Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-02-09 / 11. szám

Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után OuAgó imádság epedez Százezrek ajakén.

Vörösmarty

KANADAI

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

ßcutaMatt 47- vw^^vwwvw/ww>m-----«- -----C a n a d a’s largest

Hungarian

semi weekly

Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista lapja

Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto

VII. évfolyam, 11. szám.

Ára : 10 Cent

Toronto, 1957 február 9., szombat.

K0EX1SZTENCIÁS KOLDUSOK

Még másfél éve sincs annak, hogy a szovjet politikusok nagy hangon bevezették az úgynevezett “koexisztenciális” politikai támadó kampányt, amelynek lényege az volt, hogy állítólag tudomásul vették, hogy világháborúval elérni semmit sem lehet, s hogy ezért olyan békés helyzet kialakítására törekszenek, amely mellett az ellentétes világnézet alapján álló országok egymás rendszerét kölcsönösen tiszteletben tartják. A koexisztenciális politika szépenhangzó elvei szerint a Kelet és Nyugat ereje körülbelül egyforma, egymás ellen küzdeni nincs értelme, — ellenben abból csak jó származhat, ha a kereskedelmi és kultúrkapcsolatok megélénkülnek.

Hogy a koexisztencia politikája csak a kommunisták részére előnyös, azt az első pillanattól fogva hangoztattuk úgy mi, mint az egész nyugati sajtó tapasztalt része és ezen az állásponton voltak a vezető nyugati politikusok is. Hatalmas sikert ért ellenben el a békés együttműködés jelszava az ázsiai és afrikai ‘ semleges” népek körében, s a tapasztalatlan nyugati polgárság egy részében is ; az a réteg, amely szívesebben hiszi el a szép szavakat, mint a keserű tényeket, hitt a koexisztencia gondolatának, — s maga a gondolat, ha annak megvalósítására a kommunisták valóban g-ondoltak volna, valóban szép is.

A coexisztenciális politikát szolgálta az egész gztalinellenes kampány, Kruscsevék távolkeleti utazásai, a csatlósállamokban ideiglenesen bevezetett kisebb könnyítések, a túlságosan erélyes és közutálatnak örvendő bolsevista helytartók leváltása, a Titoval való barátkozás ujrafelvétele és a többi. Mindennek a célja az volt, hogy meggyengítse a Nyugat ellenállását, komoly kommunista infiltrációt biztosítson a nyugati v országok társadalmában, megkönnyítse a nyugati atomerő kutatás legfrissebb adatainak ellopását. A nyugat megpuhításával egyidejűleg a programm másik oldalán állt a szovjet ,és a csatlóshadseregek nagyfokú megerősítése, uj szovjet technikus — és katonai gárda felnevelése, valamint szovjet támaszpontok biztosítása az ázsiai és afrikai színes népek országaiban. Amikor a kommunista oldal katonai ereje és támaszpontjai megerősödtek és a Nyugat ellenállása megpuhult, akkor kellett volna bekövetkeznie az erélyes fordulatnak ; akkor adták volna fel a Nyugatnak a végleges alternatívát : teljes behódolás, vagy teljes pusztulás.

Szerencsére a Nyugat nem vette be ezt a maszlagot. Mindenekelőtt kézzelfogható bizonyítékokat követelt arra, hogy a kommunisták valóban komolyan veszik a demokráciát, s hogy teljes szabadságot adnak az elnyomott népeknek. A Kreml csak apró engedményeket adott a megszállt országokban, s mikor ezek az apró engedmények nyílt tüntetésre, majd szabadságharcra vezettek, azt az utat választották, melyet hazánkban láttunk, s amely Lengyelországban is be kell, hogy következzék.

A kommunista elv : szabadságra senkinek sincs joga.

Minden pontosan az ellentéte a koexisztenciás elveknek, s ennek megfelelő értelmezésére is talált mindenütt. A nyugati kommunista pártok elvesztették tagjaikat és támogatóikat, r megszállott országokban többé nincs termelés, a rabnemzetek hadseregei többé nem megbízhatóak, a szovjet magatartását. kivétel nélkül minden ország megbélyegezte az UNO- ban, a még nemrégen szovjetbarátnak számító szines népek mind Amerika felé fordulnak segítségért, az éddig semleges ázsiai országok vezetői és népei egyaránt óvakodnak a szovjet barátságtól, végül pedig a Kremlben magában olyan öszszevisszaság uralkodik, amelyre ebben a diktatúrában még soha nem volt példa.

Ha a kommunistákban volna józanság, most végleg feladnák expanziós törekvéseiket, visszavonulnának a Curzonvonalra és abbahagynák a világ kommunizálására irányuló kísérleteiket. Ez világbékét jelentene és megmentené legalábbis a kommunista elméletet, s megmentené a szovjet népeit a pusztulástól. De Kruscsevék nem volnának sem kommunisták, sem diktátorok, ha a józanság parancsának engedelmeskednének. Ezért most ahelyett, hogy tudomásul vennék vereségüket, vissza akarnak térni az álszent mosoly, a koexisztenciás politika útjára. Ezúttal ismét Chou-En-Lait kérték fel arra, hogy ezt a legújabb fordulatot bevezesse. A rablógyilkos vöröskínai miniszterelnök, aki legutóbbi Magyarországon tett látogatásakor kijelentette, hogy a magyar “fasiszta ellenforradalom" katonai leverése helyes és győzelmes tény volt, — ugyanakkor Titot és a lengyel elszakadási mozgalmat “károsnak, helytelennek és destruktív”-nak minősítette, s az erélyes kommunista expanzióról beszélt, — most egyszerre legelkeseredettebb ellenfelével, Chiang-Kai-Sekkel szemben használja a koexisztenciás vigyort. Ceyloni látogatása alkalmával nagy beszédet mondott, kijelentette, hogy Csiang “az ő régi jó barátja”, hogy tulajdonképpen nincs köztük differencia, hogy közvetlen tanácskozásokat akar kezdeni Formóza kommunista kézbe adására, s hogy mindenképpen békésen akar együttélni nemzeti Kínával, mert ez az egyetlen helyes út.

Amint Titoból egy-két év alatt “őszinte barátot” csináltak, szemben a korábbi “veszett kutyá”-val, s amint Csiangból “régi jó barátot” csináltak, szemben a tavalyi “imperia'ista áruló dög”-gel, úgy most a legközelebbi időben baráti Harccal fogják köszönteni az összes nyugati “halálos ellenséget” kommunista oldalról.

Mert a kommunisták ereje megtört. Nem géppisztolyos rablóvezérek többé, hanem csak tolvaj koldusok. S a lopásra igyekvő züllött koldús arcának legjellemzőbb vonása : a koexisztenciális mosoly.

Dr. Pangloss.

SAJTÓTÁMADÁS A BÍBOROS ELLEN

«ooooooecooooooKocxsooaepoosooooeoaosw oooooooöocooooomcoooomM'

engedélyt, a kanadai kormánytól akar engedélyt kérni arra, hogy tagjait kanadai fegyverekkel ellássa és kanadai lőterek és katonai eszközök felhasználásával a kommunisták elleni harcra kiképezhesse. A csoport vezetői az Egyesült Nemzetektől akarnak engedélyt kérni a működésre és fegyverek vásárlására.

Nagyon valószínű, hogy a kanadai kormány nem fogja megadni a katonai kiképzéshez szükséges engedélyt, az UNO pedig egész biztosan nem adhatja meg, mert ilyen ügy a Biztonsági Tanács elé tartoznék, ahol a szovjet vétójogot gyakorolhat. Szabadharcos csapatokat és önkéntes alakulatokat csak a területileg érintett kormány engedélyével lehet szervezni, s az ilyen engedély egyenlő volna a kanadai-szovjet diplomáciai szakítással.

A budapesti bábkormány sajtója azzal vádolja Mindszenty bíboros-hercegprímást, hogy megsérti az USA követségen élvezett politikai menedékjogát, mert a követségről ‘■politikai működést fejt ki”. Az amerikai követség nyomban nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a követség mindent megtesz arra, hogy a diplomáciai mentességet élvező épületben senki se folytathasson politikai tevékenységet. Más oldalról is érkeztek olyan hírek, melyekből arra lehet következtetni, hogy a szovjet a magyar bábkormány útján el akarja rabolni Mindszenty hercegprímást.

TELEVÍZIÓS ELŐADÁS A MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL-------------O---------------•

A torontói CBC február 17-én félórás televíziós előadásban “Dateline Budapest” címmel drámát fog előadni, amely a Magyar Szabadságharc egyes drámai eseményeit örökíti meg színpadi formában. A televízió rendezősége a torontói West Lodge menekültközpont lakói közül tizenegyet válogatott ki, illetve szerződtetett a televíziós előadásra. A főszereplő egy Kostya Attila nevű 12 éves menekült fiú lesz. A férfi főszerepet Pongrácz Imre, a női főszerepet (egy kanadai ujságírónő szerepét) a bécsi születésű Rossi Hildegard fogja alakítani.

MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZERVEZET ALAKUL TORONTÓBAN ?

A kanadai sajtó feltűnést keltő helyen, fényképekkel tarkított riportot közölt arról, hogy a Torontóba menekült magyarok egy csoportja, egy szabadságharcos nő, Vass Judit vezetésével többezer főnyi szabadcsapatot kíván szervezni abból a célból, hogy azt kellő helyen és kellő időben be lehessen vetni a kommunista bábkormány elleni küzdelembe. A csoport, amelynek megalakulása önmagában nem kíván hatósági

A szabadságharcos szervezet megalakítása ennek ellenébe jó és szükséges. Előbb-utóbb el fog következni egy korszak, imikor Kanadának szüksége lesz a szovjet elleni harcban megadzett, szakértelemmel bíró partizánharcosokra. S a magyar szabadságharcosok ebben az esetben a legnagyszerűbb segítséget adhatják úgy Magyarország felszabadítására, mint a szovjet ellen harc folytatására. Meggyőződésünk, hogy addig is lesz mód arra, hogy a szabadságharcosok komoly részt vegyenek a kommunizmus elleni küzdelemben, ha egyelőre még nem is fegyveresen. De azt nem tartjuk helyesnek, hogy ezt a mozgalmat ujságkampánnyal vezették be. Dobbal nem lehet verebet fogni.---------------------------------o—--------------;--------------H. HOOVER

aki az Egyesült Államok elnöke volt a harmincas évek depressziója idején, ma 81 éves. Születésnapja alkalmából felhívták arra, hogy mondja meg a véleményét a mai Amerika gazdasági helyzetéről. Hoover kemény szavakkal ostorozta az USA mai vezetőit, akiket azzal vádolt, hogy a lassú, de megállíthatatlan infláció nyomán tulajdonképpen a depresszió felé vezetik a nemzetet. Hoover fők,épen psziliikai jelenségeket idézett, amelyek a mai, állandóan fokozódó ütemű beruházást, költekezést és kereseti lehetőségeket kísérik. Ezek — mint mondotta — pontosan ugyanazok, mint amelyek a harmincas évek gazdasági összeomlását előzték meg.

NEHRU NEM ENGED INDIÁBA

IM© CSAPATOKAT--------o--------Nehru miniszterelnök Újdelhiben kijelentette, hogy az UNO idegen csapatai egy talpalatnyi földjére sem léphetnek Indiának. E kijelentést Pakisztán azon kérelmére tette, hogy az Egyesült Nemzetek váltsák fel Kashmir területén az indiai és pakisztáni csapatokat a népszavazás tartamára. Ezzel végleg lehullt a lepel az álszent Nehruról, aki a világ semleges bírójának köntösét kívánta magára ölteni, de saját ügyében csak a legesztelenebb erőszakot ismeri. Tekintélye megingott a szabad világ törvénytisztelő nemzetei előtt.------------------------------------------------SZABADONBOCSÁTOTTAK

A NÉGY ANGOL

ÚJSÁGÍRÓ-DIÁKOT

A január 12-én Budapesten kémkedés gyanújával letartóztatott négy angol ujságírójelölt egyetemi hallgatót, akiket a Kádár bábkormány azzal vádolt, hogy információkat akartak szerezni Magyarországon, most a brit követség tiltakozására szabadlábrahelyezték s áttették az osztrák határon. A fiatal diákok elmondták, hogy a rendőrség testileg nem bántalmazta őket, de két héten át minden nap és minden éjjel órákon át hallgatták ki őket, kosztjuk csupán kenyérből és vízből állt és cellájukban olyan erős fény égett, hogy képtelenek voltak aludni.

Itt jegyezzük meg, hogy legutóbbi számunkban, melyben a letartóztatásukról adtunk jelentést, tévesen négy diáklányról emlékeztünk meg. Az ujságírój elöltek közül csak egyik volt leány éspedig Stafford Crippe volt brit pénzügyminiszter unokája.

Egyidejűleg szabadonbocsátották az ugyancsak letartóztatott egy amerikai és egy norvég újságírót is.---------------------o-------------------DUNCAN SANDYS, BRIT HADÜGYMINISZTER

befejezte washingtoni tárgyalásait. Hivatalos nyilatkozata szerint megállapodott az USA honvédelmi minisztériummal abban, hogy a brit hadsereget a legújabb^ haditechnikai követelményeknek modernizálják. Az uj hadianyag sokkalta drágább és komplikáltabb, mint az eddigi, de ennek ellenében jelentősen csökkenteni lehet a különböző stratégiai pontokon állomásozó brit seregtestek létszámát. A brit hadsereg ugyanolyan korszerű távolról irányított lövedékekkel és atomfegyverekkel lesz, ellátva, mint az amerikai hadsereg.

LEZÁRTÁK A MAGYAR-JUGOSZLÁV HATÁRT-----------o-----------A magyar bábkormány közlése szerint teljesen lezárták a magyar-jugoszláv határt, hogy megállítsák a menekülök végnélküli özönlését dél felé. Mint ismeretes az osztrák határt már régebben lezárták és megerősítették. Ennek ellenére Ausztria felé mintegy napi 150 ember, Jugoszlávia felé pedig mintegy napi 1.000 ember menekül át a határon. A hivatalos közlés szei’int több mint 200.000 ember hagyta el Magyarországot 1956 október óta, s ebből állítólag közel 10.000 azóta visszatért. (A vissztérők alatt a kormány valószínűleg azt a két-három deportáló szállítmányt érti, akiket az oroszok visszaküldték.)

A szabadságharcosok kézrekerítésére nagyarányú razzia folyik, de egy nap alatt mindössze 145 embert sikerült letartóztatni, ami a szabadságharcosok sokszázezres számára tekintettel mutatja, az ország egész lakossága ellenáll.

Szénási Géza főállamügyész jelentése szerint összesen 193 halálos ítéletet hoztak, s ebből csupán 14-et hajtottak végre.

TITOKZATOS SZOVJET VEZETŐ A MOSZKVAI KÓRHÁZBAN--------------o—_____

Sűrű és titokzatos függöny takarja el kilétét a moszkvai kórházban ápolt betegnek, ki minden bizonnyal a szovjet valamelyik vezető embere s akit orosz és német orvosok ápolnak. A jelentések szerint a titokzatos beteg a következő három szovjet főember egyike : 1. Kaganovich Lázár helyettes miniszterelnök, aki élet-halál között lebeg, mert a Kremlin hatalmi vitáiban lelőtték. 2. Vassilevski Alexander helyettes honvédelmi miniszter, aki néhány hete eltűnt a nyilvánosság szeme elől, vagy 3. Serov Iván, a titkos rendőrség főnöke, aki már hosszabb ideje nem végzett semmi nyilvános tevékenységet. A London Daily Express szerint legvalószínűbb, hogy a titokzatos beteg Serov, a titkos rendőrség főnöke, de éppenúgy lehet egy híres atomtudós, vagy a csatlós államok valamelyik vezetője.

A különös beteghez Nyugatnémetországból hívták le dr. Hans Joachim Schulten orvosprofesszort, aki Moszkvába repült, de nem tudja ki volt a betege. Szerinte Shepilov külügyminiszterről, vagy Malenkov volt miniszterelnökről is szó lehet. A New York Daily News szerint Kaganovichot ápolják a kórházban, aki elszánt sztálinista s aki el akarja távolítani a kommunista párt éléről Kruscsev pártfőtitkárt és Bulganin miniszterelnököt. Utóbbiak felismerték Kaganovichban veszélyes ellenfelüket s ezért a kremlim összeesküvés során parancsot adtak lelövésére.

A merénylet azonban rosszul sikerült s most mindent elkövetnek meggyógyítására. Miután dr. Schulten megvizsgálta a beteget a moszkvai kórházban, nem tudta személyazonosságát megállapítani s csak annyit mondott, hogy “élet és halál között lebeg. Kérdeztem a kórházban, — folytatja dr. Schulten orvosprofesszor, — hogy ki a beteg, de nem közölték velem kilétét. Annyit mindenesetre megállapítottam, hogy az 50-es évek körül jár; fontos személyiség lehet, mert három helyiségből álló kórházi beteglakosztályt bocsátottak rendelkezésére s ápolásában 9—10 orvos vesz részt. A betegség nincs összefüggésben atom kisugárzással.”

A nyugatnémet Berliner Zeitung szerint a beteg Vassilevski Alexander helyettes honvédelmi miniszter, aki hosszabb idő óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt, életkora 50 és 60 év között van s külföldiek a legkevésbbé ismerik.

Szovjet lapok szerint Kaganovich a szibériai cement művek megtekintésére utazott és néhány nap múlva visszaérkezik Moszkvába. A választ e titokzatos kérdésre a szovjet legfőbb tanács legközelebbi ülése adja meg, itt derül majd ki, hogy ki hiányzik a szovjet legfőbb vezetőség sorából. Véleményünk szerint e különös történet csak egyik jellemző felvonása annak az elkeseredett hatalmi harcnak, mely a szovjet diktátor hatalmáért folyik s amely előbb-utóbb forradalomba és felbomlásba hajtja a már-már vergődő kommunista birodalmat.

AJÁNDÉK A PÁPÁNAK

Rómából jelentik, hogy Pius pápát óriási tömegű gyertya ajándékkal halmozták el Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének alkalmára. Az ajándékozók hosszú sorban álltak fel a pápai trón körül s lerakták gyertyáikat, melyek legtöbbje művészien öntött és díszített volt. A gyertyákat a római templomok között osztották szét s a február 2-iki Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe alkalmával gyújtották meg.-------------------O-------------------FRANCIAORSZÁG TÖBB FÜGGETLENSÉGET ENGED GYARMATAINAK

A francia nemzetgyűlés hajnalba nyúló szavazás után nagyobb függetlenséget biztosított 12 “fekete” afrikai gyarmatának és Madagascar szigetének. Guy Mollet francia miniszterelnök kormánya fokozatosan kívánja megvalósítani a francia birodalomhoz tartozó afrikai országok függetlenségét.