Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-06-15 / 46. szám
VII. 46. szám, 1957 június 15. 6 KANADAI MAGYARSÁG FONTOS KÖZLEMÉNY l CSOMAG, PÉNZ ÉS GYÓGYSZERKÜLBŐK RÉSZÉRE 'Az INTERNATIONAL AGENCY SERVICE értesíti a magyar honfitársakat, (ügyifeleit), hogy 1957 június 1-ével kibővített és modernül berendezett irodahelyiségbe] költözött át 387 SPADINA AVE., TORONTO, ONT. alá. kA fenti cég 5 éves fennállása alkalmából elhatározta, hogy 1957 június 1-től, 1957 I augusztus 31-ig a honfitársak részére 10% ÁRENGEDMÉNYT NYÚJT minden Magyarországra küldendő forint, csomag és gyógyszer rendelés után, mely összeg a küldemény árából levonásba kerül. SEGÍTSE HOZZÁTARTOZÓIT, KÜLDJÖN FORINTOT KEDVEZMÉNYES ÁRFOLYAMON : 500 FORINT..............$ 17.50 10.000 FORINT...............$ 320.00 1.000 FORINT..............$ 34.00 20.000 FORINT...............$ 635.00 5.000 FORINT..............$165.00 40.000 FORINT..................$1260.00 A fenti árakból a 10% engedmény levonható. ÁTUTALÁSOK GARANCIÁVAL INTÉZŐDNEK. Továbbra is küldhet Magyarországra vámmentes DEA csomagokat. Kérjen árjegyzéket. MINDEN GYÓGYSZER MEGRENDELHETŐ ÓHAZAI RECEPTRE IS. ^Használja ki a 60 napos rendkívüli árkedvezményt és küldje be rendelését a legnagyobb^ pénz, orvosság és csomagküldő céghez. International Agency Service 387. SPADINA AVE. TELEFON WA. 2-1014 TORONTO, ONT,. CANADA TÖRVÉNYESEN BEJEGYZETT CÉG. 't' flsszonyoknak-lányoknak ^ A MAI FÉRFI ORVOSSZEMMEL ÁTÖRÖKLÉS az ősök faji és egyéni jellegeinek, tulajdonságainak megjelenése az utódokban. Az át•öröklés törvényszerűségeit először Gregor Mendel (1822—1864) brünni ágostonrendi szerzetes ismerte fel. Válfajok keresztezése útján megállapította, hogy bizonyos tulajdonságok és jellegek az utódok egyes nemzedékeiben meghatározott számarányban érvényesülnek. Egyes tulajdonságok, mint domináns (uralkodó) jellegek, az utódok nagyobb számában jutnak érvényre, még pedig az első nemzedék valamennyi egyénében, a második nemzedék összes egyéneinek háromnegyed részében ; viszont a rejtve maradó, recessiv jelleg a második és minden rákövetkező nemzedék tagjainak egynegyednyi számarányában mutatkozik. Ez az ú. n. alternativ öröklés, vagy a dominantia praevalentiájának szabálya. Az örökléstan vagy genetika az átöröklés folyamán fellépő változandóság törvényszerűségeit kutatja, az átöröklésnek a nemi sejtekben rejlő tényezőit pedig a kromosomakutatás terén igyekszik tisztázni. Morgan amerikai tudós és iskolája ért el kiváló eredményeket, különösen a Drosophila nevű gyümölcslégy kromosomáin végzett vizsgálatokkal. Kitűnt, hogy az öröklődő jellegek, azaz gén-ek, az egyes, a sejtmagban levő, magfestő szerekkel feltüntethető kromosomáknak bizonyos helyéhez kötődnek és a termékenyítés folyamán egymással kombinálódva, az utódok sejtjeiben érvényesülnek. Sikerült az egyes kromosómákat “térképezni” is. ' Az emberi átöröklés tanulmányozása nagy nehézségekkel jár, mert az ember, fajkeveredése folytán, tiszta válfajban nem található, tehát reá a Mendel-törvények csak fenntartással alkalmazhatók ; az emberi kromosomák nagy száma, pedig a kromosomakutatásban okoz leküzdhetetlen nehézségeket. Mindazonáltal sikerült különösen kóros jellegek, elmebeteségek öröklési valószínűségére nézve nagyjában tájékozódni, aminek az eugenikában (fajegészségtanban) van nagy jelentősége . Az örökléstudomány (genetika) az élőlények két fontos sajátságának : a változékonyságnak és az öröklékenységnek a jelenségeit kutatja. Megállapítja azokat a törvényszerűségeket, amelyek az élőlények közötti eltérésekben vagy egyezésekben nyilvánulnak meg. Ezek összehasonlítása a lehetőség szerint szabatos mérésekkel történik : ezzel foglalkozik a biometria, melynek megállapítója Sir Francis Galton volt. A biometriai eredményeken épül fel az örökléstan statisztikai alakja. Az eltérések és egyezőségek oknyomozó kutatásaival a kísérleti örökléstan foglalkozik, amelynek megalapítója Gregor Mendel és Hugo De Vries. Ez az irány kutatja az öröklődő tulajdonságok keletkezését és átszármazását ivadékról- ivadékra. Módszere a külső hatások módosító befolyásának mesterséges előidézése, továbbá az egymástól eltérő egyének keresztezése, valamint a természetes kereszteződés mesterséges utánzása. A kísérleti örökléstan egyszerűbb alaptörvényeit mendelezés néven foglaljuk össze, ehhez csatlakozik a bonyolultabb öröklési jelenségek magyarázata. Ilyen például az öröklődés sejttani alapja, a gének helyének kutatása, a gének egymásrahatása, a bonyolultabb kombinációs jelenségek, a nemiség öröklődése, a nemiség meghatározása. Az örökléstan hatással van az élők világa rendszerezésének és földrajzi elterjedésének tudományára, továbbá irányt szab a növény- és állatnemesítésnek, nemkülönben az ember f ajegészségtanának. Leírtam a címet. Most úgy ülök itt, mint annakdején iskolai dolgozat előtt, mikor olyan feladatot kaptam, melyre nem tudtam felelni, mert nem figyeltem oda, mikor magyarázták. Nem figyeltem a mai férfira, mert az én világom a tegnap (barátok szerint a tegnapelőtt.) Kortársaim a tegnapi férfiak, a maiakat csak látásból ismerem, nem is nagyon érdekelnek (én sem őket.) A mai férfiről tudom, hogy nagyon lenézi a tegnapi férfit. A mai férfi, a háború utáni nyomorúság és bizonytalanság fia őszinte, törtető, ambiciózus, tárgyilagos, az amit az angol “matter of fact”nak nevez — mondjuk igy : a tettek és tények embere. A tegnapi férfi nem reális, talán nem is nagyon igazmondó, nem is száz százalékig megbízható, mert hiányzik belőle az energia — eljátszik, elbabrál az élettel .. . Egészen bizonyosan kevesebbet ér, mint a mai férfi, — de mennyivel érdekesebb . . . A háború előtti és közvetlen háború utáni nagystílű üzletember nagylábon élt, kalandor módra szórta a pénzt és végül főbelőtte magát. Persze, hogy a krajcároskodónak, a mai viszonyokkal számítónak van igaza, de szimpátiánk, jobb meggyőződésünk ellenére, a léha kalandoré... Rózsa Sándor és Bogár Imre elszánt rablógyilkosok voltak, de nekem rokonszenvesebbek, mint a jól organizált valutasíber és alkoholcsempész. Vagy nézzük a politikusokat... Minden politikus szereti a nagy gesztusokat, hősi pózokat. A mai politikus ezeket a dolgokat betanulja, színpadi kelléknek használja, tőkét kovácsol belőlük — a tegnapi politikus megrészegedett a saját szavaitól, hitt bennük és elvérzett bele. Persze, hogy a mainak van igaza és a tegnapi ügyetlen volt. De azért, ha például összehasonlítjuk . . . Nem — ne hasonlítsuk össze : ne beszéljünk a politikusokról, az üzletemberről, a rablóvezérről, mert az ilyesmi csak az olvasó felháborodott leveleire vezet. Beszéljünk az aránylag legveszélytelenebb témáról, a szerelemről, a tegnapi és mai férfi szerelméről. Hallom, hogy ez a szerelem manapság nem olyan nagy dolog. Gyermekeim, — akik naponta biztosítanak, hogy reménytelenül ódivatú vagyok — azt mondják, hogy fiú- és lánykörökben a szerelem nem “téma.” A mai fiúk és lányok együtt nőnek fel, többnyire tegezik egymást, garde nélkül járhatnak színházba, moziba, s ha kedvük van összeházasodni, nem igen találkoznak szülői ellenállással. (Részben, mert a mai szülőnek nincs szava, részben, mert az ellenállás legfőbb oka — a vagyoni különbség kérdése — megszűnt. Manapság senkinek sincs pénze.) Romeo és Julia a Montague- és Capulet-családok ellenkezése nélkül sokgyermekes, boldog házaspár lettek volna, amely ma a kutyát se érdekli. Mért játsszon a mai fiatalember Rómeót, amikor erre egyáltalán nincs szükség ? “Pokoli élet lehetett a te fiatalkorodban” — mondják gyermekeim. Nem értenék meg, ha megmagyaráznám, hogy volt annak valami szépsége, amikor fiúk és lányok nem olyan magától értetődőleg tegeződve találkozhattak, hanem titokzatosabb lények voltak egymás számára és hogy a szülői szigor és tilalmak izgalmasabbá, romantikusabbá varázsolták az életet. Mint anya csak helyeselni tudom a mai természetesebb, egészségesebb állapotokat, mint magánzó és író unalmasaknak találom. Fiatalkoromban serdülő lányoknak nem illett egyedül járpi az utcán, utazni pláne nem lehetett kisérő nélkül ; ha mégis muszáj volt, akkor az anya hosszabb beszédet intézett gyermekéhez és kioktatta, hogy megszólítás esetén hogyan védekezzék a tolakodó aszfaltbetyár ellen. Amikor lányom tizennégyéves korában először szállt egyedül vonatra, hogy visszautazzon a genfi intézetbe és ez alkalommal pirulva elkezdtem a szokott anyai mondókat, félbe- j szakított : “Ugyan mama, hol ! élünk ?” Igaza volt. Napjainkban sok meglepetés érheti az egyedül já- ! ró vagy utazó nőt, többek közt, j hogy repülőgépről bomba zuhan a fejére, vagy felrobbantják alatta a vonatot, de az a meglepetés, hogy idegen férfi molesztálja, nem érheti, A mai férfinak egyéb dolga van és egyéb dolgainak legeslegkisebbike is fontosabb a nőnél. A nő kiment a divatból. Talán mert háború után annyival több volt la nő, mint a férfi és úgy hemzsegtek, nyüzsögtek, olyan iszonyú könnyen elérhetők voltak . . . Ne értsen félre az olvasó, nem az aszfaltbetyárok megszűnt intézményét siratom, hanem azt az áldott kort, mikor a férfiak még ráértek . . . Mert hiszen a férfi elvben sosem ér rá . . . A tegnapi férfi éppen úgy, mint a mai, büszkén vallja, hogy neki nincs szabad perce. Ez férfiaknál úgylátszik, presztízskérdés. Dickens kezd így egy fejezetet : The retless men who have no occupation in life, present the appearance of being rather busy... Magyarul körülbelül így szól : Nyugtalan férfiak, akiknek nincs foglalkozásuk az életben, bizonyos elfoglaltság látszatát keltik . . . “Holnap nagyon erős napom lesz . . .” kezdetű frázist éppen olyan gyakran hallottuk tegnap, mint ahogy ma halljuk. A tegnapi férfi “erős napja” szóbeszéd volt, a mai férfi erős napja kenyérkereset vagy sport. A tegnapi erős napban jutott pár óra a nőnek, ha más okból nem is, hát azért, mert jólesett elmesélni az “erős nap” hőstetteit. A kenyérkereset és sport viszont esküdt ellenségei a női nemnek. Tetszik emlékeznS, hogy régi időkben gyakran hallottuk azt a szót, hogy : viszony . . . Régi illusztrált francia regényekben látunk lefátyolozott hölgyeket, akik egyik kezükkel fodros szoknyájukat emelik, másik kezüket dobogó szivükre szorítják és így sietnek az imádott férfi földszinti, kapualjból nyíló diszkrét legénylakására . . . Viszony... a/ valami halálosan titkos, halálosan édes bűn volt, amely ha kiderült, az emberek megvetését, párbajozó férjeket, kiátkozó apákat és csomó tragédiát vont maga után. Szóval, aki viszonyt folytatott, sok mindent tett kockára . . . Ma a viszony szó nem divat. Ha bizonyos úr és hölgy között bizonyos kapcsolat áll fenn, úgy mondják : Együtt vannak . , . Joggal mondják így, mert valóban egészen nyíltan, a világ és családtagjaik szeme láttára vannak együtt. És mivel nyíltan vannak együtt, a diszkréció sem nagyon kötelező. “Elmondhatom, hiszen úgyis tudja mindenki. . .” szól gyakran a mai férfi . . . Sokan tartják, hogy ez a nyíltság egészségesebb és kényelmesebb állapot. Ismerek társaságbeli úriembereket, akik ahelyett, hogy párbajban vágnák meg nejeik udvarlóját, minden elsején bizonyos összegért vágják meg őket. Mikor rosszalásomat fejeztem ki egyik ilyen úriember felett, illetőleg bemutatkozáskor nem nyújtottam neki kezet — egy má-SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT! Négy kanadaiból három, a sütéshez Magic Powdert használ. E sütőpor használata négy generáció óta családi hagyománnyá vált. Használjon Magic sütőport minden r.égi receptjéhez, az alábbihoz is. PÖRKÖLT CUKOR ÉS DIÓS SÜTEMÉNY* *• A tepsit bezsírozzuk, öszszekeverünk 21/2 csésze lisztet, 2 teakanálnyi Magic sütőporral és ^ teakanálnyi sóval. Felolvasztunk % csésze vajat vagy margarint ,és hozzákeverünk 11/2 csésze laza, barna cukrot. Hozzáadunk egyenkint 2 jól felvert tojást, belekeverünk % teakanálnyi vaníliát és % csésze vagdalt pecan diót és gondosan összekeverjük. A 1/n n óll ni o l sire kiformáljuk, s a villa fokával kilaposítjuk. Előre melegített sütőben 10—12 percig sütjük. Adag : 6 tucat sütemény. *Méréshez használjunk mindig kanadai szokvány mérőcsészét és kanalat. Általában minden csészényi liszthez 2 teakanálnyi Magic sütőport használunk. FEYER GYÖRGY* ÍGY LÁTJA KANADÁT akik ujkanadások voltak 1786-ban. — sik modern ember keményen megrótt érte : Mért ne kérne pénzt a felesége udvarlójától ? Valakinek elvenni a pénzét, az manapság keményebb büntetés, mint párbajozni vele . . . A nyíltság, az őszinteség korát éljük. A mai férfi tudja, hogy nincs örök szerelem, tehát nem is esküszik örök szerelmet, azaz megfosztja a nőt valami nagyon széptől. Hogy az a valami szép hazugság ? Igaz. De bár a mai férfi igazat beszél, a régi pedig hazudott, ma is pontosan ugyanannyi az elhagyott, otthagyott, bajba hozott hölgyek száma, mint régen volt. Van aztán a mai férfinak egy típusa, amelyet igazán nem ismertünk régen. A félvilági démon, a grande coeotte ma már nem nőnemű. Maupassant Bel-Ami-ja volt az irodalom első kitartott férfia. Követte őt a parkettáncosromantika számtalan hajtása. A ma “parkettáncosai” olyan őszinték, hogy már nem is táncolnak... Nem tudtam hogyan kezdeni a cikkemet és most mégis mennyi mindent összefirkáltam. Tulajdonképpen manapság, amikor tűzhányó tetején élünk, naponta reszketünk háborúktól, forradalmaktól, világégésektől, nem nagyon aktuális a mai férfit szerelmi vonatkozásban beállítani.- Bántani se nagyon ésszerű, mert ; hiszen övé a jövő. Nem velem kellett volna a mai- férfiról íratni, hanem valami ízig; vérig mai nővel. Az kellőleg méltatta, dicsérte, ünnepelte volna a . mai férfit. Annál is inkább, mert nem ismer mást, szegény, nem tudja, milyen volt a tegnapi . . . E. H. K. Uj kormányválság Olaszországban Rómából jelentik, hogy a Zoli kormány 36 napi működés után megbukott. A miniszterelnök bejelentette lemondását Giovanni Gronchi köztársasági elnöknek. A hivatalos körök tanácstalanul állnak, nem találnak olyan személyt, (aki a nehéz politikai helyzetben átvehetné a kormányrudat. Politi- Ikai megfigyelőknek az a vélemé(nye, hogy hivatalnok kormánnyal I kellene vezetni az országot a junius havában megtartandó általános választásokig. Adone Zoli kormánya május 20-án tette le az esküt és bár a háború alatt a fasiszták foglya volt, most mégis a neofasiszták és monarchisták támogatására szorult. Az első bizalmi szavazatot a szélső jobb oldal segítségével nyerte e-1. Politikai meggyőződése ellenére azonban e játékot tovább nem folytathatta. SZÍNHÁZ A Kanadai Magyar Színház június 7-én és 8-án remek kabaré műsorral növelte jó hírnevét. Hangulatos, vidám este volt mindkettő. Bár pénteken aránylag kis számú közönség volt jelen, a szombat esti előadást közel négyszázan tapsolták végig. Ismét bebizonyosodott, hogy Torontó magyar társadalma állandó jellegű színházat .érdemel. Véleményünk szerint, havonta két előadás, feltétlen sikert hozna. Egyébként, az együttes összeállítása nem mondható szerencsésnek ; hiányzott egy-két komoly énekszám. Dal nélkül a kabaré hatása olyan, mint az elegáns fiatalember, aki sietségében elfelejtett nyakkendőt kötni. Máskülönben úgy Pongrácz Imre a művészeti vezető, mint Kertész Sándor a rendező, feladatuk magaslatán állottak : Strausz Lajos kitűnő paródista figurái és derűs tréfái, jóízű kacagásra késztették a nézőket. Janitsáry Miklós grtárszámai is feltűnőek voltak. Macsay Émmi, a “tűzrőlpattant menyecske”, székely dalával, de különösen a kis egyfelvonásQsban mutatott játékával, végleg “befutott !” Kertész Sándor most is tökéletes művészi teljesítményt nyújtott. A Vars ' házaspár táncprodukciója, élmény volt. Hal- ■ mi Gyula a zongoránál remekelt. s Pongrácz Imre ezúttal teljességében bemutatkozott A nagy komikus, tudásának ja- ( vát adta. Csak a kivételes tehetségek képe- * sek ekkora, szerep megoldására : jóformán i benne volt minden jelenetben és kitünően konferált ! i Amint tudjuk a konferanszé, a színpad,8 legnehezebb mestersége s az otthoniak ked- * vence ezt is ragyogóan csinálta. Ez a műfaj i Budapest privilégiuma és ezt Pongrácz Imre i méltón reprezentálta. Csodáltuk az életet 1 hűen tükröző esetlenségeit, a magyar fővá- c ros utánozhatatlan és kimeríthetetlen humo- ’ - rát. Azt a humort, amelyet a, huszas években v Bécs, Párizs, Berlin művészei is Pestre jár- e tak tanulmányozni. 3 Felkai István. s e-----------------------0--------------------— ÄZ ERKÖLCSCSŐSZ I r BUKÁSR £ Robert E. Courtney, 26 éves fiatalembert a letartóztatták, mert Floridából ellopott egv * kocsit. A tolvajt úgy ismerték fel, hogy a h mellére tetovált mondást : “A bűnöst min- " dig utoléri a büntetés !” — elolvasták. I é AZ EVÉS A LEGNEHEZEBB MESTERSÉG. Igen sokan közülünk európaiak közül, megpróbáltunk kanadai módra enni. Ez teljességgel lehetetlen. Az embernek születnie kell ehhez. A kanadai ha csak elkerülheti nem hazsnál kést. Ók villával vágják az ételt. Ez nemcsak nehéz feladat, de sokáig tart, rettentően rázza az asztalt, szerteszórja a borsót minden irányban és feltétlenül a jobbkéz kínos görcseivel ér véget. Kétségkívül az ilyen tornamutatvány hatalmas étvágyat gerjeszt. Ha véletlenül valaki kést használna, akkor azt különleges szertartások közben teszi, felvágja az ételt, leteszi a kést és a villát művészi ügyességgel átbiivészkedi a balkezéből a jobbkézbe. *Feyer György 1948-ban hagyta el Magyarországot és Kanadát választotta u.j hazájának, a világ legnagyobb országát. E rajzsorozatokban szeretetteljes gúnnyal szemléli fogadott hazájának vidám életét a Molson’s Serfőzők Ltd. részére, aki ujkanadás volt 1 786-ban.