesztő hideg eső. Lágy sebek fakadtak a kemény aszfalton. Aranyos avaron csörgött a víz és sarat dagasztott a föld testébe. Egy ilyen estén izent értem KARINTHY, hogy másnap délután vár a CENTRAL kávéházban. Csepergősen könnyezett az ég, mikor megérkeztem. KARINTHY elgondolkozva ült az asztalnál, de láthatólag felvillanyozódott, amikor bemutatkoztam. Záporként zúdította rám a kérdéseit, irodalomról, életről és mindenről beszélt, ami éppen eszébe jutott. Végül felnevetett szívből, őszintén és túláradó melegséggel veregette meg a vállamat és megsimogatta az arcom. Valósággal megkönnyebbülés nekem ez a veled való találkozásom — mondotta. — Már egy fél éve tudom, hallom jobbról, balról, irodalmi berkekben is, hogy az alteregóm vagy, aki az én képmásomban jár kél, tesz-vesz, él ebben a nagy városban. S én valahogy nem tudtam megszabadulni attól a gondolattársítástól, hogy egy buta ember szaladgál az én álarcommal. Ha ez igy lenne, nagyon sértené az önérzetemet és büszkeségemet. De nem, okos, nagyon is okos — kiáltott fel harsányan és mégj óbban szemügyre vett... — Igen — mondta később — nagy a hasonlatosság köztünk, még a szemöldököd is olyan kese, mint az enyém. Csak — tette hozzá szomorúan, halkan mintegy önmagának — ha karikatúrát csinálnak rólad, akkor ... kapnának meg engem, az öreg KARINTHY FRICIT .. . Az írók helyzetéről beszélgettünk. — Talán én vagyok az egyetlen magyar író — mondotta, — aki kizárólag az írásaiból él. Tizenhét nyelvre fordítanak és mégis alig, hogy élek. Megélni? Az olyan művészet lenne, ami még az én erőmet is túlhaladja. Ha nem tudnád, hát bemutatkozom: én vagyok Pest, örök mínusz embere. Nem jutottam el odáig, hogy a bevételeim fedezzék a kiadásaimat. Jó ízűén nevetett és hamiskásan hunyorított a szemeivel. — Persze, Te még nem tudod, hogy mi a különbség köztem és Zrinyi Miklós között?! Nagyon meghökkentett ezzel a képlettel. nem tudtam, hová akar kilyukadni, mikor látta csodálkozásomat, elmesélte ezt az anekdotáját: — Lényegileg a különbség egy hajszálnyi. Zrinyi Miklós Szigetvár várából harminc ezüstpénzzel rohant ki a törökökre, én pedig mindennap harminc ezüstpénzért loholok el a lakásomból... Hirtelen más témára kapott és az írói halhatatlanság relativ voltát tette nevetségessé, egy vele történt, fájó és írói mivoltát mélyen megalázó epizód elmondásával : — Ez tavaly esett meg velem. Ebből sokat tanulhatsz és megértheted, hogy milyen relativ minden az életben. Ilyen vérszagú, bús őszi eső csepergett, mint máma. A kávéház ablakából, akkor vette észre, hogy kamasz fia a CINI ott sétál le és fel, várva az intést, hogy bejöhet-e? Nagyon elkomorodva nézett rám s mintegy tőlem kérdezte : hívjam, vagy ne hívjam be? Magyarázólag még elmondta, hogy a gyereknek lyukas a cipője és egy hete ígérgeti, hogy megtalpaltatja. Végül elszánta magát, elékotort a zsebéből egy ötpengős bankjegyet és behívta CINIT, majd így folytatta : — Fáztak nagyon a kezeim és én elindultam itt a belvárosban, hogy kesztyűt vegyek. A boltos majdnem hasravágódott, amikor megmondtam a nevem és megkértem, hogy a kesztyűt csomagolja be és küldje el részemre a szerkesztőségbe. Az apró kis ember topogva ugrándozott körül, mint egy kis pincsi kutya, szüntelenül ezt mondogatva — „hogy ilyen nagy szerencse ért, hogy a kedves mester, a drága művész úr keresett fel” ... — A népszerűség csúcsán éreztem magam és titokban abban reménykedtem, hátha olcsóbbra szabja az árat, ezért hát gyorsan, még két pár kesztyűt vásároltam nála a fiaim részére. — Oh igen-igen, máris adom és csomagolom — szorgoskodott a kis gnóm, miközben megkért, hogy még csak egy pillanatig várjak, mert ez egy olyan ritka és kivételes alkalom, most be szeretne mutatni a feleségének is. Ezzel már rohant hátra és kinyitotta a lakásába vezető ajtót: — Rebeka, Rebeka — kiáltotta, — gyere ki azonnal. Mikor pedig bentről válasz érkezett, így nógatta: — Ne is öltözz, csak úgy gyere, ahogy vagy, éppen csak kapj magadra valamit... — Mikor pedig meghallottam a lépcsőn az asszony csoszogását, pózba vágtam magom, hogy kielégítsem és megfeleljek a kispolgári érdeklődésnek, ami végeredményben a hírnevemet, a nagy megbecsülést és a tiszteletet eredményezi. — És belépett Rebeka. Kövér, idomtalan, széle-hossza-egy teremtés volt. A kisboltos elémpenderítette élete párját, így szólván hozzá: — Rebeka, Rebeka, tudod te ki van itt, hogy milyen nagy megtiszteltetés ért bennünket ? — Rebeka tágra meresztette a szemét, a csodálkozástól, de nem villant fel az agyán, egy értelmes gondolat sem. — A kesztyűs, látva Rebeka meglepett zavarát, így folytatta : — Te nem tudod kicsoda és nem is fogod kitalálni, ne is törd a fejed rajta : — Ez az úr itt BŐHM ARANKA férje! ! ! — Én leforrázva kezeltem le velük, majd kifizettem a borsos kesztyűszámlát, úgy jöttem ki az üzletből, mint akit fejbevertek. Hát látod — nevetett rám — ez jelenti az életben a hírnevet és a halhatatlanságot. A szabadságharc egyéves évfordulója Torontóban Egyszerű, de igen bensőséges ünnepi műsorral emlékezett meg a torontói C.K.F.H. ,és a woodstocki C.K.O.X. rádióállomások magyar órája az egy évvel ezelőtt megkezdődött magyar szabadságharcról. Az ünnepségsorozat október 19-én kezdődött, amikor Dr. Kilián Csaba ferences atya, a new-yorki N.C.W.C. igazgatója megrázó beszédében többek között hangoztatta, hogy a hős magyar fiatalság nemcsak Budapest, de London, Tokio, Washington szabadságáért is harcolt ama dicsőséges napokban. Befejező szavaiban felhívta az emigráció magyarságát, hogy sohase szűnjön meg egyként küzdeni tevőlegesen itt külföldön magyar fajtájáért. Az igazi Ferences szavakat október 22-én este rendkívüli műsor keretében'Naszódy Sándor, a Nemzeti Színház volt igen tehetséges művésze verses megemlékezése követte, melyet szépen kiegészített Dr. Bálint Ferenc ünnepi beszéde. A befejező műsor szónoka Dr. Kostya Sándor a szabadságharc idején kijött volt középiskolai tanár, míg Juhász József a Nemzeti Színház volt nagy művésze, akit a magyarság a két háború közötti híres jellemszerepeiben, filmen szinpadon egyaránt, a szívébe zárt, „Folyik a vér a pesti utcán” című forradalmi verssel emlékezett börtöntársaira, akik jelenleg is tovább sínylődnek a szenvedő hazában. Magyar dalok NEM HISZEM EL . . . Nem hiszem el, hogy én téged mindörökre, amig [élek feledni tudnálak, Hiszen az én beteg lelkem akkor boldog, hogyha [téged mosolyogni látlak. Az estvéli harangszónál imádságom az Istenhez [a neveddel kezdem, Hogy a szívem, hulló könnyem, sok álmatlan [nyári éjjel kicsit megpihenjen. Ha majd csöndes őszi éjjel a lehulló falevélre [dérvirágok hullnak, Törölj ki az emlékedből, ha már lelkem a [lelkeddel nem egy úton járnak. Nem vádollak, nem is mondom, hiszen te a [boldogságot soha meg nem érted, Majd megbüntet a nagy Isten, ha valaki [kacagással fizet vissza néked. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1957 november 7-től szerdáig, november 13-ig bezárólag ALIBI 9 Lélegzetelállítóan érdekes történet, mely egy bűnügyi témát hatásos művészi ^eszközökkel elevenít meg. Rendkívüli, mégis megragadóan élethü körülmények, melyek mindenkit egyformán érintenek és melyekbe akárki belebonyo^lódhatik. A német filmgyártás egyik legnagyszerűbb alkotása kiváló szinészH alakításokkal. ► Főszereplők : O. E. HASSE, MARTIN HELD, EVA INGEBORG SCHOLZ, HARDY * KRUEGER és sokan mások. HEIMWEH NACH DIR háború előtti és utáni Berlin romantikája, szívós lendülete és hangulata, ► vidám derűje és akasztófahumora. Ragyogó zene- és énekszámok. Elsőrangú' művészgárda. 9 Főszereplők: MARGOT HIELSCHER, PETER PASETTI, PETER MOSBACHER, stb' ► A sztárparádé közreműködői: RITA PAUL, BULLY BUHLAN, RUDI SCHURICKE, a RIAS Tánczenekar és nagyon sokan mások. * VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Előadások naponta 6-tól folyt. Szom. 1.30-5-9-kor ” MELODY THEATRE MONTREAL ►SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050. Péntektől, 1957 november 8-tól csütörtökig, november 14-ig bezárólag A ragyogó uj zenés szinesfilm kanadai bemutatója: IHR LEIBREGIMENT Derűs romantika. Szellemes humor. Vidám hangulat, Ének, tánc, tempó, muzsika. Pazar kiállítás. Látványos, szinpompás jelenetek. Élmény és szárakozás. Főszereplők: INGRID ANDREE, GERHAD RIEDMANN, JESTER NAEFE, WOLF< ALBACH-RETTY és sokan mások. A kitűnő osztrák zenés vígjáték: SAISON IN SALZBURG , Salzburg és környékének gyönyörű képei, remek kedélye, szívüdítő hangulata. Vidám szerelmi bonyodalmak. Vérpezsdítő muzsika. Nagyszerű mulatság. • Főszereplők: HANNERL MATZ, ADRIAN HOVEN, GRETL SCHOERG, WALTER* MUELLER, HANS RICHTER, RICHARD ROMANOWSKY és mások. ► VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt.^ YORK THEATRE HAMILTON ►164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921, ^ CSAK 3 NAPIG: 1957 november 11-, 12- és 13-án, hétfőn, kedden és szerdán^ SCHLAGERPARADE • Vidám szerelmi bonyodalmak — Lendület — Humor — Derű __ Remek* ,slágerdalok és vérpezsdítő dallamok — A történet keretében közreműködő^ elsőrangú sztárparádé élén : »MAURICE CHEVALIER, MARGOT HIELSCHER, JOHANNES HEESTERS, LYS ASSIA, »GECZY BARNABAS és világhírű zenekara — RUDI SCHURICKE és sokan mások* ►Főszereplők: GERMAINE DAMAR, WALTER GILLER, KARL SCHOENBOECK, NADJA TILLER, BULLY BUHLAN és sokan mások VERGISS DIE LIEBE NICHT ►Rendkívül szórakoztató és tanulságos filmélmény házaspárok és családok szá-. mára. Sziporkázó szellemesség. Remek humor. Gyönyörű dallamok. 'Főszereplők: LUISE ULLRICH, WILL QUADFLIEG, ANNI ROSAR, PAUL DAHLKE, és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta este 6.05-től folytatólagosan. ^HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR ► RÁDIÓADÁSA KERETÉBEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓL 3 ÓRÁIG < AZ OAKVILLE-I CHWO ÁLLOMÁS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. Szerezzen örömet gyermekeinek ! Vegye meg ELLA NÉNI MESÉI című most megjelent mesekönyvet. Ára $1.—. Kapható kiadóhivatalunkban és minden magyar könyvüzletben. Figyelem! Calgary Magyarságának nem kell ezentúl levelezgetni, ha az Óhazába vámmentes IKKA csomagot, kerékpárt varrógépet, mosógépet, épületanyagot stb. vagy bármilyenfajta gyógyszert akar küldeni. Hivja fel telefonon, vagy keresse fel RENDES MIKLÓS CALGARY-I KELEN IKKA KÉPVISELETÉT 1327 1st Street, West. Telefon: AM. 2-4149 Pénzküldés legolcsóbban és leggyorsabban teljes garanciával. *5 w-V -b, y I I ! H Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $8.50) i__________________ _ Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! I V I I 5 § SZERETED A MAGYARSÁGOD ? TÁMOGASD A “MAGYARSÁGOT !”
