Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-10-12 / 80. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS C a n a d a’ s largest Anti-Communist Hungarian semi-weekly ARA : 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VII. évfolyam, 80. szám. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Torontó, 1957 okt. 12., szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 'J96 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 II. Erzsébet a brit birodalom királynője *WWVVWWJ%WlAVWtfWVWWVVWVVWlAWYVVWWV\A A KIRÁLYNŐ TELJES NEVE ÉS CIME a következő: "Második Erzsébet, Isten kegyéből az Egyesült Ki­rályság, Kanada és többi terület és királyság Királynője, a Nemzet­közösség feje, a Hit Védelmezője." A nemzetközösség különböző területein, a helyi alkotmányok értelmében azonban más és más a királynő címe. Még a mostani címeket is csupán 1953 óta viseli törvényszerint, mert a Király Címéről szóló Törvény csupán 1953 márciusában mondta ki jogszabályban, hogy az uralkodó, nemcsak az Egyesült Királyságnak, hanem Kanadának, Ausztráliának, Uj­­zélandnak és Délafrikának is koronás királynője. Elmaradt azonban Kanada neve mellől a "Dominion" megjelölés azért, mert a világ egyes népei ennek a szónak az "elnyomás" mellékértelmet adhat­nák. A brit Nemzetközösség tagjai közül csupán India, Pakisztán és Malaja azok, amelyek II. Erzsébetet csupán a nemzetközösség fejének ismerik el, de nem ismerik el saját országuk névszerinti uralkodójának. India alkotmányában az angol uralkodó neve nincs is megemlítve. Pakisztán csupán "Az Egyesült Királyság királynőjé­nek" ismeri el, míg a csak néhány hete önálló Malaja alkotmánya szerint a malajai királyt a helyi bennszülött szultánok közül kell megválasztani, s az angol királynő nem gyakorol uralkodói jogkört. A Nemzetközösség többi tagja, —beleértve Kanadát is — alattvalói ugyan a királynőnek, de nem tartoznak hűséggel sem magának a Brit Egyesült Királyságnak, sem a brit parlamentnek. A kanadai-brit gazdasági megállapodásról | már ma is alig van vám. sok szó esik, mióta Thorney- ( Ezért a Kanada—Nagybri­­croft brit pénzügyminiszter tannia közötti teljes vám- és befejezte előzetes tárgyalá- gazdasági unió végeredmény­­sait Mont Tremblant-ban. A ben a kanadai munkások élet­kanadai kormány hajlandó nívóját csökkentené. Hozzá­­ugyan fokozni a két ország járul a nehézségekhez az, közötti kereskedelmi kapcso- hogy míg a kanadai dollár a latokat, s ezzel ellensúlyozni világ legértékesebb valutája, hazánknak az USA-tól való addig az angol fontot csak gazdasági függőségét, de bizonyos területeken fogad­­semmi esetre sem fogja elfő- ják el nemzetközi fizetési gadni az angoloknak azt az eszközül. Végül nem lehet ajánlatát, hogy a védővámo- hogy az Egyesült Államok kát mindkét oldalon teljesen pénzügyi és ipari körei, ame­­szüntessék meg. A brit ipari lyeknek olyan roppant befek­­termékek ugyanis — az ot-^tetései vannak Kanadában, tani alacsonyabb munkabé- gazdasági harcot kezdjenek rek következtében — hamar Nagybritannia ellen — Ka­kiszorítanák Kanadából a nada területén. Ezért azt belbelföldön előállított gé-j várhatjuk, hogy a Thoerney­­pek nagyrészét, míg a Kana- croft pénzügyminiszter által dából Nagybritanniába szállí- kezdeményezett tárgyalások tandó árucikkek nagyrészt nem hoznak lényeges válto­­nyersanyagokból kellene, zást a fenálló gazdasági hogy álljanak, amelyek után struktúrában. WELCOME! ISTEN HOZOTT! Kanada magyarsága nevében boldogan üdvözöljük uj hazánk földjén II. Erzsébet királynőt. Nemcsak az alattvalói hűség, nemcsak a brit nemzetközösség polgárai­nak szeretete az, amit elébe viszünk. Tiszte­lettel és szeretettel adózunk a királynő megnyerő egyéniségének, szimpatikus csa­ládanyai életmódjának, annak az egész nagyszerű jellemnek, amellyel egy személy­ben egyesíteni tudja a klasszikus uralkodó tekintélyét és az ideális polgári hölgy tu­lajdonságait. II. Erzsébet jelképezi mindazt, amit a világ elvár egy uralkodótól, — s amit minden ember elvár egy előkelő, mü­veit, mégis egyszerű asszonytól. Üdvözöljük a királynőt külön is, mint Ka­nadába szakadt magyarok. Mi, egy újra meg újra elnyomott nép szabad fiai, tapasz­talatból tudjuk, mit jelent egy többé-ke­­vésbbé abszolutisztikus uralom alatt élni, — s mennyire más egy olyan szabad, demo­kratikus királyságban alattvalónak lenni, mint amilyen Nagybritannia, illetve Kanada. A királyság intézményéről a tör­ténelemfilozófusok rengeteget Írtak, de most a huszadik század második felében már az egész világ előtt nyilvánvaló, hogy a királyság akkor jó, ha a népeknek szabad­ságot biztosít, — ha pedig valamilyen rend­szer elnyomáson alapul, akkor rossz, akár királyságnak, akár diktatúrának, akár "népi demokráciának" nevezik. Az angol királyság intézményét éppen az tette naggyá, hogy az uralkodó a népe élén, nem pedig a nép felett áll. Az angol uralkodó minden cselekedetét a parlament és más népképviseleti szervek, elsősorban a felelős kormány által viszi végbe, s ezen szervek felett csak akkor és csak olyan mér­tékben gyakorol befolyást, amikor a törté­nelmi események során esetleg olyan egyé­nek kerülnének hatalomra, akik nem a nép akarata érdekében, hanem a nép akarata el­lenére kívánnak cselekedni. Az angol ki­rályság mai formájában tehát tulajdonkép­pen egy olyan intézmény, amely a f\ép akaratának érvényesülését biztosítja, min­denkivel szemben. Hasonló célzattal alakult meg közel ezer évvel ezelőtt Szent István királysága is. A magyarság tragédiája volt, hogy a hosszú évszázadok során a királyságnak ez a nagy­szerű formája időnként zsarnoksággá ala­kult át, s hogy olyan uralkodók, akik elő­deiktől csak a címet és rangot örökölték, de a jellemet nem, a keserű elnyomás évtize­deit kényszerítették Magyarországra. Talán ez volt az oka annak, hogy a magyar szel­lemtörténet során kialakult egy szimbólum, a Szent Korona szimbóluma, amely az ide­ális uralkodó hatalmát úgy testesítette meg, hogy az uralkodó személyi tulajdonságaitól függetlenül is fennálljon. Az az erő, amely a Brit Nemzetközösség országait összetartja, szintén ilyen szimbó­lum. Jelenti nemcsak a közös nyelvet és közös intézményeket, hanem azt a közös szellemet, amellyel ezeket az országokat kormányozni kell. S amint a Magyar Szent Korona szimbolikus ereje élő valósággá vált a magyar királyságban, valahányszor az uralkodó jelleme alkalmas volt királyi hiva­tásának betöltésére, ugyanúgy a Brit Nem­zetközösség feje méltón szimbolizálja ma azt a szabad szellemet, amelynek ezekben az országokban élnie kell. Ma, amikor a bolsevista rabszolgarend­szer és a túlzottan materialista szuper-ame­rikai életforma egyformán fenyegeti az em­beriség jövendő boldogságát, Isten különös kegyének kell tekintenünk, hogy II. Erzsé­bet királynő egyénisége méltóvá teszi őt a reá váró hatalmas feladatra. ■SOOOOOOOflOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOBOO Kruscsev — mint várható volt — nyomban igyekszik ki­használni a szatellita fellövésével célzott propa­gandahatást. Hosszabb beszédben fejtette ki, hogy a szovjet jelenleg hajlandó volna valamilyen egyezmény aláírására, amely a szatelIitákat és pilóta-nélküli rakétalövedékeket nemzetközi el­lenőrzés alá venné. Azt is hozzátette azonbap, hogy a szovjet nem hajlandó megváltoztatni azo­kat az elveket, amelyek alapján visszautasította az Egyesült Államok által beterjesztett leszerelési tervét. Mint a múltban tette, ismét azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a Közelkeleten há­borút szit Szíria és Törökország között, valamint, hogy Adenauer támogatásával új diktatúrát ké­szít elő Németországban. Újra megismételte szo­kásos fenyegetéseit, hogy tudniillik új háború ese­tén az egész kapitalista világ teljesen elpusztulna, (míg a szovjet csupán veszteségeket szenvedne). A békés együttélés ügyében azt a meglepő ki­jelentést tette Kruscsev, hogy a szovjet hajlandó egész hadseregét feloszlatni, ha a többi ország hasonlóképpen cselekednék. De természetesen — tette hozzá — ez nem jelenti azt, hogy "szocialis­ta" országok, mint például a csatlósállamok tet­szésük szerint térhessenek át a kapitalisták tábo­rába. Miután az ujságirók Magyarországról intéz­tek hozzá kérdést, s megkérdezték, vájjon nem volna-e okosabb Magyarország, Csehország és a többi csatlósállamban ugyanazt a szabad politikát alkalmazni, mint például Finnország, vagy Auszt­ria ügyében, Kruscsev azt a kijelentést tette, hogy Magyarország a "szocialista táborhoz tarto­zik" (értsd nélkülözhetetlen terület a kommunista haderő számára) s ezért ott nem engedhető meg az antikommunista erők felülkerekedése. A len­gyel felkelésre pedig az volt a megjegyzése, hogy ez Lengyelország belügye, de ha ott is kom­munistaellenes erők kerekednének felül, a szov­jet "megsegítené" a kormányt. Végül arra a kérdésre, hogy miért nem hajlan­dó a szovjet őszinte és főleg békés megegyezést kötni az Egyesült Államokkal minden téren, Krus­csev megtette azt a kijelentést, amelynek a meg­tételét szolgálta az egész szatellita-fellövési kam­pány, éspedig azt, hogy "Minden baj oka az USA, amely úgy tárgyal a szovjettel, mintha a szovjet gyengébb volna, holott a Szovjet pontosan olyan erős, mint az Egyesült Államok." Ha Kruscsev egy demokratikus ország élén ál­lana, — ha a szovjetben élő népek önszántukból élnének ott, — ha a szovjet kivonult volna Ma­gyarországról és a többi elnyomott rab-országból, — akkor lehet, hogy a szovjet meg tudná köze­líteni az Egyesült Államok erejét. A valóságban azonban néhány százezer véres uralma alatt sok­százmillió rabszolga él a kommunista államokban. S a rabszolgák ereje csak annyi, s nem több, mint azonknak a láncoknak az ereje, amelyek őket le­kötve tartják. | Súlyos szavakkal bélyegezte meg az amerikai hadsereg szószólója Faubus arkanzasi kormányzót, aki azt állította, hogy a Little Rock­ba kirendelt katonaság egyes tagjai megtámadtak fiatal leányokat. "Faubus nemcsak hazudik, ha­nem ocsmányul rágalmaz" — hangzott a nyilat­kozat. A rágalmazó levél miatt egyébként bűn­vádi eljárást kívánnak Faubus ellen indítani. En­nek ellenére úgy látszik, hogy a Little Rock-i ügy elveszti érdekességét, s talán nem lesz komolyabb folytatása. A néger tanulók most, a hadsereg tá­vollétében is nyugodtan járnak iskolába, s nincs szó többé arról sem, hogy Faubus megkísérelje az iskolák helyi intézkedéssel való bezárását. Fülöp herceg, a királynő férje ÉRDEKES SZERTARTÁSOK A PARLAMENT MEGNYITÁSÁN Hétfőn, október 14-én fogja II. Erzsébet királynő ünnepélyesen megnyitni az ottawai parlament uj ülésszakát. A pompa és dísz, amellyel Kanada népe és Kanada képviselői fogadják szeretett uralkodójukat, sok érdekes szertartást is takar, amelyeknek eredete a brit parlament és a 17-ik század abszolutisztikus uralkodói kö­zötti hatalmi harcban keresendő. Annakidején, Stuart Károly ural­kodása alatt történt, hogy a király erőszakkal akart behatolni a kép­viselőházba, s a képviselők menedékjogának megcsúfolásával egyes tagokat le akart tartóztatni. A parlament ellenállt, a király kiküldöttét nem engedte be, s az uralkodó, aki nem kockáztathatta az egész országos nyílt lázadást, kénytelen volt engedni. Ennek a jelenetnek emlékeképpen Erzsébet királynő sem fog közvetlenül az ottawai parlamentbe belépni. Mindenekelőtt meg­bízza királyi szolgáját, aki ezt a furcsa címet viseli: "A feketepál­cás ajtónyitogató úr" hogy kérjen bebocsáttatást. "Ki akar bejön­ni ?" — kérdezi a Ház elnöke. "II. Erzsébet, Anglia és Kanada ki­rálynője". — "Várjon, míg a Parlament határoz." Ezután a parla­ment formális ülésben megszavazza, hogy az uralkodónak bebo­csátást enged. Kitárják az ajtót, s a királynő megjelenik a küszöbön. "Elismeri-e felséged, hogy a parlament jogait és privilégiumait mindenkor tiszteletben kell tartania ?" — kérdezi a Ház elnöke. A királynő igenlőleg bólint, s csak ezután lép be a terembe. Hasonló tradicionális szertartás fog lejátszódni délután, az uj parlament megnyitásán. A királynő, ismét a fekepálcás ajtónyito­gató útján megkérdi a parlamentet, van-e elnöke. Az elnök neve egyébként "Speaker", azaz szószóló. A parlament közfelkiáltással "Nem"-mel válaszol, mire az uralkodó felhívja a megjelenteket, hogy válasszanak szószólót. A speaker megválasztása után nyom­ban felhívja a királynőt, jelölje meg az indokot, amiért az uj par­lamentet összehívta. Ezután a megnyitási ünnepség következik, melynek során a Ház elnökének megbízottja az uralkodó oldalán áll, kezében hatalmas ércbuzogánnyal, amelynek eredeti célja az volt, hogy az uralkodót megvédje esetleges inzultusok ellen, egy­úttal pedig jelképezze, hogy a parlament fegyveres erővel is meg­védi jogait a királlyal szemben is. Külön érdekessége lesz a megnyitási ünnepségnek, hogy arra Vincent Massey, Kanada Főkormányzója nincs meghíva, mert hisz az ő szerepe a távollévő uralkodó képviselete, mikor tehát az ural­kodó személyesen jelen van, rá nincs szükség. Ennek a szimbólikus intézkedésnek az eredete abból az időből fakad, mikor királyhe­lyettesek, kormányzók és egyéb főurak gyakran a megjelent ural­kodó hatalmára törtek. Djilas börtönbüntetését hét évvel meghosszabbították. Milovan Djilas, Tito haj­dani baj társa, propaganda­főnöke és a jugoszláv nép­­köztársaság alelnöke, aki po­litikai „elhajlás” miatt most tölti hároméves börtönbün­tetését, még további 7 évig fog letartóztatásban marad­ni. Egy öttagú titkos poli­tikai bíróság azon a címen ítélte el, hogy „Az Uj Társa­dalmi Réteg” című külföl­dön megjelent művében meg­rágalmazta a jugoszláv had­sereget és köztisztviselői kart. Djilas nyugodtan hal­­gatta. végig az ítéletet, s kije­lentette, hogy könyvének minden szavát fenntartja ma is.

Next

/
Thumbnails
Contents