Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-09-04 / 69. szám
Kanadai magyarság VII. 69. sz. 1957 Szeptember 4. KANADAI SZÉKELY MOLNÁR IMRE : EMLÉKKÖNYVEMBŐL 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto., Ont.- Phone : LE. 6-0333. MAGYAR ANEKDOTAKINCS BALÁZS PAP 1335-ben leleszi prépost és Erzsébet királynő udvari káplánja Balázs pap volt. Kitűnő, tudományos férfiú, de a boritalnak szertelen nagy kedvelője- Vele történt egyszer Budán, hogy ebéd alatt olyan mélyen talált a bilikom fenekére tekinteni, hogy végre azt se tudta, reggel van-e vagy délután és vecsernye helyett misébe fogót az oltárnál. Ezóta járja ez a szólás: "Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét."-----------0-----------A KÉT ÍGÉRET Rozgonyi Simon veszprémi püspök, esztergomi érsek szeretett volna lenni; kérte is Albert király özvegyét, Erzsébetet, ne tagadja meg tőle pártfogását. A királyné azonban azt felelte: — Míg Erzsébet uralkodik, Rozgonyiból sohasem lesz esztergomi 1 érsek-A büszke magyar főpap erre csak annyit mondott: — Míg Simon él, Erzsébet sohasem fog uralkodni. És igaza lett mindkettőjüknek.-----------o-----------AZ ORSZÁG KATONÁI Mikor Zsigmond király idejében Lengyelország északi határainkat fenyegette, mindenki fegyverkezett-s a nagyok harci kedve a gyermekekre is elragadt, azok is katonásdit játszottak. Dunántúl készülődő Zsigmond egy ily csapat fiúra bukkant. Megszólította közülük a legnagyobbat, a kis Guthi Mihályt, a zászlótartót: — Kinek a katonái vagytok ? — Az ország katonái vagyunk — felelte bátran a fiú. — Ki a királyotok? — Zsigmond. — Hol van Zsigmond? — kérdezte továbbra király. — Nem tudom, uram !- — Hátha én Zsigmond volnék, elvállalnátok engem királytoknak? — El, uram ! A bátor gyerek fel.eletei úgy megtetszettek Zsigmondnak, hogy a kis Mihályt maga mellé vette, dús javakkal megajándékozta és mint az ország katonáját Országnak nevezte. Ez a fiúcska lett a nagy, hatalmas Guthi-Ország-családnakf megalapítója. MAGYAR LEXIKON BALASSA BÁLINT KÖLTŐ Gyarmathi és Kékkői báró Balassa Bálint költő 1551-ben született és } 594-ben hunyt el. Humanista szellemű oktatásban részesült. Egerben járta ki a vitézi élet iskoláját s beleszeretett Ungnád Kristóf várparancsnok feleségébe, Losonczy Annába. 1575-ben Báthory István erdélyi fejedelem fogságába került. 1576-ban Lengyelországban járt, 1577-ben hazatért, beállt az egri vitézek közé, 1584-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát. Házassága boldogtalan volt. Élete merő pörösködés, erőszakoskodás, felelőtlen kaland. 1586-ban katolizált, 1588-ban elvált feleségétől, 1589-ben kibujdosott'Lengyelországba. 1592-ben hazatért. 1594-ben Esztergom ostrománál elesett. -........t Balassa irodalmunk első határozott egyénisége, a nemzeti nyelvű világi költészet első magyar képviselője. Elsőnek juttatta kifejezésre a hazájáért verekedő s Európát védő magyar katona érzületét s forrasztotta össze a magyarság és a keresztény humanizmus szellemét. Költészetének leggazdagabb forrása a vallás és a szerelem. Áhítatának, a Biblia zsoltárai mellett (maga is fordított hat zsoltárt) a protstáns lira oldotta meg a nyelvét. Csakhogy ő európai kortársainak kollektív áhítatát teljesen személyire, magánjellegűre fordította. Szerelmi verseinek /jó része fordítás, átdolgozás, sok bennük a humanista közhely, de néha meglepően tiszta, megkapó hangokat üt meg. ö alakította ki a róla elnevezett Balassa versszakot. Istenes énekei a XVII. század óta számos kiadásban jelentek meg. Világi versei kéziratban terjedtek és hatottak. A Deák Farkas által felfedezett Radvánszky-kódexből 1879-ben Szilády rendezte sajtó alá műveit. Balassa verseinek legjobb kiadása az 1923-ban megjelent Dézsi Lajos-féle. Balassinak tulajdonítják az Euriolus és Lucretiáról szóló széphistóriát s a Credulus és Julia című drámatöredéket. Balassa versszak, a magyar költészetbe Balassa Bálint által bevezetett és róla elnevezett versszak-tipus, kilenc kétütemes sorból áll, rimképlete aadbbdccd ; a párrimes sorok hat, az összekötő sorok hét szótaguak. Példája : Vitézek ! mi lehet E széles föld felett Szebb dolo£ a végeknél? Holott kikeletkor A sok szép madár szól, Kivel ember ugyan él: Mező jó illatot, Az ég szép harmatot Ad, ki kedves mindennél. A XVI-ik század két igazán maradandó értéke: Károli Gáspár teljes bibliafordítása és Balassa Bálint költészete volt. Károli fordításának ódon nyelve máig is "a bibliai stílust" jelenti irodalmunkban. Balassa Bálint, mint vallásos költő, az egyéni és közös bűntudatot, az Istennel való személyes kapcsolatot szólaltatja meg. Szerelmes verseiben felhasználja korának klasszikus mitológiáját és a népies "virágénekek" szépségeit is, amelyeket kevéssel előtte elsőnek dicsér meg a bibliafordító Sylvester János is. Virágének, a szerelmi dal neve a régi magyar költészetben. A dalban a költő virágnak szólítja szerelmesét ("Virág, nékem el kelle mennem"), vagy virág neve* •d neki ( rózsám, violám). A XVI. század még erkölcstelennek tartotta a virágéneket Balassa szerelmes verseit sem adták ki. Erdősi Sylvester János is megrója a virágénekek tartalmát ugyanakkor, amikor képes kifejezéseinek szépségét dicséri. VÉGRENDELET Dércsípte gondolataim tarlóján még a nyári aratásig flIMból elhullott magokat szedegetem. Ez még megmaradt a múlt idők drága vetéséből lágy emlékezetű örömöknek. Ez az útravalóm, a kenyerem, a levegőm, az életem. Önbüntetésem is mindegyik, csak úgy mint az a dacos öngúny, ami szarkalábakat virágzik a számszélén; a múlt rovátkái, amit az évek, hónapok és a hetek, borzalmas viharzásai, mélyebbre, egyre mélyebbre árkolnak belém. Egy nagyon a szivemhez nőtt valakiről írok, akit búsongó életem minden gondjában, bajában segítségemül küld a sors, mert boldogtalan élete olyan példaadás, amiből erőt lehet meríteni. Meddő és süket állomásaimról, ennek a szent asszonynak az emlékezése ösztökél tovább, aki a sors kiszámíthatatlan akaratából házasságra lépett egy református pappal s nem rajta múlott, hogy igazán boldog nem tudott sohasem lenni. Özvegyasszony volt s korán elhalt férje után, maradt egy gyermek. S ez a kisfiucska jelentette családi életének sok boldogtalanságát. Az Ö haláláv nak akarok emléket állítani, ezzel az írásommal, mert én ott voltam, amikor meghalt; mielőtt kisóhajtotta magából, valótlan álmainak, ezt a sokrétű bánatát. Ágynak hullása a legszebb hattyúdal, amit csak ihletett költő álmodhat papírra az életről. Vergődött, kínlódott, a láz tüzes rózsái kelyheztek arcán. Hideglelős borzongás fehérsége szívta. Szavai hörögtek, ziháltak: —- Tátong a mélység. .. — Megölelt a sötétség és én visszaöleltem. Körülfogott, táncolt velem s aztán kikönyököltem rajta, mint vakablakon a nap. Hozd ide a fiamat — és görcsös meghatódottság siratta képzeletét. Hullott a hó, a délutáni istentiszteletre. Balthássy nehezen hagyta ott nagybeteg feleségét. Tétován szédült a templomba. A szeretetről prédikált. Elszéledtek a hívek, a szélrózsa minden irányába. Az égben, mintha dunyhákat bontogattak volna ki az angyalok, lassú, szitáló hulldogálással, nagypelyhekben ereszkedett alá a hó. Szűzi fehérség öntötte el a tájékot. Az idő is felengedett. Lélek >e járt az utcán. Csak a hó zizegett valami furcsa muzsikával és egyre sűrűbben hullott. Az oldalajtón lépett ki a iárdára. Mellén összefogta fekete tógáját, fején még ott 'olt a papi süveg. S akkor messziről, a hóesés fehérlő ködén túlról, mintha a •végtelenség üzenete szállt volna feléje, kalimpálva megszólalt a lélekharang. Ebben a pillanatban fordult ■e a templom felé, kibontott hajjal remegve a cselédlány Fulladozva szólt: — Tiszteletes úr, nagy baj van, gyűjjön haza, hivatja a tiszteletesné asszony. A pap nz égre nézett. ■— Megyek fiam, csak eredj älöre ... A hosszú folyosón végig’öngtek a siető ember lépései. \ kilincsen megremegett a keze. Odabenn a lefüggönyöött ablakok és a duruzsoló kályha enyhéjében állott az így. A falon néhány régi metszett. Több arckép, de aranyló volt. A tükör alatt könyvek és rámában, csak egy szőke, csillogó szemű gyermek képe néhány orvosságos fiola, az éjjeli szekrényen. Az ágyon elnyúlva, feje a párnák puha ölelésében, feküdt a tiszteletes asszony. Arcán gyöngyözött a verejték. Szőke, selymes haja kibomoltan hullámzott a feje körül. Hófehér karja elpihent a dunnán. A hosszú, karcsú ujjak néha megremegtek a belső indulattól. Már pihent a test, csak a szemekben tüzelt még az élet. A fény, ami visszaverődött a pupillákon, szinte túlvilági volt. A szemgödörben fekete árnyék húzódott, az ajkon, a megenyhült, tiszta mosoly vonása rajzolódott fel. Olyan volt így az arc, mintha a tiszteletes asszony, megbékélt volna a .sorssal. Lassan nyílt fel az ajtó. Belépett a tiszteletes. Tekintete az ágyra szegeződött... a pillantásuk találkozott: — Jöjjön közelebb, suttogta a beteg. A pap ott állott a törvény előtt. Az örökévalóság kapujában, amikor az ő számára is eljött a megpróbáltatások órája. — Ilonka... A távozó olyan volt most is, mint mindig. Szelíd mosoly szépítette fel a veritékes arcot. Szakadozott, megtört lélekzése mutatta csak: az utolsó beszélgetés indult el. — Üljön le ide mellém. A kékeres kéz lassan, bágyadtan felemelkedett és helyet mutatott az ágy fejénél. — Azért hivattam, mert én elmegyek — kezdte a haldokló — végrendelkezni akarok. Kívül most hirtelen hangok születtek. Valahonnan a semmiből jöttek és rázúdultak a világra. Szélvész indult, megrázta az ablakokat. A kandalóban nagyot lobbant a tűz, sercentek a fahasábok. A csöndet a férfi felcsukló zokogása törte meg. Papi koturnusa szétomlott testén, süvege a födön hevert. A pap most, mintha a VÉGZET előtt állna. Ember lett. A haja ráhullott a sima vállakra és a keze, mintha mindent ki akart volna fejezni, öntudatlanul simogatta a vékony, finom ujjakat. — Nézze Géza, nekem nincs kárhoztatásom ... szép volt. Maga ember volt, pap volt, az enyém volt... boldogan megyek el. Tudom, magának fájni fog, mert minden üres lesz az életében és mindörökre üres is marad. Ilyenkor az elmenő nem szégyenkezik. Megmondja azt, ami szent volt, azt is ami fájt. Nekem magával nincs leszámolásom, szeretném visszaadni a lelkét, nyugalmát, büszkeségét. Elcsuklott a hangja. A szívlelő] a torokba tóduló hörgés fullasztotta. Feje aléltan hullott hátra a párnák közé és pihegett, mint az elfáradt madár. , Balthássy ajkához emelte felesége kezét, azután félarcát ráfektette. — Nem hagyhatsz itt így... nem mehetsz el tőlem ... mi íesz velem nélküled ? ... Sóhaj ült közéjük. A roham csöndesedért, aztán nagysokára megszólalt a haldokló: — Élj ! Szeress ... másikat .. . nem bánom . . neked kell . . . tudom, hogy az egyetlen a te életedben mégis ér maradok... Uj erőre kapott. Mintha va'ami tüzelte volna tovább. Több kézével még átsimitotta a vergődő ember fejét: — Mindent neked hagyok, rém szabad nélkülöznöd ... Te élni vágyó ember voltál mindég... az egész vagyonom legyen a Tiéd... A pap felemelte a fejét: — A fiad ... arra nem is gondolsz ? A haldokló elfordította a szemét, odanézett a falra, ahol az arányló rámában, egy szőke gyermekfej mosolygott vissza rá. Lehunyta pilláit. A tiszteletes leomlott az ágy mellé: — Tudom, nem voltam az, akinek láttál — suttogta — bocsáss meg érte. Ember vagyok, nagyon szerettelek. És rossz voltam a fiunkhoz ... A kéz, azok a keskeny ujjak, simogató melegséggel babráltak át a tiszteletes haján. — Az én fiam — lehelte. — Neked, nem sok közöd volt hozzá. Már alig lélekzett. A szeme még mindig abban a földöntúli mosolyba révült el. Valami iszonytató nagy megbékéltség hathatta át a törékeny testet Az örök anya mindent megoldó, mindent elrendező tiszta gondolat világa. A pap felemelkedett a földről. Komor, magába zárt, eltökélt határozottság ült a vonásain. —- Rossz ember voltam, tudom. Előtted ma nincsen titkom. Nem mehetsz el tőlem, hogy ne tudd meg miért voltam olyan. A beteg mosolygott: ■— Tudom kedvesem — tört elő foszlányokban a szó — szerettél... de magadat még jobban szeretted ... ;— Azért — mondta a pap... Ilonka elfordította a fejét az urától. Egyik kezével az ölébe hulló embert simogatta meg és tekintete ismét odasimult a falhoz.-— A fiam — mondta — ő nem tudott soha a Te fiad is lenni . .. mert igazán sohasem akartad ... Most felállott az ember. A tóga lehullott róla. Egyszerű kopott utcai ruhában állt az ágy előtt. Csontos arcán ott vonaglott a férfi öntudata. Nyers, szinte hideg volt a tekintete : — Rendbe hozom, amit elmulasztottam. Olyan volt most, mint akárki. Esendő egyszerű lélek, az ember, aki önmagának teremt világot. Mélyet sóhajtott, amikor visszaült az ágy szélére : — Ilonka tudom, nagyot hibáztam. Két lihegés beszélt a szobában. Az egyik a férfié, a napé, a másik az asszonyé, a haldoklóé. Az egyik az életé, a másik az örökkévalóságé. S akkor megszólalt az élet: — Ilonka én nagyon szereem a fiadat. A Te kezed, a Te szemed az övé, még a hangja it a Tied. Mindent neki adok s a fiammá fogadom . .. Az asszony már alig hallotta. A test csak néha volaglott. De a szemekben ot' ült még az öntudat s anny' ereje volt, hogy az ura felé fordítsa fejét és kisóhajtsa •nagából az életével együtt a: itolsó mondatot: — Ne hagyjál Te neki semnit. .. elég lesz neki az é: elkeni útravalóul. Ennél a szónál megállt ? lozdulat, a fej besüppédt. a oárnába és úgyis maradt A. kéz, amely simogatni akart 'ehullott. A tiszteletes ekkor fe1 állt "elszedte a földre esett tógát magára öltötte, aztán megállotta a halottat. A lélekharang a távolbó' még mindig odakalimpált. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Meghosszabbítva három nappal, szombatig, szeptember 7-ig bezárólag A gyönyörű szinesfilm : DIE FOERSTERBUBEN ’Főszereplők: PAUL HOERBIGER, ÉVA PROBST, ERICH AUER, HERTA STAAL^ OSKAR SIMA, KURT HEINTEL, FRANZISKA KINZ és még sokan mások MAEDCHEN MIT ZUKUNFT Angol feliratokkal ► Remek zenés vígjáték. — Főszereplők: HERTA STAAL, PETER PASETTI, GRETHE4 WEISER, HANS RICHTER és mások. KISÉRŐMUSORBAN A LEGÚJABB NÉMET HÍRADÓ: "BUCK IN DIE WELT" . FIGYELEM I FIGYELEM I FIGYELEM !, UJ MŰSOR. A HÉT FILMSZENZÁCIÓJA Hétfőtől, 1957 szeptember 9-től kezdődően. A közelmúlt drámai eseményeit érdekfeszítően tárgyaló nagy német alkotás: DER 20. JULI rEgy történelmi dátummá vált nap, melynek jelentőségét minden mai ember' ►ismeri, de mi történt valóban azon a bizonyos napon, 1944 julius 20-án ? Mi' ► volt valóban az a merénylet, melyet Hitler Adolf ellen megkíséreltek: áru► lás vagy hőstett? A tragikus vég drámai előjátéka tárgyilagosan, élethűen! elevenedik meg ebben a roppant érdekes és izgalmas filmben . . . ICH TANZE MIT DIR IN DEN HIMMEL HINEIN ► Szerelem. Humor. Muzsika. Látványos revü- és táncjelenetek. Remek szórakozás. ► Főszereplők: HANNERL MATZ, ADRIAN HOVEN, PAUL HOERBIGER és mások. VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR. Szombaton nincsenek dupla-film előadások. Naponta este 6-tól folytatólagosan. Szombaton 1.30-, 4-, 6.30- és 9 órakor. MELODY THEATRE MONTREAL ►SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050! Péntektől, 1957 szeptember 6-tól csütörtökig, szeptember 12-ig bezárólag. A felejthetetlenül szép zenés szinesfilm : KAISERMANOEVER Angol feliratokkal ^A monarchia utolsó gondtalan éveiben játszódó derűsen romantikus szerelmi' történet. Keringők, indulók, látványos tömegjelenetek. Fény, pompa, ragyogó! színek. A régi Bécs kedélye, varázsos hangulata, remek kaszárnyahumora.< Rendkívül nagy élmény. Kitűnő szórakozás. ► Főszereplők: WINNIE MARKUS, RUDOLF PRACK, HANS MOSER, HANNELORe' BOLLMANN, WALTER MUELLER és sokan mások. EINE FRAU VON HEUTE ► Erdekfeszitő társadalmi film. — Főszereplők: LUISE ULLRICH, CURD JUERGENS ► VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-töl folyt.^ YORK THEATRE HAMILTON ► 164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921< KITŰNŐ NÉMET HÉTVÉGI MŰSOR 1957 szeptember 5-, 6- és 7-én, csütörtökön, pénteken és szombaton RÖKK MARIKA ragyogó zenés szinesfilmje SENSATION IN SAN REMO Angol feliratokkal Riviera pazar virág- és szinpompája. Látványos revü- és táncjelenetek. Re-< mek dallamok. Szerelem. Humor. Lendület. A nagyszámú szereplőgárda élén: a ritmus királynője RÖKK MARIKA. Kisérőfilm : VERKLUNGENES WIEN Angol feliratokkal A régi Bécs vidám hangulata. Szilaj huszármulatság. Vérpezsdítő cigányzene. Magyaros tűz és kedv. Gyönyörű lipicai lovak. Romantika. Humor. Rendkívül, kedves élmény és kellemes szórakozás. Főszereplők: MARIANNE SCHOENAUER, WOLF ALBACH-RETTY, PAUL HOERBIGER és sokan mások. ^VÁLTOZATOS KISÉRŐMŰSOR. Naponta 6.15-től. Szombaton du. 4.30-tól folyté UJ NÉMET MŰSOR. Szeptember 9-, 10- és 11-én, hétfőn, kedden és szerdán [ICH HAB’ MICH SO AN DICH GEWOEHNT .Mulatságos bonyodalmak egy kényszerházasság és az elcserélt menyasszonyt körül. Szerelem. Humor. Muzsika. Gyönyörű tájfelvételek. Főszereplők: INGE EGGER az ikernővérek kettős szerepében. O W FISCHER ' DANY, BITTE SCHREIBEN SIE ► vidám szerelmi történet. Egy kis titkárnő kalandos útja a boldogság felé.! Humor. Muzsika. Divatbemutató. Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, FITA BENKHOFF, HUBERT. V. MEYERINCK és sokan mások. _____VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR — Naponta este 6.15-től folyt. ODEON-HASTINGS THEATRE HASTINGS ST. VANCOUVER, B. C. KITŰNŐ NÉMET HÉTVÉGI MŰSOR. 1957 szeptember 12-, 13- és 14-én, csütörtökön, pénteken és szombaton DIE PERLE VON TOKAJ Angol feliratokkal Vidám bonyodalmak a szerelem és a híres tokaji bor körül. Jókedv. Cigány-' zene. Csárdás. Magyaros hangulat. Szüreti mulatság. Humor. Remek szórakozás:' ►Főszereplők: HANNERL MATZ, PAUL HOERBIGER; KARL SCHOENBOECK, stb. UM EINE NASENLAENGE Kitűnő vígjáték. Szüntelen kacagás. ► Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, HANS MOSER, THEO LINGEN* Folytatólagos esti előadások. POLIO VACCI (SALK-FÉLE) kapható. 1 üveg 10 kcm 5 személynek kétszeri oltásra elég. Ára : $10.80. Leszállítás légipostával $2.00 INTERKATIOHAL PHARMACY 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 3-1882 Részidő munkára keresünk személyeket 675 dollárral. A munka könnyű, tisztes és mintegy két óra elfoglaltságot igényel hetenkint. Tőkéje mindenkor biztosítva van és minden héten jövedelemhez jut. Kérjük írja meg néhány sorban címét és telefonszámát, hogy a személyes érintkezést felvehessük. Leveleket Box 240. jeligére a kiadóhivatal továbbit. 'iMMMMMMMMAMMMMÓMMWWVWVWVWW,' A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz njahh barátokat!
