Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-10-23 / 83. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 VII. 83. sz., 1957 október 23. (fauuUaH 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissz« még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre el* kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Tevékenységi mánia Tevékenységi mánia néven ismeri az orvostudomány az elmebetegeknek azt az állapotát, amelyben lázas sietséggel, szüntelenül csinálni akarnak valamit, mintha attól félnének, hogy lemaradnak valamiről. Vezető állású politikusok, különösen pedig diktátori hatalommal rendelkező államférfiak gyakran esnek ebbe a mániába, s ilyenkor igyekeznek a világ minden dolgába beavatkozni, minden kisebb-nagyobb ügybe beleszólni: másszóval saját hatalmukat akarják csillogtatni a világ minden pontján. A ma működő politikusok közül Kruscsev a legszembetűnőbb példája ennek a tevékenységi mániának. Eltekintve attól, hogy a kommunizmus hivatalos programja amugyis a zavarkeltés, a nemzetközi barátságok feldulása, a békés országok egyes társadalmi osztályainak a többi elleni izgatása, — a köpcös orosz pártfőtitkár még egyénileg is sportot üz abból, hogy a világ minden részébe fenyegető vagy dicsérő leveleket küldjön, figyelmeztetéseket intézzen államférfiakhoz, országokhoz, s általában mindenkihez. A világ politikai szakértői csakúgy, mint a vezető lélekbúvárok már régen gyanítják, hogy a szovjet élén ismét egy őrült áll, mint Sztálin korában. Kruscsev legújabb tevékenységi láza ezt a gyanút határozottan alátámasztja. Kruscsev a mesterségesen felidézett, s valójában nem is létező sziriai—török problémával kapcsolatban levelet intézett az angol, norvég, dán, holland, belga és finn szocialista pártok vezetőségéhez, amelyben kijelentette, hogy "az USA Törökországot arra akarja rábirni, hogy Sziria elle.n katonai akciót kezdjen", — hogy "a Sziria körüli katonai fenyegetés növekvő háborús veszélyt jelent" és hogy "a szocialista párt kötelessége, hogy a saját kormányát oly irányban befolyásolja, hogy az USA ellen tegyen intézkedéseket a sziriai ügyben." Hasonló tartalmú leveleket intézett a többi nyugati szocialista párt vezetőjéhez is. Még nem áll rendelkezésre a teljes jegyzéke azoknak a pártoknak, amelyeket ez a kétes értékű megtiszteltetés ért. Az őrültek lelkivilágának ismeretében azonban azt hisszük, hogy nem lesz a világon olyan szocialista párt, amely ne kapná meg Kruscsev üzenetét, amelynek a valódi célja : saját hatalmának önmaga előtt való fitogtatása. Hogyan juthat eszébe egy ellenséges ország vezetőjének, hogy egy demokratikus kormányzás alatt álló nyugati ország ellenzéki pártjához intézzen ilyesfajta felszólítást, nyíltan és a kormány megkerülésével? Csak úgy, hogy Kruscsev arról van meggyőződve, hogy a brit, dán, norvég, holland, belga, kanadai stb. ellenzéki pártok most majd a szovjet kedvéért nyíltan bele fognak avatkozni saját országuk külpolitikájába és saját minisztériumuk helyett ezentúl a szovjethez fognak fordulni utasításért. Hogyan képzelheti Kruscsev, hogy a nyugati szocialista pártok, amelyeket a kommunista sajtó és a kommunista pártok a világ minden országában, mint a "munkásság árulóját" és a kommunizmus legfőbb ellenségét bélyegez meg, most majd egy Moszkvából keltezett levélre haptákba állanak és lelkesen éljenzik az orosz bolsevistákat? A válasz egyszerű. Kruscsev nem képzel semmit. Azt akarja, hogy a neve szerepeljen a világsajtóban, újra meg újra, — azt akarja, hogy tevékenységi mániáját egyformán kiélhesse keleten és nyugaton, kormányférfiak és ellenzéki vezérek előtt. Valóban csak apróbetüs rovatba volna való ezekután az, hogy a nyugati szocialista pártok kivétel nélkül rövid, megvető szavakban vetették el a szovjet kommunista párt élére állt borügynök nagyhangú felszólítását. A brit Labour Party például így válaszolt: "Levelét megkaptuk. Azt ajánljuk, hogy ha nemzetközi bonyodalomtól tart, forduljon az UNO-hoz." A norvég szocialista párt így válaszolt: "A norvég szocialista párt nem kíván olyan külpolitikai irányt követni, amely a kormány politikájával ellentétes." A dán szocialisták ezt írták : "A dán szocialista párt idegen államok kormányától nem kér és nem fogad el tanácsokat. Levelét irattárba tettük." Kruscsev is irattárba fogja tenni a világ minden részéből befutó hasonló válaszokat. Neki nem érdembeli válaszokra van szüksége, csupán arra, hogy tevékenységi mániáját újabb területen fejthesse ki. 'w -w -w 'w 'w%~'w Címváltozás esetén kérjük előfizetőinket, hogy ne csak az uj, hanem a RÉGI címüket is közöljék, mert enélkül nem tudjuk a nevüket megtalálni a jegyzékben. A régi cím közlése nélkül a címváltozást nem tudjuk keresztülvezetni A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülállá magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele! SZILVÁSSY LÁSZLÓ : ORVOSSAL NE. Világéletemben nagy tisztelője voltam a tudományoknak és mindig kellő csodálattal adóztam azoknak, akik a tudományok valamely ágában jeleskednek, tekintet nélkül arra, hogy mely „ág”-ban történik ez a jeleskedés. Az orvostudomány meg pláne, egyenesen száj tátásom tárgyát képezte. Már, hogy a fenébe ne, mikor több ízben tapasztaltam, hogy még jóformán be sem óvakodott a beteg a rendelőszobába és az orvos máris, mondhatnám „kapásból” megállapította, hogy mi a baja a delikvensnek, akarom mondani a páciensnek. Mikor például egy ízben, boldogult kőrösztanyámat vittük a doktorhoz, — mivelhogy a fejére esett egy aludttej es köcsög a kredenc tetejéről, — csak ránézett és abban a pillanatban kimodta a diagnózist, hogy epeköve van! Kiderült, hogy igaza volt! Másnap megoperálták és még ma is élne, ha közben meg nem hal szegény. Azt azonban, hogy honnan és miből tudta a doktor olyan könnyedén megállapítani az epekő jelenlétét, mikor a feje vérzett körösztanyámnak és egy merő aludttej volt nyakig, az még ma is rejtély előttem. De megállapította és ezzel ellátott engem néhány évtizedre szóló töprengési anyaggal, mert azt talán fölösleges is mondanom, hogy azóta sem hágy nyugodni a dolog és már sok mindent megpróbáltam, hogy fényt derítsek az esetre. Több orvossal beszéltem drága jó körösztanyám epeköve ügyében és majdnem valamennyitől ugyanazt a választ kaptam: hm, csacsi, hát az csak természetes, azért volt orvos! Ettől ugyan nem lettem okosabb, ellenben csodálatom és tiszteletem csak még jobban megnövekedett az orvostudománnyal szemben olyannyira, hogy már akkor is belső izgalommal vagyok tele, ha látogatóba megyek hozzájuk és véletlenül éppen semmi bajom sincs. A múltkoriban pláne megdöbbentett egyikük, mikor az előfizetési díjat mentem inkasszálni, ügyesen álcázva jövetelem célját, olyan látszatot igyekezve kelteni, mintha nem is azért jöttem volna, hanem csak úgy. — Szervusz! — mondja, mikor beléptem a rendelő ajtaján — már régen be akartam küldeni az előfizetési díjat, de mindig elfelejtettem. Foglalj helyet és add oda Malvinkának a nyugtát! (Malvinka, az asszisztensnő régi tisztelőm, mert egyszer azt mondtam neki, hogy csodálom, hogy ilyen gyönyörű alakkal, mint az övé, nem moziszínésznő lett, hanem doktorkisasszony. Miután pedig nem doktorkisasszony, hanem csak oki. ápolónő és testvérek között legalább nyolcvanöt kiló, egy életre barátjává fogadott és ennek megfelelően az előfizetési csekket is nagyobb összegről állította ki, mint amennyi hivatalosan jár. Legyen érte honleányi szive örökké áldott.) A döbbenettől azonban belémfagyott a szusz. Honnan tudta a „doki” jövetelem célját, mikor még a számat se volt időm kinyitni és mik lehettek azok a titkos szimptomák rajtam, amelyekből ilyen halálpontosan megállapította a diagnózist. Azonnal drága, jó, néhai körösztanyám jutott eszembe aludttej es fejével és suttyomban lappangó epekövével. Csak egy magyarázatot tudtam találni; akit az Isten orvosnak teremt, röntgen szemeket is ád neki hozzá épp úgy, mint ahogy akit költőnek teremt, ellátja megfelelő korgó gyomorral is. Az már aztán csak idő kérdése, hogy mikor hal éhen a jámbor. Már nem az orvost gondolom persze, hanem a költőt. Mert az orvosokat, pláne Kanadában, ilyen veszély nem fenyegeti — hála Istennek! Nem mondom, beletelik egy-két hónap mire meggazdagodnak, de hát az vesse rájuk az első követ, aki teheti, ... izé ... akarom mondani,... akinek rövidebb időn belül sikerül a dolog. Egy tényt azonban le kell szegeznem és pedig azt, hogy éleslátásuk megdöbbentő. Például, mikor engem operáltak legutóbb és az operációért járó összeg nagysága után érdeklődött a kórházi számlák kiállítását égző lelkes alkalmazott-kisasszony, a doki -sak legyintett. Egyszerű kis kézlegyintés volt csupán, de benne egy egész élet minden tapasztalata és jövőbelátása. Bölcs mérle- Telés utáni halk lemondás, egyben a lelkes alkalmazott-kisasszony fölösleges munkából való tapintatos megkímélése is: minek számlát írni annak, aki úgysem fizet. Ó bár valamennyi hitelezőm követné neues példáját és kézlegyintéssel intézné el ’ nyagi-vakbélgy úladásaimat. Mertmiveltogy, legutóbb egész kivételesen vakbélgyúladással operáltak. A dolog úgy kezdődött, hogy beteglátogatóban voltam a General Hospitalban és egy hanyagul eldobott leukoplaszton megcsúszva bevertem a fejem azokba a nehezékekbe, melyekkel szegény, lábtöréses barátom gipszberakott végtagja volt kifeszítve. Mondott is valamit a jámbor, régen elhunyt, öreganyámmal kapcsolatban, a fejem azonban ennek dacára is sajogni kezdett és a sajgás nem akart elmúlni még hetek múlva sem. Addig sajgott, addig sajgott, míg meguntam és elmentem az orvoshoz, hogy végére járjak a dolognak. — Na, mi van? — érdeklődött nyájasan, mikor bementem a rendelőszobába. — Sajog a fejem. — Mitől? ■— Saját magától. — Hm. Nehéz eset! — mondta gondterhelten. Már régen gyanakszom, hogy valami baj van a fejeddel, de, hogy ilyen hirtelen törjön ki rajtad, azt azért nem gondoltam volna. Na és hol sajog? — Hol itt, hol ott. — Hm. És most például hol? — Most sehol. Ahogy beléptem Hozzád, abban a pillanatban kiállt a sajgás. — Rossz jel! — mondotta és még gondterheltebben nézett maga elé. Szinte egészen terheltnek látszott, a gondtól. Kis szünet után megvakarta a bal hónalját, eloltotta a cigarettáját, nagyot sóhajtott, aztán rámszólt: Vetkőzz le! Megvizsgállak! — Minek kell ahhoz levetkőznöm? — érdeklődtem naivan, i— a fejem fáj, nem az izém... — Sadap! — így ő. Vetkőzz és Punktum! — Punktum, punktum, — morogtam erősen felháborodva, de mit vitatkozzam vele, nekifogtam a vetkőzésnek. Megszoktam már, hogy engem mindenki leint, miért pont az orvos lenne kivétel. Szépen kifűztem a cipőmet és annak rendje és módja szerint odaállítottam a „nachkaszlit” helyettesítő műszeres asztal első két lába közzé, orral befelé. Még be sem igazítottam őket, hogy pontosan a középen legyenek, mikor már is rámrivalt: — Ki mondta, hogy vedd le a cipődet? — Te! — Én? Te nem vagy észnél! i— Hát nem azt mondtad, hogy vetkőzzek le? — De igen. — A vetkőzés nálam a cipő levetésével kezdődik. Punktum! Különben is újra sajogni kezd a fejem, tehát ne idegesíts, mert ilyenkor török, zúzok, rugók, harapok. Junó? Punktum! — Mit punktumozol folyton? — Te kezdted! — Na és ha én kezdtem? Azért neked nem kell folytatnod! Kezdtem, hát kezdtem és kész! — Punktum! — mondtam, hogy mégis mondjak valamit. — Idefigyelj! Ha nekem mégegyszer azt mondod, hogy punktum, hozzád vágok valamit, — röffent rám idegesen. *— Punktumozni jöttél ide, vagy a fejed miatt? — Tévedsz! — A sajgás miatt. Miután ebben megegyeztünk, felfektetett a vizsgáló asztalra és össze vissza tapogatott, csak éppen a fejem nem bántotta. Végül a fuszeklimat is levétette velem és csak miután közösen megállapítottuk, hogy a talpa lyukas, mondott annyit, hogy: Hm ... — Hm. — mondtam én is. Na, mi van ? — Mi lenne? Semmi! Sajnos megmaradsz, ha csak valami jótékony vakbélgyúladás át nem segít a másvilágra. Reméljük így lesz! — Hasonló jókat! — feleltem illemtudóan és hanyagul túltéve magam a fizetés kellemetlenségein, sajgó fejjel távoztam. * * * Másnap este rosszullettem. Néhány nap pal később arra ébredtem, hogy a „doki” hajol fölém és enyhe mélabuval csak ennyit mond: — Hát megmaradtál! Pedig mindent elkövettem ! Nem szóltam semmit. De az operáció költségeit mind a mai napig nem fizettem ki neki. \ Nem is fogom! Isten engem úgy segéljen. EZEK AZ ANGOLOK Magyar népi táncegyüttes Londonban járt tagja beszél emlékeiről. Szőke, fiatal leány: — Ezek az angolok! A királyi vár előtt a magyar mozilátogatók által jól ismert hagyományos őrség áll. Ezeknek a magas, vékony angol férfiaknak nem szabad senkihez sem szólni. Csak állnak, állnak. Azon tanakodtunk, hogy melyikünk mer egy ilyen őr mellé állni, hogy csináljunk egy kedves fényképet. Én vállalkoztam elsőnek. Oda is álltam. S amint kattant a gép, mint vezényszóra, hirtelen a katona nagy csattogások, csörömpölések kíséretében, hatalmas léptekkel megindult. Rettenetesen megijedtem. Az őr számított erre, mert visszanézett és kárörvendően, huncutul mosolygott. Ezek az angolok ! . .. Sok mindenben szokatlanok. Ha rendőrtől megkérdez valamit az ember, az nagy körültekintéssel elmagyarázza a dolgot s aztán mikor a végére ér, megköszöni, hogy meghallgattuk. Bizony ez szokatlan a szovjet rettegésben élő magyaroknak. Aki rendőrkézre kerül, köszönje meg, ha nem törik össze a csontjait. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Hétfőtől, 1957. október 21-ikétő! kezdődően kitűnő heti műsor keretében a ragyogó uj zenés szinesfilm : IHR LEIBREGIMENT ^Fény, pompa, látványos jelenetek — Szerelem, hangulat, ének, tánc, remek^ ► muzsika, sziporkázó humor, szellemes finom gúny, derű, lendület — Szem- A és fülgyönyörködtető, szivüditő élmény, nagyszerű szórakozás ^Főszereplők: INGRID ANDREE, GERHARD RIEDMANN, JESTER NAEFE, WOLF' ALBACH-RETTY és sokan mások A remek társadalmi film: VERGISS DIE LIEBE NICHT ► A mai csalid! élat érdekfeszítő, kacagtatőan szellemes szatirija — Tanulságos élmény — Kitűnő mulatság ^Főszereplők : LUISE ULLRICH, WILL QUAOFLIEG, PAUL DAHLKE, ANNI ROSAR'' is mások kVÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. Előadások naponta 6-től folyt. Szom. 1,30-5-9-kor' ^HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR 4 ►rADIÖADASA KERETEBEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓL 3 ÓRÁIG t AZ OAKVILLE-I CHWO ALLOMAS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. MELODY THEATRE MONTREAL ►SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050' Péntektől, 1957. október 25-től csütörtökig, október 31-ig bezárólag Kitűnő műsor keretében a ragyogóan szép szinesfilm DAS MAEDCHEN VOM PFARRHOF ► Gyönyörű alpesi tájak — Szinpompás tömegjelenetek — Szabadon száguldozó »lipicai lovak — Érdekfeszítő, kedvesen derűs történet — ízes humor — El-' ragadó dallamok —- Nagyszerű filmesemény Főszereplők: ATTILA HOERBIGER, WALTRAUT HAAS, ERICH AUER, FRANZISKA KINZL és sokan mások — Közreműködik a világhírű WIENER SAENGERKNABEN KÓRUS A vidám zenésfilm : DER HIMMEL IST NIE AUSVERKAUFT ► Fiatalos jókedv, hév és lendület — Vidám bonyodalmak a szerelem és karrier4 körül — Humor — Tempó — Muzsika — Berlini és római felvételek ► Főszereplők: IRENE GAITER, HARDY KRUEGER, VICTOR DE KOWA, FITA^ tSENIHOFF, PEER SCHMIDT és sokan mások fVÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt.^ YORK THEATRE ~ HAMILTON ►164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921 < •Csak 3 napig: 1957. október 28, 29 és 30-án, hétfőn, kedden és szerdán^ Kitűnő műsor keretében az elragadó uj zenésfilm: KAISERWALZER ► A régi császári Bécs fénye és pompája — Schoenbrunn és Bad Ischl roman-i »tikája, vidáman zajló társasélete — A régi jó idők kedélye, derűje, hangulata — Szerelem — Humor — Ének, tánc, muzsika — Látványos balett- és ^ tömegjelenetek — Kitűnő élmény és szórakozás Főszereplők: MARIA HOLST, mint a szépséges fiatal Erzsébet királyné, WINNIE MARKUS, RUDOLF PRACK, HANS HOLT, ANGELIKA HAUFF, GUNTHER PHILIPP, OSKAR SIMA és sokan mások A pazar szinesfilm : DER BUNTE TRAUM k Vidám szerelmi történet telve remek dalokkal és muzsikéval, valamint káprázatosán szép és nagyszerű jégrevü-balettjelenetekkel Főszereplők: VERA MOLNÁR, OSKAR SIMA, JOSEF MEINRAD és mások ►Közreműködnek: MAXIE és ERNST BAIER, a világhírű német műkorcsolyézó< t bajnokpár és remek jégbalett-együttesük, FRANK SAWYERS kanadai bajnok,^ VICO TORRIANI, KURT REIMANN és mások. Zene: MICHAEL JARY VÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. Naponta este 6.05-től, szombaton d. u. 4.30-tól folytatólagosan. ^HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR * 'RÁDIÓADÁSA KERETÉBEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓL 3 ÓRÁIG< AZ OAKVILLE-I CHWO ÁLLOMÁS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. ÜVWüWWVWWW^VmmVWVVVVVVVVVVW PALACETHEATRE ST. CATHERINES, ONT. Csak 1 napig, 1957. október 30-ikán szerdán, d. u. 1.15-től folyt. Kitűnő német duplaműsor keretében az uj zenés vígjáték SCHLAGERPARADE .Vidám szerelmi bonyodalmak — Lendület — Humor — Derű —— Remek ^ slágerdalok és vérpezsdítő dallamok — A történet keretében közreműködő^ elsőrangú sztárparádé élén: ^ MAURICE CHEVALIER, MARGOT HIELSCHER, JOHANNES HEESTERS, LYS ASSIA/ ^GECZY BARNABAS és világhírű zenekara — RUDI SCHURICKE és sokan mások ►Főszereplők: GERMAINE DAMAR, WALTER GILLER, KARL SCHOENBOECK,< NADJA TILLER, BULLY BUHLAN és sokan mások A gyönyörű szinesfilm : GRUEM IST DIE HEIDE Hangulatos tájak. Kedves dallamok. Romantika. Derű. Humor. Látványos tömegjelenetek. Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, MARIA HOLST, WILLY < FRITSCH, HANS STUEWE és a vidám trió: HANS RICHTER, KURT REIMANN,t LUDWIG SCHMITZ. Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! Előfizetési díjat (külföldi államokban egész évre $8.50) csekken, Money order vagy készpénzben is beküldheti. nme •S65»'va»'"-at' vaKmmc xwc«*- w m
