Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-10-05 / 78. szám
VII. 78. szám, 1957 október 5. 4 KANADAI MAGYARSÁG Kihez is tartozik Kanada ? Irta: Hugh Newton, a Canadian Scene szerkesztője. Félszáz évvel ezelőtt, Kanada nagy miniszterelnöke, Sir Wilfrid Laurier azt mondotta, hogy "a huszadik század Kanada százada lesz". Kanada vezető gázdasági szaklapja, a The Financial Post, ottawai levelezője, Michael Barkway egy e tárgykörbe vágó cikksorozatának az alábbiakban ismertetett egyik részében fenti államférfiúi idézetéből kiindulva elemzi azt a kérdést, hogy vájjon ki irányítja Kanada gazdasági és kereskedelmi életét. Ezzel kapcsolatban veti fel azt a problémát is, hogy "Vájjon kihez is tartozik Kanada?" Országunk gazdasági életének ellenőrzése mind nagyobb mértékben foglalkoztatja politikai vezetőinket, gazdasági szakértőinket és Kanada gondolkodó polgárait. Legutóbb Diefenbaker miniszterelnök az Egyesült Államokbeli Darmouth-i egyetemen tartott beszédében oly nyilt és őszinte kijelentéseket tett Kanada és az Egyesült Államok viszonyára nézve, amilyenek eddig alig hangzottak el vezető kanadai kormánytényező szájából. Rámutatott, hogy ha Kanada fenn akar maradni, gazdasági és kereskedelmi élete nem maradhat egyirányú. Az idei évben Kanada külkereskedelmi passzivitása az Egyesült Államokkal szemben mintegy egy billió dollárra fog rúgni. Ez azt jelenti, hogy egy billió dollár értékben több árut és anyagot veszünk az Egyesült Államoktól, mint amennyit ő vesz tőlünk. Ha más körülmények, mint a kanadai dollár magasabb árfolyama és az amerikai tőkének az itteni nyersanyagfeldolgozásba s más vállalkozásokba tett nagyarányú befektetései ezt nem ellensúlyoznák legalább részben, úgy egyszerűen tönkre mennénk. Viszont ez utóbbi körülmények egyike sem egészséges gazdasági jelenség. Bizonyos elégtételt érzünk és talán büszkék is vagyunk arra, hogy dollárunk néhány centtel többet ér az amerikai, nál. Ennek következtében olcsóbban vehetjük meg az amerikai anyagokat és árukat. Viszont másrészről megdrágítja a kanadai nyersanyagokat az amerikaiak számára, ami kedvezőtlenül hat kereskedelmi forgalmunkra és még rontja a helyzetet. Igaz az is, hogy Kanada számára igen nagy előnyt jelentett a külföldi tőkebefektetések gazdasági ereje, amelyek nagyrésze az Egyesült Államokból jött. De tekintélyes mennyiség jött Európából is. De természetes, hogy ha valaki befekteti tőkéjét, akkor bizonyos ellenőrzést is akar.gyakorolni pénze hovafordítását illetőleg. Ha tehát egy amerikai üzleti érdekeltség leányvállalatot létesít Kanadában, vagy ami szintén gyakori eset, hogy egyszerűen megvesz egy kanadai vállalatot, úgy természetszerűen a kezében akarja tartani a gyeplőt. Ez az ellenőrzés a legtöbb esetben jóindulatú. Viszont igen érzékennyé teszi gazdasági életünket a külföldi viszonyok alakulásával szemben. Egy nagy rádió és televíziógyár például, miután leányvállalatot létesített Kanadában, egyszerűen bezárta itteni gyárát, mert tőkére volt szüksége amerikai terjeszkedésre. Három évvel ezelőtt egy amerikai óriáströszt megvette Kanada egyik legnagyobb és legrégibb alkatrészgyárát. A termelés nagy ütemben folyt tovább. Néhány héttel ezelőtt azonban a gyár mosógéposztályán több száz munkást bocsátottak el és a gyár ezen részét leállították csak azért, mert az itt gyártott modelnek Amerikában történt túltermelése következében, az ott gyártott mosógépeket leszállított áron készen dobták a kanadai piacra. Jelenleg Kanada iparának 60%-a, nyersanyagkitermelésének pedig valószínűleg ennél magasabb arányszáma (bányák, olaj, faipari termékek) külföldi vállalatok ellenőrzése alatt áll. Ezek legnagyobb része pedig amerikai. A The Financial Post szerint a kanadai vállalatok bevételének fele az Egyesült Államokba megy. A főbb szakszervezeteknek szintén szoros kapcsolatai vannak az Egyesült Államokbeli szakszervezetekkel, ami ugyancsak amerikai befolyást jelent bizonyos szempontból. Ha az amerikai acélgyári, vagy autóipari munkás béremelést kap, a kanadai munkás ugyanazt követeli. Viszont a kanadai termelési költségek, a kisebb belső fogyasztás és az alacsonyabb produktivitás következtében máris magasabbak az amerikainál, ami inflációs jelenségekre vezet nálunk és végeredményében arra vezet, hogy a kanadai fogyasztó többet kénytelen fizetni a belföldi áruért, mint amennyit kellene. Bizonyos vonatkozásban a helyzet elég aggasztó. Több alapvető veszélyt is jelent számunkra. A legkézenfekvőbb az, hogy eladjuk apai örökségünket. Ugyanilyen veszélyes, bár kevésbbé feltűnő, hogy a kanadai-amerikai viszony, amelyet a nemzetközi életben, mint a jószomszédság mintaképét szoktak idézni, súlyos veszélynek van kitéve azon reakció követketében, amelynek beállása elkerülhetetlen. Ha gazdasági életünk totalitárius volna, amiről természetesen szó sem lehet, úgy az idegen vállalatok államosítása lenne a legtermészetesebb lépés. De Kanada nem Egyiptom és nem Mexikó. Ez különben sem lenne kanadaiakhoz illő eljárás. Ezenkívül bármilyen hasonló természetű lépés csökkenténé hitelünket a világon, nem is beszélve arról, hogy mennyit ártana hírünknek a világpiacon és hogy elriasztaná nemcsak, az amerikai, de a többi külföldi tőkét is, a további befektetésektől. Kanada lévén a világ negyedik kereskedő országa, természetszerűleg kereskedelmi utón kellene fedeznie deficitjét. De, amint Mr. Diefenbaker azt részletesen kifejtette darthmouthi beszédében, az Egyesült Államok kereskedelmi politikája, Amellyel búzáját és más mezőgazdasági termékeit potom áron dobja a világpiacra, majdnem lehetetlenné teszik Kanada számára mezőgazdasági feleslegeinek elhelyezését. Ugyanakkor az Egyesült Államok, amelytől anynyit vásárolunk, még emeli a mi áruinkra kiszabott vámtételeket. A tárgyilagosság kedvéért meg kell azt is mondanunk, hogy mi kanadaiak is hibásak vagyunk bizonyos pontig. A kanadaiak ugyanis kevesebb bátorságot és vállalkozó kedvet mutattak saját országuk természeti kincseinek kihasználását illetőleg mint az amerikaiak. Ennek következtében az amerikaiak sok szempontból saját kincseinkkel folytattak ellenünk gazdasági háborút. Ezenkívül a kanadai üzletemberek semmit sem tesznek annak érdekében, hogy behatoljanak az amerikai piacra, amely teljesen nyitva áll előttük. E téren hátrányunk a kanadai óvatosság. Vájjon mit tegyünk ezen irányzat megváltoztatására? Ez lesz egyike a legfontosabb kérdéseknek, amelyek a központi kormány megoldására vár az elkövetkezendő évben. Talán az amerikai árukra kiszabandó vámtarifa jelenti a megoldást? De a kanadaiak a szabad kereskedelem hívei. Vezessünk be behozatali korlátozásokat és kvótákat, mint a háború alatt és után? Talán ez lenne a megoldás. Ennek viszont inflatorikus kihatásai lehetnének a belföldi piacra. Lehetséges, hogy új adórendszer által nagyobb terheket fognak kiróni azon amerikai vállalatokra, amelyek kizárják a kanadai tulajdonrészesedést. E kérdés egyike a legsúlyosabbaknak, amelyekkel Kanadának meg kellett küzdenie történelme folyamán. Mr. Diefenbaker így fejezte ezt ki Darmouth-ban : "Ma sem lesz könnyebb, mint bármikor ezelőtt, hogy megőrizzük Kanada önállóságát; bizonyos szempontból még nehezebb is, mert már oly messzire mentünk. Viszont célunk elérése most sem lehetetlen, mint ahogyan eddig sem volt MAGYAR ANEKDOTAKINCS St BETHLEN GÁBOR ÉS ALVINCZI PÉTER Bethlen Gábor fejedelmet a besztercebányai országgyűlés 1620 augusztus 25-én magyar királlyá választotta. A fejedelem elfogadta a királyi címet, de megkoronázni nem en-Yukon-ban tartózkodó s ez év áprilisában lapunknál munkát kereső nyomdai gépmestert I y I I i ö gedte magát, jóllehet, a koronázó jelvények kezében voltak. A rendek egy külön gyülekezeten erősen sürgették a koronázást; de főképp a fejedelem jelenlévő udvari papja, Alvinczi Péter, a híres kálvinista vitatkozó. — Kótyagos elméjű ember kend — mondta neki végre Bethlen Gábor, — No de hát jó, hajlok a szavára, csak azt mondja meg kend, ki fog engemet megkoronázni? — Várom felséges uram parancsolatát — felelte Alvinczi — és fejére teszem a koronát. A fejedelem nagyot nevetett: — Csakhogy kend nem esztergomi érsek, már pedig a magyar királyokat az esztergomi érsek koronázza, nem más. — Ha engem felséges uram érsekké tesz, érsek leszek és nincs többé semmi akadály. Bethlen Gábor erre azt felelte: — A püspököket a koronás királyok kreálják, én pedig nőm vagyok az: te meg, varga, ne feljebb a kaptafánál. Alvinczi elnémult és a rendek is halgattak.--------------------------------o-------------------------------AZ ÁGYÚ ÉS A FEJEDELMEK. Bethlen Gábor egy vár ostromakor tisztjéi között állt. Oly igen csapkodtak körülötte az ellenség ágyúgolyóbisai, hogy a vele való urak aggódva, küldték: menjen hátrább. Mire Bethlen Gábor nagy nyugalommal így szólt: — Hol hallották vagy olvasták kegyelmetek, hogy fejedelmet, vagy fő hadvezért valaha öreg lövőszerszámmal eltaláltak volna. És maradt a helyén,-------------------------------o--------------------------------CSÁKY SZALMÁJA Ennek a szólásunknak kétféle eredetét is emlegetik. Némelyek szerint már 1321-ben, Csák Máté halála után keletkezett, mikor a nyomorgatott szomszéd urak az oligarcha immár gazdátlan birtokainak estek és széthordták mindent, még a szalmát is. Mások azt mondják, hogy az a szólás 1655-ben elhalt gróf Csáky László országlására vonatkozik, aki olyan jókérjük, hogy jelenlegi postacímét tudassa szerkesztőségünkkel Waring SPORTHÍREKRŐL hiánytalanul beszámolnak a GLOBE and MAIL sporthirlapírói C. Harry Dutz, aki azelőtt több német sporthirlapnak volt fő' szerkesztője, a szombati számunkban számol be az európai fontos sporteseményekről. Ed Waring pedig figyelemmel kíséri a kanadai labdarúgást és minden kedden az angliai sportnak szentel külön hasábot. Az európai sportesemények HIÁNYTALANUL megtalálhatók a KANADA NEMZETI ÚJSÁGJA Hogy otthonába kézbesítsék, egyszerűen hívja fel EM. 8-7851-ET ! szívű, adakozó ember volt, hogy szérűit szabadjában'hagyta: ki-ki vihetett szalmát, polyvát, amennyit akart. Ez a Csáky László országbíró különben olyan nagy ked— Lévát, Tatát, felvagdaltuk! Lévát, Tatát felvagdaltuk! Jó Csáky László urasan is szeretett öltözködni. Egy-egy mentéje vagyont ért. Ama két uradalmat ez a kedvtelés is velője volt a vendégeskedésnek, hogy két uradalmát, Lévát .segített elpusztítani. Ezért mondta egy püspök, mikor az órás Tatát ellakmározta. Ezért szakácsa, mikor húst aprózott, szágbírót fejedelmi pompájú díszruhában látta: azt szokta dúdolni magában: j — Skárlát, gránát, nyuszt, Léva, Tata suszt! Kanadai Notesz KZiNADA VÁROSAI Keletkanada egyetemi városához, Kingstonhoz több történelem fűződik, mint az ország bármely más angol nyelvterületen fekvő városához. A mai Frontenac kerület fővárosa 1672-ben a Cataraqui indián törzs egy települése volt. A következő évben Frontenac francia felfedező, elődje La Salle tanácsára Fort Frontenac néven erődöt épített helyén. Az indián háborúk idejében az erődöt felrobbantották, de 1695-ben ujraépült. Amíg az angolok tőlük el nem hódították 1758-ban, az erőd a franciák fontos katonai támaszpontja volt. Az angol uralom első éveiben majdnem feledésbe ment és már-már elnyelte a vadon. 1784-ben azonban, a United Empire Loyalisták, akik az ujonan megalakult Egyesült Államokból inkább Kanadába vándoroltak, semhogy elfogadják a köztársaságot, megalapították Kingston városát, amelyet III. György király tiszteletére neveztek eb A város környékének katonai története nem szakadt meg.1 Az 1812-i háborúban fontos hadikikötő volt. Harminc évvel később katonai jelentőségére való tekintettel felépítették Fort Henry-t, vagyis a Henry Erődöt. Ez ma is a város legfőbb látványossága. Kingston 1838-ban emelkedett város rangjára, bár lakóinak száma ma sem haladja meg a 48.000-et. Az elmúlt 16 évben 18.000-en telepedtek meg a városban. Mint a Rideau csatorna torkolata, Kingston egyesek szerint minden adottsággal rendelkezik arra nézve, hogy világvárossá fejlődjék. Négy éven át, 1841-től 44-ig Kingston Kanada egyesített tartományának fővárosa volt (United Province of Canada). Hosszú időn át Kanada egyik fontos egyházi és törvénykezési központja volt, kikötője mély és kitűnő, mégis fejlődésben elmaradt Kanada többi városai mögött, mert nincsen megfelelő hinterlandja'. Mészkőből készült méltóságteljes középületei, valamint egyetemi várpsa (Queen's University) egyik legvonzóbb városává teszik egész Kanadának. A Queen's egyetem kitűnő orvosi és mérnöki szakával a város szellemi életének központja. A köznyelven gyakran "limestone City"-nek, "mészkővárosnak" nevezett Kingston igen büszke arra, hogy Sir John A. Macdonald, Kanada első miniszterelnöke falai között telepedett meg és sok éven át folytatott ott ügyvédi gyakorlatot. Katonai múltját ma sem tudta teljesen levetkőzni. A Royal Military College, a Királyi Katonai Akadémia ma is a város legfontosabb intézményei közé tartozik. Területén van Kanada két hires fegyháza is, a Kingstoni és a Collins Bay-i. Hosszú ideig Kanada katonai kórházainak központja is volt. Legfőbb ipara: mozdony, textil és gépipara, hajóépítés, zongorakészítés, bizonyos mezőgazdasági és könnyűipar. Környéke gazdag gabonatermelő vidék. Hires tehenészetéről is. é Kingston mindig nagy reményeket fűzött- a falai alatt elfolyó hatalmas Szent Lőrinc folyóhoz és az Ontárió tóhoz. 1812-ben itt bocsátották vizre Kanada első gőzhajóját, amely a nagy tavakon és a Szent Lőrincen közlekedett. Most viszont a St. Lawrence Seaway, (Szent Lőrinc tengeri csatorna) kiépítésétől reméli gazdasági élete felvirágzását. Fele utón Montreal és Torontó között, a két várost összekötő vasútvonalak és főútvonalak mentén, a Szent Lőrinc folyó partján és a festői Thousand Islands, Ezer Sziget vidékének közvetlen közelében, Kingstonnak minden adottsága megvan arra, hogy a közeljövőben hatalmas fejlődésnek induljon. Ezt egyébként bejósolták száz évvel ezelőtt az angolok és több mint 300 évvel a franciák is. CSIGHY SÁNDOR: NE HAGYJUK Nó'jjön égig a magyar sirhant, vértől legyen piros a folyó, süvítsen halált a zsarnok golyó, vagy gyászindulót zengjen a lant, ne hagyjuk abba. Robogjanak halálvonatok, jajgasson a börtönök mélye, jöjjön farkasok ordas éje, mitől a gyáva félve Vacog, ne hagyjuk abba. Taroljanak le .mezőt, erdőt, égessenek fel csűrt és házat s törjön ránk bármilyen gyalázat, sose legyünk tétlen kesergők s ne hagyjuk abba. ABBA... Pogány tankok rohama előtt a barikád mindég mi leszünk, hullunk, fogyunk, pusztulunk, veszünk, de mit megkezdett sok hős előd, ne hagyjuk abba. Szent a vér és kötelez minket. Parancsolják a néma ajkak, hogy a harcot, amiért haltak s mire az idő hamut hintett, ne hagyjuk abba. Mert ha abbahagyjuk, jaj nekünk. Ha megnyugszunk, beletörődünk, elveszett akkor népünk, födünk s magyar nevünk örökre letűnt ... Ne hagyjuk abba. "Sír a nóta, magyar nóta Muzsikálnak este óta" És vidám muzsikaszó mellett, — Kitünően vacsorázhat, ebédelhet. Ételekről, italokról gondoskodik a népszerű BUKLIN HÁZASPÁR Hívja meg barátait, ismerőseit is a 180 Queen St. W. Közel a University-hez Asztalfoglalás: Tel.: EM 3-7812 Ázsiai influenza elleni védőoltás (10 ccm.) már most megrendelhető a WEINSTEIN GYÓGYSZERTÁRBAN amint a védőoltások megérkeznek, a megrendelés sorrendjében AZONNAL i elküldjük a megadott magyarországi címre. LÉGIPOSTAKÖLTSÉGGEL EGYÜTT CSAK 11.00 DOLLÁR. Ugyanitt polió-oltások is kaphatók. Gyógyszerküldés egész Európába légi utón. Telefonáljon felvilágosításért a magyar gyógyszerésznek. Az egész város területére díjmentesen hazaszállítjuk rendelését. (Magyarul levelezünk). 326 COLLEGE STREET TELEFON. WA. 2-4145 TUDJA HOL A MAGYAR Varrógépszakiizlet 461 QUEEN ST. W. TORONTÓ Tel.: EM. 8-2086 Minden gyártmányú varrógépek javítása, karbantartása és eladása SPECIAL MECHANIC SERVICE
