Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-10-23 / 83. szám

KANADAI MAGYARSÁG 2 VII. 83. sz., 1957 október 23. (fauuUaH 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissz« még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre el* kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Tevékenységi mánia Tevékenységi mánia néven ismeri az orvostudomány az elme­betegeknek azt az állapotát, amelyben lázas sietséggel, szüntelenül csinálni akarnak valamit, mintha attól félnének, hogy lemaradnak valamiről. Vezető állású politikusok, különösen pedig diktátori ha­talommal rendelkező államférfiak gyakran esnek ebbe a mániába, s ilyenkor igyekeznek a világ minden dolgába beavatkozni, min­den kisebb-nagyobb ügybe beleszólni: másszóval saját hatalmukat akarják csillogtatni a világ minden pontján. A ma működő politikusok közül Kruscsev a legszembetűnőbb példája ennek a tevékenységi mániának. Eltekintve attól, hogy a kommunizmus hivatalos programja amugyis a zavarkeltés, a nem­zetközi barátságok feldulása, a békés országok egyes társadalmi osztályainak a többi elleni izgatása, — a köpcös orosz pártfőtitkár még egyénileg is sportot üz abból, hogy a világ minden részébe fenyegető vagy dicsérő leveleket küldjön, figyelmeztetéseket in­tézzen államférfiakhoz, országokhoz, s általában mindenkihez. A világ politikai szakértői csakúgy, mint a vezető lélekbúvárok már régen gyanítják, hogy a szovjet élén ismét egy őrült áll, mint Sztá­lin korában. Kruscsev legújabb tevékenységi láza ezt a gyanút ha­tározottan alátámasztja. Kruscsev a mesterségesen felidézett, s valójában nem is létező sziriai—török problémával kapcsolatban levelet intézett az angol, norvég, dán, holland, belga és finn szocialista pártok vezetőségé­hez, amelyben kijelentette, hogy "az USA Törökországot arra akar­ja rábirni, hogy Sziria elle.n katonai akciót kezdjen", — hogy "a Sziria körüli katonai fenyegetés növekvő háborús veszélyt jelent" és hogy "a szocialista párt kötelessége, hogy a saját kormányát oly irányban befolyásolja, hogy az USA ellen tegyen intézkedéseket a sziriai ügyben." Hasonló tartalmú leveleket intézett a többi nyu­gati szocialista párt vezetőjéhez is. Még nem áll rendelkezésre a teljes jegyzéke azoknak a pártoknak, amelyeket ez a kétes értékű megtiszteltetés ért. Az őrültek lelkivilágának ismeretében azonban azt hisszük, hogy nem lesz a világon olyan szocialista párt, amely ne kapná meg Kruscsev üzenetét, amelynek a valódi célja : saját hatalmának önmaga előtt való fitogtatása. Hogyan juthat eszébe egy ellenséges ország vezetőjének, hogy egy demokratikus kormányzás alatt álló nyugati ország el­lenzéki pártjához intézzen ilyesfajta felszólítást, nyíltan és a kor­mány megkerülésével? Csak úgy, hogy Kruscsev arról van meg­győződve, hogy a brit, dán, norvég, holland, belga, kanadai stb. ellenzéki pártok most majd a szovjet kedvéért nyíltan bele fog­nak avatkozni saját országuk külpolitikájába és saját minisztériumuk helyett ezentúl a szovjethez fognak fordulni utasításért. Hogyan képzelheti Kruscsev, hogy a nyugati szocialista pártok, amelyeket a kommunista sajtó és a kommunista pártok a világ minden orszá­gában, mint a "munkásság árulóját" és a kommunizmus legfőbb ellenségét bélyegez meg, most majd egy Moszkvából keltezett levélre haptákba állanak és lelkesen éljenzik az orosz bolsevistákat? A válasz egyszerű. Kruscsev nem képzel semmit. Azt akarja, hogy a neve szerepeljen a világsajtóban, újra meg újra, — azt akarja, hogy tevékenységi mániáját egyformán kiélhesse keleten és nyuga­ton, kormányférfiak és ellenzéki vezérek előtt. Valóban csak apróbetüs rovatba volna való ezekután az, hogy a nyugati szocialista pártok kivétel nélkül rövid, megvető szavak­ban vetették el a szovjet kommunista párt élére állt borügynök nagyhangú felszólítását. A brit Labour Party például így válaszolt: "Levelét megkaptuk. Azt ajánljuk, hogy ha nemzetközi bonyoda­lomtól tart, forduljon az UNO-hoz." A norvég szocialista párt így válaszolt: "A norvég szocialista párt nem kíván olyan külpolitikai irányt követni, amely a kormány politikájával ellentétes." A dán szocialisták ezt írták : "A dán szocialista párt idegen államok kor­mányától nem kér és nem fogad el tanácsokat. Levelét irattárba tettük." Kruscsev is irattárba fogja tenni a világ minden részéből be­futó hasonló válaszokat. Neki nem érdembeli válaszokra van szük­sége, csupán arra, hogy tevékenységi mániáját újabb területen fejt­hesse ki. 'w -w -w 'w 'w%~'w Címváltozás esetén kérjük előfizetőinket, hogy ne csak az uj, hanem a RÉGI címüket is közöljék, mert enélkül nem tudjuk a nevüket megtalálni a jegyzék­ben. A régi cím közlése nélkül a címváltozást nem tudjuk keresztülvezetni A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülállá magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele! SZILVÁSSY LÁSZLÓ : ORVOSSAL NE. Világéletemben nagy tisztelője voltam a tudományoknak és mindig kellő csodálattal adóztam azoknak, akik a tudományok vala­mely ágában jeleskednek, tekintet nélkül arra, hogy mely „ág”-ban történik ez a je­leskedés. Az orvostudomány meg pláne, egyenesen száj tátásom tárgyát képezte. Már, hogy a fenébe ne, mikor több ízben ta­pasztaltam, hogy még jóformán be sem óvakodott a beteg a rendelőszobába és az orvos máris, mondhatnám „kapásból” meg­állapította, hogy mi a baja a delikvensnek, akarom mondani a páciensnek. Mikor pél­dául egy ízben, boldogult kőrösztanyámat vittük a doktorhoz, — mivelhogy a fejére esett egy aludttej es köcsög a kredenc tete­jéről, — csak ránézett és abban a pillanat­ban kimodta a diagnózist, hogy epeköve van! Kiderült, hogy igaza volt! Másnap meg­operálták és még ma is élne, ha közben meg nem hal szegény. Azt azonban, hogy honnan és miből tudta a doktor olyan könnyedén megállapítani az epekő jelenlétét, mikor a feje vérzett körösztanyámnak és egy merő aludttej volt nyakig, az még ma is rejtély előttem. De megállapította és ezzel ellátott engem néhány évtizedre szóló töprengési anyag­gal, mert azt talán fölösleges is mondanom, hogy azóta sem hágy nyugodni a dolog és már sok mindent megpróbáltam, hogy fényt derítsek az esetre. Több orvossal beszéltem drága jó körösztanyám epeköve ügyében és majdnem valamennyitől ugyanazt a választ kaptam: hm, csacsi, hát az csak természe­tes, azért volt orvos! Ettől ugyan nem lettem okosabb, ellenben csodálatom és tiszteletem csak még jobban megnövekedett az orvostudománnyal szem­ben olyannyira, hogy már akkor is belső iz­galommal vagyok tele, ha látogatóba me­gyek hozzájuk és véletlenül éppen semmi bajom sincs. A múltkoriban pláne megdöb­bentett egyikük, mikor az előfizetési díjat mentem inkasszálni, ügyesen álcázva jöve­telem célját, olyan látszatot igyekezve kel­teni, mintha nem is azért jöttem volna, ha­nem csak úgy. — Szervusz! — mondja, mikor beléptem a rendelő ajtaján — már régen be akartam küldeni az előfizetési díjat, de mindig elfe­lejtettem. Foglalj helyet és add oda Malvin­kának a nyugtát! (Malvinka, az asszisztens­­nő régi tisztelőm, mert egyszer azt mond­tam neki, hogy csodálom, hogy ilyen gyö­nyörű alakkal, mint az övé, nem moziszí­nésznő lett, hanem doktorkisasszony. Miu­tán pedig nem doktorkisasszony, hanem csak oki. ápolónő és testvérek között lega­lább nyolcvanöt kiló, egy életre barátjává fogadott és ennek megfelelően az előfizetési csekket is nagyobb összegről állította ki, mint amennyi hivatalosan jár. Legyen érte honleányi szive örökké áldott.) A döbbenettől azonban belémfagyott a szusz. Honnan tudta a „doki” jövetelem cél­ját, mikor még a számat se volt időm ki­nyitni és mik lehettek azok a titkos szimp­­tomák rajtam, amelyekből ilyen halálponto­­san megállapította a diagnózist. Azonnal drága, jó, néhai körösztanyám jutott eszem­be aludttej es fejével és suttyomban lap­pangó epekövével. Csak egy magyarázatot tudtam találni; akit az Isten orvosnak te­remt, röntgen szemeket is ád neki hozzá épp úgy, mint ahogy akit költőnek teremt, ellátja megfelelő korgó gyomorral is. Az már aztán csak idő kérdése, hogy mikor hal éhen a jámbor. Már nem az orvost gondolom persze, ha­nem a költőt. Mert az orvosokat, pláne Kanadában, ilyen veszély nem fenyegeti — hála Isten­nek! Nem mondom, beletelik egy-két hónap mire meggazdagodnak, de hát az vesse rájuk az első követ, aki teheti, ... izé ... akarom mondani,... akinek rövidebb időn belül sikerül a dolog. Egy tényt azonban le kell szegeznem és pedig azt, hogy éleslátásuk megdöbbentő. Például, mikor engem operáltak legutóbb és az operációért járó összeg nagysága után érdeklődött a kórházi számlák kiállítását égző lelkes alkalmazott-kisasszony, a doki -sak legyintett. Egyszerű kis kézlegyintés volt csupán, de benne egy egész élet minden tapasztalata és jövőbelátása. Bölcs mérle- Telés utáni halk lemondás, egyben a lelkes alkalmazott-kisasszony fölösleges munká­ból való tapintatos megkímélése is: minek számlát írni annak, aki úgysem fizet. Ó bár valamennyi hitelezőm követné ne­ues példáját és kézlegyintéssel intézné el ’ nyagi-vakbélgy úladásaimat. Mertmivel­­togy, legutóbb egész kivételesen vakbél­­gyúladással operáltak. A dolog úgy kezdődött, hogy beteglátoga­tóban voltam a General Hospitalban és egy hanyagul eldobott leukoplaszton megcsúszva bevertem a fejem azokba a nehezékekbe, melyekkel szegény, lábtöréses barátom gipszberakott végtagja volt kifeszítve. Mondott is valamit a jámbor, régen el­hunyt, öreganyámmal kapcsolatban, a fejem azonban ennek dacára is sajogni kezdett és a sajgás nem akart elmúlni még hetek múlva sem. Addig sajgott, addig sajgott, míg meg­untam és elmentem az orvoshoz, hogy vé­gére járjak a dolognak. — Na, mi van? — érdeklődött nyájasan, mikor bementem a rendelőszobába. — Sajog a fejem. — Mitől? ■— Saját magától. — Hm. Nehéz eset! — mondta gondter­helten. Már régen gyanakszom, hogy valami baj van a fejeddel, de, hogy ilyen hirtelen törjön ki rajtad, azt azért nem gondoltam volna. Na és hol sajog? — Hol itt, hol ott. — Hm. És most például hol? — Most sehol. Ahogy beléptem Hozzád, abban a pillanatban kiállt a sajgás. — Rossz jel! — mondotta és még gond­terheltebben nézett maga elé. Szinte egé­szen terheltnek látszott, a gondtól. Kis szü­net után megvakarta a bal hónalját, elol­totta a cigarettáját, nagyot sóhajtott, aztán rámszólt: Vetkőzz le! Megvizsgállak! — Minek kell ahhoz levetkőznöm? — ér­deklődtem naivan, i— a fejem fáj, nem az izém... — Sadap! — így ő. Vetkőzz és Punktum! — Punktum, punktum, — morogtam erő­sen felháborodva, de mit vitatkozzam vele, nekifogtam a vetkőzésnek. Megszoktam már, hogy engem mindenki leint, miért pont az orvos lenne kivétel. Szépen kifűztem a ci­pőmet és annak rendje és módja szerint odaállítottam a „nachkaszlit” helyettesítő műszeres asztal első két lába közzé, orral befelé. Még be sem igazítottam őket, hogy pontosan a középen legyenek, mikor már is rámrivalt: — Ki mondta, hogy vedd le a cipődet? — Te! — Én? Te nem vagy észnél! i— Hát nem azt mondtad, hogy vetkőzzek le? — De igen. — A vetkőzés nálam a cipő levetésével kezdődik. Punktum! Különben is újra sa­jogni kezd a fejem, tehát ne idegesíts, mert ilyenkor török, zúzok, rugók, harapok. Junó? Punktum! — Mit punktumozol folyton? — Te kezdted! — Na és ha én kezdtem? Azért neked nem kell folytatnod! Kezdtem, hát kezdtem és kész! — Punktum! — mondtam, hogy mégis mondjak valamit. — Idefigyelj! Ha nekem mégegyszer azt mondod, hogy punktum, hozzád vágok va­lamit, — röffent rám idegesen. *— Punktu­­mozni jöttél ide, vagy a fejed miatt? — Tévedsz! — A sajgás miatt. Miután ebben megegyeztünk, felfektetett a vizsgáló asztalra és össze vissza tapoga­tott, csak éppen a fejem nem bántotta. Vé­gül a fuszeklimat is levétette velem és csak miután közösen megállapítottuk, hogy a talpa lyukas, mondott annyit, hogy: Hm ... — Hm. — mondtam én is. Na, mi van ? — Mi lenne? Semmi! Sajnos megmaradsz, ha csak valami jótékony vakbélgyúladás át nem segít a másvilágra. Reméljük így lesz! — Hasonló jókat! — feleltem illemtudóan és hanyagul túltéve magam a fizetés kelle­metlenségein, sajgó fejjel távoztam. * * * Másnap este rosszullettem. Néhány nap pal később arra ébredtem, hogy a „doki” hajol fölém és enyhe mélabuval csak ennyit mond: — Hát megmaradtál! Pedig mindent el­követtem ! Nem szóltam semmit. De az operáció költ­ségeit mind a mai napig nem fizettem ki neki. \ Nem is fogom! Isten engem úgy segéljen. EZEK AZ ANGOLOK Magyar népi táncegyüttes Londonban járt tagja beszél emlékeiről. Szőke, fiatal leány: — Ezek az angolok! A királyi vár előtt a ma­gyar mozilátogatók által jól ismert hagyományos őrség áll. Ezeknek a magas, vékony angol férfiak­nak nem szabad senkihez sem szólni. Csak állnak, állnak. Azon tanakodtunk, hogy melyikünk mer egy ilyen őr mellé állni, hogy csináljunk egy ked­ves fényképet. Én vállalkoztam elsőnek. Oda is áll­tam. S amint kattant a gép, mint vezényszóra, hir­telen a katona nagy csattogások, csörömpölések kíséretében, hatalmas léptekkel megindult. Rette­netesen megijedtem. Az őr számított erre, mert visszanézett és kárörvendően, huncutul mosoly­gott. Ezek az angolok ! . .. Sok mindenben szo­katlanok. Ha rendőrtől megkérdez valamit az em­ber, az nagy körültekintéssel elmagyarázza a dol­got s aztán mikor a végére ér, megköszöni, hogy meghallgattuk. Bizony ez szokatlan a szovjet rettegésben élő magyaroknak. Aki rendőrkézre kerül, köszönje meg, ha nem törik össze a csontjait. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Hétfőtől, 1957. október 21-ikétő! kezdődően kitűnő heti műsor keretében a ragyogó uj zenés szinesfilm : IHR LEIBREGIMENT ^Fény, pompa, látványos jelenetek — Szerelem, hangulat, ének, tánc, remek^ ► muzsika, sziporkázó humor, szellemes finom gúny, derű, lendület — Szem- A és fülgyönyörködtető, szivüditő élmény, nagyszerű szórakozás ^Főszereplők: INGRID ANDREE, GERHARD RIEDMANN, JESTER NAEFE, WOLF' ALBACH-RETTY és sokan mások A remek társadalmi film: VERGISS DIE LIEBE NICHT ► A mai csalid! élat érdekfeszítő, kacagtatőan szellemes szatirija — Tanulságos élmény — Kitűnő mulatság ^Főszereplők : LUISE ULLRICH, WILL QUAOFLIEG, PAUL DAHLKE, ANNI ROSAR'' is mások kVÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. Előadások naponta 6-től folyt. Szom. 1,30-5-9-kor' ^HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR 4 ►rADIÖADASA KERETEBEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓL 3 ÓRÁIG t AZ OAKVILLE-I CHWO ALLOMAS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. MELODY THEATRE MONTREAL ►SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050' Péntektől, 1957. október 25-től csütörtökig, október 31-ig bezárólag Kitűnő műsor keretében a ragyogóan szép szinesfilm DAS MAEDCHEN VOM PFARRHOF ► Gyönyörű alpesi tájak — Szinpompás tömegjelenetek — Szabadon száguldozó »lipicai lovak — Érdekfeszítő, kedvesen derűs történet — ízes humor — El-' ragadó dallamok —- Nagyszerű filmesemény Főszereplők: ATTILA HOERBIGER, WALTRAUT HAAS, ERICH AUER, FRANZISKA KINZL és sokan mások — Közreműködik a világhírű WIENER SAENGERKNABEN KÓRUS A vidám zenésfilm : DER HIMMEL IST NIE AUSVERKAUFT ► Fiatalos jókedv, hév és lendület — Vidám bonyodalmak a szerelem és karrier4 körül — Humor — Tempó — Muzsika — Berlini és római felvételek ► Főszereplők: IRENE GAITER, HARDY KRUEGER, VICTOR DE KOWA, FITA^ tSENIHOFF, PEER SCHMIDT és sokan mások fVÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt.^ YORK THEATRE ~ HAMILTON ►164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921 < •Csak 3 napig: 1957. október 28, 29 és 30-án, hétfőn, kedden és szerdán^ Kitűnő műsor keretében az elragadó uj zenésfilm: KAISERWALZER ► A régi császári Bécs fénye és pompája — Schoenbrunn és Bad Ischl roman-i »tikája, vidáman zajló társasélete — A régi jó idők kedélye, derűje, hangu­lata — Szerelem — Humor — Ének, tánc, muzsika — Látványos balett- és ^ tömegjelenetek — Kitűnő élmény és szórakozás Főszereplők: MARIA HOLST, mint a szépséges fiatal Erzsébet királyné, WINNIE MARKUS, RUDOLF PRACK, HANS HOLT, ANGELIKA HAUFF, GUNTHER PHILIPP, OSKAR SIMA és sokan mások A pazar szinesfilm : DER BUNTE TRAUM k Vidám szerelmi történet telve remek dalokkal és muzsikéval, valamint káp­rázatosán szép és nagyszerű jégrevü-balettjelenetekkel Főszereplők: VERA MOLNÁR, OSKAR SIMA, JOSEF MEINRAD és mások ►Közreműködnek: MAXIE és ERNST BAIER, a világhírű német műkorcsolyézó< t bajnokpár és remek jégbalett-együttesük, FRANK SAWYERS kanadai bajnok,^ VICO TORRIANI, KURT REIMANN és mások. Zene: MICHAEL JARY VÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. Naponta este 6.05-től, szombaton d. u. 4.30-tól folytatólagosan. ^HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR * 'RÁDIÓADÁSA KERETÉBEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓL 3 ÓRÁIG< AZ OAKVILLE-I CHWO ÁLLOMÁS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. ÜVWüWWVWWW^VmmVWVVVVVVVVVVW PALACETHEATRE ST. CATHERINES, ONT. Csak 1 napig, 1957. október 30-ikán szerdán, d. u. 1.15-től folyt. Kitűnő német duplaműsor keretében az uj zenés vígjáték SCHLAGERPARADE .Vidám szerelmi bonyodalmak — Lendület — Humor — Derű —— Remek ^ slágerdalok és vérpezsdítő dallamok — A történet keretében közreműködő^ elsőrangú sztárparádé élén: ^ MAURICE CHEVALIER, MARGOT HIELSCHER, JOHANNES HEESTERS, LYS ASSIA/ ^GECZY BARNABAS és világhírű zenekara — RUDI SCHURICKE és sokan mások ►Főszereplők: GERMAINE DAMAR, WALTER GILLER, KARL SCHOENBOECK,< NADJA TILLER, BULLY BUHLAN és sokan mások A gyönyörű szinesfilm : GRUEM IST DIE HEIDE Hangulatos tájak. Kedves dallamok. Romantika. Derű. Humor. Látványos tömegjelenetek. Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, MARIA HOLST, WILLY < FRITSCH, HANS STUEWE és a vidám trió: HANS RICHTER, KURT REIMANN,t LUDWIG SCHMITZ. Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! Előfizetési díjat (külföldi államokban egész évre $8.50) csekken, Money order vagy készpénzben is beküldheti. nme •S65»'va»'"-at' vaKmmc xwc«*- w m

Next

/
Thumbnails
Contents